Az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2021/241 rendelet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet létrehozza az Európai Unió (EU) Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközét (RRF), valamint meghatározza az eszköz céljait és a támogatás elnyerésének kritériumait.

Az Ukrajna ellen indított orosz inváziót követően az Európai Bizottság 2022 májusában bemutatta REPowerEU elnevezésű tervét, amelynek célja, hogy függetlenítse az EU-t az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. Az (EU) 2023/435 módosító rendelet lehetővé teszi az uniós tagállamok számára, hogy a tiszta energiára való uniós átállás felgyorsítása érdekében a REPowerEU-fejezeteket beépítsék helyreállítási és rezilienciaépítési terveikbe.

Egy további módosító rendelet, a Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) kezdeményezést létrehozó (EU) 2024/795 rendelet lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy olyan beruházási műveleteket támogató intézkedéseket vezessenek be, amelyek hozzájárulnak a STEP célkitűzéseinek megvalósításához a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben.

FŐBB PONTOK

Az RRF célja az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának előmozdítása a következők révén:

• a tagállamok rezilienciájának, válsághelyzetekre való felkészültségének, alkalmazkodó képességének és növekedési potenciáljának javítása;
• a Covid19-válság különösen a nőkre gyakorolt társadalmi és gazdasági hatásának enyhítése;
• a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához való hozzájárulás;
• a zöld átállás (lásd az összefoglalót) támogatása, valamint az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzései és a 2050-re teljesítendő klímasemlegességi célkitűzése megvalósulásának segítése;
• a digitális átállás ösztönzése;
• az uniós energiarendszer ellenálló képességének, biztonságának és fenntarthatóságának fokozása.

Az RRF keretében történő finanszírozás az alábbi hat szakpolitikai területen belül olyan intézkedések számára érhető el, amelyek kerülik a „jelentős károkozást” vagyis amelyek nem okoznak környezeti kárt és nem kapcsolódnak hozzájuk ismétlődő kiadások:

• a zöld átállás,
• a digitális átalakulás,
• az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés,
• a társadalmi és területi kohézió,
• az egészségügy, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi reziliencia,
• a következő generációra – így például az oktatásra és a készségekre – vonatkozó szakpolitikák.

A REPowerEU-fejezetek tekintetében bizonyos átmeneti kivételek engedélyezhetők olyan intézkedések esetében, amelyek kielégítik az EU azonnali energiaellátás-biztonsági szükségleteit, minimalizálják a lehetséges környezeti károkat, és nem veszélyeztetik az EU éghajlati célkitűzéseinek elérését.

Az RRF (2022-es árakon számolva) 648 milliárd EUR költségvetése:

• 357 milliárd EUR vissza nem térítendő pénzügyi támogatást tartalmaz;
• 291 milliárd EUR hitelt tartalmaz;
• az indokolt esetek kivételével nem helyettesít ismétlődő nemzeti költségvetési kiadásokat;
• kiegészíti az egyéb uniós programok keretében nyújtott pénzügyi támogatásokat;
• tiszteletben tartja az uniós finanszírozásra vonatkozó addicionalitás elvét*.

Azt követően, hogy a REPowerEU beépítése céljából módosították a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletet, a tagállamok további támogatást kaptak a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) és a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék (BAR) keretében. A 357 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatás ennélfogva a következőképpen oszlik meg: 338 milliárd EUR az eredeti RRF-támogatások, 17,3 milliárd EUR az ETS-támogatások és 1,6 milliárd EUR a brexitre képzett tartalék vissza nem térítendő támogatásai formájában. A tagállamok emellett 2023 augusztusáig hiteltámogatást is kérhetnek. A rendelkezésre álló 385 milliárd EUR-ból közel 291 milliárd EUR-t különítettek el 2023 végéig. E két változás (több, rendelkezésre álló vissza nem térítendő támogatás az ETS és brexitre képzett tartalék keretében, valamint a rendelkezésre álló teljes keretnél kevesebb hitelkérelem) 2023 végére összesen 648 milliárd EUR összegű RRF-keretösszeget eredményezett. A korábban említett 723 milliárd EUR összeg az RRF-rendelettel összhangban a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott támogatások (338 milliárd EUR) és kölcsönök (385 milliárd EUR) maximális összege.

Az (EU) 2024/795 módosító rendelet létrehozza a STEP-kezdeményezést, amelynek célja az EU szuverenitásának és biztonságának megerősítése, zöld és digitális átállásának felgyorsítása, versenyképességének fokozása és stratégiai függőségeinek csökkentése három stratégiai ipari területen: a digitális és deep tech innováció, a tiszta és erőforrás-hatékony technológiák és a biotechnológia terén. A módosító rendelet lehetővé teszi a meglévő uniós programok – mint például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – forrásainak átcsoportosítását anélkül, hogy új forrásokat kellene létrehozni. Az új szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervükbe becsült költségként beemeljék a tagállami komponens céljára szolgáló készpénz-hozzájárulás összegét. Ez kizárólag a STEP célkitűzéseihez hozzájáruló beruházási műveleteket támogató intézkedések esetében érvényes. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nemzeti allokációjuk legalább 10 %-át a STEP-hez kapcsolódó eszközökre osztják az InvestEU keretében (lásd az összefoglalót).

Az eszköz támogatásának igénybevételéhez a tagállamok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket dolgoztak ki és nyújtottak be, ezek vázolják fel azokat a reformokat és beruházásokat, amelyeket a világjárvány 2020. februári kezdetétől 2026. december 31-ig terveznek végrehajtani, egyértelmű mérföldkövekkel és célkitűzésekkel. A tagállamok egy előzetesen jóváhagyott maximális összegig részesülhetnek támogatásban. A tervekben a költségvetésük legalább 37 %-át zöld intézkedésekre, 20 %-át pedig digitális intézkedésekre kell fordítaniuk. A terveknek összhangban kell állniuk a következőkkel is:

• az európai szemeszter keretében meghatározott nemzeti kihívások és prioritások;
• a nemzeti reformprogramok;
• a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek;
• a területi igazságos átmenet tervek;
• az ifjúsági garancia végrehajtására vonatkozó tervek.

A tagállamok az RRF-rendeletben meghatározott, lehetséges jogalapok szerint felülvizsgálhatják terveiket, igazolhatják többek között, hogy objektív körülmények fennállása miatt az egyes mérföldkövek és célok végrehajtása kivitelezhetetlen.

Az RRF teljesítményalapú. Ennek értelmében a Bizottság csak akkor fizeti ki az egyes tagállamoknak az összegeket, amikor elérték a tervükben szereplő reformok és beruházások végrehajtására vonatkozóan elfogadott mérföldköveket és célokat. Amikor teljesítették a szóban forgó, elfogadott mérföldköveket és célokat, a kormányok ezek alapján (legfeljebb évente kétszer) kérelmezhetnek kifizetést.

A Bizottság:

• a tagállamok terveit relevanciájuk, eredményességük, hatékonyságuk és koherenciájuk szerint értékeli;
• amennyiben valamely nemzeti terv Tanács általi jóváhagyását javasolja, meghatározza azokat a mérföldköveket és célokat, amelyeket a tagállamnak a reform- és beruházási projektek keretein belül el kell érnie, továbbá meghatározza az RRF általi pénzbeli hozzájárulást is;
• elutasíthatja vagy elfogadhatja a tervek módosításait;
• a nemzeti terveket késedelem nélkül megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak;
• nyomon követi az eszköz végrehajtását, és méri az elért eredményeket;
• értékeli a tagállamoktól érkező kifizetési kérelmeket a mérföldkövek és célok teljesítésének ellenőrzése céljából, és amennyiben azok teljesültek, folyósítja a megfelelő forrásokat a tagállamok részére, ellenkező esetben pedig (részlegesen) felfüggesztheti a kifizetést mindaddig, amíg a tagállam megfelelően nem teljesíti a vonatkozó mérföldkövet vagy célt;
• létrehoz egy helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblát;
• éves beszámolókat küld a Parlament és a Tanács számára.

A tagállamok:

• kötelesek megelőzni, feltárni és korrigálni a csalásokat, a korrupciót és az összeférhetetlenséget az uniós források felhasználása során;
• az európai szemeszter keretében évente kétszer jelentést tesznek a terv teljesítése terén elért előrehaladásról.

A Parlament illetékes bizottsága kéthavonta felkérheti a Bizottságot az eszköz végrehajtásának terén elért előrehaladás megvitatására.

A Bizottság a következő jelentéseket mutatta be a Parlamentnek és a Tanácsnak:

• felülvizsgálati jelentés 2022. július 31-ig;
• az RRF általános végrehajtásáról szóló jelentés 2024. február 20-ig (amelyet eljuttat az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Európai Bizottságának is).

Helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla

2021 decemberében a Bizottság elindította a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblát, egy nyilvános online platformot, amelynek célja, hogy bemutassa a teljes RRF, valamint az egyes nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén elért eredményeket.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

Az (EU) 2021/241 rendeletet kiegészítő (EU) 2021/2105 felhatalmazáson alapuló rendelet meghatározza a szociális kiadások bejelentésének módszertanát. Az eszköz keretében biztosított, a gyermekekhez és a fiatalokhoz, valamint a nemek közötti egyenlőséghez kapcsolódó szociális kiadások bejelentésére szolgáló módszertan a jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő becsült kiadásokon alapul.

Az (EU) 2021/2106 felhatalmazáson alapuló rendelet kiegészíti az (EU) 2021/241 rendeletet azzal, hogy meghatározza a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla közös mutatóit és részletes elemeit.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

• Az (EU) 2021/241 rendelet 2021. február 19. óta hatályos.
• Az (EU) 2023/435 módosító rendelet 2023. március 01. óta hatályos.
• Az (EU) 2024/795 módosító rendelet 2024. március 01. óta hatályos.

HÁTTÉR

• Az RRF az EU NextGenerationEU ösztönző csomagjának központi eleme. Lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy pénzügyi eszközöket mozgósítva segítse a Covid19-világjárvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállítását.
• Szorosan összekapcsolódik a Bizottság prioritásaival, amelyek a zöld átállást és a digitális átállást segítő fenntartható és inkluzív helyreállítást célozzák.

További információk:

• A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17–75. o.)

Az (EU) 2021/241 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30–89. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság (EU) 2021/2105 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. szeptember 28.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szociális kiadások bejelentésére szolgáló módszertan meghatározása révén történő kiegészítéséről (HL L 429., 2021.12.1., 79–82. o.)

A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433I., 2020.12.22., 23–27. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433I., 2020.12.22., 1–10. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás (COM(2019) 640 final, 2019.12.11.).

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1–222. o.).

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1–77. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32–46. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 30.04.2024