Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Erősebb Schengeni Információs Rendszer

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2018/1860 rendelet a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó nem uniós állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról

(EU) 2018/1861 rendelet a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról

(EU) 2018/1862 rendelet a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer létrehozásáról, működéséről és használatáról

MI A RENDELETEK CÉLJA?

A Schengeni Információs Rendszer (SIS), melyet az európai uniós (EU) belső határellenőrzés eltörlését követően, 1995-ben hoztak létre, a külső határellenőrzést és a Schengeni Megállapodás tagországai (jelenleg 25 uniós tagállam és négy társult ország) közötti bűnüldözési együttműködést támogató nagyméretű adatbázis.

A három rendelet célja a 2006-ban létrehozott és 2013 óta működő SIS II megerősítése, különös tekintettel az új migrációs és biztonsági kihívásokra. E rendeletek az 1986/2006/EK rendelet, az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/JHA határozat – helyébe lépnek.

FŐBB PONTOK

Rendszerarchitektúra

A SIS a következőkből áll.

  • Egy központi rendszer (SIS központi rendszer), amelyet a következők alkotnak:
    • egy adatbázist (SIS-adatbázis) tartalmazó és technikai felügyeleti és adminisztrációs feladatokat ellátó technikai támogatóegység (CS-SIS), továbbá egy tartalék CS-SIS;
    • egy egységes nemzeti interfész (NI-SIS).
  • Az egyes országok nemzeti rendszere (N.SIS), amely a SIS központi rendszerrel kommunikál, ideértve legalább egy nemzeti vagy közös tartalék N.SIS-t. Az N.SIS tartalmazhat olyan adatfájlt („nemzeti másolat”), amely a SIS-adatbázis teljes vagy részleges másolatát foglalja magában. Másik N.SIS-ben nem kereshetők adatfájlok, kivéve, ha az érintett ország beleegyezett a fájl megosztásába.
  • A CS-SIS, a tartalék CS-SIS és az NI-SIS közötti kommunikációs infrastruktúra a SIS-adatok, valamint a kiegészítő információk nemzeti kapcsolattartó pontokon történő cseréje céljából létrehozott (Sirene) irodák közötti adatcsere céljára rendelt kódolt virtuális hálózatként szolgál.

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA):

  • felel a SIS központi rendszer üzemeltetési igazgatásáért;
  • elvégzi a SIS központi rendszer zökkenőmentes üzemeltetéséhez szükséges karbantartási munkákat és műszaki fejlesztéseket;
  • műszaki megoldásokat hajt végre a SIS központi rendszer folyamatos rendelkezésre állásának megerősítése érdekében;
  • kivételes körülmények között létrehozhatja a SIS-adatbázis további másolatát;
  • közzéteszi a N.SIS-hivatalok és a Sirene-irodák jegyzékét.

A SIS eljárási szabályzata a következőkről rendelkezik:

  • A figyelmeztető jelzéseket1 csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon céloknak az eléréséhez szükséges, amelyek érdekében az adatokat bevitték.
  • A figyelmeztető jelzéseket meghatározott időszakokban felül kell vizsgálni; a tagállam ezt követően dönthet úgy, hogy meghosszabbítja őket, ellenkező esetben automatikusan törlésre kerülnek. A felülvizsgálati időszakok a következők:
    • öt év az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából körözött olyan személyekre és olyan eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések esetében, akiket adott esetben védelem alá kell, illetve nem kell helyezni,
    • három év a bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, az ismeretlen körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzések, valamint a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzések esetében; azonban ha a nemzeti határozat, amelyen a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés alapul, három évnél hosszabb érvényességi időt ír elő, a figyelmeztető jelzést öt éven belül felül kell vizsgálni;
    • egy év a veszélyeztetett gyermekekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, az utazástól védendő veszélyeztetett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések, valamint a rejtett ellenőrzések, a kikérdezések vagy a célzott ellenőrzések hatálya alá tartozó személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések esetében,
    • tíz év a célzott ellenőrzésnek alávetett, illetve lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések esetében; az Európai Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadott el a tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések bizonyos kategóriáira vonatkozó rövidebb felülvizsgálati időszakok megállapítása érdekében;
  • A rendszerbe bevihető adatkategóriákat úgy kell kialakítani, hogy segítsék a végfelhasználókat a szóban forgó személy azonosításában és a gyors döntéshozatalban. ezek közé tartoznak a minimális mennyiségű adatok (vezetéknév, születési dátum, a figyelmeztető jelzés oka és a meghozandó intézkedés) és egyéb adatok, például a bűncselekmény típusa, fényképek és daktiloszkópiai2 adatok, ha elérhetők.
  • A biometrikus és daktiloszkópiai adatok felhasználásának az uniós joggal és az alapjogokkal összhangban kell történnie, és meg kell felelnie a minőségi és műszaki minimumelőírásoknak.
  • Egy ügynek megfelelőnek, relevánsnak és kellően fontosnak kell lennie, hogy garantálja, hogy egy SIS-figyelmeztetőjelzés – például egy terrorista bűncselekménnyel összefüggő figyelmeztető jelzés – megfelel ezeknek a kritériumoknak.
  • Kizárólag a kibocsátó tagország jogosult a SIS-ben lévő adatok módosítására, hozzáadására, helyesbítésére és törlésére.
  • Az az ország, amely intézkedni kíván egy figyelmeztető jelzésre vonatkozóan, de azzal megsértené a nemzeti jogszabályait, nemzetközi kötelezettségeit vagy alapvető érdekeit, megjelölheti3 a figyelmeztető jelzést, ami azt mutatja, hogy az érintett ország a területén nem fog intézkedéseket hozni.

Költségek

  • Az uniós költségvetés kiterjed a SIS központi rendszer és a kommunikációs infrastruktúra működési, karbantartási és fejlesztési költségeire.
  • A tagállamok fizetik a saját N.SIS-ük működési, karbantartási és fejlesztési költségeit.

Az egyes rendeletek főbb részletei

Az (EU) 2018/1860 rendelet megerősíti az uniós visszaküldési politika végrehajtását és hatékonyságát.

  • Meghatározza a kiutasítási határozatok4 hatálya alá tartozó nem uniós állampolgárokra vonatkozó figyelmeztető jelzések bevitelének és feldolgozásának, valamint a kiegészítő adatok cseréjének közös feltételeit és eljárásait.
  • Kötelezi a nemzeti hatóságokat arra, hogy amint meghozzák a kiutasítási határozatot, vigyék be a figyelmeztető jelzéseket.
  • Meghatározza a figyelmeztető jelzésbe bevinni kívánt adatok kategóriáit.
  • Harmonizált eljárásokat hoz létre a következőkkel kapcsolatban:
    • a visszatérés tényének megerősítése – ellenőrzés, amennyiben teljesítik a kiutasítási határozat rendelkezéseit, amennyiben nem, az illetékes hatóságok közötti nyomon követés;
    • a figyelmeztető jelzések törlése annak érdekében, hogy adott esetben ne legyen késedelem egy nem uniós polgár elindulása és a beutazási tilalom aktiválása között;
    • kötelező konzultáció a nemzeti hatóságok között:
      • mielőtt tartózkodási engedélyt vagy D típusú vízumot adnak, illetve hosszabbítanak meg egy olyan nem uniós állampolgár számára, akire beutazási tilalommal párosult figyelmeztető jelzés vonatkozik egy másik tagállamban,
      • a más tagállam által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező nem uniós állampolgárra vonatkozó kiutasítási határozatot érintő figyelmeztető jelzés bevitele előtt, vagy amikor erre a tényre fény derül.

Az (EU) 2018/1861 rendelet hatálya kiterjed a SIS-nek a beutazási tilalmakat érintő használatára.

  • Meghatározza a figyelmeztető jelzések bevitelére és feldolgozására és azon nem uniós állampolgárokkal kapcsolatos kiegészítő információk5 cseréjére vonatkozó feltételeket és eljárásokat, akik számára az EU-ba való belépést, illetve az ott tartózkodást megtagadják.
  • Bevezeti a figyelmeztető jelzésbe bevinni kívánt adatok kategóriáit.
  • Harmonizált eljárásokat hoz létre a következőkkel kapcsolatban:
    • figyelmeztető jelzés kötelező bevitele, amikor egy nem uniós polgár számára megtagadják az EU-ba való belépést, illetve az ott tartózkodást, mivel biztonsági fenyegetést jelent, vagy olyan korlátozó végzés hatálya alá tartozik, amely megakadályozza egy tagállamba való belépését, illetve az azon való áthaladását;
    • az EU-n belüli szabad mozgáshoz való joggal rendelkező nem uniós állampolgárokra vonatkozó figyelmeztető jelzések bevitele;
    • a nemzeti hatóságok közötti kötelező konzultáció a tartózkodási engedély vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum megadása vagy meghosszabbítása előtt olyan nem uniós állampolgár esetében, akitől egy másik tagállamban megtagadták a beutazás vagy tartózkodás jogát; valamely más tagállam által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező nem uniós állampolgárral szemben a beutazás és tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés bevitele előtt vagy után.
  • Garantálja a nem uniós polgárok számára az írásbeli tájékoztatáshoz való jogot, ha figyelmeztető jelzés alanyai lettek.

Az (EU) 2018/1862 rendelet javítja és kiterjeszti a SIS használatát a rendőrség és az igazságügyi hatóságok közötti együttműködésre vonatkozóan.

  • Meghatározza a körözött vagy eltűnt személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések SIS-be való bevitelének és feldolgozásának, valamint a kiegészítő információk és adatok büntetőügyek során, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében történő cseréjének feltételeit és eljárásait.
  • Kiterjed a következőkre vonatkozó figyelmeztető jelzések eljárásaira:
    • az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából körözött személyek;
    • eltűnt személyek;
    • veszélyeztetett személyek, akiknek nem szabad utazniuk vagy a saját védelmük érdekében vagy azért, hogy megakadályozzanak egy, a közrendet vagy közbiztonságot fenyegető veszély kialakulását;
    • főként az elrablás, emberkereskedelem vagy terrorizmusban való részvétel miatt veszélyeztetett gyermekek;
    • olyan személyek, akiket tanúként segítségnyújtásra kértek egy igazságszolgáltatási eljárásban, vagy akiket bűnvádi eljárásokkal összefüggésben beidéztek;
    • ismeretlen körözött személyek, akik személyazonossága ismeretlen;
    • a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása, egy büntetőjogi ítélet végrehajtása vagy a közbiztonság veszélyeztetésének megelőzése céljából végzett rejtett ellenőrzések, kikérdezések vagy célzott ellenőrzések;
    • lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyak, különös tekintettel a könnyen azonosítható tárgyakra, mint például az autókra, a hajókra, a légi járművekre, a tűzfegyverekre, a személyazonossági okmányokra és a bankjegyekre.

A nem uniós állampolgárokra vonatkozó információs figyelmeztető jelzések

  • Az (EU) 2018/1862 rendelet továbbá meghatározza a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol) szóló rendelet ((EU) 2016/794 rendelet – lásd az összefoglalót) I. mellékletében felsorolt terrorista cselekményekben és egyéb súlyos bűncselekményekben való részvétellel gyanúsított nem uniós állampolgárokat érintő figyelmeztető jelzésekre vonatkozó szabályokat. Ez biztosítja, hogy e személyek mozgása nyomon követhető legyen, és hogy a tagállamok bűnüldöző szervei könnyen és haladéktalanul hozzáférhessenek a rájuk vonatkozó valamennyi lényeges információhoz.
  • A tagállamok az Europol javaslatára az EU érdekében a nem uniós országok hatóságaitól vagy nemzetközi szervezetektől kapott információk alapján nem uniós állampolgárokra vonatkozó információs figyelmeztető jelzést vihetnek be a SIS-be. Az Europol köteles értesíteni adatvédelmi tisztviselőjét, ha ilyen javaslatot tesz.
  • Az Europol abban az esetben javasolhatja információs figyelmeztető jelzések SIS-be történő bevitelét, ha úgy ítéli meg, hogy:
    • tényszerű jelek alapján feltételezhető, hogy egy személy terrorista cselekményt vagy más súlyos bűncselekményt szándékozik elkövetni vagy követ el; vagy
    • egy személy átfogó értékelése – különösen az általa elkövetett múltbeli bűncselekmények – alapján feltételezhető, hogy az illető személy a jövőben is elkövethet ilyen súlyos bűncselekményeket.
  • Az információ SIS-be történő bevitelét megelőzően az Europolnak meg kell győződnie afelől, hogy a figyelmeztető jelzés szükséges és indokolt, az információ megbízható és pontos, és hogy a rendszer az érintett személyre vonatkozóan még nem tartalmaz más figyelmeztető jelzést. Ezt követően továbbítja az adott ügyre vonatkozóan a birtokában lévő információkat és az általa végzett értékelés eredményeit a tagállamok részére, és javaslatot tesz arra, hogy egy vagy több tagállam vigyen be figyelmeztető jelzést a SIS-be. A tagállamoknak ki kell dolgozniuk a figyelmeztető jelzések SIS-be történő beviteléhez, frissítéséhez és törléséhez szükséges eljárásokat.

Az érintettek jogai

A személyeknek joguk van:

  • hozzáférni a SIS-ben feldolgozott rájuk vonatkozó adatokhoz;
  • a téves adatok helyesbítéséhez;
  • a bírósághoz vagy az illetékes felügyeleti hatósághoz keresetet benyújtani a rájuk vonatkozó figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó információkhoz való hozzáférés, azok helyesbítése, törlése, megszerzése vagy a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos kártérítés céljából.

A tagállamok:

  • elkötelezettek az adatvédelmi jogokra vonatkozó ítéletek végrehajtása iránt;
  • évente jelentést tesznek az Európai Adatvédelmi Testületnek arról, hogy hányszor kérték őket adatokhoz való hozzáférésre és hibák kijavítására, valamint a bírósági ügyek mennyiségéről és a végeredményükről.

Független felügyeleti hatóságok nyomon követik azt, hogy a SIS-ben lévő személyes adatok nemzeti szintű kezelése jogszerűen zajlik-e; az (EU) 2018/1725 rendelettel létrehozott európai adatvédelmi biztosi tisztséget betöltő személy az eu-LISA-ra vonatkozóan is ugyanezen feladatokat végzi el. Mindketten együttműködnek a SIS összehangolt felügyelete érdekében.

A következő hatóságoknak van hozzáférésük a SIS-ben lévő adatokhoz:

  • Az alábbiakért felelős nemzeti hatóságok:
    • határellenőrzés, rendőrségi és vámhatósági ellenőrzések;
    • terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és büntetőeljárás alá vonása;
    • a nem uniós állampolgárok belépéséről, tartózkodásáról és visszaküldéséről szóló határozatok (ideértve a tartózkodási engedélyeket és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat) feltételeinek és meghozatalának vizsgálata;
    • nemzetközi védelmet kérelmező nem uniós polgárok biztonsági ellenőrzései;
    • a vízumkérelmek vizsgálata (csak bizonyos kategóriájú figyelmeztető jelzések esetében);
    • honosítási határozatok;
    • nemzeti igazságügyi hatóságok (ideértve a bírósági vizsgálatokkal kapcsolatos közvádas eljárásokért felelős hatóságokat);
    • jármű-forgalmiengedélyek, illetve hajók, légi járművek és tűzfegyverek lajstromozását igazoló okmányok kibocsátása.
  • Feladatuk és megbízatásuk ellátása során az alábbiakban felsorolt uniós ügynökségek jogosultak a SIS-adatokhoz való hozzáférésre, illetve azok lekérdezésére:
    • Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség csapatai a visszaküldéssel kapcsolatos feladatokat látják el, továbbá a migrációkezelést támogató csapatoként funkcionálnak.
    • Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége foglalkozik a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel.
    • az Europol hozzáférhet valamennyi adathoz (az előzőkkel ellentétben nemcsak néhányhoz). A SIS-tagországok kötelesek tájékoztatni a bűnüldözési ügynökséget arról, ha terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos találatokat vagy figyelmeztető jelzéseket fedeznek fel.

A fent említett uniós hatóságok tájékoztatják a kibocsátó tagállamot, amikor egy keresés felfedi egy figyelmeztető jelzés létét. A SIS bizonyos részei nem állnak a rendelkezésükre, illetve nem továbbíthatnak onnan adatokat a saját rendszereikbe.

A Bizottság ötévente értékeli azt, hogy ezek az ügynökségek mennyire aknázzák ki a SIS-t.

Felelősségek

Minden egyes SIS-tagállam:

  • gondoskodik arról, hogy az adatok pontosak, naprakészek legyenek, valamint a SIS-be jogszerűen kerüljenek bevitelre és tárolásra, továbbá megfeleljenek az általános adatkezelési szabályoknak;
  • létrehozza, működteti, karbantartja és fejleszti a saját N.SIS-ét a közös standardok, protokollok és műszaki eljárások szerint, valamint azt összeköti az NI-SIS-sel;
  • gondoskodik arról, hogy a SIS-adatok folyamatosan a végfelhasználók rendelkezésére álljanak;
  • továbbítja a figyelmeztető jelzéseit a saját N.SIS-én keresztül;
  • kijelöl egy N.SIS-hivatalt, melynek központi felelősségkörébe tartozik az N.SIS működésének és biztonságának biztosítása, valamint hogy a nemzeti hatóságok hozzáférjenek a SIS-hez, és a SIS összességében megfeleljen a rendeletnek, és valamennyi végfelhasználó számára rendelkezésre álljon;
  • kijelöl egy nemzeti hatóságot (Sirene-irodát), amely egyedüli kapcsolattartó pontként működik folyamatosan, a figyelmeztető jelzésekre vonatkozó valamennyi kiegészítő információ cseréjét és rendelkezésre állását szolgálva, és a nyomon követést elősegítve;
  • biztonsági, üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-elhárítási terveket fogad el az adatok védelme és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében;
  • betartja a szakmai titoktartási szabályokat, ideértve a külső vállalkozók szigorú nyomon követését; a magánvállalatok és szervezetek számára tilos az N.SIS üzemeltetési célból történő kezelése;
  • elektronikus naplókat készít a figyelmeztető jelzésekről, valamint a személyes adatokhoz való hozzáférésről és azok cseréjéről – melyeket általánosságban három év elteltével töröl –, hogy ellenőrizze, a keresés jogszerű volt-e, és gondoskodjon az adatok integritásáról és biztonságáról;
  • nemzeti SIS-képzési programot működtet a SIS-hez hozzáférő munkatársak számára az adatbiztonságról, az alapjogokról, ideértve az adatvédelmet, valamint az adatkezelési szabályokat és előírásokat.

A Bizottság:

  • végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a SIS műszaki aspektusairól, és ezeket szükség esetén aktualizálja;
  • az (EU) 2022/922 rendelet (lásd az összefoglalót) értelmében általános koordinálási feladatkörrel rendelkezik azon értékelési és monitoringmechanizmusra vonatkozóan, amelyet az uniós kormányzatokkal hajt végre, hogy a schengeni szabályokat teljes mértékben betartsák nemzeti szinten;
  • elvégzi a SIS központi rendszerének és a kiegészítő információk nemzeti hatóságok közötti cseréjének általános értékelését, ideértve az automatikus ujjlenyomat-azonosító rendszer és a SIS-ről szóló tájékoztató kampányok értékelését három évvel a rendelet hatálybalépése után, majd azt követően négyévente.

Az eu-LISA felel az alábbiakért:

  • a SIS központi rendszer és annak működési kezelése, ideértve az általa tartalmazott adatokra és valamennyi azon feladatra vonatkozó minőségi ellenőrzéseket, amelyekre szükség van ahhoz, hogy az az év minden napján 24 órában működjön;
  • a kommunikációs infrastruktúra és annak kulcsfontosságú aspektusai, főleg a felügyelet, a biztonság, a tagországok és a szolgáltatók közötti koordináció, valamint a költségvetési és szerződéskötési kérdések;
  • a Sirene-irodák vonatkozásában a vizsgálati tevékenységek koordinálása, kezelése és támogatása, műszaki előírások karbantartása és aktualizálása a kiegészítő információknak az irodák és a kommunikációs infrastruktúra közötti cseréjére vonatkozóan, valamint a technikai módosítások kezelése;
  • a szükséges intézkedések meghozatala annak érdekében, hogy megvédjék az adatokat, és megakadályozzák a jogosulatlan hozzáférést vagy felhasználást, ideértve a SIS központi rendszerének és kommunikációs infrastruktúrának a biztonsági, üzletmenet-folytonossági és katasztrófa-elhárítási terveit;
  • szakmai titoktartási és bizalmassági szabályok alkalmazása, és az elektronikus naplók karbantartása a nemzeti hatóságokéival egyenlő feltételek mellett;
  • a SIS-ben adatok keresésére jogosult nemzeti hatóságok jegyzékének nyilvánossá tétele az Európai Unió Hivatalos lapjában;
  • napi, havi és éves statisztikák készítése a figyelmeztető jelzések kategóriái szerinti rekordok számáról, a személyes adatok kihagyásával, majd e jelentések nyilvánosságra hozatala.

Tájékoztatási kampány

  • A Bizottság vezeti a kampányt a felügyeleti hatóságokkal és az európai adatvédelmi biztossal együttműködésben. A kampány akkor indul, amikor a jogszabály hatályba lép, és rendszeres időközönként megismétlik, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot a következőkről:
    • a SIS céljairól;
    • a benne lévő adatokról;
    • a hozzá hozzáféréssel rendelkező hatóságokról;
    • az érintettek jogairól.
  • A Bizottság fenntart egy nyilvánosan elérhető weboldalt, amely tartalmazza a SIS-re vonatkozó valamennyi releváns információt.
  • A tagállamok felügyeleti hatóságaikkal együttműködve kötelesek tájékoztatni a nyilvánosságot a SIS-ről.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK A RENDELETEK?

Az új szabályok több szakaszban léptek hatályba annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a szükséges jogi, működési és műszaki intézkedések és rendelkezések bevezetésére.

Az (EU) 2023/201 végrehajtási határozat értelmében a SIS-nek az (EU) 2018/1861 és az (EU) 2018/1862 rendelet szerinti működése -én kezdődött meg. Az (EU) 2018/1860, (EU) 2018/1861 és (EU) 2018/1862 rendelet teljes mértékben alkalmazandó.

HÁTTÉR

  • Annak ellenére, hogy különböző jogszabályokon alapul, a SIS egy egységes rendszer, amelyet adatoknak és kéréseknek a tagjai közötti megosztásához használnak.
  • Ez a legszélesebb körben használt és a legnagyobb biztonsági és határigazgatási információk megosztására használt rendszer Európában. 2022-ben több mint 12 milliárd alkalommal keresték fel. A rendszer a külföldi figyelmeztető jelzésekre vonatkozóan 263 452 találatot adott.
  • A rendszer 31 európai országban működik: valamennyi uniós tagállamban, valamint négy schengeni társult országban (Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban). Az (EU) 2023/870 határozat értelmében a SIS óta működik Cipruson.

KULCSFOGALMAK

  1. Figyelmeztető jelzés. Adatállomány, amely a hatóságok számára lehetővé teszi, hogy valamely személyt vagy tárgyat azonosítsanak, és ennek megfelelően intézkedjenek.
  2. Daktiloszkópiai adatok. A tenyérlenyomatokhoz és ujjlenyomatokhoz kapcsolódó adatok.
  3. Megjelölés. A figyelmeztető jelzés érvényességének nemzeti szinten való felfüggesztése, amely csatolható letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, eltűnt vagy különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, valamint rejtett ellenőrzésre, kikérdezésre vagy célzott ellenőrzésre vonatkozó információs figyelmeztető jelzésekhez adható hozzá.
  4. Kiutasítási határozat. Nem uniós polgárokra vonatkozó igazságszolgáltatási vagy közigazgatási határozat, akikről úgy vélik, hogy illegálisan tartózkodnak uniós országban, és vissza kell térniük a származási országukba.
  5. Kiegészítő információk. A figyelmeztető jelzések SIS-ben tárolt adatainak részét nem képező, de azokkal összefüggő információ.

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 rendelete () a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról (HL L 312., , 1–13. o.)

Az (EU) 2018/1860 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete () a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az (EK) 1987/2006 rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., , 14–55. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete () a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EK) 1986/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., , 56–106. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés

Top