EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A biológiai sokféleségről szóló egyezmény – Cartagenai jegyzőkönyv a biológiai biztonságról

A biológiai sokféleségről szóló egyezmény – Cartagenai jegyzőkönyv a biológiai biztonságról

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

A biológiai sokféleségről szóló egyezmény biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyve

2002/628/EK határozat a biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről

MELYEK A JEGYZŐKÖNYV ÉS A HATÁROZAT CÉLJAI?

  • Az 1993. évi biológiai sokféleségről szóló egyezmény (lásd az összefoglalót) cartagenai jegyzőkönyve az elővigyázatosság elvén* alapul. A célja, hogy megakadályozza a biológia sokféleség károsodását, amikor élő módosított szervezeteket* adnak át, kezelnek vagy használnak, különösen országhatárokon átnyúlóan (1946/2003/EK rendelet – lásd az összefoglalót). Figyelembe veszi az emberi egészséget fenyegető kockázatokat.
  • A tanácsi határozat az Unió nevében jogilag jóváhagyja a jegyzőkönyvet.

FŐBB PONTOK

A jegyzőkönyv valamennyi szerződő fele:

  • meghozza a szükséges és megfelelő jogi, közigazgatási és egyéb intézkedéseket a kötelezettségvállalásaik végrehajtása érdekében;
  • biztosítja, hogy bármely élő módosított szervezet fejlesztése, kezelése, szállítása, használata, átadása és kibocsátása megakadályozza vagy csökkentse a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kockázatokat;
  • kiegészítő intézkedéseket hoz a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható használatának megóvása érdekében;
  • a szerződő felet arra ösztönzik, hogy vegye figyelembe az emberi egészséggel kapcsolatos kockázatokra szakosodott nemzetközi szervezetek munkáját és szakértelmét;
  • kétoldalú, regionális és többoldalú megállapodásokat és egyezségeket köthet, a jegyzőkönyv nem részes feleivel is, azzal a feltétellel, hogy azok nem csökkentik a védelem szintjét;
  • megfelelő mechanizmusokat, intézkedéseket és stratégiákat alkalmaz az azonosított kockázatok ellenőrzése érdekében;
  • együttműködik olyan élő módosított szervezetek azonosítása érdekében, amelyek káros hatásúak lehetnek;
  • együttműködik az emberi erőforrások és intézményi kapacitások kiépítésében, illetve fejlesztésében a biológiai biztonság* védelme és a nyilvánosság figyelmének felhívása érdekében;
  • köteles értesíteni az érintett vagy potenciálisan érintett országokat, a Biológiai Biztonsággal Foglalkozó Információs Központot és szükség esetén az érintett nemzetközi szervezeteket a joghatósága alatti olyan eseményekről, amelyek országhatárokon átnyúló kárt okozhatnak;
  • biztosítja az exportált élő módosított szervezetek biztonságos kezelését, csomagolását, azonosítását és szállítását, a szükséges dokumentációval együtt;
  • a Biológiai Biztonsággal Foglalkozó Információs Központ rendelkezésére bocsátja a nemzeti jogszabályaira, kockázatértékeléseire, határozataira vonatkozó részletes információkat, és a jegyzőkönyvben előírt egyéb információkat;
  • megfelelő nemzeti intézkedéseket hajt végre az élő módosított szervezetek illegális kereskedelmének megakadályozása és szankcionálása érdekében;
  • a jegyzőkönyvet 1 éves felmondási határidővel mondhatja fel.

A jegyzőkönyvet minden olyan élő módosított szervezet nemzetközi mozgására, továbbítására, kezelésére és felhasználására kell alkalmazni, amely káros hatással lehet a biológiai sokféleségre és az emberi egészségre, a más nemzetközi megállapodások vagy szervezetek által szabályozott, emberi felhasználásra szánt gyógyszerek kivételével.

Előzetes egyetértési eljárás vonatkozik az élő módosított szervezetek első, szándékos környezetbe juttatására, kivéve azon szervezeteket, amelyeket korábban a biológiai sokféleség vagy az emberi egészség szempontjából nem károsnak minősítettek. Ehhez a következőkre van szükség:

  • az exportáló ország előzetesen írásban értesíti az illetékes importáló hatóságot a szállítmányra vonatkozó konkrét (I. mellékletben meghatározott) információkról;
  • az importáló hatóságnak 90 napon belül igazolnia kell az értesítés kézhezvételét, és döntenie kell a behozatal engedélyezéséről. A következőket teheti:
    • feltételekkel vagy feltételek nélkül jóváhagyja a behozatalt,
    • visszautasítja a behozatalt,
    • további információkat kér,
    • úgy határoz, hogy több időre van szüksége az értesítés feldolgozásához,
    • egy korábbi határozatot módosít új tudományos információk fényében,
    • egyes esetekben egyszerűsített eljárást alkalmaz,
    • engedélyezi, hogy az értesítő fél által benyújtott egyes információk bizalmasak maradjanak. Ez nem vonatkozik a tétel általános leírására, a kockázatértékelés összefoglalására vagy a vészhelyzetet kezelő intézkedésekre.

Speciális eljárás vonatkozik az élelmiszerként vagy takarmányként közvetlen felhasználásra vagy feldolgozásra szánt élő módosított szervezetekre. Annak az országnak, amelyik úgy határoz, hogy egy tétel felhasználható vagy értékesíthető belföldi piacán, amely azután exportálható is, (a II. mellékletben meghatározott) részletes információkat kell szolgáltatnia a többi szerződő fél számára a Biológiai Biztonsággal Foglalkozó Információs Központon keresztül.

A jegyzőkönyv rendelkezik a tudományosan megalapozott módszertanra épülő kockázatértékelésekről (III. melléklet).

Minden országban egy nemzeti tájékoztatási központ tartja a kapcsolatot az egyezmény által létrehozott titkársággal. Meghatározott nemzeti hatóságok látják el a jegyzőkönyvben előírt igazgatási feladatokat.

Létrejön a Biológiai Biztonsággal Foglalkozó Információs Központ, hoznak létre a következők érdekében:

  • a tudományos, technikai, környezetvédelmi és szabályozói információk cseréje;
  • hogy segítse a szerződő feleket – különösen a leginkább rászorulókat – a jegyzőkönyv végrehajtásában;

A szerződő felek konferenciája, amelyen az egyezmény valamennyi aláírója részt vesz, felülvizsgálja a jegyzőkönyvet, ötévente értékeli azt, javaslatot tesz a meghozandó intézkedésekre és kisegítő testületeket hoz létre.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

A jegyzőkönyv 2003. szeptember 11-én lépett hatályba.

HÁTTÉR

KULCSFOGALMAK

Elővigyázatosság elve: ahol súlyos vagy visszafordíthatatlan kár fenyeget, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem használható föl indoklásként a környezetromlást megakadályozó költséghatékony intézkedések elhalasztására (a környezetről és fejlődésről szóló riói nyilatkozat 15. elve).
Élő módosított szervezet: minden, a genetikai anyag modern biotechnológia által létrehozott újszerű kombinációjával rendelkező élő szervezet.
Biológiai biztonság: az emberi egészség és a környezet védelme a modern biotechnológiai termékek lehetséges káros hatásaitól.

FŐ DOKUMENTUMOK

Cartagenai jegyzőkönyv a biológiai sokféleségről szóló egyezményhez a biológiai biztonságról (HL L 201., 2002.7.31., 50–65. o.)

A Tanács 2002/628/EK határozata (2002. június 25.) a biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő elfogadásáról (HL L 201., 2002.7.31., 48–49. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvhöz csatolt, a felelősségről és jogorvoslatról szóló Nagojai–Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyv (HL L 46., 2013.2.19., 4–7. o.)

A Tanács 2013/86/EU határozata (2013. február 12.) a biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvhöz csatolt, a felelősségről és jogorvoslatról szóló Nagojai–Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyvnek Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 46., 2013.2.19., 1–3. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1946/2003/EK rendelete (2003. július 15.) a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről (HL L 287., 2003.11.5., 1–10. o.)

Biológiai sokféleség egyezmény (HL L 309., 1993.12.13., 3–20. o.)

A Tanács 93/626/EGK határozata (1993. október 25.) a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről (HL L 309., 1993.12.13., 1–2. o.)

utolsó frissítés 17.11.2020

Top