Versenyképesség

A versenyképes gazdaság olyan gazdaságot jelent, amelynek tartós termelékenységi aránya képes ösztönözni a növekedést, ezáltal pedig a jövedelmet és a jólétet. A gazdasági versenyképesség régóta az Európai Unió (EU) kulcsfontosságú politikai prioritásainak egyike.

Az EU a Covid19-világjárványból való kilábalás céljából elfogadta a – zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb Európa építését célzó, 1,8 billió EUR értékű (2018-as árakon) – világjárvány utáni helyreállítási tervet, a NextGenerationEU-t, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközét.

Ebben az összefüggésben az EU felgyorsította a klímasemlegességre való áttérésének és a digitális vezető szerepe betöltésének a sebességét, a gazdaság, a társadalom és az ipar átalakításával, valamint új technológiák, beruházások és innovációk megkövetelésével az EU tartós versenyképességének biztosítása, eközben pedig az uniós gazdaságok és társadalmak növekedésének, valamint a szegénység és egyenlőtlenség csökkentésének lehetővé tétele céljából. Azaz egy emberközpontú gazdaság létrehozása céljából. Ez magában foglalja többek között a lineáris termelésről a körforgásos gazdaságra való átállást a termékek, szolgáltatások, piacok és üzleti modellek tekintetében.

Az Európai Bizottság uniós versenyképesség szempontjából különösen jelentős két prioritása a következő:

• az európai zöld megállapodás és
• a digitális korra felkészült Európa.

Az európai zöld megállapodás az erőforrás-hatékony és versenyképes gazdaság megteremtésére összpontosít. A közleményt a klímarendelet és egyéb intézkedések követték, amelyek az EU éghajlat-, energia-, közlekedés- és adópolitikáinak oly módon történő kiigazítását célozták, hogy azok alkalmasak legyenek a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 55%-kal történő csökkentésére 2030-ig (az 1990-es szintekhez képest).

Az EU digitális átállásának alapját főként a következők képezik:

• a digitális stratégia (2020) a tisztességes és versenyképes digitális gazdaság céljából;
• Digitális iránytű 2030-ig (2021), amely lehetővé kívánja tenni az emberek és a vállalkozások számára, hogy emberközpontú, fenntartható és sikeres digitális jövőt építsenek;
• A digitális évtizedhez vezető út javaslata (2021), amely a digitális kapacitásokban jelentkező hiányosságok kezelését célozza, a digitális készségekre, a digitális infrastruktúrára, a digitális vállalkozásokra és a digitális közszolgáltatásokra összpontosítva.

A 2021-ben naprakésszé tett, új uniós iparpolitikai stratégia új intézkedéseket kínál a zöld és digitális átállás felgyorsítására, ezen túlmenően pedig a gazdasági versenyképesség következő főbb mutatóinak azonosítására és nyomon követésére irányuló igényekre is reagál:

• belső piaci integráció,
• a termelékenység növekedése,
• nemzetközi versenyképesség,
• köz- és magánberuházás, valamint
• kutatási és fejlesztési beruházások.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

• Körforgásos gazdaság
• Foglalkoztatás
• Uniós vállalkozáspolitika
• Európai Bizottság
• Európai Unió
• Az Európai Unió iparpolitikája
• A gazdaság globalizációja
• Belső piac
• NextGenerationEU
• Kutatás és fejlesztés
• Kis- és középvállalkozások
• Fenntartható fejlődés
• Uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (összefoglaló)
• Európai klímarendelet (összefoglaló)
• Az európai zöld megállapodás (összefoglaló).