(1)   Egy fizetési rendszer SIPS-ként kerül azonosításra, amennyiben:

Az azonosítást évente el kell végezni.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a Kormányzótanács a (3) bekezdés alapján – észszerű és indokolással alátámasztott mérlegeléssel élve – határozhat úgy is, hogy valamely fizetési rendszert a következő esetek egyikében SIPS-ként kell azonosítani:

(3)   A Kormányzótanács indokolással ellátott határozatot fogad el az e rendelet hatálya alá tartozó fizetési rendszerek, azok üzemeltetői és a hatáskörrel rendelkező hatóságok azonosításáról. Ezt a listát az EKB honlapján vezetik, és minden változást átvezetnek benne.

(4)   A (3) bekezdés értelmében elfogadott határozat annak hatályon kívül helyezéséig hatályban marad. A SIPS-ként azonosított fizetési rendszerek ellenőrző felülvizsgálatát évente el kell végezni annak ellenőrzése céljából, hogy a fizetési rendszerek továbbra is megfelelnek-e a SIPS-ként történő azonosításra vonatkozó feltételeknek. A (3) bekezdés értelmében elfogadott határozatot hatályon kívül kell helyezni, ha:

(5)   A fizetési rendszer üzemeltetője jogosult arra, hogy az érintett fizetési rendszer SIPS-ként történő azonosításáról szóló határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kérje e határozat Kormányzótanács általi felülvizsgálatát. A kérelemnek tartalmaznia kell minden azt alátámasztó információt, és írásban a Kormányzótanácshoz kell benyújtani azt. A Kormányzótanács e kérelemre válaszul hozott, indokolással ellátott határozatát írásban közlik a fizetési rendszer üzemeltetőjével. Az írásbeli közlésben tájékoztatják az üzemeltetőt a Szerződésnek megfelelő, bírósági felülvizsgálathoz való jogáról. Amennyiben a Kormányzótanács a kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül nem hoz határozatot, a felülvizsgálatot elutasítottnak kell tekinteni.

(1)   Az EKB által a 4. cikknek megfelelően küldött írásbeli értesítés tartalmaz egy, a fizetési rendszer üzemeltetője számára rögzített határidőt, amelyen belül az üzemeltető írásban előadhatja az írásbeli értesítésben bemutatott tényekkel és jogalapokkal kapcsolatos kifogásait, nézeteit és észrevételeit. Ez a határidő nem lehet rövidebb, mint az írásbeli értesítés fizetési rendszer üzemeltetője általi kézhezvételétől számított 30 munkanap.

(2)   Az EKB a fizetési rendszer üzemeltetőjének kérelmére lehetőséget biztosíthat az üzemeltető számára arra, hogy álláspontját szóbeli megbeszélésen fejtse ki. A megbeszélésről írásbeli jegyzőkönyv készül, és azt valamennyi fél aláírja. A jegyzőkönyv egy példányát valamennyi fél rendelkezésére bocsátják.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve az EKB meghozhatja a valamely fizetési rendszer SIPS-ként történő azonosításáról szóló határozatot anélkül, hogy a fizetési rendszer üzemeltetőjének lehetőséget biztosítana az EKB által küldött írásbeli értesítésben bemutatott tényekkel és jogalapokkal kapcsolatos nézetei, kifogásai vagy észrevételei kifejezésére, amennyiben ezt a pénzügyi rendszer jelentős károsodásának megelőzése érdekében szükségesnek ítéli.

(1)   Az EKB valamely fizetési rendszer SIPS-ként történő azonosításáról szóló határozatának tartalmaznia kell az adott határozat indokolását. Az indokolásban szerepeltetni kell azokat a lényeges tényeket és jogalapokat, amelyeken az EKB határozata alapul.

(2)   Az EKB – a 6. cikk (3) bekezdésének figyelembevételével – az e cikk (1) bekezdésében említett határozatot csak olyan tényekre és jogalapokra alapíthatja, amelyekkel kapcsolatban a fizetési rendszer üzemeltetőjének lehetősége volt észrevételei megtételére.

(1)   A SIPS üzemeltető felméri azt, hogy az érintett jogrendszerek alkalmazandó joga magas fokú biztonságot nyújt-e, valamint támogatja-e a SIPS-e tevékenységeinek valamennyi lényeges oldalát.

(2)   A SIPS üzemeltető úgy határozza meg a SIPS szabályait és eljárásait, és olyan szerződéseket köt, amelyek egyértelműek, és valamennyi érintett jogrendszerben összhangban állnak az alkalmazandó joggal.

(3)   A SIPS üzemeltető képes arra, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság, a résztvevők, és adott esetben a résztvevők ügyfelei részére a SIPS működésével kapcsolatban érthető és egyértelmű módon azonosítsa az alkalmazandó jogot, szabályokat, eljárásokat és szerződéseket.

(4)   A SIPS üzemeltető intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a szabályai, eljárásai és szerződései valamennyi érintett jogrendszerben kikényszeríthetők, és hogy az általa az ilyen szabályok, eljárások és szerződések alapján tett intézkedések nem érvényteleníthetők, nem vonhatók vissza és nem függeszthetők fel.

(5)   Az egynél több jogrendszerben üzleti tevékenységet folytató SIPS üzemeltető azonosítja és kezeli a jogi kollízióból eredő lehetséges kockázatokat.

(6)   A SIPS üzemeltető minden tőle telhetőt megtesz a SIPS 98/26/EK rendelet alapján történő kijelölésének biztosítása érdekében.

(1)   A SIPS üzemeltető olyan dokumentált célkitűzésekkel rendelkezik, amelyek kiemelt kenetőséget tulajdonítanak a SIPS biztonságának és hatékonyságának. A célkitűzéseknek kifejezetten támogatniuk kell a pénzügyi stabilitást és az egyéb fontos közérdekű megfontolásokat, különösen a nyílt és hatékony pénzügyi piacokat.

(2)   A SIPS üzemeltető olyan hathatós és dokumentált irányítási rendszerrel rendelkezik, amely egyértelmű és egymástól elhatárolt felelősségi és elszámoltathatósági rendet határoz meg. Az ilyen rendelkezéseket a hatáskörrel rendelkező hatóság, a tulajdonosok és a résztvevők rendelkezésére kell bocsátani. A SIPS üzemeltető e rendelkezésekből a nyilvánosság számára egyszerűsített változatot tesz hozzáférhetővé.

(3)   Egyértelműen meg kell határozni az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület feladat- és felelősségi köreit. Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület feladat- és felelősségi köreinek az alábbiakat kell tartalmaznia:

(4)   Az eurorendszerbeli SIPS-ek kivételével az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület legalább évente felülvizsgálja saját testületi teljesítményét, valamint egyes tagjainak teljesítményét.

(5)   Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület összetételének biztosítania kell az feddhetetlenséget, továbbá az eurorendszerbeli SIPS-ek kivételével a technikai tudás, valamint a SIPS-sel és általánosságban a pénzügyi piaccal kapcsolatos ismeretek és gyakorlat megfelelő keverékét annak érdekében, hogy az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület eleget tudjon tenni a feladatainak és felelősségi köreinek. A testület összetételének figyelembe kell vennie a hatáskörök nemzeti jognak megfelelő felosztását is. Az eurorendszerbeli SIPS-ek kivételével, és ha azt a nemzeti jog megengedi, az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület nem ügyvezető beosztású testületi tagokat is magában foglal, ideértve legalább egy független vezetőségi tagot.

(6)   Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület dokumentált kockázatkezelési keretrendszert hoz létre és felvigyázza azt, amely:

Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület kockázatkezelési bizottságot hoz létre, amely segíti a kockázatokkal kapcsolatos kötelezettségeinek ellátásában. A kockázatkezelési bizottság tanácsot ad az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületnek a SIPS kockázatkezelésével kapcsolatban.

Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület biztosítja azt, hogy a három belső védelmi vonal (üzemeltetés, kockázatkezelés és belső ellenőrzés) egyértelmű és hathatós legyen, szervezetileg elkülönüljön egymástól, és megfelelő hatáskörrel, függetlenséggel és erőforrásokkal rendelkezzen, valamint az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületnek rendszeresen beszámoljon.

(7)   Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület jóváhagyása szükséges azokhoz a határozatokhoz, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a SIPS kockázati profiljára és a SIPS műveleteire vonatkozó, legfontosabb kockázati dokumentumokra. Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület legalább jóváhagyja és évente felülvizsgálja a 10. cikk (1) bekezdésében említett átfogó kockázatkezelési keretrendszert, a 10. cikk (4) bekezdésében említett helyreállítási és rendezett felszámolási tervet és a 18. cikk (6) bekezdésében említett tőkeemelési tervet, a 11. cikk (1) bekezdésében említett, a hitelkockázatok kezelésére szolgáló, és a 13. cikk (1) bekezdésében említett, a likviditási kockázat kezelésére szolgáló keretrendszert, a 12. cikkben említett, a kockázatkezelésre vonatkozó fedezeti keretrendszert, a SIPS 19. cikk (4) bekezdésében említett befektetési stratégiáját, a 20. cikk (1) bekezdésében említett működési kockázati keretrendszert, és a kapcsolódó, a 20. cikk (6) bekezdésében említett üzletmenet-folytonossági tervet, a 21. cikk (1) bekezdésében említett kiberrezilienciára vonatkozó keretrendszert és stratégiát, valamint a 22. cikk (4) bekezdésében említett kiszervezési keretrendszert.

(8)   Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület biztosítja azt, hogy a SIPS technikai és funkcionális felépítését, szabályait és átfogó stratégiáját érintő főbb döntések, különösképpen az elszámolási és kiegyenlítési modellekre, a működési struktúrára, az elszámolt vagy kiegyenlített termékek körére, valamint az egyes technológiák és eljárások megválasztására vonatkozó döntések megfelelően tükrözik a SIPS érdekelt feleinek jogos érdekeit. Az érdekelt felekkel, és adott esetben a nyilvánossággal észszerűen kellő időben konzultálni kell az ilyen döntésekről.

(9)   Egyértelműen meg kell határozni a vezetőség és adott esetben a fióktelep vezetőségének felelősségi és feladatkörét, valamint a vezetőségen és adott esetben a fióktelep vezetőségén belüli beszámolási rendet, továbbá a vezetőség és az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület, valamint adott esetben a fióktelep vezetősége és azon jogi személy vezetése közötti beszámolási rendet, amelynek a fióktelep jogilag függő részét képezi. A vezetőség és adott esetben a fióktelep vezetősége összetételének biztosítania kell a személyi feddhetetlenséget, továbbá a technikai tudás és a SIPS-sel és általánosságban a pénzügyi piaccal kapcsolatos ismeretek és gyakorlat megfelelő keverékét, lehetővé téve számukra a SIPS üzemeltető működtetésével és kockázatkezelésével kapcsolatos felelősségi köreik ellátását.

(10)   A vezetőség az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület irányítása alatt, valamint adott esetben a fióktelep vezetősége azon jogi személy, amelynek a fióktelep jogilag függő részét képezi vezető testületének és vezetőségének irányítása alatt felelős az alábbiak mindegyikének biztosításáért:

(11)   Amennyiben fióktelepet azonosítanak SIPS üzemeltetőként:

A b) pont alkalmazásában a „vezetőség tagjai” egyszintű vezetőség esetén az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület azon tagjai, akik a jogi személy napi vezetésében részt vesznek, és az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által kijelölt azon vezető tisztségviselők, akik a jogi személy napi vezetésében részt vesznek, vagy kétszintű vezetés esetén az ügyvezető vezető testület tagjai, és az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület vagy az ügyvezető vezető testület által kijelölt bármely más vezető tisztségviselő, aki a jogi személy napi vezetésében részt vesz.

(12)   A SIPS üzemeltető a feddhetetlenségre vonatkozó, az (5) és a (9) bekezdésben említett követelményeknek megfelelés biztosítása során figyelembe veszi azt, ha a SIPS üzemeltető irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete, a vezetősége és adott esetben a fióktelepe vezetőségének valamely tagja szerepel az alkalmazandó kereskedelmi jog, fizetésképtelenségi jogszabályok, a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok vagy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályok megsértése alapján kiszabott ítéletek vagy bírságok nyilvántartásában, illetve a szakmai felelősségvállalás szabályainak megsértésével vagy csalással kapcsolatos nyilvántartásokban.

(1)   A SIPS üzemeltető a SIPS-ben keletkezett és viselt kockázatok körének átfogó azonosítása, mérése, folyamatos nyomon követése és kezelése érdekében átfogó kockázatkezelési keretrendszert alakít ki és tart fenn. A SIPS üzemeltető legalább évente felülvizsgálja a kockázatkezelési keretrendszert. A kockázatkezelési keretrendszer:

(2)   A SIPS üzemeltető ösztönzi a résztvevőket, és adott esetben az ügyfeleiket azon kockázat kezelésére és korlátozására, amelyet azok a SIPS számára jelentenek, illetve amely azokat a SIPS révén érinti. A résztvevők tekintetében az ilyen ösztönzőknek tartalmaznia kell egy hatékony, arányos és visszatartó erejű pénzügyi szankció-rendszert vagy veszteség-megosztási megállapodásokat, illetve mindkettőt.

(3)   A SIPS üzemeltető legalább évente áttekinti azt a lényeges kockázatot, amelyet a kölcsönös függőségek eredményeképpen a SIPS más jogalanyoktól elszenved, illetve amelyet az számukra jelent; ilyen jogalanyok többek között az FMI-k, a teljesítő bankok és a likviditásnyújtók. A SIPS üzemeltető a kockázat azonosított szintjének megfelelő, erőteljes és arányos kockázatkezelési eszközöket fejleszt ki.

(4)   A SIPS üzemeltetők meghatározza a SIPS kritikus funkcióit, műveleteit és szolgáltatásait. A SIPS üzemeltető azonosítja azokat az eseteket, amelyek megakadályozhatják a SIPS-et ezen kritikus műveletek és szolgáltatások nyújtásában, valamint értékeli valamennyi lehetséges helyreállítási opció hatékonyságát és – az eurorendszerbeli SIPS kivételével – a rendezett felszámolást. A SIPS üzemeltető legalább évente felülvizsgálja a SIPS kritikus műveleteit és szolgáltatásait. Ennek az értékelésnek az alapján a SIPS üzemeltető megvalósítható tervet készít a SIPS helyreállítására és – az eurorendszerbeli SIPS kivételével – a rendezett felszámolásra. A helyreállítási és a rendezett felszámolási tervnek tartalmaznia kell többek között a főbb helyreállítási és rendezett felszámolási stratégiák tartalmi összefoglalását, a SIPS kritikus műveleteinek és szolgáltatásainak helyreállítását, valamint a főbb stratégiák végrehajtásához szükséges intézkedések leírását. A SIPS üzemeltető adott esetben a szanálás tervezéséhez szükséges információkkal látja el az érintett hatóságokat.

(1)   A SIPS üzemeltető szilárd keretrendszert alakít ki a SIPS fizetési, elszámolási és kiegyenlítési tevékenységéhez kapcsolódó, a résztvevőivel szemben fennálló, valamint a résztvevők közötti hitelkockázati kitettségek mérése, folyamatos nyomon követése és kezelése érdekében.

(2)   A SIPS üzemeltető azonosítja a hitelkockázat valamennyi forrását. A hitelkockázatok mérése és folyamatos nyomon követése napközben, valós idejű információk és megfelelő kockázatkezelési eszközök használatával történik.

(3)   Egy DNS-rendszer esetében a SIPS üzemeltető biztosítja azt, hogy

(4)   Azon SIPS üzemeltető – ideértve azt is, amely kiegyenlítési garanciával működtet DNS-rendszert–, amely a SISP műveletek során a SIPS résztvevőkkel szemben hitelkitettséggel szembesül, fedezettel, garanciaalapokkal, (az általános üzleti kockázat céljára szolgáló eszközérték levonását követően) tőkeeszközökkel vagy egyéb, ezekkel egyenértékű pénzügyi forrásokkal fedezi a valamennyi résztvevővel szembeni hitelkitettségét.

(5)   Azon SIPS üzemeltető, ideértve azt is, amely kiegyenlítési garancia nélkül működtet DNS-rendszert, de amelyben a SIPS résztvevők a SIPS fizetési, elszámolási és kiegyenlítési folyamatokból eredően hitelkitettségekkel szembesülnek, ezen résztvevőkre vonatkozóan szabályokkal vagy szerződéses megállapodásokkal rendelkezik. A szabályoknak vagy szerződéses megállapodásoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a SIPS résztvevők a (4) bekezdésben említettek szerint elégséges forrásokat bocsássanak rendelkezésre a SIPS fizetési, elszámolási és kiegyenlítési folyamatokból eredő hitelkitettségek fedezésére azon két résztvevő vonatkozásában, amelyek kapcsolt vállalkozásaikkal együttesen a legnagyobb összesített hitelkitettséggel rendelkeznek.

(6)   A SIPS üzemeltető elfogadja az egy vagy több résztvevőnek a SIPS-sel szembeni fizetési kötelezettsége nemteljesítéséből közvetlenül eredő veszteségek kezelésére szolgáló szabályokat és eljárásokat. Ezeknek a szabályoknak és eljárásoknak rendelkezniük kell az esetleges fedezetlen veszteségek felosztásáról, ideértve annak a tőkének a visszafizetését is, amelyet a SIPS üzemeltető esetlegesen likviditásnyújtóktól kölcsönöz. Ezen szabályoknak és eljárásoknak magukban kell foglalniuk a SIPS üzemeltetőnek a SIPS által stresszhelyzetben felhasznált pénzügyi források (4) és (5) bekezdésben foglalt szintig történő feltöltésére vonatkozó szabályait és eljárásait.

(1)   A SIPS üzemeltető kizárólag az alábbi eszközöket fogadhatja el fedezetként:

Az i–vi. pontokban foglaltak belső értékelése során a SIPS üzemeltető objektív módszert határoz meg, dokumentál és alkalmaz.

(2)   A SIPS üzemeltető minden fedezetként elfogadott eszköz hitelminőségének, piaci likviditásának és árfolyam-ingadozásának figyelemmel kísérése érdekében irányvonalakat és eljárásokat határoz meg és alkalmaz. A SIPS üzemeltető rendszeresen, de legalább évente nyomon követi az értékelési irányvonalai és eljárásai megfelelőségét. Az ilyen felülvizsgálatot abban az esetben is el kell végezni, amikor olyan lényeges változás következik be, amely hatást gyakorol a SIPS kockázati kitettségére. A SIPS üzemeltető legalább naponta meghatározza a fedezetének piaci értékét.

(3)   A SIPS üzemeltető stabil és konzervatív haircutokat határoz meg, valamint azokat legalább évente teszteli, továbbá figyelembe veszi a stresszhelyzeti piaci körülményeket. A haircut eljárásokat az azokat megalkotó és alkalmazó alkalmazottól eltérő alkalmazott legalább évente validálja.

(4)   A SIPS üzemeltető intézkedéseket tesz az egyes eszközök koncentrált tulajdonlásának elkerülése érdekében, ha ez rontaná az ilyen eszközök gyors és az árra gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatás nélkül történő értékesítését.

(5)   Az olyan SIPS üzemeltető, amely határon átnyúló fedezetet fogad el, azonosítja és csökkenti az annak használatából eredő kockázatot, továbbá biztosítja a határon átnyúló fedezet kellő időben történő felhasználásának lehetőségét.

(6)   A SIPS üzemeltető hatékony és rugalmasan változtatható működést lehetővé tévő fedezetkezelési rendszert alkalmaz.

(7)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az eurorendszerbeli SIPS-ekre.

(1)   A SIPS üzemeltető átfogó keretrendszert hoz létre a SIPS résztvevői, a teljesítő bankok, a nostro számlavezetők, a letétkezelő bankok, a likviditásnyújtók és az egyéb érintett jogalanyok által keletkeztetett likviditási kockázatok kezelésére. A SIPS üzemeltető megfelelő eszközöket bocsát a résztvevők rendelkezésére likviditásuk hatékony kezeléséhez, valamint figyelemmel kíséri és elősegíti a likviditás rendszeren belüli zavartalan áramlását.

(2)   A SIPS üzemeltető olyan működtetési és analitikai eszközöket alakít ki, amelyek alkalmassá teszik a kiegyenlítési és fedezeti folyamatok – ideértve a napközbeni likviditás felhasználását – folyamatos és kellő időben történő azonosítására, mérésére és folyamatos nyomon követésére.

(3)   A DNS-rendszert működtető SIPS üzemeltető biztosítja, hogy

(4)   A SIPS üzemeltető minden olyan pénznemben, amelyben működik, a pénzügyi kötelezettségek létrejöttének pillanatától kezdődően mindenkor elegendő likvid forrásokkal rendelkezik, vagy biztosítja, hogy a résztvevői rendelkeznek azokkal, a pénzügyi kötelezettségek aznapi kiegyenlítésének a lehetséges stresszforgatókönyvek széles körének keretében történő teljesítése érdekében. Adott esetben ez vonatkozik a napközbeni, illetve a többnapos kiegyenlítésre is. A stresszforgatókönyveknek a következőket kell tartalmazniuk:

(5)   Az egyoldalú fizetéseket euróban kiegyenlítő SIPS üzemeltető rendelkezik – illetve biztosítja azt, hogy a résztvevők rendelkeznek – a (4) bekezdésben foglaltakkal összhangban olyan elegendő likvid forrásokkal, amelyek a pénzügyi kötelezettségek időben történő teljesítéséhez szükségesek egy olyan résztvevő nemteljesítése esetén, amely a (4) bekezdés a) pontjával összhangban annak kapcsolt vállalkozásaival együtt a legnagyobb összevont fizetési kötelezettséggel rendelkezik az alábbiak bármelyike tekintetében:

(6)   Az egyoldalú fizetéseket euróban elszámoló SIPS üzemeltető rendelkezik – illetve biztosítja azt, hogy a résztvevők rendelkeznek – a (4) bekezdés b) pontjával összhangban további likvid forrásokkal vagy az (5) bekezdésben említett formában, vagy valamely hitelképes kereskedelmi banknál az alábbi eszközök egyikében vagy azok közül többen is:

(7)   Mindezen eszközöknek lehetővé kell tenniük a pénz olyan időben történő rendelkezésre állását, hogy az aznapi kiegyenlítés befejezhető legyen. A SIPS üzemeltető különösen képes annak igazolására, hogy a nem pénz alapú eszközök közvetlenül hozzáférhetőek és aznap pénzre válthatóak előre meghatározott és rendkívül megbízható finanszírozási megállapodás használatával, stresszhelyzeti piaci körülmények esetében is.

A SIPS üzemeltető készen áll arra, hogy megfelelő belső értékelés alapján bemutassa a hatáskörrel rendelkező hatóság számára azt, hogy a kereskedelmi bank hitelképes.

A kétoldalú fizetéseket, illetve egyoldalú fizetéseket az eurótól eltérő pénznemben elszámoló SIPS üzemeltető rendelkezik – illetve biztosítja azt, hogy a résztvevők rendelkeznek – a (4) bekezdéssel összhangban elegendő likvid forrásokkal a (6) bekezdésben meghatározottak szerint.

(8)   Amennyiben a (4) bekezdésben hivatkozott forrásokat a SIPS üzemeltető egyéb eszközökkel egészíti ki, ezen eszközöknek eseti alapon nemteljesítés bekövetkeztét követően még akkor is valószínűsíthetően piacképesnek, illetve fedezetként elfogadhatónak kell lenniük (például hitelkeretek, swapok, illetve repók), ha erről rendkívüli, de valószerűnek tekinthető piaci feltételek között nem lehet megbízhatóan előre gondoskodni, vagy azt garantálni. Amennyiben a résztvevők a (4) bekezdésben hivatkozott forrásokat egyéb eszközökkel egészítik ki, a SIPS üzemeltető biztosítja azt, hogy ezen egyéb eszközök megfelelnek az e bekezdés első mondatában foglalt követelményeknek. Az eszközöket valószínűsíthetően piacképesnek vagy fedezetként elfogadhatónak kell tekinteni, ha a SIPS üzemeltető figyelembe vette az érintett központi banknak a fedezetek elfogadhatóságára vonatkozó szabályait és gyakorlatát.

(9)   A SIPS üzemeltető nem feltételezheti azt, hogy rendkívüli központi banki hitel fog rendelkezésre állni.

(10)   A SIPS üzemeltető átvilágítást végez annak igazolása érdekében, hogy a SIPS (4) bekezdésben említett likvid forrásait rendelkezésre bocsátó valamennyi jogalany

A SIPS üzemeltető legalább évente felülvizsgálja az átvilágításra vonatkozó kötelezettsége betartását. Csak a kibocsátó központi banktól származó hitelhez hozzáféréssel rendelkező jogalanyok fogadhatók el likviditásnyújtóként. A SIPS üzemeltető rendszeresen teszteli a SIPS likvid forrásaihoz történő hozzáférésre vonatkozó eljárásait.

(11)   A központi banki számlákhoz, pénzforgalmi szolgáltatásokhoz, illetve az értékpapír-szolgáltatásokhoz hozzáféréssel rendelkező SIPS üzemeltető használja ezeket a szolgáltatásokat, ha az a gyakorlatban megvalósítható.

(12)   A SIPS üzemeltető szigorú stressztesztek révén meghatározza likvid forrásainak a (4) és az (5) bekezdésben foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges összegét és rendszeresen vizsgálja annak megfelelő mértékét. A stresszteszt elvégzésekor a SIPS üzemeltető a releváns forgatókönyvek széles körét vizsgálja, ideértve egy vagy több résztvevő ugyanazon a napon és két vagy több egymást követő napon történő nemteljesítését is.

Az ilyen forgatókönyvek vizsgálatakor figyelembe kell venni a SIPS felépítését és működését, és meg kell vizsgálni minden olyan jogalanyt, amely esetlegesen jelentős likviditási kockázatot jelenthet a SIPS számára, beleértve a teljesítő bankokat, a nostro számlavezetőket, a letétkezelő bankokat, a likviditásnyújtókat és a kapcsolt FMI-ket. Adott esetben a forgatókönyveknek többnapos időszakra kell vonatkozniuk.

(13)   A SIPS üzemeltető dokumentálja a SIPS üzemeltető vagy a résztvevők által fenntartott pénzállomány és egyéb eszközök tartásának okát, valamint megfelelő irányítási rendszert léptet életbe azokkal kapcsolatban. A SIPS üzemeltető egyértelmű eljárásrenddel biztosítja a stresszteszt eredményéről szóló beszámolónak az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számára történő bemutatását, és ezeket az eredményeket felhasználja a likviditási kockázat kezelésére szolgáló keretrendszere megfelelőségének értékelésére, illetve módosítására.

(14)   A SIPS üzemeltető olyan egyértelmű szabályokat és eljárásokat vezet be, amelyek lehetővé teszik a SIPS számára a pénzügyi kötelezettségek aznapi, illetve adott esetben a valós idejű napközbeni, illetve többnapos kiegyenlítését egy vagy több résztvevőjének nemteljesítését követően. Ezek a szabályoknak és eljárásoknak

(1)   Az egyoldalú fizetéseket euróban kiegyenlítő SIPS üzemeltető biztosítja azt, hogy a végső teljesítés központi banki pénzben történjen meg. A más SIPS számára fizetéseket teljesítő SIPS üzemeltető törekszik arra, hogy e más SIPS még vészhelyzetekben is képes legyen a teljesítésre.

(2)   A kétoldalú, illetve egyoldalú műveleteket az eurótól eltérő pénznemben teljesítő SIPS üzemeltető biztosítja azt, hogy – amennyiben ez alkalmazandó és lehetséges – a végső teljesítés központi banki pénzben történik meg.

(3)   Amennyiben központi banki pénzben történő teljesítés nem lehetséges, a SIPS üzemeltető biztosítja azt, hogy a pénzben történő teljesítésre olyan kiegyenlítési eszköz használatával kerül sor, amely nem vagy kismértékben von maga után hitel- és likviditási kockázatot.

(4)   Amennyiben a teljesítésre kereskedelmi banki pénzben kerül sor, a SIPS üzemeltető nyomon követi, kezeli és korlátozza a teljesítő kereskedelmi bankoktól származó hitel- és likviditási kockázatokat. Közelebbről, a SIPS üzemeltető ki alakítja a teljesítő bankjaira vonatkozó olyan szigorú követelményeket és nyomon követi az azoknak való megfelelést, amelyek többek között figyelembe veszik azok szabályozásait, felügyeletét, hitelképességét, tőkeellátottságát, likviditáshoz való hozzáférését és működési megbízhatóságát. A SIPS üzemeltető ezen felül figyelemmel kíséri és kezeli a SIPS kiegyenlítő kereskedelmi bankjaival szembeni hitel- és likviditási kitettségének koncentrációját.

(5)   Amennyiben egy SIPS üzemeltető a saját könyveiben végez pénzben történő kiegyenlítéseket, minimalizálja és szigorúan kezeli saját hitel- és likviditási kockázatait.

(6)   Amennyiben a kiegyenlítésre kereskedelmi banki pénzben kerül sor, a SIPS üzemeltetőnek a teljesítő kereskedelmi bankokkal fennálló jogi megállapodásainak egyértelműen rendelkeznie kell arról, hogy

(1)   A SIPS üzemeltető a SIPS szabályzataiban és eljárásaiban meghatározza a résztvevők nemteljesítésének fogalmát, amelynek legalább tartalmaznia kell azt, hogy a résztvevő esedékességkor nem tud megfelelni a pénzügyi kötelezettségeinek, többek között működési okoknál fogva, szerződésszegés miatt, vagy az ilyen résztvevő ellen indított fizetésképtelenségi eljárás miatt. A SIPS üzemeltetető különbséget tesz az automatikus, illetve a mérlegelésen alapuló nemteljesítés között. A mérlegelésen alapuló nemteljesítés esetén a SIPS üzemeltető meghatározza, mely jogalany gyakorolja a mérlegelési jogot. A SIPS üzemeltető legalább évente felülvizsgálja ezt a fogalommeghatározást.

(2)   A SIPS üzemeltető a nemteljesítés esetére vonatkozó olyan szabályokat és eljárásokat léptet életbe, amelyek a résztvevő nemteljesítése esetén továbbra is lehetővé teszi számára azon kötelezettségeinek történő megfelelést, amelyek rendelkeznek a források nemteljesítést követő feltöltéséről. Ezeknek a szabályoknak legalább az alábbiakban felsoroltak mindegyikét meg kell határozniuk:

(3)   A SIPS üzemeltető felkészül a nemteljesítési szabályai és eljárásai alkalmazására, ideértve a szabályokban foglalt minden megfelelő mérlegelési eljárást is. A SIPS üzemeltető többek között biztosítja azt, hogy: a) működési kapacitással rendelkezik – ideértve az elegendő számú megfelelően képzett személyzetet is – a (2) bekezdésben leírt eljárások időben történő elvégzésére; és b) a SIPS szabályzatai és eljárásai rendelkeznek a dokumentációs, információs és kommunikációs szükségletekről, és amennyiben egynél több FMI vagy hatóság is érintett, a koordinációról.

(4)   A SIPS üzemeltetője nyilvánosságra hozza a (2) bekezdésben foglalt szabályok és eljárások főbb elemeit, ideértve legalább

(5)   A SIPS üzemeltetője a (2) bekezdésben foglalt szabályokat és eljárásokat legalább évente – illetve az ezeket a szabályokat és eljárásokat érintő lényeges változásokat követően – teszteli és felülvizsgálja. A SIPS üzemeltető az ilyen tesztelésekbe és felülvizsgálatokba bevonja a SIPS résztvevőit és az érdekelt feleket.

(1)   A SIPS üzemeltető megbízható irányítási és ellenőrzési rendszereket alakít ki az általános üzleti kockázatok, köztük az üzleti stratégia rossz kivitelezéséből eredő veszteségek, a negatív pénzáramlások, vagy az előre nem látható, illetve túlzóan magas működési költségek azonosítására, figyelemmel kísérésére és kezelésére.

(2)   A SIPS üzemeltető megvalósítható tervet tart fenn a SIPS helyreállítására és – az eurorendszerbeli SIPS-ek kivételével – a rendezett felszámolásra az 10. cikk (4) bekezdésében előírtak szerint.

(3)   A SIPS üzemeltető általános üzleti kockázati profilja, valamint a kritikus műveleteinek és szolgáltatásainak helyreállításához és/vagy rendezett felszámolásához szükséges időtartam alapján határozza meg a (2) bekezdésben említett terv végrehajtásához szükséges eszközértéket. Ez az érték nem lehet kevesebb a hat havi folyó működési költségnek megfelelő összegnél.

(4)   A (3) bekezdésben említett eszközérték fedezésére a SIPS üzemeltető tőkéből fedezett likvid eszközzel – például közönséges részvényekkel, nyilvánosságra hozott tartalékokkal vagy egyéb eredménytartalékkal – rendelkezik annak érdekében, hogy folytatni tudja a műveleteit és szolgáltatásait. Ezen eszközöknek ki kell egészíteniük a résztvevők nemteljesítésének, illetve a 11. és 13. cikkekben foglalt kockázatok fedezésére tartott forrásokat. A tőkekövetelmény-számítás duplikációjának megelőzése érdekében ide sorolhatók a nemzetközi kockázatalapú tőkekövetelmények alapján tartott tőkeeszközök.

(5)   A (4) bekezdésben említett, az általános üzleti kockázatok fedezése érdekében tartott eszközöknek megfelelően likvidnek és megfelelő minőségűnek kell lenniük ahhoz, hogy kellő időben rendelkezésre álljanak, és azokat el kell különíteni a SIPS üzemeltető napi működéshez használt eszközeitől. A SIPS üzemeltető képes az árat érintő kedvezőtlen hatás nélkül vagy minimális ilyen hatás mellett értékesíteni az általános üzleti kockázatok fedezésére tartott eszközöket, hogy működő vállalkozásként abban az esetben is folytatni tudja a működést, ha általános üzleti veszteségeket szenved el.

(6)   A SIPS üzemeltető olyan megvalósítható, további tőke bevonását lehetővé tevő tervet fogad el, amely arra az esetre szolgál, ha a tőkéje a (3) bekezdésben említett eszközértéket megközelíti vagy az alá esik.

(7)   A (3)–(6) bekezdés nem alkalmazandó az eurorendszerbeli SIPS-ekre.

(1)   A SIPS üzemeltető a saját, valamint a résztvevői eszközeit olyan felügyelet és szabályzás alatt álló jogalanyoknál (a továbbiakban: letétkezelők) tartja, amelyek olyan számviteli gyakorlattal, őrzési eljárásokkal és belső ellenőrzéssel rendelkeznek, amelyek ezeket ez eszközöket teljes egészében megvédik a veszteség kockázatától a letétkezelő, illetve az alletétkezelő fizetésképtelensége, hanyag kezelése, csalása, elégtelen adminisztrációja vagy nem megfelelő nyilvántartása esetén.

(2)   A SIPS üzemeltető gyors hozzáféréssel rendelkezik a saját, illetve a résztvevői által rendelkezésre bocsátott eszközökhöz.

(3)   A SIPS üzemeltető értékeli és megérti a letéteit kezelő bankok felé fennálló kitettségét, figyelembe véve az azokkal fennálló jogviszonya minden vonatkozását.

(4)   A SIPS üzemeltető olyan befektetési stratégiát hoz létre, amely összhangban áll az átfogó kockázatkezelési stratégiájával, és amelyet teljes egészében nyilvánosságra hoznak a résztvevők számára. A SIPS üzemeltető legalább évente felülvizsgálja a befektetési stratégiát.

(5)   A SIPS üzemeltetőnek befektetési stratégiája körébe tartozó befektetéseket magas minősítéssel rendelkező kötelezettek biztosítják, illetve azoknak magas minősítéssel rendelkező kötelezettekkel szemben fennálló követelések. A SIPS üzemeltető meghatározza a magas minősítéssel rendelkező kötelezettekre vonatkozó követelményeket. A befektetéseknek minimális hitel-, piaci- és likviditási kockázatot hordozó eszközökben kell lenniük.

(6)   A (3)–(5) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazandók az eurorendszerbeli SIPS-ekre.

(1)   A SIPS üzemeltető a működési kockázat azonosítása, folyamatos nyomon követése és kezelése érdekében megfelelő rendszerekkel, politikákkal, eljárásokkal és ellenőrzéssel rendelkező szilárd keretrendszert hoz létre.

(2)   A SIPS üzemeltető időszakonként és jelentős változások után felülvizsgálja, ellenőrzi és teszteli a rendszereket, működési politikákat, eljárásokat és ellenőrzéseket.

(3)   A SIPS üzemeltető olyan, a szolgáltatás szintjére és a működés megbízhatóságra vonatkozó célkitűzéseket és politikákat hoz létre, amelyek ezen célkitűzések elérést szolgálják. A SIPS üzemeltető legalább évente felülvizsgálja a célkitűzéseket és politikákat.

(4)   A SIPS üzemeltető biztosítja azt, hogy a SIPS mindenkor skálázható kapacitással rendelkezik a fizetési forgalomban a stresszhelyzetekben bekövetkezett emelkedés kezelésére, és el tudja érni a szolgáltatás szintjére vonatkozó célkitűzéseit.

(5)   A SIPS üzemeltető olyan átfogó fizikai biztonsági politikákat, információs és kommunikációs technológiákra (IKT) vonatkozó biztonsági politikákat, folyamatokat és rendszerpolitikákat, valamint reziliens információs rendszereket hoz létre, amelyek megfelelően azonosítják, értékelik és kezelik az IKT környezet valamennyi lehetséges sérülékenységét, fenyegetettségét, eseményét és kockázatát. A SIPS üzemeltető legalább évente felülvizsgálja ezeket a politikákat.

(6)   A SIPS üzemeltető olyan üzletmenet-folytonossági tervet fogad el, amely azonosítja azokat a lényeges kockázatot jelentő eseteket, amelyek a SIPS működésének megszakadásához vezethetnek. Ennek a tervnek tartalmaznia kell egy másodlagos helyszín használatát, és biztosítania kell, hogy a kritikus információtechnológiai rendszerek az esetet követő két órán belül helyreálljanak. A tervet olyan módon kell kialakítani, hogy a SIPS mindig képes legyen valamennyi, a zavaró esemény bekövetkezésével érintett üzleti nap végéig esedékes fizetés kiegyenlítésére. A SIPS üzemeltető legalább évente teszteli és felülvizsgálja a tervet.

(7)   A SIPS üzemeltető azonosítja a kritikus résztvevőket, különösen a fizetési forgalom tételszáma és értéke alapján, és azok potenciális hatását a többi résztvevőre és a SIPS egészére, az ilyen résztvevők jelentős működési problémája esetén.

(8)   A SIPS üzemeltető azonosítja, folyamatosan nyomon követi és kezeli mindazon kockázatokat, amelyeket a kritikus résztvevők, az egyéb FMI-k, valamint a szolgáltatók és közműszolgáltatók a SIPS működéseire nézve gyakorolhatnak.

(9)   E cikk alkalmazásában a „kockázat” fogalommeghatározás magában foglalja a 21. és 22. cikkben meghatározott kockázatokat is.

(1)   A SIPS üzemeltető átfogó kiberrezilienciára vonatkozó keretrendszert hoz létre megfelelő irányítási intézkedésekkel, amely lehetővé teszi számára a kiberkockázatok hatékony és eredményes kezelését, valamint egy olyan kiberrezilienciára vonatkozó stratégiát hoz létre, amely figyelembe veszi a SIPS üzemeltető kockázattűrő képességét és kockázatvállalási hajlandóságát.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kiberrezilienciára vonatkozó keretrendszer legalább a következőket biztosítja:

(3)   A SIPS üzemeltető tesztelési programot hoz létre az (1) és (2) bekezdésben említett kiberrezilienciára vonatkozó keretrendszer valamennyi folyamata, eljárása és ellenőrzése működési hatékonyságának rendszeres tesztelésére. E tesztelési program részeként a SIPS üzemeltető TIBER-EU fenyegetettségi szempontú behatolási teszteket végez a SIPS kritikus funkciói és mögöttes rendszerei elleni támadás szimulálására szolgáló technikák alkalmazásával, a TIBER-EU keretrendszerben meghatározottak szerint.

Amennyiben egy fióktelepet azonosítanak SIPS üzemeltetőként, a hatáskörrel rendelkező hatóság elfogadhatja az azon jogalany, amelynek a fióktelep jogilag függő részét képezi által végzett tesztelést, ha az a TIBER-EU teszteléssel egyenértékűnek tekinthető, és ha az a fióktelep vonatkozó ellenőrzéseinek és rendszereinek hatékonyságára is kiterjed.

(4)   A SIPS üzemeltető biztosítja azt, hogy az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete és a vezetősége, és adott esetben a fióktelep vezetősége, valamint a SIPS üzemeltető személyzete alapos ismeretekkel rendelkezik a kiberrezilienciáról, és megbízható helyzetismerettel rendelkezik arról a kiberfenyegetettségi környezetről, amelyben működik, a szervezetén belüli és a pénzügyi rendszer más összekapcsolt szervezeteivel folytatott hatékony fenyegetésfelderítési folyamat és információmegosztás révén.

(5)   A SIPS üzemeltető olyan megfelelő rendszerekkel, politikákkal, eljárásokkal és ellenőrzésekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy felmérje és megértse kiberrezilienciára vonatkozó stratégiája és keretrendszere végrehajtásának hatékonyságát.

(6)   A SIPS üzemeltető eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy legalább azokat a főbb kiberbiztonsági eseményeket, amelyek negatív hatással vannak a SIPS-re, ideértve a SIPS résztvevőktől és harmadik fél szolgáltatóktól eredő eseményeket is, bejelentik a) az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületnek, a vezetőségnek és adott esetben a fióktelep vezetőségének, valamint b) a hatáskörrel rendelkező hatóságok felé. A SIPS üzemeltető rendelkezik a kiberbiztonsággal kapcsolatos folyamatos tanulási és fejlesztési folyamatokkal. Ezeknek a folyamatoknak magukban kell foglalniuk például annak biztosítását, hogy a kiberrezilienciára vonatkozó keretrendszer figyelembe veszi a fenyegetettségek alakulását, valamint a kiberbiztonsági eseményeknek a levont tanulságokkal történő felülvizsgálatát.

(1)   Mindenkor a SIPS üzemeltető felel a rendeletnek való megfelelésért a SIPS működéséhez kapcsolódóan a kiszervezett funkciók, műveletek és/vagy szolgáltatások tekintetében.

(2)   A SIPS üzemeltető biztosítja, hogy a kiszervezés ne ássa alá a SIPS üzemeltető azon képességét, hogy megfeleljen az e rendelet szerinti követelményeknek, és ne eredményezze kifejezetten vagy közvetve azt, hogy a SIPS üzemeltető a kiszervezési szolgáltatót bízza meg az e rendelet követelményeinek való megfeleléssel kapcsolatos felelősségével.

(3)   A SIPS üzemeltető egy harmadik félhez vagy csoporton belüli szervezethez történő kiszervezés esetén írásbeli szerződéses megállapodásokat köt a kiszervezési szolgáltatóval. A szerződéses megállapodások rendelkezéseinek legalább:

(4)   A SIPS üzemeltető átfogó kiszervezési keretrendszerrel rendelkezik a kiszervezésből eredő, valamint a kiszervezés teljes életciklusa során felmerülő kockázatok hatékony azonosítása, figyelemmel kísérése és kezelése érdekében. A SIPS üzemeltető olyan kiszervezési stratégiával is rendelkezik, amely figyelembe veszi a SIPS üzemeltető kockázattűrő képességét.

(5)   A (4) bekezdésben említett kiszervezési keretrendszer legalább a következőket lehetővé teszi a SIPS üzemeltető számára:

(6)   A SIPS üzemeltető biztosítja, hogy a kiszervezés ne befolyásolja hátrányosan a SIPS működésének hatékonyságát és megbízhatóságát, valamint rendszereinek, politikáinak, a belső kontroll funkcióknak és a kapcsolódó eljárásainak a megbízhatóságát.

(7)   A SIPS 10. cikk (4) bekezdése szerint azonosított kritikus funkcióinak, műveleteinek és/vagy szolgáltatásainak kiszervezése esetén a SIPS üzemeltető olyan exitstratégiát dolgoz ki és tart fenn, amely nem okoz zavart a SIPS műveleteiben.

(8)   Az eurorendszer a SIPS üzemeltetőknek címzett, nem kötelező erejű iránymutatást dolgoz ki a kiszervezéssel kapcsolatos követelményekről. Ezt az iránymutatást az EKB a honlapján teszi közzé.

(1)   A SIPS üzemeltető meghatározza és nyilvánosan közzéteszi a SIPS szolgáltatásaihoz való csatlakozás és az abban való részvétel megkülönböztetésmentes feltételeit a közvetlen, és – amennyiben vannak ilyenek – a közvetett résztvevők és az egyéb FMI-k számára. A SIPS üzemeltető legalább évente felülvizsgálja a feltételeket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett csatlakozási és részvételi feltételeket a SIPS, valamint az általa kiszolgált piac biztonságos és hatékony működése érdekében, valamint a SIPS egyes kockázataira tekintettel, azokkal arányos módon kell kialakítani. Az arányosság elvének megfelelően a SIPS üzemeltető olyan feltételeket határoz meg, amelyek a lehető legszűkebb mértékben korlátozzák a csatlakozást. Amennyiben a SIPS üzemeltető egy jelentkező jogalanytól megtagadja a csatlakozást, azt átfogó kockázatelemzés alapján írásban indokolja.

(3)   A SIPS üzemeltető folyamatosan nyomon követi a résztvevők SIPS-hez történő csatlakozási és az abban való részvétel feltételeinek való megfelelését. A SIPS üzemeltető olyan megkülönböztetésmentes eljárásokat fogad el, amelyek rendelkeznek a résztvevő részvételi jogainak felfüggesztéséről vagy rendezett megszüntetéséről, amennyiben a résztvevő nem teljesíti a részvételi feltételeket, és nyilvánosságra hozza az irányadó eljárás lényeges főbb elemeit. A SIPS üzemeltetőn legalább évente felülvizsgálja az eljárásokat.

(1)   A kockázatkezelés érdekében a SIPS üzemeltető biztosítja azt, hogy a SIPS szabályai, eljárásrendje és szerződései lehetővé tegyék számára azt, hogy a közvetett részvételről információkat gyűjtsön a SIPS-nek a részvételből eredő lényeges kockázatai azonosítása, folyamatos nyomon követésére és kezelése érdekében. Ezeknek az információknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

(2)   A SIPS üzemeltető az (1) bekezdésben említett információk figyelembevételével azonosítja azokat a közvetlen és közvetett résztvevők közötti lényeges függőségi viszonyokat, amelyek kihathatnak a SIPS működésére.

(3)   A SIPS üzemeltető a vonatkozó kockázatok kezelése érdekében azonosítja azokat a közvetett résztvevőket, akik lényeges kockázatot jelentenek a SIPS-re, valamint azokat a közvetlen résztvevőket, akiken keresztül azok csatlakoznak a SIPS-hez.

(4)   A SIPS üzemeltető legalább évente felméri a résztvevői szintekből származó kockázatokat. Amennyiben szükséges, a SIPS lépéseket tesz a kockázatok megfelelő módon történő kezelése érdekében.

(1)   A SIPS üzemeltető rendelkezik a SIPS által kiszolgált piac igényeinek beazonosítására és az azoknak történő megfelelésre vonatkozó eljárással, különösképpen tekintettel:

(2)   A SIPS üzemeltető világosan meghatározott, mérhető és megvalósítható célokkal és célkitűzésekkel rendelkezik többek között a minimális szolgáltatási szint, a kockázatkezelési elvárások és az üzleti prioritások terén.

(3)   A SIPS üzemeltető kialakított eljárásokkal rendelkezik az (1) és a (2) bekezdésekben meghatározott követelmények rendes, legalább éves felülvizsgálatára.

(1)   A SIPS üzemeltető világos, egyértelmű és átfogó szabályzatokat és eljárásokat fogad el, amelyeket teljes egészében hozzáférhetővé tesz a résztvevők számára. A főbb szabályzatokat és eljárásokat nyilvánosságra is hozza.

(2)   A SIPS üzemeltető hozzáférhetővé teszi a rendszer felépítését és műveleteit, továbbá a SIPS üzemeltető és a résztvevők jogait és kötelezettségeit világosan és egyértelműen tartalmazó szabályzatokat, eljárásrendeket annak érdekében, hogy a résztvevők felmérhessék a SIPS-ben való részvétellel járó esetleges kockázatokat.

(3)   A SIPS üzemeltető rendelkezésre bocsát minden szükséges és kellő részletezettségű dokumentumot és oktatást biztosít annak érdekében, hogy segítse a résztvevőket a SIPS szabályainak és eljárásainak, valamint annak a kockázatnak a megértésében, amely a SIPS-hez való csatlakozásukból ered.

(4)   A SIPS üzemeltető nyilvánosságra hozza a SIPS díjait az általa nyújtott egyedi szolgáltatások szintjén, valamint az ezekhez kapcsolódó kedvezményeket és azok igénybevételének feltételeit. Az összehasonlíthatóság érdekében a SIPS üzemeltető egyértelmű leírást ad a díjköteles szolgáltatásokról.

(5)   A SIPS üzemeltető kitölti és nyilvánosságra hozza a CPMI-IOSCO pénzügyi piaci infrastruktúrák számára előírt adatlapját. A SIPS üzemeltető a rendszerben, vagy annak környezetében bekövetkezett lényeges változások bekövetkezését követően, de legalább kétévente naprakésszé teszi a válaszait. A SIPS üzemeltető ezen felül szintén nyilvánosságra hozza legalább a tranzakciók tételszámára és értékére vonatkozó adatokat.

(1)   A SIPS üzemeltetőknek egy év áll rendelkezésükre az e rendeletben meghatározott követelményeknek történő megfelelésre azt követően, hogy a 3. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban közölték velük a Kormányzótanács döntését.

(2)   A SIPS üzemeltetők folyamatosan együttműködek a hatáskörrel rendelkező hatósággal, és biztosítják azt, hogy az általuk üzemeltetett SIPS megfeleljen a 8–27. és a 29. cikkben foglalt követelményeknek, ideértve a szabályaik, eljárásaik, folyamataik és keretrendszereik átfogó hatásosságát is. A SIPS üzemeltetők továbbá együttműködnek a hatáskörrel rendelkező hatósággal a fizetési rendszerek zavartalan működésének rendszerszintű előmozdítására irányuló tágabb célkitűzés támogatása érdekében.

(3)   Amennyiben egy fióktelepet SIPS üzemeltetőként azonosítanak, és az e rendelet szerinti valamely kötelezettségnek való megfelelés megköveteli annak a jogi személynek a részvételét vagy függ annak a jogi személynek a részvételétől, amelynek a fióktelep jogilag függő részét képezi, a kötelezettséget úgy kell értelmezni, mint a fióktelep azon kötelezettségét, hogy az érintett jogi személy szintjén végrehajtott intézkedések és eljárások révén bizonyítsa a megfelelést a hatáskörrel rendelkező hatóság felé.

(1)   A hatáskörrel rendelkező hatóságok jogosultak az alábbiakra:

(2)   Az (EU) 2019/1349 európai központi banki határozat (EKB/2019/25) (14) határozza meg az e cikkben meghatározott jogköröknek a hatáskörrel rendelkező hatóságok általi gyakorlására vonatkozó eljárást és feltételeket.

(1)   A hatáskörrel rendelkező hatóság folyamatos és/vagy eseti felvigyázási tevékenységet folytathat annak értékelése érdekében, hogy a SIPS üzemeltető megfelel-e a 8–27. és a 29. cikkben rögzített követelményeknek vagy a fizetési rendszerek zavartalan működésének rendszerszintű előmozdítására vonatkozó követelménynek.

(2)   A hatáskörrel rendelkező hatóság törekszik arra, hogy szükség esetén együttműködési megállapodásokat kössön más érintett hatóságokkal. Kivételes esetben, amennyiben egy fióktelepet SIPS üzemeltetőként azonosítanak, a hatáskörrel rendelkező hatóság együttműködési megállapodás megkötésére törekszik az azon jogi személy felvigyázásáért vagy felügyeletéért felelős hatósággal is, amelynek a fióktelep jogilag függő részét képezi.

(1)   Amennyiben a SIPS üzemeltető nem felel meg ennek a rendeletnek, vagy ez észszerűen gyanítható, a hatáskörrel rendelkező hatóság korrekciós intézkedés elrendelésére irányuló eljárást kezdeményezhet, amely esetben a hatáskörrel rendelkező hatóság:

(2)   A SIPS üzemeltető által adott információk figyelembevételével a hatáskörrel rendelkező hatóság a SIPS üzemeltető számára korrekciós intézkedéseket írhat elő a meg nem felelés orvoslása, illetve megismétlésének megelőzése érdekében. Amennyiben a SIPS üzemeltető fióktelep, a korrekciós intézkedéseket a fiókteleppel szemben kell elrendelni.

(3)   A hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul korrekciós intézkedéseket szabhat ki, amennyiben azt állapítja meg, hogy a meg nem felelés elég súlyos ahhoz, hogy az azonnali intézkedést igényeljen. A hatáskörrel rendelkező hatóság határozatát indokolja.

(4)   Az EKB-tól eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóságok indokolatlan késedelem nélkül értesítik az EKB-t azon szándékukról, hogy valamely SIPS üzemeltető számára korrekciós intézkedéseket kívánnak előírni.

(5)   A korrekciós intézkedések kiszabhatóak önállóan vagy a 2532/98/EK tanácsi rendelet (15) alapján kiszabott szankciókkal párhuzamosan.

(6)   Az e cikk szerinti korrekciós intézkedések elrendelésére az (EU) 2017/2098 európai központi banki határozatban (EKB/2017/33) (16) előírt szabályokat és eljárásokat kell alkalmazni.

(1)   Az e rendeletben foglaltak megszegése esetén az EKB szankciókat szabhat ki a SIPS üzemeltetővel szemben. Amennyiben a SIPS üzemeltető fióktelep, a szankciókat a fiókteleppel szemben kell kiszabni.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően kiszabott szankcióknak meg kell felelniük a 2532/98/EK rendeletnek és a 2157/1999/EK európai központi banki rendeletnek (EKB/1999/4) (17). A szankciók összegét az (EU) 2017/2097 európai központi banki határozattal (EKB/2017/35) (18) összhangban kell kiszámítani.

(1)   Az 795/2014/EK rendelet (EKB/2014/28) ezennel hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetés napját követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.