13.10.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 266/55

---

A TANÁCS (KKBP) 2015/1835 HATÁROZATA

(2015. október 12.)

az Európai Védelmi Ügynökség jogállásának, székhelyének és működési szabályainak meghatározásáról

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 42. és 45. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Védelmi Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) a 2004/551/KKBP tanácsi együttes fellépés (1) hozta létre, hogy támogassa az Unió védelmi képességeinek a válságkezelés területén történő fejlesztésére, valamint az európai biztonság- és védelempolitika fenntartására irányuló tanácsi és tagállami erőfeszítéseket.

(2)	Az Európai Tanács által 2003. december 12-én jóváhagyott európai biztonsági stratégia meghatározása szerint egy védelmi ügynökség létrehozása fontos eleme a rugalmasabb és hatékonyabb európai katonai erőforrások kifejlesztésének.

(3)	Az európai biztonsági stratégia végrehajtásáról szóló 2008. december 11-i jelentés megerősítette, hogy az Ügynökség vezető szerepet tölt be a közös biztonság- és védelempolitikát (KBVB) szolgáló kulcsfontosságú védelmi képességek kialakításának folyamatában.

(4)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 45. cikke előírja, hogy a Tanácsnak határozatot kell elfogadnia, amelyben megállapítja az Ügynökség jogállását, meghatározza székhelyét és működésének szabályait, valamint hogy e határozatban figyelembe kell venni az Ügynökség tevékenységeiben való tényleges tagállami részvétel szintjét.

(5)	Az Ügynökségnek hozzá kell járulnia a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), és különösen a KBVP végrehajtásához.

(6)

Az Ügynökség szerkezeti felépítésének biztosítania kell, hogy az Ügynökség megfeleljen az Unió és tagországai KBVP-vel összefüggő operatív igényeinek, és – amennyiben az feladatainak teljesítéséhez szükséges – képes legyen együttműködni a harmadik országokkal, valamint a különböző szervezetekkel és az egyéb szereplőkkel.

(7)

Az Ügynökségnek szoros munkakapcsolatot kell kialakítania az olyan, már létező szerveződésekkel, csoportosulásokkal és szervezetekkel, mint például a LoI keretegyezmény (Letter of Intent Framework Agreement) alapján létrehozott szerveződések, csoportosulások vagy szervezetek, valamint a Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezet (OCCAR) és az Európai Ügynökség (ESA).

(8)	Megbízatásának teljesítése érdekében az Ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy együttműködjön és megfelelő megállapodásokat kössön az uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal.

(9)	Az EUSZ 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (főképviselő) vezető szerepet kell betöltenie az Ügynökség szervezetében, és fő kapcsolattartóként kell eljárnia az Ügynökség és a Tanács között.

(10)	Politikai felügyeleti és szakpolitikai döntéshozatali feladatainak gyakorlása során a Tanácsnak iránymutatást vagy útmutatást kell kiadnia az Ügynökség részére.

(11)	Jellegükre való tekintettel az Ügynökség és a harmadik országok, szervezetek és egyéb szereplők közötti adminisztratív megállapodások megkötését a Tanácsnak egyhangúlag jóvá kell hagynia.

(12)

Az Ügynökség tevékenységével kapcsolatos iránymutatás, útmutatás és határozatok elfogadása során a Tanácsnak védelmi miniszteri szinten kell üléseznie. Minden, a Tanács által az Ügynökség tevékenységével kapcsolatban elfogadott iránymutatást, útmutatást vagy határozatot az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 240. cikkével összhangban kell kidolgozni.

(13)	A Tanács előkészítő és tanácsadó szerveinek – különösen az EUMSZ 240. cikke szerinti Állandó Képviselők Bizottságának, az EUSZ 38. cikke szerinti Politikai és Biztonsági Bizottságnak (PBB) és az EU Katonai Bizottságának (EUKB) – hatáskörei nem változnak.

(14)

A nemzeti fegyverzeti igazgatóknak, a műveleti parancsnokoknak, a kutatási és technológiai igazgatóknak és a védelempolitikai igazgatóknak jelentéseket kell kapniuk a hatáskörükbe tartozó kérdésekről a Tanácsnak az Ügynökséggel kapcsolatos határozataival összefüggésben, illetve hozzá kell járulniuk e határozatok előkészítéséhez.

(15)	Az Ügynökségnek rendelkeznie kell a funkciói ellátásához és céljai eléréséhez szükséges jogi személyiséggel, ugyanakkor szoros kapcsolatot kell fenntartania a Tanáccsal, és teljes mértékben tiszteletben kell tartania az Unió és intézményei hatásköreit.

(16)

Rendelkezni kell arról, hogy az Ügynökség által kezelt költségvetésekben szereplő költségekhez eseti alapon hozzájárulás nyújtható az Unió általános költségvetéséből, az arra vonatkozó szabályok, eljárások és döntéshozatali folyamatok – köztük az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdése – teljes tiszteletben tartása mellett.

(17)	Az Ügynökségnek amellett, hogy valamennyi tagállam részvétele előtt nyitva áll, lehetőséget kell biztosítania arra is, hogy a tagállamok külön csoportjai ad hoc projekteket vagy programokat hozzanak létre.

(18)

Azt a tényt, hogy ezek az ad hoc projektek és programok az Ügynökséghez rendelt funkciók és feladatok körébe esnek, alátámasztja az annak egyértelművé tételére irányuló törekvés, hogy e tevékenységek az Ügynökség költségvetésének szerves részét képezik. Ezzel biztosítható, hogy csak azok a tevékenységek részesüljenek az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv (7. jegyzőkönyv) 3. cikkében és a 2006/112/EK tanácsi irányelv (2) 151. cikke (1) bekezdésének aa) pontjában szereplő mentességben, amelyek esetében az Ügynökségnek a tagállamokat támogató projektek, illetve programok szervezésében betöltött szerepe hozzáadott értéket jelent. Ahhoz, hogy ezt a mentességet alkalmazni lehessen, az Ügynökségnek hozzáadott értéket kell biztosítania. A mentesség tehát nem terjedne ki azokra az esetekre, amelyekben az Ügynökség szerepe áruknak és szolgáltatásoknak a tagállamok részére történő beszerzésére korlátozódik.

(19)

Az állandó strukturált együttműködés létrehozásáról szóló tanácsi határozat jövőbeli elfogadására is figyelemmel, valamint összhangban az EUSZ 42. cikkének (6) bekezdésével és 46. cikkével, illetve az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az EUSZ 42. cikkével létrehozott állandó strukturált együttműködésről szóló 10. jegyzőkönyvvel, az Ügynökségnek támogatnia kell az állandó strukturált együttműködés megvalósítását.

(20)	Az Ügynökségnek olyan döntéshozatali eljárásokkal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik feladatainak hatékony ellátását, ugyanakkor tiszteletben tartják a részt vevő tagállamok nemzetbiztonsági és védelmi politikáit is.

(21)	Az Ügynökségnek az EUSZ 40. cikkének teljes tiszteletben tartásával kell teljesítenie megbízatását.

(22)

Az Ügynökségnek a Tanács biztonsági előírásaival és szabályaival teljes összhangban kell eljárnia. Az Ügynökségnek alkalmaznia kell a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, vonatkozó uniós rendelkezéseket, amelyeket az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) tartalmaz, valamint az egyéneknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről szóló uniós rendelkezéseket, amelyeket a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) tartalmaz.

(23)	Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt az Unió védelmi vonatkozású határozatainak és fellépéseinek kidolgozásában és végrehajtásában. Ennélfogva ez a határozat Dániára nézve nem kötelező.

(24)	Az 2001/411/KKBP tanácsi határozat (5) számos tekintetben módosításra szorul. Az említett határozatot az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG LÉTREHOZÁSA, MEGBÍZATÁSA ÉS FELADATAI

1. cikk

Az Ügynökség létrehozása

(1)   Az eredetileg a 2004/551/KKBP együttes fellépéssel létrehozott, védelmiképesség-fejlesztési, kutatási, beszerzési és fegyverkezési ügynökség (a továbbiakban: az Európai Védelmi Ügynökség vagy az Ügynökség) működése az alábbi rendelkezésekkel összhangban folytatódik.

(2)   Az Ügynökség a Tanács felügyelete alatt, az Unió egységes intézményi keretén belül, továbbá az uniós intézmények és a tanácsi szervek hatásköreinek sérelme nélkül, a KKBP és a KBVP támogatása érdekében látja el feladatát. Az Ügynökség megbízatása nem érinti az Unió egyéb hatásköreit, és a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja az EUSZ 40. cikkét.

(3)   Az Ügynökség minden olyan tagállam részvétele előtt nyitva áll, amely részt kíván venni benne. Az Ügynökségben e határozat elfogadásakor már részt vevő tagállamok továbbra is részt vevő tagállamok maradnak.

(4)   Bármely tagállam, amely az Ügynökségben e határozat hatálybalépését követően kíván részt venni, vagy abból ki kíván lépni, ebbéli szándékáról értesíti a Tanácsot és tájékoztatja a főképviselőt. A fent említett részvételre vagy kilépésre vonatkozó valamennyi szükséges technikai és pénzügyi szabály megállapítása a 8. cikk szerinti irányítóbizottság hatáskörébe tartozik.

(5)   Az Ügynökség székhelye Brüsszel.

2. cikk

Megbízatás

(1)   Az Ügynökségnek az a megbízatása, hogy támogassa az Unió védelmi képességeinek a válságkezelés területén történő fejlesztésére, valamint a KBVP jelenlegi és a jövőben kialakítandó formában történő fenntartására irányuló tanácsi és tagállami erőfeszítéseket.

(2)   Az Ügynökség megállapítja a műveleti igényeket, támogatja az ezen igények kielégítését szolgáló intézkedéseket, hozzájárul a védelmi szektor ipari és technológiai bázisának erősítéséhez szükséges intézkedések meghatározásához és – adott esetben – végrehajtásához, részt vesz az európai képesség- és fegyverzetpolitika meghatározásában, valamint segíti a Tanácsot a katonai képességek fejlődésének értékelésében.

(3)   Az Ügynökség megbízatása nem érinti a tagállamokat védelmi kérdésekben megillető hatásköröket.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a)   „részt vevő tagállamok”: az Ügynökség munkájában részt vevő tagállamok;

b)   „hozzájáruló tagállamok”: olyan részt vevő tagállamok, amelyek hozzájárulást nyújtanak az Ügynökség egyes projektjeihez vagy programjaihoz.

4. cikk

Politikai felügyelet és a Tanácsnak való jelentéstétel

(1)   Az Ügynökség a Tanács irányítása és politikai felügyelete alatt működik, részére jelentéseket készít, és a Tanácstól iránymutatást vagy útmutatást kap az Ügynökség munkájával – nevezetesen annak hároméves tervezési keretével – kapcsolatban.

(2)   Az Ügynökség tevékenységéről rendszeresen beszámol a Tanácsnak, így különösen:

a)	minden év novemberében jelentést nyújt be a Tanácsnak az Ügynökségnek az adott évben folytatott tevékenységéről;

b)

az állandó strukturált együttműködés létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadására is figyelemmel, évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a Tanácsot az Ügynökségnek az 5. cikk (3) bekezdése f) pontjának ii. alpontjában említett, az állandó strukturált együttműködéssel összefüggő értékelési tevékenységekhez való hozzájárulásáról.

A határozathozatal céljából az irányítóbizottság elé kerülő fontos kérdésekről az Ügynökség kellő időben tájékoztatja a Tanácsot.

(3)   A Tanács egyhangúlag eljárva és szükség szerint a PBB vagy más hatáskörrel rendelkező tanácsi szervek tanácsa alapján évente iránymutatást vagy útmutatást ad ki az Ügynökség munkájával – nevezetesen annak hároméves tervezési keretével – kapcsolatban.

(4)   Az Ügynökség a megbízatásának végrehajtása céljából, szükség szerint, ajánlásokat fogalmazhat meg a Tanács és a Bizottság részére.

5. cikk

Funkciók és feladatok

(1)   Funkciói és feladatai ellátása során az Ügynökség tiszteletben tartja az Unió és az uniós intézmények egyéb hatásköreit.

(2)   Az Ügynökség funkcióinak és feladatainak ellátása nem sértheti a tagállamokat védelmi kérdésekben megillető hatásköröket.

(3)   Az Ügynökség a Tanács felügyelete alatt:

a)

hozzájárul a tagállamok katonai képességeire vonatkozó célkitűzések meghatározásához és a tagállamok által a katonai képességekre vonatkozóan vállalt kötelezettségek teljesítésének értékeléséhez, különösen az alábbiak révén: i. a hatáskörrel rendelkező tanácsi szervekkel – köztük az EUKB-vel – együttműködésben, és többek között a képességfejlesztési mechanizmus (CDM), illetve adott esetben az azt felváltó későbbi mechanizmusok igénybevételével az Unió védelmi képességekkel kapcsolatos jövőbeli igényeinek meghatározása; ii. a képességfejlesztési terv (CDP) és adott esetben az azt felváltó későbbi tervek végrehajtásának koordinálása; iii. a tagállamok által megállapítandó kritériumok alapján és többek között a CDP-folyamaton keresztül és a CDM, illetve adott esetben az azt felváltó későbbi mechanizmusok felhasználásával a katonai képességekre vonatkozó tagállami kötelezettségvállalások értékelése;

b)

előmozdítja a műveleti igények harmonizálását, valamint hatékony és egymással kompatibilis beszerzési módszerek elfogadását, különösen az alábbiak révén: i. a katonai igények harmonizációjának előmozdítása és koordinálása; ii. a legjobb gyakorlat meghatározásán és terjesztésén keresztül a költséghatékony és eredményes beszerzés előmozdítása; iii. értékelések készítése a képességfejlesztés és a beszerzés pénzügyi prioritásairól;

c)

a katonai képességekre vonatkozó célkitűzések teljesítése érdekében többoldalú projektekre tesz javaslatot, gondoskodik a tagállamok által végrehajtott programok összehangolásáról és a külön meghatározott együttműködési programok irányításáról, különösen az alábbiak révén: i. új többoldalú együttműködési projektek előmozdítása és indítványozása; ii. az operatív területen az együttműködési tevékenységek meghatározása és indítványozása; iii. a már létező, tagállamok által végrehajtott programok koordinációjának támogatása; iv. a tagállamok kérésére a külön meghatározott programok irányításának átvállalása; v. a tagállamok kérésére a programok előkészítése az OCCAR – vagy az esettől függően más szerveződések – általi irányításra;

d)

támogatja a védelmi technológiai kutatásokat, továbbá koordinálja és tervezi a közös kutatási tevékenységeket és a jövőbeli műveleti igények kielégítését szolgáló műszaki megoldások felkutatását, különösen az alábbiak révén: i. adott esetben az uniós kutatási tevékenységekkel összehangoltan a jövőbeni biztonsági és védelmi képességi igények kielégítését célzó kutatások előmozdítása, és ezáltal Európa ipari és technológiai felkészültségének e területen való erősítése; ii. a hatékonyabban célzott közös védelmi kutatási és technológiai tevékenység előmozdítása; iii. a védelmi kutatás és technológia katalizálása tanulmányok és projektek segítségével; iv. a védelem területén kötött kutatási-technológiai szerződések kezelése; v. a Bizottsággal együttműködésben a védelmi és a polgári vonatkozású vagy biztonsági kutatási programok közötti komplementaritás és szinergia maximalizálása;

e)

hozzájárul minden olyan hasznos intézkedés meghatározásához és adott esetben végrehajtásához, amely a védelmi szektor ipari és technológiai alapjainak erősítését vagy a katonai kiadások hatékonyságának javítását szolgálják, különösen az alábbiak révén: i. a nemzetközi szinten versenyképes európai védelmieszköz-piac létrehozásához való hozzájárulás, a belső piac szabályainak, valamint a Bizottság e területen fennálló hatásköreinek sérelme nélkül; ii. a vonatkozó politikák és stratégiák kidolgozása a Bizottsággal és szükség szerint az iparággal konzultálva; iii. az Ügynökség feladatainak keretében – a Bizottsággal konzultálva – törekvés a kapcsolódó eljárások uniós szintű fejlesztésére és harmonizációjára;

f)

az állandó strukturált együttműködés létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadására is figyelemmel, támogatja ezen együttműködést, különösen az alábbiak révén: i. a nagyobb szabású közös vagy európai szintű képességfejlesztési kezdeményezések előmozdítása; ii. hozzájárulás a képességekre vonatkozóan a részt vevő tagállamok hozzájárulásainak, így többek között a 10. jegyzőkönyv 2. cikke alapján megállapítandó feltételek szerint biztosított hozzájárulások rendszeres értékeléséhez, és erről évente legalább egy alkalommal jelentés készítése;

g)	törekszik a más uniós szakpolitikákkal való koherenciára, amennyiben e szakpolitikák a védelmi képességekre is kihatással vannak;

h)	elősegíti a részt vevő tagállamok közötti mélyebb védelmi együttműködést a szisztematikus és hosszú távú védelmi együttműködés szakpolitikai keretével összhangban;

i)	az EU válságkezelési eljárásainak figyelembevételével támogatást nyújt a KBVP-műveletekhez.

6. cikk

Jogi személyiség

Az Ügynökség funkcióinak ellátásához és céljainak eléréséhez szükséges jogi személyiséggel rendelkezik. A tagállamok biztosítják, hogy az Ügynökség a saját jogszabályaik által a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezzen. Így különösen, az Ügynökség ingó és ingatlan vagyont szerezhet vagy idegeníthet el, valamint bírósági eljárásban félként vehet részt. Az Ügynökség köz- vagy magánjogi szereplőkkel, illetve szervezetekkel történő szerződéskötési képességgel rendelkezik.

II. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG SZERVEI ÉS SZEMÉLYZETE

7. cikk

Az Ügynökség vezetője

(1)   Az Ügynökség élén az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a főképviselő) áll.

(2)   Az Ügynökség vezetője felel az Ügynökség általános szervezetéért és működéséért, valamint gondoskodik arról, hogy az Ügynökség vezetőjének alárendelt ügyvezető igazgató végrehajtsa a Tanács iránymutatását és útmutatását, továbbá az irányítóbizottság határozatait.

(3)   Az Ügynökség vezetője a 4. cikk (2) bekezdésében említettek szerint benyújtja a Tanácshoz az Ügynökség jelentéseit.

(4)   Az Ügynökség vezetője felel az adminisztratív megállapodásokra vonatkozó, harmadik országokkal és más szervezetekkel, csoportosulásokkal vagy egyéb szereplőkkel az irányítóbizottság által kiadott irányelvekkel összhangban folytatott tárgyalásokért. Az irányítóbizottság által jóváhagyott ilyen megállapodások keretein belül az Ügynökség vezetője felel a megfelelő munkakapcsolatok kialakításáért.

8. cikk

Irányítóbizottság

(1)   Az Ügynökség döntéshozó szerve az irányítóbizottság, amely valamennyi részt vevő tagállam részéről egy-egy – kormánya nevében való kötelezettségvállalásra felhatalmazott – képviselőből, valamint a Bizottság egy képviselőjéből áll. Az irányítóbizottság a Tanács iránymutatásának és útmutatásának keretei között jár el.

(2)   Az irányítóbizottság a részt vevő tagállamok védelmi minisztereinek, vagy azok képviselőinek szintjén ülésezik. Az irányítóbizottság főszabályként minden évben legalább két védelmi miniszteri szintű ülést tart.

(3)   Az irányítóbizottság üléseit az Ügynökség vezetője hívja össze és vezeti le. Ha valamely részt vevő tagállam erre felkéri, az Ügynökség vezetője egy hónapon belül bármely részt vevő tagállam kérésére is összehívja az ülést.

(4)   Az Ügynökség vezetője az irányítóbizottság ülései levezetésének jogkörét átadhatja, ha az irányítóbizottság a védelmi miniszterek képviselőinek szintjén ülésezik.

(5)   Az irányítóbizottság különleges összetételben is ülésezhet (úgymint: nemzeti fegyverzeti igazgatók, műveleti parancsnokok, kutatási és technológiai igazgatók vagy védelempolitikai igazgatók).

(6)   Az irányítóbizottság ülésein részt vesznek a következő személyek is:

a)	az Ügynökség 10. cikkben említett ügyvezető igazgatója, illetve annak képviselője;

b)	az EUKB elnöke, illetve annak képviselője;

c)	az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) képviselői.

(7)   Az irányítóbizottság a közös érdekű ügyek megvitatására meghívhatja:

a)	a NATO főtitkárát vagy képviselőjét;

b)	olyan más szerveződések, csoportosulások vagy szervezetek (mint például a LoI keretegyezmény alapján létrehozott szerveződések, csoportosulások vagy szervezetek, valamint az OCCAR és az ESA) vezetőit/elnökeit, amelyek munkája kapcsolódik az Ügynökség tevékenységéhez;

c)	adott esetben más harmadik felek képviselőit.

9. cikk

Az irányítóbizottság feladatai és hatásköre

(1)   A 4. cikk (1) bekezdésében említett tanácsi iránymutatás és útmutatás keretében az irányítóbizottság:

a)	jóváhagyja a Tanácshoz benyújtandó jelentéseket;

b)	minden évben december 31-ig egyhangúlag elfogadja az Ügynökség általános költségvetését;

c)

jóváhagyja az Ügynökség hároméves tervezési keretét, amely meghatározza az Ügynökség prioritásait az általános költségvetés keretein belül, azzal a kitétellel, hogy a második és a harmadik évre megadott pénzügyi értékek csupán tervezési célt szolgálnak, és nem jelentenek jogilag kötelező erővel bíró felső korlátot;

d)	a 19. cikkel összhangban jóváhagyja az Ügynökségen belüli ad hoc projektek vagy programok létrehozását;

e)	kinevezi az ügyvezető igazgatót és helyettesét;

f)	dönt arról, hogy – a 17. cikkel összhangban – egy vagy több tagállam megbízhatja-e az Ügynökséget bizonyos hatáskörébe tartozó tevékenységek adminisztratív és pénzügyi kezelésével;

g)	jóváhagyja a Tanácsnak vagy a Bizottságnak címzett ajánlásokat;

h)	elfogadja az irányítóbizottság eljárási szabályait;

i)	módosíthatja az Ügynökség általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó pénzügyi rendelkezéseket;

j)	módosíthatja ideiglenes és szerződéses személyzetre, valamint a kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó szabályokat és előírásokat;

k)	megállapítja a tagállamoknak az 1. cikk (4) bekezdésében említett részvételére vagy kilépésére vonatkozó részletes technikai és pénzügyi rendelkezéseket;

l)	elfogadja az Ügynökség vezetője által az adminisztratív megállapodásokról folytatott tárgyalásokra vonatkozó irányelveket;

m)	jóváhagyja a 23. cikk (1) bekezdésében említett ad hoc megállapodásokat;

n)	megköti a 26. cikk (1) bekezdésében említett adminisztratív megállapodásokat az Ügynökség és harmadik felek között;

o)	jóváhagyja az éves elszámolásokat és a mérleget;

p)	hozzájárulását adja az Ügynökség szervezeti felépítésével kapcsolatos határozatokhoz;

q)	jóváhagyja a 25. cikkben említett szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat és együttműködési megállapodásokat, az adminisztratív jellegű megállapodások kivételével;

r)	elfogadja az Ügynökség megbízatásának teljesítésével kapcsolatos egyéb határozatokat is.

(2)   E határozat eltérő rendelkezése hiányában az irányítóbizottság minősített többséggel határoz. A részt vevő tagállamok szavazatait az EUSZ 16. cikkének (4) és (5) bekezdésével összhangban kell súlyozni. A szavazásban csak a részt vevő tagállamok képviselői vesznek részt.

(3)   Amennyiben valamely részt vevő tagállam képviselője az irányítóbizottságban kijelenti, hogy fontos és általa megnevezett nemzeti politikai okból ellenezni kívánja a minősített többséggel meghozandó határozat elfogadását, a szavazásra nem kerül sor. Ez a képviselő az Ügynökség vezetőjén keresztül az ügyet a Tanács elé utalhatja, hogy az szükség szerint iránymutatásokat adjon ki az irányítóbizottság részére. Alternatív megoldásként az irányítóbizottság minősített többséggel dönthet arról, hogy az ügyet döntéshozatal céljából a Tanács elé utalja. A Tanács egyhangúlag jár el.

(4)   Az ügyvezető igazgató vagy valamely részt vevő tagállam javaslatára az irányítóbizottság a következők felállításáról dönthet:

a)	az irányítóbizottság adminisztratív és költségvetési határozatait előkészítő bizottságok, amelyek a részt vevő tagállamok küldötteiből és a Bizottság egy képviselőjéből állnak;

b)	az Ügynökség hatáskörébe tartozó meghatározott kérdésekre szakosodott bizottságok. Ezek a bizottságok a részt vevő tagállamok küldötteiből és – az irányítóbizottság eltérő rendelkezése hiányában – a Bizottság egy képviselőjéből állnak.

Az ilyen bizottságok létrehozására vonatkozó határozatokban meg kell határozni a bizottságok megbízatását és működésének időtartamát.

10. cikk

Az ügyvezető igazgató

(1)   Az ügyvezető igazgatót és helyettesét az Ügynökség vezetőjének ajánlása alapján az irányítóbizottság választja ki és nevezi ki hároméves időtartamra. Az irányítóbizottság a kinevezést két évvel meghosszabbíthatja. Az ügyvezető igazgató és helyettese az Ügynökség vezetőjének irányítása alatt jár el, az irányítóbizottság határozataival összhangban.

(2)   A részt vevő tagállamok az Ügynökség vezetője elé terjesztik jelöltjeiket, aki erről tájékoztatja az irányítóbizottságot. Az előválogatási eljárás szervezése az Ügynökség vezetőjének felelősségi körébe tartozik.

Az irányítóbizottság jóváhagyásának függvényében létre kell hozni egy tanácsadó testületet, amelynek az összetétel tekintetében biztosítania kell az EKSZ, az Ügynökség és a részt vevő tagállamok képviselőinek megfelelő egyensúlyát.

Az Ügynökség vezetője az előválogatási eljárás alapján előterjeszt az irányítóbizottságnak egy legalább két jelöltből álló listát, megjelölve az általa javasolt jelöltet.

(3)   Az ügyvezető igazgató – helyettesének támogatásával – az Ügynökség eredményes és hatékony működéséhez szükséges minden intézkedést meghoz. Annak érdekében, hogy a funkcionális egységek koherensen tudjanak működni, azok felügyeletéért és koordinálásáért az ügyvezető igazgató felel.

(4)   Az ügyvezető igazgató felel a következőkért:

a)	az Ügynökség hároméves tervezési kerete végrehajtásának biztosítása;

b)	az irányítóbizottság munkájának előkészítése;

c)	az irányítóbizottságnak benyújtandó éves általános költségvetés-tervezet elkészítése;

d)	az irányítóbizottságnak benyújtandó hároméves tervezési keret elkészítése;

e)	szoros együttműködés biztosítása a Tanács előkészítő szerveivel, különösen a PBB-vel és az EUKB-vel, és e szervek információval történő ellátása;

f)	a 4. cikk (2) bekezdésében említett jelentések elkészítése;

g)	a bevételi és kiadási kimutatás elkészítése, valamint az Ügynökség általános költségvetésének és az Ügynökségre bízott ad hoc projektek vagy programok költségvetésének végrehajtása;

h)	az Ügynökség napi szintű ügyvitele;

i)	valamennyi biztonsági vonatkozású feladat;

j)	valamennyi személyzeti ügy.

(5)   Az ügyvezető igazgató felhatalmazást kap – az Ügynökség általános költségvetésének keretei között és figyelembe véve az elfogadott hároméves tervezési keretet – szerződés kötésére és alkalmazottak felvételére. Az ügyvezető igazgató ugyanezt a hatáskört a 12. cikkben meghatározott egyéb költségvetések, különösen a IV. fejezet alá tartozó tevékenységekhez kapcsolódó költségvetések és a 15. cikkben említett egyéb bevételekből adódó költségvetések tekintetében gyakorolja.

(6)   Az ügyvezető igazgató az irányítóbizottságnak tartozik elszámolási kötelezettséggel.

(7)   Az ügyvezető igazgató az Ügynökség törvényes képviselője.

11. cikk

Az Ügynökség személyzete

(1)   Az Ügynökség személyzete – ideértve az ügyvezető igazgatót is – ideiglenes és szerződéses személyi állományban lévő alkalmazottakból áll, akiket a lehető legtágabb földrajzi elhelyezkedés szerint, valamennyi részt vevő tagállamból, valamint az uniós intézményekből jelentkezők közül kell kiválasztani. Az Ügynökség személyzetét a releváns kompetenciák és szakértelem alapján, tisztességes és átlátható versenyeljárás útján az ügyvezető igazgató választja ki. Az ügyvezető igazgató a betöltendő álláshelyekre vonatkozó részleteket és a kiválasztási eljárás vonatkozó kritériumait minden esetben előre közzéteszi. A személyzeti felvétel célja valamennyi esetben az, hogy az Ügynökség számára a legkiemelkedőbb képességű és leghatékonyabban dolgozó alkalmazottak munkáját biztosítsák.

(2)   Az Ügynökség személyzetét felsővezetői szinten – az ügyvezető igazgató javaslata alapján, az irányítóbizottsággal folytatott egyeztetést követően – az Ügynökség vezetője nevezi ki és szerződésüket ő hosszabbítja meg.

(3)   Az Ügynökség személyzete a következőkből áll:

a)

a közvetlenül az Ügynökség által, határozott idejű szerződéssel, a részt vevő tagállamok állampolgárai közül kiválasztott alkalmazottak. A személyzet ezen tagjaira vonatkozó szabályzatot a Tanács egyhangúlag elfogadta (6). Ezt a szabályzatot az irányítóbizottság szükség esetén felülvizsgálja és módosítja, amennyiben erre felhatalmazással rendelkezik.

b)

a részt vevő tagállamok által az Ügynökség szervezetén belüli tisztségekre vagy meghatározott feladatokra és projektekre kirendelt nemzeti szakértők. A személyzet ezen tagjaira vonatkozó szabályzatot a Tanács egyhangúlag elfogadta (7). Ezt a szabályzatot az irányítóbizottság szükség esetén felülvizsgálja és módosítja, amennyiben erre felhatalmazással rendelkezik.

c)	az Ügynökséghez szükség szerint határozott időtartamra és/vagy meghatározott feladatokra és projektekre kirendelt uniós tisztviselők.

(4)   Az Ügynökség az alábbiakhoz is folyamodhat:

a)

olyan harmadik országok, szervezetek és egyéb szereplők személyzete, akik illetményüket ezektől kapják és amelyekkel az Ügynökség adminisztratív megállapodást kötött a 26. cikk (1) bekezdése szerint, és akiket az irányítóbizottság jóváhagyásával, a megállapodásokban megállapított feltételek mellett rendelnek ki vagy helyeznek át az Ügynökséghez;

b)

szerződéses alkalmazottak és kirendelt szakértők az Ügynökség IV. fejezetben említett egy vagy több ad hoc projektjének vagy programjának végrehajtásához való hozzájárulás céljából. Ilyen esetekben az adott ad hoc projektekhez vagy programokhoz rendelt költségvetésből fedezhető a szerződéses alkalmazottak alapbére, valamint az érintett kirendelt nemzeti szakértők juttatásai és költségei.

(5)   A személyzet tagjai minden tisztséget beszámítva összesen kevesebb, mint 10 évet szolgálhatnak az Ügynökségnél.

(6)   Az Ügynökség és az Ügynökség személyzetére vonatkozó szabályzat hatálya alá tartozó személyek között felmerülő jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal.

III. FEJEZET

KÖLTSÉGVETÉS ÉS PÉNZÜGYI SZABÁLYOK

12. cikk

Az Ügynökség költségvetése

Az Ügynökség költségvetésének magában kell foglalnia az általános költségvetést, a IV. fejezet keretébe tartozó tevékenységekkel kapcsolatos költségvetést és a 15. cikkben említett egyéb bevételekből származó költségvetéseket.

Az Ügynökség költségvetését az Európai Unió költségvetési alapelveivel (8) összhangban kell megállapítani.

13. cikk

Az általános költségvetés

(1)   Az Ügynökség vezetője minden évben március 31-ig benyújtja az irányítóbizottságnak a következő évi általános költségvetés-tervezetre vonatkozó előzetes becsléseket.

(2)   Az Ügynökség vezetője minden évben június 30-ig az irányítóbizottság elé terjeszti a következő évi általános költségvetés-tervezetre vonatkozó, felülvizsgált előzetes becsléseket, a hároméves tervezési keret-tervezettel együtt.

(3)   Az Ügynökség vezetője minden évben szeptember 30-ig az irányítóbizottság elé terjeszti az általános költségvetés-tervezetet, a hároméves tervezési keret-tervezettel együtt. A tervezetnek a következőket kell tartalmaznia:

a)

az alábbiakhoz szükségesnek ítélt előirányzatok: i. az Ügynökség működtetésével, személyzetével és üléseivel kapcsolatos költségek fedezése; ii. külső tanácsadás, különösen az Ügynökség feladatainak ellátásához szükséges operatív elemzések, valamint a valamennyi részt vevő tagállam javát szolgáló, az 5. cikkben említett, meghatározott tevékenységek költségeinek fedezése;

b)	a kiadások fedezéséhez szükséges bevételek előrejelzése.

(4)   Az irányítóbizottságnak törekednie kell annak biztosítására, hogy a (2) bekezdés a) pontja ii. alpontjában említett előirányzatok az azon bekezdésben említett összes előirányzat jelentős részét képviseljék. Ezeknek az előirányzatoknak a tényleges igényeket kell tükrözniük, és lehetővé kell tenniük az Ügynökség számára műveleti szerepének ellátását.

(5)   Az általános költségvetés-tervezethez mellékelni kell a részletes indokolásokat és egy személyzeti létszámtervet.

(6)   Az irányítóbizottság egyhangú határozattal úgy dönthet, hogy az általános költségvetés-tervezet egy bizonyos további projektet vagy programot is lefedhet, amennyiben az valamennyi részt vevő tagállam közös javát szolgálja.

(7)   Az előirányzatokat a kiadás típusa vagy célja alapján csoportosítva címekre és fejezetekre kell bontani, amelyek szükség szerint tovább bonthatók cikkekre.

(8)   Minden cím tartalmazhat egy „ideiglenes előirányzatok” elnevezésű fejezetet. Ezeket az előirányzatokat a szükséges előirányzatok összegével vagy a már megállapított előirányzatok végrehajtásával kapcsolatban, alapos okkal felmerült bizonytalanság esetén kell bevezetni.

(9)   A bevételek a következőkből állnak:

a)	a részt vevő tagállamok által a bruttónemzetijövedelem- (GNI-)skála alapján befizetendő hozzájárulások;

b)	egyéb bevételek.

Az általános költségvetés tervezete a meghatározott rendeltetésű bevételek nyilvántartására külön sorokat tartalmaz, és amennyiben lehetséges, jelzi az előirányzott összegeket.

(10)   Az irányítóbizottság minden év december 31-ig egyhangúlag jóváhagyja az általános költségvetés tervezetét. Az irányítóbizottság ezen ülésén az Ügynökség vezetője, az Ügynökség vezetője által kijelölt képviselő vagy az irányítóbizottságnak az Ügynökség vezetője által erre felkért tagja elnököl. Az ügyvezető igazgató megállapítja, hogy a költségvetést elfogadták, és értesíti a részt vevő tagállamokat.

(11)   Amennyiben a pénzügyi év kezdetén az általános költségvetés tervezetének elfogadására még nem került sor, a költségvetés bármely fejezetének vagy alfejezetének tekintetében havonta az előző pénzügyi év költségvetési előirányzatainak legfeljebb egytizenketted részét kitevő összeget lehet elkölteni. Ez a szabályozás azonban nem eredményezheti azt, hogy a kidolgozás alatt álló általános költségvetési tervezetben előírt előirányzatok egytizenketted részét meghaladó tételek álljanak az Ügynökség rendelkezésére. Az ügyvezető igazgató javaslatára az irányítóbizottság minősített többséggel engedélyezhet az egytizenketted részt meghaladó kiadásokat is, feltéve, hogy az arra a pénzügyi évre vonatkozó átfogó költségvetési előirányzatok nem lépik túl az előző pénzügyi évre vonatkozó költségvetési előirányzatokat. Az ügyvezető igazgató felszólíthat az e rendelkezés alapján engedélyezett előirányzatok fedezéséhez szükséges hozzájárulások befizetésére, amelyeket a hozzájárulás-igénylési felhívás elküldésétől számított harminc napon belül kell befizetni.

14. cikk

A költségvetés módosítása

(1)   Elkerülhetetlen, rendkívüli és előre nem látható körülmények fennállása esetén az ügyvezető igazgató módosító költségvetés-tervezetet nyújthat be az irányítóbizottságnak.

(2)   A költségvetésmódosítás-tervezetet az általános költségvetésre vonatkozó eljárással összhangban kell elkészíteni, előterjeszteni és elfogadni, továbbá az értesítés is ennek megfelelően történik. Az irányítóbizottság a sürgősségre való kellő tekintettel jár el.

15. cikk

Egyéb bevételek

(1)   Az Ügynökség – a 2. cikkel összhangban, a megbízatásának kereti között – meghatározott rendeltetésű bevételhez juthat:

a)	az Unió általános költségvetéséből eseti alapon, az arra vonatkozó szabályok, eljárások és döntéshozatali mechanizmusok teljes körű tiszteletben tartásával;

b)	tagállamoktól, harmadik országoktól vagy egyéb harmadik felektől, kivéve, ha az az irányítóbizottság az Ügynökségtől kapott ilyen tájékoztatás kézhezvételét követő egy hónapon belül ettől eltérően rendelkezik.

(2)   Az (1) bekezdésben említett bevételeket kizárólag arra a meghatározott célra lehet felhasználni, amelyhez azokat rendelték.

16. cikk

Hozzájárulások és visszatérítések

(1)   Hozzájárulások meghatározása a GNI-skála alkalmazása esetén:

a)

Amennyiben a GNI-skálát kell alkalmazni, a hozzájárulás nyújtására kötelezett tagállamok hozzájárulásainak bontását az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdésében meghatározott módon, és a 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatnak (9), illetve az annak helyébe lépő bármely más határozatnak megfelelően a bruttónemzetitermék-kulcs alapján kell meghatározni.

b)

Az egyes hozzájárulások kiszámítására vonatkozó adatok az Unió legutóbb elfogadott költségvetéséhez csatolt, „Az általános költségvetés finanszírozásának összefoglalása a saját források típusa és tagállam szerinti bontásban” elnevezésű táblázat „GNI-alapú saját források” oszlopában szerepelnek. Valamennyi hozzájárulás nyújtására kötelezett tagállam hozzájárulásának mértéke arányos az érintett tagállam GNI-jének a hozzájárulás nyújtására kötelezett tagállamok teljes GNI összesítésében képviselt részével.

(2)   A hozzájárulások befizetésének ütemezése:

a)	Az Ügynökség általános költségvetésének finanszírozására irányuló hozzájárulásokat a részt vevő tagállamok az adott pénzügyi évben március 15-ig, június 15-ig és október 15-ig, három egyenlő részletben fizetik be.

b)	Módosító költségvetés elfogadása esetén az érintett tagállamok a szükséges hozzájárulásokat a hozzájárulás-igénylési felhívás elküldésétől számított hatvan napon belül fizetik be.

c)	A hozzájárulásuk befizetéséhez kapcsolódó banki díjakat a tagállamok fizetik.

d)	Amennyiben az éves költségvetést november 30-ig nem hagyják jóvá, az Ügynökség egy adott tagállam kérelmére e tagállam számára egyedi ideiglenes hozzájárulás-igénylési felhívást bocsáthat ki.

17. cikk

Az ad hoc tevékenységekkel kapcsolatos költségvetések Ügynökség általi kezelése

(1)   Az irányítóbizottság az ügyvezető igazgató vagy egy tagállam javaslatára úgy dönthet, hogy a 19. és 20. cikkel összhangban a tagállamok megbízhatják az Ügynökséget bizonyos hatáskörébe tartozó tevékenységek adminisztratív és pénzügyi kezelésével.

(2)   Az irányítóbizottság engedélyezheti, hogy az Ügynökség az ad hoc projektjeivel és programjaival összefüggésben az adott tevékenységekre vonatkozó szabályokban szereplő feltételek mellett szerződéseket és támogatási megállapodásokat kössön, továbbá előzetesen beszedje a tagállamoktól az említett szerződések és támogatási megállapodások teljesítéséhez szükséges hozzájárulásaikat.

18. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)   Az Ügynökség általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi rendelkezéseket a 2007/643/KKBP tanácsi határozat (10) tartalmazza. E rendelkezéseket az irányítóbizottság szükség esetén egyhangúlag eljárva felülvizsgálja és módosítja.

(2)   Az irányítóbizottság az ügyvezető igazgató javaslatára – a vonatkozó uniós szabályok sérelme nélkül – szükség szerint elfogadja az általános költségvetés végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó végrehajtási szabályokat, különös tekintettel a közbeszerzésre. Az irányítóbizottság biztosítja különösen az ellátás biztonságára, illetve a védelmi titok és a szellemi tulajdonjog védelmére vonatkozó követelmények megfelelő figyelembevételét.

(3)   Az ellenőri testület megvizsgálja az Ügynökség összes bevételét és kiadását tartalmazó beszámolót.

IV. FEJEZET

AD HOC PROJEKTEK ÉS PROGRAMOK, VALAMINT AZ EZEKKEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGVETÉSEK ÜGYNÖKSÉG ÁLTALI KEZELÉSE

19. cikk

A kívülmaradásos (A típusú) ad hoc projektek és programok, valamint az ezekkel kapcsolatos ad hoc költségvetések

(1)   Egy vagy több részt vevő tagállam vagy az ügyvezető igazgató – az Ügynökség által biztosított várható hozzáadott érték megjelölése mellett – benyújthat az irányítóbizottságnak olyan ad hoc projektet vagy programot, amely az Ügynökség hatáskörébe tartozik, és amely az Ügynökség munkájában részt vevő tagállamok általános részvételét feltételezi. Amennyiben a javasolt projekthez vagy programhoz ad hoc költségvetés kapcsolódik, illetve amennyiben lehetőség van a harmadik felek általi hozzájárulásra, arról az irányítóbizottságot tájékoztatni kell.

(2)   Alapszabályként valamennyi részt vevő tagállam hozzájárulása szükséges. A részt vevő tagállamok ezzel kapcsolatos szándékukról tájékoztatják az ügyvezető igazgatót.

(3)   Az ad hoc projektet vagy programot az irányítóbizottság hagyja jóvá.

(4)   Az ügyvezető igazgató vagy valamely részt vevő tagállam javaslatára az irányítóbizottság létrehozhat egy bizottságot, amely felügyeli az ad hoc projekt vagy program irányítását és végrehajtását. A bizottság a hozzájáruló tagállamok küldötteiből és – az Uniónak a projekthez vagy programhoz való hozzájárulása esetén – a Bizottság egy képviselőjéből áll. A bizottság megbízatását és működésének időtartamát az irányítóbizottság állapítja meg határozatában.

(5)   Az ad hoc projekt vagy program vonatkozásában a hozzájáruló tagállamok az irányítóbizottság ülésén jóváhagyják:

a)	a projekt vagy program irányítására vonatkozó szabályokat;

b)	adott esetben a projekthez vagy programhoz kapcsolódó ad hoc költségvetést, a hozzájárulások kiszámításának kulcsát és a szükséges végrehajtási szabályokat;

c)	a harmadik felek esetleges részvételét a (4) bekezdésben említett bizottságban. E harmadik felek részvétele nem sértheti az Unió döntéshozatali autonómiáját.

(6)   Ha az Unió hozzájárul egy ad hoc projekthez vagy programhoz, a Bizottság részt vesz az (5) bekezdésben említett határozatok meghozatalában, teljes mértékben tiszteletben tartva az Unió általános költségvetésére vonatkozó döntéshozatali eljárásokat.

20. cikk

A bővíthető (B típusú) ad hoc projektek és programok, valamint az ezekkel kapcsolatos ad hoc költségvetések

(1)   Egy vagy több tagállam – az Ügynökség által biztosított várható hozzáadott érték megjelölése mellett – tájékoztathatja az irányítóbizottságot, hogy az Ügynökség hatáskörébe tartozó ad hoc projektet vagy programot kíván létrehozni, adott esetben a hozzá kapcsolódó ad hoc költségvetéssel együtt. Amennyiben a javasolt projekthez vagy programhoz ad hoc költségvetés kapcsolódik, illetve amennyiben lehetőség van a harmadik felek általi hozzájárulásra, arról az irányítóbizottságot tájékoztatni kell, adott esetben közölve a projekthez vagy programhoz szükséges emberi erőforrásokra vonatkozó részleteket is.

(2)   Az együttműködési lehetőségek maximalizálása érdekében a projektről vagy programról valamennyi részt vevő tagállamot kellő időben tájékoztatni kell, közölve azt is, hogy milyen alapelvek mentén lehetséges a résztvevők körének kibővítése, hogy bármely részt vevő tagállam jelezhesse csatlakozási szándékát. Ezen túlmenően a projektek vagy programok kezdeményezői a lehető legszélesebb körű tagság elérésére törekednek. A résztvevők körét a projekt kezdeményezői eseti alapon állapítják meg.

(3)   Az ad hoc projekt vagy program a továbbiakban az Ügynökség projektjének vagy programjának minősül, kivéve, ha az irányítóbizottság az (1) bekezdésben előírt tájékoztatás kézhezvételét követő egy hónapon belül ettől eltérően rendelkezik.

(4)   Bármely részt vevő tagállam, amely a későbbiekben részt kíván venni az ad hoc projektben vagy programban, e szándékáról értesíti a hozzájáruló tagállamokat. Az ezen értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül a hozzájáruló tagállamok – kellő figyelemmel a részt vevő tagállamoknak a projektről vagy programról adott értesítésben megállapított bővítési alapelvekre – egymás között döntenek az érintett tagállamok részvételéről.

(5)   A hozzájáruló tagállamok hozzák meg az ad hoc projekt vagy program, illetve adott esetben a hozzá kapcsolódó költségvetés létrehozásához és végrehajtásához szükséges határozatokat. Amennyiben az Unió közreműködik egy ilyen ad hoc projektben vagy programban, a Bizottság – teljes mértékben tiszteletben tartva az Unió általános költségvetésére vonatkozó döntéshozatali eljárásokat – részt vesz az e bekezdésben említett határozatok meghozatalában. A hozzájáruló tagállamok folyamatosan tájékoztatják az irányítóbizottságot a projekt vagy program előrehaladásáról.

21. cikk

Az Ügynökség ad hoc projektjeinek és programjainak hatálya, valamint az ezekkel kapcsolatos ad hoc költségvetések

(1)   Az Ügynökség 2. és 5. cikkben meghatározott megbízatásának, funkcióinak és feladatainak hatályán belül, valamint az ad hoc projektek és programok 19. és 20. cikkel összhangban történő jóváhagyásának függvényében, az Ügynökség tevékenységei kiterjedhetnek többek között a következőkre:

a)	közbeszerzési szerződések segítségével, a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó uniós szabályokkal összhangban eszközölt beszerzés;

b)	a 18. cikkben említett pénzügyi rendelkezésekkel és szabályokkal összhangban odaítélt támogatások.

(2)   Az Ügynökség projektjeihez és programjaihoz kapcsolódó és a 17. cikk szerint kezelt ad hoc költségvetések adott esetben a következők fedezésére szánt előirányzatokat tartalmazzák:

a)	az (1) bekezdésben említett jogi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó költségek;

b)	a 13. cikk (3) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett költségek, amennyiben közvetlenül az érintett ad hoc projektek vagy programok irányításának következtében merültek fel.

22. cikk

Az ad hoc költségvetésekhez az Unió általános költségvetéséből nyújtott hozzájárulások

A 19. és 20. cikkben említett ad hoc projektekhez vagy programokhoz létrehozott ad hoc költségvetésekhez az Unió általános költségvetéséből hozzájárulás nyújtható.

23. cikk

Harmadik felek részvétele

(1)   A 19. vagy 20. cikkel összhangban létrehozott konkrét ad hoc projektekhez vagy programokhoz, valamint az azokhoz kapcsolódó költségvetésekhez hozzájáruló tagként harmadik felek is hozzájárulhatnak. Az egyes konkrét projektekhez vagy programokhoz az Ügynökség és a harmadik felek közötti ad hoc megállapodásokat szükség szerint az irányítóbizottság minősített többségi szavazással hagyja jóvá.

(2)   A 19. cikk alapján létrehozott ad hoc projektek vagy programok vonatkozásában a hozzájáruló tagállamok az irányítóbizottságon belül ülésezve jóváhagyják az érintett harmadik felekkel a hozzájárulásuk kapcsán kialakítandó részletes szabályokat.

(3)   A 20. cikk alapján létrehozott ad hoc projektek vagy programok vonatkozásában a hozzájáruló tagállamok határoznak meg valamennyi, az érintett harmadik felekkel a hozzájárulásuk kapcsán kialakítandó részletes szabályt.

V. FEJEZET

KAPCSOLATOK AZ UNIÓS INTÉZMÉNYEKKEL, SZERVEKKEL ÉS HIVATALOKKAL

24. cikk

Kapcsolatok a Bizottsággal

(1)   A Bizottság az irányítóbizottság szavazati joggal nem rendelkező tagja, amely az együttműködés szellemében és a kölcsönös előnyöket szem előtt tartva minden tekintetben támogatja az Ügynökség munkáját.

(2)   Az Ügynökség munkakapcsolatot tart fenn a Bizottsággal, különösen abból a célból, hogy szakmai észrevételekkel és tanáccsal lássák el egymást azokon a területeken, amelyeken az Unió tevékenysége érinti az Ügynökség célkitűzéseit, illetve amelyeken az Ügynökség tevékenysége érinti az Unió célkitűzéseit.

(3)   Az Ügynökség és a Bizottság, illetve a hozzájáruló tagállamok és a Bizottság közös megegyezéssel, eseti alapon alakítják ki a 15. és 22. cikk alapján az Unió általános költségvetéséből fedezendő hozzájárulásokra vonatkozó szükséges részletes szabályokat.

(4)   A Bizottság részt vehet az Ügynökség projektjeiben és programjaiban. Ebben az esetben – a védelmi képességek fejlesztésével kapcsolatos szuverén tagállami hatáskör sérelme nélkül – részt vesz a 23. cikk (2) és (3) bekezdésében említett határozatok meghozatalában.

25. cikk

Kapcsolatok az uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal

(1)   Amennyiben az feladatai ellátásához szükséges, az Ügynökség együttműködési kapcsolatokat alakíthat ki és tarthat fenn az EUSZ vagy az EUMSZ által vagy alapján létrehozott intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal.

Az Ügynökség adott esetben a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat vagy együttműködési megállapodásokat köt az ilyen szervezetekkel. Az ilyen együttműködési megállapodások az operatív, stratégiai vagy műszaki információk cseréjére vonatkozhatnak, ideértve a személyes adatok és a minősített információk cseréjét is, a vonatkozó biztonsági szabályoknak megfelelően.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szervezetek részt vehetnek az Ügynökség projektjeiben és programjaiban és hozzájárulhatnak a kapcsolódó költségvetéshez.

VI. FEJEZET

KAPCSOLATOK HARMADIK ORSZÁGOKKAL, SZERVEZETEKKEL ÉS EGYÉB SZEREPLŐKKEL

26. cikk

Adminisztratív megállapodások és egyéb ügyek

(1)   Megbízatásának teljesítése érdekében az Ügynökség adminisztratív megállapodást köthet harmadik országokkal, szervezetekkel vagy egyéb szereplőkkel. Az ilyen megállapodásokban ki kell térni különösen:

a)	az Ügynökség és a harmadik fél közötti kapcsolat fennállásának alapelvére;

b)	az Ügynökség munkájához kapcsolódó témakörökben folytatandó konzultációkra vonatkozó rendelkezésekre;

c)	a biztonsági kérdésekre.

A megállapodás megkötése során az Ügynökség tiszteletben tartja az Unió egységes intézményi kereteit és döntéshozatali autonómiáját. E megállapodásokat a Tanács egyhangú jóváhagyását követően az irányítóbizottság köti meg.

(2)   Az Ügynökség szoros munkakapcsolatot tart fenn az OCCAR és a LoI keretegyezmény megfelelő elemeivel annak érdekében, hogy ezeket az elemeket, illetve azok elveit és gyakorlatát kellő időben, az adott helyzetnek megfelelően és közös megegyezéssel bevonják, illetve beépítsék az Ügynökség munkájába.

(3)   A CDM-eljárások alkalmazása révén biztosítani kell a kölcsönös átláthatóságot és a koherens fejlesztéseket a képességek területén. Az Ügynökség és a NATO megfelelő szervei közötti egyéb munkakapcsolatokat az (1) bekezdésben említett adminisztratív megállapodás útján kell meghatározni, teljes mértékben tiszteletben tartva az Unió és a NATO között már létező együttműködési és konzultációs kereteket.

(4)   Az Ügynökség a (2) és (3) bekezdésben említett szervezeteken és egyéb szereplőkön túl más szervezetekkel és szereplőkkel is munkakapcsolatot alakíthat ki az (1) bekezdésben említett megállapodási keretek között annak érdekében, hogy elősegítse azok lehetséges részvételét a projektekben és programokban.

(5)   Az Ügynökség harmadik országokkal is kialakíthat munkakapcsolatot az (1) bekezdésben említett megállapodási keretek között annak érdekében, hogy elősegítse azok lehetséges részvételét egyedi projektekben és programokban.

(6)   Amennyiben az Ügynökség az e cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerint és a 7. cikk (4) bekezdésével összhangban szervezetekkel, egyéb szereplőkkel vagy harmadik országokkal új munkakapcsolatokat kíván létesíteni, ehhez az irányítóbizottság előzetes jóváhagyását kell kérnie.

Az Ügynökségnek a kialakított kapcsolatok alakulásáról is be kell számolnia az irányítóbizottságnak.

Amennyiben a részt vevő tagállamok úgy kívánják, az Ügynökség ad hoc találkozót hív össze a részt vevő tagállamokkal és azzal a szervezettel, egyéb szereplővel vagy harmadik országgal, amellyel az Ügynökség adminisztratív megállapodást kötött, mégpedig a szóban forgó szervezetnek, egyéb szereplőnek vagy harmadik országnak az egyedi projektekben és programokban való esetleges részvételéről szóló, a releváns biztonsági szabályokkal összhangban folytatandó konzultáció és információcsere céljából.

VII. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

27. cikk

Kiváltságok és mentességek

(1)   Az ügyvezető igazgatót és az Ügynökség személyzetét megillető kiváltságokat és mentességeket az Európai Unió tagállamai Tanácson belül ülésező kormányképviselőinek az Európai Védelmi Ügynökség és annak személyzete részére biztosított kiváltságokról és mentességekről szóló, 2004. november 10-i határozata állapítja meg.

Az említett határozat hatálybalépéséig a fogadó tagállam jogosult biztosítani az ügyvezető igazgatónak és az Ügynökség személyzetének a határozatban foglalt kiváltságokat és mentességeket.

(2)   Az Ügynökség kiváltságait és mentességeit a 7. jegyzőkönyv határozza meg.

(3)   Ezen belül, a 7. jegyzőkönyv 3. cikkének második bekezdése csak azokra a tevékenységekre vonatkozik, amikor az Ügynökségnek a tagállamokat támogató projektek, illetve programok szervezésében betöltött szerepe hozzáadott értéket jelent; azokra az esetekre pedig nem, amikor az Ügynökség szerepe a tagállamok részére történő áru-, illetve szolgáltatásbeszerzésre korlátozódik.

28. cikk

Felülvizsgálati záradék

Az Ügynökség vezetője e határozat végrehajtásáról e határozat hatálybalépésétől számított öt éven belül jelentést nyújt be az irányítóbizottsághoz, a határozat Tanács általi lehetséges felülvizsgálata céljából.

29. cikk

Jogi felelősség

(1)   Az Ügynökség szerződéses felelősségére vonatkozóan az érintett szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.

(2)   Az Ügynökség által megkötött szerződések választott bírósági kikötései alapján a felmerülő jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal.

(3)   Az Ügynökség alkalmazottainak az Ügynökséggel szembeni személyes felelősségére az Ügynökségre vonatkozó megfelelő szabályokat kell alkalmazni.

30. cikk

Dokumentumokhoz való hozzáférés

Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

31. cikk

Adatvédelem

A személyes adatok Ügynökség általi kezelése tekintetében a 45/2001/EK rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

Az irányítóbizottságnak – az Ügynökség vezetőjének javaslata alapján – szükség esetén végrehajtási szabályokat kell elfogadnia.

32. cikk

Biztonság

(1)   Az Ügynökség a 2013/488/EU tanácsi határozatban (11) foglalt tanácsi biztonsági szabályokat alkalmazza.

(2)   Az Ügynökség biztosítja külső kommunikációjának megfelelő szintű biztonságát.

33. cikk

Nyelvhasználat

Az Ügynökségen belüli nyelvhasználatra vonatkozó szabályokat a Tanács határozza meg egyhangú döntéssel.

34. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2011/411/KKBP határozat hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozásokat ezen határozatra való hivatkozásnak kell tekinteni és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

35. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

---

(1)  A Tanács 2004/551/KKBP együttes fellépése (2004. július 12.) az Európai Védelmi Ügynökség létrehozásáról (HL L 245., 2004.7.17., 17. o.).

(2)  A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(5)  A Tanács 2011/411/KKBP határozata (2011. július 12.) az Európai Védelmi Ügynökség jogállásának, székhelyének és működési szabályainak meghatározásáról és a 2004/551/KKBP együttes fellépés hatályon kívül helyezéséről (HL L 183., 2011.7.13., 16. o.).

(6)  A Tanács 2004/676/EK határozata (2004. szeptember 24.) az Európai Védelmi Ügynökség személyzeti szabályzatáról (HL L 310., 2004.10.7., 9. o.)

(7)  A Tanács 2004/677/EK határozata (2004. szeptember 24.) az Európai Védelmi Ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértőkre és nemzeti katonai állományra vonatkozó szabályokról (HL L 310., 2004.10.7., 64. o.)

(8)  Az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség és hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve, lásd az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.) 6. cikkét.

(9)  A Tanács 2007/436/EK,Euratom határozata (2007. június 7.) az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről (HL L 163., 2007.6.23., 17. o.).

(10)  A Tanács 2007/643/KKBP határozata (2007. szeptember 18.) az Európai Védelmi Ügynökség pénzügyi szabályzatáról, az Európai Védelmi Ügynökség közbeszerzési szabályzatáról és az Ügynökség működési költségvetéséből nyújtandó pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó szabályzatról (HL L 269., 2007.10.12., 1. o.).

(11)  A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

---

---

---