12.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/349

(1)

A 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) több alkalommal jelentősen módosult (5). Mivel most további módosításokra kerül sor, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A 93/22/EGK tanácsi irányelv (6) célja azon feltételek létrehozása volt, amelyek mellett az engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások és bankok meghatározott szolgáltatásokat nyújthatnak, vagy fióktelepeket hozhatnak létre más tagállamokban a székhely szerinti tagállam engedélyezése és felügyelete alapján. Ezért az irányelv célja a befektetési vállalkozásokra vonatkozó induló engedélyi és működési követelmények összehangolása volt, beleértve az üzletviteli szabályokat is. Rendelkezett a szabályozott piacok működésére irányadó egyes feltételek összehangolásáról is.

(3)

Az elmúlt években egyre több befektető vált aktívvá a pénzügyi piacokon, akiknek egyre összetettebb és szélesebb körű szolgáltatásokat és eszközöket kínálnak. E fejleményekre tekintettel az uniós jogi kereteknek le kell fedniük a befektető-központú tevékenységek teljes körét. E célból rendelkezni kell a befektetők magas szintű védelméhez szükséges összehangolás mértékéről, amely egyben lehetővé teszi a befektetési vállalkozásoknak, hogy az Unió belső piacot képező teljes területén szolgáltatást nyújtsanak a székhely szerinti tagállam felügyelete alapján. A 93/22/EGK irányelvet ezért a 2004/39/EK irányelv váltotta fel.

(4)

A pénzügyi válság rámutatott a pénzügyi piacok működésének és átláthatóságának gyengeségeire. A pénzügyi piacok fejlődése felhívta a figyelmet a pénzügyi eszközök piacainak szabályozását szolgáló keret megerősítésének szükségességére, ideértve azt az esetet is, amikor ezeken a piacokon tőzsdén kívüli kereskedés folyik, annak érdekében, hogy megnövekedjen az átláthatóság, a befektetők jobb védelmet kapjanak, erősödjön a bizalom, foglalkozzanak a nem szabályozott területekkel, és biztosított legyen, hogy a felügyelők megfelelő hatásköröket kapnak feladataik teljesítéséhez.

(5)

Egyetértés van a szabályozó testületek között nemzetközi szinten abban, hogy számos pénzügyi intézményben a vállalatirányítás gyengeségei, ezen belül a fékek és ellensúlyok hiánya a pénzügyi válsághoz hozzájáruló tényező volt. A túlzott és felelőtlen kockázatvállalás egyes pénzügyi intézmények csődjéhez, valamint tagállami és globális rendszerszintű problémákhoz vezethet. Az ügyfelek számára szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások helytelen viselkedése a befektetők számára hátrányokhoz és a befektetők bizalmának elvesztéséhez vezethet. Annak érdekében, hogy foglalkozni lehessen a vállalatirányítási mechanizmusokban fennálló gyengeségeknek a potenciális hátrányos hatásaival, a 2004/39/EK irányelvet részletesebb elvekkel és minimumszabályokkal kell kiegészíteni. Ezeket az elveket és standardokat a befektetési vállalkozások tevékenységének természetét, méretét és összetettségét figyelembe véve kell alkalmazni.

(6)

Az európai uniós pénzügyi felügyelettel foglalkozó magas szintű csoport felkérte az Uniót, hogy dolgozzon ki összehangoltabb pénzügyi szabályozást. A jövőbeli európai felügyeleti struktúrára való tekintettel az Európai Tanács 2009. június 18–19-én szintén hangsúlyozta egy európai egységes szabálykönyv kialakításának szükségességét, amely valamennyi pénzügyi intézményre alkalmazandó lenne a belső piacon.

(7)

A 2004/39/EK irányelv ezért részben átdolgozásra kerül ebben az irányelvben, és részben felváltja a(z) 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7). A kettő együtt adja meg a jogi keretet a befektetési vállalkozásokra, a szabályozott piacokra és az adatszolgáltatókra, valamint az Európai Unióban befektetési szolgáltatásokat végző harmadik országbeli vállalkozásokra vonatkozó előírásokhoz. Ezt az irányelvet ezért az említett rendelettel együtt kell értelmezni. Ennek az irányelvnek tartalmaznia kell az üzleti tevékenység engedélyezését, a befolyásoló részesedés szerzését, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását, a befektetési vállalkozásokra vonatkozó – a befektetővédelem biztosításához szükséges – működési feltételeket, a székhely szerinti és fogadó tagállamok felügyeleti hatóságainak hatásköreit e tekintetben szabályozó rendelkezéseket, valamint a szankcionálás rendjét. Mivel ezen irányelv fő célkitűzése és tárgya az említett területekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezések harmonizálása, az irányelvnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 53. cikkének (1) bekezdésén kell alapulnia. Az irányelv, mint forma, megfelelő ahhoz, hogy az irányelv által lefedett területeken a végrehajtási intézkedéseket szükség szerint kiigazítsák az adott piac és jogrendszer meglévő sajátosságai szerint minden egyes tagállamban.

(8)

A pénzügyi eszközök listájára célszerű felvenni árualapú származtatott ügyleteket és más olyan eszközöket, amelyek megalkotásának és kereskedésének módja a hagyományos pénzügyi eszközökhöz hasonló szabályozási kérdéseket vet fel.

(9)

A pénzügyi eszközök hatálya magában foglalja a természetben kiegyenlített, szervezett kereskedési rendszerben (OTF) megkötött energiaszerződéseket, kivéve azokat, amelyeket az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) már szabályoz. Számos intézkedés történt eddig abból a célból, hogy csökkentsék e kiterjesztésnek az ilyen termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozásokra gyakorolt hatásait. Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) értelmében ezekre a vállalkozásokra jelenleg nem vonatkozik a szavatolótőke-követelmény, és ezt a kivételt annak legkésőbb 2017 végén történő lejárata előtt felülvizsgálják az említett rendelet 493. cikkének (1) bekezdése szerint. Mivel e szerződések pénzügyi eszközök, a pénzpiaci jogszabályi követelményeket már a kezdetektől alkalmazni kell, így a pozíciólimitekre, az ügyletjelentésre és a piaci visszaélésre vonatkozó követelményeket ezen irányelv és a 600/2014/EU rendelet alkalmazásának kezdő időpontjától kezdve alkalmazni kell. A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) meghatározott elszámolási kötelezettség és biztosítéki követelmények alkalmazására azonban 42 hónapos fokozatos bevezetést állapítottak meg.

(10)

Mérsékelni kell a hatály azokra az árualapú származtatott termékekre vonatkozó korlátozását, amelyekkel OTF-en kereskednek, és amelyeket természetben egyenlítenek ki, annak érdekében, hogy ne keletkezzen olyan hézag, amely szabályozási arbitrázshoz vezethet. A „természetben kiegyenlítendő” kifejezés jelentését tehát felhatalmazáson alapuló jogi aktussal tovább kell pontosítani, figyelembe véve legalább a fizikai leszállítás végrehajtható és kötelező érvényű követelményének létrehozását, amelyet nem lehet feloldani, és amely nem keletkeztet jogot készpénzes kiegyenlítésre vagy ellentételezésre, kivéve vis maior, a határidő lejárta vagy a teljesítés egyéb jóhiszemű akadálya esetén.

(11)

Az azonnali másodlagos piacokon egy sor csalárd tevékenység fordult elő a kibocsátási egységek (EUA) vonatkozásában, ami alááshatja a bizalmat a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerei iránt, amelyeket a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) hozott létre; jelenleg intézkedések történnek az EUA nyilvántartások rendszerének és az EUA-kereskedéshez szükséges számlák megnyitási feltételeinek szigorítására. E piacok integritásának megerősítése és hatékony működésük megőrzése érdekében – ideértve a kereskedési tevékenység átfogó felügyeletét is – a 2003/87/EK irányelvben hozott intézkedéseket célszerű kiegészíteni azáltal, hogy a kibocsátási egységeket – pénzügyi eszközként való besorolásuk révén – teljes mértékben ezen irányelv és a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) hatálya alá vonjuk.

(12)

Ezen irányelv célja, hogy lefedje azon vállalkozásokat, amelyek szokásos üzleti tevékenysége befektetési szolgáltatások szakmai alapon történő nyújtása és/vagy befektetési tevékenységek végzése. Ezért az irányelv hatálya ezért nem terjedhet ki olyan személyekre, akik más szakmai tevékenységet végeznek.

(13)

Átfogó szabályozási rendszert kell létrehozni a pénzügyi eszközökkel folytatott ügyletek végrehajtására, függetlenül az ezen ügyletek végrehajtásánál alkalmazott kereskedési módszerektől, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a befektetői ügyletek végrehajtásának kiváló minőségét, és a pénzügyi rendszer egységét és általános hatékonyságát. Rendelkezni kell az európai pénzpiacokon jelenleg aktív megbízásvégrehajtási megállapodások fő fajtáinak koherens és kockázatérzékeny szabályozási keretéről. El kell ismerni a szabályozott piacok mellett a szervezett kereskedési rendszerek új generációjának megjelenését, amelyeket olyan kötelezettségeknek kell alávetni, amelyek célja a pénzpiacok hatékony és rendezett működése, és biztosítani kell, hogy a szervezett kereskedési rendszerek ne éljenek vissza szabályozási hézagokkal.

(14)

Az összes kereskedési helyszínnek, nevezetesen a szabályozott piacoknak, a multilaterális kereskedési rendszereknek (MTF-eknek) és az OTF-eknek átlátható és megkülönböztetést kizáró szabályokat kell rögzíteniük a rendszerhez való hozzáférésre vonatkozóan. Miközben azonban a szabályozott piacoknak és az MTF-eknek továbbra is hasonló előírások alá kell tartozniuk a tekintetben, hogy kiket fogadnak el tagokként vagy résztvevőkként, az OTF-eknek maguknak kell meghatározniuk és korlátozniuk a hozzáférést, többek között ügyfeleikkel kapcsolatos szerepük és kötelezettségeik alapján. E tekintetben lehetővé kell tenni a kereskedési helyszíneknek, hogy meghatározzák a rendszert szabályozó paramétereket, mint például a minimális várakozási időt, amennyiben erre nyílt és átlátható módon kerül sor, és a platform működtetője részéről nem von magával megkülönböztetést.

(15)

A központi szerződő fél a 648/2012/EU rendelet szerint olyan jogi személy, amely az egy vagy több pénzügyi piacon kötött szerződésekben érintett felek között közvetít, azaz vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben, illetve eladóként valamennyi vevővel szemben. A központi szerződő felekre nem vonatkozik az OTF ezen irányelvben meghatározott fogalma.

(16)

A szabályozott piacok vagy MTF-ek igénybevételére jogosult személyekre tagokként vagy résztvevőkként lehet hivatkozni. E két kifejezés egymással felcserélhető, szinonimaként használható. Jelentésük nem terjed azonban ki azokra a felhasználókra, akik a kereskedési helyszíneket kizárólag közvetlen elektronikus hozzáférés útján veszik igénybe.

(17)

A rendszeres internalizálókat olyan befektetési vállalkozásként kell meghatározni, amely ügyfélmegbízásait szervezett, gyakori, rendszeres és jelentős nagyságrendben, saját számlára kereskedve hajtja végre a szabályozott piacokon, MTF-eken vagy OTF-eken kívül. E fogalommeghatározás objektív és eredményes alkalmazásának biztosítására a befektetési vállalkozások tekintetében, az ügyfelekkel lebonyolított bármely kétoldalú kereskedésnek relevánsnak kell lennie, és kritériumokat kell kidolgozni a befektetési vállalkozások rendszeres internalizálóként történő bejegyzéséhez szükséges azonosításhoz. Míg a kereskedési helyszínek olyan létesítmények, ahol több harmadik fél részéről vételi és eladási szándékok hatnak egymásra a rendszerben, a rendszeres internalizálónak nem szabad megengedni, hogy harmadik felek vételi és eladási szándékait funkcionális szempontból ugyanolyan módon hozza össze, mint a kereskedési helyszínek.

(18)

Ezen irányelv hatálya alól ki kell zárni azokat a saját eszközeiket és vállalkozásaikat kezelő személyeket, akik nem nyújtanak befektetési szolgáltatásokat vagy – az olyan pénzügyi eszközökkel végzett sajátszámlás kereskedésen kívül, amely eszközök nem árualapú származtatott termékek, kibocsátási egységek vagy azokra vonatkozó származtatott termékek – nem végeznek befektetési tevékenységeket, kivéve, ha árjegyzők, szabályozott piac vagy valamely MTF tagjai vagy résztvevői, közvetlen elektronikus hozzáféréssel rendelkeznek egy kereskedési helyszínhez, nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmaznak, illetve ügyfélmegbízások végrehajtásával végeznek sajátszámlás kereskedést.

(19)

A G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek 2011. április 15-i közleménye kijelentette, hogy az árualapú származtatott termékek piacának résztvevőit megfelelő szabályozás és felügyelet alá kell helyezni, ezért szükség van a 2004/39/EK irányelv által adott bizonyos felmentések módosítására.

(20)

Nem kell ezen irányelv hatálya alá tartozniuk azoknak a személyeknek, akik vagy amelyek saját számlára kereskednek – ezen belül az árualapú származtatott termékek, kibocsátási egységek vagy azok származtatott termékeinek árjegyzői – azon személyek kivételével, akik vagy amelyek az ügyfélmegbízások végrehajtásakor saját számlára történő kereskedést folytatnak, vagy amelyek a főtevékenységük ügyfelei vagy partnerei részére befektetési szolgáltatásokat nyújtanak árualapú származtatott termékek, kibocsátási egységek vagy azokra vonatkozó származtatott termékek tekintetében, feltéve, hogy ez a főtevékenységüket kiegészítő tevékenység, ami csoportszinten sem nem befektetési szolgáltatások nyújtása ezen irányelv értelmében, sem nem banki tevékenység a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) értelmében, sem nem árualapú származtatott termékek árjegyzése, és e személyek nem alkalmaznak nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát. Annak technikai ismérveit, hogy egy tevékenység mikor kiegészítő a főtevékenységhez képest, szabályozástechnikai standardokban kell egyértelműen meghatározni, az ezen irányelvben meghatározott kritériumok figyelembevételével.

E kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy azok a nem pénzügyi vállalatok, amelyek a főtevékenységük részét képező befektetési tevékenységhez képest aránytalan mértékben kereskednek pénzügyi eszközökkel, ezen irányelv hatálya alá tartozzanak. Eközben a kritériumoknak legalább figyelembe kell venniük annak szükségességét, hogy a kiegészítő tevékenységek a csoport szintjén végzett tevékenységekhez képest kisebb részt képviseljenek, valamint a kereskedési tevékenység volumenét az adott eszközosztályban a piacon zajló összes kereskedési tevékenységhez viszonyítva. Az a helyénvaló eljárás, hogy ha a likviditás biztosításának kötelezettségét a szabályozó hatóságok vagy a kereskedelmi helyszínek uniós vagy nemzeti jogszabályi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések értelmében előírják, az e kötelezettség teljesítése céljából megkötött ügyletek nem képezhetik részét annak a vizsgálatnak, hogy egy tevékenység kiegészítő-e.

(21)

A mind az OTF-eket, mind a tőzsdén kereskedett származtatott termékeket a 600/2014/EU rendelet értelmében szabályozó ezen irányelv és a 600/2014/EU rendelet alkalmazásában azokat a tevékenységeket, amelyek esetében úgy tekinthető, hogy objektíven mérhető módon csökkentik a kereskedelmi tevékenységhez vagy likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat, valamint a csoporton belüli ügyleteket a 648/2012/EU rendelettel összhangban kell értékelni.

(22)

Azok a személyek, akik vagy amelyek árualapú származtatott termékekkel, kibocsátási egységekkel vagy azokra vonatkozó származtatott termékekkel kereskednek, más pénzügyi eszközökkel is kereskedhetnek a vállalati vagyongazdálkodás keretében végzett kockázatkezelés részeként annak érdekében, hogy biztosítsák a kockázatokkal, például az árfolyamkockázattal szembeni védelmüket. Ezért fontos egyértelművé tenni, hogy a mentességeket kumulatív módon kell alkalmazni. Például, a 2. cikk (1) bekezdésének j) pontjában előírt mentesség a 2. cikk (1) bekezdésének d) pontjában előírt mentességgel együtt alkalmazható.

(23)

Mindazonáltal, a mentességekkel való esetleges visszaélések megelőzése érdekében azon pénzügyi eszközök árjegyzőinek, amelyek nem árualapú származtatott termékek, kibocsátási egységek vagy azokra vonatkozó származtatott termékek árjegyzői –, feltéve, hogy ezen árjegyzői tevékenység a csoportszinten végzett főtevékenységhez képest kiegészítő tevékenység, és hogy nem alkalmaznak nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát – ennek az irányelvnek a hatálya alá kell tartozniuk, és nem vehetnek igénybe más mentességeket,. Azon személyeknek, amelyek az ügyfélmegbízások végrehajtásakor saját számlára történő kereskedést folytatnak, vagy nagysebességű algoritmikus kereskedést alkalmaznak, szintén ezen irányelv hatálya alá kell tartozniuk, és nem vehetnek igénybe más mentességeket.

(24)

Az ügyfélmegbízások végrehajtásakor saját számlára történő kereskedésben szerepelnie kell azoknak a vállalkozásoknak, amelyek különböző ügyfelek megbízásait azok párosításával, egyeztetett alapon teljesítik (back-to-back trading), amit úgy kell tekinteni, hogy saját nevükben járnak el, és vonatkoznia kell rájuk ezen – mind az ügyfelek megbízásainak végrehajtására, mind a saját számlára történő kereskedésre vonatkozó – irányelv rendelkezéseinek.

(25)

A pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások végrehajtása, amikor az két olyan személy közötti kiegészítő tevékenység, ahol a főtevékenység csoportszinten sem nem befektetési szolgáltatások nyújtása ezen irányelv értelmében, sem nem banki tevékenység a 2013/36/EU irányelv értelmében, nem minősülhet az ügyfélmegbízások végrehajtásakor saját számlára történő kereskedésnek.

(26)

A szövegben a személyekre történő hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok magukban foglalják mind a természetes, mind a jogi személyeket.

(27)

Ezen irányelv hatálya alól ki kell zárni azokat a biztosító- vagy életbiztosító intézeteket, amelyek tevékenységét az illetékes prudenciális felügyeleti hatóságok megfelelően figyelemmel kísérik, és amelyek a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) hatálya alá tartoznak, az abban említett tevékenységek gyakorlása tekintetében.

(28)

Ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól azokat a személyeket, akik harmadik felek számára nem nyújtanak szolgáltatásokat, de akiknek a tevékenysége kizárólag anyavállalataik, leányvállalataik vagy anyavállalataik más leányvállalatai számára biztosított befektetési szolgáltatásokból áll.

(29)

Egyes helyi energiaszolgáltatók és egyes, az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozó ipari létesítmények működtetői közös csomagba rendezik, és a konszolidálásba be nem vont leányvállalatokhoz szervezik ki a kereskedelmi kockázatok fedezésére szolgáló kereskedési tevékenységeiket. Ezek a közös vállalkozások semmilyen egyéb szolgáltatást nem nyújtanak, és pontosan ugyanazt a feladatkört látják el, mint a (28) preambulumbekezdésben említett személyek. Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében ki lehet zárni ezen irányelv hatálya alól a helyi energiaszolgáltatók vagy a 2003/87/EK irányelv 3. cikkének f) pontja szerinti működtetők közös tulajdonában álló azon közös vállalkozásokat is, amelyek az említett energiaszolgáltatók vagy a 2003/87/EK irányelv 3. cikkének f) pontja szerinti működtetők számára nyújtott befektetési szolgáltatásokon kívül semmilyen más szolgáltatást nem nyújtanak, feltéve, hogy e helyi energiaszolgáltatók vagy ezen, a 2003/87/EK irányelv 3. cikkének f) pontja szerinti működtetők abban az esetben, ha e befektetési szolgáltatási tevékenységeket maguk végeznék, a 2. cikk (1) bekezdésének j) pontja értelmében mentességet élveznének. A szükséges óvintézkedések bevezetése, illetve a befektetők megfelelő védelmének biztosítása érdekében azonban azon tagállamoknak, amelyek mentességet adnak ezeknek a közös vállalkozásoknak, legalább az ezen irányelvben lefektetettekkel azonos szintű követelményeket kell támasztaniuk ezekkel e vállalkozásokkal szemben – nevezetesen az engedélyezés fázisában, hírnevük és tapasztaltságuk, valamint a tulajdonosok alkalmasságának megítélése során, az eredeti engedély feltételeinek felülvizsgálatakor és a folyamatos felügyelet során –, valamint az üzletviteli kötelezettségeik tekintetében.

(30)

Szintén ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól azokat a személyeket, akik kizárólag eseti alapon, szakmai tevékenységük ellátása során nyújtanak befektetési szolgáltatásokat, feltéve, hogy a tevékenység szabályozott, és a vonatkozó szabályok nem tiltják a befektetési szolgáltatások eseti alapon történő nyújtását.

(31)

Ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól azon személyeket, akik kizárólag a munkavállalói részesedési programok kezeléséből álló befektetési szolgáltatásokat nyújtanak, és emiatt harmadik feleknek nem nyújtanak befektetési szolgáltatásokat.

(32)

Ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól a központi bankokat és más, hasonló feladatokat ellátó szerveket, valamint az államadósság kezeléséért – amely fogalom magában foglalja annak befektetését is – felelős vagy abban közreműködő állami szerveket, azon szervek kivételével, amelyek részben vagy egészben állami tulajdonban vannak, és amelyek szerepe kereskedelmi jellegű, vagy eszközök megszerzéséhez kapcsolódik.

(33)

A Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER), más, hasonló funkciókat ellátó nemzeti szerveknek és az államadósság kezelésében részt vevő szerveknek adott felmentések rendszerének tisztázására helyénvaló az ilyen felmentéseket korlátozni azokra a szervekre és intézményekre, amelyek feladataikat egy tagállam jogának megfelelően vagy az Unió jogszabályainak megfelelően látják el, valamint azokra a nemzetközi szervekre, amelyeknek két vagy több tagállam a tagja, és amelyek célja a finanszírozás mobilizálása, valamint az intézmény súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy finanszírozási szempontból veszélyeztetett tagjai számára pénzügyi segítségnyújtás, mint például au Európai Stabilitási Mechanizmus.

(34)

Ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól a kollektív befektetési vállalkozásokat és nyugdíjalapokat attól függetlenül, hogy uniós szinten koordináltak-e, valamint az ilyen vállalkozások letétkezelőit vagy alapkezelőit, mivel ezekre a tevékenységeikhez közvetlenül hozzáigazított külön szabályok vonatkoznak.

(35)

Ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 2. cikkének 4. pontja, illetve a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) 2. cikkének 4. pontja szerinti átvitelirendszer-működtetőket is, az említett irányelveknek, a 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (17) vagy a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (18), illetve az e rendeletek alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak vagy iránymutatásoknak megfelelően végzett tevékenységeik tekintetében. A fent említett jogalkotási aktusok értelmében az átvitelirendszer-működtetők egyedi kötelezettségekkel és felelősségekkel rendelkeznek, és külön tanúsítási eljárás, illetve az ágazat illetékes hatóságai általi felügyelet alá tartoznak. Az átvitelirendszer-működtetőknek azokban az esetekben is ilyen mentességet kell élvezniük, amikor a fent említett jogalkotási aktusok szerinti, illetve az e rendeletek alapján elfogadott üzemi és kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások szerinti feladatuk végrehajtása céljára más, a nevükben szolgáltatóként eljáró személyeket vesznek igénybe. Az átvitelirendszer-működtetők abban az esetben azonban nem részesülhetnek ilyen mentességben, ha befektetési szolgáltatásokat nyújtanak vagy pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tevékenységeket végeznek, így akkor sem, ha pénzügyi kapacitásjogokkal való másodlagos kereskedésre szolgáló platformot üzemeltetnek.

(36)

Az érintett személynek az ezen irányelv alóli mentesüléshez folyamatosan meg kell felelnie az ilyen mentességre megállapított feltételeknek. Különösen, ha valamely befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy befektetési tevékenységeket végző személy azért mentesül ezen irányelv hatálya alól, mert az ilyen szolgáltatásai vagy tevékenységei – csoportalapon figyelembe véve – a főtevékenységhez képest kiegészítő jellegűek, az érintett személyre már nem vonatkozhat a kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó mentesség, amennyiben az ilyen szolgáltatások nyújtásának vagy az ilyen tevékenységeknek a főtevékenységhez képest kiegészítő jellege megszűnik.

(37)

A befektetők védelme és a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében az ezen irányelv által szabályozott befektetési szolgáltatásokat nyújtó és/vagy befektetési tevékenységeket végző személyeknek rendelkezniük kell a székhely szerinti tagállam engedélyével.

(38)

A 2013/36/EU irányelv alapján engedélyezett hitelintézeteknek nincs szükségük további engedélyre ezen irányelv alapján ahhoz, hogy befektetési szolgáltatásokat nyújthassanak, vagy befektetési tevékenységeket végezhessenek. Amennyiben valamely hitelintézet úgy dönt, hogy befektetési szolgáltatásokat nyújt, vagy befektetési tevékenységeket végez, az illetékes hatóságnak az engedély 2013/36/EU irányelv alapján való kiadása előtt meg kell győződnie arról, hogy a hitelintézet megfelel ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseinek.

(39)

A strukturált betétek befektetési termék formájában alakultak ki, de egyetlen jogalkotási aktus szerint sem vonatkozik rájuk az uniós szintű befektetővédelem, miközben más strukturált befektetésekre vonatkoznak az ilyen jogalkotási aktusok. Ezért helyénvaló erősíteni a befektetők bizalmát, és egységesebbé tenni a különböző lakossági befektetési csomagtermék forgalmazását érintő szabályozási bánásmódot annak érdekében, hogy a befektetők védelme megfelelő szintű legyen mindenütt az Unióban. Ezért ennek az irányelvnek a hatókörébe helyénvaló belevenni a strukturált betéteket. E tekintetben tisztázni kell, hogy a strukturált betétek befektetési termékek, így nem tartalmazzák a kizárólag kamatlábakhoz, mint például az Euriborhoz vagy Liborhoz kötődő betéteket, függetlenül attól, hogy e kamatlábak előre meghatározottak, rögzítettek vagy változóak. Az ilyen betéteket ezért ki kell vonni ezen irányelv hatálya alól.

(40)

Ezen irányelvnek a strukturált betéteket értékesítő vagy ügyfeleiknek azokkal kapcsolatban tanácsadással szolgáló befektetési vállalkozásokra és hitelintézetekre való alkalmazását úgy kell értelmezni, mintha azok közvetítőként lépnének fel 2013/36/EU irányelv alapján betétek gyűjtésére jogosult hitelintézetek által kibocsátott ilyen termékek tekintetében.

(41)

A központi értéktárak a pénzügyi piacok azon rendszerszempontból jelentős intézményei, amelyek biztosítják az értékpapírok kibocsátást követő nyilvántartásba vételét, az értékpapírszámlák vezetését, valamint gyakorlatilag az összes értékpapír-ügylet kiegyenlítését. A központi értéktárakat külön uniós jog szabályozza, és azoknak elsősorban engedélyezési és működési feltételeknek kell megfelelniük. A központi értéktárak a más uniós jogban említett alaptevékenységeiken túlmenően esetleg olyan befektetési szolgáltatásokat is nyújthatnak, illetve olyan befektetési tevékenységeket is végezhetnek, amelyek ezen irányelv hatálya alá tartoznak.

Annak biztosítása érdekében, hogy minden befektetési szolgáltatásokat nyújtó és befektetési tevékenységeket végző szervezetre ugyanaz a szabályozási keret vonatkozzon, célszerű biztosítani, hogy az ilyen központi értéktárakra ne vonatkozzanak ezen irányelvnek az engedélyezésre és bizonyos működési feltételekre vonatkozó követelményei, azonban az említett, központi értéktárakat szabályozó uniós jognak biztosítania kell, hogy e központi értéktárak ezen irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartozzanak, amikor az említett uniós jogban meghatározott szolgáltatásokon túlmenően befektetési szolgáltatásokat nyújtanak vagy befektetési tevékenységeket végeznek.

(42)

A befektetők Unión belüli védelmének erősítése érdekében helyénvaló korlátozni azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kizárhatják ennek az irányelvnek az alkalmazását az ügyfeleik számára befektetési szolgáltatásokat nyújtó személyeknél, amely ügyfelek így nem részesülnek az irányelv szerinti védelemben. Különösen fontos megkövetelni, hogy a tagállamok legalább az ezen irányelvben lefektetettekkel analóg követelményeket támasszanak azokkal a személyekkel szemben – nevezetesen az engedélyezés fázisában, hírnevük és tapasztaltságuk, valamint a tulajdonosok alkalmasságának megítélése során, az eredeti engedély feltételeinek felülvizsgálatakor és a folyamatos felügyelet során –, valamint üzleti kötelezettségeikkel kapcsolatos magatartásukkal szemben.

Ezenkívül az ezen irányelv hatálya alól kizárt személyeknek egy, a 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (19) összhangban elismert befektetőkártalanítási rendszer, vagy az ügyfeleik számára ezzel egyenrangú védelmet biztosító szakmai felelősségbiztosítás hatálya alá kell tartozniuk az említett irányelv hatálya alá tartozó helyzetekben.

(43)

Olyan esetekben, ha valamely befektetési vállalkozás nem rendszeres alapon nyújt egy vagy több olyan befektetési szolgáltatást, vagy egy vagy több olyan befektetési tevékenységet végez, amelyre engedélye nem terjed ki, ezen irányelv alapján nincs szükség további engedélyre.

(44)

Ezen irányelv alkalmazásában a megbízások fogadásával és továbbításával kapcsolatos üzleti tevékenység körébe kell tartoznia két vagy több befektető összehozásának, és ezzel e befektetők között ügyletek létrehozásának.

(45)

A saját maguk által kibocsátott pénzügyi eszközöket forgalmazó befektetési vállalkozásoknak és hitelintézeteknek ezen irányelv hatálya alá kell tartozniuk, amikor ügyfeleiknek befektetési tanácsot biztosítanak. A bizonytalanság kiküszöbölése és a befektetővédelem megerősítése érdekében helyénvaló előírni ezen irányelv alkalmazását, akkor is, amikor az elsődleges piacon a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek saját maguk által kibocsátott pénzügyi eszközöket forgalmaznak, tanácsadás biztosítása nélkül. E célból a megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtásának szolgáltatására adott fogalommeghatározást ki kell terjeszteni.

(46)

A kölcsönös elismerés és a székhely szerinti tagállam általi felügyelet elve megköveteli, hogy a tagállamok illetékes hatóságai ne adják meg az engedélyt, vagy azt vonják vissza, amennyiben a működési tervek tartalma, a földrajzi elhelyezkedés vagy a ténylegesen végrehajtott tevékenységek világosan jelzik, hogy a befektetési vállalkozás azért választotta az egyik tagállam jogrendszerét, hogy elkerülje azon másik tagállam területén hatályos szigorúbb előírásokat, ahol a tevékenységének nagyobb részét végezni szándékozik vagy ténylegesen végzi. A jogi személy befektetési vállalkozásokat abban a tagállamban kell engedélyezni, amelyben a létesítő okirat szerinti székhelyük van. A nem jogi személy befektetési vállalkozásokat abban a tagállamban kell engedélyezni, ahol azok központi ügyviteli helye van. A tagállamoknak ezenfelül meg kell követelniük, hogy a befektetési vállalkozás központi ügyviteli helye mindig a székhely szerinti tagállamban legyen, és hogy az ténylegesen ott is működjön.

(47)

A 2007/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) részletes kritériumokat adott meg a befektetési vállalkozásban javasolt befolyásszerzés prudenciális értékelésére és alkalmazásuk eljárására. Az értékelési folyamat jogbiztonságának, egyértelműségének és előreláthatóságának biztosítása – tekintettel az értékelési folyamatra –, valamint annak eredménye érdekében erősíteni kell az említett irányelvben rögzített prudenciális értékelés folyamatát.

Ezen belül az illetékes hatóságoknak minősíteniük kell a részesedést szerezni kívánó személy alkalmasságát és a javasolt részesedésszerzés pénzügyi megbízhatóságát, a következő kritériumok mindegyike szerint: a részesedést szerezni kívánó személy jó hírneve; a szándékolt részesedésszerzés eredményeképpen a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységét a jövőben irányító bármely személy jó hírneve és tapasztalata; a részesedést szerezni kívánó személy pénzügyi megbízhatósága; az, hogy a befektetési vállalkozás képes lesz-e megfelelni az ezen irányelven és más irányelveken, különösen a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven (21), valamint a 2013/36/EU irányelven alapuló prudenciális követelményeknek; valamint hogy léteznek-e ésszerű okok annak feltételezésére, hogy a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) 1. cikke szerinti pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el, illetve kísérelnek vagy kíséreltek meg, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti annak kockázatát.

(48)

A székhely szerinti tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozásnak az Európai Unió egész területén jogosultnak kell lennie befektetési szolgáltatások nyújtására, illetve befektetési tevékenységek végzésére anélkül, hogy külön engedélyt kelljen kérnie azon tagállam illetékes hatóságától, ahol ilyen szolgáltatásokat nyújtani, illetve ilyen tevékenységeket végezni kíván.

(49)

Mivel egyes befektetési vállalkozások mentesek a 2013/36/EU irányelv által megállapított egyes kötelezettségek alól, ezeket kötelezni kell arra, hogy rendelkezzenek vagy meghatározott legkisebb összegű tőkével, vagy szakmai felelősségbiztosítással, vagy e kettő kombinációjával. Az ilyen biztosítás összege kiigazításainak figyelembe kell vennie a 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) keretében végzett kiigazításokat. A tőkemegfelelési célból alkalmazott ilyen különleges elbánás nem sérthet semmiféle, a tőkemegfelelésről szóló európai uniós jog jövőbeni változásai alapján az ilyen vállalkozások megfelelő kezelésére vonatkozó határozatot.

(50)

Mivel a prudenciális szabályozás hatókörét azon jogalanyokra kell korlátozni, amelyek kereskedési könyv szakmai alapon történő vezetése révén a piac többi résztvevője felé partnerkockázat forrását képezik, ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól azon szervezeteket, amelyek a nem árualapú származtatott termékeken, kibocsátási egységeken vagy azokra vonatkozó származtatott termékeken kívüli pénzügyi eszközökkel saját számlára kereskednek, feltéve, hogy nem árjegyzők, nem végeznek saját számlára történő kereskedést ügyfélmegbízások végrehajtásakor, nem tagjai vagy résztvevői szabályozott piacnak vagy valamely MTF-nek, nem rendelkeznek közvetlen elektronikus hozzáféréssel egy kereskedési helyszínhez és nem alkalmaznak nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát.

(51)

A befektetők védelme érdekében a befektető értékpapírokra vonatkozó tulajdonjogát és más hasonló jogait, valamint a valamely vállalkozásra bízott pénzeszközeivel kapcsolatos jogait el kell különíteni a vállalkozás jogaitól. Ez az alapelv ugyanakkor a vállalkozást nem gátolhatja meg abban, hogy a saját nevében, de a befektető érdekében üzleti tevékenységet végezzen, ha ezt az ügylet jellege megköveteli, és a befektető ezzel egyetért, például értékpapír-kölcsönzés esetén.

(52)

Az ügyfelek eszközeinek védelmét érintő előírások döntő fontosságú eszközt jelentenek az ügyfelek védelmére a szolgáltatásnyújtás és a tevékenységek során. Ezek az előírások kizárhatók, amikor pénzeszközök és pénzügyi eszközök teljes körű tulajdonjoga átkerül egy befektetési vállalkozáshoz, hogy bármely jelenlegi vagy jövőbeli, tényleges vagy függő vagy várható kötelezettségekre fedezetet adjanak. Ez a tág lehetőség bizonytalanságot teremthet, és veszélyeztetheti az ügyfelek eszközeinek védelmére vonatkozó előírások hathatósságát. Ily módon legalább akkor, amikor lakossági ügyfelek eszközei érintettek, helyénvaló korlátozni a befektetési vállalkozásoknak azt a lehetőségét, hogy tulajdonjog-átruházásos pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokat kössenek a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) alapján, kötelezettségeik teljesítésének biztosítása vagy más módon történő fedezete céljából.

(53)

A befektetési vállalkozásoknál, a szabályozott piacoknál és az adatszolgáltatóknál erősíteni kell a vezető testületek szerepét, a vállalkozások józan és körültekintő vezetésének biztosítása, a piac integritásának előmozdítása és a befektetők érdekeinek védelme érdekében. A befektetési vállalkozás, szabályozott piac és adatszolgáltató teljes vezető testületének mindenkor elegendő időt kell fordítania arra, és rendelkeznie kell a megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal ahhoz, hogy képes legyen átlátni a vállalkozás tevékenységeit, beleértve a fő kockázatokat is. A csordaszellem elkerülése, illetve a független vélemények és a kritikus gondolkodás elősegítése érdekében a vezető testületeknek ezért kellően változatosnak kell lenniük az életkor, nem, földrajzi eredet, képzettségi és szakmai háttér tekintetében, hogy sokféle nézetet és tapasztalatot képviseljenek. A vezető testületekben való munkavállalói képviselet a változatosság bővítésének egyik módja lehet, mivel a vállalkozások belső működésének kulcsfontosságú nézőpontjával és valós ismeretével egészíti ki e testületek munkáját. A változatosságnak ezért a vezető testület összetételének kritériumai között kell lennie. A változatosság szempontját általánosságban is érvényesíteni kell a vállalkozás felvételi politikájában. Ez megvalósulhat például úgy, hogy az intézmények egy olyan szűkített listáról választják ki a jelölteket, amely férfiakat és nőket egyaránt tartalmaz. A vállalatirányítás egységes megközelítése érdekében a lehető legnagyobb mértékben összhangba kell hozni a befektetési vállalkozásokra vonatkozó követelményeket a 2013/36/EU irányelvben foglaltakkal.

(54)

A befektetési vállalkozások, szabályozott piacok és adatszolgáltatók tevékenységei felett gyakorolt felügyelet és ellenőrzés érdekében a vezető testület felelős és elszámoltatható a vállalkozás átfogó stratégiájáért, figyelembe véve a vállalkozás üzleti és kockázati profilját. A vezető testületnek egyértelmű felelősséget kell viselnie a vállalkozás teljes üzleti ciklusa során a vállalkozás stratégiai célkitűzéseinek beazonosítása és meghatározása, a kockázatkezelési stratégiája és belső irányítása, valamint belső szervezeti felépítésének jóváhagyása területén – ideértve a munkavállalók kiválasztásának és képzésének kritériumait –, továbbá a felső vezetés tényleges felügyeletében, a szolgáltatásnyújtást és a tevékenységet irányító átfogó politikák meghatározásában – ideértve az értékesítő személyzet díjazását –, és az ügyfelek számára forgalmazható új termékek jóváhagyásában. A befektetési vállalkozások időszakonkénti ellenőrzése, valamint stratégiai célkitűzéseik, belső szervezetük és a szolgáltatásnyújtással és a tevékenységekkel kapcsolatos szabályozásaik értékelése biztosíthatja, hogy folyamatosan józan és körültekintő vezetést tudjanak biztosítani a piacok integritása és a befektetők védelme érdekében. Túl nagy számú igazgatói tisztség kombinálása kizárná, hogy a vezető testület tagja kellő időt fordítson ezen felvigyázói szerep teljesítésére.

Ezért korlátozni kell azon igazgatói megbízatások számát, amelyeket az intézmény vezető testületének tagja egyidejűleg több szervezetben vállalhat. E korlátozás szempontjából azonban nem kell figyelembe venni az olyan szervezetekben betöltött vezetői pozíciókat, amelyek elsősorban nem üzleti jellegű tevékenységet folytatnak, ideértve például a non-profit szervezeteket és a jótékonysági szervezeteket.

(55)

A tagállamok különböző irányítási struktúrákat használnak. A legtöbb esetben az egy vagy két testületből álló irányítás, vagy mindkettő jellemző. Az ebben az irányelvben alkalmazott meghatározások célja valamennyi meglévő struktúra lefedése bármelyik struktúra melletti állásfoglalás nélkül. A fogalommeghatározások kizárólag egy adott eredmény elérését szolgáló szabályok megállapításához szükségesek, függetlenül az egyes tagállamokban valamely intézményre alkalmazandó nemzeti társasági jogtól. Ezért a meghatározások nem avatkozhatnak be a kompetenciák általános, a nemzeti társasági törvény szerinti elosztásába.

(56)

A sok befektetési vállalkozás által egyidejűleg végzett tevékenységek bővülő köre megnövelte az összeférhetetlenség lehetőségét az ilyen tevékenységek és ügyfeleik érdekei között. Szükséges ezért szabályokat előírni annak biztosítására, hogy az ilyen összeférhetetlenség ne érintse hátrányosan az ügyfelek érdekeit. A vállalkozások kötelesek hatékony lépéseket tenni az érdekellentétek azonosítására és megelőzésére vagy kezelésére, valamint az ilyen kockázatok potenciális hatásainak a lehető legnagyobb mértékű csökkentésére. Amennyiben ennek ellenére valamilyen mértékben továbbra is fennmaradnak az ügyfél érdekeinek sérülésével kapcsolatos kockázatok, akkor az ügyletnek az ügyfél nevében való lebonyolítását megelőzően egyértelműen tájékoztatni kell az ügyfelet az érdekeit érintő érdekellentétek általános jellegéről és/vagy forrásairól, valamint arról, hogy milyen lépésekre került sor e kockázatok csökkentése érdekében.

(57)

A 2006/73/EK bizottsági irányelv (25) megengedi a tagállamoknak, hogy előírják a befektetési vállalkozásokkal szembeni szervezeti követelményekkel összefüggésben az ügyfélmegbízásokkal kapcsolatos telefonbeszélgetések vagy elektronikus kommunikáció rögzítését. Az ügyfélmegbízásokat érintő telefonbeszélgetések és az elektronikus kommunikáció rögzítése összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájával (a Charta), és indokolt a befektetővédelem megerősítése, a piacfelügyelet javítása és a jogbiztonság növelése érdekében, a befektetési vállalkozások és ügyfeleik érdekeinek megfelelően. Az ilyen nyilvántartások fontosságát az Bizottságnak készült, az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága által 2010. július 29-én kiadott technikai tanácsadás is említi. A beszélgetések és kommunikáció rögzítése biztosítja, hogy bizonyítékok álljanak rendelkezésre az ügyfelek által adott megbízások részleteit, valamint azt illetően, hogy a beruházási vállalkozások által végrehajtott ügyletek megfelelnek-e az előbbieknek, továbbá hogy felderíthető legyen az esetleges piaci visszaélés szempontjából releváns magatartás – az olyan esetekben is, amikor a cégek saját számlára hajtanak végre ügyleteket.

E célból minden olyan beszélgetést, amelyben a vállalkozás képviselői a saját számlára végrehajtott ügyletek megkötése vagy annak szándéka kapcsán vesznek részt, rögzíteni kell. Ha az ügyfelek nem telefonon, hanem egyéb úton adnak megbízást, e közlésnek tartós adathordozón rögzített formában, azaz pl. levélben, faxon vagy e-mailben kell történnie, vagy a személyes találkozókon elhangzott megbízások esetében azt dokumentálni kell. Az ügyféllel folytatott lényeges személyes beszélgetésekről például írásos jegyzőkönyvet vagy jegyzeteket lehet készíteni. Az így közölt megbízásokat a telefonon közölt megbízásokkal egyenértékűnek kell tekinteni. Ha jegyzőkönyv készül az ügyféllel folytatott személyes beszélgetésről, a tagállamoknak gondoskodniuk kell megfelelő intézkedések meghozataláról annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfélt ne érjék veszteségek annak következtében, hogy a jegyzőkönyv pontatlanul ismerteti a felek közötti kommunikációt. Ezen intézkedések nem vonhatják maguk után az ügyfél felelősségátvállalását.

A kötelezettség hatályával kapcsolatos jogbiztonság biztosítása céljából a hatálynak célszerű minden olyan berendezésre kiterjednie, amelyet a vállalkozás bocsát rendelkezésre, vagy amelynek használatát engedélyezi, illetve célszerű előírni a befektetési vállalkozások számára, hogy tegyenek ésszerű lépéseket annak biztosítására, hogy az ügyletekkel összefüggésben magántulajdonban lévő berendezéseket ne vegyenek igénybe. A rögzített adatoknak az illetékes hatóságok rendelkezésére kell állnia felügyeleti feladataik ellátása, valamint a végrehajtási intézkedések ezen irányelv, a 600/2014/EU rendelet, az 596/2014/EU rendelet és a 2014/57/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) alapján való végrehajtása során, hogy az illetékes hatóságok könnyebben azonosítani tudják a befektetési vállalkozások tevékenységét szabályozó jogi keretnek nem megfelelő magatartást. E rögzített adatoknak a befektetési vállalkozások és ügyfeleik számára is hozzáférhetőeknek kell lenniük abból a célból, hogy át tudják tekinteni kapcsolatuk alakulását az ügyfelek által adott megbízások és a vállalkozások által végrehajtott ügyletek szempontjából. Ezekből az okokból következően helyénvaló ebben az irányelvben előírni azokat az elveket, amelyek az ügyfélmegbízásokat érintő telefonbeszélgetések vagy elektronikus kommunikáció rögzítésére vonatkoznak.

(58)

A Tanácsnak az európai pénzügyi felügyelet megerősítéséről szóló 2009. júniusi megállapításaival összhangban és az Unió pénzügyi piacai számára kialakítandó egységes szabálykönyvhöz való hozzájárulás, a tagállamok és a piaci szereplők számára az egyenlő versenyfeltételek további fejlesztése, a befektetők védelmének fokozása, valamint a felügyelet és az érvényesítés javítása érdekében az Unió kötelezettséget vállal a tagállamok rendelkezésére álló mérlegelési jogkörök minimalizálására az Unió pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályaiban. Amellett, hogy ez az irányelv közös rendszert vezet be az ügyfélmegbízásokat érintő telefonbeszélgetések vagy elektronikus kommunikáció rögzítésére, helyénvaló csökkenteni az illetékes hatóságok lehetőségét a felügyeleti feladatok kiadására bizonyos esetekben, valamint korlátozni a mérlegelési jogköröket a függő ügynökökre és a fióktelepek beszámolására vonatkozó követelményekben.

(59)

A kereskedési technológia alkalmazása az elmúlt évtizedben jelentősen fejlődött, és jelenleg a piaci szereplők kiterjedten használják. Sok piaci szereplő alkalmazza mostanában az algoritmikus kereskedést, amikor egy számítógépes algoritmus automatikusan meghatározza egy megbízás vonatkozásait, minimális emberi beavatkozással, vagy anélkül. Szabályozni kell az algoritmikus kereskedésből eredő kockázatokat. Algoritmusoknak a teljesített ügyletek kereskedés utáni feldolgozása során történő használata azonban nem minősül algoritmikus kereskedésnek. Azoknak a befektetési vállalkozásoknak, amelyek árjegyzési stratégia alapján algoritmikus kereskedést folytatnak, az ilyen árjegyzést a kereskedési helyszín kereskedési idejének egy meghatározott arányú részében folyamatosan kell végezniük. A szabályozástechnikai standardokban pontosan meg kell határozni, hogy mi legyen ez az arány, biztosítva, hogy az a teljes kereskedési időhöz viszonyítva jelentős legyen, figyelembe véve az adott piac likviditását, méretét és jellegét, valamint az adott piacon kereskedett pénzügyi eszközök sajátosságait is.

(60)

Az árjegyzési stratégia alapján algoritmikus kereskedést folytató befektetési vállalkozásoknak megfelelő rendszerekkel és ellenőrzésekkel kell rendelkezniük e tevékenység tekintetében. E tevékenység fogalma annak kontextusára és céljára jellemző módon értelmezendő. E tevékenység fogalommeghatározása ezért függetlenül más fogalmaktól, mint például az „árjegyzési tevékenységeknek” a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (27) meghatározott fogalmától.

(61)

Az algoritmikus kereskedés egy sajátos részét képezi a nagysebességű algoritmikus kereskedés, amikor a kereskedési rendszer nagy sebességgel elemzi a piactól származó adatokat vagy jelzéseket, és aztán arra az elemzésre reagálva nagy számban küld megbízást küld vagy frissít megbízásokat, nagyon rövid időn belül. A nagysebességű algoritmikus kereskedés mindenekelőtt a következő elemekből állhat: megbízások kezdeményezése, létrehozása, továbbítása és végrehajtása; ezeket a rendszer anélkül határozza meg, hogy emberi beavatkozásra kerülne sor az egyes kötésekre vagy megbízásokra vonatkozóan; a pozíciónyitás és -lezárás rövid időn belül történik, magas a napi portfólió-forgási sebesség, magas az egy napon belüli megbízás/kötés arány, és a kereskedési nap semleges („flat”) vagy majdnem kiegyenlített pozícióval zárul. A nagysebességű algoritmikus kereskedést többek között a megbízásokat, árajánlatokat és megbízástörléseket tartalmazó üzenetek magas napon belüli mennyisége is jellemzi. Annak meghatározásakor, hogy mi minősül magas napon belüli üzenetmennyiségnek, figyelembe kell venni a tevékenység mögött álló tényleges ügyfél kilétét, a megfigyelt időszak hosszát, az időszak során lezajlott teljes piaci tevékenységgel való összehasonlítást és a tevékenység viszonylagos koncentráltságát vagy fragmentáltságát. A nagysebességű algoritmikus kereskedést jellemzően olyan kereskedők végzik, akik saját tőkéjükkel kereskednek, és ahelyett, hogy önmagában stratégiát jelentene, a kifinomult technológiát rendszerint arra használják, hogy hagyományosabb kereskedési stratégiákat valósítsanak meg vele, amilyen az árjegyzés vagy az arbitrázs.

(62)

A technikai fejlődés lehetővé tette a nagysebességű kereskedést és az üzleti modellek evolúcióját. A nagysebességű kereskedést megkönnyíti a piaci szereplők létesítményeinek közös ügyintézési helyen, a kereskedési helyszín számítógépes központjának („matching engine”) szoros fizikai közelségében történő elhelyezése. A rendezett és tisztességes kereskedési feltételek biztosítása érdekében alapvető előírni a kereskedési helyszíneknek, hogy ezeket a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatásokat megkülönböztetésmentesen, tisztességesen és átláthatóan nyújtsák. A kereskedési technológia használata megnövelte a befektetők kereskedésének gyorsaságát, teljesítőképességét és összetettségét. A piaci szereplők számára lehetővé tette azt is, hogy megkönnyítsék ügyfeleik közvetlen elektronikus hozzáférését a piacokhoz, az ő kereskedési rendszereiken keresztül, közvetlen piaci hozzáféréssel, vagy szponzorált hozzáféréssel. A kereskedési technológia hozott hasznokat a piac számára, és általában a piaci szereplők számára, amilyen például a szélesebb körű részvétel a piacokon, a megnövekedett likviditás, a szűkebb eladási és vételi ár közti különbség (spread), csökkenő rövid távú volatilitás, és az, hogy jobb a megbízások végrehajtása az ügyfél számára. Mégis, ez a kereskedési technológia számos potenciális kockázat kialakulását is eredményezi, amilyen például a kereskedési helyszínek rendszereinek túlterhelési kockázata a megbízások nagy száma miatt, az algoritmikus kereskedés kockázatai, amelyek párhuzamos vagy téves megbízásokat generálhatnak, vagy más működési zavar révén rendellenes piaci helyzetet teremthetnek.

Ezenkívül fennáll az a kockázat, hogy az algoritmikus kereskedési rendszerek túlreagálhatnak más piaci eseményeket, ami egy már fennálló piaci probléma esetén kiélezheti a volatilitást. Végül, az algoritmikus kereskedés vagy a nagysebességű algoritmikus kereskedési technika, a többi kereskedési formához hasonlóan, a visszaélések bizonyos formáiba is beépülhet, amit az 596/2014/EU rendelet tilt. A nagysebességű kereskedés – a nagyfrekvenciás kereskedők információs előnye miatt – arra is ösztönözheti a befektetőket, hogy olyan helyszíneken folytassanak kereskedést, ahol elkerülhetik a nagyfrekvenciás kereskedőkkel való interakciót. Bizonyos meghatározott jellemzőkkel bíró nagysebességű algoritmikus kereskedési technikákat érdemes külön szabályozói ellenőrzés alá vonni. Mivel ezek a technikák általában sajátszámlás kereskedelemmel kapcsolatosak, az ellenőrzésre akkor is sort kell keríteni, ha a technika végrehajtása oly módon strukturált, hogy azzal elkerüljék a saját számlás végrehajtást.

(63)

Ezek a potenciális kockázatok, amelyek a technológia megnövekedett használatából következnek, a legjobban az algoritmikus vagy nagysebességű algoritmikus kereskedési technikákat alkalmazó, közvetlen elektronikus hozzáférést biztosító vállalkozásokra irányuló intézkedések és konkrét kockázatellenőrzés, illetve az ilyen vállalkozások által használt kereskedési helyszínek működtetőire irányuló más intézkedések kombinációjával csökkenthetők. A technológiai fejlődésre tekintettel a piacok rugalmasságának fokozása érdekében ezen intézkedéseknek tükrözniük kell az 1095/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (28) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír és Piaci Hatóság) (ESMA) által 2012 februárjában kiadott, „Iránymutatások a kereskedési platformok, befektetési vállalkozások és illetékes hatóságok által, automatizált kereskedési környezetben alkalmazandó rendszerekről és kontrollokról” című technikai iránymutatásokat (ESMA/2012/122), és azokra kell építeniük. Kívánatos, hogy minden, nagysebességű algoritmikus kereskedést folytató vállalkozásnak engedélyt kelljen kapnia. Ezen engedélyezés biztosíthatná, hogy e vállalkozásokra az ezen irányelv szerinti szervezeti követelmények vonatkozzanak, és megfelelő felügyeletük legyen. Azoknak a szervezeteknek azonban, amelyek a pénzügyi ágazatot szabályozó uniós jog szerinti engedélyezés és felügyelet alá tartoznak, és mentességet élveznek ezen irányelv alkalmazása alól, de algoritmikus kereskedési vagy nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmaznak, nem célszerű az ezen irányelv szerinti engedélyeztetési követelmény hatálya alá tartozniuk; e szervezetekre csak azoknak az intézkedéseknek és ellenőrzési követelményeknek kell vonatkozniuk, amelyek a kifejezetten e kereskedési formákból fakadó kockázatok kezelésére irányulnak. E tekintetben az ESMA-nak fontos koordinációs szerepet kell játszania a megfelelő árlépésköz meghatározásában a piacok uniós szintű, rendezett működése érdekében.

(64)

Mind a befektetési vállalkozásoknak, mind a kereskedési helyszíneknek gondoskodniuk kell olyan erőteljes intézkedésekről, amelyek biztosítják, hogy az algoritmikus kereskedés vagy a nagysebességű algoritmikus kereskedési technikák nem teremtenek rendellenes piaci helyzetet és nem használhatók fel visszaélések céljára. A kereskedési helyszíneknek arról is gondoskodniuk kell, hogy kereskedési rendszereik rugalmasak és megfelelően teszteltek legyenek, hogy kezelni tudják a megnövekedett számú megbízást és a piaci stresszeket, és a kereskedési helyszíneken rendelkezzenek szüneteltetési mechanizmusokkal a kereskedés ideiglenes leállításához vagy korlátozásához, ha hirtelen, váratlan ármozgások jelentkeznek.

(65)

Azt is biztosítani kell, hogy a kereskedési helyszínek díjstruktúrái átláthatóak, megkülönböztetésmentesek és tisztességesek legyenek, és hogy ne épüljenek fel olyan módon, amely elősegíti a rendellenes piaci feltételeket. Ennek következtében helyénvaló lehetővé tenni a kereskedési helyszínek számára, hogy a törölt megbízásokra vonatkozó díjaikat a megbízások fenntartásának időtartamához igazítsák, továbbá az egyes pénzügyi eszközökhöz, amelyekre ezek vonatkoznak. A tagállamoknak lehetővé kell tudniuk tenni a kereskedési helyszínek számára azt is, hogy a rendszer kapacitására nehezedő többletterhelés érzékeltetése érdekében magasabb díjat számítsanak fel a kiadott majd később törölt megbízásokért, valamint a nagyszámú törölt megbízást beadó, illetve a nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmazó résztvevőknek, anélkül hogy abból más piaci szereplők feltétlenül hasznot húznának.

(66)

Az algoritmikus és a nagysebességű algoritmikus kereskedési technikával kapcsolatos intézkedéseken kívül a befektetési vállalkozásoknak helyénvaló megtiltaniuk az ügyfeleik számára a piacokhoz való közvetlen elektronikus hozzáférés biztosítását, amennyiben e hozzáférés nem tartozik megfelelő rendszerek és ellenőrzés hatálya alá. A biztosított közvetlen elektronikus hozzáférés formájától függetlenül a hozzáférést biztosító vállalkozásoknak fel kell mérniük és felül kell vizsgálniuk az e szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek alkalmasságát, és biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatás használata felett legyen kockázatellenőrzés, és hogy az ügyfeleik által rendszereik használata révén vagy kereskedési kódjaik használata révén bevitt kereskedési műveletekért a felelősség e vállalkozásokat terhelje. Helyénvaló, hogy a kereskedés ezen új formáinak részletes szervezeti követelményeit szabályozástechnikai standardok írják le részletesebben. Ez biztosíthatná, hogy szükség esetén a követelmények módosíthatóak legyenek, a területen végbemenő további innováció és fejlemények kezelésére.

(67)

A hatékony felügyelet biztosítása érdekében, valamint abból a célból, hogy az illetékes hatóságok kellő időben meghozhassák a megfelelő intézkedéseket a hibás vagy „elszabadult” algoritmus-stratégiák ellen, minden, algoritmikus kereskedés keretében létrejött megbízást meg kell jelölni, mint ilyet. A megjelölés révén az illetékes hatóságoknak lehetősége lesz a különböző algoritmusokból eredő megbízások azonosítására és megkülönböztetésére, valamint az algoritmikus kereskedők által alkalmazott stratégiák hatékony rekonstruálására és értékelésére. Ez csökkenteni fogja annak veszélyét, hogy a megbízásokat nem egyértelmű módon rendelik hozzá valamely algoritmikus stratégiához és kereskedőhöz. A megjelölés lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy hatékonyan és eredményesen reagáljanak azon algoritmikus kereskedési stratégiákra, amelyek visszaélést eredményező módon működnek vagy veszélyt jelentenek a piac megfelelő működésére.

(68)

Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi piacokon bekövetkezett technológiai változások fényében fenntartsák a piac integritását, az ESMA-nak a kereskedési technológiával – többek között a nagysebességű kereskedéssel – kapcsolatos fejleményekről, valamint az esetlegesen piaci visszaélésnek minősülő új gyakorlatokról rendszeresen ki kell kérnie a nemzeti szakértők véleményét, hogy ezáltal hatékony stratégiákat azonosítsanak és ösztönözzenek az ilyen jellegű visszaélések megelőzésére és kezelésére.

(69)

Jelenleg tömegével működnek az EU-ban kereskedési helyszínek, amelyek között számos olyan van, amelyek azonos pénzügyi eszközökkel kereskednek. A befektetők érdekeit érintő potenciális kockázatok kezeléséhez szükséges a más kereskedési helyszínek kereskedésére kiható következmények folyamatainak formalizálása és további összehangolása, amennyiben valamely befektetési vállalkozás vagy valamely kereskedési helyszínt működtető piacműködtető úgy dönt, hogy egy pénzügyi eszköz kereskedését felfüggeszti vagy megszünteti. A jogbiztonság érdekében és az összeférhetetlenség megfelelő kezelése végett gondoskodni kell arról, hogy amikor a pénzügyi eszközök kereskedését felfüggesztik vagy megszüntetik, amennyiben egy befektetési vállalkozás vagy egy kereskedési helyszínt működtető piacműködtető leállítja a kereskedést a szabályai be nem tartása miatt, akkor a többiek az illetékes hatóságuk ilyen értelmű döntése esetén kövessék ezt a döntést, kivéve, ha a kereskedés folytatása kivételes körülmények miatt indokolt lehet. Ezenkívül szükség van az illetékes hatóságok közötti, a pénzügyi eszközök kereskedésének valamely kereskedési helyszínen való felfüggesztésével vagy megszüntetésével kapcsolatos információcsere és együttműködés formalizálására és javítására. Ezeket az intézkedéseket olyan módon kell alkalmazni, hogy megakadályozzák egy pénzügyi eszköz kereskedésből való felfüggesztésének vagy eltávolításának keretében továbbított információk kereskedelmi helyszínek általi kereskedelmi célú felhasználását.

(70)

Több befektető aktivizálódott a pénzügyi piacokon és összetettebb, szélesebb körű szolgáltatás- és termékcsomagok szerepelnek a kínálatban, valamint – ezekre a fejleményekre való tekintettel – bizonyos fokú összehangolásra van szükség, hogy a befektetők számára magasabb szintű védelmet lehessen kínálni az Unióban mindenütt. Amikor a 2004/39/EK irányelvet elfogadták, a befektetők növekvő függése a személyre szóló ajánlásoktól megkövetelte, hogy belevegyenek egy rendelkezést a befektetési tanácsadásról, mint engedélyköteles és konkrét üzletviteli kötelezettségekkel járó befektetési szolgáltatásról. Az ügyfeleknek megfogalmazott, személyre szóló ajánlások folytatólagos jelentősége, valamint a szolgáltatások és eszközök egyre növekvő összetettsége megköveteli az üzletviteli kötelezettségek növelését, a befektetők védelmének erősítése érdekében.

(71)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a befektetési vállalkozások ügyfeleik legjobb érdekének megfelelően járnak el, és képesek megfelelni az ezen irányelvben foglalt kötelezettségeiknek. Ennek megfelelően a befektetési vállalkozásoknak érteniük kell a kínált vagy ajánlott pénzügyi eszközök jellemzőit, továbbá hatékony politikákat és intézkedéseket kell meghatározniuk és ezeket felül kell vizsgálniuk annak érdekében, hogy azonosítsák az ügyfelek azon kategóriáját, akiknek a termékeket és szolgáltatásokat kínálják. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a pénzügyi eszközöket kialakító befektetési vállalkozások gondoskodjanak arról, hogy e termékeket úgy alakítsák ki, hogy azok megfeleljenek az ügyfelek érintett kategóriáján belül valamely azonosított célpiac végső ügyfelei igényeinek, és ésszerű lépéseket tegyenek annak biztosítására, hogy a pénzügyi eszközöket az azonosított célpiacon forgalmazzák, valamint rendszeres időközönként vizsgálják felül a célpiac meghatározását és az általuk kínált termékek teljesítményét. Az ügyfelek számára nem az általuk kialakított pénzügyi eszközöket kínáló vagy ajánló befektetési vállalkozásoknak is megfelelő eljárásokkal kell rendelkezniük annak érdekében, hogy a termékjóváhagyási eljárásra – többek között az azonosított célpiacra és az általuk kínált vagy ajánlott termék jellemzőire – vonatkozó lényeges információkat megszerezzék és megértsék. Ezt a kötelezettséget a befektetési vállalkozás által az egyes ügyfeleknek személyes igényeik, jellemzőik és céljaik alapján nyújtott befektetési szolgáltatások tekintetében utólagosan végrehajtott megfelelőségi vagy alkalmassági értékelés sérelme nélkül kell alkalmazni.

Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi eszközöket csak abban az esetben kínálják vagy ajánlják, ha ez az ügyfél érdekét szolgálja, azon befektetési vállalkozásoknak is megfelelő eljárásokkal kell rendelkezniük a pénzügyi eszközökre vonatkozó szükséges információk beszerzésére, amelyek az ebben az irányelvben meghatározott termékirányítási követelmények alá nem tartozó vállalkozások által előállított, vagy pedig harmadik országbeli vállalkozások által előállított termékeket kínálnak vagy ajánlanak.

(72)

Annak érdekében, hogy a befektetők minden fontos információt megkapjanak, helyénvaló a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásoktól megkövetelni, hogy tegyék közzé a tanácsadás díját, tisztázzák, mi az alapja az általuk adott tanácsnak, különösen azt, hogy a termékek milyen választékát veszik figyelembe, amikor az ügyfeleknek személyre szóló ajánlásokat fogalmaznak meg, a befektetési tanácsadást független alapon biztosítják-e vagy biztosítják-e az ügyfelek számára a nekik ajánlott pénzügyi eszközök alkalmasságának időszakonkénti értékelését. Helyénvaló annak megkövetelése is, hogy a befektetési vállalkozások magyarázzák el ügyfeleiknek a nekik adott tanács okait.

(73)

A befektetési tanácsadásra vonatkozó szabályozási keret pontosabb meghatározása érdekében – miközben ugyanakkor választási lehetőséget kell hagyni a befektetési vállalkozások és az ügyfelek számára – helyénvaló az ilyen szolgáltatás végzésére vonatkozó feltételek megállapítása, amikor a vállalkozások az ügyfeleket úgy tájékoztatják, hogy a szolgáltatást független alapon biztosítják. Amennyiben a tanácsadás független alapú, a személyre szóló ajánlás kialakítása során elegendő számú, különböző szolgáltatók által kínált terméket meg kell vizsgálni. A tanácsadónak nem szükséges az összes szolgáltatónak vagy kibocsátónak a piacon rendelkezésre álló termékeit megvizsgálnia; a vizsgált pénzügyi eszközök köre mindazonáltal nem korlátozódhat az olyan szervezetek által kibocsátott vagy kínált pénzügyi eszközökre, amelyek olyan szoros kapcsolatban állnak a befektetési vállalkozással, vagy amelyeket bármely egyéb olyan szoros jogi vagy gazdasági kapcsolat – például szerződéses kapcsolat – fűz a befektetési vállalkozáshoz, amely veszélyezteti a tanácsadás függetlenségét.

(74)

A befektetők védelmének megerősítése és az egyértelműség növelése érdekében az ügyfelek számára az általuk igénybe vett szolgáltatást illetően, helyénvaló emellett tovább korlátozni annak lehetőségét, hogy a vállalkozások, amikor független alapon befektetési tanácsadási szolgáltatást, illetve portfóliókezelési szolgáltatást nyújtanak, díjakat, jutalékokat vagy bármely egyéb pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást fogadjanak el vagy kapjanak harmadik felektől és különösen kibocsátóktól vagy termékszolgáltatóktól. Ez feltételezi, hogy a vállalkozásnak valamennyi harmadik fél által fizetett vagy nyújtott díjat, járulékot vagy bármiféle pénzbeli juttatást a kézhezvételt követő lehető legrövidebb időn belül, teljes mértékben vissza kell térítenie az ügyfélnek, és a vállalkozás a harmadik felektől származó befizetéseket nem használhatja fel az ügyfél által a vállalatnak fizetendő díjak kiegyenlítésére. Az ügyfelet pontosan és adott esetben rendszeres időközönként tájékoztatni kell valamennyi díjról, járulékról és juttatásról, amelyet a vállalkozás az ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatás keretében kapott és az ügyfélnek átutalt. A független tanácsadást vagy portfóliókezelést nyújtó vállalkozásoknak szervezeti követelményeik részeként szintén ki kell alakítaniuk egy olyan politikát, amely biztosítja, hogy a harmadik felektől származó befizetéseket elosztják és átadják az ügyfeleknek. Csak kisebb, nem pénzbeli juttatások engedhetők meg, azzal a feltétellel, hogy ezekről az ügyfél egyértelmű tájékoztatást kap, illetve hogy alkalmasak a szolgáltatás minőségének fokozására, és nem akadályozzák vagy nem tekinthető úgy, hogy akadályoznák a befektetési vállalkozást abban, hogy az ügyfél érdekének legmegfelelőbb módon járjon el.

(75)

Független befektetési tanácsadás vagy portfóliókezelés nyújtása során csak akkor fogadható el az ügyfél nevében eljáró személy által fizetett vagy biztosított díjazás, jutalék vagy nem pénzbeli juttatás, amennyiben az illetőnek tudomása van arról, hogy a nevében ilyen összeget kifizettek, és ha a kifizetés összegéről és gyakoriságáról az ügyfél és a befektetési vállalkozás megállapodott, nem pedig harmadik fél határozott erről. Ez az eset áll fenn például akkor, amikor az ügyfél közvetlenül fizeti egy cég számláját, vagy amennyiben a számlát egy, a befektetési vállalkozással az ügyfélnek nyújtott beruházási szolgáltatás tekintetében semmilyen kapcsolatban nem álló független harmadik fél fizeti, aki csak az ügyfél utasításait követi, továbbá akkor, amikor az ügyfél tárgyalásokat folytat a befektetési vállalkozás által nyújtott szolgáltatásért járó díjról és kifizeti ezt a díjat. Általában ez a helyzet áll fenn azon könyvvizsgálók vagy ügyvédek esetében, akik az ügyféltől származó egyértelmű fizetési megbízás alapján járnak el, vagy akkor, amikor egy személy csupán továbbító csatornaként jár el egy kifizetés esetében.

(76)

Ez az irányelv megállapít bizonyos feltételeket és eljárásokat, amelyeknek a tagállamoknak meg kell felelniük, amennyiben további követelmények előírását tervezik. E követelmények magukban foglalhatják az olyan díjazás, jutalék vagy bármiféle pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás felajánlásának vagy elfogadásának tilalmát vagy további korlátozását is, amelyet valamely harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy biztosít az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatással összefüggésben.

(77)

A fogyasztók még megfelelőbb védelme érdekében helyénvaló annak biztosítása is, hogy a befektetési vállalkozások ne díjazzák vagy értékeljék az alkalmazottaik teljesítményét olyan módon, amely ellentétben áll a vállalkozások azon kötelezettségével, hogy az ügyfeleik érdekeinek leginkább megfelelő módon járjanak el, például azáltal, hogy javadalmazás, értékesítési célok vagy más eszközök révén valamilyen előnyt kínálnak az alkalmazottaknak, ha egy bizonyos pénzügyi eszköz ajánlását vagy eladását részesítik előnyben, amikor egy másik termék lehet, hogy jobban megfelelne az ügyfél igényeinek.

(78)

Amikor a pénzügyi eszköz költségei és a kapcsolódó díjak vagy kockázatok vonatkozásában elegendő információ áll rendelkezésre az egyéb uniós jogszabályokkal összhangban, az adott információkat az ezen irányelv alapján az ügyfél tájékoztatása keretében biztosítandó megfelelő információknak kell tekinteni. A pénzügyi eszközt forgalmazó befektetési vállalkozásoknak vagy hitelintézeteknek azonban az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatos befektetési szolgáltatás nyújtásához köthető minden egyéb költségről és kapcsolódó díjról is tájékoztatniuk kell ügyfeleiket.

(79)

Tekintettel a befektetési termékek összetettségére és kialakításukra vonatkozó folyamatos innovációra, fontos annak biztosítása is, hogy a befektetési termékeket lakossági ügyfelek számára értékesítő vagy velük kapcsolatban nekik tanácsot adó alkalmazottak megfelelő szintű tudással és szakértelemmel rendelkezzenek a kínált termék vonatkozásában. A befektetési vállalkozásoknak elegendő időt és erőforrást kell biztosítaniuk alkalmazottaik számára e tudás és szakértelem megszerzéséhez és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások során történő alkalmazásához.

(80)

A befektetési vállalkozások megtehetik, hogy olyan befektetési szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek csak az ügyfél megbízásainak végrehajtásából és/vagy átvételéből és továbbításából állnak, anélkül, hogy szükség lenne információkat beszerezniük az ügyfél tudásáról és tapasztalatáról, hogy felmérhessék, melyik az ügyfél számára a megfelelő szolgáltatás vagy eszköz. Mivel ezek a szolgáltatások az ügyfelek védelmének lényeges csökkenését vonják maguk után, az ilyen szolgáltatás feltételeit javítani kell. Különösen helyénvaló annak a lehetőségnek a kizárása, hogy ezeket a szolgáltatásokat olyan kiegészítő szolgáltatással összekapcsolva biztosítsák, amely hitelek vagy kölcsönök adását jelenti a befektetők számára, hogy egy olyan ügyletet végrehajtsanak, amelyben a befektetési vállalkozás részt vesz, mivel ez megnöveli az ügylet összetettségét és megnehezíti a benne foglalt kockázat megértését. Helyénvaló az is, hogy jobban meg kell határozni a kritériumokat azoknak a pénzügyi eszközöknek a kiválasztásához, amelyekre ezek a szolgáltatások vonatkoznának, hogy ki lehessen zárni egyes pénzügyi eszközöket, ezen belül azokat, amelyek beágyaznak egy származtatott terméket vagy olyan struktúrát tartalmaznak, amely az ügyfél számára megnehezíti a fennálló kockázat megértését, az olyan vállalkozások részvényeit, amelyek nem átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-k) (nem átruházható értékpapírokba történő kollektív befektetési vállalkozások) részvényei, és az 583/2010/EU bizottsági rendelet (29) 36. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti strukturált átruházható értékpapírokba történő kollektív befektetéseket (strukturált ÁÉKBV-ket). Bizonyos ÁÉKBV-k összetett termékként való kezelése nem sértheti az e termékek alkalmazási körét és a rájuk vonatkozó szabályokat meghatározó jövőbeni uniós jogszabályokat.

(81)

A keresztértékesítés gyakorlata közös stratégiája a lakossági pénzügyi szolgáltatóknak mindenütt az Unióban. Ez hasznokkal járhat a lakossági ügyfelek számára, de olyan gyakorlatot is jelenthetnek, amikor az ügyfél érdekét nem veszik megfelelően figyelembe. A keresztértékesítési gyakorlat egyes formái például, éspedig az árukapcsolásos megoldások – amikor két vagy több pénzügyi szolgáltatást együtt, csomagban értékesítenek, és a szolgáltatások közül legalább egy elkülönítve nem hozzáférhető – torzíthatják a versenyt és negatív hatást gyakorolhatnak az ügyfelek mobilitására és arra való képességükre, hogy tájékozott döntéseket hozzanak. Az árukapcsolási gyakorlat egyik példája, amikor folyószámlát kell nyitni, amennyiben a lakossági ügyfél számára befektetési szolgáltatást biztosítanak. Míg az olyan összekapcsolás, amikor két vagy több pénzügyi szolgáltatást együtt, csomagban értékesítenek, de a szolgáltatások mindegyike elkülönítetten is megvásárolható, szintén torzíthatja a versenyt és negatív hatást gyakorolhat az ügyfelek mobilitására és az ügyfelek arra való képességére, hogy tájékozott döntéseket hozzanak, ilyenkor a választást legalább az ügyfélre bízzák, és ezért kisebb kockázatot jelentenek a befektetési vállalkozások megfelelőségére, ezen irányelv szerinti kötelezettségeik figyelembevételével. Az ilyen módszerek felhasználását figyelmesen értékelni kell, a verseny és az ügyfelek választási lehetőségeinek előmozdítása érdekében.

(82)

A befektetési tanácsadás során a befektetési vállalkozásnak írásbeli megfelelőségi nyilatkozatot kell adnia arról, hogy az általa nyújtott befektetési tanácsok hogyan igazodnak lakossági ügyfele preferenciáihoz, igényeihez és egyéb sajátosságaihoz. A nyilatkozatot tartós adathordozón, például elektronikus formában kell rendelkezésre bocsátani. A befektetési vállalkozás felelőssége, hogy az alkalmassági értékelést elvégezze, és pontos alkalmassági jelentést készítsen az ügyfél számára, továbbá megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy az ügyfélt ne érjék veszteségek annak következtében, hogy a jelentés pontatlanul vagy tisztességtelenül ismerteti a személyre szóló ajánlást, beleértve azt is, hogy az ajánlás mennyire felel meg az ügyfélnek, és melyek az ajánlott fellépés hátrányai.

(83)

Annak meghatározása során, hogy mi minősül az ezen irányelvben szereplő valamely időpont előtti kellő idővel történő tájékoztatásnak, a befektetési vállalkozásnak figyelembe kell vennie – a helyzet sürgősségére is tekintettel –, hogy az ügyfélnek mennyi időre van szüksége az információk átolvasásához és megértéséhez, mielőtt meghozná befektetési döntését. Az ügyfélnek valószínűleg több időre van szüksége a közölt információk áttekintéséhez, ha azok összetett vagy számára ismeretlen termékre vagy szolgáltatásra vonatkoznak, vagy olyan termékre vagy szolgáltatásra, amellyel kapcsolatban az ügyfél nem rendelkezik semmilyen tapasztalattal, mint amennyi időre egy egyszerűbb terméket mérlegelő, a terméket vagy szolgáltatást jobban ismerő vagy már korábbi tapasztalattal is rendelkező ügyfélnek van szüksége.

(84)

Amennyiben a befektetési vállalkozások megfelelnek annak az általános követelménynek, hogy az ezen irányelvben meghatározott határidő előtt kellő időben megadják a megfelelő tájékoztatást, úgy ezen irányelv nem kötelezheti őket arra, hogy haladéktalanul és egyszerre adják át a befektetési vállalkozással, a pénzügyi eszközökkel, a költségekkel és a kapcsolódó díjakkal, valamint az ügyfelek pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek védelmével kapcsolatos teljes tájékoztatást. Amennyiben a tájékoztatásra kellő idővel a szolgáltatás elvégzése előtt sor kerül, azt ezen irányelv alapján nem kötelező külön vagy ügyfélmegállapodás keretében nyújtani.

(85)

A szolgáltatást az ügyfél kezdeményezésére nyújtottnak kell tekinteni, kivéve, ha az ügyfél azt válaszként kéri az adott vállalkozástól származó vagy annak nevében az adott ügyfélnek küldött, felhívást tartalmazó vagy az ügyfelet egy adott pénzügyi eszköz vagy ügylet tekintetében befolyásolni szándékozó, személyre szóló értesítésre. A szolgáltatást az ügyfél kezdeményezésére nyújtottnak lehet tekinteni annak ellenére, hogy az ügyfél azt valamely reklámot vagy pénzügyi eszközökre vonatkozó ajánlatot tartalmazó, bármely eszközzel eljuttatott olyan értesítés alapján igényli, amely jellegénél fogva általános, és a lakosságnak vagy valamely nagyobb csoportnak vagy ügyfelek, illetve potenciális ügyfelek valamely kategóriájának szól.

(86)

Ezen irányelv céljainak egyike a befektetők védelme. A befektetővédelmi intézkedéseket a befektetők egyes kategóriáinak (lakossági, szakmai és partner) sajátosságaihoz kell igazítani. Ugyanakkor a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabályozási keret bővítése érdekében az adott ügyfél-kategóriától függetlenül helyénvaló egyértelműsíteni, hogy a becsületes, tisztességes és szakszerű eljárás elve, valamint a tisztességes, egyenes és nem megtévesztő viselkedés kötelezettsége az összes ügyféllel való minden kapcsolatra vonatkozik.

(87)

A biztosítási szerződéseket magukban foglaló befektetéseket gyakran az ezen irányelv tárgyát képező pénzügyi eszközök potenciális alternatíváiként vagy helyettesítőiként bocsátják az ügyfelek rendelkezésére. A lakossági ügyfelek következetes védelméhez és a hasonló termékek közötti egyenlő versenyfeltételek biztosításához fontos, hogy a biztosítási alapú befektetési termékekre megfelelő követelmények vonatkozzanak. Noha ezért az ezen irányelvben rögzített befektetővédelmi követelményeket egyformán kell alkalmazni a biztosítási szerződéseken alapuló befektetési csomagokra, eltérő piaci struktúrájuk és termékjellemzőik miatt helyénvalóbb, hogy a részletes követelmények ne ebben az irányelvben, hanem a 2002/92/EK irányelv folyamatban lévő felülvizsgálata keretében kerüljenek meghatározásra. Ezért a biztosítási közvetítők és biztosítók tevékenységét szabályozó jövőbeni uniós jogszabályoknak megfelelően biztosítaniuk kell a következetes szabályozási megközelítést a hasonló befektetői igényeket kielégítő, és ezért összehasonlítható befektetővédelmi kihívásokat támasztó különféle pénzügyi termékek forgalmazását tekintve. Az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (30) létrehozott európai felügyeleti hatóságnak (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) (EIOPA-nak) és az ESMA-nak együtt kell működniük, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák a következetességet az e befektetési termékekre vonatkozó üzletviteli előírások tekintetében. A biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó ezen új követelményeket a 2002/92/EK irányelvben kell meghatározni.

(88)

Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályok, az általános alapelvek és az ügyfelek számára biztosított információk összehangolása, valamint a biztosítási közvetítőket megillető javadalmazás tagállamok általi korlátozásának lehetővé tétele érdekében a 2002/92/EK irányelvet megfelelően módosítani kell.

(89)

A befektetési lehetőségeket nem kínáló, biztosítási alapú befektetési termékeket, valamint a kizárólag kamatláb-kockázatnak kitett betéteket ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól. Sajátosságaikat és céljaikat figyelembe véve nem tartozhatnak ezen irányelv hatálya alá az egyéni és foglalkoztatói nyugdíj-előtakarékossági termékek, amelyeknek elsődleges rendeltetése, hogy a befektető számára a nyugdíjazást követően jövedelmet biztosítsanak.

(90)

A fióktelepek működése tekintetében a székhely szerinti tagállam általi engedélyezés, felügyelet és kötelezettségérvényesítés elvétől eltérve, az ezen irányelvben meghatározott, valamely fióktelepen keresztül a fióktelep helye szerinti területen végzett tevékenységgel kapcsolatos egyes kötelezettségek érvényesítését a fogadó tagállam illetékes hatóságának célszerű ellátnia, mivel a fióktelephez ez a hatóság van a legközelebb, és ezért kedvezőbb helyzetben van a fióktelep működésére vonatkozó szabályok megsértésének észleléséhez és a beavatkozáshoz.

(91)

Hatékony „legjobb végrehajtási” kötelezettséget kell előírni annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozások ügyfélmegbízásaikat az ügyfél számára legkedvezőbb feltételek mellett hajtsák végre. E kötelezettségnek arra a vállalkozásra kell vonatkoznia, amelynek szerződéses vagy ügynöki kötelezettségei vannak az ügyféllel szemben.

(92)

Tekintettel arra, hogy az Unióban jelenleg a végrehajtási helyszínek szélesebb köre áll rendelkezésre, helyénvaló javítani a legjobb végrehajtás keretét a lakossági befektetők tekintetében. A legjobb végrehajtás keretének alkalmazása során figyelembe kell venni a legjobb végrehajtás figyelemmel kísérésére szolgáló technológiával kapcsolatos fejleményeket, a 27. cikk (1) bekezdésének második és harmadik albekezdésével összhangban.

(93)

A lakossági ügyfélmegbízások végrehajtásakor a legjobb végrehajtás meghatározására a végrehajtás költségeinek magukban kell foglalniuk a befektetési vállalkozás saját jutalékait vagy az ügyfélnek korlátozott célokra felszámolt díjakat azokban az esetekben, amikor a vállalkozás megbízás-végrehajtási szabályzatában egynél több olyan helyszín szerepel, amely alkalmas egy adott megbízás végrehajtására. Ezekben az esetekben figyelembe kell venni a vállalkozás saját jutalékait és a megbízás – minden egyes alkalmas végrehajtási helyszínen történő – végrehajtásának költségeit, hogy az ügyfél számára értékelni és össze lehessen hasonlítani azokat az eredményeket, amelyeket a megbízás e helyszíneken való végrehajtásával érnének el. Nem cél azonban előírni a vállalkozásnak azt, hogy hasonlítsa össze a saját megbízás-végrehajtási szabályzata, valamint a saját jutalékai és díjai alapján ügyfele számára elérhető eredményeket azokkal az eredményekkel, amelyeket valamely más befektetési vállalkozás eltérő megbízás-végrehajtási szabályzat vagy eltérő jutalék-, illetve díjszerkezet alapján ugyanazon ügyfél számára érhetne el. Nem cél azt sem előírni a vállalkozásnak, hogy hasonlítsa össze a saját jutalékaiban mutatkozó azon különbözeteket, amelyek a vállalkozás által az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások természetében rejlő különbségeknek tulajdoníthatók.

(94)

Ezen irányelv 27. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában a megbízás-végrehajtási szabályzatában szerepeltetendő végrehajtási helyszínek megállapításának céljából nem kell alkalmazni ezen irányelv azon rendelkezéseit, amelyek szerint a végrehajtási költségeknek tartalmazniuk kell a befektetési vállalkozás saját jutalékait, illetve az ügyfélnek a befektetési szolgáltatás nyújtásáért felszámított díjakat.

(95)

Akkor mondhatjuk, hogy a befektetési vállalkozás jutalékának felépítése vagy kiszabása igazságtalanul megkülönbözteti a végrehajtási helyszíneket, ha eltérő jutalékot vagy spread-et számol fel a különböző végrehajtási helyszíneken, és ez a különbség nem tükrözi a vállalkozás költségeinek a helyszíneken történő végrehajtásból eredő tényleges különbségeit.

(96)

Azoknak a feltételeknek a kiemelése érdekében, amelyek szerint ezen irányelvvel összhangban a befektetési vállalkozások teljesítik a megbízások ügyfeleik számára legkedvezőbb feltételek szerinti végrehajtására vonatkozó kötelezettségüket, helyénvaló előírni, hogy a 600/2014/EU rendelet 23. és 28. cikke szerinti kereskedési kötelezettség tárgyát képező pénzügyi eszközök esetében az egyes kereskedési helyszínek és rendszeres internalizálók, más pénzügyi eszközök esetében pedig az egyes végrehajtási helyszínek tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé az ügyletek végrehajtásának minőségével kapcsolatos adatokat, minden helyszínre.

(97)

A befektetési vállalkozások által a megbízás-végrehajtási szabályzatukról az ügyfeleknek adott tájékoztatás gyakran általános és sematikus, és az ügyfelek számára nem teszi lehetővé annak megértését, hogy egy megbízást hogyan fognak végrehajtani, illetve az ügyfelek annak alapján nem tudják ellenőrizni, hogy a vállalkozás betartja-e a megbízásoknak az ügyfelei számára legkedvezőbb módon történő végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségét. A befektetők védelmének fokozása érdekében helyénvaló meghatározni azokat az elveket, amelyek alapján a befektetési vállalkozások tájékoztatást adnak ügyfeleiknek a megbízás-végrehajtási szabályzatukról, és előírni, hogy éves alapon hozzák nyilvánosságra, a pénzügyi eszközök minden osztályára, azt az öt legfontosabb végrehajtási helyszínt, ahol az előző évben az ügyfelek megbízásait végrehajtották, valamint hogy ezeket az információkat és a végrehajtási helyszínek által a végrehajtási minőség tekintetében közzétett információkat vegyék figyelembe a legjobb végrehajtásra vonatkozó politikáikban.

(98)

A befektetési vállalkozás az ügyféllel való üzleti kapcsolat létrehozásakor kérheti az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet, hogy egyidejűleg adja hozzájárulását a megbízás-végrehajtási szabályzatához, valamint annak lehetőségéhez, hogy megbízásainak végrehajtása kereskedési helyszínen kívül történjen.

(99)

Azon személyeket, akik egynél több befektetési vállalkozás nevében nyújtanak befektetési szolgáltatásokat, nem függő ügynöknek, hanem befektetési vállalkozásnak kell tekinteni, amennyiben az ezen irányelvben foglalt meghatározás körébe tartoznak, azon meghatározott személyek kivételével, akik az alól mentesülhetnek.

(100)

Ez az irányelv nem sértheti a függő ügynökök jogát arra, hogy más irányelvek által szabályozott tevékenységeket, illetve kapcsolódó tevékenységet végezzenek olyan pénzügyi szolgáltatások vagy termékek tekintetében, amelyeket ez az irányelv nem szabályoz, beleértve az azonos pénzügyi csoport részei nevében végzett tevékenységeket is.

(101)

Ezen irányelv hatálya nem terjedhet ki a befektetési vállalkozás telephelyén kívül történő tevékenységek végzésének feltételeire (házaló értékesítés).

(102)

A tagállamok illetékes hatóságai nem végezhetik el a nyilvántartásba vételt, vagy azt vissza kell vonniuk olyan esetekben, amikor a ténylegesen végzett tevékenységek nyilvánvalóan jelzik, hogy a függő ügynök valamely tagállam jogrendszerét azért választotta, hogy megkerülje az azon másik tagállamban hatályos szigorúbb normákat, amelynek a területén tevékenységei nagyobb részét végezni szándékozik vagy ténylegesen végzi.

(103)

Ezen irányelv alkalmazásában az elfogadható partnereket úgy kell tekinteni, mint akik ügyfélként járnak el.

(104)

A pénzügyi válság megmutatta a nem lakossági ügyfelek képességeinek korlátait befektetéseik kockázatának megítélésével kapcsolatban. Miközben meg kell erősíteni, hogy az üzletviteli szabályokat fejleszteni kell azoknak a befektetőknek a vonatkozásában, amelyek a védelmet a leginkább igénylik, helyénvaló az ügyfelek különböző kategóriáira alkalmazandó előírások jobb méretezése. Ehhez bizonyos tájékoztatási és beszámolási előírásokat ki kell terjeszteni a jogosult szerződő felekkel fennálló kapcsolatokra. Mindenekelőtt, a vonatkozó előírásoknak az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzének megóvásával, valamint az összetettebb pénzügyi eszközökre és tranzakciókra vonatkozó tájékoztatási és beszámolási előírásokkal kell foglalkozniuk. Az önkormányzatok és a helyi hatóságok jobb besorolása érdekében célszerű egyértelműen kizárni azokat az elfogadható partnerek és a szakmainak tekintett ügyfelek jegyzékéből, ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy ezeket az ügyfeleket saját kérésükre szakmai ügyfélként kezeljék.

(105)

Az elfogadható partnerek között végrehajtott ügyletek tekintetében a limitáras ügyfélmegbízások közzétételére vonatkozó kötelezettséget csak akkor kell alkalmazni, amennyiben a partner a megbízás végrehajtására kifejezetten limitáras megbízást küld valamely befektetési vállalkozásnak.

(106)

A tagállamok biztosítják a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartását, összhangban a személyes adatok ezen irányelv alkalmazásában történő feldolgozására irányadó 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (31) és 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (32). A személyes adatok ESMA általi, ezen irányelv alkalmazásában történő feldolgozása tekintetében a 45/2001/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (33) alkalmazandó.

(107)

Minden befektetési vállalkozásnak azonos lehetőségekkel kell rendelkeznie az Unióban a szabályozott piacokhoz való kapcsolódás vagy hozzáférés tekintetében. Függetlenül attól a módtól, ahogyan jelenleg a tagállamokban az ügyleteket szervezik, fontos megszüntetni a szabályozott piacokhoz való hozzáférés technikai és jogi korlátozásait.

(108)

A határokon átnyúló ügyletek véglegesítésének elősegítése érdekében szükséges rendelkezni a befektetési vállalkozások elszámolási és teljesítési rendszerekhez való hozzáféréséről az Unió egész területén, függetlenül attól, hogy az ügyleteket az érintett tagállam szabályozott piacain keresztül hajtották-e végre. Azon befektetési vállalkozásoknak, amelyek közvetlenül kívánnak részt venni más tagállamok elszámolási rendszereiben, meg kell felelniük a tagságra vonatkozó működési és üzleti követelményeknek, valamint a pénzpiacok zavartalan és rendezett működésének fenntartására irányuló prudenciális intézkedéseknek.

(109)

A harmadik országbeli vállalkozások szolgáltatásnyújtása az Unióban a nemzeti rendszerek és előírások hatálya alá tartozik. Az azok alapján engedélyezett vállalkozások nem részesülnek abban a jogosultságban, hogy más tagállamban is nyújtsanak szolgáltatásokat és ott letelepedjenek, mint abban a tagállamban, ahol a székhelyük van. Ezért helyénvaló, hogy abban az esetben, ha valamely tagállam úgy ítéli meg, hogy a harmadik országbeli vállalkozás általi fióktelep-létesítéssel biztosítható a lakossági befektetők vagy a szakmai ügyfeleknek kijáró bánásmódot kérő lakossági befektetők megfelelő szintű védelme, közös szabályozási keret kerüljön bevezetésre uniós szinten az ilyen fióktelepekre alkalmazandó követelmények tekintetében, szem előtt tartva azt az elvet, hogy a harmadik országbeli vállalkozások nem részesülhetnek az uniós vállalkozásokhoz képest kedvezőbb bánásmódban.

(110)

Ezen irányelv rendelkezéseinek végrehajtásakor a tagállamoknak kellően figyelembe kell venniük a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásait azokra a pénzmosás elleni küzdelem és a terrorizmus finanszírozásával szembeni fellépés terén hiányosságokat mutató joghatóságokra vonatkozóan, amelyekre ellenintézkedések alkalmazandók, illetve azokra a pénzmosás elleni küzdelem és a terrorizmus finanszírozásával szembeni fellépés terén hiányosságokat mutató joghatóságokra vonatkozóan, amelyek nem tettek megfelelő előrelépéseket a hiányosságok orvoslása érdekében, illetve nem kötelezték el magukat a hiányosságok orvoslására irányulóan a FATF-fel együtt kidolgozott cselekvési terv mellett.

(111)

Ezen irányelvnek azon rendelkezése, amely a harmadik országbeli vállalkozások által az Unióban biztosított befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket szabályozza, nem lehet hatással annak lehetőségére, hogy az Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek egy harmadik országbeli vállalkozás befektetési szolgáltatásait kizárólag saját kezdeményezésükre vegyék igénybe. Ha valamely harmadik országbeli vállalkozás az Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személy kizárólagos saját kezdeményezésére nyújt szolgáltatást, a szolgáltatás nem minősülhet az Unió területén nyújtott szolgáltatásnak. Ha egy harmadik országbeli vállalkozás ügyfeleket vagy potenciális ügyfeleket keres az Unióban, vagy befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket reklámoz vagy hirdet, az Unióban biztosított kiegészítő szolgáltatásokkal együtt, az nem tekinthető az ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére biztosított szolgáltatásnak.

(112)

A szabályozott piac működtetésére vonatkozó engedélynek ki kell terjednie mindazon tevékenységekre, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a megbízások megjelenítéséhez, feldolgozásához, végrehajtásához, megerősítéséhez és a róluk való jelentéstételhez attól a ponttól, amikor az ilyen megbízásokat a szabályozott piac fogadja, addig a pontig, amikor azokat véglegesítésre átadják, valamint a pénzügyi eszközök piaci bevezetéséhez kapcsolódó tevékenységekre is. Ennek magában kell foglalnia a szabályozott piac által kijelölt árjegyző közvetítésével végrehajtott, a szabályozott piac rendszerei keretében, az ilyen rendszerekre irányadó szabályokkal összhangban vállalt ügyleteket is. A szabályozott piac, az MTF vagy az OTF tagjai vagy résztvevői által megkötött nem minden ügyletet kell úgy tekinteni, mint amit a szabályozott piac, az MTF vagy az OTF rendszerein belül kötöttek meg. Azon ügyleteket, amelyeket a tagok vagy résztvevők bilaterális alapon kötnek meg, és amelyek nem felelnek meg a szabályozott piacra, az MTF-re vagy az OTF-re ezen irányelv alapján megállapított minden kötelezettségnek, a szabályozott piacon, az MTF-en vagy az OTF-en kívül megkötött ügyletnek kell tekinteni a rendszeres internalizáló meghatározásának alkalmazásában. Ebben az esetben a befektetési vállalkozásoknak a kötelező érvényű jegyzés közzétételére vonatkozó kötelezettségét alkalmazni kell, ha az ezen irányelvben és a 600/2014/EU rendeletben megállapított feltételek teljesülnek.

(113)

A likviditásnyújtásnak a piacok hatékony és rendezett működése szempontjából betöltött jelentőségére tekintettel az árjegyzési stratégiát követve algoritmikus kereskedést végző befektetési vállalkozásoknak írásbeli megállapodást kell kötniük a kereskedési helyszínekkel, amelyben világosan lefektetik a piac számára történő likviditásnyújtással kapcsolatos kötelezettségeiket.

(114)

Ezen irányelv nem kötelezheti az illetékes hatóságokat az árjegyzési rendszerben való részvétel feltételeként előírt, a szabályozott piac és a befektetési vállalkozás közötti írásbeli megállapodás tartalmának jóváhagyására vagy vizsgálatára. Ugyanakkor nem is tiltja meg, hogy jóváhagyják vagy megvizsgálják azt, feltéve, hogy a jóváhagyás vagy vizsgálat kizárólag az 50. cikkben előírt kötelezettségek szabályozott piacok általi teljesítésén alapul.

(115)

A felhasználók számára döntő fontosságú, hogy áttekintésük legyen az Unió pénzügyi piacain folyó kereskedési tevékenységről, az illetékes hatóságok számára pedig az, hogy pontos és átfogó információkat kapjanak a vonatkozó ügyletekről, amihez a fő piaci adatok szolgáltatását engedélyhez kell kötni és szabályozni kell, a megfelelő minőségi szint eléréséhez.

(116)

A jóváhagyott közzétételi mechanizmusok (APA-k) bevezetése javítaná a kereskedés átláthatósági információinak minőségét a tőzsdén kívüli terület közzétételeiben, és jelentősen hozzájárulna annak biztosításához, hogy az ilyen adatokat olyan módon tegyék közzé, ami megkönnyíti a kereskedési helyszínek által közzétett adatokkal való összevonásukat.

(117)

Miután immár olyan piaci szerkezet áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi a versenyt több kereskedési helyszín között, alapvető, hogy mielőbb működésbe lépjen a ténylegesen és átfogóan összesítettadat-szolgáltatás. Az összesítettadat-szolgáltatás egy üzleti megoldásának bevezetése a részvényeknél és a részvényjellegű pénzügyi eszközöknél hozzá fog járulni egy integráltabb európai piac megteremtéséhez, és könnyebbé teszi a piaci szereplők számára, hogy hozzáférjenek a kereskedés rendelkezésre álló átláthatósági információihoz. A tervezett megoldás azon alapul, hogy erre engedélyt kapnának az előre meghatározott és felügyelt paraméterekkel dolgozó szolgáltatók, akik egymással versenyben lennének a technikai szempontból nagyon kifinomult és innovatív megoldások elérésére, a piac lehető legjobb kiszolgálása, valamint az átfogó és pontos piaci adatok elérhetővé tételének biztosítása érdekében. Az összes összesítettadat-szolgáltató (CTP) arra való felkérése által, hogy a jóváhagyott közzétételi mechanizmusokra (APA-k) és a kereskedési helyszínekre vonatkozó valamennyi adatot összesítsék, biztosított lesz, hogy a verseny az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások minőségén alapuljon, ne pedig a feldolgozott adatmennyiségen. Ennek ellenére helyénvaló ehelyütt rendelkezni az összesítettadat-szolgáltatás közbeszerzési eljáráson keresztül történő bevezetéséről, amennyiben a tervezett mechanizmus nem vezet a részvényekre és részvényjellegű pénzügyi eszközökre vonatkozó hatékony és átfogó összesítettadat-szolgáltatás kellő időben történő megvalósításához.

(118)

A nem-tőkeinstrumentumokra vonatkozó összesítettadat-szolgáltatást bonyolultabb végrehajtani, mint a tőkeinstrumentumokra vonatkozó összesítettadat-szolgáltatást, ezért a jövőbeli szolgáltatóknak célszerű lehetőséget biztosítani arra, hogy mielőtt az előbbit létrehoznák, megfelelő tapasztalatra tegyenek szert az utóbbival kapcsolatban. A nem-tőkeinstrumentumokra vonatkozó összesítettadat-szolgáltatás megfelelő létrehozásának megkönnyítése érdekében tehát helyénvaló meghosszabbítani a megfelelő rendelkezést átültető nemzeti intézkedések alkalmazásának határidejét. Ennek ellenére helyénvaló ehelyütt rendelkezni az összesítettadat-szolgáltatás közbeszerzési eljáráson keresztül történő bevezetéséről, amennyiben a tervezett mechanizmus nem vezet a nem-tőkeinstrumentumokra vonatkozó hatékony és átfogó összesítettadat-szolgáltatás kellő időben történő megvalósításához.

(119)

Amikor a nem-tőkeinstrumentumok tekintetében az ESMA megállapítja az összesítettadat-szolgáltató által közzéteendő kereskedés utáni információkba belefoglalandó kereskedési helyszíneket és a jóváhagyott közzétételi mechanizmusokat, biztosítania kell, hogy az ezen pénzügyi eszközök integrált uniós piacának létrehozására irányuló célkitűzés megvalósuljon, és biztosítania kell a kereskedési helyszínek és jóváhagyott közzétételi mechanizmusok megkülönböztetésmentes kezelését.

(120)

A saját tőkekövetelményekre vonatkozó uniós jog keretében meg kell határozni azt a minimumtőke-követelményt, amelynek a szabályozott piacoknak meg kell felelniük ahhoz, hogy működési engedélyt kaphassanak, és ennek során figyelembe kell venni az ilyen piacokhoz kapcsolódó kockázatok sajátos jellegét.

(121)

A szabályozott piac működtetőinek képesnek kell lenniük MTF és OTF működtetésére is, ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

(122)

Ezen irányelv szabályozott piac által érvényesített szabályai alapján a pénzügyi eszközök értékpapír-piaci bevezetéséről szóló rendelkezések nem sérthetik a 2001. május 28-i 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (34) és a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (35) alkalmazását. Nem akadályozható meg, hogy a szabályozott piac az ezen irányelv alapján megállapítottaknál szigorúbb követelményeket alkalmazzon azon pénzügyi eszközök kibocsátóira, amelyek piaci bevezetését tervezi.

(123)

A tagállamoknak képesnek kell lenniük különböző illetékes hatóságok kijelölésére az ezen irányelvben megállapított széles körű kötelezettségek kikényszerítésére. Az ilyen hatóságoknak állami jellegűeknek kell lenniük, ez szavatolja a gazdasági szereplőktől való függetlenségüket és az összeférhetetlenség elkerülését. Nemzeti jogukkal összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell az illetékes hatóság megfelelő finanszírozását. Az állami hatóságok kijelölése nem zárhatja ki a hatáskör átruházását az illetékes hatóság felelősségének fenntartása mellett.

(124)

Annak biztosítása érdekében, hogy a felfüggesztésekről, eltávolításokról, fennakadásokról és rendellenes kereskedési körülményekről, illetve a lehetséges piaci visszaélésre utaló körülményekről az illetékes hatóságok között zajló kommunikáció hatékonyan és a megfelelő időben történjen, az illetékes nemzeti hatóságok között megfelelően működő kommunikációs és koordinációs folyamatra van szükség, amelynek gyakorlati megvalósítása az ESMA által kidolgozott szabályok szerint történik majd.

(125)

A G20-ak 2009. szeptember 25-én Pittsburghben rendezett csúcstalálkozóján megállapodás született a pénzügyi és árupiacok szabályozásának, működésének és átláthatóságának javításáról a nyersanyagárak túlzott volatilitásának kezelése érdekében. A Bizottság „Hatékonyabban működő élelmiszerellátási lánc Európában” című 2009. október 28-i közleménye és „Az árupiacok és a nyersanyagok kihívásai” című, 2011. február 2-i közleménye felvázolt bizonyos, a 2004/39/EK irányelv felülvizsgálata kapcsán meghozandó intézkedéseket. Az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) 2011 szeptemberében közzétette az árualapú származtatott piacok szabályozására és felügyeletére vonatkozó alapelveket. A G20-ak 2011. november 4-i cannes-i csúcstalálkozójukon jóváhagyták ezeket az alapelveket, felhívva a piacszabályozókat, hogy biztosítsanak maguknak formális pozíciókezelési jogköröket, beleértve adott esetben az előzetes pozíciólimitek megállapítására vonatkozó jogkört is.

(126)

Az illetékes hatóságoknak juttatott jogköröket ki kell egészíteni explicit felhatalmazásokkal arra, hogy bármely személytől szerezhessenek információkat az árucikkekkel kapcsolatos származtatott szerződésekben felvett pozícióik méretéről és rendeltetéséről, és kérhetik azt a személyt, hogy tegyen lépéseket a származtatott szerződésekben felvett pozíció méretének csökkentésére.

(127)

A pozíciólimitekre vonatkozóan összehangolt rendszerre van szükség, hogy a G20-ak megállapodása alkalmazásában nagyobb fokú koordinációt és következetességet lehessen biztosítani, különösen az Unió-szerte kereskedelem tárgyát képező szerződések vonatkozásában. Ezért explicit jogköröket kell adni az illetékes hatóságoknak arra, hogy az ESMA által meghatározott módszertan alapján limiteket állapítsanak meg, amelyek azon pozíciókra vonatkoznak, amelyeket egy személy aggregált csoportszinten egy árucikkel kapcsolatos származtatott szerződésben mindenkor tarthat, megakadályozandó a piaci visszaéléseket, többek között a piac vonatkozásában, és támogatandó a szabályszerű árazási és kiegyenlítési feltételeket, többek között a piactorzító pozíciók megelőzését. Ezek a limitek fokozzák a származékos termék és az alapul szolgáló áru piacának integritását, nem sértve az alapul szolgáló áru piacán az árfeltárást, és nem vonatkoznak azokra a pozíciókra, amelyek objektíven csökkentik a közvetlenül az áru kereskedelmi tevékenységeivel kapcsolatos kockázatokat. Egyértelművé kell tenni az árukhoz kapcsolódó azonnali ügyletek és a származtatott termékekre vonatkozó ügyletek közötti különbséget. A rendszer összehangoltsága érdekében szükséges, hogy az ESMA ellenőrizze a pozíciólimitek végrehajtását, az illetékes hatóságok pedig együttműködési megállapodásokat kössenek, többek között a vonatkozó adatok egymással való megosztása, valamint a limitek nyomon követésének és érvényesítésének lehetővé tétele érdekében.

(128)

Minden olyan helyszínnek, ahol árualapú származtatott termékek kereskedését kínálják, rendelkeznie kell megfelelő pozíciókezelési kontrollmechanizmusokkal, amelyek megfelelő hatáskörrel rendelkeznek legalább az árukon alapuló származékos termékek pozícióival kapcsolatos információk nyomon követése és az azokhoz való hozzáférés, e pozíciók csökkentésének vagy megszüntetésének megkövetelése vonatkozásában, illetve az arra való kötelezés tekintetében, hogy a jelentős vagy domináns pozícióból fakadó hatások mérséklése érdekében a likviditás visszairányuljon a piacra. Az ESMA-nak jegyzéket kell vezetnie és azt közzé kell tennie az összes hatályos pozíciólimit és pozíciókezelési kontrollmechanizmus összefoglalójával. Ezeket a limiteket és mechanizmusokat következetesen, az adott piac sajátos jellemzőit figyelembe véve kell alkalmazni. A limitek és mechanizmus alkalmazásának mikéntjét egyértelművé kell tenni, ismertetve a határértékeket alkotó vagy potenciálisan egyéb kötelezettségeket eredményező megfelelő mennyiségi küszöböket is.

(129)

A kereskedési helyszínek összesített heti bontást tesznek közzé a személyek különböző kategóriái által kereskedési platformjukon a különböző árualapú származtatott ügyletek, kibocsátási egységek, illetve azok származékai vonatkozásában tartott pozíciókról. Az illetékes hatóság számára legalább naponta egy átfogó és részletes bontást kell hozzáférhetővé tenni a pozíciót tartó összes személyről. Az ezen irányelv szerinti bejelentéssel összefüggő megoldásoknak figyelembe kell venniük – adott esetben – az 1227/2011/EU rendelet 8. cikke szerinti, már meglévő jelentéstételi kötelezettségeket.

(130)

Miközben a pozíciólimitek kiszámítására használt módszer nem jelenthet akadályt új, árualapú származtatott termékek kialakulása tekintetében, az ESMA-nak a számítási módszer meghatározásakor biztosítania kell, hogy az új, árualapú származtatott termékek kialakulása nem használható a pozíciólimitekre vonatkozó rendszer megkerülésére.

(131)

Minden egyes, árualapú származtatott termékre vonatkozó ügylet esetében pozíciólimiteket kell meghatározni. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a pozíciólimitekre vonatkozó rendszer új, árualapú származtatott termékre vonatkozó ügyletek folyamatban levő kialakulása révén történő megkerülése, az ESMA-nak biztosítania kell, hogy a számítási módszer minden elkerülést megakadályoz azáltal, hogy figyelembe veszi az egyéb árualapú származtatott ügyletekben ugyanazon alapul szolgáló áru tekintetében fennálló összes nyitott pozíciót.

(132)

Kívánatos a kisebb és közepes méretű vállalkozások (kkv-k) tőkéhez jutásának megkönnyítése és a kisebb és közepes kibocsátók szükségleteinek kielégítésére szakosodott piacok további fejlesztésének megkönnyítése. Ezek a piacok rendszerint ezen irányelv hatálya alatt működnek, mivel az MTF-eket általános kkv-piacokként, kkv-tőkefinanszírozási piacként vagy fiatalkorú piacokként ismerik. Az MTF kategórián belül egy új alkategória, a kkv-tőkefinanszírozási piacok létrehozása és ezeknek a piacoknak a nyilvántartásba vétele megnövelheti láthatóságukat és ismertségüket, valamint segítheti a az uniós szabályozási standardok kialakítását azokra a piacokra. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a jövőbeni rendelet hogyan fogja tovább ösztönözni és előmozdítani e piac alkalmazását oly módon, hogy azt a befektetők számára vonzóvá tegye és biztosítsa az adminisztratív terhek csökkentését, valamint a kkv-tőkefinanszírozási piacokon keresztül a kkv-k tőkepiacokra történő bevezetésére irányuló további ösztönzőket.

(133)

A piacok ezen új kategóriájára vonatkozó előírásoknak elegendő rugalmasságot kell biztosítaniuk ahhoz, hogy az Európa-szerte létező sikeres piaci modellek jelenlegi választékát figyelembe lehessen venni. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt is a befektetővédelem magas szintjének fenntartása – ami a kibocsátók iránti befektetői bizalom előmozdításához lényegbevágó ezeken a piacokon – és a kibocsátók szükségtelen adminisztrációs terheinek csökkentése között azokon a piacokon. Javasolt, hogy a kkv-tőkefinanszírozási piac előírásairól, mint például azokról, amelyek az ilyen piac kereskedésébe való bevezetés kritériumaival kapcsolatosak, további részleteket határozzanak meg felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban vagy technikai standardokban.

(134)

Mivel fontos, hogy a meglévő, sikeres piacokra gyakorolt hatás ne legyen kedvezőtlen, választási lehetőséget kell hagyni a kisebb és közepes vállalkozásokat megcélzó piacok működtetői számára, miszerint folytathatják az ilyen piacok működtetését az ezen irányelv szerinti előírásoknak megfelelően, anélkül, hogy kkv-tőkefinanszírozási piacként jegyeztetnék be magukat. A kkv-kat nem célszerű arra kötelezni, hogy engedélyeztessék az általuk kibocsátott pénzügyi eszközöknek a kkv-tőkefinanszírozási piacra való bevezetését.

(135)

Ahhoz, hogy ez az új piactípus hasznosnak bizonyuljon a kkv-k számára, a kkv-tőkefinanszírozási piacon kereskedett pénzügyi eszközök kibocsátói legalább 50 %-ának a kkv-k közül kell kikerülnie. Ennek értékelésére évenként fog sor kerülni. Ezen 50 %-os kritériumot rugalmas módon kell alkalmazni. A kritérium ideiglenes nem teljesülése nem jelenti azt, hogy a kereskedési helyszínt haladéktalanul törölni kell a jegyzékből, vagy hogy el kell utasítani a kkv-tőkefinanszírozási piacként történő bejegyzés iránti kérelmét, ha ésszerűen feltételezhető, hogy a következő évtől már teljesíteni fogja az 50 %-ot előíró kritériumot. Az annak megállapítása céljából végzett értékelés, hogy egy kibocsátó kkv-e, a megelőző három naptári év piaci kapitalizációján fog alapulni. Ez várhatóan biztosítja majd ezeknek a kibocsátóknak az ilyen specializált piacokról a fő piacokra való zökkenőmentesebb bejutását.

(136)

Az egyik tagállam kapcsolattartó pontja által a másik tagállam kapcsolattartó pontján keresztül fogadott bizalmas információkat nem lehet tisztán belföldinek tekinteni.

(137)

Növelni kell az illetékes hatóságok rendelkezésére álló hatáskörök konvergenciáját, hogy az a teljes egységes pénzügyi piacon a végrehajtás azonos fokához vezessen. A közös minimumhatáskörnek a megfelelő erőforrásokkal együtt garantálnia kell a felügyeleti hatékonyságot. Ennek az irányelvnek ezért elő kell írnia a felügyeleti és vizsgálati hatáskörök azon minimális körét, amelyekkel a tagállamok illetékes hatóságait a nemzeti jog rendelkezéseivel összhangban fel kell ruházni. Amennyiben a nemzeti jog így rendelkezik, e hatásköröket az illetékes igazságügyi szervekhez benyújtott kérelem útján kell gyakorolni. Az illetékes hatóságoknak az ezen irányelv szerint rájuk ruházott hatáskörök gyakorlása során objektíven és részrehajlás nélkül kell fellépniük, és döntéshozatalukban önállóknak kell maradniuk.

(138)

Miközben ez az irányelv minimális csomagot határoz meg arra vonatkozóan, hogy az illetékes hatóságoknak milyen hatáskörökkel kell rendelkezniük, e hatásköröket a nemzeti jog komplett rendszerében kell gyakorolni, amely garantálja az alapvető jogok, közöttük a magánélet tiszteletben tartásához való jog érvényesülését. Azon hatáskörök gyakorlására vonatkozóan, amelyek komoly kölcsönhatásba kerülhetnek a magánélet és a családi élet, az otthon és a kommunikáció tiszteletben tartásához való joggal, a tagállamoknak megfelelő és hathatós biztosítékokat kell létrehozniuk mindennemű visszaélés ellen, szükség esetén például az érintett tagállam igazságügyi szerve által kibocsátott megfelelő előzetes engedély alkalmazásával. A tagállamoknak az illetékes hatóságok számára az ilyen beavatkozó jellegű hatáskörök gyakorlását csak a megfelelő vizsgálat céljaira szükséges mértékben szabad megengedniük olyan súlyos esetekben, amikor ugyanazon cél eléréséhez más egyenértékű eszköz nem áll rendelkezésre.

(139)

Az illetékes hatóságok és az ESMA által a feladatkörük ellátása során hozott intézkedések nem különböztethetnek meg közvetlenül vagy közvetve egyetlen tagállamot vagy a tagállamok egyetlen csoportját sem, mint olyan helyszínt, ahol valamilyen pénznemben befektetési szolgáltatásokat nyújtanak, vagy ilyen tevékenységet végeznek.

(140)

Tekintettel a különféle MTF-ek jelentős hatására és az általuk megszerzett piaci részesedésre, gondoskodni kell megfelelő együttműködési mechanizmusok kialakításáról az MTF illetékes hatósága és annak a jogrendnek az illetékes hatósága között, ahol az MTF a szolgáltatásokat nyújtja. Ahhoz, hogy bármiféle hasonló fejleményekre számítani lehessen, ezt ki kell terjeszteni az OTF-ekre.

(141)

Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetési vállalkozások, az MTF vagy OTF üzemeltetésére engedéllyel rendelkező piacműködtetők, a szabályozott piacok, az APA, CTP vagy ARM, az üzleti tevékenységüket ténylegesen ellenőrző személyek és a befektetési vállalkozások és szabályozott piacok vezető testületének tagjai teljesítsék az ebből az irányelvből és a 600/2014/EU rendeletből eredő kötelezettségeiket, és annak biztosítása érdekében, hogy az egész Európai Unióban egyforma elbánásban részesüljenek, a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat és intézkedéseket kell előírniuk. A tagállamok által meghatározott közigazgatási szankcióknak és intézkedéseknek a címzettekkel, a szankció vagy intézkedés alkalmazásakor figyelembe veendő kritériumokkal, a közzététellel, a legfontosabb szankcionálási hatáskörökkel és a közigazgatási bírságok szintjével kapcsolatban bizonyos alapvető követelményeknek eleget kell tenniük.

(142)

Az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni különösen olyan bírságok kiszabására, amelyek kellően magasak a várható haszon ellensúlyozásához és még a nagyobb intézmények és vezetőik számára is visszatartó erővel bírnak.

(143)

A nemzeti jogszabályokkal és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban az illetékes hatóságoknak hozzá kell tudniuk férni a természetes és jogi személyek telephelyéhez. Az ilyen telephelyekre történő belépésre akkor van szükség, ha ésszerűen fennáll a gyanú, hogy egy vizsgálat tárgyában olyan dokumentumok és más kapcsolódó adatok léteznek, amelyek érdemlegesek lehetnek ezen irányelv vagy a 600/2014/EU rendelet megsértésének bizonyítása szempontjából. Az említett telephelyekhez való hozzáférés szükséges továbbá, ha: a korábban tájékoztatásra felszólított személy a felszólításnak részben vagy egészben nem tett eleget; vagy alapos okkal feltételezhető, hogy a felszólításnak a felszólított személy nem tenne eleget, vagy a felszólításban megjelölt dokumentumokat vagy információt eltávolítaná, módosítaná vagy megsemmisítené. Amennyiben a telephelyhez való hozzáféréshez – a nemzeti jognak megfelelően – az érintett tagállam igazságszolgáltatási hatóságának előzetes engedélye szükséges, a telephelyhez való hozzáférésre vonatkozó hatáskör az igazságszolgáltatási hatóság előzetes engedélyének beszerzését követően gyakorolható.

(144)

Befektetési vállalkozásoknak az ügyleteket végrehajtó és dokumentáló telefonbeszélgetésekről készült meglévő felvételei és adatforgalmi nyilvántartásai, valamint távközlési szolgáltatók meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásai alapvető fontosságú és néha az egyetlen bizonyítékként szolgálnak a piaci visszaélés meglétének felderítésére és bizonyítására, valamint annak ellenőrzésére, hogy a vállalkozások teljesítik-e a befektetővédelemben és az ebben az irányelvben vagy a 600/2014/EU rendeletben megállapított követelményeket. Ezért az illetékes hatóságoknak meg kell tudniuk követelni a befektetési vállalkozásoknál vagy hitelintézeteknél vezetett meglévő telefonbeszélgetések vagy elektronikus kommunikációk, illetve egyéb adatforgalmi nyilvántartások bekérését. A telefon- és adatforgalmi nyilvántartáshoz való hozzáférés a piaci visszaélések, illetve az ebben az irányelvben vagy a 600/2014/EU rendeletben meghatározott követelmények megsértésének felderítése és szankcionálása miatt szükséges.

Annak érdekében, hogy az Unió azonos versenyfeltételekkel rendelkezzen egy távközlési szolgáltató meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásához, illetve egy befektetési vállalkozás telefonbeszélgetéseiről és adatforgalmáról készült meglévő felvételhez való hozzáférés tekintetében, az illetékes hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy a nemzeti jogszabályokkal összhangban bekérhessék a távközlési szolgáltatónál meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartásokat, amennyiben a nemzeti jogszabályok ezt megengedik, és egy befektetési vállalkozás telefonbeszélgetésekről készült meglévő felvételeit és adatforgalmi nyilvántartásait azokban az esetekben, amikor alapos okkal feltételezhető, hogy a nyilvántartásokban a vizsgálat tárgya szempontjából releváns, bizonyító erejű adatok szerepelhetnek az 596/2014/EU rendelet által tiltott magatartás vagy az ebben az irányelvben vagy a 600/2014/EU rendelet értelmében tiltott magatartás kivizsgálására nézve. A távközlési szolgáltató telefon- és adatforgalmi nyilvántartásához való hozzáférés nem terjedhet ki a telefonbeszélgetésekről készült hangfelvételek tartalmára.

(145)

Annak biztosítása érdekében, hogy a szankciók alkalmazása az Unióban következetes legyen, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az illetékes hatóságok a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és a közigazgatási bírságok szintjének meghatározása során az összes lényeges körülményt figyelembe vegyék.

(146)

Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok által hozott határozatok a lehető legszélesebb körben fejthessék ki visszatartó erejüket, rendes körülmények között nyilvánosságra kell hozni azokat. A határozatok közzététele egyben fontos eszköz az illetékes hatóság számára ahhoz, hogy tájékoztassa a piaci szereplőket arról, mely magatartás tekintendő ezen irányelv megsértésének. E közzététel továbbá elősegíti a helyes magatartás elterjesztését a piaci szereplők körében. Ha az ilyen közzététel aránytalan kárt okozna az érintett személyeknek, aláásná a pénzügyi piacok stabilitását vagy veszélyeztetné egy folyamatban levő vizsgálat sikerét, akkor az illetékes hatóságok a nemzeti jogszabályokkal összhangban név nélkül teszik közzé a szankciókat és intézkedéseket, vagy pedig elhalasztják a nyilvánosságra hozatal időpontját.

Az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy nem teszik közzé a szankciókat abban az esetben, ha a név nélküli vagy a későbbi időpontra halasztott nyilvánosságra hozatal a megítélésük szerint nem biztosítja elégségesen, hogy a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe. Az illetékes hatóságoktól nem lehet megkövetelni azon kisebb jelentőségűnek tartott intézkedések közzétételét, amelyek közzététele aránytalan lenne. A közzé nem tett szankciók ESMA-nak való bejelentésére mechanizmust kell biztosítani, hogy az illetékes hatóságok folyamatos felügyeletük végzése során azokat figyelembe tudják venni. Ez az irányelv nem követeli meg, de nem is akadályozza meg az ezen irányelv vagy 600/2014/EU rendelet megsértése miatt kirótt büntetőjogi szankciók közzétételét.

(147)

A potenciális jogsértések felfedése érdekében az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell a szükséges vizsgálati hatáskörökkel, és hatékony és megbízható mechanizmusokat kell létrehozniuk, amelyekkel ösztönzik a potenciális vagy tényleges jogsértések bejelentését, beleértve a saját intézményükön belüli jogsértéseket jelentő alkalmazottak védelmét is. Ezek a mechanizmusok nem sértik a megvádolt személyek megfelelő védelmét. Megfelelő eljárásokat kell kialakítani, hogy a megvádolt személy számára megfelelő védelmet biztosítsanak, különös tekintettel az ilyen személynek a személyes adatok védelméhez való jogára, továbbá olyan eljárásokat, amelyek biztosítják a megvádolt személynek a védelemhez és a meghallgatáshoz való jogát az őt érintő döntések meghozatala előtt, valamint azt a jogát, hogy az őt érintő döntések ellen bíróság előtt hatékony jogorvoslattal éljen.

(148)

Annak érdekében, hogy a jogsértés elkövetését követően alkalmazott, a további jogsértések megelőzését célzó valamennyi szankcióra kiterjedjen, tekintet nélkül arra, hogy azok a nemzeti jog alapján szankciónak vagy intézkedésnek minősülnek-e, ennek az irányelvnek a szankciókra és intézkedésekre egyaránt hivatkoznia kell.

(149)

Ez az irányelv nem sértheti a tagállamok jogának a büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos rendelkezéseit.

(150)

Noha a tagállamok szabadon állapíthatnak meg közigazgatási és büntetőjogi szankciókat ugyanazon jogsértésekre vonatkozóan, nem írható elő a számukra, hogy közigazgatási szankciókat előíró szabályokat állapítsanak meg az ezen irányelv vagy a 600/2014/EU rendelet megsértésének azon eseteire, amelyek nemzeti büntetőjoguk hatálya alá tartoznak. A nemzeti jogszabályokkal összhangban, a tagállamok nem kötelesek mind közigazgatási, mind büntetőjogi szankciókat előírni egyazon jogsértésre vonatkozóan, mindazonáltal lehetőséget kell biztosítani számukra ennek megtételére, ha a nemzeti jogszabályok ezt számukra lehetővé teszik. Az ezen irányelv vagy a 600/2014/EU rendelet megsértése esetén közigazgatási szankciók helyett alkalmazandó büntetőjogi szankciók fenntartása azonban nem csökkentheti, illetve másképpen sem befolyásolhatja az illetékes hatóságok képességét arra, hogy kellő időben együttműködjenek más tagállamok illetékes hatóságaival, illetve velük kellő időben információcserét folytassanak ezen irányelv és a 600/2014/EU rendelet alkalmazása céljából, akár azt követően is, hogy az adott jogsértést büntetőeljárás lefolytatása céljából az illetékes igazságügyi hatósághoz utalták.

(151)

Az ügyfelek védelme érdekében és a fogyasztók azon jogának sérelme nélkül, hogy ügyeiket bíróság elé vigyék, szükséges, hogy a tagállamok támogassák azon állami vagy magántestületek létrehozását, amelyek célja a jogviták bíróságon kívüli rendezése, a határokon átnyúló jogviták rendezésében való együttműködés, figyelembe véve a 98/257/EK bizottsági ajánlást (36), valamint a 2001/310/EK bizottsági ajánlást (37). A tagállamokat ösztönözni kell, hogy a panaszokra, illetve a bíróságon kívüli vitarendezések jogorvoslati eljárásaira vonatkozó rendelkezések végrehajtásakor használják a meglévő, határokon átnyúló együttműködési mechanizmusokat, nevezetesen a Pénzügyi Szolgáltatások Panaszhálózatát (FIN-Net).

(152)

Az illetékes hatóságok, más hatóságok, testületek vagy személyek közötti információcserének vagy információtovábbításnak a 95/46/EK irányelvben megállapított, a személyes adatok harmadik országoknak történő átadására vonatkozó szabályokkal összhangban kell történnie. Az ESMA és harmadik országok közötti információcserét vagy -továbbítást a 45/2001/EK rendeletben a személyes adatok átadásával kapcsolatban meghatározott szabályok szerint kell bonyolítani.

(153)

Meg kell erősíteni az illetékes nemzeti hatóságok közötti információcserére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a támogatási és együttműködési kötelezettséget, amellyel egymásnak tartoznak. A határon átnyúló tevékenység növekedése miatt az illetékes hatóságoknak ezen irányelv hatékony alkalmazása biztosítása érdekében meg kell adniuk egymásnak a feladataik ellátásához szükséges megfelelő információkat, beleértve azon helyzeteket is, amikor a vélt vagy tényleges jogsértések két vagy több tagállam hatóságait is érintik. Az információcsere során szigorú szakmai titoktartásra van szükség az ilyen információ zavartalan továbbítása és az adatvédelem biztosítása érdekében.

(154)

Ha a fogadó tagállamban az ott kialakult mechanizmusokkal rendelkező kereskedési helyszín műveletei az adott fogadó tagállamban az értékpapírpiacok működése és a befektetők védelme szempontjából lényegi fontosságúvá váltak, a kialakítandó arányos együttműködési mechanizmusoknak a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságai közötti lehetséges együttműködési módok közül a megfelelő formát kell ölteniük, amelyek arányosak a határokon átnyúló felügyeleti együttműködés szükségleteivel, különös figyelemmel a fogadó tagállamban az értékpapírpiacokra és a befeketetővédelemre kifejtett hatás természetére és méretére, mint az ad hoc vagy időszakos információmegosztás, konzultáció és segítségnyújtás.

(155)

Az ezen irányelvben kifejtett célkitűzések elérése érdekében a Bizottságnak az EUMSZ 290. cikkének megfelelően hatáskört kell adni jogi aktusok elfogadására a felmentésekkel kapcsolatos részletek, a fogalmak tisztázása, a befektetési vállalkozás szándékolt befolyásszerzésének értékelési kritériumai, a befektetési vállalkozásokkal, APA-kkal és CTP-kkel szembeni szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség kezelése, a befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos üzletviteli kötelezettségek, a megbízásoknak az ügyfél számára legelőnyösebb feltételek szerinti végrehajtása, az ügyfélmegbízások kezelése, a jogosult szerződő felekkel folytatott ügyletek tárgyában, azon körülmények meghatározása tárgyában, amelyek esetén a befektetési vállalkozás, az MTF-et vagy OTF-et működtető piacműködtető és a szabályozott piac működtetője tájékoztatási kötelezettsége érvénybe lép; azon körülmények meghatározása tárgyában, amelyek jelentős kárt okoznak a befektetői érdekeknek és piac megfelelő működésének, abból a célból, hogy a pénzügyi eszközöknek az MTF-en, OTF-en vagy szabályozott piacon való kereskedését felfüggesszék és azokat onnan eltávolítsák; a kkv-tőkefinanszírozási piac, és azon küszöbértékek tárgyában, amelyek felett pozíciójelentési kötelezettség alkalmazandó, azon ismérvek megállapítása tárgyában, amelyek alapján a kereskedési helyszínnek a fogadó tagállamban végrehajtott műveletei lényeges fontosságúnak tekinthetők az értékpapírpiacok működése, illetve a befektetők védelme szempontjából. Megkülönböztetett jelentőséggel bír, hogy a Bizottság elvégezze a megfelelő konzultációkat az előkészítő munka során, ideértve a szakértői szintet. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(156)

A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó technikai standardoknak biztosítaniuk kell a következetes harmonizációt, valamint a befektetők, többek között a strukturált betéteket befektetők és a fogyasztók megfelelő védelmét az egész Unióban. A hatékonyság érdekében célszerű, hogy az ESMA, mint nagyon jelentős szakértelemmel rendelkező szerv, olyan szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozzon ki, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket, és benyújtsa azokat a Bizottsághoz. A következetes befektető- és fogyasztóvédelem pénzügyi szolgáltatási ágazatokon belüli biztosítása érdekében az ESMA-nak lehetőség szerint az 1093/2010 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (38) létrehozott európai felügyeleti hatósággal (Európai Bankhatóság) és az EIOPA-val szoros együttműködésben kell elvégeznie feladatait.

(157)

A Bizottságnak el kell fogadnia az ESMA által kialakított szabályozástechnikai standardtervezeteket a következőkre vonatkozóan: a főtevékenységhez képest kiegészítő jellegűnek tekinthető tevékenységekhez kapcsolódó mentességekről szóló rendelkezések; a biztosítandó információk, valamint a befektetési vállalkozások tekintetében az engedélyének megadására és elutasítására érvényes eljárásokra vonatkozó bizonyos követelmények, a befolyásoló részesedés megszerzése; az algoritmikus kereskedés; a megbízásoknak az ügyfelek számára legkedvezőbb feltételek szerinti végrehajtása; a pénzügyi eszköz szabályozott piacon, MTF-en vagy OTF-en történő kereskedésének felfüggesztése vagy onnan való eltávolítása; a befektetési szolgáltatások és tevékenységek biztosításának szabadsága; a fióktelep létesítése; a rendszerek rugalmasságára, a szüneteltetési mechanizmusokra és az elektronikus kereskedésre vonatkozó intézkedések; az árlépésközök, az üzleti órák szinkronizálása, a pénzügyi eszközökkel való kereskedés engedélyezése, a pozíciólimitek és pozíciókezelési kontrollmechanizmus az árualapú származtatott termékekre vonatkozóan; az adatszolgáltatók engedély iránti kérelmének megadása és elutasítása, az APA-kkal, CTP-kkel és ARM-ekkel szembeni szervezeti követelmények és az illetékes hatóságok közötti együttműködés. A Bizottságnak az EUMSZ 290. cikke alapján, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban szabályozástechnikai standardtervezeteket kell elfogadnia, az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban.

(158)

A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 291. cikke alapján, végrehajtási aktusokban végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban. Az ESMA-ra kell rábízni a végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozását, a Bizottságnak történő benyújtásra a következőkre vonatkozóan: a befektetési vállalkozások engedélyének megadására és elutasítására érvényes eljárások, a befolyásoló részesedés megszerzése, az MTF-ek és az OTF-ek ügyleteinek véglegesítésére vonatkozó kereskedési folyamat, az eszközök kereskedésének felfüggesztése és beszüntetése, a befektetési szolgáltatások és tevékenységek biztosításának szabadsága, a fióktelep létesítése, a harmadik országbeli vállalkozások szolgáltatásnyújtása, a pozícióbirtokosok kategóriái szerinti pozíciójelentések, az engedély megadására, illetve az engedélykérelmek elutasítására vonatkozó eljárások, a határozatok közzététele tekintetében az információk benyújtásának eljárásai és formái az együttműködés kötelme, az illetékes hatóságok közötti együttműködés, az információcsere és az engedélyezést megelőző egyeztetés.

(159)

A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben értékeli a szervezett kereskedési rendszerek működését, a kkv-tőkefinanszírozási piac működését, az automatizált és nagysebességű kereskedéssel szembeni követelmények hatását, az egyes termékek vagy gyakorlatok kitiltásának mechanizmusával kapcsolatos tapasztalatokat és az intézkedések által az árualapú származtatott piacokra gyakorolt hatást.

(160)

2018. január 1-jéig a Bizottság jelentést készít, amelyben megvizsgálja az energiaárakra és az energiapiac működésére gyakorolt lehetséges hatást a 648/2012/EU rendeletben meghatározott elszámolási kötelezettség és biztosítéki követelmények alkalmazására megállapított átmeneti időszak lejártával. Adott esetben a Bizottság jogalkotási javaslatot terjeszt be vonatkozó jogszabály megállapítása vagy módosítása érdekében, többek között az 1227/2011/EU rendelet vonatkozásában.

(161)

A 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (39) lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy engedélyezzék az alternatívbefektetésialap-kezelőknek, hogy az alternatív befektetési alapok közös kezelésén felül bizonyos befektetési szolgáltatásokat nyújtsanak, többek között befektetési portfóliók kezelésére vonatkozó szolgáltatásokat, letéti és ügyviteli szolgáltatások a kollektív befektetési vállalkozások részvényeivel vagy befektetési jegyeivel kapcsolatban, valamint pénzügyi eszközökkel kapcsolatos megbízások fogadására és továbbítására irányuló szolgáltatásokat. Mivel e szolgáltatások nyújtására vonatkozó rendelkezések irányítására vonatkozó követelmények az Unióban harmonizálva vannak, azokra az ABAK-okra, amelyek számára hazai illetékes hatóságaik engedélyezték e szolgáltatások nyújtását, a fogadó tagállamban további engedélyezés vagy ugyanolyan hatású intézkedés nem alkalmazandó.

(162)

A jelenlegi jogi keretrendszer értelmében azoknak az ABAK-oknak, amelyek számára engedélyezett, hogy ilyen befektetési szolgáltatásokat nyújtsanak, és amelyek székhelyük szerinti tagállamuktól eltérő tagállamban kívánják e szolgáltatásokat nyújtani, további nemzeti követelményeknek kell megfelelniük, többek között külön jogi személyt kell létrehozniuk. A határokon átnyúló harmonizált befektetési szolgáltatások nyújtása előtt álló akadályok megszüntetése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az ugyanolyan jogi előírások értelmében ugyanolyan befektetési szolgáltatást nyújtó jogalanyok között azonos versenyfeltételek legyenek, egy ilyen szolgáltatások nyújtására felhatalmazott ABAK-nak képesnek kell lennie arra, hogy e szolgáltatásokat határokon átnyúlóan végezze a megfelelő bejelentési követelményeknek és a székhelye szerinti tagállama illetékes hatóságai által nyújtott engedélynek megfelelően.

(163)

A 2011/61/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(164)

Mivel az irányelv célját, – nevezetesen egy olyan egységes pénzügyi piac létrehozását, amelyben a befektetők hatékony védelemben részesülnek, és a teljes piac hatékonysága és egysége biztosított, és amely megköveteli közös szabályozási követelmények létrehozását a befektetési vállalkozások tekintetében, függetlenül attól, hogy azok az Unióban hol kaptak engedélyt, és amelyek oly módon szabályozzák a szabályozott piacok és más kereskedési rendszerek működését, hogy megakadályozzák, hogy az egyik piacon meglévő átláthatatlanság és zavar aláaknázza az uniós pénzügyi rendszer mint egész hatékony működését – a tagállamok nem tudják kielégítően magvalósítani, és mivel ezen irányelv léptéke és hatása miatt ez a cél uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban elfogadhat intézkedéseket. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ezen irányelv nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(165)

Mivel ez az irányelv és a 600/2014/EU rendelet kibővíti az ESMA feladatkörét, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak biztosítania kell, hogy megfelelő humán és pénzügyi erőforrások álljanak az ESMA rendelkezésére.

(166)

Ez az irányelv tiszteletben tartja a Charta által elismert alapvető jogokat és elveket, és azokkal a jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni; amilyen különösen a személyes adatok védelmének joga, a vállalkozás működtetésének joga, a fogyasztóvédelem joga, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jog, valamint a kétszeri perbeállítás vagy büntetés tilalma, és az irányelvet ezekkel a jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni.

(167)

A 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban az európai adatvédelmi biztossal konzultációt folytattak, aki véleményét 2012. február 10-én nyilvánította ki (40),

(168)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (41) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(169)

Az ezen irányelv belső jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek a korábbi irányelvekhez képest jelentősen módosultak. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből ered.

(170)

Ez az irányelv nem érinti a III. melléklet B. részében megjelölt irányelveknek a belső jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel és az alkalmazásuk kezdő napjával kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

a)

befektetési vállalkozások engedélyezési és működési feltételei;

b)

befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek harmadik országbeli vállalkozások általi végzése fióktelep létesítésével;

c)

szabályozott piacok engedélyezése és működtetése;

d)

adatszolgáltatók engedélyezése és működtetése; valamint

e)

az illetékes hatóságok általi felügyelet, együttműködés és végrehajtás.

a)

a 2. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (3) bekezdése, a 14. cikk és a 16–20. cikk,

b)

a II. cím II. fejezete, kivéve a 29. cikk (2) bekezdésének második albekezdését,

c)

a II. cím III. fejezete, kivéve a 34. cikk (2) és (3) bekezdését, valamint a 35. cikk (2)–(6) és (9) bekezdését,

d)

a 67–75. cikk, valamint a 80., 85. és 86. cikk.

a)

a 9. cikk (3) bekezdése, a 14. cikk, valamint a 16. cikk (2), (3) és (6) bekezdése,

b)

a 23–26. cikk, a 28. és 29. cikke kivéve a 29. cikk (2) második bekezdésének második albekezdését és a 30. cikket; továbbá

c)

a 67–75. cikk.

a)

a 2009/138/EK irányelvben említett viszontbiztosítási vagy engedményezési tevékenységeket folytató biztosítók és vállalkozások a hivatkozott irányelvben említett tevékenységek végzése tekintetében;

b)

azon személyek, akik kizárólag anyavállalataiknak, leányvállalataiknak vagy anyavállalatuk más leányvállalatainak nyújtanak befektetési szolgáltatásokat;

c)

a befektetési szolgáltatást nyújtó személyek, ha a szolgáltatást eseti jelleggel, szakmai tevékenységük keretében nyújtják, és az e tevékenységet szabályozó jogszabályok, rendelkezések vagy szakmai etikai kódex nem zárják ki az ilyen szolgáltatás nyújtását;

d)

azok a személyek, akik vagy amelyek árualapú származtatott termékektől, kibocsátási egységektől vagy az azokra vonatkozó származtatott termékektől eltérő pénzügyi eszközökkel saját számlára kereskednek, és semmilyen egyéb befektetési szolgáltatást nem nyújtanak, illetve semmilyen egyéb befektetési tevékenységet nem folytatnak árualapú származtatott termékektől, kibocsátási egységektől vagy az azokra vonatkozó származtatott termékektől eltérő pénzügyi eszközök vonatkozásában, kivéve, ha e személyek:

Ahhoz, hogy az a), i) vagy j) pont szerinti mentességet élvező személyek mentesüljenek, nem kötelesek megfelelni az ebben a pontban meghatározott feltételeknek.

e)

a 2003/87/EK irányelv szerinti megfelelési kötelezettségekkel terhelt működtetők, akik a kibocsátási egységekkel való kereskedés során nem hajtanak végre ügyfélmegbízásokat, és akik nem nyújtanak befektetési szolgáltatásokat, illetve a saját számlára történő kereskedésen kívül nem végeznek befektetési tevékenységeket, feltéve, hogy e személyek nem alkalmaznak nagysebességű algoritmikus kereskedési technikát;

f)

azon személyek, akik kizárólag a munkavállalói részesedési programok kezeléséből álló befektetési szolgáltatásokat nyújtanak;

g)

azon személyek, akik vagy amelyek olyan befektetési szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek kizárólag a munkavállalói részesedési programok kezeléséből, illetve a kizárólag anyavállalataik, leányvállalataik vagy anyavállalataik más leányvállalatai számára nyújtott befektetési szolgáltatásokból állnak;

h)

a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Unión belül hasonló feladatokat ellátó más nemzeti testületek tagjai, az olyan állami intézmények tagjai, amelyek tevékenysége az államadósság kezelése vagy az abban való részvétel az Unión belül, valamint azon, kettő vagy több tagállam által létesített nemzetközi pénzügyi intézmények tagjai, amelyek célja a finanszírozás mobilizálása, valamint az intézmény súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy finanszírozási szempontból veszélyeztetett tagjai számára pénzügyi segítségnyújtás;

i)

a kollektív befektetési vállalkozások és a nyugdíjalapok, függetlenül attól, hogy uniós szinten koordináltak-e, valamint az ilyen vállalkozások letétkezelői és alapkezelői;

j)

személyek:

feltéve, hogy:

k)

azon személyek, akik valamely más, az ezen irányelvben nem szabályozott szakmai tevékenység során nyújtanak befektetési tanácsokat, feltéve, hogy kifejezetten az ilyen tanácsadásért nem részesülnek díjazásban;

l)

a dán, illetve a finn nyugdíjalapok által létrehozott egyesületek, amelyek kizárólagos célja az ilyen egyesületekhez tartozó nyugdíjalapok vagyonának kezelése;

m)

az „agenti di cambio”, amelynek tevékenységeit és feladatait az 1998. február 24-i, 58. olasz törvényerejű rendelet 201. cikke szabályozza;

n)

a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének (4) bekezdése, illetve a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének (4) bekezdése szerinti átvitelirendszer-működtetők az említett irányelvek, a 714/2009/EK rendelet vagy a 715/2009/EK rendelet, illetve az e rendeletek alapján elfogadott kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások szerinti feladatuk végrehajtása során; az e jogalkotási aktusok szerinti illetve az említett rendeletek alapján elfogadott kereskedelmi szabályzatok vagy iránymutatások szerinti feladatuk végrehajtása céljára általuk igénybevett más, a nevükben szolgáltatóként eljáró személyek; valamint a villamosenergia-kiegyenlítő mechanizmusok vagy csővezetékes hálózatok vagy rendszerek működtetői vagy kezelői, amennyiben a villamos energia kínálatának és használatának kiegyensúlyozása céljából ilyen feladatokat végeznek.

Ez a mentesség az e pontban említett tevékenységeket végző személyekre csak azon befektetései tevékenységek végzése vagy befektetési szolgáltatások nyújtása kapcsán alkalmazandó, amelyeket e személyek a fent említett tevékenységek végzése érdekében árualapú származtatott ügyletekhez kapcsolódóan végeznek vagy nyújtanak. Ez a mentesség másodlagos piac – és így például a pénzügyi kapacitásjogok másodlagos kereskedésére szolgáló platform – üzemeltetése vonatkozásában nem alkalmazható.

o)

azon központi értéktárak, amelyeket az uniós jog ilyenként szabályoz, és amely mértékben azokat szabályozza.

a)

annak szükségessége, hogy a kiegészítő tevékenységek a csoport szintjén végzett tevékenységekhez képest kisebb részt képviseljenek;

b)

a kereskedési tevékenység volumene az adott eszközosztályban zajló összes kereskedési tevékenységhez viszonyítva.

a)

azok a 648/2012/EU rendelet 3. cikkében említett csoporton belüli ügyletek, amelyeket a csoport egészének likviditásával vagy kockázatkezelésével kapcsolatos célokra alkalmaznak;

b)

azok a származtatott ügyletek, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik a kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat;

c)

azok az árualapú származtatott ügyletek és kibocsátási egységekkel kapcsolatos ügyletek, amelyek a kereskedési helyszínen a likviditás biztosításával kapcsolatos kötelezettség teljesítésére szolgálnak, amennyiben e kötelezettségeket a szabályozó hatóságok vagy a kereskedelmi helyszínek az uniós jog vagy a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések értelmében előírják.

a)

nem rendelkeznek engedéllyel ügyfelek pénzeszközeinek vagy értékpapírjainak tartására, és akik emiatt soha nem adósodhatnak el ügyfeleikkel szemben; és

b)

nem nyújthatnak befektetési szolgáltatásokat, kivéve az átruházható értékpapírokkal és a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeivel kapcsolatos megbízások átvételét és továbbítását, és/vagy az ilyen pénzügyi eszközökkel kapcsolatos befektetési tanácsadást; és

c)

az ilyen szolgáltatás nyújtása során kizárólag a következőknek továbbíthatnak megbízásokat:

d)

befektetési szolgáltatásaikat kizárólag nyersanyagokkal, kibocsátási egységekkel és/vagy azok származtatott ügyleteivel, és kizárólag az ügyfeleik kereskedelmi kockázatainak fedezése céljából végzik, és ezek az ügyfelek kizárólag a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének 35. pontjában meghatározott helyi villamosenergia-ipari vállalkozások és/vagy a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott földgázipari vállalkozások, amelyek együtt a szóban forgó személyek tőkéjének vagy szavazati jogainak 100 %-ával rendelkeznek, felettük közös irányítást gyakorolnak és az ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének j) pontja alapján mentességet élveznek, ha az említett befektetési szolgáltatásokat maguk végzik; vagy

e)

befektetési szolgáltatásaikat kizárólag kibocsátási egységekkel és/vagy azok származtatott ügyleteivel, és csakis az ügyfeleik kereskedelmi kockázatainak fedezése céljából végzik, és ezek az ügyfelek kizárólag a 2003/87/EK irányelv 3. cikkének f) pontjában meghatározott működtetők, amelyek együtt a szóban forgó személyek tőkéjének vagy szavazati jogainak 100 %-ával rendelkeznek, felettük közös irányítást gyakorolnak és az ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének j) pontja alapján mentességet élveznek, ha az említett befektetési szolgáltatásokat maguk végzik.

a)

az 5. cikk (1) és (3) bekezdésében, és a 7–10., 21., 22. és 23. cikkben meghatározott engedélyezés, valamint folyamatos felügyelet feltételei és eljárásai, és az ezeknek megfelelő, a Bizottság által a 89. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok;

b)

a 24. cikk (1), (3), (4), (5), (7) és (10) bekezdésében, a 25. cikk (2), (5) és (6) bekezdésében, valamint – amennyiben a nemzeti rendszer az említett személyek számára engedélyezi a függő ügynökök kinevezését – a 29. cikkben és a vonatkozó végrehajtási intézkedésekben meghatározott üzletviteli kötelezettségek.

c)

a 16. cikk (3) bekezdésének első, hatodik és hetedik albekezdésében, valamint a 16. cikk (6) és (7) albekezdésében meghatározott szervezeti követelmények, és a Bizottság által a 89. cikkel összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén.

1.

„befektetési vállalkozás”: minden olyan jogi személy, amelynek rendes üzleti tevékenysége harmadik személyek részére egy vagy több befektetési szolgáltatás nyújtása és/vagy egy vagy több befektetési tevékenység végzése hivatásos alapon.

A tagállamok a befektetési vállalkozások meghatározásába felvehetnek jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásokat is, amennyiben:

Amennyiben azonban természetes személy nyújt olyan szolgáltatásokat, amelyek magukban foglalják harmadik személyek pénzeszközeinek és átruházható értékpapírjainak tartását, ezen irányelv és a 600/2014/EU rendelet alkalmazásában őt kizárólag akkor lehet befektetési vállalkozásnak tekinteni, ha az ezen irányelvben, a 600/2014/EU rendeletben és a 2013/36/EU irányelvben meghatározott egyéb követelmények sérelme nélkül megfelel a következő feltételeknek:

2.

„befektetési szolgáltatások és tevékenységek”: az I. melléklet C. szakaszában felsorolt eszközök bármelyikéhez kapcsolódó, az I. melléklet A. szakaszában felsorolt szolgáltatások és tevékenységek bármelyike.

A Bizottság a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák:

3.

„kiegészítő szolgáltatás”: az I. melléklet B. szakaszában felsorolt szolgáltatások bármelyike;

4.

„befektetési tanácsadás”: egy vagy több ügylet tekintetében pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, személyre szóló ajánlások nyújtása valamely ügyfélnek akár az ügyfél kérésére, akár a befektetési vállalkozás kezdeményezésére;

5.

„megbízások végrehajtása az ügyfelek nevében”: az ügyfelek nevében egy vagy több pénzügyi eszköz vételére vagy eladására irányuló megállapodások megkötése, amely magában foglalja a hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások által kibocsátott pénzügyi eszközök értékesítésére vonatkozó megállapodások megkötését a kibocsátás pillanatában;

6.

„saját számlára történő kereskedés”: kereskedés saját eszköz terhére, amely egy vagy több pénzügyi eszközre irányuló ügylet megkötését eredményezi;

7.

„árjegyző”: olyan személy, aki a pénzügyi piacokon folyamatosan jelen van, mint aki hajlandó saját számlára kereskedni saját eszköze terhére, általa meghatározott árakon pénzügyi eszközök vételével és eladásával;

8.

„portfóliókezelés”: ügyfelek által adott megbízásoknak megfelelően portfólió kezelése ügyfelenkénti mérlegelés alapján, amennyiben az ilyen portfóliók tartalmaznak egy vagy több pénzügyi eszközt is;

9.

„ügyfél”: bármely természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a befektetési vállalkozás befektetési vagy kiegészítő szolgáltatást nyújt;

10.

„szakmai ügyfél”: a II. mellékletben megállapított kritériumoknak megfelelő ügyfél;

11.

„lakossági ügyfél”: a nem szakmai ügyfél;

12.

„kkv-tőkefinanszírozási piac”: olyan multilaterális kereskedési rendszer, amelyet kkv-tőkefinanszírozási piacként vettek nyilvántartásba, a 33. cikknek megfelelően;

13.

„kis- és középvállalkozások”: ezen irányelv alkalmazásában olyan vállalkozások, amelyeknek az előző három naptári évben az év végi jegyzések alapján az átlagos piaci tőkeértéke 200 000 000 eurónál kevesebb volt;

14.

„limitáras megbízás”: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízás;

15.

„pénzügyi eszköz”: az I. melléklet C. szakaszában meghatározott eszközök;

16.

„C6. származtatott energiaügyletek” az I. melléklet C.6. szakaszában említett olyan opciók, határidős ügyletek, swapügyletek és bármely más származtatott ügylet, amelyek szénre vagy olajra vonatkoznak, amelyekkel OTF-en kereskednek, és amelyeket természetben kell kiegyenlíteni;

17.

„pénzpiaci eszköz”: az eszközök olyan osztályai, amelyekkel rendszerint a pénzpiacon kereskednek, például államkötvények, letéti igazolások, kereskedelmi papírok, kivéve a fizetőeszközöket;

18.

„piacműködtető”: olyan személy vagy személyek, aki/akik irányítják és/vagy működtetik a szabályozott piac üzletvitelét, és aki/akik lehetnek maga a szabályozott piac is;

19.

„multilaterális rendszer” valamely rendszer, amelyben több harmadik fél pénzügyi eszközökre irányuló vételi és eladási szándéka hozható össze a rendszeren belül;

20.

„rendszeres internalizáló”: olyan befektetési vállalkozás, amely az ügyfélmegbízások végrehajtásakor saját számlára kereskedik szervezetten, gyakran, rendszeresen és jelentős nagyságrendben, valamely szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren vagy szervezett kereskedési rendszeren kívül, és multilaterális rendszer működtetése nélkül;

A gyakoriság és rendszeresség teljesülését azon tőzsdén kívüli kötések számával kell mérni, amelyeket a befektetési vállalkozás az adott pénzügyi eszközt illetően az ügyfélmegbízások végrehajtásakor saját számlára teljesít. A jelentős nagyságrendet vagy a befektetési vállalkozás által egy adott pénzügyi eszköz tekintetében végzett tőzsdén kívüli kereskedésnek az összes kereskedéshez viszonyított méretével vagy az adott pénzügyi eszközt illetően a befektetési vállalkozás által végzett tőzsdén kívüli kereskedésnek az Unión belüli összes kereskedéshez viszonyított méretével kell mérni. Ahhoz, hogy egy befektetési vállalkozás rendszeres internalizálónak minősüljön, mindkét előre meghatározott küszöbértéket – azaz egyrészről a gyakoriság és rendszeresség küszöbértékét, másrészről a jelentős nagyságrendre vonatkozó küszöbértéket is – túl kell lépnie, vagy úgy kell döntenie, hogy részt vesz a rendszeres internalizálókra vonatkozó rendszerben;

21.

„szabályozott piac”: a piacműködtető által működtetett és/vagy irányított multilaterális rendszer, amely – a rendszeren belül és annak beavatkozást kizáró szabályaival összhangban – összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez a szabályai és/vagy rendszerei alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében, és amely engedéllyel rendelkezik, és az ezen irányelv III. címével összhangban és rendezetten működik;

22.

„multilaterális kereskedési rendszer (MTF)”: valamely befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett multilaterális rendszer, amely több harmadik fél pénzügyi eszközökre irányuló vételi és eladási szándékát hozza össze – a rendszeren belül és a beavatkozást kizáró szabályokkal összhangban – oly módon, hogy az szerződést eredményez ezen irányelv II. címével összhangban;

23.

„szervezett kereskedési rendszer (OTF)”: multilaterális rendszer, amely nem szabályozott piac vagy MTF, és amelyben több, harmadik féltől származó, kötvények, strukturált pénzügyi eszközök, kibocsátási egységek és származtatott termékek vételi és eladási szándéka hozható össze a rendszeren belül, oly módon, hogy az szerződést eredményez ezen irányelv II. címével összhangban;

24.

„kereskedési helyszín”: bármely szabályozott piac, multilaterális kereskedési rendszer vagy szervezett kereskedési rendszer;

25.

„likvid piac”: pénzügyi eszközöknek vagy pénzügyi eszközök kategóriájának olyan piaca, ahol folyamatosan üzletkötésre kész és hajlandó vevők és eladók vannak jelen, ami az alábbi kritériumok alapján állapítandó meg, figyelembe véve az adott pénzügyi eszköz vagy pénzügyieszköz-kategória sajátos piaci struktúráját:

26.

„illetékes hatóság”: ezen irányelv eltérő rendelkezése hiányában az egyes tagállamok által a 67. cikkel összhangban kijelölt hatóság;

27.

„hitelintézet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti hitelintézet.

28.

„ÁÉKBV-kezelő társaság”: a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (43) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaság;

29.

„függő ügynök”: olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely az általa képviselt egyetlen befektetési vállalkozás teljes körű és feltétel nélküli felelőssége alatt eljárva segíti elő a befektetési és/vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtását ügyfelek vagy jövőbeli ügyfelek számára, továbbá az ügyfelektől befektetési szolgáltatásokra vagy pénzügyi eszközökre vonatkozó utasításokat vagy megbízásokat fogad és továbbít, valamint pénzügyi eszközöket helyez ki, vagy tanácsot ad az ügyfelek vagy jövőbeni ügyfelek számára az ilyen pénzügyi eszközök vagy szolgáltatások tekintetében;

30.

„fióktelep”: az üzleti tevékenység olyan helyszíne, amely a befektetési vállalkozás része, de nem a központi ügyviteli helye, nem rendelkezik jogi személyiséggel, és amely befektetési szolgáltatásokat nyújt és/vagy befektetési tevékenységeket végez, és amely nyújthat olyan kiegészítő szolgáltatásokat is, amelyekre a befektetési vállalkozás engedélyt kapott; egy másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás által a tagállamban létrehozott valamennyi üzletviteli helyet egyetlen fióktelepnek kell tekinteni;

31.

„befolyásoló részesedés”: befektetési vállalkozásban fennálló bármely olyan közvetlen vagy közvetett részesedés, amely vagy a tőke, vagy a szavazati jogok 10 %-át vagy annál többet képvisel a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (44) 9. és 10. cikkében meghatározottak szerint, figyelembe véve az említett irányelv 12. cikke (4) és (5) bekezdésében meghatározott, a szavazati jogok összesítésére vonatkozó feltételeket, vagy amely jelentős befolyás gyakorlását teszi lehetővé azon befektetési vállalkozás irányítása felett, amelyben a részesedés fennáll;

32.

„anyavállalat”: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (45) 2. cikkének 9. és 22. pontjában meghatározott anyavállalat;

33.

„leányvállalat”: a 2013/34/EUirányelv 2. cikke 10. és 22. pontjának értelmében vett leányvállalat, ideértve a végső anyavállalat leányvállalatának bármely leányvállalatát is;

34.

„csoport”: a 2013/34/EU irányelv 2. cikke 11. pontjában meghatározott csoport;

35.

„szoros kapcsolat”: olyan helyzet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személy a következő tényezők valamelyike révén kapcsolatban áll egymással:

36.

„vezető testület”: valamely befektetési vállalkozásnak, piacműködtetőnek vagy adatszolgáltatónak a nemzeti joggal összhangban kinevezett testülete vagy testületei, amely(ek) jogosult(ak) a szervezet stratégiájának, céljainak és általános irányításának a meghatározására, és amely(ek) felügyeli(k) és ellenőrzi(k) a vezetői döntéshozatalt, és amely magában foglalja azokat a személyeket is, akik a szervezet üzleti tevékenységét ténylegesen irányítják.

Amikor ezen irányelv a vezető testületre hivatkozik és a nemzeti jog szerint a vezető testület ügyvezetői és felügyeleti funkcióit eltérő testületekre vagy egyetlen testületen belül eltérő tagokra bízzák, a tagállam a nemzeti jog szerint azonosítja a felelős testületeket vagy a vezető testület felelős tagjait, kivéve, ha ezen irányelv eltérően rendelkezik.

37.

„felső vezetés”: a befektetési vállalkozásnál, piacműködtetőnél vagy adatszolgáltatónál vezetői feladatot ellátó azon egyének, akik a szervezet mindennapi vezetéséért felelősek és a vezető testület előtt elszámoltathatóak, ideértve a szolgáltatások és termékek ügyfeleknek történő, a vállalkozás és személyzete által végzett forgalmazását érintő szabályozások végrehajtását;

38.

„saját kitettség nélküli ügyletpárosítás”: olyan ügylet, ahol a közvetítő a vevő és az eladó közé helyezi magát oly módon, hogy a tranzakció végrehajtása során nincs kitéve piaci kockázatnak, mivel mindkét oldalt egyszerre hajtják végre, valamint a tranzakciót olyan áron hajtják végre, hogy a közvetítőnek nincs nyeresége vagy vesztesége az előre meghirdetett jutalékon vagy díjon kívül;

39.

„algoritmikus kereskedés”: olyan, pénzügyi eszközökkel folytatott kereskedés, amelynek során a megbízások egyedi paramétereit – például azt, hogy kezdeményezni kell-e egy megbízást, mi legyen a megbízás időzítése, ára vagy mennyisége, és hogyan történjen a megbízás kezelése annak benyújtása után – egy számítógépes algoritmus határozza meg automatikusan, vagyis korlátozott emberi beavatkozással vagy emberi beavatkozás nélkül, és nem foglalja magában azokat a rendszereket, amelyeket csak a megbízások egy vagy több kereskedési helyszínre irányítására vagy olyan megbízások feldolgozására alkalmaznak, amely nem foglalja magában kereskedési paraméterek meghatározását vagy a megbízások megerősítésére vagy a végrehajtott tranzakciók kereskedést követő feldolgozására használnak;

40.

„nagysebességű algoritmikus kereskedési technika”: bármely, az alábbi sajátosságokkal jellemezhető kereskedési technika:

41.

„közvetlen elektronikus hozzáférés”, olyan mechanizmus, amely szerint egy kereskedési helyszín tagja vagy résztvevője egy személynek vagy ügyfélnek megengedi az ő kereskedési kódjának használatát, hogy az a személy elektronikusan továbbíthasson egy pénzügyi eszközre vonatkozó megbízásokat, közvetlenül a kereskedési helyszínnek, és magában foglal olyan mechanizmusokat is, hogy a személy a tag vagy résztvevő vagy ügyfél infrastruktúráját, vagy bármiféle, a tag vagy résztvevő vagy ügyfél által biztosított csatlakozási rendszert használ a megbízások továbbítására (közvetlen piaci hozzáférés), valamint olyan mechanizmusokat, amelyek esetén e személy nem használja ezen infrastruktúrát (szponzorált hozzáférés);

42.

„keresztértékesítés gyakorlata” (cross-selling): egy befektetési szolgáltatás felkínálása egy másik szolgáltatással vagy termékkel együtt, egy csomag részeként vagy ugyanazon megállapodás vagy csomag feltételeként;

43.

„strukturált betét”: a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (46) 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott olyan betét, amelynek lejáratkor a teljes összegét vissza kell fizetni, olyan feltételek alapján, melyek szerint az esedékes kamatok és prémiumok olyan képlet alapján fizetendők (vagy képezik kockázat tárgyát), amelyben szerepel a következő tényezők valamelyike:

44.

„átruházható értékpapírok”: az értékpapírok tőkepiacon forgatható fajtái, a fizetőeszközök kivételével, például:

45.

„letéti igazolások”: külföldi kibocsátó értékpapírjainak tulajdonjogát bizonyító, tőkepiacon forgatható értékpapírok, amelyek bevezethetők egy szabályozott piacra és a külföldi kibocsátó értékpapírjaitól függetlenül kereskedhetők;

46.

„tőzsdén kereskedett alap”: olyan alap, amelynek legalább egy befektetési jegyével vagy részvényosztályával kereskednek a nap folyamán legalább egy kereskedési helyszínen és van legalább egy olyan árjegyző, amely fellép annak biztosítására, hogy a kereskedési helyszínen kereskedett befektetési egységek vagy részvények ára jelentős mértékben ne térjen el azok nettó eszközértékétől, illetve adott esetben azok indikatív nettó eszközértékétől;

47.

„certifikátok”: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 27. pontjában meghatározott certifikátok;

48.

„strukturált pénzügyi termékek”: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 28. pontjában meghatározott strukturált pénzügyi termékek;

49.

„származtatott termékek”: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 29. pontjában meghatározott származtatott termékek;

50.

„árualapú származtatott termékek”: a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 30. pontjában meghatározott árualapú származtatott termékek;

51.

„központi szerződő fél (CCP)”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott központi szerződő fél;

52.

„jóváhagyott közzétételi mechanizmus” vagy „APA”: olyan személy, aki ezen irányelv szerint fel van hatalmazva azon szolgáltatás nyújtására, hogy a befektetési vállalkozások nevében közzétegye a kereskedési jelentéseket, a 600/2014/EU rendelet 20. és 21. cikke alapján;

53.

„összesítettadat-szolgáltató” vagy „CTP”: olyan személy, aki ezen irányelv szerint fel van hatalmazva azon szolgáltatás nyújtására, hogy összegyűjtse a szabályozott piacokról, az MTF-ektől, az OTF-ektől és a jóváhagyott közzétételi mechanizmusoktól a 600/2014/EU rendelet 6., 7., 10., 12., 13., 20. és 21. cikkében felsorolt pénzügyi eszközökről szóló kereskedési jelentéseket, és azokat olyan, folyamatos és élő elektronikus adatfolyamba vonja össze, amely pénzügyi eszközönként árfolyam- és volumen-adatokat biztosít;

54.

„jóváhagyott jelentési mechanizmus” vagy „ARM”: olyan személy, aki ezen irányelv szerint fel van hatalmazva azon szolgáltatás nyújtására, hogy a befektetési vállalkozások nevében bejelentse az ügyletek adatait az illetékes hatóságoknak vagy az ESMA-nak;

55.

„székhely szerinti tagállam”:

56.

„fogadó tagállam”: a székhely szerinti tagállamtól eltérő azon tagállam, amelyben a befektetési vállalkozásnak fióktelepe van, vagy ahol befektetési szolgáltatásokat nyújt és/vagy tevékenységeket végez, vagy az a tagállam, amelyben a szabályozott piac megfelelő mechanizmusokat biztosít, hogy lehetővé tegye a rendszere keretében történő kereskedést azon távoli tagjai vagy résztvevői számára, akiknek/amelyeknek a lakóhelye/székhelye ugyanazon tagállamban található;

57.

„harmadik országbeli vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy befektetési tevékenységet végző hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak minősülne, ha központi ügyviteli helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye az Unióban helyezkedne el;

58.

„nagykereskedelmi energiatermék”: az 1227/2011/EU rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott nagykereskedelmi energiatermék;

59.

„mezőgazdasági áru alapú származtatott ügyletek”: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (47) 1. cikkében és I. mellékletének I–XX. részében és XXIV/1. részében felsorolt termékekhez kapcsolódó származtatott ügyletek;

60.

„állampapír-kibocsátó”: az alább felsorolt szereplők bármelyike, amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki:

61.

„állampapír”: állampapír-kibocsátó által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

62.

„tartós adathordozó”: bármely olyan eszköz, amely:

63.

„adatszolgáltató”: bármely APA, CTP vagy ARM.

a)

minden jogi személy befektetési vállalkozás központi ügyviteli helye azonos tagállamban legyen a létesítő okirat szerinti székhellyel;

b)

a nem jogi személy befektetési vállalkozás vagy a nemzeti jogszabályok szerint létesítő okirat szerinti székhellyel nem rendelkező jogi személy befektetési vállalkozás központi ügyviteli helye azon tagállamban legyen, amelyben üzleti tevékenységét ténylegesen végzi.

a)

az e cikk (2) bekezdése értelmében a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára nyújtandó információk, az üzleti tervet is ideértve;

b)

a befektetési vállalkozások irányítására vonatkozó, a 9. cikk (6) bekezdése szerinti követelmények, valamint a 9. cikk (5) bekezdése szerinti értesítés céljára szolgáló információk;

c)

a befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesekre és tagokra vonatkozó követelmények, valamint azon tényezők, amelyek – a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint – megakadályozhatják az illetékes hatóságot felügyeleti feladatainak hatékony teljesítésében.

a)

12 hónapon belül nem használja fel az engedélyt, az engedélyről kifejezetten lemond, vagy a megelőző hat hónap során befektetési szolgáltatást nem nyújtott, illetve befektetési tevékenységet nem végzett, kivéve, ha az érintett tagállam előírta, hogy ilyen esetekben az engedély érvényét veszti;

b)

valótlan nyilatkozatok tételével, vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével szerezte meg az engedélyt;

c)

már nem felel meg azon feltételeknek, amelyek alapján az engedélyt kiadták, úgymint a 575/2013/EU rendeletben megállapított feltételek teljesítése;

d)

súlyosan és rendszeresen megsértette a befektetési vállalkozások működési feltételeire irányadó, ezen irányelv vagy a 600/2014/EU rendelet alapján elfogadott rendelkezéseket;

e)

azon esetek bármelyikének hatálya alá tartozik, ennek az irányelvnek a hatókörén kívül eső ügyekben, amikor a nemzeti jog a visszavonást előírja.

a)

a vállalkozás szervezeti felépítését a befektetési szolgáltatások és tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások biztosítása tekintetében, ideértve a személyzettől megkövetelt képességeket, szaktudást és tapasztalatot, a vállalkozás szolgáltatásnyújtásához és tevékenységeinek elvégzéséhez szükséges erőforrásokat, eljárásokat és mechanizmusokat, figyelembe véve üzleti tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, és mindazokat a követelményeket, amelyeknek a vállalkozás köteles megfelelni;

b)

a kínált vagy biztosított szolgáltatásokra, tevékenységekre, termékekre és műveletekre vonatkozó politikát, összhangban a vállalkozás kockázatviselő képességével, valamint a vállalkozás azon ügyfeleinek jellemzőivel és igényeivel, akik számára azokat kínálják vagy biztosítják, ideértve adott esetben a megfelelő stressztesztek elvégzését is;

c)

az ügyfeleknek való szolgáltatásnyújtásban részt vevő személyekre vonatkozó, arra irányuló javadalmazási politikát, hogy az a felelős magatartásra, az ügyfelekkel szembeni tisztességes eljárásra, és az ügyfelekkel fennálló kapcsolatokban az érdekellentétek elkerülésére ösztönözzön;

a)

olyan alternatív szabályok életbe léptetése, amelyek biztosítják az ilyen befektetési vállalkozások megalapozott és megbízható irányítását és az ügyfelek érdekeinek megfelelő figyelembevételét, valamint a piac integritását

b)

az érintett természetes személyek megfelelően jó hírnévvel, kellő tudással és tapasztalattal rendelkezzenek, és fordítsanak elegendő időt feladataik ellátására.

a)

egy másik tagállamban vagy a részesedésszerzés tárgyát képező társaság ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosítóintézet, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy ÁÉKBV alapkezelő társaság;

b)

egy másik tagállamban vagy a részesedésszerzés tárgyát képező társaság ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosítóintézet, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy ÁÉKBV alapkezelő társaság anyavállalata; vagy

c)

egy másik tagállamban vagy a részesedésszerzés tárgyát képező társaság ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosítóintézet, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy ÁÉKBV alapkezelő társaság felett ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személy.

a)

az Unión kívül található vagy az Európai Unión kívüli szabályozás alá tartozó természetes vagy jogi személy;

b)

olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem tartozik ezen irányelv, a, a 2009/65/EK, a, 2009/138/EK, vagy a 2013/36/EU irányelv szerinti felügyelet hatálya alá.

a)

a részesedést szerezni kívánó jó hírneve;

b)

a szándékolt részesedésszerzés eredményeképpen a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységét irányító bármely személy jó hírneve és tapasztalata;

c)

a részesedést szerezni kívánó személy pénzügyi megbízhatósága, különösen a részesedésszerzés tárgyát képező befektetési vállalkozásban folytatott és tervezett üzleti tevékenység típusával kapcsolatban;

d)

annak kérdése, hogy a befektetési vállalkozás képes lesz-e teljesíteni és folyamatosan teljesíteni az ezen az irányelven és adott esetben egyéb irányelveken – mégpedig a 2002/87/EK és a 2013/36/EU irányelven – alapuló prudenciális követelményeket és különösen, hogy vajon az a csoport, amelynek részévé válik, olyan szerkezetű-e, amely lehetővé teszi a hatékony felügyelet gyakorlását, az illetékes hatóságok közötti hatékony információcserét és az illetékes hatóságok közötti hatáskörmegosztás meghatározását;

e)

léteznek-e ésszerű okok annak feltételezésére, hogy a szándékolt részesedésszerzéssel kapcsolatban pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg a 2005/60/EK irányelv 1. cikke értelmében, vagy hogy a tervezett részesedésszerzés növelheti annak kockázatát.

a)

az ilyen árjegyzést – az esetleges kivételes körülmények kivételével – a kereskedési helyszín kereskedési idejének egy meghatározott arányú részében folyamatosan kell végrehajtania, és ezáltal rendszeres és előre látható módon likviditást kell biztosítania a kereskedési helyszínen.

b)

kötelező érvényű írásbeli megállapodást kell kötnie a kereskedési helyszínnel, amelynek legalább a befektetési vállalkozás a) pont szerinti kötelezettségeit meg kell határoznia, és

c)

hatékony rendszerekkel és ellenőrző mechanizmusokkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy mindenkor teljesíteni tudja a b) pontban említett megállapodás szerinti kötelezettségeit,

a)

a különböző befektetési szolgáltatásokat nyújtó és/vagy befektetési tevékenységeket folytató és kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó, vagy ezek különböző kombinációival foglalkozó befektetési vállalkozásokra vonatkozóan az (1)–(6) bekezdésben előírt szervezeti követelmények további részletei, amelyek keretében az (5) bekezdésben foglalt szervezeti követelményekkel kapcsolatos előírásoknak oly módon kell egyedi követelményeket meghatározniuk a közvetlen piaci hozzáférés és a szponzorált hozzáférés vonatkozásában, hogy az biztosítsa, hogy a szponzorált hozzáférésre vonatkozó kontrollmechanizmusok legalább egyenértékűek legyenek a közvetlen hozzáférésre vonatkozóakkal;

b)

azok a körülmények, amelyek fennállása esetén a befektetési vállalkozás köteles megkötni a (3) bekezdés b) pontjában említett árjegyzési megállapodást, valamint az ilyen megállapodások tartalma, ideértve a kereskedési helyszín kereskedési idejének a (3) bekezdésben említett részét is;

c)

azok a helyzetek, amelyek a (3) bekezdésben említett kivételes körülménynek minősülnek, ideértve a rendkívüli volatilitási körülményeket, a politikai és makrogazdasági eseményeket, a rendszerszintű, illetve operatív eseményeket, valamint az olyan körülményeket is, amelyek a befektetési vállalkozást megakadályozzák az (1) bekezdésben említett prudens kockázatkezelési gyakorlat fenntartásában;

d)

a (2) bekezdés ötödik albekezdésében említett jóváhagyott forma tartalma és formátuma, valamint annak az időszaknak a hossza, ameddig a befektetési vállalkozásnak meg kell őriznie az említett nyilvántartást.

a)

legyen megfelelően felszerelt azon kockázatok kezelésére, amelyeknek ki van téve, hogy megfelelő megállapodásokat és rendszereket hozzon létre a működését veszélyeztető összes lényeges kockázat azonosítására, és hatékony intézkedéseket hozzon az ilyen kockázatok csökkentésére;

b)

hatékony mechanizmusokkal segítse elő a rendszereiben végrehajtott ügyletek hatékony és határidőben történő véglegesítését; valamint

c)

az engedélyezés időpontjában és folyamatosan is rendelkezzék rendezett működésének elősegítésére kellő pénzügyi forrásokkal, tekintettel a piacon kötött ügyletek jellegére és kiterjedésére, valamint azon kockázatok körére és fokára, amelyeknek ki van téve.

a)

amikor úgy döntenek, hogy az általuk üzemeltetett OTF-en megbízást adnak le vagy vonnak vissza;

b)

amikor úgy döntenek, hogy egy adott ügyfélmegbízást nem párosítanak az adott időpontban a rendszerben rendelkezésre álló megbízásokkal, feltéve, hogy ez megfelel az ügyfelektől kapott konkrét utasításoknak és a 27. cikk szerinti kötelezettségeiknek.

a)

tartós adathordozón kell nyújtani; valamint

b)

annak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy – figyelembe véve az ügyfél jellegét – az ügyfél megalapozott döntést hozhasson azon szolgáltatással kapcsolatban, amelyre nézve az összeférhetetlenség fennáll.

a)

azon lépések meghatározása, amelyek megtétele a többféle befektetési és kiegészítő szolgáltatásnak, illetve azok kombinációinak nyújtása során ésszerűen elvárható a befektetési vállalkozásoktól az összeférhetetlenség megállapítása, megelőzése, kezelése és közlése érdekében;

b)

megfelelő kritériumok megállapítása azon összeférhetetlenségi formák meghatározásához, amelyek fennállása sértheti a befektetési vállalkozás ügyfeleinek vagy potenciális ügyfeleinek érdekeit.

a)

befektetési tanács nyújtásakor a befektetési vállalkozás köteles a befektetési tanácsadást megelőzően kellő időben tájékoztatni az ügyfelet az alábbiakról:

b)

a pénzügyi eszközökre és javasolt befektetési stratégiákra vonatkozó tájékoztatásnak magában kell foglalnia a megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az adott eszközökbe történő befektetéssel vagy az egyes befektetési stratégiákkal kapcsolatos kockázatokról, valamint arról, hogy – figyelembe véve az e cikk (2) bekezdése szerinti azonosított célpiacot – a pénzügyi eszközt lakossági vagy szakmai ügyfeleknek szánták-e;

c)

a befektetési és kiegészítő szolgáltatásokkal összefüggő költségekre és kapcsolódó díjakra vonatkozó tájékoztatás magában foglalja a tanácsadás költségét, adott esetben az ügyfélnek ajánlott vagy értékesített pénzügyi eszköz költségét, valamint az ügyfél általi fizetés módját, beleértve az esetlegesen harmadik féltől származó befizetéseket is.

a)

köteles a piacon elérhető pénzügyi eszközök olyan kellően nagy körét értékelni, amely kellően változatos az eszközök típusa, kibocsátója vagy a termékek nyújtója szerint ahhoz, hogy biztosítsa az ügyfél befektetési céljainak megfelelő teljesülését, és nem korlátozódhat azokra a pénzügyi eszközökre, amelyeket

b)

nem fogadhat el és nem tarthat vissza semmilyen díjat, jutalékot vagy olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást, amelyet valamely harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy biztosít az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatással összefüggésben. Az olyan kisebb nem pénzbeli juttatásokat, amelyek javíthatják az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás színvonalát, és nagyságrendjüknél vagy jellegüknél fogva nem tekinthető úgy, hogy veszélyeztetnék a befektetési vállalkozás azon kötelezettségének teljesítését, hogy az ügyfél érdekének leginkább megfelelő módon járjon el, világosan közölni kell, és azok nem tartoznak ezen alpont hatálya alá.

a)

célja, hogy javítsa az érintett ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségét; valamint

b)

nem gátolja a befektetési vállalkozást abban, hogy megfeleljen annak a kötelezettségének, amely szerint becsületesen, tisztességesen, szakszerűen és ügyfelei legjobb érdekének megfelelően kell eljárnia.

a)

azokat a feltételeket is, amelyeket a tájékoztatásnak teljesítenie kell ahhoz, hogy tisztességes, egyértelmű és félrevezetéstől mentes legyen;

b)

az ügyfelek számára az ügyfelek besorolásáról, a befektetési vállalkozásokról és szolgáltatásaikról, a pénzügyi eszközökről, a költségekről és a díjakról nyújtott tájékoztatás tartalmára és formájára vonatkozó részleteket;

c)

a piacon elérhető pénzügyi eszközök adott körének értékelésére szolgáló kritériumokat;

d)

az ösztönzőkben részesülő cégek esetében az annak értékelésére szolgáló kritériumokat, hogy teljesítik-e az ügyfél érdekének leginkább megfelelő, becsületes, tisztességes és szakszerű eljárásmóddal kapcsolatos kötelezettségüket.

a)

a az ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek kínált vagy nyújtott szolgáltatás(ok) jellegét, figyelemmel az ügyletek fajtájára, céljára, nagyságrendjére és gyakoriságára;

b)

a kínált vagy figyelembe vett termékek jellegét és körét, ideértve a pénzügyi eszközök különféle típusait;

c)

az ügyfél vagy potenciális ügyfelek lakossági vagy szakmai jellegét, vagy – a (4) és (5) bekezdés esetében – jogosult szerződő felekként történt besorolásukat.

a)

a szolgáltatások az alábbi pénzügyi eszközök valamelyikéhez kapcsolódnak:

E pont alkalmazásában, amennyiben teljesülnek a 2003/71/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében meghatározott követelmények és eljárás, a harmadik országbeli piac a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekinthető.

b)

a szolgáltatást az ügyfél vagy a potenciális ügyfél kezdeményezésére nyújtják;

c)

az ügyfél vagy potenciális ügyfél egyértelmű tájékoztatást kapott arról, hogy e szolgáltatás nyújtása során a befektetési vállalkozásnak nem kell felmérnie a pénzügyi eszköz vagy nyújtott vagy felkínált szolgáltatás megfelelőségét, és ezért az ügyfél nem élvezheti az üzleti magatartásra vonatkozó megfelelő szabályok védelmét. Az ilyen figyelmeztetés egységesített formátumban is kiadható;

d)

a befektetési vállalkozás teljesíti a 23. cikk alapján fennálló kötelezettségeit.

a)

az ügyfél beleegyezett, hogy a megfelelőségi nyilatkozatot az ügylet megkötését követően indokolatlan késedelem nélkül átvegye; valamint

b)

a befektetési vállalkozás megadta azt a választási lehetőséget az ügyfél számára, hogy az ügyletet elhalassza annak érdekében, hogy a megfelelőségi nyilatkozatot átvegye.

a)

az ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek kínált vagy nyújtott szolgáltatás(ok) jellegét, figyelemmel az ügyletek fajtájára, céljára, nagyságrendjére és gyakoriságára;

b)

a felkínált vagy tervezett termékek jellegét, köztük a pénzügyi eszközök különféle típusait;

c)

az ügyfél vagy potenciális ügyfelek lakossági vagy szakmai jellegét vagy a (6) bekezdés esetében az elfogadható partnerként való besorolásukat.

a)

a (4) bekezdés a) pontja ii. és iii. alpontjának megfelelően az olyan pénzügyi eszközök, amelyek szerkezetükből adódóan az ügyfél számára megnehezítik az azokhoz kapcsolódó kockázatok felmérését;

b)

a (4) bekezdés a) pontja v. alpontjának megfelelően az olyan strukturált betétek, amelyek szerkezetükből adódóan megnehezítik, hogy az ügyfél felmérje a megtérülési kockázatot vagy a termék lejárat előtti eladásának költségeit;

a)

azon ismérvek, amelyek alapján azon különféle tényezők relatív fontossága megállapítható, amelyeket az (1) bekezdés alapján figyelembe lehet venni a lehető legjobb eredmény megállapításához, tekintettel a megbízás nagyságrendjére és fajtájára, valamint az ügyfél lakossági vagy szakmai jellegére;

b)

azon tényezők, amelyeket a befektetési vállalkozás figyelembe vehet, amikor a megbízások végrehajtására vonatkozó szabályokat felülvizsgálja, és azon körülmények, amelyek fennállása esetén az ilyen szabályok megváltoztatása szükséges lehet. Különösen azon tényezők, amelyek alapján meghatározható, hogy mely helyszínek teszik lehetővé a befektetési vállalkozások számára, hogy egységesen a legjobb eredményeket érjék el az ügyfelek megbízásainak végrehajtása során;

c)

az ügyfeleknek a megbízások végrehajtására vonatkozó politikáról az (5) bekezdés alapján nyújtandó információ jellege és mértéke.

a)

a végrehajtás minőségével kapcsolatban a (3) bekezdés értelmében nyilvánosságra hozandó adatok konkrét tartalmát, formátumát és időtartamát, figyelembe véve a végrehajtási helyszín és a szóban forgó pénzügyi eszköz típusát;

b)

a befektetési vállalkozások által a (6) bekezdés értelmében nyilvánosságra hozandó információk tartalmát és formátumát.

a)

azon eljárások és szabályok feltételei és jellege, amelyek az ügyfélmegbízások azonnali, tisztességes és gyors végrehajtását eredményezik, valamint azon helyzetek, illetve az ügyletek azon fajtái, amelyek esetében a befektetési vállalkozások ésszerűen eltérhetnek az azonnali végrehajtástól annak érdekében, hogy az ügyfelek számára előnyösebb feltételeket érjenek el;

b)

azon különféle módszerek, amelyek alkalmazásával úgy tekinthető, hogy a befektetési vállalkozás megfelelt az azonnal nem végrehajtható limitáras ügyfélmegbízások piaci közzétételére vonatkozó kötelezettségének.

a)

ügyfélként a (2) bekezdés alapján történő kezelés kérésére vonatkozó eljárások;

b)

a (3) bekezdés alapján a leendő másik felektől a kifejezett megerősítés megszerzésére vonatkozó eljárások;

c)

az előre meghatározott arányos követelmények, beleértve azon mennyiségi küszöbértékeket, amelyek lehetővé teszik, hogy valamely vállalkozást elfogadható partnernek tekintsenek a (3) bekezdés alapján.

a)

azoknak a kibocsátóknak, amelyek pénzügyi eszközeit az MTF-re bevezették, legalább 50 %-a kis- és középvállalkozás az MTF kkv-tőkefinanszírozási piacként történő bejegyzésének időpontjában és az azt követő naptári évben;

b)

megfelelő kritériumokat állapítottak meg a kibocsátók pénzügyi eszközeivel való kereskedésbe történő induló és folyamatos bevezetésre;

c)

a pénzügyi eszközöknek a piac kereskedésébe történt első alkalommal történő bevezetésekor elegendő információt tett közzé ahhoz, hogy a befektetők tájékozott döntést tudjanak hozni, vajon a pénzügyi eszközökbe befektessenek-e vagy sem, akár a megfelelő bevezetési dokumentumban, akár egy tájékoztatóban, amennyiben a 2003/71/EK irányelvben meghatározott, a pénzügyi eszköznek az MTF-re történő első alkalommal történő bevezetésével összefüggésben tett nyilvános ajánlattételre vonatkozó előírások érvényesek rájuk;

d)

megfelelő folyamatos időszakonkénti pénzügyi beszámolás van a piacon, a kibocsátó által vagy nevében, például auditált éves jelentések;

e)

az 596/2014/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott piaci kibocsátók, az 596/2014/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 25. pontjában meghatározott, vezetői feladatokat ellátó személyek és az 596/2014/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott, hozzájuk szorosan kapcsolódó személyek megfelelnek az 596/2014/EU rendelet rájuk alkalmazandó vonatkozó rendelkezéseinek.

f)

a piac kibocsátóira vonatkozó szabályozási információkat tárolják és nyilvánosan terjesztik;

g)

vannak tényleges rendszerek és ellenőrzések, amelyek célja a piacon előforduló piaci visszaélések megakadályozása és feltárása, amint azt az 596/2014/EU rendelet megköveteli.

a)

a piacot működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető kérelmezi a kivezetést;

b)

az MTF a (3) bekezdésben szereplő előírásoknak többé nem felel meg.

a)

az a tagállam, amelyben működni szándékozik;

b)

működési programja, ismertetve különösen az érintett tagállam területén általa nyújtani szándékozott befektetési szolgáltatásokat és/vagy tevékenységeket, valamint kiegészítő szolgáltatásokat, továbbá azt, hogy e tevékenységeket a székhelye szerinti tagállamban letelepedett függő ügynökök segítségével kívánja-e folytatni. Amennyiben egy befektetési vállalkozás függő ügynököket kíván alkalmazni, a székhelye szerinti tagállamban tájékoztatnia kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot azok személyéről.

a)

az a tagállam, amelynek területén fióktelep létrehozását tervezi, vagy az a tagállam, amelyben nem hozott létre fióktelepet, de ott letelepedett függő ügynököt kíván alkalmazni;

b)

működési programja, amely egyebek között meghatározza a kínálandó befektetési szolgáltatásokat és/vagy tevékenységeket, valamint kiegészítő szolgáltatásokat;

c)

amennyiben megállapításra került, a fióktelep szervezeti felépítése, jelezve, hogy a fióktelep kíván-e függő ügynököket alkalmazni, és ha igen, kiket

d)

amennyiben a befektetési vállalkozás olyan tagállamban kívánnak függő ügynököket alkalmazni, amelyben nem hozott létre fióktelepet, a függő ügynök(ök) tervezett alkalmazásának leírását és a szervezeti felépítést, ideértve az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, megjelölve, hogy a függő ügynök(ök) milyen helyet foglal(nak) el a befektetési vállalkozás vállalati struktúrájában;

e)

az a cím a fogadó tagállamban, ahol az iratok beszerezhetők;

f)

a fióktelep vagy a függő ügynök irányításáért felelős személyek neve.

a)

közvetlenül, fióktelep létrehozásával a fogadó tagállamban;

b)

a szabályozott piac távtagságával vagy a szabályozott piachoz távolról történő hozzáféréssel anélkül, hogy a szabályozott piac székhelye szerinti tagállamban le kell telepedniük, amennyiben az adott piac kereskedési eljárásai és rendszerei nem igénylik a fizikai jelenlétet az ügyletek e piacon történő megkötéséhez.

a)

az adott ügylet hatékony és gazdaságos kiegyenlítésének biztosításához szükséges összeköttetések és megoldások a kijelölt elszámolási rendszer és bármely más rendszer vagy létesítmény között;

b)

a szabályozott piac felügyeletéért felelős illetékes hatóság arra vonatkozó egyetértése, hogy a szabályozott piacon megkötött ügyletek kiegyenlítésének technikai feltételei a szabályozott piac által kijelölt elszámolási rendszeren kívüli rendszerben olyanok, hogy lehetővé teszik a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését.

a)

azoknak a szolgáltatásoknak a végzése, amelyekre a harmadik országbeli vállalkozás engedélyt kér, engedélyköteles és felügyelet alá tartozik abban a harmadik országban, ahol a vállalkozás székhelye van, és a kérelmező vállalkozás megfelelően engedélyezett, amely által az illetékes hatóság kellőképpen figyelembe veszi a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni erőfeszítések keretében tett ajánlásait;

b)

vannak együttműködési megállapodások, amelyek tartalmaznak rendelkezéseket az információcsere szabályaira, a piac integritásának megőrzése és a befektetők érdekeinek védelme érdekében, a létesítendő fióktelep helye szerinti tagállam illetékes hatóságai és annak a harmadik országnak az illetékes felügyeleti hatóságai között, ahol a vállalkozás székhelye van;

c)

elegendő indulótőke áll a fióktelep szabad rendelkezésére;

d)

egy vagy több, a fióktelep vezetéséért felelős személyt kineveztek, és ők valamennyien megfelelnek a 9. cikk (1) bekezdése szerinti követelménynek;

e)

az a harmadik ország, ahol a harmadik országbeli vállalkozás székhelye van, megállapodást írt alá azzal a tagállammal, ahol a fióktelep létesülne, amely megállapodás teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és tőkeadózási modellegyezményének 26. cikkében rögzített standardoknak, és tényleges információcserét biztosít adózási ügyekben, ideértve a multilaterális adóegyezményeket, ha van ilyen;

f)

a vállalkozás az engedélyezés időpontjában a 97/9/EK irányelv alapján engedélyezett vagy elismert befektetőkártalanítási rendszerhez tartozik.

a)

az érintett harmadik országban a felügyeletéért illetékes hatóság nevét és címét. Amikor egynél több hatóság felel a felügyeletért, az illetékesség vonatkozó területeit meg kell adni;

b)

minden fontos adatot a vállalkozásról (a nevét, jogi formáját, bejegyzett székhelyét és címét, a vezető testület tagjait, a fontos részvényeseket) és a befektetési szolgáltatásokat és/vagy tevékenységeket, valamint a végzendő kiegészítő szolgáltatásokat meghatározó működési tervet és a fióktelep szervezeti felépítését, ideértve a lényeges működési funkciók bármiféle harmadik vállalkozásoknak történő kiszervezésének ismertetését;

c)

a fióktelep vezetéséért felelős személyek nevét, és a vonatkozó dokumentumokat, amelyek bemutatják, hogy a 9. cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelnek.

d)

tájékoztatást az indulótőkéről, amely a fióktelep szabad rendelkezésére áll;

a)

a 39. cikk szerinti feltételek teljesültek; és

b)

a harmadik országbeli vállalkozás képes lesz a (2) bekezdésben említett megfelelni.

a)

12 hónapon belül nem használja fel az engedélyt, kifejezetten lemond az engedélyről, vagy az előző hat hónapban nem végzett befektetési szolgáltatásokat vagy nem hajtott végre befektetési tevékenységet, kivéve, ha az érintett tagállam rendelkezett arról, hogy ezekben az esetekben az engedély érvényét veszti;

b)

valótlan nyilatkozatok tételével, vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével szerezte meg az engedélyt;

c)

már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján az engedélyt megadták;

d)

súlyosan és módszeresen megsértette az ezen irányelv alapján elfogadott, a befektetési vállalkozások működési feltételeit szabályozó és a harmadik országbeli vállalkozásokra alkalmazandó rendelkezéseket;

e)

azon esetek bármelyikének hatálya alá tartozik, ennek az irányelvnek a hatókörén kívül eső ügyekben, amikor a nemzeti jog a visszavonást előírja.

a)

12 hónapon belül nem használja fel engedélyét, arról kifejezetten lemond, vagy nem működött az előző hat hónap során, kivéve, ha az érintett tagállam előírta, hogy ilyen esetekben az engedély érvényét veszti;

b)

valótlan nyilatkozatok tételével, vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével szerezte meg az engedélyt;

c)

már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján az engedélyt megadták;

d)

súlyosan és rendszeresen megsértette az ezen irányelv vagy a 600/2014/EU rendelet alapján elfogadott rendelkezéseket;

e)

minden olyan esetben, amelyek vonatkozásában a nemzeti jog a visszavonásról rendelkezik.

a)

A vezető testület összes tagjának elegendő időt kell fordítania a piacműködtetőnél vállalt funkciói ellátására. A vezetői testület egy tagja által egy adott jogi személyben egy időben betölthető igazgatói tisztségek számának meghatározásakor figyelembe kell venni az egyéni körülményeket, valamint a piacműködtető tevékenységeinek jellegét, nagyságrendjét és összetettségét.

Azon piacműködtetők vezető testületeinek tagjai – amennyiben nem a tagállamot képviselő tagról van szó –, amelyek nagyságukat, belső szervezetüket és tevékenységük jellegét, hatókörét és összetettségét tekintve jelentősek, az alábbi kombinációk közül nem ötvözhetnek egy időben egynél többet:

Az egyazon csoporton belüli ügyvezető vagy nem ügyvezető igazgatói tisztségeket, illetve az olyan vállalkozásokban betöltött ügyvezető vagy nem ügyvezető igazgatói tisztségeket, amelyekben a piacműködtető befolyásoló részesedéssel rendelkezik, egyetlen igazgatói tisztségnek kell tekinteni.

Az illetékes hatóságok engedélyezhetik, hogy a vezető testület tagjai egy további, nem ügyvezető igazgatói tisztséget töltsenek be. Az illetékes hatóságok rendszeresen tájékoztatják az ESMA-t az engedélyekről.

Az elsősorban nem kereskedelmi célokat követő szervezeteknél betöltött igazgatói tisztségek mentesülnek a vezető testület egy tagja által betölthető igazgatói tisztségek számára vonatkozó korlátozás alól.

b)

A piacműködtető tevékenységeinek, és többek között a tevékenységekben rejlő fő kockázatoknak a megértéséhez a vezető testületnek megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal kell rendelkeznie.

c)

A vezető testület minden egyes tagja őszintén, integritással és független gondolkodással cselekszik, hogy szükség esetén a felső vezetés döntéseit ténylegesen értékeljék és kifogásolják, valamint hatékonyan ellenőrizzék és felügyeljék a döntéshozatalt.

a)

a vezető testületben lévő üres helyekre jelölteket állít és ajánl; a jelöléseket a vezető testületnek vagy a közgyűlésnek kell jóváhagynia. Ennek során a jelölőbizottság értékeli a vezető testület tudásának, készségeinek, sokrétűségének és tapasztalatának egyensúlyát. Továbbá, a bizottság egy adott kinevezéshez elkészíti a feladatok és képességek leírását, és felméri a várható időráfordítást. A jelölőbizottság dönt továbbá a vezető testületben alulreprezentált nem képviseletére vonatkozó célszámról, és e célszám elérése érdekében stratégiát dolgoz ki az alulreprezentált nem létszámának a vezető testületben való növelésére vonatkozóan;

b)

rendszeres időközönként, de legalább évente értékeli a vezető testület szerkezetét, méretét, összetételét és teljesítményét, és ajánlásokat tesz a vezető testületnek az esetleges változtatásokra;

c)

rendszeres időközönként, de legalább évente értékeli a vezető testület egyes tagjainak és a teljes vezető testületnek a tudását, készségeit és tapasztalatát, és erről tájékoztatja a vezető testületet;

d)

rendszeres időközönként felülvizsgálja a vezető testületnek a felső vezetők kiválasztására és kinevezésére vonatkozó politikáját, és ajánlásokat tesz a vezető testületnek.

a)

a vezető testület tagja által feladatainak ellátására fordított elegendő idő fogalma az egyéni körülmények és a piacműködtető tevékenységeinek természete, nagyságrendje és összetettsége fényében;

b)

a vezető testület (2) bekezdés b) pontjában említett megfelelő kollektív tudásának, készségeinek és tapasztalatának fogalma;

c)

a vezető testület tagja (2) bekezdés c) pontjában említett tisztességességének, befolyástól való mentességének és önállóságának fogalma;

d)

a vezető testület tagjainak feladatkörükkel való kezdeti megismertetésére és további képzésére fordított megfelelő humán- és pénzügyi erőforrások fogalma a (3) bekezdésben említettek szerint;

e)

a vezető testület tagjainak egyik kiválasztási kritériumaként figyelembe veendő sokszínűség fogalma, az (5) bekezdésben említettek szerint.

a)

tájékoztassa az illetékes hatóságot a szabályozott piac és/vagy a piacműködtető tulajdoni viszonyairól és különösen bármely olyan fél kilétéről és érdekeltségeinek mértékéről, aki olyan helyzetben van, hogy lényeges befolyást gyakorolhat az irányításra, és ezt az információt tegye közzé;

b)

tájékoztassa az illetékes hatóságot mindazon tulajdonjog-átruházásokról, amelyek folytán változás következhet be azok személyében, akik a szabályozott piac működésére lényeges befolyást gyakorolnak, és ezt az információt tegye közzé.

a)

rendelkezzen mechanizmusokkal a szabályozott piac, a szabályozott piac tulajdonosai vagy működtetője érdekei és a szabályozott piac stabil működése közötti bármely összeférhetetlenség világos azonosítására, és annak a szabályozott piac működésére, tagjaira vagy résztvevőire háruló potenciálisan hátrányos következményeinek kezelésére, különösen, ha az ilyen érdekkonfliktusok akadályozhatják az illetékes hatóság által a szabályozott piacra ruházott feladatok ellátását;

b)

legyen megfelelően felszerelt azon kockázatok kezelésére, amelyeknek ki van téve, hogy megfelelő megállapodásokat és rendszereket hozzon létre a működését veszélyeztető összes lényeges kockázat azonosítására, és hatékony intézkedéseket hozzon az ilyen kockázatok csökkentésére;

c)

rendelkezzék szabályokkal a rendszer technikai működésének megalapozott irányítására, hogy megbirkózhasson a rendszerleállás kockázatával, ideértve előre nem látható események hatékony kezelésére vonatkozó megoldásokat is;

d)

rendelkezzen átlátható és beavatkozást kizáró olyan szabályokkal és eljárásokkal, amelyek a tisztességes és rendezett kereskedésről rendelkeznek, és állapítson meg objektív szempontokat a megbízások hatékony végrehajtására;

e)

hatékony mechanizmusokkal segítse elő a rendszereiben végrehajtott ügyletek hatékony és határidőben történő véglegesítését;

f)

az engedélyezés időpontjában és folyamatosan is rendelkezzék rendezett működésének elősegítésére kellő pénzügyi forrásokkal, tekintettel a piacon kötött ügyletek jellegére és kiterjedésére, valamint azon kockázatok körére és fokára, amelyeknek ki van téve.

a)

írásos megállapodások a szabályozott piacon árjegyzési stratégiát követő összes befektetési vállalattal;

b)

azt biztosító rendszerek, hogy megfelelő számú befektetési vállalkozás vegyen részt ezekben a megállapodásokban, amelyek előírják számukra, hogy versenyképes árakon kötelező érvényű jegyzéseket tegyenek közzé, aminek következtében rendszeresen és előre tervezhetően likviditási kínálatot biztosítanak a piac számára, amennyiben ez a követelmény összhangban áll az adott szabályozott piacon történő kereskedés jellegével és méretével.

a)

a befektetési vállalkozás likviditás biztosítására vonatkozó kötelezettségei, és adott esetben a (2) bekezdés b) pontjában említett rendszerben való részvételből adódó bármely egyéb kötelezettség;

b)

a befektetési vállalkozások számára kedvezményeken keresztül vagy más formában a szabályozott piac által kínált, a likviditás rendszeres és előre tervezhető biztosítására irányuló ösztönzők, és adott esetben a (2) bekezdés b) pontjában említett rendszerben való részvételből következően a befektetési vállalkozást illető bármely jog;

a)

a szabályozott piacok kereskedési rendszereinek rugalmasságáról és megfelelő kapacitásáról való gondoskodásra vonatkozó követelmények;

b)

a (6) bekezdésben említett arány meghatározása, olyan tényezők figyelembevételével, mint a nem végrehajtott megbízások végrehajtott megbízásokhoz viszonyított aránya;

c)

ellenőrzési lehetőségek kialakítása a közvetlen elektronikus hozzáférés tekintetében oly módon, hogy a szponzorált hozzáférésre legalább a közvetlen piaci hozzáférésre alkalmazott ellenőrzésekkel egyenértékű ellenőrzések vonatkozzanak;

d)

követelmények annak biztosítására, hogy a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatások szabályai és a díjstruktúrái tisztességesek és megkülönböztetésmentesek legyenek, és a díjstruktúrák ne hassanak ösztönzőleg a rendellenes kereskedési feltételek létrejöttére vagy piaci visszaélésre nézve;

e)

annak meghatározása, hogy egy szabályozott piac mikor minősül lényegesnek az adott eszköz likviditása tekintetében;

f)

követelmények annak biztosítására, hogy az árjegyzési rendszerek tisztességesek és megkülönböztetésmentesek legyenek, és azon minimális árjegyzési kötelezettségek megállapítása, amelyeket a szabályozott piacoknak az árjegyzési rendszerek kidolgozása során biztosítaniuk kell, valamint azon feltételek rögzítése, amelyek fennállása esetén az árjegyzési rendszer bevezetésének követelménye nem ésszerű, figyelembe véve az adott szabályozott piacon folyó kereskedés jellegét és méretét, ideértve azt is, hogy a szabályozott piac lehetővé teszi-e vagy engedélyezi-e a rendszerein keresztüli algoritmikus kereskedést;

g)

az algoritmusok megfelelő tesztelésének biztosítására vonatkozó követelmények annak érdekében, hogy az algoritmikus kereskedési rendszerek – ideértve a nagysebességű algoritmikus kereskedési rendszereket – ne hozhassanak létre rendellenes kereskedési feltételeket a piacon vagy ne járuljanak hozzá ilyenek kialakulásához.

a)

azokat úgy kell kalibrálni, hogy azok tükrözzék a pénzügyi instrumentum likviditási profilját a különböző piacokon és az adott és kért ajánlatok átlagos spread-jét, figyelembe véve az ésszerűen stabil árak lehetővé tételének kívánatosságát, a spread további szűkülésének indokolatlan korlátozása nélkül;

b)

az árlépésközöket az egyes pénzügyi eszközöknek megfelelően kell meghatározni.

a)

meghatározzák a pénzügyi eszközök különböző osztályainak azon jellemzőit, amelyeket a szabályozott piacnak figyelembe kell vennie annak értékelésekor, hogy a pénzügyi eszközt az (1) bekezdés második albekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő módon bocsátották-e ki a működése szerinti különböző piaci szegmensekben történő kereskedésre történő bevezetés céljából;

b)

tisztázzák azon mechanizmusokat, amelyeket a szabályozott piacnak be kell vezetnie ahhoz, hogy úgy tekintsék, eleget tett annak igazolására kötelezettségének, hogy az átruházható értékpapír kibocsátója teljesíti az európai uniós jog szerinti kötelezettségeit az induló, a folyamatos és az eseti közzétételi kötelezettségek tekintetében;

c)

tisztázzák azokat a mechanizmusokat, amelyeket a szabályozott piacnak létre kell hoznia a (3) bekezdés alapján annak érdekében, hogy segítse tagjait és résztvevőit az uniós jog által megállapított feltételek szerint közzétett információhoz való hozzáférésben.

a)

a szabályozott piac alapító okirata és igazgatása;

b)

a piacon végzett ügyletekre vonatkozó szabályok;

c)

a piacon működő befektetési vállalkozások, illetve hitelintézetek alkalmazottaira vonatkozó szakmai előírások;

d)

a nem befektetési vállalkozási és hitelintézeti tagokra vagy résztvevőkre a (3) bekezdés alapján megállapított feltételek;

e)

a szabályozott piacon kötött ügyletek elszámolásának és kiegyenlítésének szabályai és eljárásai.

a)

kellően jó hírnévvel rendelkeznek;

b)

kellő szintű kereskedési képességgel, alkalmassággal és tapasztalattal rendelkeznek;

c)

adott esetben kielégítő szervezeti megoldásokkal rendelkeznek;

d)

az általuk betölteni kívánt szerephez elegendő erőforrással rendelkeznek, figyelembe véve azokat a különféle pénzügyi mechanizmusokat, amelyeket a szabályozott piac adott esetben létrehozott az ügyletek megfelelő kiegyenlítésének szavatolására.

a)

piaci visszaélés megelőzése, vagy;

b)

a szabályszerű árazási és kiegyenlítési feltételek támogatása, ideértve a piactorzító pozíciók megelőzését is, továbbá különösen a teljesítési hónapban a származtatott termékek árai és az alapul szolgáló áruk azonnali árai közötti konvergencia biztosítása, nem sértve az alapul szolgáló áru piacán az árfeltárást.

a)

az árualapú származtatott ügyletek lejárata;

b)

az alapul szolgáló áruból leszállítandó mennyiség;

c)

a szerződésben foglalt összes nyitott pozíció és az alapul szolgáló ugyanazon árut tartalmazó pénzügyi eszközben foglalt összes nyitott pozíció;

d)

a releváns piacokon tapasztalható volatilitás, ideértve a behelyettesítő származtatott termékeket és az alapjukul szolgáló áruk piacait is;

e)

a piaci szereplők száma és nagysága;

f)

az alapul szolgáló árupiac jellemzői, beleértve a termelés, a fogyasztás és a piacra szállítás jellemző módjait;

g)

új szerződések létrejötte.

a)

a személyek nyitott pozícióinak nyomon követése;

b)

hozzáférés a személyektől származó mindazon információkhoz – így többek között minden vonatkozó dokumentumhoz is –, amelyek a vállalt pozíció vagy kitettség nagyságára és rendeltetésére, továbbá a tényleges tulajdonosokra, bármely együttes fellépéssel kapcsolatos megegyezésre, valamint az alapul szolgáló eszközök piacán meglévő bármely kapcsolódó eszközre vagy kötelezettségre vonatkozó információkhoz;

c)

egy adott személy kötelezése arra, hogy – a konkrét esettől függően ideiglenesen vagy tartósan – lezárja vagy csökkentse pozícióját, illetőleg a megfelelő intézkedés egyoldalú megtétele a lezárás vagy a csökkentés biztosítása érdekében, amennyiben a kérdéses személy nem tesz eleget a felszólításnak; valamint

d)

adott esetben az érintett személy kötelezése arra, hogy megállapodás szerinti áron és mértékben ideiglenesen, a jelentős vagy domináns pozíciójából fakadó hatások mérséklésének kifejezett szándékával irányítson vissza likviditást a piacra.

a)

az annak meghatározására vonatkozó kritériumokat és módszereket, hogy valamely pozíció a kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat közvetlenül csökkentőnek minősül-e;

b)

az annak meghatározásához szükséges módszereket, hogy az egy személy által tartott pozíciókat mikor kell a csoporton belül összesíteni;

c)

az annak meghatározásához szükséges kritériumokat, hogy valamely ügylet az (1) bekezdésben említett, kereskedési helyszínen kereskedett szerződéssel gazdaságilag egyenértékű tőzsdén kívüli ügylet-e, amely meghatározás lehetővé teszi az egyenértékű tőzsdén kívüli ügyletekre vonatkozó pozíciók 58. cikk (2) bekezdése szerinti bejelentését az illetékes hatóság részére;

d)

annak meghatározását, hogy az e cikk (6) bekezdése szerint mi minősül ugyanazon árualapú származtatott terméknek és jelentős nagyságrendnek;

e)

a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek és az értékesítési helyen kereskedett árualapú származtatott termékek pozíciói összesítésének és nettósításának módszertana a nettó pozíció megállapításához a limiteknek való megfelelés értékelése céljából. E módszertanoknak rögzíteniük kell az annak meghatározásához szükséges kritériumokat, hogy mely pozíciók nettósíthatók egymással szemben, és nem tehetik lehetővé az e cikk (1) bekezdésében megjelölt célokkal ellentétes pozíciók kiépítését;

f)

az arra vonatkozó eljárás, hogy a személyek milyen módon kérhetik az e cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti mentességet, és az illetékes hatóság milyen módon hagyja jóvá e kérelmeket;

g)

az annak meghatározásához szükséges számítási módszer, hogy egy adott árualapú származtatott terméket mely kereskedési helyszínen forgalmaznak a legnagyobb nagyságrendben, illetve hogy az e cikk (6) bekezdése szerint mi minősül jelentős nagyságrendnek.

a)

a területén vagy külföldön található vagy működő személyek által tartott azon pozíciók, amelyek túllépik azokat az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó limiteket, amelyeket az illetékes hatóság állapított meg a területén található vagy működő kereskedési helyszíneken kereskedett szerződések vagy az azokkal gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében;

b)

a területén található vagy működő személyek által tartott azon pozíciók, amelyek túllépik az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozóan más tagállamokban illetékes hatóságok által megállapított limiteket.

a)

heti jelentést hozzanak nyilvánosságra a kereskedési helyszínükön kereskedett árualapú származtatott termékekre, kibocsátási egységekre, vagy az azokra vonatkozó származtatott termékekre vonatkozóan a személyek különböző kategóriái szerint összesített pozíciókról, megjelölve a hosszú és rövid pozíciók e kategóriák szerinti számát, az előző jelentés óta abban bekövetkezett változásokat, az összes nyitott pozíció százalékos arányát kategóriánként és a pozícióbirtokosok számát kategóriánként, a (4) bekezdésnek megfelelően, továbbá e jelentést megküldjék az illetékes hatóságnak és az ESMA-nak; az ESMA az e jelentésekben foglalt információkat központilag teszi közzé;

b)

az illetékes hatóságnak átadják az adott kereskedési helyszínen jelen lévő összes személy – többek között a tagok vagy résztvevők és azok ügyfelei – pozícióinak teljes körű, legalább napi szintű bontását.

a)

befektetési vállalkozások vagy hitelintézetek;

b)

befektetési alapok, akár a 2009/65/EK irányelvben meghatározott átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV), akár a 2011/61/EK irányelvben meghatározott alternatív alapkezelő társaság;

c)

egyéb pénzügyi intézmények, ideértve a 2009/138/EK irányelvben meghatározott biztosítási vállalkozásokat és viszontbiztosítási vállalkozásokat, és a 2003/41/EK irányelvben meghatározott, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket;

d)

kereskedelmi vállalkozások;

e)

a kibocsátási egységek vagy azok származtatott termékei esetében a 2003/87/EK irányelv szerinti megfelelési kötelezettségekkel rendelkező működtetők.

a)

az olyan pozíciók, amelyekre vonatkozóan megállapították, hogy objektíven mérhető módon csökkentik a közvetlenül a kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos kockázatokat; valamint

b)

egyéb pozíciók.

a)

a (2) bekezdés értelmében az illetékes hatóságok számára nyújtandó információkat, az üzleti tervet is ideértve;

b)

a 63. cikk (3) bekezdése szerinti tájékoztatásban szereplő információkat.

a)

12 hónapon belül nem használja fel az engedélyt, kifejezetten lemond az engedélyről, vagy az előző hat hónapban nem végzett adatszolgáltatásokat, kivéve, ha az érintett tagállam rendelkezett arról, hogy ezekben az esetekben az engedély érvényét veszti;

b)

valótlan nyilatkozatok tételével, vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével szerezte meg az engedélyt;

c)

már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján az engedélyt megadták;

d)

súlyosan és módszeresen megsértette ezen irányelv vagy a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseit.

a)

a pénzügyi eszköz azonosítója;

b)

az ár, amelyen az ügyletet megkötötték;

c)

az ügylet volumene;

d)

az ügylet időpontja;

e)

az ügylet bejelentésének időpontja;

f)

az ügylet árjelzése;

g)

azon kereskedési helyszín kódja, ahol az ügyletet végrehajtották, vagy amennyiben az ügyletet rendszeres internalizálón keresztül hajtották végre, az „SI” kód, vagy egyéb esetben az „OTC” (tőzsdén kívüli) kód;

h)

adott esetben annak jelzése, hogy az ügyletre különleges feltételek vonatkoztak.

a)

azok az eszközök, amelyek révén az APA megfelelhet az (1) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségnek;

b)

az (1) bekezdés szerint közzétett tájékoztatás tartalma, beleértve legalább a (2) bekezdésben említett tájékoztatást, olyan módon, hogy az lehetővé tegye az előírt információk 64. cikk szerinti közzétételét;

c)

a (3), a (4) és az (5) bekezdésben rögzített konkrét szervezeti követelmények.

a)

a pénzügyi eszköz azonosítója;

b)

az ár, amelyen az ügyletet megkötötték;

c)

az ügylet volumene;

d)

az ügylet időpontja;

e)

az ügylet bejelentésének időpontja;

f)

az ügylet árjelzése;

g)

azon kereskedési helyszín kódja, ahol az ügyletet végrehajtották, vagy amennyiben az ügyletet rendszeres internalizálón keresztül hajtották végre, az „SI” kód, vagy egyéb esetben az „OTC” (tőzsdén kívüli) kód;

h)

adott esetben annak ténye, hogy a befektetési döntésért és az ügylet végrehajtásáért egy, a befektetési vállalkozáson belül működő számítógépes algoritmus felelt;

i)

adott esetben annak jelzése, hogy az ügyletre különleges feltételek vonatkoztak.

j)

ha a 600/2014/EU rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett információk közzétételének kötelezettsége alól az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjával összhangban mentességet adtak, annak jelzése, hogy az ügyletre melyik mentességet alkalmazták.

a)

a pénzügyi eszköz azonosítója vagy azonosító jellemzői;

b)

az ár, amelyen az ügyletet megkötötték;

c)

az ügylet volumene;

d)

az ügylet időpontja;

e)

az ügylet bejelentésének időpontja;

f)

az ügylet árjelzése;

g)

azon kereskedési helyszín kódja, ahol az ügyletet végrehajtották, vagy amennyiben az ügyletet rendszeres internalizálón keresztül hajtották végre, az „SI” kód, vagy egyéb esetben az „OTC” (tőzsdén kívüli) kód;

h)

adott esetben annak jelzése, hogy az ügyletre különleges feltételek vonatkoztak.

a)

azok az eszközök, amelyek révén egy CTP megfelelhet az (1) és (2) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségnek;

b)

az (1) és a (2) bekezdés szerint közzétett tájékoztatás tartalma;

c)

azok a pénzügyi eszközök, amelyek adatait az adatfolyamban biztosítani kell, a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök esetében pedig a bevonandó kereskedési helyszínek és APA-k;

d)

más eszközök, amelyek biztosítják, hogy a különböző CTP-k által közzétett adatok konzisztensek legyenek és lehetővé váljon az átfogó feltérképezés és a más forrásokból származó hasonló adatokra utaló kereszthivatkozások alkalmazása, valamint hogy alkalmasak legyenek az Unió szintjén történő összesítésre;

e)

a (4) és (5) bekezdésben rögzített konkrét szervezeti követelmények.

a)

azok az eszközök, amelyek alkalmasak annak biztosítására, hogy az ARM megfeleljen az (1) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségnek; valamint

b)

a (2), a (3) és a (4) bekezdésben rögzített konkrét szervezeti követelmények.

a)

bármilyen formájú betekintés bármilyen iratba vagy egyéb adatba, amelyet az illetékes hatóság feladatainak teljesítése szempontjából relevánsnak ítél, valamint arról másolat beszerzése vagy készítése;

b)

információkérés vagy információszolgáltatás előírása bármely személy számára, és szükség esetén az információ megszerzése céljából bármely személy beidézése és kihallgatása;

c)

helyszíni és egyéb vizsgálatok elvégzése;

d)

a befektetési vállalkozásoknál, hitelintézeteknél, illetve az ezen irányelv vagy a 600/2014/EU rendelet által szabályozott bármely más jogalanynál vezetett meglévő telefonbeszélgetések vagy elektronikus kommunikációk, illetve egyéb adatforgalmi nyilvántartások bekérése;

e)

vagyoni eszközök befagyasztásának vagy lefoglalásának, vagy mindkettőnek a kezdeményezése;

f)

szakmai tevékenység folytatásától ideiglenes eltiltás előírása;

g)

tájékoztatási kötelezettség előírása az engedélyezett befektetési vállalkozások, szabályozott piacok és az adatszolgáltatók könyvvizsgálói számára;

h)

büntetőeljárás kezdeményezése;

i)

ellenőrzések vagy vizsgálatok végrehajtásának engedélyezése könyvvizsgálók vagy szakértők számára;

j)

információkérés vagy információszolgáltatás előírása, beleértve bármely személytől a pozíció vagy az árualapú származtatott termék, illetve az alapul szolgálópiacon bármilyen eszköz vagy kötelezettség révén vállalt kitettség méretére és rendeltetésére vonatkozó összes vonatkozó dokumentáció bekérését.

k)

a 600/2014/EU rendelet rendelkezéseivel és az ezen irányelv végrehajtása során elfogadott rendelkezésekkel az illetékes hatóság által ellentétesnek ítélt gyakorlat vagy magatartás ideiglenes vagy tartós beszüntetésének az előírása, és az ilyen gyakorlat vagy magatartás ismételt előfordulásának a megakadályozása;

l)

bármilyen típusú intézkedés elfogadása annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozások, a szabályozott piacok és az ezen irányelv vagy a 600/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó egyéb személyek továbbra is megfeleljenek a jogi előírásoknak;

m)

valamely pénzügyi eszközzel folytatott kereskedés felfüggesztésének előírása;

n)

valamely pénzügyi eszköz kereskedésből történő kivonásának az előírása, függetlenül attól, hogy azzal szabályozott piacon vagy más kereskedési rendszerben kereskednek-e;

o)

bármely személytől annak kérése, hogy tegyen lépéseket pozíciója vagy kitettsége nagyságának csökkentésére;

p)

bármely személy korlátozása arra való képességében, hogy árualapú származtatott termékkel foglalkozzon, ideértve limitek bevezetését az ezen irányelv 57. cikkével összhangban egy személy által egy adott időszakban tartható pozíciók méretére vonatkozóan;

q)

nyilvános közlemények kibocsátása;

r)

amennyiben a nemzeti jog lehetővé teszi, távközlési szolgáltató meglévő adatforgalmi nyilvántartásainak a bekérése, amennyiben szabálysértés alapos gyanúja merül fel, és amennyiben ezek a nyilvántartások az ezen irányelv vagy a 600/2014/EU rendelet megsértése miatt indított vizsgálathoz szükségesek lehetnek;

s)

az olyan pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek kereskedésének vagy eladásának felfüggesztése, amelyek esetében a 600/2014/EU rendelet 40., 41. vagy 42. cikkének rendelkezései teljesülnek;

t)

az olyan pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek kereskedésének vagy eladásának felfüggesztése, amelyek esetében a befektetési vállalkozás nem fejlesztett ki, illetve nem alkalmazott hatékony termék-jóváhagyási rendszert, vagy más módon nem felelt meg ezen irányelv 16. cikke (3) bekezdésének;

u)

valamely természetes személy elmozdításának előírása a befektetési vállalkozás vagy piacműködtető vezető testületéből.

a)

Ezen irányelv tekintetében: