Az uniós katasztrófamegelőzés, katasztrófavédelmi felkészültség és katasztrófareagálás

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

1313/2013/EU határozat az uniós polgári védelmi mechanizmusról

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

• Az uniós polgári védelmi mechanizmus (a továbbiakban: a mechanizmus) célja az Európai Unió (EU) és az uniós tagállamok közötti együttműködés megerősítése és koordináció előmozdítása a polgári védelem terén a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzése, valamint az azokra való felkészülés és reagálás érdekében az Unión belül és kívül.
• Az 1313/2013/EU határozatot módosító (EU) 2019/420 határozat különösen az EU természeti katasztrófákkal szembeni kollektív kapacitásainak a megerősítésére törekszik. Bevezeti a „rescEU-készletet” is, amely további reagálási erőforrástartalékot biztosít európai szinten. A rescEU-t azóta további források bevezetése céljából kibővítették.
• Az 1313/2013/EU határozatot módosító (EU) 2021/836 rendelet megerősíti az európai szolidaritást, különösen a több országot egyidejűleg érintő, nagy horderejű vészhelyzetek (például a Covid19-világjárvány) esetében, ahol az önkéntes és nemzeti segítségnyújtás nem bizonyul elegendőnek. A mechanizmus jobban felkészült és rugalmasabb lesz, emellett gyorsabban lesz képes reagálni, és átfogóbb ágazatközi támogatást nyújt majd a tagállamok és azok polgárai számára.

FŐBB PONTOK

Célkitűzések

A mechanizmus fő célja, hogy javítsa az Unión belüli vagy kívüli, természeti és ember okozta katasztrófák megelőzését, az azokra való felkészültséget és reagálást szolgáló rendszerek hatékonyságát. Bár a központ elsődleges feladata az emberek védelme, lefedi a környezetvédelmet és az ingatlanokat, ideértve a természeti örökséget is.

A mechanizmus konkrét célkitűzései a következők:

• a katasztrófák elleni védelem magas szintjének elérése az alábbiak révén:
  • a katasztrófák potenciális hatásainak megelőzése vagy csökkentése,
  • a megelőzés kultúrájának elősegítése, valamint
  • a polgári védelmi és más illetékes szolgálatok közötti együttműködés javítása;
• a felkészültség növelése nemzeti és uniós szinten egyaránt a katasztrófareagálás területén;
• a gyors és hatékony reagálás elősegítése katasztrófák vagy közelgő katasztrófák esetén, többek között a katasztrófák közvetlen következményeinek enyhítésére irányuló intézkedések meghozatala révén;
• a nyilvánosság tájékoztatásának és a katasztrófákra való felkészültségének a fokozása;
• a katasztrófákra vonatkozó tudományos ismeretek rendelkezésre állásának és felhasználásának növelése; és
• a határokon átnyúló, továbbá az azonos típusú katasztrófáknak kitett tagállamok közötti együttműködési és koordinációs tevékenységek fokozása.

Kockázatmegelőzés és -kezelés

A mechanizmus egyik fő fókusza a katasztrófamegelőzés, különös hangsúlyt fektetve a kockázatértékelésre és a kockázatkezelési tervezésre. Az 1313/2013/EU határozatnak az (EU) 2019/420 határozat által módosított változata a következőket írja elő a tagállamok számára:

• a kockázatkezelési képesség értékelésének továbbfejlesztése nemzeti vagy a megfelelő szubnacionális szinten;
• háromévente az Európai Bizottság számára az értékelés releváns elemei összefoglalójának biztosítása, a fő kockázatokra összpontosítva;
• önkéntes alapú részvétel a kockázatkezelési képesség értékelésére vonatkozó kölcsönös felülvizsgálatokban.

Az (EU) 2021/836 módosító rendelet értelmében a Bizottság a tagállamokkal együtt határozza meg és dolgozza ki az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélokat. E nem kötelező erejű célok meghatározásai várhatóan a Bizottság ajánlásaiban szerepelnek majd, alapjukat pedig az aktuális, valamint jövőbeni helyzetekre épülő forgatókönyvek képezik, figyelembe véve a múltbéli események adatait, valamint az éghajlatváltozás katasztrófakockázatra gyakorolt hatásait.

Uniós polgári védelmi tudáshálózat

A képzés és a tudásmegosztás javítása érdekében az (EU) 2019/420 határozat megköveteli, hogy a Bizottság hozzon létre egy hálózatot a polgári védelem és a katasztrófakezelés területén tevékenykedő, releváns kutatókból, szervekből és intézményekből, ideértve a kiválósági központokat és az egyetemeket. Ezek a Bizottsággal együttesen fogják alkotni az uniós polgári védelmi tudáshálózatot.

A Bizottság 2021. november 10-én hivatalosan is létrehozta a tudáshálózatot (2021/1956 végrehajtási határozat). A végrehajtási határozat előírja a tudáshálózat irányítási struktúráját és működési módját. A tudáshálózat irányítási struktúrája az igazgatóságból és munkacsoportok két pilléréből (kapacitásépítési pillér és tudományos pillér) áll. A titkárságról a Bizottság gondoskodik.

A Bizottság feladatai közé tartozik továbbá:

• az együttműködés erősítése a képzésben, valamint a tudás és a tapasztalatok megosztásában az uniós polgári védelmi tudáshálózat, a nemzetközi szervezetek és a nem uniós országok között;
• kommunikációs stratégia kidolgozása annak érdekében, hogy a mechanizmus keretében végrehajtott intézkedések eredményeit a polgárok számára is láthatóvá tegyék; és
• kitüntetések odaítélése a mechanizmus melletti, nagy múltra visszatekintő elkötelezettség és a mechanizmushoz való rendkívül jelentős hozzájárulások iránti elismerésére.

Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC)

A katasztrófákra való felkészültség és reagálás uniós szintű javítása érdekében létrejött az ERCC, amelyet a Bizottság Brüsszelben működtet, a hét minden napján, napi 24 órában. Az ERCC a mechanizmus koordinációs központja és operatív ága.

További eszközei a következők:

• a közös veszélyhelyzeti kommunikációs és tájékoztatási rendszer, egy informatikai eszköz, amely lehetővé teszi a részt vevő országok közötti, azonnali vészhelyzeti kommunikációt;
• gyakorlatok és egy képzési program a tagállamok katasztrófareagálási képességeinek és a polgári védelmi segítségnyújtás összehangolásának javítására;
• polgári védelmi modulok: gyorsan bevethető személyzet és felszerelések;
• az európai polgári védelmi eszköztár: a tagállamok önkéntesen, előzetesen rendelkezésre bocsátott katasztrófareagálási erőforrásai, amelyek mobilizálhatók az EU polgári védelmi műveleteiben. Ez mentőcsapatokból, szakértőkből és felszerelésekből álló magas minőségű modulokat foglal magába és magasabb mértékű EU-társfinanszírozásban részesül.

Az (EU) 2021/836 módosító rendelet fokozott műveleti, elemző, nyomonkövetési, információkezelő és kommunikációs képességekkel ruházza fel az ERCC-t.

rescEU

Az (EU) 2019/420 módosító határozat létrehozza továbbá a rescEU-t, az erőforrások kiegészítő eszköztárát, hogy segítséget nyújtson olyan helyzetekben, amikor a nemzeti szinten meglévő erőforrások összessége és az európai polgári védelmi eszköztárhoz korábban hozzárendelt, a tagállamokban már létrehozott erőforrások együttesen elégtelennek bizonyulnak a hathatós reagáláshoz.

A rescEU kezdeti összetételét az erőforrások és a minőségi követelmények tekintetében az (EU) 2019/570 végrehajtási határozat írja elő. A rescEU eredetileg a következő erőforrásokat foglalta magában:

• légi erdőtűzoltás;
• egészségügyi célú légi evakuálás;
• sürgősségi segélyszolgálati csoportok; és
• orvosi készletek felhalmozása.

Hatályát úgy bővítették, hogy lefedje a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris incidensek területét érintő készletfelhalmozást és mentesítést, valamint a szállítási és logisztikai erőforrásokat is (lásd alább).

Az (EU) 2021/836 módosító rendelet bevezette annak lehetőségét, hogy a Bizottság – kizárólag kellően indokolt, sürgős esetekben – közvetlenül szerezzen be rescEU-erőforrásokat a közlekedés és a logisztika, valamint egyéb erőforrások területén. A rescEU erőforrásait teljes mértékben a Bizottság finanszírozza.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozza meg a rescEU-erőforrásokat, figyelembe véve a következőket:

• azonosított és kialakulóban lévő kockázatok; valamint
• az uniós szintű erőforrások és hiányosságok összessége, különösen a következő területeken:
  • légi erdőtűzoltás,
  • vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris incidensek,
  • sürgősségi orvosi ellátás, valamint
  • közlekedés és szállítás.

A Bizottság nyolcszor módosította az (EU) 2019/570 végrehajtási határozatot.

• (EU) 2019/1930 végrehajtási határozat, amely két különböző típusú orvosi evakuációs erőforrásról rendelkezik:
  • a rendkívül fertőző betegségben szenvedő áldozatok evakuálására szolgáló erőforrás; és
  • a nem fertőző betegségben szenvedő áldozatok evakuálását lehetővé tevő erőforrás.
• (EU) 2020/414 végrehajtási határozat, amely az Európai Unió Tanácsának a Covid19-re vonatkozó következtetéseire reagálva a rescEU felelősségi körét kiterjeszti a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek elleni küzdelem céljából az orvosi ellenintézkedések, az intenzív ápolást szolgáló orvostechnikai eszközök és az egyéni védőeszközök készleteinek felhalmozására.
• Az (EU) 2020/452 végrehajtási határozat létrehozza az alacsony valószínűségű, de nagy hatású kockázatok kezelését szolgáló rescEU-erőforrásokat. Ezen erőforrások létrehozása érdekében meghatározza az alacsony valószínűségű, de nagy hatású kockázatok kategóriáit, e kockázatok lehetséges forgatókönyveinek figyelembevételével.
• Az (EU) 2021/88 végrehajtási határozat módosítja az (EU) 2019/570 végrehajtási határozatot, oly módon terjesztve ki annak hatályát, hogy a rescEU felelősségi körébe tartozzon az infrastruktúrának, az épületeknek, a járműveknek, a berendezéseknek és a kritikus fontosságú bizonyítékoknak a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagoktól történő mentesítése is. Ez a felelősség magában foglalhatja az érintett – köztük az elhunyt – személyek megfelelő mentesítését is.
• Az (EU) 2022/288 végrehajtási határozat módosítja az (EU) 2019/570 végrehajtási határozatot, kiterjesztve annak hatályát az ideiglenes menedékhelyek létesítményeire és a sürgősségi segélyszolgálati csoportokra mint a rescEU-készlet részeire.
• Az (EU) 2022/461 végrehajtási határozat módosítja az (EU) 2019/570 végrehajtási határozatot, kiterjesztve annak hatályát a szállítási és logisztikai erőforrásokra mint a rescEU-készlet részeire.
• Az (EU) 2022/465 végrehajtási határozat módosítja az (EU) 2019/570 végrehajtási határozatot, kiterjesztve annak hatályát a mobil laboratóriumi létesítményekre, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris észlelési, mintavételi, azonosítási és nyomonkövetési erőforrásokra mint a rescEU-készlet részeire.
• Az (EU) 2022/1198 végrehajtási határozat az energiával kapcsolatos kritikus infrastruktúrák ukrajnai háború által kiváltott sebezhetőségére reagálva módosítja az (EU) 2019/570 végrehajtási határozatot, kiterjesztve annak hatályát a veszélyhelyzeti energiaellátási erőforrásokra mint a rescEU-készlet részeire.

A rescEU további végrehajtási szabályait az (EU) 2019/1310 végrehajtási határozat állapítja meg. Ez a végrehajtási jogi aktus meghatározza az összes olyan szabályt, amely szükséges egy rescEU-művelet végrehajtásához, így a telepítésre és az egymással ütköző kérelmekre vonatkozó kritériumokat, valamint a leszerelés és a nemzeti célokra való használat szabályait.

Költségvetés

• A mechanizmusnak a 2014–2020 közötti időszakban történő megvalósítására valamivel több mint 574,02 millió EUR összeget irányoztak elő.
• A finanszírozás a 2021–2027 közötti időszakra nézve jelentősen megnövekedett: 1,26 milliárd EUR összeggel egészítették ki az Európai Uniós Helyreállítási Eszközön (lásd az összefoglalót) belül a Covid19-válság hatásait kezelő polgári védelmi intézkedésekre szánt, legfeljebb 2,06 milliárd EUR összeget.

Részvétel

A mechanizmusban és a fentebb felsorolt, különböző eszközökben való részvétel nyitott az Európai Gazdasági Térség országai, a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok számára. A tagállamok mellett Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Törökország vesz részt a mechanizmusban.

Egyéb

A Bizottság 2022. május 5-én elfogadta az (EU) 2022/706 végrehajtási határozatot, amely megállapítja a mechanizmus melletti tartós elkötelezettséget és a mechanizmushoz való rendkívül jelentős hozzájárulást jutalmazó érmék odaítélésére vonatkozó kritériumokat és eljárásokat. A végrehajtási jogi aktus két érmetípust irányoz elő, az egyik a tartós elkötelezettséget jutalmazó érme, a másik pedig a rendkívül jelentős hozzájárulást jutalmazó érme, míg a jutalmazás hatálya a teljes katasztrófavédelmi ciklusra kiterjed. Az érmék átadására az európai polgári védelmi fórumon vagy más, eseti alapon megrendezett hivatalos ünnepségen kerül sor.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A HATÁROZAT?

A határozat 2014. január 1. óta alkalmazandó.

HÁTTÉR

További információk:

• Uniós polgári védelmi mechanizmus – tájékoztató (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924–947. o.)

Az 1313/2013/EU határozat későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2022/706 végrehajtási határozata (2022. május 5.) az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat alkalmazási szabályainak az uniós polgári védelmi mechanizmus melletti tartós elkötelezettség és az uniós polgári védelemhez való rendkívül jelentős hozzájárulás elismerésére vonatkozó kritériumok és eljárások tekintetében történő megállapításáról (HL L 132., 2022.5.6., 102–106. o.)

A Bizottság (EU) 2021/1956 végrehajtási határozata (2021. november 10.) az uniós polgári védelmi tudáshálózat létrehozásáról és szervezetéről (HL L 399., 2021.11.11., 1–7. o.)

A Bizottság (EU) 2019/1310 végrehajtási határozata (2019. július 31.) az európai polgári védelmi eszköztár és a rescEU működtetésére vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 204., 2019.8.2., 94–99. o.)

A Bizottság (EU) 2019/570 végrehajtási határozata (2019. április 8.) az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtására a rescEU-képességekkel összefüggésben alkalmazandó szabályok megállapításáról, valamint a 2014/762/EU bizottsági végrehajtási határozat módosításáról (HL L 99., 2019.4.10., 41–45. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság (EU) 2018/142 végrehajtási határozata (2018. január 15.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2014/762/EU végrehajtási határozat módosításáról (HL L 25., 2018.1.30., 40–48. o.)

A Bizottság 2014/762/EU végrehajtási határozata (2014. október 16.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 2004/277/EK, Euratom és a 2007/606/EK, Euratom bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 320., 2014.11.6., 1–45. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Az uniós polgári védelmi mechanizmus (2014–2016) közötti időközi értékelése, amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós polgári védelmi mechanizmus 2014–2016 közötti időközi értékeléséről (SWD(2017) 287 final, 2017.8.30.).

utolsó frissítés 19.05.2022