(1)

„A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című, 2020. május 20-i közleményében (2) a Bizottság bejelentette, hogy felül fogja vizsgálni a forgalmazási előírásokat a fenntartható mezőgazdasági termékek elterjedésének és kínálatának biztosítása, valamint a fenntarthatósági kritériumok szerepének megerősítése érdekében, figyelembe véve a szóban forgó előírásoknak az élelmiszer-veszteségre és -pazarlásra gyakorolt lehetséges hatását. Ezzel összefüggésben a tojásra vonatkozó meglévő forgalmazási előírásokat is módosítani kell, figyelembe véve a technikai fejlődést és a fogyasztói igényeket, valamint a madárinfluenzának mint a szabad tartásban termelt tojások termelőit érintő kockázati tényezőnek az alakulását.

(2)

Az 1308/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta az 1234/2007/EK tanácsi rendeletet (3). Az 1308/2013/EU rendelet II. része II. címe I. fejezetének 1. szakasza – lényegi változtatás bevezetése nélkül – szabályokat állapít meg a tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokkal kapcsolatban, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy ezek tekintetében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. Annak érdekében, hogy a tojáspiac zökkenőmentesen működjön az új jogi keretben, bizonyos szabályokat ilyen jogi aktusok útján kell elfogadni. Ennek a rendeletnek és az (EU) 2023/2466 bizottsági végrehajtási rendeletnek (4) fel kell váltania az 589/2008/EK bizottsági rendeletet (5), amelyet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(3)

A tojáspiac zavartalan működésének lehetővé tétele érdekében a tojásra vonatkozó forgalmazási előírásoknak ki kell terjedniük az osztályozási kritériumokra, a tartósításra és a kezelésre, a megjelöléshez és a csomagoláshoz kapcsolódó követelményekre, a fakultatív fenntartott jelölések használatára, a tűréshatárokra, valamint a behozatallal és a kivitellel kapcsolatos feltételekre. Mivel mindezen szempontok szorosan kapcsolódnak egymáshoz, a tojásra vonatkozó forgalmazási előírások szabályait koherens szabályrendszerként kell fenntartani, és ezért egyetlen felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell megállapítani őket.

(4)

A 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6), valamint a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) alkalmazandó a tojásokra. Tekintve, hogy e horizontális rendeletek relevánsak a tojásra vonatkozó forgalmazási előírások terén, továbbá a koherencia biztosítása érdekében lehetőség szerint hivatkozni kell rájuk.

(5)

Az 1999/74/EK tanácsi irányelv (8) elveket állapított meg a tyúkok különböző gazdálkodási rendszerekben való tartására vonatkozóan. Tekintve, hogy az említett irányelv rendelkezései kapcsolódnak a tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokhoz, továbbá a koherencia biztosítása érdekében lehetőség szerint hivatkozni kell az irányelvre.

(6)

Meg kell határozni az A. osztályú tojások minőségi jellemzőit a közvetlenül a végső fogyasztókhoz szállítandó tojások kiváló minőségének biztosítása és azon kritériumok megállapítása céljából, amelyeket a vizsgálati szervek ellenőrizhetnek. E minőségi jellemzőknek az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (a továbbiakban: ENSZ-EGB) az ENSZ-EGB tagállamai közötti vagy az e tagállamokba irányuló nemzetközi kereskedelem tárgyát képező héjas tojás forgalmazására és kereskedelmi minőségének ellenőrzésére vonatkozó 42. számú előírásán kell alapulniuk.

(7)

A tojásokat általában nem szabad lemosni vagy tisztítani, mivel ezek az eljárások károsíthatják a tojáshéjat, amely antimikrobiális tulajdonságai révén hatékonyan gátolja a baktériumok bejutását. Az A. osztályú tojásokat továbbá azért sem szabad lemosni, mivel a fizikai védőrétegek, például a kutikula, a tisztításkor vagy azt követően megsérülhetnek. Az ilyen sérülések elősegíthetik a tojáshéjon keresztül bekövetkező bakteriális fertőzéseket, illetve nedvességtartalom-veszteséget okozhatnak, következésképpen az érintett tojások nagyobb kockázatot jelentenek a fogyasztókra nézve, különösen akkor, ha a mosást követően a szárítási és a raktározási körülmények nem megfelelőek.

(8)

Néhány eljárást azonban – így például a tojások ultraibolya sugárzással történő kezelését – nem lehet tisztítási eljárásnak tekinteni. Egyes tagállamok azonban eredményesen alkalmaznak engedélyezéshez és alaposan ellenőrzött feltételekhez kötött tojásmosási rendszereket. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testületének a Bizottság kérésére az étkezési tojások mosásának mikrobiológiai veszélyeivel kapcsolatban adott 2005. szeptember 7-i véleménye (9) szerint a bizonyos csomagolóközpontokban alkalmazott tojásmosási eljárások higiéniai szempontból fenntarthatók, többek között azzal a feltétellel, hogy a tojásmosási rendszerekre eljárási kódexet dolgoznak ki.

(9)

Az A. osztályú tojásokat tömeg szerint kell osztályozni. Ezért korlátozott számú tömegosztályt és ezeknek megfelelő egyértelmű jelöléseket, valamint címkézési minimumkövetelményeket kell meghatározni, amelyek nem zárják ki a további önkéntes címkézést, feltéve, hogy teljesülnek az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) követelményei.

(10)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tojások minőség és tömeg szerinti osztályozására csomagolóközpontként kizárólag azon vállalkozások kaphassanak engedélyt, amelyek létesítményei és technikai felszerelései összhangban állnak tevékenységük léptékével és jellegével, és ezáltal lehetővé teszik a tojások megfelelő kezelését.

(11)

A tojások friss voltának biztosítása érdekében meg kell határozni a tojások osztályozására, megjelölésére, csomagolására, valamint a csomagok megjelölésére rendelkezésre álló maximális időtartamokat.

(12)

A 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) összhangban az élelmiszereknek, a takarmányoknak, az élelmiszer-termelő állatoknak vagy az élelmiszerekbe és takarmányokba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagoknak a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás minden szakaszában biztosítandó nyomonkövethetőségére vonatkozó általános követelményen túlmenően – ellenőrzések elvégzése céljából – meg kell határozni a tojásokat tartalmazó szállítási csomagolásokra és a kísérő dokumentumokra vonatkozó információkat.

(13)

Alapvető fontosságú, hogy a valamely másik tagállamba szállított tojásokat termelői kóddal jelöljék meg a termelés helyén. Különösen a B. osztályú tojások vonatkozásában egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben a termelői kód önmagában nem teszi lehetővé a minőségi osztály egyértelmű meghatározását, akkor a B. osztályú tojásokat további jelöléssel is el kell látni.

(14)

Meg kell határozni a B. osztályú tojásoknak az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete VI. része III.1. pontjának második bekezdése szerinti megjelöléséhez használható más lehetséges jelölések jellemzőit.

(15)

Amennyiben a tojásokat feldolgozás céljára közvetlenül élelmiszer-ipari vállalkozásoknak szállítják, és a végső rendeltetési helyük vonatkozásában elégséges garancia áll rendelkezésre, a tagállamok az érintett értékesítők kérésére mentességet adhatnak a megjelölésre vonatkozó követelmény alól, feltéve, hogy a tojásokat a termelési helyről közvetlenül az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak szállítják le.

(16)

Az 1169/2011/EU rendelet az összes forgalmazott élelmiszer tekintetében alkalmazandó általános szabályokat állapít meg. A tojások csomagjai esetében azonban elő kell írni néhány egyedi megjelölési követelményt.

(17)

Meg kell határozni a gazdálkodási módszert azonosító kifejezéseket, valamint a különböző tojástermelési módszerekkel összefüggő termelési rendszerekre vonatkozó minimumkövetelményeket.

(18)

Amennyiben a tojásokat a különlegesen friss voltukat hangsúlyozó fakultatív fenntartott kifejezéssel ellátva értékesítik, az ilyen jelölésekre vonatkozóan maximális határidőt kell megállapítani.

(19)

Amennyiben a tojásokat a tojótyúkoknak adott takarmány különleges összetételének feltüntetésével értékesítik, meg kell határozni a vonatkozó jelölések használatára alkalmazandó minimumkövetelményeket.

(20)

Ha a tojásokat ömlesztve értékesítik, a fogyasztók számára hozzáférhetővé kell tenni bizonyos információkat, amelyek egyébként a csomagokon szoktak szerepelni.

(21)

Az élelmiszerek egyedi csomagolására és gyűjtőcsomagolására vonatkozó általános higiéniai követelmények mellett meg kell határozni néhány további követelményt a tojások tárolása vagy szállítása során fellépő romlási vagy fertőződési kockázatok csökkentése érdekében. Ezen előírásoknak az ENSZ-EGB 42. számú előírásán kell alapulniuk.

(22)

Az ipari tojások emberi fogyasztásra nem alkalmasak. Ezért az ilyen tojásokat tartalmazó csomagolás könnyű felismerése érdekében elő kell írni különleges szalagok vagy címkék használatát.

(23)

Harmadik országok az uniós tojásforgalmazási követelményektől eltérő követelményeket írhatnak elő. A kivitel megkönnyítése céljából indokolt lehetővé tenni, hogy a csomagolt és az Unión kívülre történő kivitelre szánt tojások megfelelhessenek a szóban forgó követelményeknek.

(24)

Részletes szabályokat kell meghatározni arra nézve, hogy miként végezze el a Bizottság valamely harmadik ország kérésére azt az értékelést, amely az illető harmadik ország forgalmazási előírásainak az uniós jogszabályokkal való egyenértékűségét vizsgálja. Meg kell határozni a harmadik országból behozott tojások megjelölésére és címkézésére alkalmazandó követelményeket.

(25)

A forgalmazási előírásoknak való megfelelés ellenőrzése során indokolt megengedni bizonyos tűréshatárok alkalmazását. A szóban forgó tűréshatároknak a különböző forgalmazási szakaszok szerint eltérőeknek kell lenniük.

(26)

A francia tengerentúli megyék kiskereskedelmi tojásellátása részben az európai kontinensről érkező tojásszállítmányoktól függ, mivel a helyi termelés még mindig nem elegendő a kereslet kielégítéséhez. A szállítás időtartamára és az éghajlati körülményekre tekintettel a francia tengerentúli megyékbe szállított tojások tartósítása egyedi ellátási szabályok alkalmazását teszi szükségessé, beleértve annak a lehetőségét, hogy a tojásokat hűtve adják fel. Ezek az egyedi szabályok a nem kielégítő helyi tojástermelési kapacitással indokolhatók. A kielégítő helyi termelési kapacitás kiépítéséig ezeket a kivételes szabályokat fenn kell tartani.

(27)

Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a tojások forgalmazása terén Finnország egyes távoli régióiban fennálló egyedi körülményeket, a szóban forgó régiókban a termelők által a kiskereskedőknek eladott tojások tekintetében indokolt mentességet biztosítani az 1308/2013/EU rendelet és e rendelet követelményei alól,

a)

az osztályozási kritériumok;

b)

a tartósítás és a kezelés;

c)

a megjelölésre és a csomagolásra vonatkozó követelmények;

d)

a fakultatív fenntartott jelölések használata;

e)

a tűréshatárok;

f)

a behozatalra és a kivitelre vonatkozó feltételek.

a)

„csomag”: A. osztályú vagy B. osztályú tojásokat tartalmazó egyedi csomagolás, a szállítási csomagolás és az ipari tojásokat tartalmazó tárolótartály kivételével;

b)

„a tojások ömlesztve történő értékesítése”: a tojásoknak a végső fogyasztó számára a csomagtól eltérő formában történő kiskereskedelmi árusítása;

c)

„begyűjtő”: a 852/2004/EK rendelet 6. cikkével összhangban nyilvántartásba vett létesítmény, amely a csomagolóközpontokba, a kizárólag a csomagolóközpontként elfogadott nagykereskedőknek árusító piacokra, valamint az élelmiszeripari és a nem élelmiszeripari vállalkozásokhoz történő elszállítás céljából összegyűjti a termelőktől a tojásokat;

d)

„élelmiszeripari vállalkozás”: emberi fogyasztásra alkalmas tojásterméket termelő bármely létesítmény, a közétkeztetők kivételével;

e)

„nem élelmiszeripari vállalkozás”: bármely vállalkozás, amely tojást tartalmazó, emberi fogyasztásra nem alkalmas terméket termel;

f)

„közétkeztető”: az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett létesítmények;

g)

„tojás”: héjas – nem törött, nem keltetett és nem főtt – tojás, amely a Gallus gallus fajhoz tartozó tyúktól származik, és amely közvetlen emberi fogyasztásra vagy tojástermékek előállítására alkalmas;

h)

„törött tojás”: olyan tojás, amelynek mind a héja, mind pedig a héjhártyája törés jeleit mutatja, és ezért tartalma a külső környezettel való érintkezésnek van kitéve;

i)

„keltetett tojás”: keltetőgépben tartott tojás a behelyezés időpontjától kezdve;

j)

„ipari tojás”: emberi fogyasztásra nem alkalmas tojás;

k)

„tétel”: egy és ugyanazon termelési helyről vagy csomagolóközpontból származó, egy helyen lévő, egy és ugyanazon tojásrakási, minőségmegőrzési vagy csomagolási dátummal ellátott, ugyanazon gazdálkodási módszer alkalmazásával termelt és – osztályozott tojások esetén – ugyanazon minőségi és tömegosztályba tartozó, csomagolt vagy ömlesztve értékesített tojások;

l)

„újracsomagolás”: a tojások fizikai áthelyezése másik csomagba, illetve a tojásokat tartalmazó csomagok újbóli megjelölése;

m)

„forgalomba hozatal”: a tojások készentartása eladás céljára, beleértve az eladásra való felkínálást, a tárolást, a csomagolást, a címkézést, a szállítást és az átadás bármely egyéb, akár ingyenes, akár ellenérték fejében megvalósuló formáját is;

n)

„értékesítő”: a termelő vagy bármely más, a tojások forgalomba hozatalában részt vevő természetes vagy jogi személy;

o)

„termelési hely”: a 2002/4/EK bizottsági irányelvvel (12) összhangban nyilvántartásba vett, tojótyúkokat tartó létesítmény;

p)

„csomagolóközpont”: a 853/2004/EK rendelet értelmében vett és az (EU) 2023/2466 végrehajtási rendelet 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően engedélyezett csomagolóközpont, ahol a tojásokat minőség és tömeg szerint osztályozzák;

q)

„végső fogyasztó”: egy élelmiszer végső fogyasztója, aki nem valamely élelmiszeripari művelet vagy tevékenység során használja fel az élelmiszert;

r)

„termelői kód”: a termelési helyhez a 2002/4/EK irányelv mellékletének 2. pontja szerint hozzárendelt megkülönböztető szám.

a)

a takarmányban lévő gabonafélékre kizárólag abban az esetben lehet összetevőként hivatkozni, ha azok az adott takarmány összetételének legalább 60 tömegszázalékát alkotják, amelyen belül a gabona-melléktermékek aránya legfeljebb 15 % lehet;

b)

az a) pontban említett 60 %-os minimumérték sérelme nélkül, a valamely konkrét gabonafélére való hivatkozás esetén a szóban forgó gabonafélének a felhasznált takarmány összetételének legalább 30 %-át kell alkotnia. Több gabonafélére való hivatkozás esetén azok mindegyikének az összetétel legalább 5 %-át kell alkotnia.

a)

a minőségi osztály;

b)

az 5. cikk szerinti tömegosztály;

c)

a gazdálkodási módszer megjelölése a 11. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint;

d)

a termelői kód jelentésének magyarázata;

e)

a minőségmegőrzési idő.

a)

azon értékesítő neve és címe, amelynek a tojásokat szállítják;

b)

azon értékesítő neve és címe, amely a tojásokat feladta;

c)

az „ipari tojás” megjelölés 2 cm magas nagybetűkkel, valamint az „emberi fogyasztásra alkalmatlan” kifejezés legalább 8 mm magas betűkkel.