a)

az említett határozatnak megfelelően engedélyezett alrendszerek;

b)

új, felújított vagy korszerűsített alrendszerekre vonatkozó projektek, amelyek megvalósítása e rendelet kihirdetésének időpontjában előrehaladott fázisban van, vagy amelyek olyan szerződés tárgyát képezik, amely e rendelet kihirdetésekor folyamatban van;

c)

az e rendelet mellékletének 7.1.2. pontjában említett, meglévő konstrukciójú új járművekre vonatkozó projektek.

1.

1.1.

1.2.

2.

2.1.

2.1.1.

2.1.2.

2.1.3.

2.1.4.

2.2.

2.3.

3.

4.

4.1.

4.2.

4.2.1.

4.2.2.

4.3.

4.3.1.

4.3.2.

4.3.3.

4.4.

4.4.1.

4.4.2.

4.4.3.

4.5.

4.5.1.

4.5.2.

4.6.

4.7.

4.8.

4.8.1.

4.8.2.

5.

5.1.

5.2.

5.3.

5.3.1.

5.3.2.

6.

6.1.

6.1.1.

6.1.2.

6.1.3.

6.2.

6.2.1.

6.2.2.

6.2.3.

6.2.4.

6.2.5.

6.2.6.

6.2.7.

7.

7.1.

7.1.1.

7.1.2.

7.2.

7.2.1.

7.2.2.

7.2.3.

7.3.

7.3.1.

7.3.2.

A. függelék:

B. függelék:

C. függelék:

D. függelék:

E. függelék:

F. függelék:

G. függelék:

H. függelék:

I. függelék:

J. függelék:

K. függelék:

L. függelék:

M. függelék:

N. függelék:

—

az említett ajtó küszöbe (vagy az ajtó kinyúló hídeleme) és a peron közötti rés bizonyítottan nem nagyobb, mint vízszintesen 75 mm, függőlegesen pedig 50 mm, és

—

a járműben nincs belső lépcső az ajtónyílás és az előtér között.

(1)

A 2008/57/EK irányelv tárgyát képező uniós vasúti rendszer, amelynek az alrendszerek a részét képezik, olyan integrált rendszer, amelynek egységességét ellenőrizni kell. Ezt az egységességet különösen az egyes alrendszerek műszaki előírásai, a felsőbb szintű rendszerhez való kapcsolódási pontjai és az üzemeltetési és karbantartási szabályok szempontjából kell ellenőrizni.

(2)

Az alrendszer funkcionális és műszaki előírásai és annak kapcsolódási pontjai, amelyek leírása a 4.2. és 4.3. pontban található, nem teszik kötelezővé meghatározott technológiák vagy műszaki megoldások alkalmazását, kivéve, ha ez szigorúan szükséges az uniós vasúthálózat átjárhatóságához. Az átjárhatóság innovatív megoldásai azonban új előírásokat és/vagy új vizsgálati módszereket tehetnek kötelezővé. A műszaki újítás lehetővé tétele érdekében ezen előírások és vizsgálati módszerek kidolgozása a rendelet 6. cikkében ismertetett folyamat szerint történik.

(3)

Az összes vonatkozó alapvető követelmény figyelembevételével a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőséggel kapcsolatos alapvető paramétereket az infrastruktúra és járművek alrendszerre vonatkozóan ezen ÁME 4.2. pontja tartalmazza. Az üzemeltetési követelmények és kötelezettségek az üzemeltetésre vonatkozó (OPE) ÁME-ben és ezen ÁME 4.4. pontjában találhatók.

(1)

A 3. szakasz alapvető követelményeire figyelemmel az infrastruktúra alrendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek hozzáférésével összefüggő funkcionális és műszaki előírásait az alábbiak szerint alakították ki:

(2)

A 4.2.1.1–4.2.1.15. pontban meghatározott alapvető paraméterek az infrastruktúra alrendszer 2.1.1. pontban meghatározott hatályára vonatkoznak; ezek a paraméterek két kategóriára oszthatóak:

Az alábbi 3. táblázat megadja a kategóriát az alapvető paraméterek mindegyikéhez.

3. táblázat

Az alapvető paraméterek kategóriái

(1)

Ahol az állomás külön parkolóval rendelkezik, a parkolóhelyen belül egy megközelíthető bejárathoz a lehető legközelebb kellő számú és adaptált parkolóhelyet kell fenntartani azoknak a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyeknek, akik az ilyen parkolóhelyek használatára jogosultak.

(1)

Olyan akadálymentes útvonalakat kell biztosítani, amelyek összekötik az infrastruktúra következő nyilvános területeit (azok megléte esetén):

(2)

Az akadálymentes útvonalaknak a lehető legrövidebbnek kell lenniük.

(3)

Az akadálymentes útvonalak padlófelülete és talajfelülete csak csekély mértékben tükröződhet.

(1)

Minden akadálymentes útvonalnak, gyaloghídnak és aluljárónak legalább 160 cm szabad szélességgel kell rendelkeznie, a 4.2.1.3. (2) (ajtók), 4.2.1.12. (3) (peronok) és 4.2.1.15. (2) (szintbeli átjárók) pontban meghatározott területek kivételével.

(2)

Amennyiben vízszintes útvonalon küszöböket helyeznek el, azoknak színben el kell térniük a közvetlen környezetüktől és nem lehetnek 2,5 cm-nél magasabbak.

(1)

Amennyiben az akadálymentes útvonal szintkülönbséget foglal magában, lépcsőmentes útvonalat kell biztosítani, amelyet a mozgásukban korlátozott személyek a lépcső helyett használhatnak.

(2)

Az akadálymentes útvonalon lévő lépcsők minimális szélessége 160 cm kell, hogy legyen a fogódzók között mérve. Legalább az első és utolsó lépcsőfokot elütő színű csíkkal kell jelölni, és legalább az első lefelé vezető lépcsőfok előtt tapintható információt hordozó burkolati figyelmeztető jelzéseket kell elhelyezni.

(3)

Ahol nincsenek felvonók, rámpákat kell biztosítani a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű, a lépcsőt használni képtelen személyek számára. Ezeknek mérsékelt lejtésűnek kell lenniük. A rámpákon meredek lejtés csak rövid távolságon megengedett.

(4)

A lépcsőket és a rámpákat mindkét oldalon kétszintű fogódzókkal kell ellátni.

(5)

Ahol nincsenek rámpák, legalább 2. típusú felvonókról kell gondoskodni, amelyek megfelelnek az A. függelék 1. hivatkozásában említetteknek. Az 1. típusú felvonók csak a felújítás vagy korszerűsítés alatt álló állomásokon megengedettek.

(6)

A mozgólépcsőket és mozgó járdákat az A. függelék 2. hivatkozásában említett előírásokkal összhangban kell megtervezni.

(7)

Az akadálymentes útvonalon szintbeli vágányátjárók akkor lehetnek, ha azok megfelelnek a 4.2.1.15. pont követelményeinek.

(1)

Az akadálymentes útvonalakat egyértelműen azonosítani kell látható tájékoztatással a 4.2.1.10. pontban részletezettek szerint.

(2)

A látáskorlátozott személyeknek legalább tapintható és elütő színű burkolati jelzéssel kell tájékoztatást nyújtani az akadálymentes útvonalakról. Ez a pont nem vonatkozik a parkolókba vezető és onnan induló akadálymentes útvonalakra.

(3)

Ezeken felül vagy ezek helyett megengedettek a távirányítással működő hangjelző berendezéseket vagy telefonos alkalmazásokat használó műszaki megoldások. Helyettesítő felhasználás esetében e megoldásokat innovatív megoldásként kell kezelni.

(4)

Ha fogódzók vagy falak vannak elérhető közelségben a peronhoz vezető akadálymentes útvonal mentén, a fogódzón vagy a falon 145 és 165 cm közötti magasságban rövid tájékoztatást kell feltüntetni (pl. a peron száma vagy útiránnyal kapcsolatos információ) Braille-írással vagy prizmás betűkkel és számokkal.

(1)

Ez a pont minden olyan ajtóra és bejáratra vonatkozik, amelyek az akadálymentes útvonalon helyezkednek el, az olyan mosdókba vezető ajtók kivételével, amelyeket nem a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyeknek szántak.

(2)

Az ajtóknak legalább 90 cm nettó hasznos szélességgel kell rendelkezniük, és a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek által működtethetőnek kell lenniük.

(3)

Manuális, félautomata és automata ajtók használata megengedett.

(4)

Az ajtónyitó eszközöket 80 cm és 110 cm magasság között kell elhelyezni.

(1)

Minden padlóbevonatnak, talajfelületnek és a lépcsők járófelületének csúszásmentesnek kell lennie.

(2)

Az állomásépületeken belül nem lehetnek 0,5 cm-t meghaladó egyenetlenségek a járófelületek padlójának bármely pontján, a küszöbök, a vízelvezető csatornák és a tapintható burkolati jelzések kivételével.

(1)

Az utasok által használt útvonalak átlátszó akadályait – például üvegajtókat és üvegfalakat – jelezni kell. Ezeknek a jelzéseknek ki kell emelniük az átlátszó akadályokat. E jelzések nem kötelezők, ha az utasok más módon, például fogódzóval vagy folyamatos padokkal védve vannak az ütközéstől.

(1)

Ha az állomáson mosdóról gondoskodnak, legalább egy férfiak és nők számára egyaránt használható fülkének kerekesszékkel megközelíthetőnek kell lennie.

(2)

Ha az állomáson mosdóról gondoskodnak, férfiak és nők számára egyaránt megközelíthető pelenkázóhelyiséget is kell biztosítani.

(1)

Az állomáson minden bútordarabnak és szabadon álló berendezésnek el kell ütnie a hátterétől, és lekerekített élekkel kell rendelkeznie.

(2)

Az állomás területén belül úgy kell elhelyezni a bútorokat és a szabadon álló berendezéseket (beleértve a kinyúló konzolos és felfüggesztett elemeket), hogy ne akadályozzák a vak vagy látáskorlátozott utasokat, és bottal észlelhetőek legyenek.

(3)

Minden olyan peronon, ahol az utasok számára megengedett, hogy a vonatra várjanak, és minden váróterületen legalább egy, ülőhelyekkel felszerelt területet és a kerekesszék számára helyet kell biztosítani.

(4)

Amennyiben ez a terület az időjárástól védett, annak kerekesszéket használók által hozzáférhetőnek kell lennie.

(1)

Ahol az akadálymentes útvonal mentén manuális jegyértékesítő és információs pultokat és ügyfélszolgálati pontokat biztosítanak, legalább egy pultnak hozzáférhetőnek kell lennie a kerekesszéket használók és az alacsony termetűek számára, és legalább egy pultot fel kell szerelni hallástámogató indukciós hurokrendszerrel.

(2)

Ha üvegfal van az utas és a jegyértékesítő pultnál dolgozó személy között, ennek vagy eltávolíthatónak kell lennie, vagy ha nem eltávolítható, kétirányú távbeszélő rendszert kell felszerelni. Minden ilyen üvegfalnak átlátszó üvegből kell lennie.

(3)

Ha olyan elektronikus eszközöket szerelnek fel, amelyek megjelenítik az árakat az értékesítőnek, az ilyen eszközöket úgy kell felszerelni, hogy a jegyet vásárló személy is lássa az árakat.

(4)

Ahol jegyértékesítő automatákat biztosítanak az állomáson található akadálymentes útvonalon, legalább egy ilyen automatának olyan kezelőfelülettel kell rendelkeznie, amely hozzáférhető a kerekesszéket használók és az alacsony termetűek számára.

(5)

Ha jegyellenőrző automatákat szerelnek fel, legalább egy automata átjárójának legalább 90 cm szélesnek kell lennie, és képesnek kell lennie egy legfeljebb 1 250 mm hosszú kerekesszék és használója befogadására. Korszerűsítés vagy felújítás esetében a legalább 80 cm-es szélesség megengedett.

(6)

Ha forgókereszteket használnak, teljes üzemidőben legalább egy forgókereszt nélküli megközelítési pontot kell biztosítani a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára.

(1)

Az állomás külső területei megvilágítása szintjének megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy el lehessen igazodni, és ki kell emelnie a szintkülönbségeket, ajtókat és bejáratokat.

(2)

Az akadálymentes útvonal megvilágítási szintjét az utasok vizuális tennivalóihoz kell igazítani. Külön figyelmet kell fordítani a szintkülönbségekre, a jegyértékesítő helyekre és automatákra, az információs pultokra és az információs kijelzőkre.

(3)

A peronokat az A. függelék 3. és 4. hivatkozásában említett előírások szerint kell megvilágítani.

(4)

A vészvilágításnak megfelelő fényviszonyokat kell nyújtania a kiürítéshez és a tűzoltó, illetve biztonsági berendezések azonosításához.

(1)

A következő információkat kell megjeleníteni:

(2)

A vizuális tájékoztatáshoz használt betűknek, szimbólumoknak és piktogramoknak a háttértől elütőnek kell lenniük.

(3)

Jelzőtáblákat minden olyan ponton biztosítani kell, ahol az utasoknak útvonalat kell választaniuk, illetve az útvonalon szakaszosan. A jelzéseket, ábrákat és piktogramokat következetesen kell alkalmazni az egész útvonalon.

(4)

A vonatok indulására vonatkozó információknak (beleértve a célállomást, a köztes megállókat, a vágány számát és az időpontot) az állomáson legalább egy helyszínen legfeljebb 160 cm-es magasságban elérhetőnek kell lenniük. Ez a követelmény vonatkozik a nyomtatott vagy dinamikus információkra, attól függően, hogy melyiket biztosítják.

(5)

A szöveghez használt betűtípusnak könnyen olvashatónak kell lennie.

(6)

Az összes biztonsági, figyelmeztető, kötelező és tiltó jelzésnek tartalmaznia kell piktogramokat.

(7)

Tapintható tájékoztató jeleket kell elhelyezni az alábbi helyeken:

(8)

A számjegyekkel megadott időt 24 órás formátumban kell feltüntetni.

(9)

A következő konkrét grafikus szimbólumokat és piktogramokat a kerekesszék szimbólumával kell ellátni az N. függelékkel összhangban:

Az ábrákat más ábrákkal együtt is lehet használni (például: felvonó, mosdó stb.).

(10)

Ahol indukciós hurkok vannak elhelyezve, azokat az N. függelékben leírtak szerinti jellel kell ellátni.

(11)

A kerekesszékkel megközelíthető mosdókban, ahol le-, illetve felhajtható fogódzókat biztosítanak, grafikus ábráról kell gondoskodni, amely mutatja a fogódzó felemelt és leengedett állását.

(12)

Egy adott helyen legfeljebb öt piktogramot lehet egymás mellé helyezni egy olyan irányjelző nyíllal együtt, amely egyetlen irányt mutat.

(13)

A kijelzőknek meg kell felelniük az 5.3.1.1. pont követelményeinek. Ebben a pontban a „kijelző” alatt értendő a dinamikus információk minden megjelenítése.

(1)

A szóbeli tájékoztatás STI-PA szintjének legalább 0,45-nek kell lennie az A. függelék 5. hivatkozásában említett előírásoknak megfelelően.

(1)

A peron biztonsági sávja a peron vágány felőli pereménél kezdődik, és meghatározása szerint ez az a terület, ahol az utasok vonat áthaladásakor vagy érkezésekor nem állhatnak.

(2)

Lehetőség van arra, hogy a peron szélessége annak teljes hosszában változó legyen.

(3)

A peron akadályok nélküli szélessége legalább a biztonsági sáv szélessége plusz két, egyenként 80 cm széles ellentétes irányú közlekedősáv (160 cm). Ez a méret 90 cm-re csökkenhet a peron végeinél.

(4)

A 160 cm-es közlekedősávon belül megengedettek az akadályok. Ezen a ponton nem minősülnek akadálynak a jelzőrendszerhez szükséges berendezések és a biztonsági berendezések. Az akadályok és a biztonsági sáv közötti legkisebb távolság a következő táblázat szerint alakul:

4. táblázat

Az akadályok legkisebb távolsága a biztonsági sávtól

(5)

Ha a vonaton vagy a peronon lévő kisegítő berendezések lehetővé teszik a kerekesszékkel való fel- és leszállást, 150 cm (akadálymentes) szabad területet kell hagyni a berendezés szélétől abba az irányba, ahol a kerekesszékkel a peron szintjén felszállnak vagy ahova a peron szintjére leszállnak, ahol az ilyen berendezéseket valószínűleg használják. Az új állomásoknak meg kell felelniük ennek a követelménynek minden olyan vonat esetében, amelynek a megállását tervezik a peronnál.

(6)

A biztonsági sávnak a peron vágányoldali peremétől távolabb eső határát látható jelöléssel és tapintható burkolati jelzéssel kell ellátni.

(7)

A látható jelölésnek egy elütő színű, csúszásmentes és legalább 10 cm széles figyelmeztető vonalnak kell lennie.

(8)

A tapintható burkolati jelzésnek két típusa létezik:

(9)

A peron vágányoldali pereme anyagának el kell ütnie a rés sötétjétől.

(1)

A peron végét olyan gáttal kell felszerelni, amely megakadályozza a bejutást, vagy pedig azt látható jelöléssel és a veszélyre utaló tapintható információt hordozó burkolati figyelmeztető jelzéssel kell megjelölni.

(1)

Peronrámpa használata esetén annak meg kell felelnie az 5.3.1.2. pont követelményeinek.

(2)

Peronfelvonó használata esetén annak meg kell felelnie az 5.3.1.3. pont követelményeinek.

(3)

Biztonságos tárolási módról kell gondoskodni annak biztosítása érdekében, hogy a fel- és leszállást segítő eszközök, ideértve a mozgatható rámpákat is, tárolás közben ne jelentsenek akadályt, illetve veszélyt az utasok számára.

(1)

Az állomásokon a nemzeti szabályok szerint megengedett a lépcsőmentes vagy az akadálymentes útvonal részeként szintbeli vágányátjárók alkalmazása.

(2)

Ha a szintbeli vágányátjárókat más útvonalak mellett alkalmazzák a lépcsőmentes útvonal részeként, a következőknek kell megfelelni:

(3)

Ha a szintbeli vágányátjárókat az akadálymentes útvonal részeként, valamennyi utas számára egyetlen megoldásként alkalmazzák, azoknak(azokat):

(4)

Ha a fenti követelmények bármelyike nem teljesíthető, a szintbeli átjáró nem minősül a lépcsőmentes vagy akadálymentes útvonal részének.

(1)

A 3. szakasz alapvető követelményeire figyelemmel a jármű alrendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek hozzáférésével összefüggő funkcionális és műszaki előírásait az alábbiak szerint alakították ki:

(1)

A folyosó használata közben a személyes stabilitás érdekében használható kapaszkodókat vagy függőleges fogódzókat, illetve más berendezéseket kell biztosítani a folyosó mentén elhelyezett összes ülésen, kivéve, ha azok függőleges helyzetben 200 mm-en belül vannak az alábbiaktól:

(2)

A kapaszkodókat és a személyes stabilitás érdekében használható más berendezéseket a padló fölött – a kapaszkodó használható részének középpontjától mérve – 800 és 1 200 mm közötti magasságban kell elhelyezni; ezek nem nyúlhatnak be a közlekedőbe, és színben el kell ütniük az üléstől.

(3)

A rögzített hosszanti irányú ülőhelyeken fogódzókat kell elhelyezni a személyes stabilitás érdekében. Az ilyen fogódzók legfeljebb 2 000 mm-re lehetnek egymástól, 800 és 1 200 mm közötti magasságban kell elhelyezni őket a padló szintje fölött, és színben el kell ütniük a jármű belsejében lévő környezetüktől.

(4)

A kapaszkodóknak és más tárgyaknak nem lehetnek éles széleik.

(1)

Fix szerelvényenként vagy egyes járművenként és osztályonként az ülések legalább 10 százalékát a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek által használható megkülönböztetett ülésnek kell kijelölni.

(2)

A megkülönböztetett üléseket és az azokat tartalmazó járműveket az N. függelékkel összhangban lévő jelekkel kell ellátni. Közölni kell a többi utassal, hogy az ilyen üléseket igény esetén hozzáférhetővé kell tenniük az arra jogosultak számára.

(3)

A megkülönböztetett üléseknek az utastérben kell lenniük, a külső ajtókhoz közel. A kétszintes járműveken vagy vonatokon megkülönböztetett ülések mindkét szinten lehetnek.

(4)

A megkülönböztetett ülések felszereltsége szintjének meg kell egyeznie legalább az azonos típusú általános ülések felszereltségével.

(5)

Amennyiben meghatározott típusú üléseket karfákkal látnak el, a megkülönböztetett ülésekre felhajtható karfákat kell szerelni. Ez alól kivételt képeznek a jármű oldalfala, vagy fülke esetében a válaszfalak mellett található karfák. A felhajtható karfáknak az ülés támlájával egy síkba állíthatóknak kell lenniük, hogy az ülés vagy a mellette lévő bármelyik megkülönböztetett ülés akadálytalanul megközelíthető legyen.

(6)

A megkülönböztetett ülések nem lehetnek felhajtható ülések.

(7)

Valamennyi megkülönböztetett ülésnek és a használója számára rendelkezésre álló területnek meg kell felelnie a H. függelék H1–H4. ábrájának.

(8)

A megkülönböztetett ülések teljes hasznos ülőfelületének legalább 450 mm szélesnek kell lennie (lásd a H1. ábrát).

(9)

Az összes megkülönböztetett ülés ülőlapja felső síkjának 430 és 500 mm között kell lennie a padlószint fölött az ülés elülső szélén.

(10)

Az egyes ülések fölötti tiszta belmagasságnak legalább 1 680 mm-nek kell lennie a padlószinttől mérve, az olyan kétszintes vonatok kivételével, amelyeken poggyásztartókat szerelnek az ülések fölé. Ilyen esetben 1 520 mm csökkentett belmagasság megengedett a poggyásztartók alatti megkülönböztetett ülések esetében, feltéve, ha a megkülönböztetett üléseknek legalább az 50 %-a esetében a belmagasság 1 680 mm.

(11)

Ahol hátrahajtható üléseket helyeznek el, a méretek a teljesen függőlegesre állított ülések esetén érvényesek.

(1)

Ahol egy irányban álló megkülönböztetett üléseket helyeznek el, az egyes ülések előtti térnek meg kell felelnie a H2. ábrának.

(2)

Az üléstámla elülső felülete és az előtte lévő ülés leghátsó pontján áthaladó függőleges sík közötti távolságnak legalább 680 mm-nek kell lennie, figyelembe véve, hogy az ülés kötelező dőlését az ülés közepén kell mérni, 70 mm-re az ülőlap és a háttámla találkozási pontja fölött.

(3)

Legalább 230 mm távolságnak kell lennie az ülőlap elülső széle és az előtte lévő ülés azonos függőleges síkja között.

(1)

Ahol egymással szemben lévő megkülönböztetett üléseket helyeznek el, az ülőlapok elülső szélei között legalább 600 mm távolságnak kell lennie (lásd a H3 ábrát). Ezt a távolságot meg kell tartani akkor is, ha a szemben lévő ülések egyike nem megkülönböztetett ülés.

(2)

Ahol az egymással szemben lévő megkülönböztetett üléseket asztallal szerelik fel, legalább 230 mm vízszintes távolságnak kell lennie az ülőlap elülső széle és az asztal elülső éle között (lásd a H4. ábrát). Amennyiben a szemben lévő ülések egyike nem megkülönböztetett ülés, az asztaltól való távolsága csökkenthető, feltéve, hogy az üléspárnák első széle közötti távolság 600 mm marad. Az e bekezdésnek való megfelelés tekintetében nem kell figyelembe venni az oldalfalra szerelt olyan asztalokat, amelyek hossza nem nyúlik túl az ablak melletti ülés középvonalán.

(1)

Az egység hosszától függően – a mozdonyt vagy a motorkocsit leszámítva – legalább az alábbi táblázatnak megfelelő számú hozzáférhető helyet kell biztosítani a kerekesszékek számára:

5. táblázat

A kerekesszékek számára kialakított helyek legkisebb száma az egység hossza szerint

(2)

A stabilitás biztosítása érdekében a kerekesszékek számára kialakított helyeket úgy kell megtervezni, hogy a kerekesszék vagy a menetiránnyal szemben, vagy annak háttal álljon.

(3)

A kerekesszék számára kialakított hely teljes hosszában a szélességnek 700 mm-nek kell lennie a padló szintjétől legalább 1 450 mm-es magasságig, további 50 mm szélességet ráhagyva a kezek számára minden olyan oldalon, amelyen a kerekesszéket használó keze számára rendelkezésre álló szabad terület korlátozott (pl. fal vagy szerkezet miatt) a padlószint feletti 400 mm–800 mm közötti sávban (ha a kerekesszék egyik oldala a folyosó mellett van, erre az oldalra nem érvényes a további 50 mm-es követelmény, mivel az már eleve szabad terület).

(4)

A kerekesszék számára kialakított hely hátsó vége és a következő felület közötti legkisebb hosszanti távolságnak meg kell felelnie az I. függelék I1–I3. ábrájának.

(5)

A kijelölt helyen nem lehet akadály a jármű padlója és mennyezete között a felső poggyásztartó, a 4.2.2.9. pont követelményei szerint a jármű falához vagy mennyezetéhez rögzített vízszintes fogódzó vagy asztal kivételével.

(6)

A kerekesszék számára kialakított hely hátsó vége legalább 700 mm széles szerkezet vagy más elfogadható szerelvény. A szerkezetnek vagy a szerelvénynek olyan magasnak kell lennie, hogy megakadályozza, hogy a támlájával a szerkezet vagy a szerelvény felé néző kerekesszék hátrabillenjen.

(7)

A kerekesszék számára kialakított helyen felhajtható üléseket lehet felszerelni, de ezek összecsukott állapotban nem csökkenthetik a kerekesszék számára kialakított hely méreteit.

(8)

Nem megengedett a kerekesszék számára kialakított helyen vagy közvetlenül előtte állandó berendezés – pl. kerékpártartó horog vagy síléctartó – felszerelése.

(9)

Legalább egy ülést elérhetővé kell tenni a kerekesszék számára kijelölt minden hely mellett vagy azzal szemben a kerekesszéket használó személy kísérője számára. Ennek az ülésnek ugyanolyan kényelmesnek kell lennie, mint a többi utasülésnek, és a folyosó másik oldalán is elhelyezhető.

(10)

A kétszintes vonatok kivételével a 250 km/h-t meghaladó legnagyobb tervezési sebességű vonatokon a kerekesszék számára kialakított helyet elfoglaló kerekesszék-használó számára lehetőséget kell biztosítani, hogy átüljön egy felhajtható karfával felszerelt utasülésre. Az átülést a kerekesszék-használó önállóan hajtja végre. Ebben az esetben megengedett, hogy a kísérő ülése másik sorba kerüljön. Ezt a követelményt legfeljebb a kerekesszékek számára kijelölt, az 5. táblázatban meghatározott számú helyre kell alkalmazni.

(11)

A kerekesszék számára kialakított helyet olyan segélyhívó eszközzel kell ellátni, amelynek veszély esetén lehetővé kell tennie, hogy a kerekesszék használója tájékoztassa azt a személyt, aki megfelelő intézkedéseket tehet.

(12)

A segélyhívó eszközt a kerekesszéket használó személy által kényelmesen elérhető tartományban, az L. függelék L1. ábráján feltüntetett módon kell elhelyezni.

(13)

A segélyívó eszközt nem szabad keskeny résbe helyezni, amely megakadályozza a tenyérrel való azonnali működtetést, de védeni kell a nem szándékos használat ellen.

(14)

A segélyhívó eszköz kezelőfelületének az 5.3.2.6. pontban meghatározottnak kell lennie.

(15)

A kerekesszék számára kialakított helyen vagy közvetlenül mellette el kell helyezni az N. függeléknek megfelelő jelet, amely azonosítja a kerekesszék helyét.

(1)

Ez a követelmény csak a vonat másik nyilvános területére átjárást biztosító ajtókra vonatkozik, a mosdók ajtóinak kivételével.

(2)

Az utazóközönség használatára szolgáló manuális működtetésű ajtók be- és kireteszelésekor a nyitószerkezet tenyérrel való működtetéséhez szükséges erő legfeljebb 20 N lehet.

(3)

Az ajtónyitóknak, akár manuálisak, akár nyomógombok vagy más eszközök, színben el kell ütniük attól a felülettől, amelyre felszerelték őket.

(4)

Az utasok rendelkezésére álló kezelőfelületnek meg kell felelnie az 5.3.2.1. pont előírásainak.

(5)

Ha a nyitó és a záró szerkezet egymás fölé van szerelve, a felső gombnak mindig a nyitást kell vezérelnie.

(1)

Minden, az utasok által használandó külső ajtónak nyitott állapotban legalább nettó 800 mm hasznos szélességűnek kell lennie.

(2)

A 250 km/h-nál alacsonyabb tervezési sebességű vonatokon a 2.3. pontban meghatározott, szintbeli hozzáférést biztosító, kerekesszékkel történő használatra szánt ajtóknak nyitott állapotban legalább 1 000 mm nettó hasznos szélességűnek kell lenniük.

(3)

Minden, az utasok által használandó külső ajtót kívülről úgy kell jelölni, hogy azok elüssenek a jármű azokat övező oldalának többi részétől.

(4)

A kerekesszékkel való megközelítésre kijelölt külső ajtóknak a legközelebb kell lenniük a kerekesszékek számára kialakított helyekhez.

(5)

A kerekesszékkel való megközelítésre kijelölt ajtókat egyértelműen meg kell jelölni az N. függelék szerinti jellel.

(6)

A jármű belsejében a külső ajtók helyét egyértelműen meg kell jelölni az ajtó melletti padlóburkolattól elütő környező padlófelülettel.

(7)

A vonaton belül és kívül lévők számára egyértelműen hallható hangjelzéssel kell jelezni az ajtó nyitható állapotát. Ennek a figyelmeztető hangjelzésnek legalább öt másodpercig kell tartania, kivéve, ha az ajtót működtetik, amely esetben 3 másodperc után elhallgathat.

(8)

Amikor a vonatvezető vagy a vonatszemélyzet más tagja egy ajtót automatikusan vagy távvezérléssel kinyit, a figyelmeztető jelzésnek 3 másodpercig kell tartania attól a pillanattól kezdve, amikor az ajtó kezd kinyílni.

(9)

Automatikusan vagy távvezérléssel záródó ajtó működtetése előtt figyelmeztető hangjelzést és figyelmeztető fényjelzést kell adni a vonaton belül és kívül tartózkodók számára. A hangjelzésnek az ajtó bezáródása előtt legalább 2 másodperccel meg kell kezdődnie, és az ajtó záródása alatt folyamatosan szólnia kell.

(10)

Az ajtó figyelmeztető hangjelzéseinek hangforrását a kezelőszerv közelében, vagy ha nincs ilyen, akkor az ajtónyílás mellett kell elhelyezni.

(11)

A fényjelzésnek a vonaton belül és kívülről is láthatónak kell lennie, és azt olyan módon kell elhelyezni, hogy az előtérben tartózkodó utasok lehetőleg ne takarják el.

(12)

Az utastér ajtaja figyelmeztető hangjelzésének a G. függelék előírásainak kell megfelelnie.

(13)

Az ajtó aktiválási módja lehet a vonat személyzete általi, félautomata (azaz az utas által nyomógombbal történő működtetés) vagy automata.

(14)

Az ajtónyitót az ajtószárnyon vagy amellett kell elhelyezni.

(15)

A peronról működtethető külső ajtónyitó közepének legalább 800 és legfeljebb 1 200 mm magasságban kell lennie a perontól függőlegesen mérve minden olyan peron esetében, amelyre a vonatot tervezték. Ha a vonatot egységes peronmagasságra tervezték, a külső ajtónyitó közepének legalább 800 és legfeljebb 1 100 mm magasságban kell lennie az adott peronmagasságtól függőlegesen mérve.

(16)

A külső ajtók belső ajtónyitójának legalább 800 és legfeljebb 1 100 mm magasságban kell lennie a jármű padlószintjétől mérve.

(1)

A belső automata és félautomata ajtókon olyan eszközöket kell elhelyezni, amelyek megakadályozzák, hogy az utasok beszoruljanak az ajtók működtetése közben.

(2)

A kerekesszékes utasok által használható belső ajtók legkisebb nettó hasznos szélességének 800 mm-nek kell lennie.

(3)

A manuális ajtók működtetéséhez szükséges erő nem haladhatja meg a 60 N-t.

(4)

A belső ajtók nyitószerkezetének legalább 800 és legfeljebb 1 100 mm magasságban kell lennie a jármű padlószintjétől mérve.

(5)

A járművek közötti automatikus összekötő ajtóknak vagy egyszerre párban kell működniük, vagy a második ajtónak automatikusan észlelnie kell a felé mozgó személyt és ki kell nyílnia.

(6)

Ha az ajtó felületének több mint 75 %-a átlátszó anyagból készül, azt látható jelöléssel kell jelezni.

(1)

Az utastér átlagos megvilágításának minimumértéke az A. függelék 6. hivatkozásában említett előírás 4.1.2. pontja szerinti. Az ezen értékek egységességével kapcsolatos követelmények az ennek az ÁME-nek való megfelelés tekintetében nem alkalmazandók.

(1)

Ha vonatba mosdókat szerelnek be, legalább egy univerzális mosdónak a kerekesszék számára kialakított helyről megközelíthetőnek kell lennie.

(2)

A normál mosdónak meg kell felelnie az 5.3.2.2. pont és 5.3.2.3. pont követelményeinek.

(3)

Az univerzális mosdónak meg kell felelnie az 5.3.2.2. pont és 5.3.2.4. pont követelményeinek.

(4)

Ha a vonatba mosdókat szerelnek be, pelenkázóhelyiségről is gondoskodni kell. Ha nem biztosítanak külön gyermekszobát, vagy ha ilyen külön gyermekszoba van, de kerekesszéket használók számára nem hozzáférhető, az univerzális mosdón belül egy asztalt kell biztosítani. Az asztalnak meg kell felelnie az 5.3.2.5. pont követelményeinek.

(1)

A jármű bejáratától az alábbiak minősülnek közlekedő szakasznak:

(2)

A legkisebb belmagasságra vonatkozó követelményt nem kell igazolni:

Ezeken a területen elfogadható a strukturális korlátokból (szelvény, fizikai tér) adódó, alacsonyabb belmagasság.

(3)

Legalább 1 500 mm átmérőjű fordulóhelyet kell biztosítani a kerekesszék számára kialakított hely mellett és olyan helyeken, ahol a kerekesszékkel meg kell fordulni. A kerekesszék számára kialakított hely a fordulóhely része lehet.

(4)

Ha a kerekesszéket használónak irányt kell változtatnia, mindkét folyosó közlekedője szélességének meg kell felelnie a K. függelék K1. táblázatának.

(1)

A következő információkat kell megjeleníteni:

(2)

A vizuális tájékoztatásnak el kell ütnie a hátterétől.

(3)

A szöveghez használt betűtípusnak könnyen olvashatónak kell lennie.

(4)

A számjegyekkel megadott időt 24 órás formátumban kell feltüntetni.

(1)

Az összes biztonsági, figyelmeztető, kötelező és tiltó jelzésnek tartalmaznia kell piktogramokat, és az A. függelék 7. hivatkozásában említett előírás szerint kell azokat megtervezni.

(2)

Egy adott helyen legfeljebb öt piktogramot lehet egymás mellé helyezni egy olyan irányjelző nyíllal együtt, amely egyetlen irányt mutat.

(3)

A következő egyedi piktogramokat a kerekesszék szimbólumával kell ellátni az N. függelékkel összhangban:

Az ábrákat más ábrákkal együtt is lehet használni (például: kocsi száma, mosdó, stb.).

(4)

Ahol indukciós hurkok vannak elhelyezve, azokat az N. függelékben leírtaknak megfelelő piktogrammal kell ellátni.

(5)

Az univerzális mosdókban, ahol le-, illetve felhajtható fogódzókat biztosítanak, piktogramról kell gondoskodni, amely mutatja a fogódzó felemelt és leengedett állását.

(6)

Ha a járművön helyjegyes ülések vannak, a jármű (helyfoglalási rendszerben használt) számát vagy betűjelét minden ajtó külső oldalán vagy azok mellett meg kell jeleníteni. A legalább 70 mm-es magasságú karakterekkel megjelenített számnak vagy betűnek az ajtó nyitott és zárt állapotában is láthatónak kell lennie.

(7)

Ha az üléseket számok vagy betűk azonosítják, az ülés számát vagy betűjelét legalább 12 mm magas karakterekkel meg kell jeleníteni az összes ülésen vagy mellette. Az ilyen számoknak és betűknek a hátterüktől elütő színűeknek kell lenniük.

(8)

Tapintható tájékoztató jeleket kell elhelyezni az alábbi helyeken:

(1)

A végállomást vagy az útvonalat ki kell jelezni a vonat külső, peron felé néző oldalán, legalább egy, az utasok felszállására szolgáló ajtó mellett és legalább a vonat minden második járművén.

(2)

Ahol a vonatok olyan rendszerben működnek, amely az állomás peronján legalább 50 méterenként dinamikus vizuális tájékoztatást ad, és a vonat elején is kijelzik a végállomást vagy az útvonalat, nem kötelező minden jármű oldalán tájékoztatást adni.

(3)

Minden egyes járműben ki kell jelezni a vonat végállomását vagy útvonalát.

(4)

A vonat következő megállóját úgy kell kijelezni, hogy az egyes járművekben található utasülések legalább 51 %-áról – ideértve a megkülönböztetett ülések 51 %-át – és a kerekesszék számára kialakított összes helyről olvasható legyen.

(5)

Ezt az információt az érintett állomásra való megérkezés előtt legalább 2 perccel ki kell jelezni. Ha a következő állomás kevesebb mint két perc tervezett menetidőre van, a következő állomást az előző állomásról való elinduláskor azonnal ki kell jelezni.

(6)

Nem kell megfelelni az arra vonatkozó követelménynek, hogy a végállomás és a következő megálló kijelzése az utasülések 51 %-áról látható legyen, ha a vonat részben vagy egészben legfeljebb 8 üléses fülkékre van osztva, amelyeket folyosó köt össze. A tájékoztatásnak azonban láthatónak kell lennie a fülkén kívül a folyosón álló személy és a kerekesszék számára kialakított helyet elfoglaló utas számára.

(7)

A következő megálló ugyanazon a kijelzőn is megjeleníthető, mint a végállomás. A vonat megállása után azonban azonnal vissza kell váltania a végállomás kijelzésére.

(8)

Ha a rendszer automatizált, lehetőséget kell biztosítani a téves vagy félrevezető tájékoztatás törlésére vagy kijavítására.

(9)

A belső és külső kijelzőknek meg kell felelniük az 5.3.2.7. pont követelményeinek. Ebben a pontban a „kijelző” alatt értendő a dinamikus információk minden megjelenítése.

(1)

A vonatot fel kell szerelni hangosbeszélő rendszerrel, amelyet a vonatvezető vagy a személyzet más, az utasok felé meghatározott felelősséggel rendelkező tagja általi rutinjellegű vagy vészhelyzeti tájékoztatásra kell használni.

(2)

A hangosbeszélő rendszer működhet manuális, automatizált vagy előre programozott módon. Ha a hangosbeszélő rendszer automatizált, lehetőséget kell biztosítani a téves vagy félrevezető tájékoztatás törlésére vagy kijavítására.

(3)

A hangosbeszélő rendszernek képesnek kell lennie minden megálláskor, illetve megállást követő elinduláskor a vonat végállomásának és következő megállójának bejelentésére.

(4)

A hangosbeszélő rendszernek képesnek kell lennie a vonat következő megállójának legalább két perccel a megállóhoz való megérkezés előtt történő bejelentésére. Ha a következő állomás kevesebb mint két perc tervezett menetidőre van, a következő állomást az előző állomásról való elinduláskor azonnal be kell jelenteni.

(5)

A szóbeli tájékoztatás STI-PA szintjének legalább 0,45-nek kell lennie az A. függelék 5. hivatkozásában említett előírásoknak megfelelően. A hangosbeszélő rendszernek minden ülőhelyen és kerekesszék számára kialakított helyen meg kell felelnie e követelménynek.

(1)

A belső (azaz nem a külső megközelítésre szolgáló) lépcsők legnagyobb magassága 200 mm és legkisebb mélysége 280 mm a lépcső hossztengelyén. Kétszintes vonatokon ez az érték 270 mm-re csökkenthető a felső és az alsó szint megközelítésére szolgáló lépcsőkön.

(2)

Legalább az első és utolsó lépcsőfokot a lépcsőfokok peremének elülső és felső felületén teljesen végigérő, 45–55 mm szélességű, elütő színű csíkkal kell jelezni.

(3)

A háromnál több lépcsőfokból álló lépcsőket mindkét oldalon kétszintű fogódzókkal kell ellátni. A magasabb fogódzót a padlószint fölött 850 és 1 000 mm közötti magasságban kell elhelyezni. Az alacsonyabb fogódzót a padlószint fölött 500 és 750 mm közötti magasságban kell elhelyezni.

(4)

Az egy–három lépcsőfokból álló lépcsőket mindkét oldalon legalább egy fogódzóval vagy a személyes stabilitás érdekében használható más kapaszkodóval kell ellátni.

(5)

A fogódzóknak meg kell felelniük a 4.2.2.9. pontnak.

(6)

Nem szabad lépcsőket elhelyezni a kerekesszékkel megközelíthető külső ajtó előtere, a kerekesszék számára kialakított hely, az univerzális hálófülke és az univerzális mosdó között, az ajtóküszöbök kivételével, amelynek magassága nem haladhatja meg a 15 mm-t, kivéve, ha a lépcső kiváltására felvonó biztosított. A felvonónak meg kell felelnie az 5.3.2.10. pont követelményeinek.

(7)

A járművön belüli rámpák legnagyobb lejtése nem haladhatja meg a következő értékeket:

6. táblázat

A járműveken belüli rámpák legnagyobb lejtése

(1)

A járműre szerelt összes fogódzónak kör keresztmetszetűnek kell lennie 30–40 mm külső átmérővel, és legalább 45 mm távolságban kell lennie – a rögzítése kivételével – bármely mellette lévő felülettől.

(2)

Ha egy fogódzó hajlított, a belső görbületi sugárnak legalább 50 mm-nek kell lennie.

(3)

Az összes fogódzónak a hátterétől elütő színűnek kell lennie.

(4)

A külső ajtókat fogódzókkal kell ellátni mindkét oldalon, amelyeket belülre, a jármű külső falához a lehető legközelebb kell felszerelni. Kivétel lehet ez alól az ajtó azon oldala, amelyet fedélzeti felvonóval vagy hasonló eszközzel szereltek fel.

(5)

A fogódzók:

(6)

Amennyiben az átjáró 1 000 mm-nél keskenyebb és 2 000 mm-nél hosszabb, fogódzókat vagy kapaszkodókat kell felszerelni az utasok általi használatra szolgáló, járművek közötti átjáróban vagy amellett.

(7)

Amennyiben az átjáró legalább 1 000 mm széles, az átjáróban fogódzókat vagy kapaszkodókat kell felszerelni.

(1)

Ha a vonat hálófülkékkel van felszerelve az utasok számára, az egyik járműben legalább egy kerekesszékkel megközelíthető hálófülkéről kell gondoskodni.

(2)

Ha több járműben is van hálófülke a vonat utasai számára, legalább két kerekesszékkel megközelíthető hálófülkéről kell gondoskodni a vonaton.

(3)

Ha egy vasúti járműben kerekesszékkel megközelíthető hálófülkét biztosítanak, a jármű ezen ajtajának és a kerekesszékkel megközelíthető hálófülke ajtajának külső oldalán ezt jelezni kell az N. függelék szerinti jellel.

(4)

A kerekesszékkel megközelíthető hálófülke belső méretének figyelembe kell vennie a 4.2.2.6. pont követelményeit, figyelemmel mindazokra a teendőkre, amelyeket a kerekesszék használója a hálófülkében várhatóan végez.

(5)

A hálófülkét legalább két olyan segélyhívó eszközzel kell ellátni, amely működtetésekor jelzést küld annak a személynek, aki megfelelő intézkedéseket tehet, nem feltétlenül kell kommunikációt kezdeményezni.

(6)

A segélyhívó eszköz kezelőfelületének az 5.3.2.6. pontban meghatározottnak kell lennie.

(7)

Az egyik segélyhívót a padló fölött – a padlószinttől a kezelőszerv középpontjáig függőlegesen mérve – legfeljebb 450 mm magasan kell elhelyezni. Az alsó segélyhívó eszközt úgy kell elhelyezni, hogy a kezelőszerv elérhető legyen egy padlón fekvő személy számára.

(8)

A másik segélyhívónak – a jármű padlószintjétől a kezelőszerv középpontjáig függőlegesen mérve – legalább 600 és legfeljebb 800 mm magasságban kell lennie.

(9)

Ezt a két segélyhívót a hálófülke eltérő függőleges felületein kell elhelyezni.

(10)

A segélyhívó eszköznek ki kell tűnnie a hálófülkén belüli összes többi kezelőszerv közül, és azoktól, valamint a hátterétől elütő színűnek kell lennie.

(1)

A pályán középpontosan álló, menetkész állapotú, új kerekekkel felszerelt jármű mindkét oldalán lévő minden egyes, utasok felszállására szolgáló ajtó lépcsője élének középső részén elhelyezkedő pontnak bizonyítottan az alábbi 1. ábrán a „lépcső helye”-ként megjelölt felületen kell elhelyezkednie.

1. ábra

(2)

A bq0, δh, δν+ és δν– értéke azon peron típusától függ, amelynél való megállásra a járművet tervezték. Ezeket az értékeket következőképpen kell megadni:

7. táblázat

A δh, δν+ és δν– érték 550 mm magas peron esetében

8. táblázat

A δh, δν+ és δν- érték 760 mm magas peron esetében

Egy lépcső esetében a fenti 7. táblázat értékeit kell alkalmazni, a jármű belseje felé vezető következő lépcsőre pedig – 760 mm-es névleges peronmagasság esetében – a következő értékeke vonatkoznak:

9. táblázat

A δh, δν+ és δν- érték 760 mm magas peronról a második lépcső esetében

(3)

A LOC&PAS ÁME 4.2.12. pontjában előírt műszaki dokumentációban fel kell tüntetni az elméleti peron magasságára és vízszintes távolságára vonatkozó azon információt, amelynek eredményeképpen az elméleti peron és az egyenes, vízszintes pályán álló jármű legalacsonyabb lépcsője élének középvonalában levő ponttól számítva függőlegesen 230 mm távolság (δν+ ), vízszintesen 200 mm távolság (δh ) adódik.

(1)

A fel- és leszállásra szolgáló összes lépcsőfoknak csúszásmentesnek kell lennie, és a nettó hasznos szélességének azonosnak kell lennie az ajtó szélességével.

(2)

A fel- és leszállásra szolgáló belső lépcsőknek legalább 240 mm mélynek kell lenniük a lépcsőfokok függőleges szélei között, magasságuk pedig legfeljebb 200 mm lehet. A lépcsőfokok magasságát legfeljebb 230 mm-re lehet növelni, ha az bizonyítottan eggyel csökkenti a szükséges lépcsőfokok számát.

(3)

A lépcsőfokok emelkedési magasságának azonosnak kell lennie.

(4)

Legalább az első és utolsó lépcsőfokot a lépcsőfokok peremének elülső és felső felületén legalább a lépcső szélességének 80 %-át elérő, 45–55 mm közötti szélességű, elütő színű csíkkal kell jelezni. Hasonló csíknak kell jelölnie az egységbe való belépés előtti utolsó lépcsőfok első felületét.

(5)

A rögzített vagy mozgó külső lépcső legnagyobb magassága 230 mm lehet a lépcsőfokok között, és legalább 150 mm-es mélységgel kell rendelkeznie.

(6)

Ha lépcsődeszka van felszerelve, és az az ajtóküszöb meghosszabbítása a járművön kívül, és nincs szintkülönbség a lépcsődeszka és a jármű padlója között, akkor az – ezen előírás alkalmazásában – nem tekintendő lépcsőnek. Az ajtóküszöb és a jármű külsejének padlószintje között minimális, legfeljebb 60 mm-es szintesés is megengedett az ajtó vezetése és tömítése érdekében, és az nem tekintendő lépcsőfoknak.

(7)

A jármű előterének megközelítését legfeljebb 4 lépcsőfokkal kell megoldani, amelyek közül az egyik lehet külső.

(8)

A normál üzem közben 380 mm magasság alatti, meglévő peronoknál történő megállásra tervezett olyan járműveknél, amelyeken az utasok fel- és leszállására szolgáló ajtók a forgóváz felett vannak, nem kell teljesíteni a fenti (2) és (5) pontot, amennyiben igazolható, hogy ezáltal a lépcsőmagasság elosztása egyenletesebb.

(1)

Biztonságos tárolórendszerről kell gondoskodni annak biztosítása érdekében, hogy a használaton kívüli fel- és leszállást segítő eszközök, ideértve a mozgatható rámpákat, ne ütközzenek az utas kerekesszékével vagy mozgást segítő eszközével, illetve hirtelen fékezéskor ne jelentsenek veszélyt az utasra nézve.

(2)

A járműben a következű típusú fel- és leszállást segítő eszközök lehetnek jelen a 4.4.3. pontban meghatározott szabályok szerint:

(1)

A mozgatható lépcső a járműbe épített, az ajtó küszöbének szintjénél alacsonyabb, teljesen automatikus visszahúzható eszköz, amelyet az ajtó nyitása és zárása aktivál.

(2)

A hídelem a járműbe épített, az ajtó küszöbének szintjéhez a lehető legközelebb lévő, teljesen automatikus visszahúzható eszköz, amelyet az ajtó nyitása és zárása aktivál.

(3)

A szelvényezési szabályok által megengedett mértéken túlnyúló mozgatható lépcső vagy hídelem esetében a vonatnak mozdulatlannak kell lennie a lépcső vagy az elem kinyújtásakor.

(4)

A mozgatható lépcső vagy hídelem kinyúlásának be kell fejeződnie, mielőtt az ajtó kinyílása lehetővé tenné az utasoknak az áthaladást, és fordítva, a lépcső visszahúzódása csak akkor kezdődhet meg, ha az ajtó kinyílása már nem teszi lehetővé az utasok áthaladását.

(5)

A mozgatható lépcsőknek és hídelemeknek meg kell felelniük az 5.3.2.8. pont követelményeinek.

(1)

A vonaton lévő rámpa olyan eszköz, amelyet a jármű ajtóküszöbe és a peron között helyeznek el. A rámpa lehet manuális, félautomata vagy automata.

(2)

A vonaton lévő rámpáknak meg kell felelniük az 5.3.2.9. pont követelményeinek.

(1)

A vonaton lévő felvonó a jármű ajtajába beépített eszköz, amely képes leküzdeni a jármű padlója és az állomás peronja közötti maximális szintkülönbséget a működtetés helyén.

(2)

Amikor a felvonó használaton kívüli helyzetben van, az ajtó legkisebb hasznos szélességének a 4.2.2.3.2. pont szerintinek kell lennie.

(3)

A vonaton lévő felvonóknak meg kell felelniük az 5.3.2.10. pont követelményeinek.

—

Általános rendelkezések

A pályahálózat-működtetőnek vagy az állomásüzemeltetőnek írásban rögzített szabályzattal kell rendelkeznie, amely biztosítja, hogy az utasokat kiszolgáló infrastruktúrája a teljes üzemidőben ezen ÁME műszaki követelményeinek megfelelően hozzáférhető legyen a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek minden kategóriája számára. A szabályzatnak továbbá adott esetben összeegyeztethetőnek kell lennie a létesítményt használni kívánó bármely vasúttársaság szabályzatával (lásd a 4.4.2. pontot). A szabályzatot a személyzetnek szóló megfelelő tájékoztatással, eljárásokkal és képzéssel kell végrehajtani. Az infrastruktúrával kapcsolatos szabályzatnak tartalmaznia kell a következő helyzetekre vonatkozó üzemeltetési szabályokat, de nem korlátozódhat azokra:

—

Az állomás megközelíthetősége

Üzemeltetési szabályokat kell alkotni annak érdekében, hogy az összes állomás megközelíthetőségi szintjével kapcsolatos információk hozzáférhetők legyenek.

—

Személyzet nélküli állomások – Jegyértékesítés a látáskorlátozott utasok számára

Üzemeltetési szabályokat kell alkotni és végrehajtani az olyan személyzet nélküli állomásokra vonatkozóan, ahol a jegyértékesítés automaták útján történik (lásd a 4.2.1.8. pontot). Ilyen esetekben mindig elérhetőnek kell lennie a látáskorlátozott utasok számára hozzáférhető alternatív jegyértékesítési módnak (például amely lehetővé teszi a vonaton vagy a célállomáson történő jegyvásárlást).

—

Jegyellenőrzés – Forgókeresztek

Amennyiben a jegyellenőrzés forgókereszttel történik, olyan üzemeltetési szabályokat kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek párhuzamos áthaladását az ilyen ellenőrző pontokon. Ez a számukra hozzáférhető lehetőség biztosítja a megközelítést a kerekesszékek számára, és lehet a személyzet által kezelt vagy automatikus.

—

Világítás a peronokon

Megengedett a peronvilágítás lekapcsolása azokon a peronokon, amelyeken vonat nem várható.

—

Vizuális és szóbeli tájékoztatás – Az egységesség elérése

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni az alapvető vizuális és szóbeli tájékoztatás egységességének biztosítása érdekében (lásd: 4.2.1.10. és a 4.2.1.11. pontot). A bejelentéseket bemondó személyzetnek szabványos eljárásokat kell követnie az alapvető információk teljes következetességének elérése érdekében.

Az útbaigazítási rendszerek nem tartalmazhatnak hirdetéseket.

Megjegyzés: A tömegközlekedési szolgáltatásokról szóló általános tájékoztatás e pont alkalmazásában nem tekintendő hirdetésnek.

—

Igény szerinti szóbeli utastájékoztató rendszer

Amennyiben az alapvető szóbeli tájékoztatást nem az állomás hangosbeszélő rendszerén keresztül biztosítják (lásd a 4.2.1.11. pontot), üzemeltetési szabályokat kell létrehozni alternatív tájékoztató rendszer biztosítása érdekében, amelyen keresztül az utasok számára hallható módon is el tud jutni ugyanaz az információ az állomáson (pl. személyzet által ellátott vagy automata telefonos információs szolgáltatás révén).

—

Peronok – A kerekesszékes fel- és leszállást segítő eszközök működési területe

A vasúttársaság és a pályahálózat-működtető vagy az állomásüzemeltető együttesen határozza meg a peronnak az(oka)t a területét (területeit), ahol az eszközt valószínűleg használni fogják, figyelembe véve a vonatok összetételének változásait.

Üzemeltetési szabályokat kell bevezetni a vonatok e működési terület(ek) helyének megfelelő, lehetőség szerinti megállási pontjának meghatározására.

—

A manuális és elektromos, kerekesszékek fel- és leszállást segítő eszközeinek biztonságossága

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a fel- és leszállást segítő eszközök állomásszemélyzet általi működtetésére vonatkozóan (lásd a 4.2.1.14. pontot).

Üzemeltetési szabályt kell létrehozni a kerekesszék-felvonókra szerelt, eltávolítható korlátok személyzet általi működtetésére vonatkozóan (lásd a 4.2.1.14 pontot).

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet biztonságosan működtetni tudja a fel- és leszállást segítő rámpákat azok üzembe és üzemen kívül helyezése, rögzítése, megemelése és lesüllyesztése tekintetében (lásd a 4.2.1.14. pontot).

—

Segítség a vonatra való fel- és leszálláshoz

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet tudatában legyen annak, hogy a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyeknek segítségre lehet szükségük a vonatra való fel- és leszálláshoz, és szükség esetén biztosítania kell az ilyen segítséget.

A fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyeknek történő segítségnyújtás feltételeit a 1371/2007/EK rendelet (2) szabályozza.

—

Felügyelt szintbeli átjárók

Ahol a felügyelt szintbeli átjárók megengedettek, üzemeltetési szabályokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet a felügyelt szintbeli átjáróknál megfelelő segítséget tudjon nyújtani a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek részére, ideértve annak jelzését is, hogy mikor biztonságos áthaladni a vágányon.

—

Általános rendelkezések

A vasúttársaságnak írásban rögzített szabályzattal kell rendelkeznie, amely biztosítja, hogy az utasokat kiszolgáló járművei a teljes üzemidőben ezen ÁME műszaki követelményeinek megfelelően hozzáférhetőek legyenek. Továbbá a szabályzatnak kompatibilisnek kell lennie adott esetben a pályahálózat-működtető vagy az állomásüzemeltető szabályzatával (lásd a 4.4.1. pontot). A szabályzatot a személyzetnek szóló megfelelő tájékoztatással, eljárásokkal és képzéssel kell végrehajtani. A járművekre vonatkozó szabályzatnak tartalmaznia kell a következő helyzetekre vonatkozó üzemeltetési szabályokat, de nem korlátozódhat azokra:

—

A megkülönböztetett ülések megközelítése és lefoglalása

A „megkülönböztetett” besorolású ülések esetében két állapot létezik: i. nem lefoglalt és ii. lefoglalt (lásd a 4.2.2.1.2. pontot). Az i. esetben az üzemeltetési szabályok a többi utas felé irányulnak (azaz jelzés történik), miáltal arra kérik őket, hogy biztosítsanak elsőbbséget a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyeknek, akik a meghatározás szerint jogosultak az ilyen ülések használatára, és hogy a foglalt megkülönböztetett üléseket adott esetben át kell adni. A ii. esetben a vasúttársaságnak üzemeltetési szabályokat kell létrehoznia annak biztosítása érdekében, hogy a jegyfoglalási rendszer méltányos legyen a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek tekintetében. Az ilyen szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a megkülönböztetett ülések csak a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek által legyenek lefoglalhatók az indulás előtt meghatározott felszabadítási időszakig. Ezen időpont után a megkülönböztetett üléseket a teljes utazóközönség számára hozzáférhetővé teszik, a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyeket is ideértve.

—

A segítő kutyák szállítása

Üzemeltetési szabályokat kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy a segítő kutyával utazó, fogyatékossággal élő és/vagy csökkent mozgásképességű személynek ne kelljen pótdíjat fizetnie.

—

A kerekesszékek számára kialakított helyek megközelítése és lefoglalása

A megkülönböztetett ülések megközelítésére és lefoglalására vonatkozó szabályokat a kerekesszékek számára kialakított helyekre is alkalmazni kell azzal, hogy elsőbbséget csak a kerekesszéket használók élveznek. Emellett az üzemeltetési szabályoknak rendelkezniük kell a kísérő (nem csökkent mozgásképességű) személyek i. nem lefoglalt és ii. lefoglalt üléseiről a kerekesszék számára kialakított hely mellett vagy azzal szemben.

—

Az univerzális hálófülkék megközelítése és lefoglalása

A megkülönböztetett ülésekre vonatkozó foglalási szabályokat az univerzális hálófülkékre is alkalmazni kell (lásd a 4.2.2.10. pontot). Az üzemeltetési szabályoknak azonban meg kell akadályozniuk az univerzális hálófülkék foglalás nélküli használatát (azaz mindig előzetes foglalásra van szükség).

—

A külső ajtók vonatszemélyzet általi aktiválása

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a külső ajtók vonatszemélyzet általi aktiválási folyamatára vonatkozóan az összes utas (köztük a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek) biztonsága érdekében (lásd: 4.2.2.3.2. szakasz).

—

Segélyhívó eszköz a kerekesszék számára kialakított helyen, az univerzális mosdóban vagy a kerekesszékkel megközelíthető hálófülkében

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a vonatszemélyzet megfelelő reakcióját és cselekvését biztosítandó arra az esetre, ha a segélyhívót aktiválják (lásd a 4.2.2.2., a 4.2.2.5. és a 4.2.2.10. pontot). A reakciónak és cselekvésnek nem kell bármely eredetű segélyhívás esetén azonosnak lennie.

—

Hangos biztonsági utasítások vészhelyzet esetén

Üzemeltetési szabályokat kell létrehozni a hangos biztonsági utasításoknak vészhelyzetben az utasok számára történő továbbítása érdekében (lásd a 4.2.2.7.4. pontot). E szabályoknak tartalmazniuk kell az utasítások jellegét és azok továbbítását.

—

az állomások azon peronjait, ahol a pályahálózat-működtetőnek vagy az állomásüzemeltetőnek kell üzemeltetnie fel- és leszállást segítő eszközöket, és azokat a járműveket, amelyekkel ezek használhatók,

—

az állomások azon peronjait, ahol a vasúttársaságnak kell üzemeltetnie fel- és leszállást segítő eszközöket, és azokat a járműveket, amelyekkel ezek használhatók,

—

azokat a járműveket, amelyek tekintetében a vasúttársaságnak kell üzemeltetnie fel- és leszállást segítő eszközöket, és az állomások azon peronjait, ahol ezek használhatók,

—

azokat a járműveket, amelyek tekintetében a pályahálózat-működtetőnek vagy az állomásüzemeltetőnek kell üzemeltetnie fel- és leszállást segítő eszközöket, és az állomások azon peronjait, ahol ezek használhatók,

—

az alternatív személyszállítás biztosításának feltételeit, amennyiben:

a vonatkísérési feladatokat ellátó, az állomáson az utasoknak szolgáltatásokat és segítséget nyújtó és jegyértékesítő személyzet szakmai képzésének ki kell terjednie a fogyatékossággal szembeni tudatosságra és az egyenlőségre, ideértve a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek sajátos igényeit.

Az infrastruktúra vagy a járművek karbantartásáért és üzemeltetéséért felelős mérnökök és vezetők szakmai képzésének ki kell terjednie a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosságra és az egyenlőségre, ideértve a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek sajátos igényeit.

(1)

A kijelzőknek olyan méretűnek kell lenniük, hogy elférjen azokon az állomás neve vagy az üzenetek szövege. Az állomások nevét vagy az üzenetek szövegének szavait legalább 2 másodpercig ki kell jelezni.

(2)

Ha (vagy vízszintes, vagy függőleges) gördülő kijelzőt használnak, minden egyes teljes szót legalább 2 másodpercig kell megjeleníteni, és a vízszintes görgetési sebesség nem haladhatja meg a másodpercenkénti 6 karaktert.

(3)

A kijelzőket a következő képlet szerinti legnagyobb olvashatósági távolsággal meghatározott használati területre kell tervezni és értékelni:

Olvasási távolság (mm-ben) 250-nel osztva = betűméret (például: 10 000 mm/250 = 40 mm).

(1)

A rámpákat az általuk legfeljebb 18 %-os lejtővel áthidalható legnagyobb függőleges távolsággal meghatározott használati területre kell tervezni, és eszerint kell értékelni.

(2)

A rámpáknak az M. függelékben részletesen meghatározott jellemzőkkel bíró kerekesszékek kiszolgálásra kell képesnek lenniük.

(3)

A rámpának legalább 300 kg teherbírásúnak kell lennie az eszköz közepén, egy 660 × 660 mm-es területen elosztva.

(4)

Ha a rámpa elektromos működésű, rendelkeznie kell vészhelyzeti manuális működtetéssel áramkimaradás esetére.

(5)

A rámpa felületének csúszásmentesnek kell lennie, és legalább 760 mm effektív szabad szélességgel kell rendelkeznie.

(6)

Az 1 000 mm-nél keskenyebb szabad szélességgel rendelkező rámpák peremeit mindkét szélükön meg kell emelni, nehogy a mozgást segítő eszköz kerekei lecsússzanak arról.

(7)

A rámpa két végén lévő kiállásokat le kell kerekíteni, és nem lehetnek 20 mm-nél magasabbak. Ezeket elütő színű veszélyjelző csíkokkal kell ellátni.

(8)

A rámpát biztonságos rögzítési mechanizmussal kell felszerelni, hogy ne mozduljon el a be- és kiszállás közbeni használatkor.

(9)

A rámpákat elütő jelzésekkel kell ellátni.

(1)

A felvonókat az általuk áthidalható legnagyobb függőleges távolsággal meghatározott használati területre kell tervezni, és eszerint kell értékelni.

(2)

A felvonóknak az M. függelékben részletesen meghatározott jellemzőkkel bíró kerekesszékek kiszolgálásra kell képesnek lenniük.

(3)

A felvonónak legalább 300 kg teherbírásúnak kell lennie az eszköz közepén, egy 660 × 660 mm-es területen elosztva.

(4)

A felvonó felületének csúszásmentesnek kell lennie.

(5)

A felvonó padlójának legalább 800 mm szabad szélességűnek és 1 200 mm hosszúnak kell lennie. Az M. függelék szerint a láb számára további 50 mm-t kell biztosítani a felvonó padlója feletti 100 mm magasságtól, figyelembe véve a befelé és kifelé haladó kerekesszéket használókat egyaránt.

(6)

A felvonó padlója és a kocsi padlója közötti rést áthidaló hídelemnek legalább 760 mm szélességűnek kell lennie.

(7)

Ahol van, a felvonó üzembe és üzemen kívül helyezésére, talajszintre engedésére és felemelésére szolgáló működtető eszközöket a kezelő folyamatos manuális nyomásával kell működtetni, és nem szabad, hogy lehetőség legyen a peronfelvonó helytelen sorrendű működtetésére, amikor az foglalt.

(8)

A felvonónak áramkimaradás esetére lehetőséget kell biztosítania az üzembe helyezésre és a talajszintre engedésre, ha foglalt, és a felemelésre és üzemen kívül helyezésre, ha üres.

(9)

A felvonó padlójának egyetlen része sem mozoghat 150 mm/s-nál nagyobb sebességgel a benne tartózkodó leengedésekor és felemelésekor, és 600 mm/s-nál nagyobb sebességgel üzembe vagy üzemen kívül helyezés közben (kivéve, ha az manuálisan történik).

(10)

Foglalt állapotban a felvonó padlójának legnagyobb vízszintes és függőleges gyorsulása nem haladhatja meg a 0,3 g-t.

(11)

A felvonó padlóját akadályokkal kell ellátni, nehogy a kerekesszék bármelyik kereke leguruljon róla működés közben.

(12)

Egy mozgatható akadálynak vagy állandó konstrukciós elemnek kell akadályoznia, hogy a kerekesszék átguruljon a járműhöz legközelebbi peremen, amíg a felvonó nincs teljesen megemelt pozícióban.

(13)

Legalább 25 mm magas akadállyal kell ellátni a felvonó padlójának minden olyan oldalát, amely megemelt pozícióban túlnyúlik a járművön. Az ilyen akadályok nem zavarhatják a folyosóra való be- és kihajtási manővereket.

(14)

A felvonó talajra engedett állapotában rakodórámpaként funkcionáló rakodóperem akadályának (a külső akadálynak) elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy megemelt vagy lezárt állapotban megakadályozza az elektromos kerekesszéket abban, hogy átguruljon rajta vagy tönkretegye azt, vagy erre kiegészítő rendszert kell biztosítani.

(15)

A felvonónak lehetővé kell tennie, hogy a kerekesszék használója befelé vagy kifelé nézzen.

(16)

A felvonót elütő jelöléssel kell ellátni.

(1)

Az ajtónyitón vagy körülötte vizuális jelzésnek kell jeleznie, hogy az mikor működtethető, és annak tenyérrel, 15 N-t meg nem haladó erővel működtethetőnek kell lennie.

(2)

Az ajtónyitónak érintéssel (például: tapintható jelzéssel) azonosíthatónak kell lennie; a jelzésnek a működést is jelölnie kell.

(1)

A mosdófülkén belüli vagy kívüli bármely ajtókilincs, retesz vagy ajtónyitó szerkezet középpontjának legalább 800 mm-re és legfeljebb 1 100 mm-re kell lennie a mosdóajtó küszöbe fölött.

(2)

Látható és tapintható (vagy hallható) módon kell a mosdón belül és kívül jelezni, ha az ajtó be van reteszelve.

(3)

A mosdófülkén belüli bármely ajtónyitó szerkezetnek vagy más berendezésnek legfeljebb 20 N erővel működtethetőnek kell lennie (a pelenkázóasztal és a segélyhívó eszköz kivételével).

(4)

Minden kezelőszervnek, az öblítőrendszert is ideértve, a háttérfelülettől elütő színűnek és tapintással azonosíthatónak kell lennie.

(5)

Egyértelmű, pontos tájékoztatást kell adni az összes kezelőszerv használatáról piktogramok segítségével, és annak tapinthatónak is kell lennie.

(6)

A vécéülőkének és -fedélnek, és minden fogódzónak a háttérfelülettől elütő színűnek kell lennie.

(1)

A normál mosdót nem úgy tervezték, hogy kerekesszékkel megközelíthető legyen.

(2)

Az ajtó legkisebb hasznos szélességének 500 mm-nek kell lennie.

(3)

A 4.2.2.9. pont szerinti rögzített függőleges és/vagy vízszintes fogódzót kell elhelyezni a vécéülőke és a mosdótálca mellett.

(1)

Az univerzális mosdó olyan mosdó, amelyet arra terveztek, hogy az összes utas által használható legyen, a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyeket is ideértve.

(2)

Az univerzális mosdó használati területét az értékeléséhez használt módszer határozza meg (A vagy B, a 6.1.3.1. pont szerint).

(3)

A mosdó ajtajának legalább 800 mm nettó hasznos szélességűnek kell lennie. Automata vagy félautomata ajtó esetében lehetségesnek kell lenni a részleges nyitásnak, hogy a kerekesszéket használó segítője távozhasson, majd újból beléphessen a mosdómodulba.

(4)

Az ajtó külső felületét az N. függelék szerinti jellel kell ellátni.

(5)

A mosdófülkén belül elegendő területnek kell lennie ahhoz, hogy az M. függelék meghatározása szerinti kerekesszékkel a vécéülőke mellé lehessen manőverezni, hogy lehetővé váljon – oldal- és keresztirányban is – a kerekesszéket használó személy vécéülőkére való áthelyezése.

(6)

A vécéülőke előtt legalább 700 mm, az ülőke profilját követő szabad helyet kell hagyni.

(7)

A vécéülőke mindkét oldalán a 4.2.2.9. pontnak megfelelő vízszintes fogódzót kell elhelyezni úgy, hogy az legalább a vécéülőke elülső éléig elérjen.

(8)

A kerekesszékkel megközelíthető oldalon olyan csuklószerkezettel kell ellátni a fogódzót, hogy lehetővé váljon a kerekesszéket használó személynek a vécéülőkére és vissza való akadálytalan áthelyezése.

(9)

A lehajtott vécéülőke felületének 450 mm és 500 mm közötti magasságban kell lennie a padlószint fölött.

(10)

A kerekesszéket használó személy számára valamennyi berendezésnek elérhetőnek kell lennie.

(11)

A mosdófülkét legalább két olyan segélyhívó eszközzel kell ellátni, amely működtetésekor jelzést küld annak a személynek, aki megfelelő intézkedéseket tehet, nem feltétlenül kell kommunikációt kezdeményezni.

(12)

A segélyhívó eszköz kezelőfelületének az 5.3.2.6. pontban meghatározottnak kell lennie.

(13)

Az egyik segélyhívót a padló fölött – a padlószinttől a kezelőszerv középpontjáig függőlegesen mérve – legfeljebb 450 mm magasan kell elhelyezni. Az alsó segélyhívó eszközt úgy kell elhelyezni, hogy a kezelőszerv elérhető legyen egy padlón fekvő személy számára.

(14)

A másik segélyhívónak a jármű padlószintjétől a kezelőszerv középpontjáig függőlegesen mérve legalább 800 és legfeljebb 1 100 mm magasságban kell lennie.

(15)

Ezt a két segélyhívó eszközt a fülke két különböző függőleges felületén kell elhelyezni, hogy több pozícióból is elérhetők legyenek.

(16)

A segélyhívó kezelőszervének ki kell tűnnie a mosdón belüli összes többi kezelőszerv közül, és azoktól, illetve a háttértől elütő színűnek kell lennie.

(17)

Pelenkázóasztal megléte esetében annak leengedett pozícióban 800 és 1 000 mm közötti magasságban kell lennie a padlószinttől.

(1)

A pelenkázóasztal hasznos felületének legalább 500 mm szélességűnek és 700 mm hosszúnak kell lennie.

(2)

Az asztalt úgy kell megtervezni, hogy megakadályozza a csecsemő véletlen leesését, ne legyenek éles peremei, és legalább 80 kg súlyt elbírjon.

(3)

Egy kézzel felhajthatónak kell lennie; az ehhez szükséges erő nem haladhatja meg a 25 N-t.

(1)

jelölése zöld vagy sárga hátterű jelzéssel (az A. függelék 10. hivatkozásában említett előírás szerint) és egy csengőt vagy telefont ábrázoló fehér ábrával történik, ez a jel lehet a gombon, a foglalaton vagy lehet külön piktogram is,

(2)

tapintható ábrákat tartalmaz,

(3)

a működését jelző látható és hangjelzést bocsát ki,

(4)

szükség esetén további használati tájékoztatást nyújt.

(5)

kialakításának olyannak kell lennie, hogy tenyérrel működtethető legyen, és a működtetése ne igényeljen 30 N-t meghaladó erőt.

(1)

Az állomások nevét (amely lehet rövidített) vagy az üzenetek szövegének szavait legalább 2 másodpercig ki kell jelezni.

(2)

Ha (vagy vízszintes, vagy függőleges) gördülő kijelzőt használnak, minden egyes teljes szót legalább 2 másodpercig kell megjeleníteni, és a vízszintes átlagos görgetési sebesség nem haladhatja meg a másodpercenkénti 6 karaktert.

(3)

A szöveghez használt betűtípusnak könnyen olvashatónak kell lennie.

(4)

Az elülső külső kijelzőkön legalább 70 mm, az oldalsó kijelzőkön pedig legalább 35 mm magas nagybetűket és számokat kell használni.

(5)

A belső kijelzőket a következő képlet szerinti legnagyobb olvashatósági távolsággal meghatározott használati területre kell tervezni, és eszerint kell értékelni:

13. táblázat

Járművek belső kijelzőinek használati területe

(1)

A mozgatható lépcsőket vagy hídelemeket azon ajtó szélességével meghatározott használati terület tekintetében kell megtervezni és értékelni, amelybe beleillenek.

(2)

Az eszköz mechanikai erősségének az A. függelék 11. hivatkozásában említett előírásoknak kell megfelelnie.

(3)

Megfelelő mechanizmust kell felszerelni a berendezés stabilitásának biztosítására használati és használaton kívüli pozícióban.

(4)

A berendezés felületének csúszásmentesnek kell lennie, és a effektív szabad szélességének azonosnak kell lennie az ajtó szélességével.

(5)

Az eszközt az A. függelék 11. hivatkozásában említett előírásokkal összhangban kell akadályérzékelővel felszerelni.

(6)

Az eszköznek módot kell biztosítania az üzembe és üzemen kívül helyezésre, ha a lépcső áramellátása megszűnik.

(1)

A rámpákat az általuk legfeljebb 18 %-os lejtővel áthidalható legnagyobb függőleges távolsággal meghatározott használati területre kell tervezni, és eszerint kell értékelni.

(2)

A rámpáknak legalább 300 kg teherbírásúnak kell lennie a rámpa közepén, egy 660 × 660 mm-es területen elosztva.

(3)

A megközelítési rámpát vagy a személyzetnek kell manuálisan pozícióba állítania, vagy a személyzet, illetve az utas által működtetett félautomata eszközökkel.

(4)

Ha a rámpa elektromos működésű, rendelkeznie kell vészhelyzeti manuális működtetéssel áramkimaradás esetére.

(5)

A rámpa felületének csúszásmentesnek kell lennie, és legalább 760 mm effektív szabad szélességgel kell rendelkeznie.

(6)

Az 1 000 mm-nél keskenyebb szabad szélességgel rendelkező rámpák peremeit mindkét szélükön meg kell emelni, nehogy a mozgást segítő eszköz kerekei lecsússzanak arról.

(7)

A rámpa két végén lévő kiállásokat le kell kerekíteni, és nem lehetnek 20 mm-nél magasabbak. Ezeket elütő színű veszélyjelző csíkokkal kell ellátni.

(8)

Amikor fel- vagy leszállásra használják, a rámpát rögzíteni kell, hogy ne mozduljon el a terhelésváltozás miatt.

(9)

A félautomata rámpákat fel kell szerelni olyan eszközzel, amely képes az adott lépcsőfok mozgásának leállítására, ha annak elülső széle mozgás közben hozzáér bármely tárgyhoz vagy személyhez.

(10)

A rámpákat elütő jelzésekkel kell ellátni.

(1)

A felvonókat az általuk áthidalható legnagyobb függőleges távolsággal meghatározott használati területre kell tervezni, és eszerint kell értékelni.

(2)

A felvonó felületének csúszásmentesnek kell lennie. A felvonó padlójának legalább 760 mm szabad szélességűnek és 1 200 mm hosszúnak kell lennie. Az M. függelék szerint a láb számára további 50 mm-t kell biztosítani a felvonó padlója feletti 100 mm magasságtól, figyelembe véve a befelé és kifelé haladó kerekesszéket használókat egyaránt.

(3)

A felvonó padlója és a kocsi padlója közötti rést áthidaló hídelemnek legalább 720 mm szélességűnek kell lennie.

(4)

A felvonónak legalább 300 kg teherbírásúnak kell lennie a felvonó padlója közepén, egy 660 × 660 mm-es területen elosztva.