15.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 77/95

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 236/2014/EU RENDELETE

(2014. március 11.)

a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. cikke (1) bekezdésére és 212. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Európai Uniónak a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó szakpolitikák egész sorát lefedő, átfogó eszközrendszer végrehajtásához, amelynek végrehajtásához külön közös szabályok és eljárások szükségesek. Az említett, a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó eszközök a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan a következők: a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott fejlesztési együttműködési eszköz (DCI), az 235/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott, a demokrácia és az emberi jogok előmozdításának európai eszköze (EIDHR), a 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott európai szomszédsági támogatási eszköz (ENI), a 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott, a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz, a 231/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA II) és a 234/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) által létrehozott, harmadik országokkal való együttműködésre vonatkozó partnerségi eszköz (a továbbiakban: az eszközök).

(2)

A közös szabályoknak és eljárásoknak összhangban kell állniuk az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokkal, amelyeket a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) határoz meg; az erre való hivatkozás minden esetben a rendelet legújabb, hatályos változatára utal, beleértve a Bizottság által elfogadott, az említett rendelet végrehajtását szolgáló megfelelő szabályokat (10) is.

(3)

Az eszközök általában előírják, hogy az azok alapján finanszírozott tevékenységekre többéves indikatív programozásnak kell vonatkoznia, amely biztosítja azt a keretet, amelyen belül a finanszírozási határozatokat el kell fogadni a 966/2012/EU, Euratom rendelettel és a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11) megállapított eljárásokkal összhangban.

(4)

A finanszírozási határozatoknak a többéves indikatív programozásban foglalt tervek követése esetén éves vagy többéves cselekvési programok vagy egyedi intézkedések formáját, az előre nem látható és kellően indokolt igények, illetve körülmények esetén különleges intézkedések formáját, valamint kísérő intézkedések formáját kell ölteniük. A kísérő intézkedések elfogadhatók az éves vagy többéves cselekvési programok részeként vagy az indikatív programozási dokumentumok keretén kívül is.

(5)

A finanszírozási határozatok mellékletének tartalmaznia kell az egyes tevékenységek leírását, amelyben meghatározzák a tevékenység célkitűzéseit, a részét képező főbb intézkedéseket, a várt eredményeket, a végrehajtás módját, a költségvetést és az indikatív menetrendet, a kapcsolódó kísérő intézkedéseket, valamint a teljesítmény nyomon követésére vonatkozó szabályokat, és e határozatokat a 182/2011/EU rendeletben meghatározott eljárásokkal összhangban kell jóváhagyni.

(6)

Az említett végrehajtási aktusok szakpolitikai programozási vagy pénzügyi végrehajtási jellegét és különösen költségvetési vonzatukat figyelembe véve, elfogadásukhoz – az előre meghatározott küszöbérték alatti egyedi és különleges intézkedések kivételével – a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni. Kellően indokolt és rendkívül sürgős, az Unió gyors válaszát igénylő esetekben azonban a Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat kell elfogadnia. A 182/2011/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban erről megfelelő tájékoztatást kell nyújtani az Európai Parlamentnek.

(7)

Az eszközök végrehajtásánál, amennyiben a művelet igazgatásával pénzügyi közvetítőt bíznak meg, a bizottsági határozatnak elsősorban a következőkre vonatkozó rendelkezéseket kell magában foglalnia, figyelemmel a 966/2012/EU, Euratom rendelet vonatkozó rendelkezéseire: kockázatmegosztás, átláthatóság, a végrehajtásért felelős közvetítő díjazása, a pénzeszközök felhasználása és újrafelhasználása, az esetleges nyereségek, továbbá a jelentéstételi kötelezettségek és az ellenőrzési mechanizmusok.

(8)

Az Uniónak a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie külső tevékenysége hatásainak optimalizálása érdekében. Ezt az Unió külső tevékenységi eszközei közötti koherencia és kiegészítő jelleg, valamint az eszközök és az egyéb uniós szakpolitikák közötti szinergiák megteremtése révén kell elérni. Ennek pedig az eszközök keretében kidolgozott programok kölcsönös megerősítését, valamint adott esetben a multiplikátorhatással rendelkező pénzügyi eszközök használatát is maga után kell vonnia.

(9)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkében foglaltak értelmében az Unió nemzetközi szintű tevékenységét ugyanazon elveknek kell irányítaniuk, mint amelyek a létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és amelyek érvényesülését a világ többi részén is elő kívánja mozdítani, nevezetesen a demokráciának, a jogállamiságnak, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan voltának, az emberi méltóság tiszteletben tartásának, az egyenlőség és a szolidaritás elveinek, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának.

(10)

Összhangban az Unió által a segélyhatékonysággal foglalkozó 3. és 4. magas szintű fórumon (Accra 2008 és Busan 2011) tett kötelezettségvállalásokkal, valamint a legkevésbé fejlett országoknak és a súlyosan eladósodott szegény országoknak nyújtott hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) feltételekhez kötésének megszüntetéséről szóló, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága (OECD–DAC) által tett ajánlással, a Bizottságnak a lehető legnagyobb mértékben csökkentenie kell az uniós segélyek feltételekhez kötöttségét, többek között az innovatív finanszírozási mechanizmusok esetében, és elő kell segítenie, hogy a partnerországok szervezetei is részt vegyenek a közbeszerzési eljárásokban.

(11)	Annak biztosítása érdekében, hogy a kedvezményezett országok polgárai és az uniós polgárok számára láthatóvá váljon az Unió által nyújtott támogatás – lehetőség szerint – megfelelő eszközök alkalmazásával célzott kommunikációt és tájékoztatást kell végezni.

(12)

Az eszközök keretében végrehajtott uniós külső tevékenységnek egyértelmű eredményeket kell mutatnia (ideértve a következményeket, a végeredményeket és a hatásokat) az Unió külső pénzügyi támogatásában részesülő országokban. Valahányszor lehetséges és helyénvaló, az Unió külső tevékenységének eredményeit és az (1) bekezdésben említett eszköz hatékonyságát olyan előre meghatározott, egyértelmű, átlátható és adott esetben országspecifikus és mérhető mutatók alapján kell nyomon követni és értékelni, amelyek igazodnak az érintett eszköz egyedi jellemzőihez és célkitűzéseihez.

(13)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ezen intézkedések közé értve a szabálytalanságok megelőzését, felderítését és kivizsgálását, az elveszített, tévesen kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint adott esetben szankciók alkalmazását. Ezeket az intézkedéseket a nemzetközi szervezetekkel és a harmadik országokkal kötött, alkalmazandó megállapodásokkal összhangban kell végrehajtani.

(14)	Rendelkezni kell a finanszírozási módszerekről, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről, az állampolgársági és a származási szabályokról, a tevékenységek értékeléséről, a jelentéstételről és a felülvizsgálatról, valamint az eszközök értékeléséről.

(15)

Az EUSZ 11. cikkében foglaltakkal összhangban a civil társadalmi szervezetekkel bármely szinten kialakított együttműködési mechanizmusok sérelme nélkül a kedvezményezett országokból származó érdekelt felek – beleértve a civil társadalmi szervezeteket és a helyi hatóságokat is – kiemelkedő szerepet játszanak az Unió külső politikájában. A végrehajtási folyamat – különösen az e rendelet alapján hozott intézkedések előkészítése, végrehajtása, nyomon követése és értékelése – során megfelelő konzultációt kell folytatni velük annak biztosítása érdekében, hogy érdemi szerepet játsszanak ebben a folyamatban, és megfelelően figyelembe kell venni a sajátos jellemzőiket.

(16)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkével, 209. cikkének (3) bekezdésével és 212. cikkével összhangban, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) alapokmányában és az 1080/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatban (12) foglalt feltételek mellett az EBB hozzájárul az uniós fejlesztési és egyéb külső politikai célkitűzések elősegítéséhez szükséges intézkedések végrehajtásához, és az Unió külső tevékenységi eszközeit kiegészítve lép fel. Meg kell ragadni a lehetőségeket az EBB által nyújtott finanszírozásnak az uniós 966/2012/EU, Euratom forrásokkal való kombinálására. Az uniós programozási folyamat során adott esetben konzultálni kell az EBB-vel.

(17)

A nemzetközi szervezetek és a fejlesztési ügynökségek rutinszerűen együttműködnek nonprofit szervezetekkel mint végrehajtó partnerekkel, és előfordulhat, hogy kellően indokolt esetekben költségvetés-végrehajtási feladatokkal kell megbízniuk őket. A 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjától eltérve e rendeletben rendelkezéseket kell előírni annak érdekében, hogy ezeket a feladatokat a Bizottság esetében alkalmazandó feltételekkel egyenértékű feltételek mellett nonprofit szervezetekre lehessen bízni.

(18)

Annak érdekében, hogy a partnerországok fokozott szerepet vállaljanak a saját fejlesztési folyamataikban és a külső segélyek fenntarthatóságában, valamint a segélyhatékonyságra vonatkozóan az Unió és a partnerországok által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően az Uniónak – adott esetben az érintett tevékenység jellegét szem előtt tartva – ösztönöznie kell a partnerországok saját intézményeinek és rendszereinek igénybevételét és eljárásainak alkalmazását.

(19)

A fejlesztési politikáról elfogadott európai konszenzussal és a nemzetközi segélyhatékonysági programmal összhangban, továbbá ahogyan azt a fejlődő országoknak nyújtott uniós költségvetési támogatás jövőjéről szóló, 2011. július 5-i európai parlamenti állásfoglalás, a „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című, 2011. október 13-i bizottsági közlemény és a harmadik országoknak nyújtott uniós költségvetés-támogatás jövőbeli megközelítéséről szóló, 2012. május 14-i tanácsi következtetések is hangsúlyozzák, a költségvetés-támogatást hatékonyan kell alkalmazni a szegénység visszaszorításának és az országos rendszerek igénybevételének az elősegítésére, továbbá arra, hogy a támogatás kiszámíthatóbb legyen, és fokozódjék a partnerországok szerepvállalása a fejlesztési szakpolitikák és reformok terén. A támogatás költségvetésben előirányzott részleteinek a kifizetését függővé kell tenni a partnerországokkal együtt elfogadott célkitűzések megvalósítása terén elért eredményektől. Az ilyen típusú uniós pénzügyi támogatásban részesülő országokban az Unió támogatja a parlamenti ellenőrzésnek, a pénzügyi ellenőrzési kapacitásoknak, az átláthatóságnak és a nyilvánosság információkhoz való hozzáférésének a növelését.

(20)

A demokratikus elvek előmozdítását és a demokratizálódás megerősítését szolgáló uniós tevékenységek többek között az e területen működő civil társadalmi szervezeteknek és független intézményeknek (például a Demokráciáért Európai Alapítványnak) nyújtott támogatás révén is végrehajthatók kell, hogy legyenek.

(21)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(22)	Indokolt e rendelet alkalmazási időszakát az 1311/2013/EU, Euratom rendelet (13) alkalmazási időszakához igazítani. Ezért ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

VÉGREHAJTÁS

1. cikk

Tárgy és elvek

(1)   Ez a rendelet megállapítja az Unió által a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó következő uniós eszközök keretébe tartozó tevékenységekhez, így a cselekvési programokhoz és más intézkedésekhez biztosított pénzügyi támogatás nyújtásának a szabályait és feltételeit: a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI), a demokrácia és az emberi jogok előmozdításának európai eszköze (EIDHR), az európai szomszédsági támogatási eszköz (ENI), a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz, előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA II) és a harmadik országokkal való együttműködésre vonatkozó partnerségi eszköz (a továbbiakban együttesen: az eszközök, külön-külön: az eszköz).

E rendelet alkalmazásában az „országok” kifejezés magában foglalja a területeket és régiókat is, az esettől függően.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a 233/2014/EU rendelet, a 232/2014/EU rendelet, a 231/2014/EU rendelet és a 234/2014/EU rendelet alapján az Erasmus+ programot finanszírozó tevékenységek végrehajtására. Ezeket a tevékenységeket az 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) összhangban, az adott eszközben említett indikatív programozási dokumentumok alapján kell végrehajtani, biztosítva az említett rendeleteknek való megfelelést.

(3)   A Bizottság biztosítja, hogy a tevékenységeket az adott eszköz célkitűzéseivel összhangban és az Unió pénzügyi érdekei hatékony védelmének megfelelően hajtsák végre. Az eszközök alapján nyújtott uniós pénzügyi támogatásnak összhangban kell állnia az eszközök végrehajtásának alapvető pénzügyi és jogi keretét biztosító 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott szabályokkal és eljárásokkal.

(4)   E rendelet alkalmazása során a Bizottság a leghatékonyabb és legeredményesebb végrehajtási módszereket alkalmazza. Amennyiben a tevékenység jellegét szem előtt tartva lehetséges és megfelelő, a Bizottság emellett a legegyszerűbb eljárások alkalmazását részesíti előnyben.

(5)   A (4) bekezdés figyelembevétele mellett, a Bizottság e rendelet alkalmazásakor – amennyiben a tevékenység jellegét szem előtt tartva lehetséges és megfelelő – előnyben részesíti a partnerországok rendszereinek igénybevételét.

(6)   Az Unió adott esetben a partnerországokkal és -régiókkal folytatott párbeszéd és együttműködés alapján törekszik az Unió alapjául szolgáló elveknek, azaz a demokráciának, a jogállamiságnak, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának az előmozdítására, fejlesztésére és megszilárdítására. Az Unió ezeket az elveket beépíti az eszközök végrehajtásába.

2. cikk

Cselekvési programok, egyedi intézkedések és különleges intézkedések elfogadása

(1)   A Bizottság – a vonatkozó eszközben említett indikatív programozási dokumentumok alapján – adott esetben éves cselekvési programokat fogad el. A Bizottság a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban többéves cselekvési programokat is elfogadhat.

A cselekvési programok keretében minden egyes tevékenység tekintetében meg kell határozni a célkitűzéseket, a várt eredményeket és a főbb intézkedéseket, a végrehajtás módjait, a költségvetést és az indikatív menetrendet, a kapcsolódó kísérő intézkedéseket, valamint a teljesítmény nyomon követésére vonatkozó szabályokat.

Szükség esetén a tevékenységek az éves vagy a többéves cselekvési programok elfogadása előtt vagy után egyedi intézkedésként is elfogadhatók.

Előre nem látható, kellően indokolt és alkalmasabb forrásokból nem finanszírozható igények, illetve körülmények esetén a Bizottság az indikatív programozási dokumentumokban nem szereplő különleges intézkedéseket is elfogadhat, ideértve az olyan intézkedéseket is, amelyek a sürgősségi segélyről a hosszú távú fejlesztési műveletekre való áttérés megkönnyítését célozzák, vagy elősegítik, hogy a lakosság jobban megbirkózzon az ismétlődő válságokkal.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében előírt cselekvési programokat, egyedi intézkedéseket és különleges intézkedéseket a 16. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   A (2) bekezdésben említett eljárást nem kell alkalmazni:

a)	az olyan egyedi intézkedésekre, amelyek esetében az uniós pénzügyi támogatás nem haladja meg az 5 millió EUR-t;

b)	az olyan különleges intézkedésekre, amelyek esetében az uniós pénzügyi támogatás nem haladja meg a 10 millió EUR-t;

c)

a cselekvési programok, az egyedi intézkedések és a különleges intézkedések technikai módosításaira. Technikai módosításnak minősülnek az olyan kiigazítások, mint például: i. a végrehajtási időszak meghosszabbítása; ii. a forrásoknak az adott éves vagy többéves cselekvési programban szereplő tevékenységek közötti átcsoportosítása; vagy iii. az éves vagy többéves cselekvési programok, illetve az egyedi és a különleges intézkedések költségvetésének az eredeti költségvetés legfeljebb 20 %-át érintő és 10 millió EUR-t meg nem haladó növelése vagy csökkentése, feltéve, hogy az ilyen módosítások érdemben nem érintik az adott intézkedés célkitűzéseit.

Az e bekezdés szerint elfogadott intézkedésekről az elfogadásukat követő egy hónapon belül a 16. cikkben említett megfelelő bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a tagállamokat.

(4)   A cselekvési programokra és az egyedi intézkedésekre vonatkozó (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó az ENI keretében megvalósított, határokon átnyúló együttműködésre.

(5)   Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben – mint például válságok esetén vagy a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy az alapvető szabadságokat fenyegető közvetlen veszély esetén – a Bizottság a 16. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban egyedi vagy különleges intézkedéseket, illetve a meglévő cselekvési programok és intézkedések vonatkozásában módosításokat fogadhat el.

(6)   A projektek szintjén az alkalmazandó uniós jogalkotási aktusokkal, köztük a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (15) és 85/337/EGK tanácsi irányelvvel (16) összhangban megfelelő előzetes környezeti vizsgálatot kell végezni, többek között az éghajlat-változási és biodiverzitási hatások tekintetében, beleértve adott esetben a környezetvédelmi szempontból érzékeny projektek, különösen a nagyobb új infrastruktúrák környezeti hatásvizsgálatát. Amennyiben szükséges, az ágazati programok végrehajtásakor stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni. Biztosítani kell az érdekelt felek környezeti vizsgálatokba való bevonását és az ilyen vizsgálatok eredményeihez való nyilvános hozzáférést.

(7)   A programok és a projektek kialakítása és megvalósítása során kellő mértékben figyelembe kell venni a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes hozzáférésével kapcsolatos kritériumokat.

3. cikk

Kísérő intézkedések

(1)   Az uniós finanszírozás fedezheti az eszközök végrehajtásával és célkitűzéseik megvalósításával kapcsolatos kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz közvetlenül szükséges előkészítési, figyelemmel kísérési, nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint az uniós küldöttségeknél az eszközök keretében finanszírozott műveletek igazgatásához szükséges igazgatási támogatás kapcsán felmerülő kiadásokat.

(2)   Amennyiben az a), b) és c) pontban felsoroltak a tevékenységek keretében végrehajtott adott eszköz általános célkitűzéseihez kapcsolódnak, az uniós finanszírozás fedezheti a következőket:

a)	tanulmányok, találkozók, tájékoztatás, figyelemfelkeltés, képzés, előkészítés, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása, publikáció, továbbá bármilyen más igazgatási vagy technikai segítségnyújtási kiadás, amely a tevékenységek igazgatásához szükséges;

b)	a releváns kérdésekre vonatkozó kutatási tevékenységek és tanulmányok, valamint azok terjesztése;

c)	tájékoztatás nyújtásához és kommunikációs tevékenységekhez, többek között a kommunikációs stratégiák kialakításához és az Unió politikai prioritásainak belső kommunikációjához kapcsolódó kiadások.

(3)   A kísérő intézkedések finanszírozhatók az indikatív programozási dokumentumok keretén kívül is. Adott esetben a Bizottság a 16. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogad el kísérő intézkedéseket.

A vizsgálóbizottsági eljárás nem alkalmazandó az olyan kísérő intézkedések elfogadásához, amelyek esetében az uniós pénzügyi támogatás nem haladja meg a 10 millió EUR-t.

A 10 millió EUR-t meg nem haladó uniós pénzügyi támogatással finanszírozott kísérő intézkedésekről az elfogadásukat követő egy hónapon belül a 16. cikkben említett megfelelő bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a tagállamokat.

II. CÍM

A FINANSZÍROZÁSI MÓDSZEREKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

4. cikk

Általános finanszírozási rendelkezések

(1)   Az uniós pénzügyi támogatás a 966/2012/EU, Euratom, rendeletben előirányzott finanszírozási formákban nyújtható, de különösen az alábbiak formájában:

a)	vissza nem térítendő támogatások;

b)	szolgáltatásokra, árukra vagy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési szerződések;

c)	általános vagy ágazati költségvetési támogatás;

d)	a Bizottság által létrehozott vagyonkezelő alapokhoz való hozzájárulás, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 187. cikkével összhangban;

e)

pénzügyi eszközök, úgy mint kölcsönök, biztosítékok, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések és részesedések, kockázatmegosztási eszközök, amennyiben lehetséges az EBB – összhangban az 1080/2011/EU határozat szerinti külső megbízatásával –, valamely multilaterális európai pénzügyi intézmény (például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), illetve valamely bilaterális európai pénzügyi intézmény (például bilaterális fejlesztési bankok) vezetésével, lehetőség szerint más forrásokból származó, további vissza nem térítendő támogatásokkal összevonva.

(2)   Az (1) bekezdés c) pontjában említett általános vagy ágazati költségvetési támogatás alapja a kölcsönös elszámoltathatóság és az egyetemes értékek iránti közös elkötelezettség, célja pedig az, hogy megerősítse az Unió és a partnerországok közötti szerződéses partnerségeket és ezzel előmozdítsa a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamiságot, a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedést, valamint felszámolja a szegénységet.

Az általános vagy ágazati költségvetési támogatás nyújtására vonatkozó minden döntést az Unió által jóváhagyott költségvetés-támogatási politika, a jogosultság egyértelmű kritériumai, valamint a kockázatok és előnyök körültekintő elemzése alapján kell meghozni.

E döntések meghozatala során az egyik legfontosabb tényező annak értékelése, hogy a partnerország mennyire elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság mellett, és milyen eredményeket mutat fel ezen a téren. Az általános vagy ágazati költségvetési támogatást oly módon kell differenciálni, hogy az instabil helyzeteket is szem előtt tartva megfelelőbben tudjon igazodni a partnerország politikai, gazdasági és társadalmi kereteihez.

Az általános vagy ágazati költségvetési támogatásnak a 966/2012/EU, Euratom rendelet 186. cikkével összhangban történő nyújtása során a Bizottság egyértelműen meghatározza annak feltételrendszerét és elvégzi annak monitoringját, továbbá támogatja a parlamenti ellenőrzés és a pénzügyi ellenőrzési kapacitások megerősítését, valamint az átláthatóság növelését és a nyilvánosság információkhoz való hozzáférését. Az általános vagy ágazati költségvetési támogatás kifizetésének feltételéül kell szabni, hogy megfelelő előrelépés történjen az adott partnerországgal együtt elfogadott célkitűzések megvalósítása terén.

(3)   Az (1) bekezdés e) pontjában említett pénzügyi eszközök végrehajtásával megbízott szervezeteknek teljesíteniük kell a 966/2012/EU, Euratom rendeletben foglalt követelményeket, továbbá meg kell felelniük az uniós célkitűzéseknek, normáknak és szakpolitikáknak, valamint a legjobb gyakorlatoknak az uniós források felhasználása és a jelentéstétel tekintetében.

Az említett pénzügyi eszközök a végrehajtást és a jelentéstételt célzó eszközökbe csoportosíthatóak.

Az Unió a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban nemzetközi, regionális vagy nemzeti pénzalapokhoz, például az EBB, a tagállamok vagy a partnerországok és -régiók vagy nemzetközi szervezetek által – több adományozótól származó közös finanszírozás vonzása céljából – létrehozott vagy kezelt pénzalapokhoz, vagy az egy vagy több adományozó által projektek közös végrehajtása céljából létrehozott pénzalapokhoz való hozzájárulás útján is nyújthat pénzügyi támogatást.

(4)   Adott esetben elő kell mozdítani az uniós pénzügyi intézmények más szervezetek által létrehozott pénzügyi eszközökhöz való kölcsönös hozzáférését.

(5)   Az (1) bekezdésben említett uniós pénzügyi támogatás nyújtása során a Bizottság adott esetben minden szükséges intézkedést meghoz az uniós pénzügyi támogatás láthatóságának biztosítása érdekében. Ezek olyan intézkedéseket foglalnak magukban, amelyek – a kellően indokolt esetek kivételével – az uniós források végső kedvezményezettjeinek láthatóságára vonatkozó követelményeket írnak elő. A végső kedvezményezettek e követelményeknek való megfelelésének monitoringjáért a Bizottság felel.

(6)   A valamely pénzügyi eszköz által generált minden bevételt belső címzett bevételként hozzá kell rendelni a megfelelő eszközhöz. A Bizottság ötévente megvizsgálja az uniós célkitűzések megvalósításához nyújtott hozzájárulást, továbbá a már meglévő pénzügyi eszközök hatékonyságát.

(7)   Az uniós pénzügyi támogatást a Bizottság a 966/2012/EU, Euratom rendelet rendelkezései szerint hajtja végre, közvetlenül a Bizottság szolgálatai, az uniós küldöttségek és a végrehajtó ügynökségek útján, a tagállamokkal megosztott irányítás keretében, illetve közvetetten, a 966/2012/EU, Euratom rendeletben felsorolt szervezetekre ruházva a költségvetés-végrehajtási feladatokat. Az említett szervezeteknek gondoskodniuk kell az Unió külső tevékenységével való összhangról, továbbá – ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek a Bizottságra nézve is érvényesek – más szervezetekre ruházhatják a költségvetés-végrehajtási feladatokat.

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti kötelezettségüket évente kell teljesíteniük. Amennyiben szükséges az ellenőri véleményt a jelentéstől és a gazdálkodói felelősségi nyilatkozattól számított egy hónapon belül kell benyújtani ahhoz, hogy azt figyelembe vegyék a Bizottság megbízhatósági nyilatkozatában.

A Bizottság által megbízott, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett nemzetközi szervezetek és említett rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának v. és vi. alpontjában említett tagállami szervek is – ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek a Bizottságra nézve is érvényesek –átruházhatják a költségvetés-végrehajtási feladatokat olyan nonprofit szervezetekre, amelyek rendelkeznek a megfelelő operatív és pénzügyi kapacitással.

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumokat teljesítő szervezeteket úgy kell tekinteni, mint amelyek megfelelnek említett rendelet 139. cikkében említett kiválasztási kritériumoknak.

(8)   Az e cikk (1) bekezdésében és a 6. cikk (1) bekezdésében említett finanszírozási formákat, valamint a végrehajtásnak az e cikk (3) bekezdésében említett módjait annak alapján kell megválasztani, hogy mennyire alkalmasak a tevékenységek konkrét célkitűzéseinek megvalósítására és eredmények elérésére, figyelemmel különösen az ellenőrzések költségeire, az adminisztratív terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Vissza nem térítendő támogatások esetében ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű támogatások, az átalányok és az egységköltség-alapú térítés alkalmazását is.

(9)   Az eszközök keretében finanszírozott tevékenységek végrehajthatók párhuzamos és közös társfinanszírozás útján is.

Párhuzamos társfinanszírozás esetén a tevékenységet több egyértelműen azonosítható részre osztják, amelyeket a társfinanszírozást nyújtó különböző partnerek egyenként finanszíroznak oly módon, hogy a finanszírozás végső felhasználása mindig azonosítható.

Közös társfinanszírozás esetén a tevékenység teljes költségét felosztják a társfinanszírozást nyújtó partnerek között, és a forrásokat úgy egyesítik, hogy a finanszírozás forrása a tevékenység részeként végzett intézkedések egyike esetében sem azonosítható. Ilyen esetben a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó és a közbeszerzési szerződéseknek a 966/2012/EU, Euratom rendelet 35. cikke szerinti utólagos közzétételének összhangban kell állnia a megbízott szervezetre vonatkozó esetleges szabályokkal.

(10)   Az e cikk (1) bekezdésében vagy a 6. cikk (1) bekezdésében említett finanszírozási formák igénybevétele során az Unió és a partnerei közötti együttműködés többek között a következő formákat öltheti:

a)	háromoldalú konstrukciók, amelyek keretében az Unió harmadik országokkal összehangolja a partnerországnak vagy -régiónak nyújtott támogatását;

b)

igazgatási együttműködési intézkedések, mint amilyen a tagállamok, valamint a partnerországok vagy -régiók közintézményei, helyi hatóságai, nemzeti közjogi szervei vagy közfeladatokat ellátó magánjogi szervezetei közötti ikerintézményi együttműködés, valamint olyan együttműködési intézkedések, amelyek keretében a tagállamok és a tagállamok regionális és helyi hatóságai közszférából érkező szakértőket küldenek ki;

c)	a köz- és magánszféra közötti partnerség kialakításához és igazgatásához szükséges költségekhez való hozzájárulás;

d)	ágazati szakpolitikai támogatási programok, amelyek keretében az Unió egy partnerország ágazati programjához nyújt támogatást;

e)	az ENI és az IPA II esetében hozzájárulás az országok uniós programokban és ügynökségekben való részvételének költségeihez;

f)	kamattámogatások;

g)	az uniós ügynökségeknek nyújtott vissza nem térítendő támogatások formájában nyújtott finanszírozás.

(11)   A kedvezményezett országokból származó érdekelt felekkel való együttműködés során a Bizottság a finanszírozás módozatainak, a hozzájárulás formájának, az odaítélés módozatainak, valamint a vissza nem térítendő támogatások kezelésére vonatkozó igazgatási rendelkezéseknek a megállapítása során szem előtt tartja egyedi adottságaikat, többek között igényeiket és hátterüket, hogy a támogatás a lehető legtöbb ilyen érdekelt félhez eljuthasson és szükségleteiket a lehető legjobban kielégítse. A 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban ösztönözni kell az olyan egyedi módozatokat, mint a partnerségi megállapodások, a támogatás továbbadásának engedélyezése, a közvetlen odaítélés, az ajánlattételi felhívás korlátozott részvételi jogosultsággal, vagy az egyösszegű támogatás.

(12)   A partnerországok átmeneti és reformfolyamataira irányuló támogatások végrehajtásakor az Unió adott esetben a tagállamok tapasztalataira, illetve az ezekből levont tanulságokra támaszkodik, és ezeket megosztja a partnerországokkal is.

5. cikk

Adók, illetékek és díjak

Az uniós támogatás nem keletkeztethet különadókat, illetékeket és díjakat, és nem vezethet ezek beszedéséhez.

Adott esetben megfelelő rendelkezésekről kell megállapodni a harmadik országokkal annak érdekében, hogy az uniós pénzügyi támogatás végrehajtását szolgáló tevékenységek mentesüljenek az adók, vámok, illetve egyéb adóterhek alól. Egyéb esetben az ilyen adók, illetékek és díjak a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően támogathatók.

6. cikk

Konkrét finanszírozási rendelkezések

(1)   Az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett finanszírozási formák mellett a következő eszközök keretében biztosított uniós pénzügyi támogatás a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban a következő finanszírozási formák útján is nyújtható:

a)	a DCI és az ENI keretében, nemzetközileg elfogadott adósságcsökkentő programok keretében történő adósságcsökkentés;

b)

a DCI és a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében, kivételes esetekben ágazati és általános importprogramok útján, amelyek a következő formákat ölthetik: i. természetbeni ágazati importprogramok; ii. a szóban forgó ágazat importjának finanszírozására devizát nyújtó ágazati importprogramok; iii. a termékek széles skáláját átfogó általános import finanszírozására devizát nyújtó általános importprogramok;

c)

az EIDHR keretében a következők közvetlen odaítélése: i. az emberijogvédőknek nyújtott kisebb értékű, vissza nem térítendő támogatások sürgős védelmi tevékenységek finanszírozására, adott esetben társfinanszírozás szükségessége nélkül; ii. a 235/2014/EU rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében említett legsúlyosabb körülmények között vagy legsúlyosabb helyzetekben szükséges tevékenységek finanszírozására – adott esetben társfinanszírozás szükségessége nélkül – nyújtott, vissza nem térítendő támogatások, amikor ajánlattételi felhívást nem lenne megfelelő közzé tenni. Az ilyen támogatások maximális összege legfeljebb 1 000 000 EUR, és időtartamuk legfeljebb 18 hónap, amely további 12 hónappal meghosszabbítható a végrehajtás objektív és váratlan akadályainak felmerülése esetén; iii. vissza nem térítendő támogatások az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala és az Emberi Jogokkal és Demokratizálódással Foglalkozó Európai Egyetemközi Központ részére, amely az emberi jogok és a demokratizálódás területén szerezhető európai mesterfokozatot és EU–ENSZ ösztöndíjprogramot nyújt, valamint az ahhoz kapcsolódó egyetemi hálózat részére, amely az emberi jogok terén szerezhető posztgraduális diplomákat ad ki, ideértve a harmadik országokból származó diákoknak és emberijogvédőknek nyújtott ösztöndíjakat is.

(2)   Az ENI és az IPA II keretében megvalósított, határokon átnyúló együttműködési programokat a tagállamokkal megosztott irányítás keretében, a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel pedig közvetett irányítás keretében kell végrehajtani. A részletes szabályokat a 232/2014/EU rendelet és a 231/2014/EU rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban kell előírni.

(3)   A Bizottság elfogadhat többéves cselekvési programokat:

a)	rendszeres tevékenységek esetében legfeljebb hároméves időszakra;

b)	az IPA II keretében legfeljebb hétéves időszakra.

A többéves kötelezettségvállalásokban olyan rendelkezéseket kell előírni, amelyek jelzik, hogy a kötelezettségvállalás kiindulási évét követő évek vonatkozásában tett kötelezettségvállalások indikatív jellegűek és az Unió jövőbeli éves költségvetéseinek függvényében alakulnak.

(4)   Az ENI és az IPA II keretében végrehajtott, egy évnél hosszabb időszakra szóló tevékenységek több évre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásai éves részletekre bonthatók.

Ilyen esetben a Bizottság – hacsak az alkalmazandó szabályok másképp nem rendelkeznek – automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalást az adott programra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan része tekintetében, amely a kötelezettségvállalást követő ötödik év december 31-ig nem került felhasználásra előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként, vagy amelyre vonatkozóan a megbízott szervezet nem nyújtott be igazolt költségnyilatkozatot vagy kifizetési kérelmet.

(5)   Az IPA II keretében a tagállamokkal megosztott irányítás mellett végrehajtott határokon átnyúló együttműködésre irányadó szabályoknak összhangban kell állniuk az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (17) és az 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (18) foglalt szabályokkal.

7. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedéseket tesz – a csalás, korrupció és egyéb jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedések, hatékony ellenőrzések, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a tévesen kifizetett összegek visszafizettetésével vagy adott esetben visszaszolgáltatásával, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazásával – annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtása során az Európai Unió pénzügyi érdekei ne sérüljenek.

(2)   A Bizottság vagy képviselői, valamint a Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést, illetve nemzetközi szervezetek esetében – a velük elért megállapodásokkal összhangban – felülvizsgálatot végezni a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e rendelet alapján uniós forrásokból részesülő kivitelezőknél és alvállalkozóknál.

(3)   Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanács rendeletben (19), valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (20) foglalt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően – vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat annak megállapítására, hogy az e rendelet keretében finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozattal vagy szerződéssel összefüggésben elkövettek-e az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást, korrupciót vagy más jogellenes cselekményt.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá a rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozatoknak olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket, helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

III. CÍM

A KÖZBESZERZÉSEK, A VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK ODAÍTÉLÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK ÉS EGYÉB ODAÍTÉLÉSI ELJÁRÁSOK TEKINTETÉBEN AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA ÉS SZÁRMAZÁSRA ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

8. cikk

Közös szabályok

(1)   A harmadik felek érdekét szolgáló, e rendelet keretében finanszírozott tevékenységekhez kapcsolódó közbeszerzési szerződések, valamint vissza nem térítendő támogatások odaítélésére vonatkozó eljárásokban és egyéb odaítélési eljárásokban való részvétel nyitva áll az adott eszköz céljából e címben meghatározott támogatható országok minden természetes személy állampolgára és az ezen országokban ténylegesen letelepedett minden jogi személy, valamint a nemzetközi szervezetek előtt.

A jogi személyek lehetnek civil társadalmi szervezetek, mint például nem kormányzati nonprofit szervezetek és független politikai alapítványok, közösség alapú szervezetek és magánszektorbeli nonprofit ügynökségek, intézmények és szervezetek, valamint ezek helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi hálózatai.

(2)   A valamely partnerrel vagy más adományozóval közösen társfinanszírozott, vagy egy tagállammal megosztott irányítás keretében végrehajtott, illetve a Bizottság által létrehozott vagyonkezelő alapon keresztül megvalósított tevékenységek esetében azon országoknak, amelyek az adott partner, más adományozó vagy tagállam szabályai szerint, illetve a vagyonkezelő alap létrehozásáról szóló aktusban meghatározottak alapján támogathatók, szintén támogathatóknak kell lenniük.

A 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii–viii. alpontjában felsorolt kategóriákon belüli, a közvetett irányításban részt vevő megbízott szervek egyike útján végrehajtott tevékenységek esetében azon országoknak, amelyek az érintett szerv szabályai szerint támogathatók, szintén támogathatóknak kell lenniük.

(3)   Az eszközök egyike és azon felül egy másik uniós külső tevékenységi eszköz – ideértve az Európai Fejlesztési Alapot is – által is finanszírozott tevékenységek esetében az ezen eszközök bármelyike szerint meghatározott országok mindegyike támogathatónak minősül az adott tevékenységek tekintetében.

Az eszközök egyike által finanszírozott globális, regionális, vagy határokon átnyúló jellegű tevékenységek esetében a tevékenység hatálya alá tartozó országok, területek és régiók az adott tevékenység tekintetében támogathatónak minősülhetnek.

(4)   Az e rendelet keretében finanszírozott közbeszerzési szerződés alapján vagy vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak megfelelően vásárolt valamennyi árunak támogatható országból kell származnia. Származhatnak azonban bármely más országból is, amennyiben a beszerzendő áru összege nem éri el a versenytárgyalásos eljárás alkalmazásának küszöbértékét. E rendelet alkalmazásában a „származás” fogalma a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (21) 23. és 24. cikkében, illetve a nem preferenciális származás tekintetében irányadó egyéb uniós jogalkotási aktusokban meghatározott fogalom.

(5)   Az e címben szereplő szabályok nem alkalmazandók és nem keletkeztetnek az állampolgársághoz kapcsolódó korlátozásokat az olyan természetes személyekre vonatkozóan, akik egy támogatható vállalkozó vagy adott esetben alvállalkozó alkalmazásában vagy vele más jogszerű szerződéses viszonyban állnak.

(6)   A helyi kapacitások, piacok és beszerzések támogatása érdekében előnyben kell részesíteni a helyi és a regionális vállalkozókat, ha a 966/2012/EU, Euratom rendelet biztosítja, hogy a szerződés egyetlen ajánlat alapján is odaítélhető. Minden más esetben a helyi és a regionális vállalkozók részvétele az említett rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban támogatandó.

(7)   Az e cím szerinti támogathatóság korlátozható a kérelmezők állampolgársága, földrajzi elhelyezkedése vagy jellege alapján, ha a korlátozást a tevékenység sajátos jellege és célkitűzései indokolja, és amennyiben a tevékenység hatékony végrehajtása érdekében szükséges,. Ilyen korlátozások különösen a határokon átnyúló együttműködési tevékenységek odaítélési eljárásaiban való részvételre vonatkozhatnak.

(8)   Azok a természetes és jogi személyek, akiknek szerződést ítéltek oda, kötelesek betartani az alkalmazandó környezetvédelmi jogszabályokat, köztük a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, valamint a nemzetközileg elfogadott alapvető munkaügyi normákat (22).

9. cikk

A DCI, az ENI és a harmadik országokkal való együttműködésre vonatkozó partnerségi eszköz keretében való támogathatóság

(1)   A következő országokbeli ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők jogosultak a DCI, az ENI és a harmadik országokkal való együttműködésre vonatkozó partnerségi eszköz keretében nyújtott támogatásra:

a)	a tagállamok, a 231/2014/EU rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei;

b)	az ENI vonatkozásában az ENI által érintett partnerországok, valamint az Oroszországi Föderáció, amennyiben az adott eljárásra olyan több országot érintő és határokon átnyúló együttműködési program keretében kerül sor, amelyekben az Oroszországi Föderáció is részt vesz;

c)	az ODA-kedvezményezetteket felsoroló OECD-DAC-jegyzékben (a továbbiakban: az ODA-kedvezményezettek jegyzéke) szereplő fejlődő országok és területek, amelyek nem tagjai a G-20 csoportnak, valamint a 2001/822/EK tanácsi határozat hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek (23);

d)	az ODA-kedvezményezettek jegyzékében szereplő fejlődő országok, amelyek tagjai a G-20 csoportnak, valamint más országok és területek, amennyiben kedvezményezettjei az e cikk hatálya alá tartozó eszközök keretében az Unió által finanszírozott tevékenységnek;

e)

olyan országok, amelyek számára a Bizottság külső támogatás kölcsönös igénybevételének lehetőségét biztosítja. Legalább egyéves, korlátozott időtartamra kölcsönös igénybevételi lehetőség biztosítható, amikor egy ország egyenlő feltételek mellett támogatásra jogosítja az Unióból és az e cikk hatálya alá tartozó eszközök keretében támogatható országokból származó szervezeteket. A Bizottság a 16. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően és az érintett kedvezményezett országgal vagy országokkal folytatott konzultációt követően határoz a kölcsönös igénybevételi lehetőségről és annak időtartamáról; valamint

f)	az ODA-kedvezményezettek jegyzékében szereplő legkevésbé fejlett országok vagy súlyosan eladósodott szegény országok egyikében végrehajtott szerződések esetében az OECD tagországai.

(2)   A nem támogatható országokból származó ajánlattevőket, pályázókat és részvételre jelentkezőket, illetve a nem támogatható származású árukat a Bizottság támogathatónak fogadhatja el a következők esetében:

a)	a kedvezményezett országokkal szomszédos, velük hagyományos gazdasági, kereskedelmi vagy földrajzi kapcsolatban álló országok, vagy

b)	sürgősség, vagy a termékeknek és szolgáltatásoknak az érintett országok piacán tapasztalt hiánya, vagy más olyan kellően indokolt eset, amikor a támogathatósági szabályok alkalmazása lehetetlenné tenné vagy rendkívül megnehezítené egy projekt, program vagy tevékenység megvalósítását.

(3)   Megosztott irányítás keretében végrehajtott tevékenységek esetében az érintett tagállam, amelyre a Bizottság végrehajtási feladatokat ruházott, jogosult a Bizottság nevében támogathatónak elfogadni az e cikk (2) bekezdésében említett nem támogatható országokból származó ajánlattevőket, pályázókat és részvételre jelentkezőket, vagy a 8. cikk (4) bekezdésében említett nem támogatható származású árukat.

10. cikk

AZ IPA II keretében való támogathatóság

(1)   A következő országokból származó ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők jogosultak támogatásra az IPA II keretében:

a)	a tagállamok, a 231/2014/EU rendelet I. mellékletében felsorolt kedvezményezettek és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei, valamint az ENI által érintett partnerországok, valamint

b)	azok az országok, amelyek számára a Bizottság a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelően külső támogatás kölcsönös igénybevételi lehetőségét biztosítja.

(2)   A nem támogatható országokból származó ajánlattevőket, pályázókat és részvételre jelentkezőket, illetve a nem támogatható származású árukat a Bizottság támogathatónak fogadhatja el sürgősséggel, vagy a termékeknek és szolgáltatásoknak az érintett országok piacán tapasztalt hiányával járó, vagy más olyan kellően indokolt esetekben, amikor a támogathatósági szabályok alkalmazása lehetetlenné tenné vagy rendkívül megnehezítené egy projekt, program vagy tevékenység megvalósítását,.

(3)   Megosztott irányítás keretében végrehajtott tevékenységek esetében az érintett tagállam, amelyre a Bizottság végrehajtási feladatokat ruházott, jogosult a Bizottság nevében támogathatónak elfogadni az e cikk (2) bekezdésében említett nem támogatható országokból származó ajánlattevőket, pályázókat és részvételre jelentkezőket, vagy a 8. cikk (4) bekezdésében említett nem támogatható származású árukat.

11. cikk

Az EIDHR és a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében való támogathatóság

(1)   A tevékenység jellegéből és célkitűzéseiből következő, a 8. cikk (7) bekezdésében foglalt korlátozások sérelme nélkül, a közbeszerzési szerződésekre vagy vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó odaítélési eljárásokban, valamint a szakértők toborzásában való részvételnek az EIDHR és a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében korlátozások nélkül nyitottnak kell lennie.

(2)   Az EIDHR keretében a következő szervek és szereplők jogosultak támogatásra a 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével és a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban:

a)	civil társadalmi szervezetek, köztük nem kormányzati nonprofit szervezetek és független politikai alapítványok, közösségi alapú szervezetek, valamint a magánszektorba tartozó nonprofit ügynökségek, intézmények és szervezetek, valamint ezek helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi hálózatai;

b)	a közszektorba tartozó nonprofit ügynökségek, intézmények és szervezetek, valamint helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi szintű hálózatok;

c)	nemzeti, regionális és nemzetközi parlamenti szervek, ha ez szükséges az EIDHR célkitűzéseinek megvalósításához, és a javasolt intézkedés nem finanszírozható más eszközből;

d)	nemzetközi és regionális kormányközi szervezetek;

e)	természetes személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, és – kivételes és kellően indokolt esetben – az e bekezdésben fel nem sorolt szervek vagy szereplők, ha ez az EIDHR célkitűzéseinek megvalósításához szükséges.

12. cikk

A tevékenységek nyomon követése és értékelése

(1)   A Bizottság rendszeresen nyomon követi tevékenységeit és áttekinti, hogy milyen mértékben sikerült elérni az elvárt eredményeket, a következményeket és a végeredményeket is ideértve. Emellett a Bizottság – adott esetben független külső értékelések útján – értékeli ágazati szakpolitikáinak és tevékenységeinek hatását és eredményességét, valamint a programozás hatékonyságát. Az Európai Parlament vagy a Tanács független külső értékelésekre vonatkozó javaslatait kellőképpen figyelembe kell venni. Az értékeléseknek az OECD/DAC bevált gyakorlatra vonatkozó elvein kell alapulniuk, és annak megállapítására kell irányulniuk, hogy teljesültek-e a konkrét célkitűzések – adott esetben a nemek közötti egyenlőség szempontjára is figyelemmel –, valamint a későbbi műveletek tökéletesítését célzó ajánlásokat kell tartalmazniuk. Az említett értékeléseket előre meghatározott, egyértelmű, átlátható és – adott esetben –országspecifikus és mérhető mutatók alapján kell elvégezni.

(2)   A Bizottság az értékelő jelentéseit a 16. cikkben említett megfelelő bizottságon keresztül megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a tagállamoknak. A tagállamok kérésére a konkrét értékelések az érintett bizottságon belül megvitathatók. Az eredményeket fel kell használni a programtervezés és a forráselosztás során.

(3)   A Bizottság megfelelő mértékig minden érintett érdekelt felet bevon az e rendelet szerint nyújtott uniós támogatás értékelési szakaszába, és adott esetben törekedhet arra, hogy az uniós tagállamokkal és a fejlesztési partnerekkel közös értékelést készítsen.

(4)   A 13. cikkben említett jelentésben összegezni kell a főbb tapasztalatokat és a korábbi években végzett értékeléseiben megfogalmazott ajánlásokat követő intézkedéseket.

IV. CÍM

EGYÉB KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Éves jelentés

(1)   A Bizottság megvizsgálja az uniós külső tevékenységek pénzügyi támogatása keretében tett intézkedések végrehajtása terén elért eredményeket, és 2015-től kezdődően évente az elért eredményeket és az adott eszköz hatékonyságát mérő mutatók alapján készített jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egyes rendeletek célkitűzéseinek megvalósulásáról. Az említett jelentést megküldi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának is.

(2)   Az éves jelentésben a kiadását megelőző év vonatkozásában országokra, régiókra és együttműködési ágazatokra lebontva ismertetni kell a finanszírozott intézkedéseket, a nyomon követés és értékelés eredményeit, az érintett partnerek közreműködését, valamint a költségvetési kötelezettségvállalások és kifizetési előirányzatok végrehajtását. A jelentésben értékelni kell az uniós pénzügyi támogatás eredményeit, a lehető legnagyobb mértékben felhasználva a támogatás ezen eszközök célkitűzéseinek megvalósítása terén játszott szerepére vonatkozó konkrét és mérhető mutatókat. A fejlesztési együttműködés esetében a jelentésben értékelni kell – amennyiben lehetséges és indokolt – a segélyhatékonysági elvek betartását, az innovatív pénzügyi eszközök tekintetében is.

(3)   A 2021-ben készítendő jelentésnek tartalmaznia kell a 2014-2020-as időszakra vonatkozó éves jelentésekben szereplő, az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi támogatásról – így a külső címzett bevételekről és a vagyonkezelő alapokhoz való hozzájárulásokról – szóló összesített információkat, a kiadások részletezését a kedvezményezett ország, a pénzügyi eszközök felhasználása, a kötelezettségvállalások és a kifizetések szerinti bontásban feltüntetve.

14. cikk

Éghajlat-politikai és biodiverzitási kiadások

Az elfogadott indikatív programozási dokumentumok alapján az éghajlat-politikához és a biodiverzitáshoz kapcsolódó összes kiadásra vonatkozóan éves becslést kell végezni. Az eszközök keretében odaítélt finanszírozást az OECD módszertanán (a riói mutatókon) alapuló éves rendszerrel nyomon kell követni – nem zárva ki az adott esetben a rendelkezésre álló pontosabb módszertanoknak az uniós programok teljesítménymenedzsmentjének meglévő módszertanába integrált alkalmazását – annak érdekében, hogy számszerűsíteni lehessen az éghajlat-politikával és a biodiverzitással összefüggésben a cselekvési programok, valamint a 2. cikk (1) bekezdésében említett egyedi és különleges intézkedések szintjén végrehajtott, az értékelésekben és az éves jelentésekben rögzített kiadásokat.

15. cikk

A kedvezményezett országokból származó érdekelt felek bevonása

A Bizottság – valahányszor lehetséges és helyénvaló –, gondoskodik arról, hogy a végrehajtási folyamat során megfelelő konzultációra kerüljön sor a kedvezményezett országokból származó érintett érdekelt felekkel, beleértve a civil társadalmi szervezeteket és a helyi hatóságokat is, illetve meggyőződik arról, hogy e konzultációra sor került, valamint gondoskodik arról, hogy ezen érdekelt felek időben hozzáférjenek a vonatkozó információkhoz, hogy ennek révén érdemi szerepet játszhassanak ebben a folyamatban.

V. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az eszközök által létrehozott bizottságok segítik. Ezek a bizottságok a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságoknak minősülnek.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

Az elfogadott határozat az elfogadott vagy módosított dokumentum, cselekvési program vagy intézkedés időtartamára marad hatályban.

(5)   Az EBB egy megfigyelője részt vesz a bizottságnak az EBB-t érintő kérdésekre vonatkozó eljárásaiban.

17. cikk

Az eszközök félidős felülvizsgálata és értékelése

(1)   A Bizottság legkésőbb 2017. december 31-ig félidős felülvizsgálati jelentést nyújt be minden egyes eszköz és e rendelet végrehajtásáról. A jelentésben a 2014. január 1-jétől2017. június 30-ig tartó időszakot kell értékelni, az egyes eszközök célkitűzéseinek a megvalósulására összpontosítva, amihez az elért eredményeket és az eszközök hatékonyságát mérő mutatókat kell alapul venni.

Az egyes eszközök céljainak elérését szem előtt tartva a jelentésben ezenkívül meg kell vizsgálni az egyes eszközök hozzáadott értékét, az egyszerűsítés lehetőségeit, a belső és külső koherenciát, ideértve az eszközök közötti komplementaritást és szinergiákat is, azt, hogy a célkitűzések továbbra is relevánsak-e, valamint hogy az intézkedések milyen mértékben járulnak hozzá az Unió külső tevékenységeinek összhangjához és adott esetben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós prioritásainak megvalósításához. A jelentésben figyelembe kell venni az eszközök hosszú távú hatásaira vonatkozó megállapításokat és következtetéseket. A jelentésnek tartalmaznia kell információt az egyes pénzügyi eszközök tekintetében a források multiplikátorhatására is.

A jelentést az uniós támogatás végrehajtásának javítása céljából kell elkészíteni. A jelentés tájékoztatást ad az eszközök keretében végrehajtott tevékenységi formák megújítása, módosítása vagy felfüggesztése kérdésében hozott határozatokról.

A jelentésnek emellett tartalmaznia kell a vonatkozó éves jelentésekben szereplő, az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi támogatásról – így a külső címzett bevételekről és a vagyonkezelő alapokhoz való hozzájárulásokról – szóló összesített információkat, a kiadások részletezését a kedvezményezett ország, a pénzügyi eszközök felhasználása, a kötelezettségvállalások és a kifizetések szerinti bontásban feltüntetve.

A Bizottság a következő pénzügyi időszakra vonatkozó időközi felülvizsgálat keretében végső értékelő jelentést készít a 2014 és 2020 közötti időszakról.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésében említett félidős felülvizsgálati jelentést be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, adott esetben az eszközök és e rendelet szükséges módosításait tartalmazó jogalkotási javaslatokkal együtt.

(3)   A mutatók 2014. január 1-jei értékeit kell alapul venni annak értékelésekor, hogy milyen mértékben valósultak meg a célkitűzések.

(4)   A Bizottság felkéri a partnerországokat, hogy a segélyhatékonyságra vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően adjanak meg minden szükséges adatot és információt annak érdekében, hogy lehetővé váljon az érintett intézkedések nyomon követése és értékelése.

(5)   A hosszabb távú eredményeket, hatásokat és az eszközök hatásainak fenntarthatóságát a nyomon követésre, az értékelésre és a jelentéstételre az értékelés időpontjában alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően kell értékelni.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig kell alkalmazni.

---

(1)  HL C 391., 2012.12.18., 110. o.

(2)  Az Európai Parlament 2013. december 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. március 11-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 233/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a 2014-2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 44. oldalát).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 235/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a Demokrácia és az Emberi Jogok Európai Eszközének létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 85. oldalát).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 232/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 27. oldalát).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 230/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 231/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 11. oldalát).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 234/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a Partnerségi Eszköz létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 77. oldalát).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(10)  A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2011/EU határozata (2011. október 25.) az Unión kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról és a 633/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 280., 2011.10.27., 1. o.).

(13)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról EGT-vonatkozású szöveg (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).

(16)  A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 175., 1985.7.5., 40. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 1299/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről (HL L 347., 2013.12.20., 259. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás- Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1.o.).

(20)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(21)  A Tanács 2913/92/EGK rendelete (1992. október 12.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.12.19., 1. o.).

(22)  Az ILO alapvető munkaügyi normái, az egyesülési szabadságról és a kollektív tárgyalásról, a kényszermunka eltörléséről, a foglalkoztatás és alkalmazás tekintetében a diszkrimináció megszüntetéséről, valamint a gyermekmunka felszámolásáról szóló egyezmény.

(23)  A Tanács 2001/822/EK határozata (2001. november 27.) az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról („Tengerentúli társulási határozat”) (HL L 314., 2001.11.30., 1. o.).

---

---

---

---