I. MELLÉKLET

A járművek és az elülső védelmi rendszerek vizsgálatára vonatkozó műszaki előírások

Fogalommeghatározások e melléklet alkalmazásában:

1.1.   „motorházfedél elülső éle”: a jármű elülső részének felső részén található külső szerkezeti elem, amely magában foglalja a motorházfedelet és a sárvédőket, a fényszóróház felső és oldalsó részeit és az ahhoz csatlakozó minden elemet;

1.2.   „motorházfedél szélének referenciavonala”: egy 1 000 mm hosszú egyenes rúd és a motorházfedél elülső felülete közötti érintkezési pontok mértani összekötő vonala, ha az egyenes rúd a jármű függőleges hosszirányú síkjával párhuzamosan áll, és 50°-kal dől előre, és a lejjebb lévő végével 600 mm-re a talaj fölött keresztben a jármű motorházfedele szélével kapcsolatban marad. Az olyan járművek esetében, ahol a motorházfedél alapvetően 50°-kal dől előre úgy, hogy az egyenes rúd folyamatosan vagy többször is, nem pedig egy ponton érintkezik, a referenciavonalat 40°-kal előre döntött egyenes rúddal határozzák meg. Azon járművek esetében, amelyeknek olyan az alakja, hogy az egyenes rúd alsó vége érintkezik először, ezt az érintkezési pontot veszik a motorházfedél szélének referenciavonalaként, abban az oldalsó pozícióban. Azon járművek esetében, amelyeknek olyan az alakja, hogy az egyenes rúd felső vége érintkezik először, az 1 000 mm-es kerület mértani összekötő vonalát használják a motorházfedél szélének referenciavonalaként, abban az oldalsó pozícióban. E rendelet alkalmazásában a lökhárító felső szélét is a motorházfedél széle referenciavonalának kell tekinteni, ha a fenti eljárás alatt az egyenes rúd azt érinti;

1.3.   „1 000 mm-es kerület”: az a mértani összekötő vonal, amelyet egy 1 000 mm hosszú hajlékony szalag egyik vége ír le az elülső felső felületen, ha függőlegesen a jármű elülső és hátsó síkjában tartják, és átvezetik a motorházfedél-lökhárítón és az elülső védelmi rendszeren. A szalag a művelet során megfeszített állapotban van, egyik vége vízszintesen a lökhárító elülső felülete alatt érinti a talaj referenciavonalát, a másik vége pedig az elülső felső felülettel érintkezik. A jármű normál menethelyzetben van;

1.4.   „motorházfedél felső része”: a szélvédő és az A-oszlopok előtti valamennyi külső szerkezeti elem felső felülete. Ez magában foglalja többek között a motorházfedelet, a sárvédőket, a szellőzőnyílásokat, az ablaktörlő tengelyét és a szélvédő alsó keretét;

1.5.   „elülső felső felület”: a szélvédő és az A-oszlopok előtt található valamennyi külső szerkezeti elem felső felülete;

1.6.   „a talaj referenciavonala”: a talajszinttel párhuzamos vízszintes sík, amely a normál menethelyzetben nyugalmi állapotban lévő, sík felületen, kézifékkel rögzített jármű számára a talajszintet képviseli;

1.7.   „normál menethelyzet”: a jármű azon állapota, amikor a talajon menetkész állapotban van, a gumiabroncsok a javasolt nyomásra vannak felfújva, az első kerekek egyenes helyzetben vannak, a jármű működéséhez szükséges összes folyadék maximális mértékben fel van töltve, a jármű gyártója által biztosított összes alapfelszerelés be van szerelve, a vezetőülést 75 kg tömeggel terhelték és az elülső utasülés is 75 kg tömeggel van terhelve, a felfüggesztés a gyártó által megadott normál üzemeltetési körülmények közötti 40 km/h vagy 35 km/h sebességű haladásra van beállítva (különösen az aktív felfüggesztéssel vagy automatikus szintszabályozással rendelkező járművek esetén);

1.8.   „szélvédő”: a járműnek a gépjárművek vezetőinek látóterére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1977. szeptember 27-i 77/649/EGK tanácsi irányelv (1) I. melléklete összes vonatkozó követelményének megfelelő üvegezett elülső felülete;

1.9.   „a fej terhelési kritériuma (HPC)”: az ütközés során meghatározott időtartam alatt tapasztalt legnagyobb gyorsulás mértéke. Az alábbi egyenlet segítségével számítható ki, a t1-t2 időintervallumtól függően a gyorsulásmérő által jelzett legnagyobb gyorsulás alapján:

Ebben a képletben „a” az eredő gyorsulás „g” többszörösében, és t1, illetve t2 az a (másodpercben kifejezett) két időbeli pillanat az ütközés során, amely meghatározza azt az időintervallumot, amikor a HPC értéke a legnagyobb. A legnagyobb érték számításánál azokat a HPC-értékeket, amelyeknél a (t1–t2) időintervallum nagyobb, mint 15 ms, figyelmen kívül kell hagyni.

1.10.   „görbületi sugár”: egy olyan körívnek a sugara, amely az érintett elem lekerekítéséhez a legjobban illeszkedik.

A következő vizsgálatokat kell elvégezni a járműveken:

2.1.   Lábforma ütközése a lökhárítóhoz:

Az alábbi vizsgálatok egyikét kötelező elvégezni:

a)

alsó lábforma ütközése a lökhárítóhoz: a vizsgálatot 40 km/h ütközési sebesség mellett végzik el. A térd legnagyobb dinamikus meghajlási szöge nem haladhatja meg a 21,0°-ot, a térd legnagyobb dinamikus nyíró irányú elmozdulása nem haladhatja meg a 6,00 mm-t, és a sípcsont felső végén mért gyorsulás nem haladhatja meg a 200 g–t;

b)	felső lábforma ütközése a lökhárítóhoz: a vizsgálatot 40 km/h ütközési sebesség mellett végzik el. Az ütközési erők pillanatnyi összege az idő vonatkozásában nem haladhatja meg a 7,5 kN-t és a vizsgálati ütközésmérő elhajlási nyomatéka nem haladhatja meg az 510 Nm-t.

2.2.   Felső lábforma ütközése a motorháztető homlokéléhez:

A vizsgálatot legfeljebb 40 km/h ütközési sebesség mellett végzik el. Az ütközési erők pillanatnyi összege az idő vonatkozásában nem haladhatja meg a lehetséges 5,0 kN célértéket, a vizsgálati ütközésmérő elhajlási nyomatékát pedig feljegyzik, és összehasonlítják a lehetséges 300 Nm célértékkel.

A vizsgálatot csak megfigyelési célokra végzik el, és az eredményeket teljeskörűen feljegyzik.

2.3.   Gyermek/kistermetű felnőtt fejforma ütközése a motorháztető tetejéhez:

A vizsgálatot 35 km/h ütközési sebesség mellett végzik el egy 3,5 kg-os vizsgálati ütközésmérő segítségével. A fej terhelési kritériuma (HPC) nem haladhatja meg az 1 000-et a motorháztető vizsgált területének 2/3-án és a 2 000-et a fennmaradó 1/3-án.

2.4.   Felnőtt fejforma ütközése a szélvédőhöz:

A vizsgálatot 35 km/h ütközési sebesség mellett végzik el egy 4,8 kg-os vizsgálati ütközésmérő segítségével. A HPC-t feljegyzik, és összehasonlítják a lehetségesen megcélzott 1 000-es értékkel.

A vizsgálatot csak megfigyelési célokra végzik el, és az eredményeket teljeskörűen feljegyzik.

A következő vizsgálatokat kell elvégezni a járműveken:

3.1.   Lábforma ütközése a lökhárítóhoz:

Az alábbi vizsgálatok egyikét kötelező elvégezni:

a)

alsó lábforma ütközése a lökhárítóhoz: a vizsgálatot 40 km/h ütközési sebesség mellett végzik el. A térd legnagyobb dinamikus meghajlási szöge nem haladhatja meg a 19,0°-ot, a térd legnagyobb dinamikus nyíró irányú elmozdulása nem haladhatja meg a 6,00 mm-t, és a sípcsont felső végén mért gyorsulás nem haladhatja meg a 170 g–t. Emellett a gyártó lökhárító-vizsgálati szélességeket jelölhet ki összesen 264 mm-ig bezárólag, ahol a sípcsont felső részén mért gyorsulás nem haladhatja meg a 250 g–t;

b)	felső lábforma ütközése a lökhárítóhoz: a vizsgálatot 40 km/h ütközési sebesség mellett végzik el. Az ütközési erők pillanatnyi összege az idő vonatkozásában nem haladhatja meg a 7,5 kN-t és a vizsgálati ütközésmérő elhajlási nyomatéka nem haladhatja meg az 510 Nm-t.

3.2.   Felső lábforma ütközése a motorháztető homlokéléhez:

A vizsgálatot 40 km/óráig terjedő ütközési sebességgel kell végrehajtani. Az ütközési erők pillanatnyi összegét az idő vonatkozásában össze kell hasonlítani egy 5,0 kN legnagyobb lehetséges értékkel, és a vizsgálati ütközésmérő elhajlási nyomatékát pedig egy 300 Nm legnagyobb lehetséges értékkel.

A vizsgálatot csak megfigyelési célokra végzik el, és az eredményeket teljeskörűen feljegyzik.

3.3.   Gyermek/kistermetű felnőtt fejforma ütközése a motorháztető tetejéhez:

A vizsgálatot 35 km/h ütközési sebesség mellett végzik el egy 3,5 kg-os vizsgálati ütközésmérő segítségével. A HPC-nek meg kell felelnie a 3.5. pont követelményeinek.

3.4.   Felnőtt fejforma ütközése a motorháztető tetejéhez:

A vizsgálatot 35 km/h ütközési sebesség mellett végzik el egy 4,5 kg-os vizsgálati ütközésmérő segítségével. A HPC-nek meg kell felelnie a 3.5. pont követelményeinek.

3.5.   A rögzített HPC nem haladhatja meg az 1 000-et a gyermekfejforma vizsgált területének felén és az 1 000-et a kombinált gyermek és felnőtt fejforma vizsgált területének 2/3-án. A fennmaradó területeken a HPC egyik fejforma esetében sem haladhatja meg az 1 700-at.

A következő vizsgálatokat kell elvégezni a járműveken:

4.1.   A blokkolásgátló fékrendszer (ABS) bekapcsolási pontjának meghatározását segítő referenciavizsgálatot.

4.2.   A fékasszisztensrendszer helyes működését és az azt ellenőrző vizsgálatot, hogy biztosítja-e a járművel elérhető legnagyobb lassulási jellemzőket.

A következő vizsgálatokat kell elvégezni az elülső védelmi rendszereken (FPS):

Az 5.1.1. vagy 5.1.2. pontban alább meghatározott, lábformával végzett vizsgálatok valamelyikének elvégzése kötelező:

Alsó lábforma ütközése az elülső védelmi rendszerhez:

Valamennyi vizsgálatot 40 km/h ütközési sebesség mellett végzik el.

5.1.1.1.   A 2. szakasz követelményeinek megfelelő járművekre történő felszerelés céljából jóváhagyott elülső védelmi rendszerek esetében a térd legnagyobb dinamikus meghajlási szöge nem haladhatja meg a 21,0°-ot, a térd legnagyobb dinamikus nyíró irányú elmozdulása nem haladhatja meg a 6,00 mm-t, és a sípcsont felső végén mért gyorsulás nem haladhatja meg a 200 g–t.

5.1.1.2.   A 3. szakasz követelményeinek megfelelő járművekre történő felszerelés céljából jóváhagyott elülső védelmi rendszerek esetében a térd legnagyobb dinamikus meghajlási szöge nem haladhatja meg a 19,0°-ot, a térd legnagyobb dinamikus nyíró irányú elmozdulása nem haladhatja meg a 6,00 mm-t, és a sípcsont felső végén mért gyorsulás nem haladhatja meg a 170 g–t.

A 2. vagy 3. szakaszban foglaltaknak nem megfelelő járművekre történő felszerelés céljából jóváhagyott elülső védelmi rendszerek esetében az 5.1.1.1. és 5.1.1.2. pontokban meghatározott vizsgálati követelmények helyébe 5.1.1.3.1. vagy az 5.1.1.3.2. pont vizsgálati követelményei léphetnek.

5.1.1.3.1.   A térd legnagyobb dinamikus meghajlási szöge nem haladhatja meg a 24,0°-ot, a térd legnagyobb dinamikus nyíró elmozdulása nem haladhatja meg a 7,5 mm-t, és a sípcsont felső végén mért gyorsulás nem haladhatja meg a 215 g–t.

5.1.1.3.2.   Kettős vizsgálatokat kell elvégezni a járműn, egyet felszerelt elülső védelmi rendszerrel, a másikat pedig felszerelt elülső védelmi rendszer nélkül. A kettős vizsgálatokat a jóváhagyást végző illetékes hatóság által jóváhagyott, egymással egyenértékű helyszíneken kell végrehajtani. Rögzíteni kell a legnagyobb dinamikus térdhajlítási szög, a térd legnagyobb dinamikus nyírási elmozdulása és a sípcsont felső végén mért gyorsulás értékét. Az elülső védelmi rendszerrel felszerelt járművön rögzített érték egyik esetben sem haladhatja meg az elülső védelmi rendszer nélküli járműnél rögzített érték 90 %-át.

Felső lábforma ütközése az elülső védelmi rendszerhez:

Valamennyi vizsgálatot 40 km/h ütközési sebesség mellett végzik el.

5.1.2.1.   Az ütközési erők pillanatnyi összege az idő vonatkozásában nem haladhatja meg a 7,5 kN-t és a vizsgálati ütközésmérő elhajlási nyomatéka nem haladhatja meg az 510 Nm-t.

A 2. vagy 3. szakaszban foglaltaknak nem megfelelő járművekre történő felszerelés céljából jóváhagyott elülső védelmi rendszerek esetében az 5.1.2.1. pontban meghatározott vizsgálati követelmények helyébe az 5.1.2.2.1. vagy az 5.1.2.2.2. pont vizsgálati követelményei léphetnek.

5.1.2.2.1.   Az ütközési erők adott időben fellépő pillanatnyi összege nem haladhatja meg a 9,4 kN-t, és a próbatestre ható hajlítónyomaték nem lehet nagyobb 640 Nm-nél.

5.1.2.2.2.   Kettős vizsgálatokat kell elvégezni a járműn, egyet felszerelt elülső védelmi rendszerrel, a másikat pedig felszerelt elülső védelmi rendszer nélkül. A kettős vizsgálatokat a jóváhagyó illetékes hatóság által elfogadott, egymással egyenértékű helyszíneken kell végrehajtani. Rögzíteni kell az ütközési erők pillanatnyi összegének és a hajlítónyomatéknak a próbatesten mért értékét. Az elülső védelmi rendszerrel felszerelt járművön rögzített érték egyik esetben sem haladhatja meg az elülső védelmi rendszer nélküli járműnél rögzített érték 90 %-át.

5.2.   Felső lábforma ütközése az elülső védelmi rendszer homlokéléhez.

A vizsgálatot 40 km/h ütközési sebesség mellett végzik el. Az ütközés erejének az ütköző rész felső és alsó végére az idő függvényében számított pillanatnyi összege nem haladhatja meg az 5,0 kN lehetséges célértéket, a vizsgálati ütközésmérő részen pedig a hajlítónyomaték nem lépheti túl a 300 Nm lehetséges célértéket. A két eredményt kizárólag ellenőrzési célból lehet rögzíteni.

5.3.   Gyermek/kistermetű felnőtt fejforma ütközése az elülső védelmi rendszerhez.

Ezt a vizsgálatot 35 km/h ütközési sebességnél végzik, 3,5 kg-os gyermek/kistermetű felnőttfej formájú próbatesttel. A gyorsulásmérő idősorainak eredőjéből számított HPC egyik esetben sem haladhatja meg az 1 000-et.

Az elülső védelmi rendszerek kialakítására és felszerelésére vonatkozó rendelkezések:

Az alábbi követelmények az új járművekre gyárilag felszerelt elülső védelmi rendszerekre és a bizonyos járművekre önálló műszaki egységként felszerelt elülső védelmi rendszerekre vonatkoznak.

6.1.1.   Az elülső védelmi rendszerek alkatrészeit olyan módon kell megtervezni, hogy valamennyi 100 mm-es körben elérhető merev felület görbületi sugara legalább 5 mm legyen.

6.1.2.   Az elülső védelmi rendszer össztömege – a tartószerkezeteket és rögzítéseket is beleértve – nem haladhatja meg azon jármű maximális tömegének 1,2 %-át, amelyhez tervezték, és legfeljebb 18 kg lehet.

6.1.3.   A járműre felszerelt elülső védelmi rendszer legfeljebb 50 mm-rel haladhatja meg a motorházfedél elülső éle referenciavonalának magasságát.

6.1.4.   Az elülső védelmi rendszer nem haladhatja meg azon jármű szélességét, amelyre felszerelték. Amennyiben az elülső védelmi rendszer teljes szélessége nagyobb, mint a jármű szélességének 75 %-a, a beszorulás veszélyének minimalizálása érdekében a rendszer széleit a külső felület felé kell befordítani. Ez az előírás teljesítettnek tekinthető, ha az elülső védelmi rendszer süllyesztett vagy a felépítménybe van integrálva, illetve a rendszer széleit olyan módon fordították el, hogy 100 mm-es körben nem elérhető, és a rendszer széle és az azt körülvevő felépítmény közötti rés nem haladja meg a 20 mm-t.

6.1.5.   A 6.1.4. pontban foglaltak szerint az elülső védelmi rendszer alkatrészei és az alatta lévő külső alapfelület közötti rés nem haladhatja meg a 80 mm-t. Az alaptest általános körvonalának helyenkénti megszakadását (rácsok nyílásai, levegőbemeneti nyílások stb.) nem kell figyelembe venni.

6.1.6.   A jármű bármely oldalsó pontján, a jármű lökhárítójának védelmi hatásait megőrizendő, a lökhárító legelöl lévő része és az elülső védelmi rendszer legelöl lévő része közötti hosszirányú távolság nem haladhatja meg az 50 mm-t.

6.1.7.   Az elülső védelmi rendszer nem csökkentheti jelentősen a lökhárító hatékonyságát. Ez az előírás teljesítettnek tekinthető, ha az elülső védelmi rendszer függőleges alkatrészei közül legfeljebb kettő, vízszintes alkatrészei közül pedig egy sem fedi át a lökhárítót.

6.1.8.   Az elülső védelmi rendszer nem dőlhet a függőlegeshez képest előre. Az elülső védelmi rendszer felső részei felfelé vagy hátrafelé (a szélvédő felé) nem nyúlhatnak túl 50 mm-nél nagyobb mértékben a jármű motorházfedele szélének referenciavonalán, amelyet az elülső védelmi rendszer leszerelt állapotában kell meghatározni.

6.1.9.   Az elülső védelmi rendszer rögzítése nem veszélyeztetheti a gépjárművekre vonatkozó más típus-jóváhagyási előírásoknak való megfelelést.

7.   A 2., 3. és 5. szakasztól eltérve az illetékes jóváhagyó hatóság úgy tekintheti, hogy az ebben a dokumentumban előírt vizsgálatok követelményei az ezen melléklet alapján elvégzett másik vizsgálat követelményei szerint elvégzett egyenértékű vizsgálattal teljesültek.

---

(1)  HL L 267., 1977.10.19., 1. o.

II. MELLÉKLET

A gyártó által benyújtandó adatleíró ívek mintái

1. rész

Járműnek a gyalogosok védelme tekintetében történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó adatleíró ív

2. rész

Jármű elülső védelmi rendszerrel való felszerelésével kapcsolatos EK-típusjóváhagyásával kapcsolatos adatleíró ív

3. rész

Az önálló műszaki egységként szállítandó elülső védelmi rendszerek EK-típusjóváhagyásával kapcsolatos adatleíró ív

1. RÉSZ

MINTA

… sz. adatleíró ív valamely jármű a gyalogosok védelmének tekintetében történő EK-típusjóváhagyására vonatkozóan

A következő adatokat szükség esetén három példányban kell megadni, és tartalomjegyzéket is mellékelni kell. A megfelelő méretarányú és részletezettségű rajzokat A4-es formátumban vagy A4-es formátumra hajtogatva kell benyújtani. A fényképeknek, ha vannak, megfelelő részletességűnek kell lenniük.

Ha a rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektronikus vezérléssel rendelkeznek, az azok teljesítményére vonatkozó információt is meg kell adni.

0.   ÁLTALÁNOS

0.1.   Gyártmány (a gyártó cégneve):

Típus:

0.2.1.   Kereskedelmi név (nevek) (ha rendelkezésre áll):

Típusazonosítási jelek, ha jelölve vannak a járművön (1)  (2)

0.3.1.   A jelölés helye:

0.4.   Jármű-kategória (3):

0.5.   A gyártó neve és címe:

0.8.   Összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.9.   A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen):

1.   A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ JELLEMZŐK

1.1.   A reprezentatív jármű fényképei és/vagy rajzai:

1.6.   A motor elhelyezkedése és elrendezése:

9.   KAROSSZÉRIA

9.1.   A karosszéria típusa:

9.2.   A felépítéshez használt anyagok és módszerek:

Gyalogosok védelme

9.23.1.   Mellékelni kell a jármű részletes leírását fényképekkel és/vagy rajzokkal a jármű (belső és külső) elülső részének felépítése, méretei, lényeges referenciavonalai és az azt alkotó anyagok vonatkozásában. A leírásnak tartalmaznia kell az esetlegesen beszerelt aktív védelmi rendszerek részleteit is.

2. RÉSZ

MINTA

… sz. adatleíró ív valamely jármű elülső védelmi rendszerrel való felszerelésével kapcsolatos EK-típusjóváhagyásáról

A következő adatokat szükség esetén három példányban kell megadni, és tartalomjegyzéket is mellékelni kell. A megfelelő méretarányú és részletezettségű rajzokat A4-es formátumban vagy A4-es formátumra hajtogatva kell benyújtani. A fényképeknek, ha vannak, megfelelő részletességűnek kell lenniük.

Ha a rendszerek, összetevők vagy önálló műszaki egységek különleges anyagokat alkalmaznak, meg kell adni a jellemzőikre vonatkozóan információkat.

0.   ÁLTALÁNOS

0.1.   Gyártmány (a gyártó cégneve):

Típus:

0.2.1.   Kereskedelmi név (nevek) (ha rendelkezésre áll):

Típusazonosítási jelek, ha jelölve vannak a járművön (1)  (2)

0.3.1.   A jelölés helye:

0.4.   Jármű-kategória (3):

0.5.   A gyártó neve és címe:

0.7.   Az EK-típus-jóváhagyási jel elhelyezésének helye és módja:

0.8.   Összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.9.   A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen):

1.   A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ JELLEMZŐK

1.1.   A reprezentatív jármű fényképei és/vagy rajzai:

2.   TÖMEGEK ÉS MÉRETEK: (kg-ban és mm-ben) (adott esetben a rajzokra való hivatkozással)

A gyártó által megadott műszakilag megengedett legnagyobb tömeg:

2.8.1.   E tömeg tengelyeken való megoszlása (max. és min.):

9.   KAROSSZÉRIA

9.1.   A karosszéria típusa:

Elülső védelmi rendszer

9.24.1.   Általános elrendezés (rajzok vagy fényképek), amely jelzi az elülső védelmi rendszerek helyét és rögzítését:

9.24.2.   Szükség esetén rajzok és/vagy fényképek a levegőbelépő rácsokról, a hűtőrácsról, a díszítő szegélyről, a jelvényekről, emblémákról és nyílásokról, valamint valamennyi kiemelkedésről és a külső felület elengedhetetlennek tekinthető részeiről (pl. világítóberendezés). Amennyiben az első mondatban felsorolt alkatrészek nem elengedhetetlenek, dokumentáció céljából fényképekkel is helyettesíthetők, amit szükség esetén a méretekre vonatkozó részletezéssel és/vagy szöveggel lehet kiegészíteni:

9.24.3.   A szükséges rögzítések teljes részletezése és a rögzítéshez szükséges teljes körű utasítások, a forgatónyomatékra vonatkozó előírásokat is beleértve:

9.24.4.   A lökhárítók rajza:

9.24.5.   A talaj vonalának rajza a jármű elülső végénél:

3. RÉSZ

MINTA

… sz. adatleíró ív az önálló műszaki egységként szállítandó elülső védelmi rendszerek EK-típusjóváhagyásával kapcsolatban

A következő adatokat szükség esetén három példányban kell megadni, és tartalomjegyzéket is mellékelni kell. A megfelelő méretarányú és részletezettségű rajzokat A4-es formátumban vagy A4-es formátumra hajtogatva kell benyújtani. A fényképeknek, ha vannak, megfelelő részletességűnek kell lenniük.

Ha a rendszerek, összetevők vagy önálló műszaki egységek különleges anyagokat alkalmaznak, meg kell adni a jellemzőikre vonatkozóan információkat.

0.   ÁLTALÁNOS

0.1.   Gyártmány (a gyártó cégneve):

Típus:

0.2.1.   Kereskedelmi név (nevek) (ha rendelkezésre áll):

0.5.   A gyártó neve és címe:

0.7.   Az EK-típus-jóváhagyási jel rögzítésének helye és módja:

0.8.   Összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.9.   A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen):

1.   A KÉSZÜLÉK LEÍRÁSA

1.1.   Részletes műszaki leírás (fényképekkel vagy rajzokkal):

1.2.   Összeszerelési és összeállítási utasítások, a szükséges forgatónyomaték megjelölésével:

1.3.   Azon gépjárműtípusok felsorolása, amelyre felszerelhető:

1.4.   Használatra vonatkozó korlátozások és a rögzítés feltételei:

---

(1)  Ha a jellemzők típusazonosításához olyan megjelölés tartozik, amelyek a jármű, az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek típusleírásához ezen adatközlő lap szerint nem lényegesek, akkor ezeket a vonatkozó bizonylatokban a „?” szimbólummal jelöljük (például ABC??123??).

(2)  Nem kívánt törlendő! (Előfordulhat, hogy nincs szükség törlésre, ha nem csak egy bejegyzés érvényes.)

(3)  A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) II. melléklete A. szakaszában meghatározottak szerint (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).

III. MELLÉKLET

EK-típusbizonyítványok mintái

1. rész

Járműnek a gyalogosok védelmének tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó EK-típus-jóváhagyási bizonyítvány

2. rész

Elülső védelmi rendszerrel felszerelendő jármű típusjóváhagyására vonatkozó EK-típus-jóváhagyási bizonyítvány

3. rész

Az önálló műszaki egységként szállítandó elülső védelmi rendszerek típusjóváhagyására vonatkozó EK-típus-jóváhagyási bizonyítvány

1. RÉSZ

MINTA

maximális formátum: A4 (210 × 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Az EK-típus-jóváhagyási hatóság bélyegzője

Közlemény egy adott járműtípusnak a gyalogosok védelmének tekintetében történő

—	EK-típusjóváhagyásáról (1)

—	EK-típusjóváhagyásának kiterjesztéséről (1)

—	EK-típusjóváhagyásának megtagadásáról (1)

—	EK-típusjóváhagyásának visszavonásáról (1)

tekintettel a 2009. január 14-i 78/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre, végrehajtva …,

amelyet legutóbb a …/…/EK rendelet (2) módosított,

EK-típusjóváhagyás száma:

A meghosszabbítás indoka:

I. RÉSZ

0.1.   Gyártmány (a gyártó cégneve):

Típus:

0.2.1.   Kereskedelmi név (ha rendelkezésre áll):

Típusazonosítási jelek, ha jelölve vannak a járművön (3):

0.3.1.   A jelölés helye:

0.4.   Jármű-kategória (4):

0.5.   A gyártó neve és címe:

0.8.   Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe(i):

0.9.   A gyártó megbízottjának (ha van) neve és címe:

II. RÉSZ

1.   Kiegészítő információk (ha szükséges) (lásd a kiegészítést)

2.   A vizsgálatok elvégzéséért felelős vizsgáló intézmény:

3.   A vizsgálati jelentés időpontja:

4.   A vizsgálati jelentés száma:

5.   Megjegyzések (ha vannak) (lásd a kiegészítést)

6.   Hely:

7.   Dátum:

8.   Aláírás:

Mellékletek

:

Tájékoztató csomag. Vizsgálati jelentés.

2. RÉSZ

MINTA

maximális formátum: A4 (210 × 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Az EK-típus-jóváhagyási hatóság bélyegzője

Közlemény egy adott járműtípus elülső védelmi rendszerrel való felszerelésével kapcsolatos

—	EK típusjóváhagyásáról (1)

—	EK-típusjóváhagyásának kiterjesztéséről (1)

—	EK-típusjóváhagyásának megtagadásáról (1)

—	EK-típusjóváhagyásának visszavonásáról (1)

tekintettel a 2009. január 14-i 78/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre, végrehajtva …,

amelyet legutóbb a(z) …/…/EK rendelet (2) módosított,

EK-típusjóváhagyás száma:

A meghosszabbítás oka:

I. RÉSZ

0.1.   Gyártmány (a gyártó cégneve):

Típus

0.2.1.   Kereskedelmi név (nevek) (ha rendelkezésre áll):

Típusazonosítási jelek, ha jelölve vannak a járművön (3):

0.3.1.   A jelölés helye:

0.4.   Jármű-kategória (4):

0.5.   A gyártó neve és címe:

0.7.   Az EK-típus-jóváhagyási jel elhelyezésének helye és módja:

0.8.   Az összeszerelő üzem(ek) címe:

0.9.   A gyártó megbízottjának (ha van) neve és címe:

II. RÉSZ

1.   Esetleges kiegészítő adatok: lásd a függeléket

2.   A vizsgálatok elvégzéséért felelős vizsgáló intézmény:

3.   A vizsgálati jelentés időpontja:

4.   A vizsgálati jelentés száma:

5.   (Esetleges) megjegyzések: lásd a függeléket

6.   Hely:

7.   Dátum:

8.   Aláírás:

Mellékletek

:

Tájékoztató csomag. Vizsgálati jelentés.

3. RÉSZ

MINTA

maximális formátum: A4 (210 × 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Az EK-típus-jóváhagyási hatóság bélyegzője

Közlemény egy önálló műszaki egységként szállítandó elülső védelmi rendszer

—	EK típusjóváhagyásáról (1)

—	EK-típusjóváhagyásának kiterjesztéséről (1)

—	EK-típusjóváhagyásának megtagadásáról (1)

—	EK-típusjóváhagyásának visszavonásáról (1)

tekintettel a 2009. január 14-i 78/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre, végrehajtva …,

amelyet legutóbb a(z) …/…/EK rendelet (2) módosított,

EK-típusjóváhagyás száma:

A meghosszabbítás oka:

I. RÉSZ

0.1.   Gyártmány (a gyártó cégneve):

0.2.   Típus:

Típusazonosító, ha jelölték az elülső védelmi rendszeren (3):

0.3.1.   A jelölés helye:

0.5.   A gyártó neve és címe:

0.7.   Az EK-jóváhagyási jel rögzítésének helye és módja:

0.8.   Összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.9.   A gyártó megbízottjának (ha van) neve és címe:

II. RÉSZ

1.   További tájékoztatás: lásd a függeléket

2.   A vizsgálatok elvégzéséért felelős vizsgáló intézmény:

3.   A vizsgálati jelentés időpontja:

4.   A vizsgálati jelentés száma:

5.   (Esetleges) megjegyzések: lásd a függeléket

6.   Hely:

7.   Dátum:

8.   Aláírás:

Mellékletek

:

Tájékoztató csomag. Vizsgálati jelentés.

---

(1)  A nem kívánt rész törlendő.

(2)  Illesszék be a módosító rendelet számát.

(3)  Ha a típusazonosító ismertetőjel olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a tájékoztatóban „?” jellel kell helyettesíteni. (például ABC??123??).

(4)  A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) II. melléklete A. szakaszában meghatározottak szerint (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).

(5)  A nem kívánt rész törlendő.

(6)  A 78/2009/EK rendelet I. mellékletének 2. részében meghatározott értékek alapján.

(7)  Csak ellenőrzés céljára.

(8)  A Bizottság [végrehajtási jogszabályának] megfelelően.

(9)  A 78/2009/EK rendelet I. mellékletének 3. szakaszában meghatározott értékek alapján.

(10)  Csak ellenőrzés céljára.

(11)  A Bizottság [végrehajtási jogszabályának] megfelelően.

(12)  Közölje a rendszer működési módjának részleteit.

(13)  Közölje a rendszer ellenőrzésére elvégzett vizsgálatok részleteit.

IV. MELLÉKLET

EK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI JEL

E jel az alábbiakból áll:

1.1.   egy négyszög és benne egy kis „e” betű, amelyet az EK-típusjóváhagyást kiadó tagállam megkülönböztető száma vagy betűjele(i) követ(nek):

—	1	Németország
—	2	Franciaország
—	3	Olaszország
—	4	Hollandia
—	5	Svédország
—	6	Belgium
—	7	Magyarország
—	8	Cseh Köztársaság
—	9	Spanyolország
—	11	Egyesült Királyság
—	12	Ausztria
—	13	Luxemburg
—	17	Finnország
—	18	Dánia
—	19	Románia
—	20	Lengyelország
—	21	Portugália
—	23	Görögország
—	24	Írország
—	26	Szlovénia
—	27	Szlovákia
—	29	Észtország
—	32	Lettország
—	34	Bulgária
—	36	Litvánia
—	49	Ciprus
—	50	Málta

1.2.   Közvetlenül a négyszög mellett a 2007/46/EK irányelv VII. mellékletében hivatkozott típus-jóváhagyási szám 4. szakaszában található „jóváhagyási alapszám”, amelyet e rendelet az EK-típusjóváhagyás odaítélésének napján legutóbbi jelentős technikai módosítására utaló kétjegyű sorszám előz meg. E rendeletben ez a sorszám a 02.

A négyszög felett elhelyezkedő következő kiegészítő betűjelek:

1.3.1.   „A” jelzi, hogy az elülső védelmi rendszert az I. melléklet 5.1.1.1. pontja követelményeinek megfelelően hagyták jóvá, és alkalmas az I. melléklet 2. szakaszának megfelelő járművekre történő felszerelésre.

1.3.2.   „B” jelzi, hogy az elülső védelmi rendszert az I. melléklet 5.1.1.2. pontja követelményeinek megfelelően hagyták jóvá, és alkalmas az I. melléklet 3. szakaszának megfelelő járművekre történő felszerelésre.

1.3.3.   „X” jelzi, hogy az elülső védelmi rendszert a láb formájú próbatesttel végzett vizsgálatok tekintetében az I. melléklet 5.1.1.3. vagy 5.1.2.2. pontja által engedélyezett eltérés értelmében hagyták jóvá, és csak olyan járművekhez alkalmas, amelyek nem felelnek meg sem az I. melléklet 2., sem annak 3. szakaszában foglaltaknak.

1.4.   Az EK-típus-jóváhagyási jelnek egyértelműen leolvashatónak, letörölhetetlennek és a járműn elhelyezve is jól láthatónak kell lennie.

1.5.   E melléklet függelékében található egy példa a típus-jóváhagyási jelre.

V. MELLÉKLET

Módosítások a 2007/46/EK irányelvhez

A 2007/46/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

Az I. melléklet 9.24. szakasza helyébe a következő szöveg lép: 9.24.   Elülső védelmi rendszerek 9.24.1.   Általános elrendezés (rajzok vagy fényképek), amely jelzi az elülső védelmi rendszerek helyét és rögzítését: 9.24.2.   Szükség esetén rajzok és/vagy fényképek a levegőbelépő rácsokról, a hűtőrácsról, a díszítőszegélyről, a jelvényekről, emblémákról és nyílásokról, valamint valamennyi kiemelkedésről és a külső felület elengedhetetlennek tekinthető részeiről (pl. világítóberendezés). Amennyiben az első mondatban felsorolt alkatrészek nem elengedhetetlenek, dokumentáció céljából fényképekkel is helyettesíthetők, amit szükség esetén a méretekre vonatkozó részletezéssel és/vagy szöveggel lehet kiegészíteni: 9.24.3.   A szükséges rögzítések teljes részletezése és a rögzítéshez szükséges teljes körű utasítások, a forgatónyomatékra vonatkozó előírásokat is beleértve: 9.24.4.   A lökhárítók rajza: 9.24.5.   A talaj vonalának rajza a jármű elülső végénél:”.

2.

A III. melléklet I. részének 9.24. szakasza helyébe a következő szöveg lép: 9.24.   Elülső védelmi rendszerek 9.24.1.   Általános elrendezés (rajzok vagy fényképek), amely jelzi az elülső védelmi rendszerek helyét és rögzítését: 9.24.3.   A szükséges rögzítések teljes részletezése és a rögzítéshez szükséges teljes körű utasítások, a forgatónyomatékra vonatkozó előírásokat is beleértve:”.

3.

A IV. melléklet a következőképpen módosul: a) Az I. részben: i. Az 58. pont helyébe az alábbi szöveg lép: „58. Gyalogosvédelem 78/2009/EK rendelet L 35, 2009.2.4., 1. o. X     X”             ii. A 7. lábjegyzetet el kell hagyni. iii. Az I. rész 60. ponját el kell hagyni. b) A függelékben: i. Az 58. pont helyébe a következő szöveg lép: „58. Gyalogosvédelem 78/2009/EK rendelet L 35, 2009.2.4., 1. o. N/A (1) ii. A függelék 60. pontját el kell hagyni.

4.	A VI. melléklet függeléke az alábbiak szerint módosul: a) Az 58. pont helyébe a következő szöveg lép: „58. Gyalogosvédelem 78/2009/EK rendelet”     b) A 60. pontot el kell hagyni.

5.

A XI. melléklet a következőképpen módosul: a) Az 1. függelékben: i. az 58. pont helyébe a következő szöveg lép: „58. Gyalogosvédelem 78/2009/EK rendelet X N/A (2)     ii. A 60. pontot el kell hagyni. b) A 2. függelékben: i. Az 58. pont helyébe a következő szöveg lép: „58. Gyalogosvédelem 78/2009/EK rendelet N/A     N/A”             ii. A 60. pontot el kell hagyni. c) A 3. függelékben: i. Az 58. pont helyébe a következő szöveg lép: „58. Gyalogosvédelem 78/2009/EK rendelet X” ii. A 60. pontot el kell hagyni. d) A 4. függelékben: i. Az 58. pont helyébe a következő szöveg lép: „58. Gyalogosvédelem 78/2009/EK rendelet     N/A (3)             ii. A 60. pontot el kell hagyni.

---

(1)  A járműre szerelt elülső védelmi rendszereknek meg kell felelniük a 78/2009/EK rendelet előírásainak, illetve típus-jóváhagyási számmal kell rendelkezniük, és azt fel kell tüntetni rajtuk.”

(2)  A járműre szerelt elülső védelmi rendszereknek meg kell felelniük a 78/2009/EK rendelet előírásainak, illetve típus-jóváhagyási számmal kell rendelkezniük, és azt fel kell tüntetni rajtuk.”

(3)  A járműre szerelt elülső védelmi rendszereknek meg kell felelniük a 78/2009/EK rendelet előírásainak, illetve típus-jóváhagyási számmal kell rendelkezniük, és azt fel kell tüntetni rajtuk.”