Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32000R2011

A Tanács 2011/2000/EK rendelete (2001. szeptember 18.) a Kínai Népköztársaságból származó folypát importjára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

HL L 241., 26/09/2000, p. 5–17 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)

A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 27/09/2005

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2000/2011/oj

32000R2011



Hivatalos Lap L 241 , 26/09/2000 o. 0005 - 0017


A Tanács 2011/2000/EK rendelete

(2001. szeptember 18.)

a Kínai Népköztársaságból származó folypát importjára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt importtal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 9. cikkére, 11. cikke (2) bekezdésére és 11. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottságnak a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultáció követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A. AZ ELJÁRÁS

1. Hatályos intézkedések

(1) 1994 márciusában a 486/94/EK tanácsi rendelettel [2] végleges dömpingellenes vámot vetettek ki a Kínai Népköztársaságból ("KNK") származó folypát importjára változó vám formájában, tonnánkénti 113,50 ECU-s minimálárral. Az eredeti vizsgálati időszak 1991. január 1-jétől 1992. március 30-ig tartott.

2. A felülvizsgálat kezdeményezése

(2) A KNK-ból származó folypát importjára bevezetett hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő lejártáról szóló közlemény [3] kihirdetését követően 1998 decemberében a Bizottsághoz kérelem érkezett, hogy a 384/96/EK tanácsi rendelet ("az alaprendelet") 11. cikke (2) bekezdése alapján vizsgálja felül ezeket az intézkedéseket.

(3) A kérelmet a folypát teljes közösségi termelésének több mint 95 %-át képviselő közösségi termelők nevében az Eurometaux ("a kérelmező") nyújtotta be.

(4) A kérelmet arra alapozták, hogy ezeknek az intézkedéseknek a hatályvesztése valószínűleg a dömping, valamint a közösségi iparágnak okozott kár folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet. Miután a Bizottság a Tanácsadó Bizottsággal való konzultációt követően megállapította, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése alapján elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a felülvizsgálat kezdeményezéséhez, a Bizottság megindította a felülvizsgálatot [4].

(5) Ugyanakkor a Bizottság úgy határozott, hogy saját kezdeményezésére az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése alapján olyan felülvizsgálatot indít, amely kizárólag a vám formáját érinti. Ezt a döntést azzal indokolták, hogy arra utaló jelek voltak, hogy a kár megszüntetésére irányuló intézkedések nem elég hatékonyak, mivel a közösségi iparág piaci részesedése folyamatosan csökken az intézkedések bevezetését követően, a kínai folypát exportára pedig egyértelműen továbbra is a minimumár alatt maradt.

3. Vizsgálat

(6) A Bizottság a felülvizsgálat kezdeményezéséről hivatalosan értesítette a kérelmező közösségi termelőket, az exportáló ország exportőreit és termelőit, az importőröket és az őket képviselő ismert érintett társulásokat, valamint az exportáló ország képviselőit. A Bizottság kérdőíveket küldött valamennyi félnek és azoknak, akik a vizsgálat kezdeményezéséről szóló közleményben előírt határidőn belül jelentkeztek. Ezenkívül egy dél-afrikai termelőt is értesítettek, s neki is küldtek kérdőívet, mivel Dél-Afrikát választották analóg országnak. A Bizottság azt is lehetővé tette a közvetlenül érintett felek számára, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, valamint hogy meghallgatást kérjenek.

(7) Valamennyi kérelmező közösségi termelő válaszolt a kérdőívre. Az exportőri/kereskedői kérdőívre kilenc kínai exportőr/kereskedő válaszolt, amelyek valamennyien a Kínai Fém- és Ásványianyag-kereskedelem és Vegyianyag Importőrök és Exportőrök Kamarájának ("CCCMC") tagjai. Ezenkívül egy kínai folypáttal kereskedő független vállalat, a Cometals (New York, Amerika Egyesült Államok), valamint a CMC Trading AG (Zug, Svájc) töltötte ki az exportőri/kereskedői kérdőívet.

(8) A Bizottság felkutatta és ellenőrizte az összes olyan információt, amelyet szükségesnek tartott a dömping és az okozott kár várható folytatódása vagy megismétlődése, valamint a közösségi érdek megállapításához. Az alábbi vállalatoknál végeztek ellenőrzést:

a) kérelmező közösségi termelők:

- Minersa (Bilbao, Spanyolország)

- Nuova Mineraria Silius (Cagliari,Olaszország)

- Sachtleben Bergbau (Lennestadt, Németország)

- Sogerem (Albi, Franciaország)

b) közösségi felhasználók

- Ausimont SpA (Milánó, Olaszország)

- Bayer (Leverkusen, Németország)

- Fluorsid (Assemini, Olaszország)

- ICI Chemicals (Runcorn, Egyesült Királyság)

(9) A dömping folytatódásának és megismétlődésének vizsgálatát 1998. március 1-je és 1999. február 28-a között végezték, különösen 1998 márciusában és szeptemberében, valamint 1999 februárjában ("VI"). Az okozott kár folytatódásának és megismétlődésének vizsgálatát az 1993. január 1-je és 1999. február 28-a között (a továbbiakban: "a vizsgált időszak") végezték.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(10) Az érintett termék az iszapolt vagy porított folypát mind savas, mind keramikus formában, az ex25292100 KN-kód (Európai Közösségek Integrált Vámtarifarendszere, TARIC-kód: 2529210010) alá tartozó, legfeljebb 97 tömegszázalék kálcium-fluorid (CaF2) tartalommal, valamint az ex25292200 KN-kód (TARIC-kód: 2529220010) alá sorolt, 97 tömegszázaléknál több kálcium-fluorid (CaF2) tartalommal ("folypát"). A folypát gyártásához ércet bányásznak, azt összezúzzák és flotálással szétválasztják. Az eredmény folypát különböző kalcium-fluorid tartalommal. Az iszapolt és a porított folypát csak nedvességtartalmában különbözik, így a felhasználás során teljesen felcserélhetőek. A folypátot elsősorban nyersanyagként használják a fluorsav előállításához. Ezt a terméket elsősorban a fluorozott szénhidrogének gyártásánál használják, amelyek az aeroszolok, a fagyasztóanyagok és a műanyaghab kiinduló savtermékei; az alumíniumágazatban felhasznált alumínium-fluorid és fluortartalmú vegyianyagok gyártásánál pedig mint oldószert alkalmazzák. Mivel a folypát valamennyi típusa azonos vagy hasonló fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, felhasználásuk pedig azonos, ahogy a jelenleg felülvizsgált intézkedésekhez vezető vizsgálatban is, az összes típust egyetlen terméknek tekintik.

2. Hasonló termék

(11) Ahogy azt az előző vizsgálatban megállapították, ebben a vizsgálatban pedig megerősítették, a KNK-ból a Közösségbe exportált folypát, a közösségi iparág által termelt és a közösségi piacon értékesített folypát és az analóg országban termelt és annak hazai piacán értékesített folypát azonosak, illetve alapvető fizikai és kémiai tulajdonságaikban és felhasználásukban hasonlóak.

Ezt a következtetést annak figyelembevételével vonták le, hogy a folypátot hasonló módon bányásszák és dolgozzák fel, annak ellenére, hogy a kivonás módszere, a lelőhely CaF2-tartalma és a gyártási módszer világszerte, így a Közösségen belül is termelőnként változhat. Ezt az is megerősíti, hogy mind a közösségi termelőknek, mind a kínai exportőröknek számos közös fogyasztója van.

(12) A fentiek alapján a Közösségbe exportált, a dél-afrikai hazai piacon értékesített, valamint a közösségi piacon termelt és értékesített folypátot az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek tekintik.

C. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

(13) A dömpingellenes intézkedések bevezetése ellenére a folypát KNK-ból történő importjának volumene jelentősen nőtt az intézkedések végrehajtása alatt, az 1995-ös 62935 tonnáról az 1998-as 155200 tonnára, s ez az időszak nagyrészt felöleli a (9) preambulumbekezdésben megállapított VI nagy részét. Megvizsgálták, hogy a VI alatt a dömping folytatódott-e, illetve valószínű volt-e a folytatódása.

1. Rendes érték

a) Analóg ország

(14) A KNK-ból származó import rendes értékét az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének megfelelően egy piacgazdaságú harmadik ország adatai alapján állapították meg. Az eredeti vizsgálatban Dél-Afrikát választották ki mint megfelelő, piacgazdaságú harmadik országot. Ezért a jelenlegi felülvizsgálat kezdeményezéséről szóló közleményben azt javasolták, hogy továbbra is ezt az országot vegyék figyelembe a rendes érték megállapításakor. A folypát egy együttműködő exportőre/kereskedője és számos közösségi felhasználója állította, hogy Dél-Afrika nem megfelelő analóg ország, mert Dél-Afrikában nehezebben lehet hozzájutni a nyersanyaghoz mint a KNK-ban. Különösen arra hívták fel a figyelmet, hogy a folypátbányák Dél-Afrikában nem rendelkeznek ugyanazokkal a természeti előnyökkel mint a KNK-ban található folypátbányák, s így a kifejtési és feldolgozási költségek a dél-afrikai bányákban nagyobbak mint a kínai bányákban; ezek a felek azonban nem említették meg, hogy az előző vizsgálat alatti feltételek megváltoztak. A felek Mexikót és Kenyát javasolták analóg országokként, ahol szerintük a környezeti feltételek összehasonlíthatóak a KNK környezeti feltételeivel.

(15) A Bizottság együttműködő feleket keresett azokban az országokban, ahol tudomása szerint jelentős mennyiségben gyártanak folypátot. Egy dél-afrikai, egy marokkói, négy mexikói és egy kenyai termelőt szólítottak fel az együttműködésre. Egyedül a dél-afrikai termelő biztosította a teljes együttműködést. A többi megkeresett vállalat közül egyik sem válaszolt a kérdőívre a válaszadásra megadott határidőn belül. A kenyai termelő a határidő lejárta után hiányos választ adott.

(16) Mivel egy reprezentatív dél-afrikai termelő működött együtt, a többi országot pedig nem tartották teljesen megfelelő analóg országnak, ez az ország maradt az analóg ország.

(17) Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az együttműködő dél-afrikai termelő reprezentatív belföldi értékesítéssel rendelkezett (lásd (20) preambulumbekezdés), míg a fent említett kenyai termelőnek nem volt belföldi értékesítése.

(18) Ahogy azt a felülvizsgált intézkedésekhez vezető vizsgálatban is megállapították, a dél-afrikai termelő kitermelési módszere, minősége és termelési folyamata azonosnak tekinthető a kínai termelőkével. A nyersanyaghoz való hozzájutás tekintetében figyelembe vették a Dél-Afrika és a KNK közötti állítólagos különbséget úgy, hogy az eredeti vizsgálatban az exportárat és a rendes értéket összehasonlították (lásd (26) preambulumbekezdés). Valamennyi felet megfelelően értesítették arról, hogy Dél-Afrikát véglegesen kiválasztották analóg országnak.

b) A rendes érték megállapítása

(19) A rendes értéket az együttműködő dél-afrikai termelő tájékoztatása alapján állapították meg. A vállalat nevét itt nem tüntetik fel, mivel csak azzal a feltétellel működött együtt, ha a Bizottság biztosítja, hogy kilétét szigorúan bizalmasan kezeli.

(20) Az alaprendelet 2. cikkének megfelelően először azt vizsgálták, hogy az érintett termék belföldi értékesítése a Közösségbe irányuló kínai export tekintetében reprezentatív-e. Úgy ítélték meg, hogy az együttműködő dél-afrikai termelő belföldi értékesítése valamivel kevesebb mint 5 %-a a VI alatti, KNK-ból származó teljes közösségi importnak, míg az intézkedések végrehajtása alatt általában 5 % felett volt. E körülmények alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a dél-afrikai belföldi értékesítés a Közösségbe irányuló kínai export tekintetében reprezentatív. Továbbá azt is megállapították, hogy a belföldi értékesítés rendes kereskedelmi forgalomban történt, azaz a belföldi árak valamennyi költséget fedezték. Ezért a hazai piac értékesítési árát vették alapul a rendes érték kiszámításakor.

2. Exportár

(21) Mivel számos, a CCCMC-ben tagsággal rendelkező kínai exportőr/kereskedő kívánt együttműködni, az alaprendelet 17. cikkének megfelelően a fent említett exportőrök/kereskedők közül mintavétel alapján kilencet választottak ki, s ezek export ügyleteit vizsgálták. Ezek az export ügyletek együttesen reprezentatívak voltak, mivel a KNK-ból származó érintett termék Közösségbe irányuló teljes exportjának 70 %-át tették ki 1998-ban, azaz abban az időszakban, amikor a mintavételhez adatok álltak rendelkezésre.

(22) Mivel a kínai exportőrök/kereskedők tőlük független importőröknek értékesítenek exportra a Közösségben, az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően az exportárat a Közösségbe irányuló exportért ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján határozták meg.

(23) Az alkalmazott, közösségi határpatitáson számított CIF-árat az együttműködő amerikai exportőr/kereskedő, a Cometals által bejelentett árak, valamint az együttműködő kínai exportőrök/kereskedők által szolgáltatott adatokból kiszámított árak alapján határozták meg. Mivel az együttműködő kínai exportőrök/kereskedők a kínai kikötők FOB-szintjén adtak el a Közösségnek, az értékesítéseik CIF-értékét úgy állapították meg, hogy ezekhez az árakhoz hozzáadtak egy ésszerű összeget a tengeri szállítási és biztosítási költségekre, amelyet az együttműködő közösségi felhasználók által szolgáltatott információk alapján állapítottak meg.

3. Összehasonlítás

(24) A rendes érték és az exportár méltányos összehasonlítása érdekében figyelembe vették azokat a különbségeket, amelyek az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése szerint bizonyíthatóan befolyásolják az árakat és az árak összehasonlíthatóságát.

(25) A fizikai tulajdonságokból, a szállítási, biztosítási és kezelési költségekből származó különbségeket kiigazították.

(26) Két, a fizikai tulajdonságra vonatkozó kiigazítás különös figyelmet érdemel:

- A folypátot nedves állapotban exportálják Kínából a közösségi piacra, míg az együttműködő dél-afrikai termelő száraz állapotban értékesíti azt a hazai dél-afrikai piacon. Ahogy az előző vizsgálatban is történt, a rendes értéket a száraz és nedves állapotú folypát piaci értéke közötti különbség ésszerű becslése alapján igazították ki, azaz a szárítás költségét hozzáadták az SGA ésszerű összegéhez és a nyereséghez.

- A felülvizsgált intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálat megállapította, hogy a KNK, mivel könyebben hozzájut a nyersanyaghoz, természetes előnyt élvez Dél-Afrikával szemben, ami befolyásolja a termék tisztaságát is, s így olyan költségek merülnek fel Dél-Afrikában, amelyek a KNK-ban nem. Ezért az árak összehasonlíthatóságát érintő különbségek kiegyenlítése érdekében az eredeti vizsgálat keretében kiigazították a rendes értéket. Mivel a szóban forgó természetes előny továbbra is létezik, úgy határoztak, hogy a jelenlegi felülvizsgálat során a rendes értéket ugyanolyan mértékben módosítják, mint az eredeti vizsgálatban.

(27) Az együttműködő kínai exportőrök/kereskedők a különböző kereskedelmi szintek tekintetében kiigazítást kértek azzal az indokkal, hogy az együttműködő dél-afrikai termelő felhasználóknak adja el termékeit, míg a kínai exportőrök/kereskedők importőröknek/kereskedőknek. Az eset további elemzését követően azt a következtetést vonták le, hogy a kereskedelem szintjei közötti különbség alapján a kiigazítás megalapozott. Mivel az együttműködő dél-afrikai termelő nem értékesít az érintett kereskedelem két különböző szintjén, a 2. cikk (10) bekezdése d) pontja ii. alpontja alapján a kiigazítást a közösségi intézmények gyakorlatával összhangban a bruttó nyereség 10 %-ában becsülték meg.

4. Dömpingkülönbözet

(28) A súlyozott átlag-exportár és a súlyozott átlag rendes érték összehasonlítása még mindig kimutatta a dömpinget a VI-ban, ahol a dömpingkülönbözet azzal az összeggel egyenlő, amennyivel a rendes érték meghaladta az exportárat (a vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított CIF-importár százalékában kifejezve). Azonban a megállapított dömpingkülönbözetet alacsonyabbnak találták, mint az eredeti vizsgálatban megállapítottat. Azt is meg kell jegyezni, hogy a kisebb mértékű dömping lényegében a kínai export-engedélyezési rendszer és a dömpingellenes vám formája (változó vám) következtében emelkedő exportáraknak tudható be.

5. Következtetés a dömping folytatódásának valószínűségéről

(29) Mivel a VI tekintetében megállapították a dömpinget, nincs olyan indok, amely alapján feltételezni lehetne, hogy a dömping nem folytatódik, ha a jelenleg alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül helyezik.

D. A DÖMPING MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. Előzetes megjegyzések

(30) Miután megállapították, hogy a VI alatt folytatódott a dömping, azt vizsgálták, hogy várható-e a dömping megismétlődése, ha a szóban forgó intézkedések lejárnak. E célból a következő tényezőket vizsgálták meg: a kínai exportárak alakulása 1993-tól a VI-ig, a kínai hatóságok által 1994-ben bevezetett export-engedélyezési rendszer hatása, valamint a folypáttermelés, termelési kapacitás és készletek helyzete a KNK-ban.

2. A Közösségbe irányuló kínai exportárak alakulása

(31) A dömpingellenes intézkedések bevezetésével párhuzamosan a kínai folypát exportára fokozatosan nőtt, és a közösség határparitáson számított átlag CIF-szinten megközelítette a száraz tonnánkénti 113,5 ECU-s minimumárat. Nevezetesen az 1993-as száraz tonnánkénti árak 86 ECU-ről 1998-ra 111 ECU-re emelkedtek. Ez mutatja, hogy a minimumár ösztönzően hatott az áremelkedésre. Ezért valószínű, hogy az intézkedések megszüntetése megfordítaná a helyzetet, és az exportárak csökkenését okozná.

3. A kínai export-engedélyezési rendszer hatása

(32) A kínai kormány 1994-ben egy számos ásványi anyagra, köztük a folypátra is kiterjedő szabályozási rendszert vezetett be, amely egy export-engedélyezési díjjal összekapcsolt éves export kontingensből állt. Szükséges megjegyezni, hogy az export- engedélyezési rendszer bevezetése egybeesett a folypátra alkalmazott dömpingellenes intézkedések bevezetésével és a többi érintett ásványi anyagra alkalmazott dömpingellenes vámokkal. A deklarált célkitűzés az volt, hogy stabilizálják a folypát és más ásványi anyagok exportált mennyiségét, és megelőzzék, hogy a belső verseny nyomására csökkenjenek az exportárak. Ez ténylegesen befolyásolta a Közösségbe irányuló kínai export árainak növekedését. A kontingenst 1998-ban megszüntették, majd 1999-ben újra bevezették, miközben az export-engedélyezési díj változatlanul hatályban maradt, bevezetése óta. Az export-engedélyeket árverésen értékesítik, s annak ítélik oda, aki a legmagasabb árat, illetve az átlagár feletti árat ajánlja.

(33) Az export-engedélyezési rendszert bevezetése óta többször lényegesen módosították, beleértve a kontingensrendszer átmeneti felfüggesztését is 1998-ban. Tehát a kínai kormányzat minden előzetes figyelmeztetés nélkül módosíthatja, vagy teljes egészében megszüntetheti a rendszert, amennyiben változnak a nemzetközi piacokon uralkodó feltételek, vagy azt észlelik, hogy a rendszer nem éri el célkitűzéseit. Ez az exportárak csökkenéséhez is vezethet, különösen akkor, ha a jelenleg hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül helyezik.

(34) Mivel a fent leírt rendszert az exportáló ország hatóságai autonóm módon irányítják, így az semmiképpen sem befolyásolhatja a közösségi intézmények arra vonatkozó döntését, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése és 11. cikke (3) bekezdése alapján folytatott eljárás keretében megújítsák-e a dömpingellenes intézkedéseket.

4. A kínai termelés, termelési kapacitás és készletek

(35) Egyetlen kínai folypáttermelő sem működött együtt. A kínai hatóságokat és a CCCMC-t tájékoztatták arról, hogy amennyiben nem működnek együt teljes mértékben, a felülvizsgálatban érintett kínai felek által adott válaszokat hiányosnak tekintik. Az előírt határidőn belül nem érkezett információ. Ezért a Bizottságnak az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a kínai folypáttermeléssel, gyártáskapacitással és készletekkel kapcsolatos megállapításait a rendelkezésre álló tények alapján kellett meghoznia. A felhasznált információkat az ágazattal kapcsolatos piackutatásokból, az érintett termék egyik nemzetközi viszonylatban vezető kereskedője által szolgáltatott információkból, valamint a többi dömpingellenes hatóság által rendelkezésre bocsátott nyilvános információkból szerezték.

(36) A vizsgálat alatt a folypát kínai termelési kapacitásának növekedését és árukészletének felhalmozódását, s ezáltal a kínai export növekedésének veszélyét állapították meg, amely világszerte árzuhanást idézhet elő. A savas állapotú folypát kínai termelési kapacitása valóban nőtt, 1993 és 1998 között 26 %-kal. A kapacitásnövekedés egyben csökkenő kapacitás kihasználásához is vezetett, amelyet 1998-ban a savas állapotú folypát esetében 59 %-ra becsültek. Nagy mennyiségű, felhalmozott kínai árukészletet állapítottak meg. Ez különösen instabil helyzetet teremt, mivel a savas állapotú folypát kínai gyártása a világ termelésének körülbelül 52 %-t teszi ki, a kínai export pedig a világ teljesítményének 38 %-t képviseli.

5. Következtetés a dömping megismétlődéséről

(37) Figyelembe véve, hogy

- megállapították, hogy a KNK-ból származó folypát Közösségbe irányuló exportja dömpingelt áron történt a VI alatt,

- a kínai CIF-exportárak fejlődése nagy mértékben függ a felülvizsgált dömpingellenes intézkedésektől és a KNK kormányzata által bevezetett és autonóm módon irányított export-engedélyezési rendszertől,

- az export-engedélyezési rendszer, várhatóan átmeneti jellege miatt ez a rendszer nem biztosíték arra, hogy a jelenlegi exportárak maradnak érvényben,

- a kínai folypáttermelők roppant mértékben megnövelték termelési kapacitásukat, hatalmas árukészleteket halmoztak fel, és jelenleg nagyon alacsony a kapacitás kihasználásuk,

azt a következtetést vonták le, hogy valószínűleg nagy mennyiségben folytatódni fog a dömping, amennyiben a hatályos intézkedéseket hatályon kívül helyezik.

E. KÖZÖSSÉGI IPARÁG

(38) A vizsgálat kimutatta, hogy az együttműködő közösségi termelők az érintett termék teljes közösségi termelésének több mint 95 %-át képviselik a VI alatt. Ezért az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése és 5. cikke (4) bekezdése értelmében ezek a termelők alkotják a közösségi iparágat. A továbbiakban őket mint a közösségi iparágat említik.

F. A KÖZÖSSÉGI FOLYPÁTPIAC HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

1. A közösségi piaci fogyasztás

(39) A közösségi iparág tényleges fogyasztását a következő adatok alapján állapították meg: a közösségi iparág, a közösségi piacon független felek részére történő értékesítési volumene, az exportőri/kereskedői kérdőívekben bejelentett, a KNK-ból származó import teljes volumene, az Eurostat által jelentett, más harmadik országokból származó import, valamint Ausztria, Finnország és Svédország nemzeti statisztikai hivatalainak az 1995. év előtti importra vonatkozó adatai.

(40) Azokat az értékesítéseket, amelyeket a közösségi termelők és olyan, velük kapcsolatban álló felek között történtek, akik további belső feldolgozásra vásárolták a folypátot, kötött piacon történő értékesítésnek tekintették, s ezért ezeket nem vonták be a közösségi fogyasztás, általánosabban fogalmazva a közösségi iparág helyzetének értékelésébe. Ez a következtetés azon alapul, hogy az ilyen értékesítésre szánt folypát nem állt versenyben a Közösségben rendelkezésre álló folypáttal, és hogy e terméknek a kapcsolatban álló feleknek történő értékesítése belső áron történt.

(41) A kérelmező kérte, hogy egyes Namíbiából és Dél-Afrikából származó importot ne vegyenek figyelembe a fogyasztás kiszámításakor, mivel ezeket az érintett exportőrökkel kapcsolatban álló közösségi felhasználók részére importálták, azaz kötött piacon.

(42) Megállapították, hogy az érintett terméket mindkét ország exportálta mind a vele kapcsolatban álló, mind független vállalatok számára. Ezenkívül a velük kapcsolatban álló közösségi felek független forrásokból is vásárolták az érintett terméket. Mivel nem lehet egyértelműen elkülöníteni az értékesítés e két típusát, úgy döntöttek, hogy valamennyi importot figyelembe veszik a közösségi fogyasztás kiszámításakor.

(43) Ezek alapján a közösségi piaci fogyasztás az 1993-as 284300 tonnáról 1994-ben 392700 tonnára, 1995-ben 400900 tonnára, 1996-ban 470700 tonnára, 1997-ben 491800 tonnára, 1998-ban 496200 tonnára nőtt. A folypát közösségi fogyasztása a vizsgált időszak alatt 75 %-kal emelkedett, különösen 1993 és 1994 között (+ 38 %), valamint 1995 és 1996 között (+ 17 %). A fogyasztás e növekedése kapcsolatban áll az alumíniumkereslet növekedésével és a fluorozott szénhidrogének (fagyasztóanyagok) növekvő keresletével, valamint ezek előállításának speciális, folypátot igénylő követelményeivel. A növekedés annak is tulajdonítható, hogy a folypátnak új alkalmazásait fejlesztették ki a feldolgozóiparban.

2. Az érintett országból származó import

a) Az import volumene, az import részesedése és az érintett import piaci részesedése

(44) A KNK-ból származó folypát importjának volumene jelentősen nőtt, az 1993-as körülbelül 60400 tonnáról 1994-ben 62900 tonnára, 1995-ben 68500 tonnára, 1996-ban 109300 tonnára, 1997-ben 128800 tonnára, 1998-ban pedig 155200 tonnára. A folypát Közösségbe irányuló kínai importja folyamatosan, megközelítőleg 157 %-kal nőtt a vizsgált időszak alatt, ezzel nagyobb ütemben növekedve, mint a közösségi fogyasztás.

(45) A KNK-ból származó import részesedése a Közösségbe irányuló teljes folypát importból 26,7 % és 50,6 % között ingadozott. A legmagasabb részesedést a VI alatt érték el.

(46) A KNK-ból származó import közösségi piaci részesedése az 1993-as 21,3 %-ról 1994-ben 16 %-ra, 1995-ben 17,1 %-ra, 1996-ban 23,2 %-ra, 1997-ben 26,2 %-ra, 1998-ban pedig 31,3 %-ra nőtt. Ez átlagosan tíz pontos emelkedést jelentett a vizsgált időszakban. A piaci részesedés 1994-es és 1995-ös csökkenése mind a dömpingellenes intézkedések 1994 márciusában történt bevezetésével, mind a kínai export-engedélyezési rendszer 1994 áprilisi bevezetésével magyarázható.

b) Az érintett import árfejlődése és alkalmazott árai

i. Árfejlődés

(47) Az exportőröknek/kereskedőknek küldött kérdőívekre adott válaszok alapján megállapították, hogy a kínai folypát ára 29 %-kal emelkedett 1993 és a VI között, majd elérte a közösségi határparitáson számított CIF-szintet, valamivel a tonnánkénti 113,5 eurós minimumár alatt. Különösen 1993 és 1997 között a kínai folypát ára folyamatosan emelkedett, a tonnánkénti 86,06 ECU-ről 114,58 ECU-re. A kínai árak 1997 és 1998 közötti csökkenése egybeesett a kínai export kontingens megszüntetésével, amely valamennyi export piacon a kínai exportárak általános csökkenéséhez vezetett.

ii. Alkalmazott árak

(48) Abból a célból, hogy megvizsgálják a kínai importra alkalmazott árakat a VI alatt, a kereskedelem azonos szintjéhez igazítva összehasonlították a közösségi iparág átlag értékesítési árait az együttműködő kínai exportőrök/kereskedők és a nem közösségi kereskedők által a független közösségi importőrökre alkalmazott átlag értékesítési árakkal.

(49) Ebben az időszakban a kínai árak körülbelül 12 %-kal alacsonyabbak voltak, mint a közösségi iparág árai. Megjegyzendő, hogy az alákínálás mértéke az előző vizsgálatban 41 % volt.

3. A közösségi iparág gazdasági helyzete

a) Termelés

(50) A közösségi iparág termelése a vizsgált időszak alatt 32 %-kal nőtt, az 1993-as körülbelül 276000 tonnáról az 1998-as körülbelül 363800 tonnára. A megközelítőleg 372300 tonnás csúcsot 1995-ben érte el.

b) Termelési kapacitás

(51) A közösségi iparág termelési kapacitását a flotációs kapacitás alapján számították ki, amely a folypát termelés szűk keresztmetszetét képviseli. 1993-ban 518000 tonnáról indult, 1998-ban 502000 tonna volt, így 3 %-os csökkenést mutatott a vizsgált időszak alatt.

c) Kapacitás kihasználás

(52) A közösségi iparág kapacitáskihasználása az 1993-as 53 %-ról 1994-ben 60 %-ra, 1995-ben 72 %-ra, 1996-ban és 1997-ben 68 %-ra, 1998-ban pedig 72 %-ra emelkedett. Az 1993-as és 1994-es alacsony szint a dömpingelt importtal magyarázható, ahogy azt a korábbi vizsgálat is megállapította. A dömpingellenes intézkedések csak 1994 után kezdték éreztetni hatásukat, amely lehetővé tette, hogy a közösségi iparág jobb kapacitás kihasználással működjön.

d) Az értékesítés volumene

(53) A közösségi iparág közösségi értékesítése az 1993-as 120000 tonnáról 1998-ban 189000 tonnára emelkedett. Az eladások növekedése különösen 1995-ben volt észlelhető, amikor a közösségi iparág árai csökkentésével 191600 tonnára növelte eladásait. Ezt a közösségi piaci részesedésének fenntartása érdekében tette.

e) Piaci részesedés

(54) A közösségi iparág közösségi piaci részesedése az 1993-as 42,1 %-ról 1998-ban 38,1 %-ra csökkent, a csúcsot 1995-ben érte el. Az 1995-ben elért 47,8 %-os piaci részesedés összhangban van az azévi Közösségbe irányuló import általános csökkenésével, amely azonban a közösségi iparág által a saját nyereségessége rovására alkalmazott alacsony árak eredménye volt. 1995 után a piaci részesedés folyamatosan csökkent, 1993-al összehasonlítva 4 százalékpontot esett.

f) Árfejlődés

(55) A közösségi iparág folypát értékesítéseinek közösségi piaci átlagára 1993 és 1995 között csökkent, 1995 és 1998 között pedig – a csúcsot 1997-ben érve el – összességében nőtt. Az 1995-ös alacsony ár összefügg azzal a fent leírt stratégiával, amely alapján a közösségi iparág az árai csökkentésével a piaci részesedését próbálta megtartani. 1995 és 1997 között – a folypát iránti kereslet jelentős növekedésének, valamint a kinai árak emelkedésének megfelelően – a közösségi iparág árai emelkedtek. 1997 és 1998 között a kínai importárak csökkenésével együtt a közösségi iparág árai is enyhén csökkentek.

g) Nyereségesség

(56) A közösségi iparág nyereségessége a nettó értékesítés százalékában kifejezve az 1993-as –11,8 %-ról 1998-ban 0,9 %-ra emelkedett.

h) Foglalkoztatás

(57) A közösségi iparág foglalkoztatottsága az 1993-as 696 munkavállalóról 1998-ban 689 munkavállalóra csökkent.

i) Készletek

(58) A közösségi termelők készletei jelentősen, az 1993-as 50000 tonnáról az 1998-as 28400 tonnára, 43 %-kal csökkentek. A készletek az 1993-as termelésnek 18 %-át, az 1998-as termelésnek pedig 8 %-át tették ki.

j) Beruházások

(59) A közösségi iparág folypáttal kapcsolatos összes befektetése az 1993-as 2,2 millió ECU-ről az 1998-as 9,4 millió ECU-re nőtt.

k) Következtetés

(60) A dömpingellenes intézkedések 1994-es bevezetése után a közösségi iparág helyzete összességében javult. Folyamatos erőfeszítéseket tettek a termelési folyamat racionalizálására, és új beruházások történtek. Bár a helyzet összességében javult, azon időszak alatt, amikor az intézkedések hatályban voltak, a közösségi iparág nem tudta teljesen semlegesíteni a dömpingelt import korábbi hatását, különösen a nyereségesség terén. A közösségi iparág nyereségessége valójában negatív maradt 1993 és 1997 között. 1997-től a közösségi iparág nyereségessége javult, amely egybeesett a termelékenység és a közösségi értékesítési árak általános növekedésével. A közösségi iparág azonban éppen csak elérte a jövedelmezőségi küszöböt, pénzügyi eredményei pedig egyértelműen elmaradnak attól a szinttől, amelyet ez az iparág rendes piaci feltételek között elérhetne.

(61) Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy bár a dömpingellenes intézkedések bevezetése után a közösségi iparág helyzete javult, mégsem állt még teljesen talpra, s továbbra is bizonytalan helyzetben van.

4. Az érintett import hatása

(62) A vizsgálat kimutatta, hogy a dömpingellenes intézkedések 1994. márciusi bevezetése ellenére a közösségi piacra irányuló kínai import növekedése folytatódott. A folypát KNK-ból származó importja 1993 és 1998 között valóban 157 %-kal, közösségi piaci részesedése pedig 21,3 %-ról 31,3 %-ra nőtt. Ugyanebben az időszakban a közösségi iparág eladásai 58 %-kal nőttek, a kínai importtal szemben viszont veszítettek piaci részesedésükből. Közösségi piaci részesedésük 42,1 %-ról 38,1 %-ra csökkent.

(63) A kínai import árai a vizsgált időszak alatt 29 %-kal nőttek. Ez az árfejlődés összefüggésben van a dömpingellenes intézkedések 1994. márciusi bevezetésével, valamint azzal az 1994-ben bevezetett kínai export-engedélyezési rendszerrel, amely világszerte hozzájárult a kínai árak emelkedéséhez. 1996-tól az árak jelentősebben emelkedtek, s ez egybeesett az értékesítési árak javulásával és a közösségi iparág veszteségeinek csökkenésével.

(64) 1998 júliusában a Külkereskedelmi és Gazdasági Együttműködési Minisztérium (KKGEM) megszüntette az export kontingenst, s csak az engedélyezési díjat tartotta fenn. Ezzel együtt a kínai árak is csökkentek, különösen 1998 második felében és 1999-ben, s ez rámutat arra, hogy milyen mértékű árcsökkennés várható, ha a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik.

5. Más harmadik országokból származó import volumene és importáraik

(65) A más harmadik országokból származó folypát import volumene a vizsgált időszak alatt 46 %-kal nőtt, az 1993-as körülbelül 104100 tonnáról az 1998-as 151700 tonnára. Az említett országok piaci részesedése azonban 1993 és 1998 között összességében 36,6 %-ról 30,6 %-ra csökkent.

(66) A más exportáló országok árai tekintetében megjegyezték, hogy azok 1993 és 1998 között 20 %-kal emelkedtek. Azonban Marokkó kivételével átlagosan alacsonyabbak maradtak, mint a kínai árak. Az, hogy Namíbia és Dél-Afrika esetében az átlag exportárak alacsonyabbak, mint a kínai árak, azzal függ össze, hogy a Közösségbe irányuló export egy részét a velük kapcsolatban álló közösségi felhasználóknak valószínűleg belső áron értékesítették. Kenya és Mexikó esetében a folypát alacsonyabb árát az magyarázza, hogy az több szennyeződést tartalmaz, s így többlet költséget ró a felhasználóra.

(67) A fentiek alapján úgy ítélték meg, hogy a folypát más harmadik országokból történő importja csak korlátozottan befolyásolta a közösségi iparág gazdasági helyzetét. Továbbá arra is rámutat, hogy kínai exportőrök jelentősen javítani tudták közösségi pozíciójukat nemcsak a közösségi iparág, de más harmadik országok hátrányára is.

G. A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

(68) Hogy felmérjék a hatályban lévő intézkedések megszűnésének lehetséges hatását, a következő tényezőket vizsgálták meg: a folypátot gyártó iparág helyzete a KNK-ban, a folypát kínai importjának alakulása más harmadik országokban és a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezésének lehetséges következményei a közösségi iparág tekintetében.

1. A KNK-beli, folypátot gyártó iparág helyzetének elemzése

a) Termelés, termelési kapacitás, készletek

(69) A kérelmező azzal érvelt, hogy a vizsgált időszak alatt a KNK-beli folypát termelés és termelési kapacitás lényegesen megnőtt, s jóval meghaladta a világszintű éves fogyasztást. Továbbá azt is állították, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a dömpingelt kínai import további növekedése várható.

(70) A kínai exportőrök/kereskedők szerint valószínűtlen, hogy a Közösségbe irányuló folypát import növekedne az intézkedések hatályon kívül helyezése után, mivel a belföldi fogyasztás növekszik, a kínai hatóságok pedig fokozzák a termelés és a termelési kapacitás ellenőrzését.

(71) Néhány közösségi felhasználó szerint a KNK VI alatti termelése és termelési kapacitása nem jelent veszélyt a közösségi iparágra, mivel a kínai belső fogyasztás növekszik, az olyan harmadik országok pedig, mint például India, amelyek hagyományosan nem vásároltak a KNK-tól, elkezdték importálni a kínai folypátot, ezenkívül az is várható volt, hogy a kínai export elsősorban az Amerikai Egyesült Államokra (a továbbiakban: "USA") fog összpontosulni, mivel annak piacán valószínűleg növekszik a kereslet.

(72) A rendelkezésre álló információk és a (36) preambulumbekezdésben említettek alapján meg kell jegyezni, hogy a kínai termelés és termelési kapacitás a vizsgált időszak alatt erőteljesen megnövekedett. A kínai termelési kapacitás az 1993-as 1,9 millió tonnáról az 1998-as 2,4 millió tonnára nőtt. A termelés ugyanezekben az években 0,8 millió tonnáról 1,4 millió tonnára nőtt. Ugyanakkor a kapacitás kihasználás alacsony volt, 1998-ban 59 %-osra becsülték. A kínai belföldi fogyasztást körülbelül évi 300000 tonnára becsülik. Ezenkívül ugyanebben az időszakban nagy mennyiségben halmozódtak fel készletek Kínában.

(73) A hatalmas termelési kapacitás és a kínai engedélyezési rendszer várható megszűnése miatt valószínű, hogy a jelenlegi import volumenén túl további nagy mennyiségű dömpingelt kínai folypát térhet vissza a közösségi piacra a dömpingellenes intézkedések megszűnése esetén.

b) A kínai export-engedélyezési rendszer

(74) A (32) prambulumbekezdésben említettek szerint 1994 áprilisában a kínai hatóságok egy export-engedélyezési rendszert vezettek be a folypát kínai exportjára, amely egy export-engedélyezési díjjal összekapcsolt éves export kontingensből állt.

(75) Az elmúlt néhány évben a rendszeren többször változtattak: az export-kontingenst 1998 közepén felfüggesztették, így 1998 második felétől csak az export-engedélyezési díj maradt hatályban. 1999 elején a kínai hatóságok újra bevezették a kontingenst. 1998-ban az engedélyezési díj tonnánként átlagosan 20,3 ECU volt. Ez azt jelenti, hogy ha az export 113,5 ECU-s áron történik, akkor a tényleges exportár az engedélyezési díj nélkül 93,2 ECU lenne.

(76) A kérelmező azt állította, hogy a kínai engedélyezési rendszert hamarosan megszüntethetik, így félő, hogy alacsonyabb árakon növekedni fog a Közösségbe irányuló folypát exportja, ha a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztik.

(77) A kínai exportőrök/kereskedők azzal érveltek, hogy az engedélyezési rendszert a folypát erőforrások védelmére és a folypát piac stabilitásának és megbízhatóságának a biztosítására szánták, valamint alaptalan az a feltételezés, hogy a rendszert hamarosan megszüntetik. Azt is hozzáfűzték, hogy amennyiben a dömpingellenes intézkedések megszűnnek, az engedélyezési rendszert nem függesztik fel.

(78) Úgy ítélték meg, hogy az engedélyezési rendszer jövőbeni fejlődésével kapcsolatos bármilyen feltételezés csupán spekuláció. A kínai engedélyezési rendszer elemzése azonban azt mutatja, hogy bevezetése óta számos alkalommal lényegesen módosították, többek között 1998-ban, amikor az export kontingenst felfüggesztették. Ezenkívül a jelentős kínai engedélyezési díj rámutat arra, hogy a kínai folypáttermelők nagyon alacsony áron tudják értékesíteni termékeiket. Továbbá a káros dömping várható folytatódásának megállapítása során nem lehet egy olyan export-engedélyezési rendszerre hagyatkozni, amelyet egy harmadik ország kormánya hozott létre és irányít az erőforrások megőrzése céljából.

c) A Közösségbe irányuló kínai exportárak alakulása

(79) Látható, hogy a dömpingellenes intézkedések a kínai exportőrök által alkalmazott exportárak fokozatos növekedéséhez vezettek. Ezért az intézkedések megszüntetése megfordíthatja a helyzetet, és az exportárak csökkenését eredményezheti, ahogy azt az 1998-as tapasztalatok és a jelentős kínai export-engedélyezési díjak is mutatják.

(80) Továbbá 1998 során számos esetben a felhasználók a minimumár alatt vásároltak kínai folypátot, s ezért dömpingellenes vámot kellett fizetniük.

2. A dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezésének várható következményei a közösségi iparág helyzetére

(81) Először is megemlítik, hogy a VI után az egyik kérelmező közösségi termelő megszüntette a folypát termelését, amikor a kínai verseny miatt elvesztette legnagyobb fogyasztóját. Az a tény, hogy ez akkor történt, amikor a dömpingellenes intézkedések még hatályban voltak, mutatja a várható károkat, amelyek a dömpingellenes intézkedések eltörlése esetén érnék a közösségi iparágat.

(82) Másrészt a vizsgálat rámutatott, hogy az említett import még a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések mellett is nyomást gyakorol a közösségi iparág áraira. Várható, hogy az intézkedések hiányában az árak, amelyeket a vizsgálat szerint pozitívan befolyásoltak a dömpingellenes intézkedések, újra leesnének, az értékesítés pedig még inkább alákínált árakon folytatódna. A kínai árak várható csökkenését tükrözi az export-engedélyezési díj is, amely 1998-ban átlagosan 20,3 ECU volt. Ha ezt az összeget levonják az exportárból, az alákínálás mértéke 26,7 %-ra becsülhető. Várható, hogy az alákínált árak komoly veszteséget okozhatnak a közösségi iparágnak.

(83) Harmadrészt a dömpingellenes intézkedések megszűnése esetén nagy mennyiségű dömpingelt folypátot importálnak a közösségi piacra alacsony áron. A közösségi termelők pedig valószínűleg tovább veszítenének értékesítési volumenükből és piaci részesedésükből a kínai exportőrökkel szemben.

3. Következtetés a kár folytatódásának valószínűségéről

(84) Figyelembe véve, hogy

- a kínai folypáttermelők roppant mértékben megnövelték termelési kapacitásukat, hatalmas készleteket halmoztak fel, a kapacitáskihasználásuk pedig nagyon alacsony,

- a kínai CIF-exportárak alakulását jelentősen befolyásolták a hatályos dömpingellenes intézkedések és a KNK kormánya által előírt export-engedélyezési rendszer. Ez a rendszer nem biztosítja, hogy az exportárak ugyanezen a szinten maradnak, ha a dömpingellenes intézkedések lejárnak,

- a dömpingellenes intézkedések hiányában a kínai exportőrök által alkalmazott árak várhatóan nagyon alacsonyak lesznek, különösen ha figyelembe veszik az export-engedélyezési díjért fizetett összeget, amely jelzi, hogy valószínűleg folytatódik az áralákínálás,

- a közösségi iparág még mindig instabil helyzetben van,

- számos esetben a közösségi felhasználók a minimum importár alatt vásároltak kínai folypátot,

megállapították, hogy a kínai dömpingelt import által okozott kár valószínűleg folytatódni fog, ha a hatályos rendelkezéseket hatályon kívül helyezik, ebben az esetben pedig a közösségi iparág helyzete még tovább is romolhat.

H. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

(85) Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgálták, hogy meg lehet-e állapítani egyértelműen, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem közösségi érdek. A közösségi érdek meghatározása során minden egyes érdeket mérlegeltek, vagyis a közösségi iparág, az importőrök és az érintett termék felhasználói érdekeit.

(86) Emlékeztetni kell arra, hogy az előző vizsgálatban a dömpingellenes intézkedések elfogadását, valamint az ezekben megállapított minimumárat nem tartották ellentétesnek a közösségi érdekkel. Meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, s ennek során egy olyan helyzetet kell elemezni, ahol már érvényben vannak a dömpingellenes intézkedések. Következtetésképpen a vizsgálat időpontja és jellege lehetővé teszi, hogy értékeljék a felülvizsgált dömpingellenes intézkedések bármely indokolatlan negatív hatását.

(87) Annak érdekében, hogy értékeljék az intézkedések folytatódásának vagy megszűnésének várható hatását, a Bizottság valamennyi említett érdekelt féltől kérdőívek formájában tájékoztatást kért. A kérdőívekre egy importőr sem válaszolt. Kilenc felhasználó válaszolt a kérdőívekre.

1. A közösségi iparág érdeke

(88) A vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi iparág számára az érvényes dömpingellenes intézkedések előnyösek voltak. Az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tett a termelés racionalizálására s termelékenységének javítására. A közösségi iparág termelékenysége 33 %-kal nőtt a vizsgált időszak alatt, s ezzel egyidőben folyamatos beruházások történtek. A befektetések mértéke különösen magas volt 1998-ban, ami mutatja, hogy az iparág életképes és folytatni akarja a tevékenységét.

(89) A közösségi iparág azonban még mindig nehéz helyzetben van, különösen a nyereségesség szempontjából. Ebben az összefüggésben az érintett termék kereskedelmi környezetének bármilyen változása hátrányosan befolyásolhatja a közösségi, folypátot gyártó iparág helyzetét.

(90) A fentiek alapján megállapították, hogy az intézkedések fenntartása nélkül a közösségi iparág helyzete valószínűleg romlana. Az intézkedések fenntartása ezért közösségi érdek.

2. Az importőrök érdeke

(91) A független importőrök közül egyik sem válaszolt a kérdőívekre. Az együttműködés hiánya arra utalhat, hogy az 1994 márciusában bevezetett dömpingellenes intézkedések nem gyakoroltak lényegesen hátrányos hatást az importőrökre. Ezt alátámasztja az is, hogy a KNK-ból származó import folyamatosan nőtt a vizsgált időszak alatt, s így az importőrök folytatni tudták a beszerzést a KNK-ból.

(92) A fentiek alapján megállapították, hogy az intézkedések fenntartása a jövőben nem befolyásolja hátrányosan az importőrök gazdasági helyzetét.

3. A felhasználóipar érdeke

a) Előzetes megjegyzések

(93) A folypát a feldolgozóipar számos termékének kiindulási nyersanyaga, így nagyon magas a hozzáadott értéke. A folypát feldolgozásának első lépése a fluorsav (a továbbiakban: "HF"), amelyet a későbbiekben a fluorozott szénhidrogének (fagyasztóanyagok, oldószerek, habok kiindulási anyaga), az alumínium-fluorid (az alumínium előállításhoz) és más vegyi származékok gyártására használnak.

b) Az együttműködő felektől gyűjtött adatok

(94) 1998-ban az együttműködő felhasználók vásárolták a folypát teljes, KNK-ból származó importját, valamint a közösségi iparág folypát értékesítésének megközelítőleg 80 %-át.

(95) 1998-ban ezek az együttműködő vállalatok 26465 millió ECU-s forgalmat bonyolítottak le, amelyből 682 millió ECU (2,6 %) a folypátszármazékok alkalmazásaihoz kapcsolódott. A folypát-felhasználóipar kis, közepes és nagy vállalatokból áll, amelyek jelentős beruházásokat tettek 1998-ban. A folypátszármazék-ágazat súlyozott átlagnyereségessége az 1996-os 3,7 %-ról az 1998-as 6,3 %-ra nőtt.

(96) A vizsgálat kimutatta, hogy a folypát körülbelül 30 %-át teszi ki a HF termelés teljes költségének, a HF-származékok termelése teljes költségének pedig 5 % – 20 %-át.

c) A felhasználók érvei

i. Az importtól való függőség

(97) Néhány felhasználó szerint az intézkedések fenntartása nem közösségi érdek, mivel a Közösségben rendelkezésre álló korlátozott termelési kapacitás miatt a felhasználók az importtól függenek. Azzal érveltek, hogy a dömpingellenes intézkedések az ellátás elégtelenségéhez vezethetnek a Közösségben, miközben a folypát iránti kereslet a technológia fejlődése és az új előírások miatt növekszik.

(98) A közösségi iparág nem vitatta, hogy a harmadik országokból származó import szükséges a folypát iránti közösségi kereslet kielégítéséhez. Véleménye szerint azonban a dömpingellenes intézkedések célja nem az, hogy a Közösségen kívül tartsa az importot, hanem az, hogy ez az import tisztességes áron történjen.

(99) A vizsgálat kimutatta, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések nem akadályozták meg azt, hogy a kínai import bejusson a közösségi piacra. 1994 és 1998 között a KNK-ból származó import 146 %-kal növekedett a folypát iránti kereslet növekedését követően. Ugyanakkor a közösségi iparág is növelte értékesítéseit 58 %-kal.

(100) A fentiek alapján az intézkedések fenntartása valószínűleg nem akadályozza meg a felhasználókat abban, hogy a terméket a KNK-ból szerezzék be, a biztonsági háló fenntartása viszont segíti a közösségi iparágat abban, hogy teljesen felépüljön az okozott károkból. A fentiek alapján az sem valószínű, hogy ellátási hiány merülne fel a dömpingellenes intézkedések fenntartása esetén.

ii. Versenyhátrányok

(101) Néhány felhasználó szerint a kínai folypátra alkalmazott dömpingellenes intézkedések mesterségesen magas folypát árakhoz vezetnek a Közösségben, így a folypát felhasználók versenyhátrányba kerülnek azokkal a közösségi versenytársaikkal szemben, akik nem a KNK-ból szerzik be a terméket, valamint a nemzetközi versenytársaikkal szemben is. Ez a HF-termelés USA-ba és a KNK-ba való áttelepüléséhez vezethet, ahol olcsóbb a folypát, s ez a munkahelyek, a befektetések és a nyereség elvesztését eredményezheti a Közösségben azokban a magas hozzáadott értékű iparágakban, amelyek létfontosságúak a közösségi folypát-felhasználóipar jövőbeli versenyképessége szempontjából.

(102) A közösségi iparág azzal érvelt, hogy az intézkedések alkalmazásának időszaka alatt a felhasználóiparban jelentős beruházások történtek, s ez ellentmond a termelés áttelepülésével kapcsolatos érvnek.

(103) Megállapították, hogy 1996 és 1998 között a folypát-felhasználóipar jelentős befektetéseket tett a Közösségben. Ezenkívül azt is kimutatták, hogy a folypát ára az USA-ban magasabb mint a Közösségben. 1998-ban az USA-ba irányuló kínai import árai valóban magasabbak voltak 7 %-kal mint a közösségi piacra irányuló kínai import árai. A hatályos dömpingellenes intézkedésektől függetlenül a felhasználók nyeresége az 1996-os 3,7 %-ról az 1998-as 6,3 %-ra nőtt.

(104) Különösen a HF-termelés a KNK-ba való áttelepülésével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a HF különösen veszélyes termék, így nem alkalmas arra, hogy nagyobb távolságra szállítsák. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a HF-termelés KNK-ba történő áttelepülése egyben a teljes felhasználóipar KNK-ba való áttelepülését is jelentené. Az együttműködő felek által adott, a dömpingellenes intézkedések alkalmazásának időszakára vonatkozó információk azonban ellentmondanak a fentieknek. Valójában a felhasználók a dömpingellenes intézkedések alkalmazásának időszaka alatt jelentős mértékben ruháztak be a közösségi felhasználóipari termelésbe. A fentieket figyelembe véve nem valószínű, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása esetén az egész felhasználóipar áttelepülne a KNK-ba.

(105) A fentiek következtében nem valószínű, hogy a dömpingellenes intézkedéseknek a jelenlegi formában való fenntartása bármilyen versenyhátrányt okoz a felhasználóiparnak.

iii. Alternatív beszerzési források

(106) Számos nagy folypát származék termelőnek a folypát importra kell támaszkodnia. A felhasználók szerint a nem kínai folypát, azaz a kenyai és mexikói folypát lényegesen több szennyeződést tartalmaz, s ez megmagyarázza, hogy miért a KNK a legmegbízhatóbb beszerzési forrás. Ezért a KNK-ból származó importra vonatkozó dömpingellenes intézkedések fenntartása akadályozza a felhasználókat abban, hogy a jó minőségű folypáthoz jussanak.

(107) Először is meg kell jegyezni, hogy a folypát tisztaságában tapasztalható különbségek ellenére a más országokból származó import a kereslet növekedését követően nőtt a dömpingellenes intézkedések alkalmazásának időszaka alatt. A Mexikóból származó import például meghatszorozódott, míg a Kenyából származó import 57 %-kal nőtt. Mindez jelzi, hogy bizonyos felhasználóipari alkalmazásokhoz megfelel ez a folypát.

(108) Másrészt a KNK-ból származó import lényeges növekedése azt mutatja, hogy az 1993-ban bevezetett intézkedéseknek nem volt olyan hatása, amely kizárta volna a kínai importot a közösségi piacról, viszont az árak emelkedését eredményezték.

(109) Ezért nem tartják valószínűnek, hogy jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása nehezíti a felhasználók hozzáférését a folypát valamennyi, különböző minőségű típusáhozz.

4. Következtetés a közösségi érdekre

(110) A különböző érintett érdekek elemzése után megállapították, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása várhatóan stabilizálja a folypát közösségi piaci árát, s ez láthatóan semmilyen negatív hatással sem volt a felhasználók gazdasági helyzetére a hatályos intézkedések alkalmazásának időszaka alatt. Ezenkívül ha a közösségi iparágat a dömpingelt importtal szemben védelem nélkül hagynák, az súlyosbítaná instabil helyzetét, és veszélyeztetné életképességét.

(111) A fentiek alapján megállapították, hogy jelenleg a közösségi érdekekkel kapcsolatban nincs olyan kényszerítő ok, amely a dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen szólna.

I. IDŐKÖZI FELÜLVIZSGÁLAT

(112) A kínai exportőrök/kereskedők azzal érveltek, hogy az intézkedések formájára korlátozódó időközi felülvizsgálat kezdeményezése nem volt jogszerű, mivel nem mutattak be olyan bizonyítékot, amely szükségessé tette volna az intézkedések formájának megváltoztatását. Azzal érveltek, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti felülvizsgálat iránti kérelem nem tartalmazott semmilyen információt arról, hogy az érvényes dömpingellenes intézkedések nem hatékonyak.

(113) Meg kell említeni, hogy az intézkedések formájára korlátozódó időközi felülvizsgálatot a Bizottság hivatalból kezdeményezte. A kezdeményezést arra alapozták, hogy a kérelmező által az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti felülvizsgálati kérelemben megadott információk arra utaltak, hogy az említett intézkedések hatékonysága nem megfelelő.

(114) A vizsgálat kimutatta, hogy bár a közösségi iparág piaci részesedést vesztett a vizsgált időszak alatt, a dömpingellenes intézkedések jelenlegi formája lehetővé tette a közösségi iparágnak, hogy különösen 1996 és 1998 között növelje árait, s így csökkentse veszteségeit. Azonban az intézkedések időtartama alatt a közösségi iparág nem tudott teljesen felépülni, különösen ami a nyereségességet illeti. Ezért, ami az intézkedések hatékonyságát illeti, az intézkedések jelenlegi formája megfelelőnek tűnik a közösségi iparág helyzetének teljes helyreállítására, ezért nem szükséges módosítani rajta.

(115) Végül a felhasználók tekintetében a vizsgálat kimutatta, hogy a dömpingellenes intézkedések jelenlegi formája nem befolyásolja lényegesen a felhasználók gazdasági helyzetét.

(116) Ezért megállapították, hogy a dömpingellenes intézkedéseket a jelenlegi formájukban fenn kell tartani.

J. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(117) Valamennyi érintett felet tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a jelenlegi intézkedések fenntartását akarják javasolni. A feleknek egy határidőt biztosítottak, amelyen belül a tájékoztatást követően ismertethetik álláspontjukat. A végleges tájékoztatás után a beérkező állásfoglalásokat indokoltságuknak megfelelően figyelembe vették.

(118) Ezek alapján az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Kínai Népköztársaságból származó folypát importjára a 486/94/EK rendelettel bevezetett, a száraz tonnánkénti 113,50 ECU-s minimumár alapján kiszámított dömpingellenes vámot fenn kell tartani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot vetnek ki a Kínai Népköztársaságból származó, az ex25292100 KN-kód (TARIC-kód 2529210010) vagy az ex25292200 KN-kód (TARIC-kód 2529220010) alá tartozó, iszapolt vagy porított folypátra.

(2) A vám egyenlő a tonnánkénti 113,50 ECU-s minimumár (száraz nettó súly) és a vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó ár különbözetével.

(3) Amennyiben az áru a szabad forgalomba bocsátást megelőzően károsodott, és ezért a ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árat a 2454/93/EGK bizottsági rendelet [5] 145. cikke alapján a vámérték meghatározása szempontjából felosztják, a fent meghatározott minimum importárat a ténylegesen kifizetett vagy fizetendő ár felosztásának megfelelő százalékkal csökkentik. A fizetendő vám így egyenlő lesz a csökkentett minimum importár és a csökkentett, vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó ár különbözetével.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2000. szeptember 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

H. Védrine

[1] HL L 56., 1996.6.3, 1. o. A legutóbb a 905/98/EK rendelettel (HL L 128., 1998.4.30, 18. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 62., 1994.3.5, 1. o.

[3] HL C 276., 1998.9.4, 2. o.

[4] HL C 62., 1999.3.4, 3. o., aHL C 120., 1999.5.1, 23. o. által módosított.

[5] HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 1662/1999/EK rendelettel módosítva(HL L 197., 1999.7.20, 25. o.)

--------------------------------------------------

Top