32000R1347

A Tanács 1347/2000/EK rendelete

(2000. május 29.)

a házassági ügyekben és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 61. cikke c) pontjára és 67. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel:

(1) A tagállamok célul tűzték ki az Unió fenntartását és fejlesztését, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térségként, ahol biztosított a személyek szabad mozgása. Egy ilyen térség létrehozásához a Közösségnek egyebek mellett el kell fogadnia a belső piac megfelelő működéséhez szükséges, polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos intézkedéseket.

(2) A belső piac megfelelő működése szükségessé teszi a polgári ügyekben hozott határozatok szabad áramlásának javítását és egyszerűsítését.

(3) Ez a terület a Szerződés 65. cikkének értelmében a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés keretébe tartozik.

(4) A joghatóságot és végrehajtást szabályozó egyes nemzeti jogszabályok közötti különbségek akadályozzák a személyek szabad mozgását és a belső piac megfelelő működését. Ennek megfelelően a házassággal és a szülői kapcsolatos ügyekben a határozatok gyors és automatikus elismerése és végrehajtása céljából indokolt a joghatósági összeütközésre vonatkozó szabályok egységesítésére és az alaki követelmények egyszerűsítésére irányuló rendelkezéseket alkotni.

(5) A Szerződés 5. cikkében rögzített szubszidiaritás és arányosság elvének megfelelően e rendelet célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók. E rendelet nem lépi túl a célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket.

(6) A Tanács egy 1998. május 28-i jogi aktussal [4] egyezményt dolgozott ki a házassági ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, és ajánlotta a tagállamoknak annak elfogadását a vonatkozó alkotmányos követelményeiknek megfelelően. Biztosítani kell az egyezmény megkötése érdekében folytatott tárgyalások eredményeinek folytonosságát. E rendelet tartalma lényegében az egyezményből került átvételre, azonban ez a rendelet számos, az egyezményben nem szereplő új rendelkezést is tartalmaz annak érdekében, hogy biztosítsa a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló rendelettervezet egyes rendelkezéseivel való összhangot.

(7) A házassággal és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben hozott határozatok Közösségen belüli szabad áramlása érdekében szükséges és helyénvaló, hogy a házassági kötelékek felbontásával, valamint a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó joghatóság és a határozatok határokon átnyúló elismerését egy kötelező és közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus szabályozza.

(8) Az e rendeletben megállapított intézkedéseknek következeteseknek és egységeseknek kell lenniük annak érdekében, hogy biztosítsák a személyek lehető legszabadabb mozgását. Ennek megfelelően a rendeletben megállapított joghatósági okokkal összhangban a rendelet harmadik államok azon állampolgáraira is alkalmazandó, akiket megfelelően szoros szálak fűznek egy tagállam területéhez.

(9) E rendelet hatályának ki kell terjednie egyes államok házassági ügyekben folyó polgári eljárásaira és bíróságon kívüli eljárásaira, nem terjedhet ki azonban olyan eljárásokra, amelyek csak egy vallási közösségen belül érvényesek. Ezért rendelkezni kell arról, hogy a "bíróság" kifejezés a házassági ügyekben joghatósággal rendelkező valamennyi bíróságot vagy más hatóságot magában foglalja-e.

(10) Ez a rendelet a házasság felbontásával, a különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos eljárásokra korlátozódik. A házasság felbontására és érvénytelenítésére vonatkozó határozatok elismerése csak a házastársi kötelék felbontására vonatkozik; a rendelet nem érint olyan kérdéseket, mint a házastársak hibája, a házasság vagyonjogi következményei, a tartási kötelezettség vagy bármely más járulékos intézkedés, annak ellenére, hogy ezek összefügghetnek egymással.

(11) E rendelet azokban a kérdésekben terjed ki a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségére, amelyek szorosan kapcsolódnak a házasság felbontásával, a különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos eljárásokhoz.

(12) Az e rendeletben elfogadott joghatósági okok azon a szabályon alapulnak, hogy valóságos kapcsolatnak kell lennie az érintett fél és a joghatóságot gyakorló tagállam között; ezen okok kiválasztása annak a ténynek az eredménye, hogy azok különböző nemzeti jogrendszerekben léteznek, és a többi tagállam által elfogadottak.

(13) Házassági válságban lévő két házastárs közös gyermekeinek védelmével kapcsolatban az egyik figyelembe veendő kockázat az, hogy az egyik szülő a gyermeket másik államba viszi. Ezért – különösen a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-én kelt Hágai Egyezménynek megfelelően – a gyermekek alapvető érdekeit meg kell védeni. A jogszerű szokásos tartózkodási hely szerinti joghatósági ok nem változik azokban az esetekben, amelyekben a szokásos tartózkodási helyet a gyermek jogellenes elvitelével vagy visszatartásával ténylegesen megváltoztattak.

(14) E rendelet nem akadályozza, hogy a tagállam bíróságai, tekintettel az adott államban lévő személyekre vagy vagyonra, sürgős esetekben ideiglenes intézkedéseket rendeljenek el, beleértve a biztosítási intézkedéseket is.

(15) A "határozat" csak a házasság felbontásához, a különváláshoz vagy a házasság érvénytelenítéséhez vezető határozatokra utal. Azokat az iratokat, amelyeket végrehajtható okiratként készítettek vagy vettek nyilvántartásba, és amelyek végrehajthatók az egyik tagállamban, az ilyen "határozatokkal" egyenértékűnek kell tekinteni.

(16) Valamely tagállamban hozott határozat elismerése és végrehajtása a kölcsönös bizalom elvén alapul. Az elismerés megtagadásának okait a szükséges minimumon kell tartani. Annak érdekében, hogy az összeegyeztethetetlen határozatok elismerését megakadályozzák, ezeknek az eljárásoknak olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek biztosítják a közrend figyelembevételét a megkeresett tagállamban, valamint óvják a védelem és a felek jogait, beleértve bármely érintett gyermek egyéni jogait.

(17) A megkeresett állam nem vizsgálhatja felül sem az eredetileg eljáró állam joghatóságát, sem a ténymegállapítást.

(18) Nincs szükség eljárás lefolytatására valamely tagállamban az anyakönyvi nyilvántartás frissítése érdekében egy másik tagállamban hozott jogerős határozat alapján.

(19) A skandináv államok 1931-ben kötött egyezményének alkalmazhatónak kell lennie az ebben a rendeletben meghatározott határokon belül.

(20) Spanyolország, Olaszország és Portugália még az e rendelet hatálya alá tartozó ügyeknek a Szerződés tárgykörébe helyezése előtt a Szentszékkel egyezményeket kötöttek. Biztosítani kell, hogy ezek az államok ne sértsék meg a Szentszékkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeiket.

(21) A tagállamok továbbra is megállapodhatnak egymás között a rendelet alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati intézkedésekről, mindaddig, amíg nem hoznak e célból közösségi intézkedéseket.

(22) A bíróságokra és jogorvoslati eljárásokra vonatkozó I–III. mellékletet az érintett tagállam által továbbított módosítások alapján a Bizottságnak kell módosítania. A IV. és V. melléklet módosításait a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskör gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [5] összhangban kell elfogadni.

(23) Legkésőbb a rendelet hatálybalépését követő öt éven belül a Bizottság felülvizsgálja a rendelet alkalmazását, és szükség esetén módosításokat kell javasolnia.

(24) Az Egyesült Királyság és Írország, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban, értesítésben fejezte ki részvételi szándékát e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.

(25) Dánia, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, e rendelet elfogadásában nem vesz részt, ezért e rendelet nem kötelezi, alkalmazása rá nem vonatkozik,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY

1. cikk

(1) Ezt a rendeletet kell alkalmazni:

a) a házasság felbontásával, a különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos polgári eljárásokra;

b) az a) pontban említett házassági eljárások alkalmával a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó polgári eljárásokra.

(2) A valamely tagállamban hivatalosan elismert más eljárások a bírósági eljárással egyenértékűnek minősülnek. A "bíróság" kifejezés a tagállamokban a házassági ügyekben joghatósággal rendelkező valamennyi hatóságra vonatkozik.

(3) Ebben a rendeletben a "tagállam" kifejezés Dánia kivételével az összes tagállamot jelenti.

II. FEJEZET

JOGHATÓSÁG

1. szakasz

Általános rendelkezések

2. cikk

A házasság felbontása, a különválás és a házasság érvénytelenítése

(1) A házasság felbontásával, a különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos ügyekben annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal:

a) amelynek területén:

- a házastársak szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy

- a házastársak legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, amennyiben egyikük szokásos tartózkodási helye még mindig ott található, vagy

- az alperes szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy

- közös kérelem esetén a házastársak egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy

- a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ha közvetlenül a kérelem benyújtása előtt legalább egy évig ott tartózkodott, vagy

- a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, amennyiben a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig ott tartózkodott, és vagy az adott tagállam állampolgára, vagy az Egyesült Királyság és Írország esetében ott van a "domicile" – ja (lakóhelye);

b) amelynek mindkét házastárs az állampolgára, illetve az Egyesült Királyság és Írország esetében mindkét házastárs ott rendelkezik "domicile" – lal (lakóhellyel).

(2) E rendelet alkalmazásában a "domicile" (lakóhely) megegyezik az Egyesült Királyság és Írország jogrendszerében alkalmazott kifejezés jelentésével.

3. cikk

Szülői felelősség

(1) A házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése iránti kérelemben a 2. cikk alapján joghatósággal rendelkező tagállam bíróságai akkor rendelkeznek joghatósággal a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó ügyekben, ha a gyermek az adott tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.

(2) Amennyiben a gyermek nem rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel az (1) bekezdésben említett tagállamban, ezen állam bíróságai ilyen ügyben akkor rendelkeznek joghatósággal, ha a gyermek valamely tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, és

a) legalább az egyik házastárs a gyermekkel kapcsolatos szülői felelősséget gyakorol;

és

b) a bíróságok joghatóságát a házastársak elfogadták, és az a gyermek érdekének megfelel.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított joghatóság azonnal megszűnik, amint:

a) a házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó kérelemnek helytadó vagy azt elutasító határozat jogerőre emelkedik;

vagy

b) azokban a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásokban, amelyek az a) pontban említett időpontban még folyamatban vannak, az ezen eljárásokban hozott határozat jogerőre emelkedik;

vagy

c) az a) és b) pontban említett eljárások más okból befejeződnek.

4. cikk

Gyermekek jogellenes külföldre vitele

A 3. cikk szerint joghatósággal rendelkező bíróságok joghatóságukat a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-én kelt Hágai Egyezménynek és különösen annak 3. és 16. cikkének megfelelően gyakorolják.

5. cikk

Viszontkereset

Az a bíróság, amely előtt a 2-4. cikk alapján eljárás van folyamatban, joghatósággal rendelkezik a viszontkereset megvizsgálására is, amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozik.

6. cikk

A különválás házasságfelbontássá történő változtatása

A 2. cikk sérelme nélkül annak a tagállamnak az a bírósága, amely a különválásról határozatot hozott, szintén rendelkezik joghatósággal ennek a határozatnak házasságfelbontássá történő változtatására is, ha az adott tagállam joga így rendelkezik.

7. cikk

A 2-6. cikk szerinti joghatóság kizárólagos jellege

Azon házastárs ellen, aki:

a) valamely tagállam területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik;

vagy

b) valamely tagállam állampolgára, vagy az Egyesült Királyság és Írország tekintetében aki "domicile" – lal (lakóhellyel) rendelkezik az utóbbi tagállamok egyikének területén,

más tagállamban kizárólag a 2-6. cikknek megfelelően indítható eljárás.

8. cikk

Fennmaradó joghatóság

(1) Amennyiben egyetlen tagállam bírósága sem rendelkezik joghatósággal a 2-6. cikk alapján, a joghatóságot minden tagállamban az adott tagállam joga határozza meg.

(2) Olyan alperessel szemben, aki egy tagállamban nem rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, és nem állampolgára egyetlen tagállamnak sem, illetve az Egyesült Királyság és Írország esetében nem rendelkezik "domicile" – lal (lakóhellyel) az utóbbi tagállamok egyikének területén sem, bármely tagállam olyan állampolgára, aki más tagállam területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ez utóbbi állam állampolgáraihoz hasonlóan igénybe veheti az ebben az államban alkalmazandó joghatósági szabályokat.

2. szakasz

A joghatóság és az elfogadhatóság vizsgálata

9. cikk

A joghatóság vizsgálata

Amennyiben valamely tagállam bíróságához olyan keresetet nyújtanak be, amely tekintetében e rendelet értelmében nem rendelkezik joghatósággal, és amely tekintetében e rendelet értelmében más tagállam bírósága joghatósággal rendelkezik, a bíróság hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát.

10. cikk

Az elfogadhatóság vizsgálata

(1) Amennyiben az alperes, aki egy másik államban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, mint az a tagállam, ahol az eljárás megindult nem jelenik meg, a joghatósággal rendelkező bíróság az eljárást felfüggeszti, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy az alperes a védelméről történő intézkedéshez megfelelő időben átvette az eljárást megindító vagy egy azzal egyenértékű iratot, illetve az ehhez szükséges minden intézkedés megtörtént.

(2) A tagállamokban a polgári vagy kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2000. május 29-i 1348/2000/EK tanácsi rendelet [6] 19. cikkét kell alkalmazni e cikk (1) bekezdésének rendelkezései helyett, ha az eljárást megindító iratot vagy azzal egyenértékű iratot a fent említett rendelet alapján kellett továbbítani egyik tagállamból a másikba.

(3) Amennyiben a 1348/2000/EK tanácsi rendelet rendelkezései nem alkalmazhatóak, a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, 1965. november 15-én kelt Hágai Egyezmény 15. cikkét kell alkalmazni, amennyiben az eljárást megindító iratot vagy egy azzal egyenértékű iratot a fent említett egyezmény alapján kellett külföldre továbbítani.

3. szakasz

Perfüggőség és összefüggő eljárások

11. cikk

(1) Amennyiben azonos jogalapból származó, azonos felek között folyó eljárásokat különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak, a később megkeresett bíróság az elsőként megkeresett bíróság joghatóságának megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást.

(2) Amennyiben a házasság felbontásával, a különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos, eltérő jogalapú, ugyanazon felek között folyó eljárásokat különböző tagállamok bíróságai előtt indítottak, a később megkeresett bíróság az elsőként megkeresett bíróság joghatóságának megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást.

(3) Amennyiben az elsőként megkeresett bíróság joghatóságát megállapítják, a később megkeresett bíróság az előbbi bíróság javára megállapítja saját joghatóságának hiányát.

Ebben az esetben az a fél, aki a később megkeresett bíróságnál indított eljárást, az az elsőként megkeresett bíróságnál is megindíthatja az eljárást.

(4) E cikk alkalmazásában a bíróság megkeresettnek tekintendő:

a) az eljárást megindító vagy az azzal egyenértékű irat bírósághoz történő benyújtásának időpontjában, feltéve hogy a kérelmező ezt követően nem mulasztja el az alperes részére történő kézbesítés érdekében számára előírt intézkedések megtételét;

vagy

b) ha az iratot a bírósághoz történő benyújtást megelőzően kell kézbesíteni, abban az időpontban, amikor a kézbesítésért felelős intézmény megkapja, feltéve hogy a kérelmező ezt követően nem mulasztja el az iratnak a bírósághoz történő benyújtása érdekében számára előírt intézkedések megtételét.

4. szakasz

Ideiglenes intézkedések, beleértve a biztosítási intézkedéseket

12. cikk

Sürgős esetben e rendelet rendelkezései nem gátolják a tagállam bíróságait abban, hogy az e tagállam joga szerint alkalmazható ideiglenes intézkedéseket – beleértve a biztosítási intézkedéseket is – hozzanak a területükön található személyek vagy vagyontárgyak tekintetében, akkor is, ha a rendelet szerint más tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal az ügy érdemében.

III. FEJEZET

ELISMERÉS ÉS VÉGREHAJTÁS

13. cikk

A "határozat" fogalma

(1) E rendelet alkalmazásában a "határozat" egy tagállam bírósága által megállapított házasságfelbontás, különválás vagy házasságérvénytelenítés, valamint az ilyen házassági eljárások alkalmával – a házastársak szülői felelősségével kapcsolatban – hozott határozat, függetlenül a határozat elnevezésétől, ideértve az ítéletet vagy végzést.

(2) E fejezet rendelkezéseit e rendelet szerinti eljárások költségeinek a meghatározására és az ilyen költségekre vonatkozó bármely végzés végrehajtására is alkalmazni kell.

(3) E rendelet végrehajtása során az alaki követelményeknek megfelelően végrehajtható okiratként elkészített vagy nyilvántartásba vett és valamely tagállamban végrehajtható okiratot, valamint az eljárás folyamán a bíróság által jóváhagyott, megkötése tagállamában végrehajtható egyezséget az (1) bekezdésben említett határozatokkal azonos feltételekkel ismerik el és nyilvánítják végrehajthatónak.

1. szakasz

Elismerés

14. cikk

A határozat elismerése

(1) Valamely tagállamban hozott határozatot a többi tagállamban külön eljárás nélkül elismerik.

(2) Különösen, illetve a (3) bekezdés sérelme nélkül, nem szükséges külön eljárás egy tagállam anyakönyvi nyilvántartásába történő bejegyzéshez, egy másik tagállamban hozott, a házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozat alapján, amely ellen további jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésre az említett tagállamnak a joga szerint.

(3) E fejezet 2. és 3. szakaszában előírt eljárás keretében bármely érdekelt fél kezdeményezhet egy, a határozat elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló határozatot.

(4) Ha egy határozat elismerése valamely tagállam bírósága előtt előkérdésként merül fel, ez a bíróság dönthet ebben a kérdésben.

15. cikk

Az elismerést kizáró okok

(1) A házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozat nem ismerhető el, amennyiben:

a) az ilyen elismerés nyilvánvalóan ellentétes annak a tagállamnak a közrendjével, ahol az elismerést kérik;

b) a határozatot az alperes távollétében hozták, amennyiben az alperesnek nem kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot megfelelő időben és olyan módon, hogy az alperes védelméről gondoskodhasson, kivéve ha megállapítást nyer, hogy az alperes egyértelműen elfogadta a határozatot;

c) összeegyeztethetetlen egy olyan határozattal, amelyet ugyanazon felek közötti eljárásban abban a tagállamban hoztak, amelyben az elismerést kérik;

vagy

d) összeegyeztethetetlen egy olyan korábbi határozattal, amelyet ugyanazon felek között más tagállamban vagy harmadik államban hoztak, feltéve hogy a korábbi határozat megfelel az elismerés feltételeinek abban a tagállamban, ahol az elismerést kérik.

(2) A 13. cikkben említettnek megfelelő házassági eljárásban a házastársak szülői felelősségére vonatkozó határozat nem ismerhető el:

a) ha az ilyen elismerés – a gyermek érdekeit figyelembe véve – nyilvánvalóan ellentétes azon tagállam közrendjével, ahol az elismerést kérik;

b) ha – a sürgős eseteket kivéve – a határozatot úgy hozták meg, hogy nem adtak lehetőséget a gyermek meghallgatására, megsértve ezzel annak a tagállamnak az eljárási alapelveit, ahol az elismerést kérik;

c) ha a határozatot az alperes távollétében hozták, amennyiben az alperesnek nem kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot megfelelő időben és olyan módon, hogy az alperes védelméről gondoskodhasson, kivéve ha megállapítást nyer, hogy az alperes egyértelműen elfogadta a határozatot;

d) bármely személy kérelmére, aki azt állítja, hogy a határozat sérti a szülői felelősségét, ha azt úgy hozták meg, hogy e személy meghallgatására nem adtak lehetőséget;

e) ha a határozat összeegyeztethetetlen a szülői felelősségre vonatkozó későbbi határozattal, amelyet abban a tagállamban hoztak, ahol az elismerést kérik;

vagy

f) ha a határozat összeegyeztethetetlen egy későbbi, szülői felelősségre vonatkozó határozattal, amelyet a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti másik tagállamban vagy harmadik államban hoztak, feltéve hogy a későbbi határozat megfelel az elismerés feltételeinek abban a tagállamban, ahol az elismerést kérik.

16. cikk

Megállapodás harmadik államokkal

A határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló megállapodás alapján egy tagállam bírósága megtagadhatja egy másik tagállamban hozott határozat elismerését a 8. cikkben előírt esetekben, ha a határozat kizárólag a 2-7. cikkben meghatározottaktól eltérő joghatósági okon alapult.

17. cikk

Az eredetileg eljáró bíróság joghatósága felülvizsgálatának tilalma

Az eredetileg eljáró tagállam bíróságának joghatósága nem vizsgálható felül. A 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésének b) pontjában említett közrendre vonatkozó vizsgálat a 2-8. cikkben megállapított joghatósági szabályokra nem alkalmazható.

18. cikk

Az alkalmazandó jogok eltérései

A házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozat elismerése nem tagadható meg amiatt, hogy annak a tagállamnak a joga, ahol az ilyen elismerést kérik, azonos tényállás mellett nem tenné lehetővé a házasság felbontását, a különválást vagy a házasság érvénytelenítését.

19. cikk

Az érdemi felülvizsgálat tilalma

A határozat érdemben semmilyen körülmények között sem vizsgálható felül.

20. cikk

Az eljárás felfüggesztése

(1) Annak a tagállamnak a bírósága, amely előtt egy másik tagállamban hozott határozat elismerését kérik, felfüggesztheti az eljárást, ha a határozat ellen rendes jogorvoslatot nyújtottak be.

(2) Annak a tagállamnak a bírósága, amely előtt Írországban vagy az Egyesült Királyságban hozott határozat elismerését kérik, felfüggesztheti az eljárást, ha a végrehajtást az eredetileg eljáró tagállamban jogorvoslat benyújtása miatt felfüggesztették.

2. szakasz

Végrehajtás

21. cikk

Végrehajtható határozatok

(1) A mindkét fél közös gyermeke tekintetében a szülői felelősség gyakorlásáról valamely tagállamban hozott határozat, amely az adott tagállamban végrehajtható, és amelyet kézbesítettek, más tagállamban akkor kerül végrehajtásra, ha bármely érdekelt fél kérelmére ott végrehajthatónak nyilvánították.

(2) Az Egyesült Királyság területén azonban az ilyen határozatot Angliában és Walesben, Skóciában, illetve Észak-Írországban akkor hajtják végre, ha azt bármely érdekelt fél kérelmére az Egyesült Királyság érintett részén végrehajtás céljából nyilvántartásba vették.

22. cikk

Helyi bíróságok illetékessége

(1) A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmet az I. melléklet listáján feltüntetett bírósághoz kell benyújtani.

(2) Az illetékességet azon személy szokásos tartózkodási helye alapozza meg, akivel szemben a végrehajtást kérik, illetve bármely olyan gyermek szokásos tartózkodási helye, akire a kérelem vonatkozik.

Ha az első albekezdésben említett helyek egyike sem abban a tagállamban található, ahol a végrehajtást kérik, a helyi bíróság illetékességét a végrehajtás helye alapozza meg.

(3) A 14. cikk (3) bekezdésében említett eljárásokkal kapcsolatban a helyi bíróság illetékességét azon tagállam belső joga határozza meg, amelyben az elismerés vagy az el nem ismerés megállapítására szolgáló eljárást megindítják.

23. cikk

Végrehajtási eljárás

(1) A kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárásra azon tagállam joga irányadó, amelyben a végrehajtást kérik.

(2) A kérelmezőnek a megkeresett bíróság illetékességi területén található kézbesítési címet kell megadnia. Ha azonban annak a tagállamnak a joga, amelyben a végrehajtást kérik, ilyen cím megadásáról nem rendelkezik, a kérelmező kézbesítési meghatalmazottat jelöl ki.

(3) A kérelemhez csatolni kell a 32. és 33. cikkben említett okiratokat.

24. cikk

A bíróság határozata

(1) A kérelemmel megkeresett bíróság haladéktalanul határozatot hoz. Az a személy, akivel szemben a végrehajtást kérik, az eljárásnak ebben a szakaszában a kérelemre semmiféle észrevételt nem tehet.

(2) A kérelem kizárólag a 15., 16. és 17. cikkben meghatározott okok valamelyike alapján utasítható el.

(3) A határozat érdemben semmilyen körülmények között sem vizsgálható felül.

25. cikk

Értesítés a határozatról

A bíróság illetékes tisztviselője haladéktalanul értesíti a kérelmezőt a kérelem tárgyában hozott határozatról, azon tagállam joga szerinti eljárásnak megfelelően, amelyben a végrehajtást kérik.

26. cikk

Jogorvoslat a végrehajtás tárgyában hozott határozat ellen

(1) A végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelem tárgyában hozott határozat ellen bármely fél jogorvoslatot nyújthat be.

(2) A jogorvoslatot a II. mellékletben szereplő listán megjelölt bírósághoz kell benyújtani.

(3) A jogorvoslatot a peres eljárási szabályoknak megfelelően kell elbírálni.

(4) Ha a végrehajthatóvá nyilvánítást kérelmező fél jogorvoslatot nyújt be, azt a felet, akivel szemben a végrehajtást kérik, megidézik a jogorvoslat tárgyában eljáró bíróság elé. Amennyiben ez a személy nem jelenik meg, a 10. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A végrehajthatóvá nyilvánítás ellen jogorvoslatot a kézbesítésétől számított egy hónapon belül kell benyújtani. Ha az a fél, akivel szemben a végrehajtást kérik, más tagállamban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, mint amelyben a végrehajthatóvá nyilvánításra sor került, a jogorvoslati határidő akár a személyes, akár a lakóhelyen történő kézbesítés időpontjától számított két hónap. A határidő a távolságra tekintettel nem hosszabbítható meg.

27. cikk

Fellebbviteli bíróságok és jogorvoslati eszközök

A jogorvoslat tárgyában hozott határozatot kizárólag a III. mellékletben említett eljárással lehet megtámadni.

28. cikk

Az eljárás felfüggesztése

(1) Az a bíróság, amelynél a 26. vagy 27. cikk alapján a jogorvoslatot nyújtottak be annak a félnek a kérelmére, akivel szemben a végrehajtást kérik, felfüggesztheti az eljárást, ha a határozat ellen az eredetileg eljáró tagállamban rendes jogorvoslatot nyújtottak be, illetve ha az ilyen jogorvoslat benyújtására nyitva álló határidő még nem járt le. Az utóbbi esetben a bíróság határidőt tűzhet a jogorvoslat benyújtására.

(2) Amennyiben a határozatot Írországban vagy az Egyesült Királyságban hozták, az eredetileg eljáró tagállamban rendelkezésre álló valamennyi jogorvoslatot rendes jogorvoslatnak kell tekinteni az (1) bekezdés alkalmazásában.

29. cikk

Részleges végrehajtás

(1) Amennyiben a határozatot több ügyben hozták, és a végrehajtás nem rendelhető el valamennyi ügy tekintetében, a bíróság a végrehajtást egy vagy több ügy tekintetében rendeli el.

(2) A kérelmező kérheti a határozat részleges végrehajtását.

30. cikk

Jogi segítségnyújtás

A kérelmező, aki az eredetileg eljáró tagállamban teljes vagy részleges jogi segítségnyújtásban vagy költségmentességben részesült, a 22-25. cikkben előírt rendelkezéseknek megfelelően jogosult a megkeresett tagállam jogában meghatározott legkedvezőbb jogi segítségnyújtásban, segélyben vagy a legszélesebb körű költségmentességben részesülni.

31. cikk

Biztosíték, óvadék vagy letét

Biztosíték, óvadék vagy letét – elnevezéstől függetlenül – a következő indokok alapján nem követelhető olyan féltől, aki valamely tagállamban egy másik tagállamban meghozott határozat végrehajtását kéri:

a) nem rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel abban a tagállamban, amelyben a végrehajtást kéri; vagy

b) nem ennek a tagállamnak az állampolgára, vagy ha az Egyesült Királyságban, illetve Írországban kéri a végrehajtást, nincsen "domicile" – ja (lakóhelye) e két tagállam egyikében sem.

3. szakasz

Közös rendelkezések

32. cikk

Okiratok

(1) Az elismerést kérelmező vagy vitató, illetve a végrehajthatóvá nyilvánítást kérelmező félnek be kell mutatnia:

a) a határozat másolatát, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek;

és

b) a 33. cikkben említett igazolást.

(2) Az alperes távollétében hozott határozat esetén az elismerést vagy a végrehajthatóvá nyilvánítást kérelmező fél bemutatja továbbá:

a) annak az okiratnak az eredeti példányát vagy hiteles másolatát, amely bizonyítja, hogy a távollévő elmulasztó félnek kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot;

vagy

b) bármely olyan okiratot, amely azt jelzi, hogy az alperes a határozatot egyértelműen elfogadta.

33. cikk

Egyéb okiratok

A határozathozatal helye szerinti tagállam illetékes bírósága vagy hatósága bármely érdekelt fél kérelmére igazolást bocsát ki a IV. melléklet (házassági ügyekre vonatkozó határozatok) vagy az V. melléklet (szülői felelősségre vonatkozó határozatok) szerinti formanyomtatványoknak megfelelően.

34. cikk

Okiratok hiánya

(1) Ha a 32. cikk (1) bekezdésének b) pontjában vagy (2) bekezdésében meghatározott okiratokat nem mutatják be, a bíróság annak bemutatására határidőt szabhat, elfogadhat egyenértékű okiratokat, illetve – amennyiben úgy véli, hogy elegendő információ áll rendelkezésére –, azok bemutatásától eltekinthet.

(2) Ha azt a bíróság kéri, gondoskodni kell ezen okiratok fordításáról. A fordítást valamely tagállamban erre feljogosított személynek kell hitelesíteni.

35. cikk

Hitelesítés vagy más hasonló alaki követelmények

A 32. és 33. cikk, valamint a 34. cikk (2) bekezdésében említett okiratok vagy a kézbesítési meghatalmazottat kijelölő okirat tekintetében hitelesítésre vagy más hasonló alaki követelményre nincs szükség.

IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

36. cikk

Más megállapodásokhoz való viszony

(1) A 38., a 42. cikk és e cikk (2) bekezdésének a rendelkezéseire is figyelemmel e rendelet hatályon kívül helyezi a tagállamokban azokat e rendelet hatálybalépésének időpontjában fennálló, két vagy több tagállam között kötött egyezményeket, amelyek az e rendelet által szabályozott ügyekre vonatkoznak.

(2) a) Finnország és Svédország nyilatkozatot tehet arról, hogy kölcsönös kapcsolataiban e rendelet szabályai helyett teljes egészében vagy részben a házasságról, örökbefogadásról és gyámságról szóló nemzetközi magánjogi rendelkezéseket tartalmazó, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország között 1931. február 6-án kötött egyezményt és a csatolt záró jegyzőkönyvet fogja alkalmazni. Ezen nyilatkozatokat mellékelik e rendelethez, és közzéteszik az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában. Az említett tagállamok ezeket a nyilatkozatokat egészben vagy részben bármikor visszavonhatják [7].

b) Az Unió polgárai között állampolgárságuk alapján történő megkülönböztetés tilos.

c) Az a) pontban említett, a tagállamok között létrejött és e rendelettel szabályozott ügyekre vonatkozó jövőben megkötött megállapodások joghatósági szabályainak összhangban kell lenniük az e rendeletben megállapítottakkal.

d) Az a) pontban említett nyilatkozatot tett skandináv államok egyikében a II. fejezetben meghatározottaknak megfelelő joghatósági okok valamelyikének megfelelő joghatósági ok alapján hozott határozatokat más tagállamokban a III. fejezetben megállapított szabályok szerint ismerik el és hajtják végre.

(3) A tagállamok megküldik a Bizottságnak:

a) a 2. cikk a) és c) pontjában említett megállapodások és ezek végrehajtására vonatkozó egységes jogszabályok másolatát;

b) ezen megállapodások vagy egységes jogszabályok felmondását vagy módosítását.

37. cikk

Egyes többoldalú egyezményekhez való viszony

A tagállamok közötti kapcsolatban e rendelet elsőbbséget élvez a következő egyezményekkel szemben, amennyiben azok e rendelettel szabályozott ügyekre vonatkoznak:

- a kiskorúak védelme tekintetében fennálló hatóságok jogkörére és az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó, 1961. október 5-én kelt Hágai Egyezmény,

- a házasság érvényességére vonatkozó határozat elismeréséről szóló, 1967. szeptember 8-án kelt Luxembourgi Egyezmény,

- a házasság felbontásának és a különválásnak az elismeréséről szóló, 1970. június 1-jén kelt Hágai Egyezmény,

- a gyermekek feletti felügyeleti jogra és annak visszaállítására vonatkozó határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1980. május 20-án kelt Európai Egyezmény,

- a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről, végrehajtásról szóló, 1996. október 19-én kelt Hágai Egyezmény, amennyiben az érintett gyermek valamely tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.

38. cikk

A hatály terjedelme

(1) A 36. cikk (1) bekezdésében és a 37. cikkben említett megállapodások és egyezmények továbbra is hatályban maradnak a rendelet által nem érintett ügyek vonatkozásában.

(2) Ezek a megállapodások és egyezmények az e rendelet hatálybalépését megelőzően hozott határozatok, illetve ezen időpont előtt készített vagy nyilvántartásba vett végrehajtható okiratok vonatkozásában továbbra is hatályban maradnak.

39. cikk

Tagállamok közötti megállapodások

(1) Két vagy több tagállam megállapodásokat köthet e rendelet bővítésére vagy alkalmazásának elősegítésére.

A tagállamok megküldik a Bizottságnak:

a) a megállapodástervezetek másolatát;

és

b) e megállapodások felmondását vagy módosítását.

(2) A megállapodások semmilyen körülmények között sem térhetnek el a II. vagy III. fejezetben foglaltaktól.

40. cikk

A Szentszékkel kötött szerződések

(1) E rendelet a Szentszék és Portugália között Vatikánvárosban 1940. május 7-én aláírt nemzetközi szerződés (konkordátum) sérelme nélkül kerül alkalmazásra.

(2) Az (1) bekezdésben említett szerződés alapján hozott, házasság érvénytelenítésére vonatkozó bármely határozatot a III. fejezetben megállapított feltételek szerint a tagállamokban el kell ismerni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított rendelkezések a Szentszékkel kötött következő nemzetközi szerződésekre (konkordátumok) vonatkozásában is alkalmazásra kerülnek:

a) az Olaszország és a Szentszék között, az 1984. február 18-án Rómában aláírt megállapodással és kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, 1929. február 11-én kelt Lateráni Konkordátum;

b) a Szentszék és Spanyolország között 1979. január 3-án kelt, jogi ügyekről szóló megállapodás.

(4) A (2) bekezdésben előírt határozatok elismerése Olaszországban vagy Spanyolországban ugyanazon eljárásnak és ellenőrzésnek lehet alávetve, mint amelyek az egyházi bíróságok által a (3) bekezdésben említett, a Szentszékkel kötött nemzetközi szerződéseknek megfelelően hozott határozatokra alkalmazhatók.

(5) A tagállamok megküldik a Bizottságnak:

a) az (1) és (3) bekezdésben említett szerződések másolatát;

b) ezen szerződések felmondását vagy módosítását.

41. cikk

Két vagy több jogrendszerrel rendelkező tagállamok

tekintettel egy olyan tagállamra, amelynek különböző területi egységeiben két vagy több jogrendszer vagy szabályrendszer vonatkozik az e rendelettel szabályozott ügyekre:

a) bármely hivatkozás az adott tagállamban levő szokásos tartózkodási helyre, a területi egységen belüli szokásos tartózkodási helyre vonatkozik;

b) bármely hivatkozás az állampolgárságra, illetve az Egyesült Királyság esetében a "domicile" – ra (lakóhelyre) az adott állam joga szerinti területi egységre vonatkozik;

c) bármely hivatkozás valamely tagállam hatóságára, amelyhez házasság felbontására, különválásra vagy házasság érvénytelenítésére vonatkozó kérelmet nyújtottak be, azon területi egység hatóságára vonatkozik, amelyhez ilyen kérelmet nyújtottak be;

d) bármely hivatkozás egy megkeresett tagállam szabályaira annak a területi egységnek a szabályaira vonatkozik, amelyben a joghatóság, az elismerés vagy a végrehajtás felmerül.

V. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

42. cikk

(1) E rendelet rendelkezései csak a rendelet hatálybalépését követően kezdődött jogi eljárásokra, elkészített, illetve nyilvántartásba vett végrehajtható okiratokra és a bíróság által az eljárásban jóváhagyott egyezségekre alkalmazhatók.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt indított eljárásokban a hatálybalépést követően hozott határozatok a III. fejezet rendelkezéseinek megfelelően kerülnek elismerésre és végrehajtásra, ha a joghatóság olyan szabályokon alapul, amelyek e rendelet II. fejezetében előírtakkal vagy az eredetileg eljáró tagállam és a megkeresett tagállam között kötött és az eljárás megindulásakor hatályban levő egyezménnyel összhangban vannak.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. cikk

Felülvizsgálat

Legkésőbb 2006. március 1-jéig és azt követően ötévenként a Bizottság jelentést készít az Európai Parlament, a Tanács és a Gazdasági és Szociális Bizottság részére e rendelet alkalmazásáról, különös tekintettel annak 36. és 39. cikkére, valamint 40. cikke (2) bekezdésére. A jelentéshez szükség szerint módosítási javaslatot mellékelnek.

44. cikk

A bíróságok és jogorvoslati eljárások listájának módosítása

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot a bíróságok, valamint jogorvoslati eljárásokat az I–III. mellékletében található listáját módosító szövegekről. A Bizottság a vonatkozó mellékleteket ennek megfelelően módosítja.

(2) A IV. és V. mellékletben szereplő formanyomtatványok frissítésére és a technikai kiigazítások elvégzésére a 45. cikk (2) bekezdésében megjelölt tanácsadási eljárásnak megfelelően kerül sor.

45. cikk

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdés szerintieljárásra való hivatkozás esetén, az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

46. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet 2001. március 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.

Kelt Brüsszelben, 2000. május 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. Costa

[1] HL C 247., 1999.8.31., 1. o.

[2] 1999. november 17-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[3] HL C 368., 1999.12.20., 23. o.

[4] HL C 221., 1998.7.16., 1.o. Az egyezmény kidolgozásának napján a Tanács tudomásul vette a Mme Alegría Borrás által készített, az egyezményrõl szóló részletes jelentést, amely a fent említett Hivatalos Lap 27. oldalán található.

[5] HL C 184., 1999.7.17., 23. o.

[6] HL L 160/19., 2000.6.30., 37. o.

[7] Egyik tagállam sem tett ilyen nyilatkozatot a rendelet elfogadásakor.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A 22. cikkben előírt kérelmeket a következő bíróságokhoz kell benyújtani:

- Belgiumban a

/

/

,

- Németországban:

- a "Kammergericht" (Berlin) kerületben, a, "Familiengericht Pankow/Weissensee"

- a fennmaradó "Oberlandesgerichte kerületekben a megfelelő""Oberlandesgericht" székhelyén elhelyezkedő "Familiengericht" – hez

- Görögországban a "Μονομελές Πρωτοδικείο",

- Spanyolországban a "Juzgado de Primera Instancia",

- Franciaországban a "tribunal de grande instance" elnöklő bírája,

- Írországban a "High Court",

- Olaszországban a "Corte d'apello",

- Luxemburgban a "Tribunal d'arrondissement" elnöklő bírája,

- Hollandiában a "arrondissementsrechtbank" elnöklő bírája,

- Ausztriában a "Bezirksgericht",

- Portugáliában a "Tribunal de Comarca vagy""Tribunal de Familia",

- Finnországban a

/

- Svédországban a "Svea hovrätt",

- az Egyesült Királyságban:

(a) Angliában és Walesben a "High Court of Justice";

(b) Skóciában a "Court of Session";

(c) Észak-Írországban a "High Court of Justice";

(d) Gibraltáron a "Supreme Court".

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A 26. cikkben előírt jogorvoslatot a következőkben felsorolt bíróságokhoz kell benyújtani:

- Belgiumban:

a) a végrehajthatóvá nyilvánítást kérelmező fél jogorvoslatot nyújthat be a "cour d'appel"– hoz vagy a "hof van beroep"– hoz;

b) akivel szemben végrehajtást kérnek, ellenvetést nyújthat be a

"tribunal de première instance"

/

"rechtbank van eerste aanleg"

/

"erstinstanzliches Gericht"

– hez,

- Németországban az "Oberlandesgericht",

- Görögországban az "Εφετείο",

- Spanyolországban az "Audiencia Provincial",

- Franciaországban a "Cour d'appel",

- Írországban a "High Court",

- Olaszországban a "Corte d'appello",

- Luxemburgban a "Cour d'appel",

- Hollandiában:

a) ha a kérelmező vagy a jelen lévő alperes nyújt be jogorvoslatot: a "gerechtshof";

b) ha a távolmaradásra engedélyt kapott alperes nyújt be jogorvoslatot: az "arrondissementsrechtbank",

- Ausztriában a "Bezirksgericht",

- Portugáliában a "Tribunal da Relação",

- Finnországban a

/

,

- Svédországban a "Svea hovrätt",

- az Egyesült Királyságban:

(a) Angliában és Walesben a "High Court of Justice";

(b) Skóciában a "Court of Session";

(c) Észak-Írországban a "High Court of Justice";

(d) Gibraltáron a "Court of Appeal".

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A 27. cikkben előírt jogorvoslatokkal lehet élni az egyes tagállamokban:

- Belgiumban, Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Luxemburgban és Hollandiában semmisségi panasszal,

- Németországban "Rechtsbeschwerde" - vel,

- Írországban a Legfelsőbb Bírósághoz egy jogszabálysértésen alapuló jogorvoslattal,

- Ausztriában egy "Revisionsrekurs" - szal,

- Portugáliában, egy "recurso restrito à matéria de direito" - val,

- Finnországban egy jogorvoslattal a

/

- hez,

- Svédországban egy jogorvoslattal a "Högsta domstolen" - hez,

- az Egyesült Királyságban egyetlen jogszabálysértésen alapuló jogorvoslatra hivatkozva.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

A 33. cikkben említett igazolás a házassági ügyekre vonatkozó határozatok esetén

1. Az eredetileg eljáró tagállam …

2. Az igazolást kibocsátó bíróság vagy hatóság

2.1. Név …

2.2. Cím …

2.3. Tel./fax/e-mail …

3. Házasságra vonatkozó adatok

3.1. Feleség

3.1.1. Teljes név …

3.1.2. Születési hely (ország, helység) …

3.1.3. Születési idő …

3.2. Férj

3.2.1. Teljes név …

3.2.2. Születési hely (ország, helység) …

3.2.3. Születési idő …

3.3. A házasságkötés helye (ország, helység) (amennyiben ismert) és ideje

3.3.1. Házasságkötés országa …

3.3.2. Házasságkötés helye (amennyiben ismert) …

3.3.3. Házasságkötés ideje …

4. Bíróság, amely a határozatot meghozta

4.1. A bíróság neve …

4.2. A bíróság székhelye …

5. Határozat

5.1. Kelte …

5.2. Hivatkozási szám …

5.3. A határozat típusa

+++++ TIFF +++++

5.3.1. | Házasság felbontása | |

+++++ TIFF +++++

5.3.2. | Házasság érvénytelenítése | |

+++++ TIFF +++++

5.3.3. | Különválás | |

5.4. Az alperes távollétében hozták-e meg a határozatot?

+++++ TIFF +++++

5.4.1. | nem | |

+++++ TIFF +++++

5.4.2. | igen | |

6. Költségmentességben és/vagy jogi segítségnyújtásban részesített felek neve …

7. Az eredeti tagállam joga szerint van-e helye további jogorvoslatnak a határozatot illetően?

+++++ TIFF +++++

7.1. | Nem | |

+++++ TIFF +++++

7.2. | Igen | |

8. A joghatás beálltának időpontja a tagállamban, ahol a határozatot meghozták

8.1. Házasság felbontása …

8.2. Különválás …

Kelt …, … -n | Aláírás és/vagy bélyegző |

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

A 33. cikkben említett igazolás a szülői felelősségre vonatkozó határozatokról

1. Az eredetileg eljáró ország …

2. Az igazolást kibocsátó bíróság vagy hatóság

2.1. Név …

2.2. Cím …

2.3. Tel./fax/e-mail …

3. Szülők

3.1. Anya

3.1.1. Teljes név …

3.1.2. Születési idő és hely …

3.2. Apa

3.2.1. Teljes név …

3.2.2. Születési idő és hely …

4. Bíróság, amely a határozatot meghozta

4.1. A bíróság neve …

4.2. A bíróság székhelye …

5. Határozat

5.1. Kelte …

5.2. Hivatkozási szám …

5.3. Az alperes távollétében hozták-e meg a határozatot?

+++++ TIFF +++++

5.3.1. | nem | |

+++++ TIFF +++++

5.3.2. | igen | |

6. Gyermekek, akikre a határozat vonatkozik [2]

6.1. Teljes név és születési idő …

6.2. Teljes név és születési idő …

6.3. Teljes név és születési idő …

6.4. Teljes név és születési idő …

7. Költségmentességben és/vagy jogi segítségnyújtásban részesített felek neve …

8. Végrehajthatóság és kézbesítés tanúsítása

8.1. Végrehajtható-e a határozat az eredeti tagállam jogának megfelelően?

+++++ TIFF +++++

8.1.1. | Igen | |

+++++ TIFF +++++

8.1.2. | Nem | |

8.2. Kézbesítették-e a határozatot annak a félnek, akivel szemben a végrehajtást kérik?

+++++ TIFF +++++

8.2.1. | Igen | |

8.2.1.1. A fél teljes neve …

8.2.1.2. Kézbesítés időpontja …

+++++ TIFF +++++

8.2.2. | Nem | |

Kelt …, … -n | Aláírás és/vagy bélyegző |

[2] Ha négynél több gyermekre vonatkozik, használjon egy második formanyomtatványt.

--------------------------------------------------