Az (EU) 2015/849 irányelv (negyedik pénzmosási irányelv) a pénzmosás1 és a terrorizmusfinanszírozás2 elleni küzdelemhez kíván hozzájárulni oly módon, hogy megelőzi a pénzügyi piacokon keresztül e célokból történő visszaéléseket.
Az előző 2005/60/EK irányelv (a harmadik pénzmosás elleni irányelv) helyébe lép, amely 2007-ben lépett hatályba.
Arra törekszik, hogy megszüntessen minden kétértelműséget az előző irányelvre és a kapcsolódó jogszabályokra vonatkozóan, valamint az Európai Unió (EU) valamennyi tagállamában növelje a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem szabályainak következetességét.
Az aktualizált ajánlások tükrözése érdekében az (EU) 2023/1113 módosító rendelet az irányelv hatálya alá korábban nem tartozó virtuáliseszköz-szolgáltatók további kategóriáit vezeti be, amelyeket az (EU) 2023/1114 rendelet, a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet határoz meg (lásd az összefoglalót). Az (EU) 2023/1113 módosító rendelet továbbá szabályokat állapít meg annak biztosítására, hogy a kriptoeszköz3-szolgáltatók4 képesek legyenek megfelelően csökkenteni a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatban őket érintő kockázatokat.
FŐBB PONTOK
Az irányelv a következőkre alkalmazandó:
hitelintézetek;
pénzügyi intézetek;
kijelölt nem pénzügyi vállalkozások és foglalkozások, mint például
könyvvizsgálók,
külső könyvelők,
adótanácsadók,
közjegyzők és jogászok bizonyos körülmények fennállása esetén,
ingatlanügynökök, amennyiben az ingatlanok 10 000 eurót meghaladó bérleti díjért történő bérbeadása során közvetítőként járnak el,
árukereskedők (például a nemesfém- és drágakő-kereskedők, amennyiben a készpénzfizetések összege eléri, illetve meghaladja a 10 000 eurót),
műkereskedők, amennyiben az ügylet értéke 10 000 euró, vagy meghaladja azt,
szerencsejáték-szervezők.
Az irányelv:
szigorítja az ügyfelek – különösen a gazdasági társaságok és a jogi társulások (bizalmi vagyonkezelési konstrukciók) – tényleges tulajdonosainak5 átláthatóságával kapcsolatos szabályokat;
megköveteli, hogy a gazdasági társaságok tényleges tulajdonosaival kapcsolatos információkat minden tagállamban egy központi nyilvántartásban tárolják, például kereskedelmi nyilvántartásban vagy cégjegyzékben, vagy nyilvános nyilvántartásban;
felhívja a figyelmet a pénzmosás/terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem hiányosságaira és az azokra való reagálásra: a tagállamok által elvégzendő nemzeti kockázatértékelések mellett az Európai Bizottság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának a belső piacot és a határokon átnyúló tevékenységeket érintő kockázatairól is készít értékeléseket (az első jelentést 2017 júniusában tette közzé);
az uniós pénzügyi rendszer védelme érdekében összehangolt európai politikát hoz létre az olyan nem uniós országok (harmadik országok) kezelése érdekében, amelyek nem rendelkeznek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel: a „kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok” első uniós listáját a Bizottság 2016 júliusában egy felhatalmazáson alapuló jogi aktussal fogadta el, a listát pedig azóta már többször módosították;
megerősíti és javítja a pénzügyi információs egységek közötti együttműködést, amelyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben a kulcsfontosságú szereplők közé tartoznak: a pénzügyi információs egységek közötti szisztematikus információcserét fejlett technikai infrastruktúrákon keresztül, a FIU.net segítségével kell elvégezni, amely egy kifinomult adatösszevetési technológiát alkalmazó decentralizált számítógépes hálózat;
előírja, hogy a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás gyanúját be kell jelenteni az állami hatóságok (általában a pénzügyi információs egységek) felé;
a címzettek számára előírja az alábbiak bevezetését:
támogató intézkedések, melyek biztosítják például a személyzet kielégítő képzését, valamint a megfelelő belső megelőző politikák és eljárások létrehozását,
kiegészítő biztosítékok – ilyen lehet a fokozott ügyfél-átvilágítás – az olyan kiemelt kockázatot rejtő helyzetekre, mint például az EU-n kívüli bankokkal folytatott kereskedés, és különös tekintettel arra, ha az ügyfél olyan harmadik országban letelepedett természetes személy, illetve jogi entitás, amelyet a Bizottság kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősített;
megtiltja, hogy a bankok nem névre szóló trezorfiókokat nyissanak, nem névre szóló számlát vezessenek és nem névre szóló takarékbetétkönyvet nyissanak;
olyan intézkedéseket foglal magában, amely kezeli az előre fizetett kártyákkal és a virtuális fizetőeszközökkel kapcsolatos kockázatokat azáltal, hogy:
a jelenlegi 250 euróról 150 euróra csökkenti azt a küszöbértéket, amelyet meghaladva az előre fizetett kártyák tulajdonosainak igazolniuk kell a személyazonosságukat,
lehetővé teszi a nemzeti pénzügyi információs egységek számára, hogy olyan információkat szerezzenek, melyek segítségével nyomon követhetik a virtuális fizetőeszköz tulajdonosát;
megerősíti a pénzügyi információs egységek közötti együttműködést, ami lehetővé teszi a számukra, hogy még több információt osszanak meg;
-jétől az Európai Bankhatóság (EBH) feladata a pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára történő felhasználásának megelőzése, valamint az összes uniós pénzügyi szolgáltató és illetékes hatóság e területen tett erőfeszítéseinek irányítása, koordinálása és nyomon követése (lásd az összefoglalót).
Az (EU) 2023/1113 módosító rendelet
Az (EU) 2023/1113 rendelet létrehoz egy rendszert a kriptoeszköz-átruházások kezelésére annak biztosítása érdekében, hogy azokat ne használják fel illegálisan, például szankciók kijátszására, illetve terrorizmus vagy háború finanszírozására. A kriptoeszközök átruházására vonatkozó nemzetközi normák betartása és ezen eszközök nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében előírja a kriptoeszközök-szolgáltatók számára, hogy az általuk kezelt eszközök átruházásáról – azok értékétől függetlenül – gyűjtsenek bizonyos információkat az átadó felekről és a kedvezményezettekről, és ezeket az információkat tegyék elérhetővé a hatóságok számára.
Az (EU) 2023/1113 rendelet a következőképpen módosította az (EU) 2015/849 irányelvet:
az (EU) 2023/1114 rendeletben meghatározottaknak megfelelően tartalmazza a kriptoeszköz-szolgáltatók valamennyi kategóriáját a „pénzügyi intézményeknek” az (EU) 2015/849 irányelvben foglalt fogalommeghatározása szerint (3. cikk);
előírja a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy a saját tárhelyen működtetett címekre irányuló vagy azokról kiinduló kriptoeszköz-átruházásokkal összefüggő kockázatokkal arányos kockázatenyhítő intézkedéseket alkalmazzanak, és adott esetben fokozott átvilágítást hajtsanak végre (19a. cikk);
előírja a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy megfelelő kockázatenyhítő intézkedéseket alkalmazzanak, amikor kriptoeszköz-szolgáltatások végrehajtását magában foglaló, nem az Unióban letelepedett válaszadó szervezettel fennálló, határokon átnyúló levelezőbanki kapcsolatot hoznak létre (új 19b. cikk);
lehetővé teszi a tagállamok számára annak előírását, hogy a területükön fiókteleptől eltérő formában letelepedett és egy másik tagállamban bejegyzett székhellyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók központi kapcsolattartó pontot jelöljenek ki a területükön (45. cikk, (9) bekezdés);
eltörli a regisztrációs követelményeket a kriptoeszköz-szolgáltatók azon kategóriái tekintetében, amelyek az (EU) 2023/1114 rendelet (47. cikk (1) bekezdés) értelmében egységes engedélyezési rendszer hatálya alá kerülnek – az (EU) 2015/849 irányelv ezen módosításai emellett az Európai Bankfelügyeleti Hatóság számára is előírják, hogy iránymutatásokat adjon ki bizonyos kérdésekről, többek között a következőkről:
azok a kritériumok és elemek, amelyeket a kriptoeszköz-szolgáltatók kötelesek figyelembe venni a kriptoeszköz-szolgáltatások végrehajtását magában foglaló, határokon átnyúló levelezőbanki kapcsolataik értékelése során, ideértve a válaszadó szervezettel kapcsolatos kockázatenyhítő intézkedéseket, például a kriptoeszköz-szolgáltatók által abban az esetben meghozandó minimumintézkedéseket, ha a válaszadó szervezet nincs nyilvántartásba véve vagy nem rendelkezik engedéllyel (új 19b. cikk),
azok a kockázati változók és kockázati tényezők, amelyeket a kriptoeszköz-szolgáltatóknak figyelembe kell venniük az üzleti kapcsolatok létesítése vagy a kriptoeszköz-ügyletek lebonyolítása során (18. cikk),
a kriptoeszköz-szolgáltatók által bevezetendő intézkedések, amelyek a kriptoeszközök saját tárhelyen működtetett címre6 történő vagy onnan induló átruházásához kapcsolódó pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosítására és értékelésére szolgálnak (új 19a. cikk),
hogy a fokozott ügyfél-átvilágításra vonatkozó intézkedések és a megfelelő kockázatenyhítő intézkedések hogyan alkalmazandók abban az esetben, ha a kötelezett szolgáltatók kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtanak olyan kriptoeszköz-szolgáltatókkal együtt, amelyek nincs nyilvántartásba véve vagy nem rendelkeznek engedéllyel (új 24a. cikk).
Az (EU) 2015/849 irányelv kiegészítése
Az (EU) 2019/758 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet további intézkedéseket határoz meg, ideértve azokat a minimális intézkedéseket is, amelyeket a hitelintézeteknek és a pénzügyi intézményeknek meg kell hozniuk annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljék a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának a kockázatát, abban az esetben, ha egy nem uniós ország törvénye nem engedélyezi az egész csoportra kiterjedő politikáknak és eljárásoknak a csoport részét képező és harmadik országbeli székhelyű fióktelepek vagy többségi tulajdonú leányvállalatok szintjén történő végrehajtását.
Hatályon kívül helyezés
Az (EU) 2015/849 irányelvet hatályon kívül helyezi és felváltja az (EU) 2024/1640 irányelv (lásd az összefoglalót).
MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK EZEK A SZABÁLYOK?
Az (EU) 2015/849 irányelv óta hatályos, és a tagállamokban eredetileg -ig kellett törvénybe foglalni. Ezt a határidőt azonban számos módosítással meghosszabbították, különös tekintettel az (EU) 2018/843 irányelvre, melyet -ig kellett teljes mértékben átültetni az uniós országok nemzeti jogába. A módosított (EU) 2015/849 irányelv 30. cikkében említett nyilvántartások létrehozására ugyanezen időpont volt érvényes. Az ugyanezen irányelv 31. cikkében említett nyilvántartásokat -ig kellett létrehozni.
Az (EU) 2023/1113 módosító rendelet által bevezetett módosítások -án lépnek hatályba.
HÁTTÉR
Az irányelv része a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését célzó uniós jogalkotási intézkedéscsomagnak, amely magában foglalja a pénzátutalások követhetőségéről szóló (EU) 2015/847 rendeletet (lásd az összefoglalót). A részét képezi továbbá a pénzügyi bűncselekményekkel szembeni fellépésre irányuló átfogó uniós stratégiának, amely kiterjed az alábbi szervezetek munkájára is:
Pénzmosás. Bűncselekményekből származó jövedelmek látszólag tiszta eredetű forrássá alakítása, általában a pénzügyi rendszereken keresztül, például a pénz forrásának elkendőzésével, formájának átalakításával vagy olyan helyre történő átmozgatásával, ahol kevésbé kelthet figyelmet.
Terrorizmusfinanszírozás. Pénzeszközök rendelkezésre bocsátása vagy gyűjtése azzal a szándékkal, hogy azokat terrorcselekmények végrehajtására használják fel.
Kriptoeszközök. Olyan érték vagy jog digitális megjelenítése, amely elektronikusan átruházható és tárolható egy főkönyvi technológián (DLT) vagy hasonló (a DLT-hálózati csomópontok adott körében konszenzusos mechanizmus alkalmazásával megosztott és szinkronizált) technológián alapuló adattár alkalmazásával.
Kriptoeszköz-szolgáltatók. Olyan jogi személy vagy más vállalkozás, aki vagy amely foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében szakmai alapon egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt ügyfelek részére, és aki vagy amely az (EU) 2023/1114 rendelettel összhangban kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújthat.
Tényleges tulajdonos. Az a személy, aki a vállalat végső tulajdonosa vagy irányítója.
Saját tárhelyen működtetett cím. Olyan megosztott főkönyvi cím, amely a következők egyikéhez sem kapcsolódik: kriptoeszköz-szolgáltatók vagy az Unióban nem letelepedett olyan szervezetek, amelyek a kriptoeszköz-szolgáltatókéihoz hasonló szolgáltatásokat kínálnak.
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve () a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., , 73–117. o.)
Az (EU) 2015/849 irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1113 rendelete () a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról (HL L 150., , 1–39. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelete () a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L 150., , 40–205. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2177 irányelve () a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról (HL L 334., , 155–163. o.)
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról (COM(2022) 554 final, )
A Bizottság (EU) 2020/1039 ajánlása () az uniós vállalkozásoknak nyújtott állami pénzügyi támogatásnak a nem együttműködő országokkal és területekkel való kapcsolatok hiányától való függővé tételéről (HL L 227., , 76–79. o.)
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról (COM(2019) 370 final, )
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a pénzügyi információs egységek közötti együttműködés keretének értékeléséről (COM(2019) 371 final, )
A Bizottság (EU) 2019/758 felhatalmazáson alapuló rendelete () az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a hitelintézetek és pénzügyi intézmények által bizonyos harmadik országokban a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat csökkentése érdekében hozandó minimális intézkedésekre és kiegészítő intézkedések típusaira vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 125., , 4–10. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve () a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (HL L 156., , 43–74. o.)
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról (COM(2017) 340 final, )
A Bizottság (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelete () az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 254., , 1–4. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete () a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., , 1–18. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete () az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., , 12–47. o.)