21.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 16/3

(1)

A 89/398/EGK irányelv különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozik, amelyek különleges összetételüknél vagy gyártási eljárásuknál fogva alkalmasak arra, hogy a népesség egyedi csoportjainak különleges táplálkozási igényeit kielégítsék. A lisztérzékenységben szenvedők a népesség olyan egyedi csoportját képezik, amelynek tagjai állandó glutén-intoleranciában szenvednek.

(2)

Az élelmiszeripar számos olyan terméket fejlesztett ki, amelyet a „gluténmentes” vagy más, ezzel azonos értelmű megnevezéssel mutatnak be. Az ezen termékmegnevezések használatának feltételeire vonatkozó eltérő nemzeti rendelkezések akadályozhatják az érintett termékek szabad mozgását és a fogyasztók egységesen magas szintű védelmét. Az egyértelműség érdekében, illetve azért, hogy a fogyasztókat ne zavarják össze a nemzeti szinten használt különböző termékmegnevezések, indokolt a glutén hiányára utaló kifejezések használatának feltételeit közösségi szinten meghatározni.

(3)

A búza (vagyis minden Triticum fajta, például durumbúza, tönköly és kamut), rozs és árpa olyan gabonafélék, amelyekről tudományosan kimutatták, hogy glutént tartalmaznak. Az e gabonákban található glutén károsíthatja a lisztérzékenységben szenvedők egészségét, ezért e gabonákat ők nem fogyaszthatják.

(4)

A glutén kivonása a glutént tartalmazó gabonákból jelentős technikai nehézséget okoz és komoly gazdasági ráfordítást igényel, ezért nehéz teljesen gluténmentes élelmiszereket gyártani. Következésképpen számos, a piacon jelen levő különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszer tartalmazhat kis mennyiségű gluténmaradékot.

(5)

A legtöbb – de nem minden – lisztérzékenységben szenvedő étrendje tartalmazhat zabot, anélkül, hogy az az egészségét károsítaná. E kérdés jelenleg a tudományos közösség tanulmányainak és kutatásának tárgyát képezi. Komoly gondot jelent azonban a zabnak búzával, rozzsal vagy árpával történő szennyeződése, a gabona betakarítása, szállítása, raktározása vagy feldolgozása során. Ezért e termékek címkézése során figyelembe kell venni a zabot tartalmazó termékek gluténszennyezettségének kockázatát.

(6)

A lisztérzékenységben szenvedők adott határértéken belül változó, kis mennyiségű glutént képesek elviselni. Annak érdekében, hogy a piacon mindenki hozzáférhessen az igényeinek és érzékenységi szintjének megfelelő élelmiszerek választékához, az adott határértéken belül eltérő, alacsony gluténszintű termékválasztékot kell kialakítani. Fontos azonban, hogy a különböző termékeket megfelelő módon címkézzék fel annak biztosítása érdekében, hogy a lisztérzékenységben szenvedők megfelelően használják azokat, a tagállamok tájékoztató kampányainak segítségével.

(7)

Azokat a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszereket, amelyeket úgy alakítottak ki, dolgoztak fel vagy készítettek el, hogy a lisztérzékenységben szenvedők táplálkozási igényeinek megfeleljenek, és mint ilyet forgalmaznak, a „rendkívül kis gluténtartalmú” vagy „gluténmentes” címkével kell ellátni, a rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően. Ezeknek az előírásoknak az olyan élelmiszerek használatával lehet eleget tenni, amelyekben a glutént tartalmazó egy vagy több összetevő gluténtartalmát különleges feldolgozás útján csökkentették, és/vagy olyan élelmiszerek használatával, amelyeknél a glutént tartalmazó összetevőket más, eleve gluténmentes összetevőkkel helyettesítették.

(8)

A 89/398/EGK irányelv 2. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azoknál a normál fogyasztásra szánt élelmiszereknél, amelyek különleges táplálkozási célokra is alkalmasak, ezt a tulajdonságot fel lehet tüntetni. Ezért az olyan normál élelmiszer esetében, amely a gluténmentes étrendnek is része lehet, mivel nem tartalmaz gluténtartalmú gabonából vagy zabból származó összetevőket, lehetővé kell tenni, hogy a gluténmentességet jelölő megnevezést feltüntessék. Az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) úgy rendelkezik, hogy ezek a kijelentések nem téveszthetik meg a vásárlót annak sugallása révén, hogy az élelmiszer különleges jellemzőkkel rendelkezik, holott minden hasonló élelmiszer rendelkezik ilyen jellemzőkkel.

(9)

Az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről, valamint az 1999/21/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. december 22-i 2006/141/EK bizottsági irányelv (3) ezen élelmiszerek gyártása során tiltja a gluténtartalmú összetevők felhasználását. Ezért ezen termékek címkézése során tilos a „rendkívül kis gluténtartalmú”, valamint a „gluténmentes” megnevezések használata, hiszen a határozat értelmében ez a címkézés a 100 mg/kg, illetve 20 mg/kg mennyiséget meg nem haladó gluténtartalom megjelölésére használatos.

(10)

A csecsemők és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló, 2006. december 5-i 2006/125/EK bizottsági irányelv (4) a hat hónap alatti gyermekeknek szánt termékek esetén megköveteli a gluténtartalom, illetve gluténmentesség feltüntetését. E termékek gluténmentességét az e rendeletben meghatározott követelmények szerint kell feltüntetni.

(11)

A Codex Alimentarius Bizottság 2008 júliusában, 31. ülésén elfogadta a lisztérzékenységben szenvedők különleges táplálkozási igényeinek kielégítésére szánt élelmiszerekről szóló kódexet (5) („Codex Standard for Foods for Special Dietary Use for Persons Intolerant to Gluten”) annak érdekében, hogy ezek az emberek az igényeiknek és gluténérzékenységi szintjüknek megfelelő élelmiszer-választékhoz hozzáférjenek. Ezt a standardot megfelelő módon figyelembe kell venni e rendelet alkalmazásában.

(12)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők a termelési folyamataikat megfeleltethessék, a rendelet hatálybalépési időpontjának meghatározásakor a szükséges átmeneti időszakot figyelembe kell venni. Azok a termékek azonban, amelyek a rendelet hatálybalépésekor már megfelelnek a rendelet előírásainak, a rendelet hatálybalépését követően forgalmazhatók a Közösségben.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

„lisztérzékenységben szenvedőknek szánt élelmiszerek”: különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek, amelyeket úgy gyártottak, készítettek és/vagy dolgoztak fel, hogy a lisztérzékenységben szenvedők különleges táplálkozási igényeit kielégítsék;

b)

„glutén”: búzából, rozsból, árpából, zabból és ezek keresztezett változataiból, valamint származékaiból származó proteinfrakció, amelyet bizonyos személyek nem tűrnek el, és amely nem oldódik vízben és 0,5 M nátrium-klorid oldatban;

c)

„búza”: valamennyi Triticum fajta.

a)

normál felhasználásra szánt élelmiszerek;

b)

különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek, amelyeket úgy alakítottak ki, dolgoztak fel és/vagy készítettek, hogy a glutén-intoleranciában szenvedők szükségleteitől eltérő különleges táplálkozási igényeit kielégítsék, de amelyek összetételüknél fogva alkalmasak a glutén-intoleranciában szenvedők különleges étrendi igényeinek kielégítésére is.