Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Az (EU) 2024/3011 rendelet célja a hatékony és megfelelő igazságszolgáltatás javítása, valamint annak biztosítása, hogy adott bűncselekményre vonatkozóan az arra legmegfelelőbb helyzetben lévő európai uniós (EU) tagállam folytasson le nyomozást vagy indítson büntetőeljárást. Célja különösen az, hogy megakadályozza a különböző tagállamokban folyó felesleges párhuzamos eljárásokat (ugyanazon gyanúsítottal és ugyanazon tényállásokkal kapcsolatban).
A rendelet ennek érdekében közös szabályokat állapít meg a büntetőeljárások tagállamok közötti átadására vonatkozóan.
FŐBB PONTOK
A határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem
Az EU több igazságügyi együttműködési eszközt is létrehozott azzal a céllal, hogy támogassa a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelmet. Ezek többek között a következők:
Ez a rendelet az első olyan uniós jogi aktus, amelynek tárgya a büntetőeljárások egyik tagállamból a másikba történő átadása.
A büntetőeljárás átadására vonatkozó közös szabályok
A megkereső hatóság abban esetben kérheti a büntetőeljárás valamely másik tagállamba történő átadását, ha úgy ítéli meg (többek között az átadás arányosságának vizsgálata nyomán), hogy a hatékony és megfelelő igazságszolgáltatás célját jobban szolgálná, ha az adott büntetőeljárást valamely másik tagállamban folytatnák le. A megkeresés benyújtása során a megkereső hatóság több kritériumot mérlegel, többek között az alábbiakat:
a bűncselekményt a megkeresett tagállam területén követték el (vagyis abban a tagállamban, ahová a megkereső hatóság a büntetőügyet átadni kívánja), vagy a bűncselekmény tényállási elemeinek részét képező hatások túlnyomó része vagy kár jelentős része a megkeresett állam területén következett be;
egy vagy több gyanúsított vagy vádlott az adott tagállam állampolgára vagy lakosa;
egy vagy több gyanúsított vagy vádlott a megkeresett államban tartózkodik, és ez az állam megtagadja e személyek átadását;
a nyomozás szempontjából releváns bizonyítékok többsége a megkeresett államban található, vagy a releváns tanúk többsége ott rendelkezik lakóhellyel;
a megkeresett államban a gyanúsítottal vagy vádlottal szemben ugyanazon, részben egyező vagy más tényállás miatt büntetőeljárás van folyamatban.
A büntetőeljárás átadására irányuló megkeresést a megkereső hatóságnak a rendelet I. mellékletében meghatározott egységes formanyomtatványon kell összeállítania.
A megkeresett hatóságnak 60 nap áll rendelkezésére a büntetőeljárás átadásának elfogadására vagy elutasítására. Ez az időtartam legfeljebb 30 nappalmeghosszabbítható.
A büntetőeljárás átadását az e rendeletben meghatározott okokon kívüli egyéb okokra hivatkozva nem lehet elutasítani.
Amennyiben a megkeresett tagállam nemzeti joga nem rendelkezik a joghatóságról, a büntetőeljárásra vonatkozó joghatóságot kizárólag e rendelet alapozza meg, az egyedi felsorolt okok alapján.
A büntetőeljárás átadását követően a megkeresett hatóságnak a saját nemzeti jogát és eljárásait kell alkalmaznia. A bűncselekményre a megkeresett állam nemzeti joga által előírt büntetést kell alkalmazni, kivéve, ha az adott jog másképp rendelkezik.
A nemzeti jog szerinti eljárásokkal összhangban a gyanúsított, a vádlott vagy a sértett isjavasolhatja a büntetőeljárásnak a megkereső tagállam vagy a megkeresett tagállam illetékes hatóságai részére az e rendelettel összhangban való átadását.
A megkereső és a megkeresett hatóságok közötti kommunikációt a decentralizált informatikai rendszeren keresztül kell lebonyolítani. A megkereső és a megkeresett hatóságoknak konzultálniuk kell egymással a rendelet hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében. Konzultációkra sor kerülhet az eljárás átadása iránti megkeresés benyújtása előtt is.
Védintézkedések
A büntetőeljárás átadására irányuló megkeresés kibocsátása előtt a megkereső hatóságnak kellően figyelembe kell vennie a gyanúsított/ vádlott, valamint az áldozat jogos érdekeit.
A gyanúsítottat/vádlottat – olyan nyelven, amelyet megért – tájékoztatni kell arról, hogy a büntetőeljárást átadni kívánják, valamint lehetőséget kell biztosítani számára a nyilatkozattételre. Tájékoztatni kell továbbá a megkeresés kibocsátásáról, valamint a büntetőügy átadásának elfogadásáról vagy elutasításáról szóló határozatról, illetve a hatékony jogorvoslathoz való hozzáférés jogáról. Ugyanez a kötelezettség vonatkozik az áldozatra is, függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a megkereső tagállamban rendelkezik lakóhellyel, és a büntetőeljárásról tájékoztatást kap.
A gyanúsítottaknak/vádlottaknak és áldozatoknak joguk van a megkeresett államban a büntetőeljárás átadásának elfogadásáról szóló határozattal szembeni hatékony jogorvoslathoz.
MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?
A rendelet -jén lép hatályba. A decentralizált informatikai rendszer használatáról szóló 24. cikk a rendszer létrehozásáról szóló végrehajtási aktusok hatálybalépésétől számított két év elteltét követő hónap első napjától alkalmazandó.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/3011 rendelete () a büntetőeljárás átadásáról (HL L, 2024/3011., )
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
A Bizottság (EU) 2023/681 ajánlása () az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak és vádlottak eljárási jogairól és a fogva tartás anyagi feltételeiről, C/2022/8987 (HL L 86., , 44–57. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2844 rendelete (2023. december 13.) a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való jog digitalizálásáról, valamint egyes igazságügyi együttműködési jogi aktusok módosításáról (HL L 2023/2844., )
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/850 rendelete () a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén történő, határokon átnyúló elektronikus adatcserére szolgáló számítógépes rendszerről (e-CODEX-rendszer) és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 150., , 1–19. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., , 89. o.)
Az (EU) 2016/680 irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete () a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., , 39–98. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete () az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., , 138–183. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve () a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., , 6–21. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/343 irányelve () a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről (HL L 65., , 1–11. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/800 irányelve () a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról (HL L 132., , 1–20. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve () a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről (HL L 297., , 1–8. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 2013/48/EU irányelve () a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról (HL L 294., , 1–12. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 606/2013/EU rendelete (.) a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről (HL L 181., ., 4–12. o.)
A Bizottság 2013/C 378/02 ajánlása (2013. november 27.) a büntetőeljárás során gyanúsított és vádolt kiszolgáltatott személyekre vonatkozó eljárási biztosítékokról (HL C 378., , 8–10. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 2012/13/EU irányelve () a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról (HL L 142., , 1–10. o.)
A bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, -i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 315., ., 57–73. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/99/EU irányelve ( . ) az európai védelmi határozatról (HL L 338., ., 2–18. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve () a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról (HL L 280., , 1–7. o.).
A Tanács 2009/948/IB kerethatározata () a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről (HL L 328., , 42–47. o.)
A Tanács 2008/841/IB kerethatározata () a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (HL L 300., , 42–45. o.)
A Tanács 2008/909/IB kerethatározata () a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról (HL L 327., , 27–46. o.)
A Tanács 2008/947/IB kerethatározata () a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazásáról (HL L 337., , 102–122. o.)
A Tanács 2002/584/IB kerethatározata () az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról – bizonyos tagállamok nyilatkozatai a kerethatározat elfogadására vonatkozóan (HL L 190., , 1–20. o.)