EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2026.1.29.

COM(2026) 45 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Európai menekültügyi és migrációkezelési stratégia

1.Bevezetés

A migráció kezelése politikai prioritás, és ez a jövőben sem fog változni. A polgárok olyan méltányos és határozott migrációs és menekültügyi politikát várnak el, amely hatékonyan kezeli a migrációt, és hű marad az európai értékekhez.

Az Európai Unió az elmúlt évek folyamatos fejlődésére alapozva most új fejezetet nyit. A Bizottság és a tagállamok szorosan együttműködnek az irreguláris migráció csökkentése és a migrációkezelés javítása érdekében. A migrációs és menekültügyi paktum (a továbbiakban: a paktum) által bevezetett, a szolidaritás és a felelősségvállalás közötti egyensúly megteremtésére irányuló reformok, a határozott migrációs diplomácia, valamint az Unión belüli és kívüli hatékony operatív együttműködés kombinációja eredményesnek bizonyul, amit az irreguláris érkezések számának 2023 óta tartó fokozatos csökkenése is mutat( 1 ).

A migrációkezelésre vonatkozó uniós megközelítés elengedhetetlen a polgárok elvárásainak teljesítéséhez. Olyan megközelítésre van szükség, amely bizonyítja, hogy az EU képes megelőzni az irreguláris migrációt és ellehetetleníteni a migránscsempész-hálózatok működését, megvédeni a háború és az üldözés elől menekülő embereket, valamint gazdaságunk versenyképességének fokozása érdekében arra ösztönözni a tehetségeket, hogy jöjjenek az EU-ba.

Az Unióba illegálisan érkező és ott illegálisan tartózkodó migránsok többsége semmilyen védelemre nem jogosult, és nem rendelkezik tartózkodási jogosultsággal( 2 ). Ráadásul a tartózkodásra nem jogosult személyeknek csak mintegy egynegyede hagyja el ténylegesen az Uniót( 3 ). Nem tolerálhatók a visszaélések azzal a rendszerrel, amelynek célja, hogy védelmet nyújtson a valóban rászorulóknak. Ez a diszfunkcionális helyzet kiskapukat teremtett az Unióban való tartós szabálytalan tartózkodás tekintetében – ami széles körű következményekkel jár az oktatásra, a lakhatásra és a helyi szolgáltatásokra nézve –, ezáltal aláássa a közvélemény abba vetett bizalmát, hogy Európa képes kezelni a migrációt és az európai érdekek alapján alakítani migrációs politikáját. Azt is befolyásolja, hogy Európa képes-e további munkaerőt vonzani, amelyre gazdaságainknak és munkaerőpiacainknak sürgősen szükségük van. Emellett 2021 óta Belarusz és Oroszország eszközként használják a migránsokat, ami tovább bonyolította az Unió migrációs és biztonsági környezetét, és a migrációt politikai célokra felhasználó hibrid fenyegetések új formáit hozta létre.

Az EU-ba illegálisan belépők 90 %-a ehhez bűnözői csoportok és migránscsempész-hálózatok( 4 ) által nyújtott szolgáltatásokat vesz igénybe, ami veszélyezteti az emberek életét a sivatagban és a tengereken, megfosztja az embereket méltóságuktól a nyereségszerzés céljából, és sérti az alapvető jogokat. A migránscsempészés olyan bűnözői szerveződések táptalaja, amely társadalmi feszültséget és bizonytalanságot teremt a migrációs útvonalak mentén. Bár legitim törekvés lehet, hogy valaki az Európai Unióban kíván jobb életet biztosítani magának, a védelemre nem jogosultaknak ezt jogszerűen, a megfelelő legális migrációs lehetőségek kihasználásával kell megtenniük. Minden egyes megakadályozott csempészút életet menthet.

Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy olyan térség legyen, amely védelmet nyújt a háború és az üldözés elől menekülők számára. Az uniós és a nemzetközi jog értelmében kötelező védelmet biztosítani az arra rászorulóknak. Európa maga nagyszámú menekültnek nyújt védelmet, nemzetközi szinten pedig az uniós diplomácia és pénzügyi támogatás segíti a harmadik országokban befogadott menedékkérők és menekültek védelmét.

Az EU által az ukránoknak nyújtott támogatás a legújabb szemléletes példája annak a hosszú múltra visszatekintő hagyománynak, amely az idők során fokozatosan alakult ki. Az európai polgárok megnyitották otthonaikat az Ukrajna elleni orosz agressziós háború elől menekülők előtt( 5 ), amely miatt a második világháború óta a legtöbb ember kényszerült lakóhelye elhagyására Európában, és közülük több mint négymillióan jelenleg is az Unióban tartózkodnak. Az Unió és a tagállamok továbbra is prioritásként kezelik az ukránok átmeneti védelmének biztosítását, csakúgy, mint a hazatérésük összehangolt és fokozatos megközelítés alapján történő támogatását országuk újjáépítésének elősegítése érdekében, amennyiben a helyzet ezt lehetővé teszi. Emellett 2015 és 2024 között az átmeneti védelemben részesülők mellett mintegy 3,9 millió menedékkérő kapott védelmi jogállást az EU-ban. Csak 2024-ben mintegy 438 000 menedékkérő részesült védelemben( 6 ).

A tagállamok menekültügyi rendszereivel való visszaélések azonban aláássák azon képességüket, hogy védelmet és megfelelő befogadást nyújtsanak a rászorulóknak, valamint integrációs programokat kínáljanak az Unióban való tartózkodásra jogosult migránsoknak. Ezenkívül az említett visszaélések a schengeni térséget is aláássák, mivel a szabálytalan továbbutazások magát a belső határok nélküli szabad mozgás eszméjét kérdőjelezik meg. A paktum átalakítja az európai migrációs és menekültügyi rendszert, nagyobb ellenőrzést ír elő az irreguláris migráció felett, egyszerűsíti a menekültügyi szabályokat és eljárásokat, erősíti a rezilienciát és a felkészültséget, valamint az esetleges jövőbeli válságok kezelésére szolgáló eszközöket vezet be.

Az irreguláris migráció megelőzése, a háború és az üldözés elől menekülők védelme, valamint a tehetségek mobilitásának ösztönzése az EU és partnerei közös érdeke. Bár az Unió továbbra is dolgozik migrációkezelési rendszereinek javításán, sikerének kulcsa az EU-n kívüli partnerországokkal folytatott jó együttműködésben rejlik. Végső soron egyetlen ország sem képes egyedül kezelni e globális jelenség kihívásait, és minden partnernek szerepet kell játszania az útvonal egészére kiterjedő megközelítésben. Miközben az európai migrációs politika továbbra is szilárd belső kereten nyugszik, a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a partnerországokkal való együttműködésre. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve, a Team Europe megközelítés keretében meg fogja kettőzni az erre irányuló erőfeszítéseit.

Az Unió továbbra is vonzó célpont a turisták, a diákok, a kutatók és a munkavállalók számára, mivel a nem uniós állampolgárok több mint 90 %-a legális és ellenőrzött módon érkezik az EU-ba. Ez hozzájárul gazdaságaink, társadalmaink és kultúránk alakításához. 2024-ben 1,7 millió ember érkezett jogszerűen az EU-ba munkavállalás és tanulás céljából( 7 ). Az uniós határigazgatás és vízumpolitika közelmúltbeli digitalizációja nyomán az utazók azt tapasztalhatják, hogy a várakozási idő csökkent, az eljárások pedig egyszerűsödtek, ugyanakkor továbbra is a legmagasabb szintű biztonsági normák érvényesülnek.

Az EU nyitott, globálisan összekapcsolt kontinens, ahol a munkaképes korú népesség idősödik és csökken, és jelenleg számos ágazatban munkaerő- és szakemberhiánnyal küzd. A gazdasági növekedés fenntartása, valamint a versenyképesség és a nyitott stratégiai autonómia előmozdítása érdekében az Uniónak a világ minden részéről ide kell vonzania a tehetségeket, és meg kell őket tartania. E célból az Uniónak és tagállamainak kezelniük kell a rendszereinket lassító – többek között a vízumfeldolgozással és a képesítések elismerésével kapcsolatos – szűk keresztmetszeteket, és fokozniuk kell a partnerekkel folytatott stratégiai együttműködést, hogy megkönnyítsék a tehetségeknek az Unióba és tagállamokba való bejutását, előmozdítva a diákok, kutatók és munkavállalók érkezését minden készségszinten, valamint maximalizálva a már itt tartózkodók emberi potenciálját.

Hosszabb távon továbbá figyelembe kell vennie a folyamatban lévő technológiafejlesztéseket, amelyek új, még kiaknázatlan lehetőségeket nyitnak meg a hatékonyabb és biztonságosabb migrációs folyamatok előtt. A stratégia célja, hogy kiaknázza a digitalizációban és a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket a migráció és a menekültügy terén annak érdekében, hogy korszerű, biztonságos és hatékony eszközöket biztosítson a tagállamok számára a döntéshozatal színvonalának, következetességének és időszerűségének javításához, valamint a biztonság növeléséhez, ezzel párhuzamosan pedig javítsa az embereknek nyújtott szolgáltatásokat.

Ezt a stratégiát a Bizottság a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelettel( 8 ) összhangban dolgozta ki, és az a tagállamok( 9 ) által az említett rendelettel( 10 ) összhangban benyújtott nemzeti stratégiákra épül, továbbá figyelembe veszi az Európai Parlament( 11 ), a tagállamok és a különböző érdekelt felek véleményét, többek között az uniós ügynökségek szakértelmét is. A stratégia célja az európai migrációs és menekültügyi politika olyan jövőképének kialakítása, amely erősíti az EU kohézióját, innovatív megoldásokra törekszik, valamint meghatározza az EU regionális és globális szerepét a következő öt évre. Az e stratégia szerinti intézkedések a Chartával összhangban az alapvető jogok tiszteletben tartásán és nemzetközi kötelezettségeink teljes körű tiszteletben tartásán alapulnak.

E stratégia fő célkitűzéseinek – vagyis az irreguláris migráció megelőzésének, a rászorulók védelmének és a tehetségek EU-ba vonzásának – megvalósítása érdekében az Uniónak a következő öt prioritást kell követnie:

2.A migrációs diplomácia megerősítése

Az elmúlt évek kézzelfogható eredményeire építve az Uniónak az elkövetkező öt évben is arra kell összpontosítania, hogy megakadályozza, hogy az emberek veszélyes utazások során kockára tegyék életüket, tovább csökkentse az EU-ba irregulárisan érkezők számát, és a paktum által bevezetett reformok végrehajtásának támogatása, valamint a migránsok és menekültek alapvető jogai tiszteletben tartásának globális előmozdítása révén csökkentse a menekültügyi és migrációs rendszerekre nehezedő nyomást.

Az Unió modern, méltányos és hatékony migrációkezelési és menekültügyi rendszerrel való felvértezésére irányuló, folyamatban lévő munkának együtt kell járnia a hatékony migrációs diplomáciával, amely előmozdítja az Unió érdekeit, és hű marad az európai értékekhez. Ennek abban az elvben kell gyökereznie, hogy a migrációkezelés közös felelősség, amelyben a migrációs útvonalak mentén valamennyi szereplőnek megvan a maga szerepe. A következő öt évben ez az elv fogja vezérelni az Unió arra irányuló fellépését, hogy megerősítse a meglévő átfogó partnerségeket és újakat indítson a migráció kulcsfontosságú származási és tranzitországaival, továbbá a menekültek fő befogadó országaival, bizalmat építsen partnereinkkel, továbbá előmozdítsa az EU központi szerepét a migrációkezeléssel kapcsolatos globális vitában és erőfeszítésekben. A migrációval kapcsolatos kérdésekben harmadik országokkal kialakított kapcsolatainak további alakítása során az Unió előmozdítja értékeit és érdekeit, valamint együttműködik partnereivel a migrációval kapcsolatos nyomás kölcsönösen előnyös módon történő kezelésében, mivel közös érdekünk, hogy együtt dolgozzunk e közös kihívás kezelése érdekében.

A migrációs diplomáciának átfogónak kell lennie, hozzá kell járulnia a szabálytalan kiutazások jobb megelőzéséhez és ellenőrzéséhez, a migránscsempész-hálózatok felszámolásához és a migráció kiváltó okainak kezeléséhez, a származási hely közelében kell védelmet nyújtania, valamint áttelepítést és egyéb kiegészítő lehetőségeket kell kínálnia a védelemre szoruló személyek számára. Biztosítania kell továbbá a származási országok Unióban való tartózkodásra nem jogosult állampolgárainak gyors és hatékony visszatérését és visszafogadását, ugyanakkor segítenie kell az európai versenyképességet támogató készségekkel és tehetséggel rendelkező munkavállalók, diákok és kutatók vonzását, miközben hozzájárul a származási országok gazdasági fejlődéséhez is.

Ezek az elvek már tükröződnek azokban a partnerségekben, amelyeket az EU az elmúlt években hozott létre harmadik országokkal, nevezetesen Egyiptommal, Jordániával, Mauritániával és Tunéziával. Ezek szerves részét képezik a földközi-tengeri paktumnak( 12 ) is, amely a migráció partnerségen alapuló és az útvonal egészére kiterjedő megközelítését képviseli egy olyan átfogó stratégia részeként, amely megerősíti a déli szomszédságbeli partnereinkkel fenntartott kapcsolatainkat. Az Uniónak továbbra is elő kell mozdítania ezt a megközelítést, mivel az nagyobb stabilitást és valódi lehetőségeket kínál, és biztosítja az EU és a különböző útvonalak mentén található partnerek közötti együttműködést a migráció hatékony és jogokon alapuló irányítása terén.

Fontos, hogy az EU és tagállamai határozott migrációs diplomáciát folytassanak, megerősítve a többi szakpolitikával való kapcsolatokat, latba vetve az EU befolyását és ösztönzőket alkalmazva, összhangban az Európai Tanács elmúlt években megfogalmazott felhívásaival( 13 ). Az Unió rendelkezésére álló eszköztár magában foglalja a vízumpolitikát a Vízumkódex 25a. cikke szerinti mechanizmus és a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus révén, valamint a kereskedelmet az általános vámkedvezmény-rendszerről szóló rendelet nemrégiben elfogadott felülvizsgálata révén, amely a visszafogadással kapcsolatos együttműködés hiánya esetén lehetővé teszi a kereskedelmi kedvezmények ideiglenes visszavonását. Ennek az eszköztárnak ki kell terjednie a külső finanszírozásra is, amint azt a Bizottság a Globális Európáról szóló rendeletben javasolta a következő, 2028–2034-es időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozóan. Ezt össze kell kapcsolni az uniós tagállamok kétoldalú eszközeivel, befolyásával és ösztönzőivel, amelyeket a közös uniós fellépések támogatására kell mozgósítani. A Bizottság és a főképviselő más szakpolitikai területeken is meg fogja vizsgálni a lehetséges új ösztönzőket és eszközöket az uniós érdekek előmozdítása és a nemzetközi együttműködés új lehetőségeinek megteremtése érdekében.

Az Unió továbbra is aktívan részt fog venni a releváns többoldalú fórumokon a megbízható partnerségek kiépítése és a migráció globális irányításának javítása érdekében. Ez magában foglalja az ENSZ biztonságos, rendezett és szabályos migrációról szóló globális megállapodásával foglalkozó, várhatóan 2026 májusában sorra kerülő Nemzetközi Migrációs Felülvizsgálati Fórumot, valamint a menekültekről szóló globális megállapodás végrehajtásának folyamatos támogatását. Emellett együtt fog működni az Európa Tanáccsal az irreguláris migráció és a migránscsempészés jelentette jelenlegi kihívások kezelése terén( 14 ). A Bizottság hozzá fog járulni ahhoz a jelenlegi mérlegelési folyamathoz, amely az emberi jogok európai egyezményének alkalmazására vonatkozó, a 2025. december 10-i nem hivatalos miniszteri konferencián az Európa Tanács által elindított kezdeményezéshez kapcsolódik, és teljes mértékben figyelembe veszi mind a jogok védelmére, mind a biztonság garantálására irányuló célkitűzéseket.

Az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelése érdekében az Unió és tagállamai továbbra is azon fognak munkálkodni, hogy kezeljék a globális szegénységet, előmozdítsák a gazdasági fejlődést, valamint fokozzák a békét és a biztonságot, különösen azáltal, hogy továbbra is támogatják az ENSZ-rendszert, adott esetben aktívan részt vesznek a jelenlegi reformokban, és arra törekednek, hogy az EU érdekeivel összhangban biztosítsák a szükséges támogatást a példátlan erőforráshiányokkal szemben.

Az útvonal egészére kiterjedő megközelítés és az EU szomszédságával folytatott együttműködés elmélyítése

A Bizottság továbbra is elő fogja mozdítani az útvonal egészére kiterjedő megközelítést a gazdasági migránsok és a védelmet kérő személyek vegyes migrációs mozgásából eredő sokrétű kihívások kezelése érdekében, és támogatni fogja a harmadik országokat a migrációs, határigazgatási, menekültügyi és visszaküldési rendszereik megerősítésében, többek között abban, hogy kialakítsák a menedékkérők és menekültek megfelelő befogadási és védelmi megoldásainak biztosításához szükséges kapacitásaikat, elsősorban a migránsok származási helyéhez közeli országokra összpontosítva. A helyi körülményekhez igazodó intézkedések skálája a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelemre, a határigazgatásra, a nyilvántartásba vételre, a védelem biztosítására és a befogadó közösségeket is magukban foglaló szolgáltatásnyújtási rendszerek megerősítésére irányuló erőfeszítésektől kezdve a legális migrációs lehetőségek kezelésén át egészen a gyors, biztonságos és méltóságteljes visszaküldés és visszafogadás, valamint a fenntartható visszailleszkedés biztosításáig terjedhetnek.

A nemzetközi szervezetekkel – például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával (UNHCR), a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) és más érintett nemzetközi kormányzati szervezetekkel – való folyamatos és szoros együttműködés kulcsfontosságú lesz az EU fokozott nemzetközi szerepvállalása iránti igények kielégítését célzó, az útvonal egészére kiterjedő megközelítés támogatásához érdekében. A Bizottság célja, hogy olyan innovatív módokat támogasson, amelyek előmozdítják a menedékkérőknek és a menekülteknek a származási országukhoz közelebbi védelmét szolgáló biztonságos terek kialakítását, segítenek megelőzni a halálesetekhez vezető veszélyes utazásokat a különböző útvonalakon, valamint támogatják a harmadik országokból a származási országokba történő önkéntes visszatérési és reintegrációs programokat. Az útvonal egészére kiterjedő megközelítés magában foglalhatja a fő migrációs útvonalak mentén( 15 ) többcélú állomások létrehozását az érintett harmadik országgal egyetértésben és a nemzetközi szervezetekkel együttműködésben, illetve a meglévők megerősítését.

A migrációkezelésben az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országoknak is szerepet kell játszaniuk. A hatékony menekültügyi és migrációkezelési rendszerek létrehozása, valamint a migrációs, vízum- és határigazgatási politikáknak az EU szakpolitikáival való összehangolása az Unióhoz való csatlakozás egyik szükséges előfeltétele. Az EU-nak különösen szoros együttműködést kell fenntartania és támogatnia kell a bővítési partnereket, ennek során pedig kiemelt figyelmet kell fordítania a határigazgatás megerősítésére, a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelemre, a migrációs, menekültügyi és vízumpolitikára vonatkozó uniós vívmányokkal való összehangolás támogatására, valamint a visszafogadás és a visszaküldések fokozására. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA), az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) és az Europol továbbra is támogatni fogja a partnereket, és együtt fog működni velük. A Nyugat-Balkánra vonatkozó uniós cselekvési terv már hozzájárult a nyugat-balkáni útvonal mentén történő illegális határátlépések számának jelentős csökkenéséhez, és az együttműködést e kereten belül folytatni kell.

A veszélyes utazások megelőzése és életmentés

A migránscsempészés olyan gyalázatos, gyakran határokon átnyúló transznacionális bűncselekmény, amely a bűnözői hálózatok gazdasági haszna érdekében kizsákmányolja az embereket, veszélyezteti életüket és méltóságukat, vagy amelyet állami szereplők az Unió biztonságának aláásására használnak fel. Veszélyezteti migrációkezelési rendszerünket, és kihívást jelent külső határaink védelme szempontjából. Az EU-nak és tagállamainak, nem pedig a bűnszervezeteknek kell eldönteniük, hogy ki és milyen körülmények között érkezik az Unióba.

Az embercsempészek üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítése, valamint a szabálytalan kiutazások és a halálesetek megelőzése érdekében az EU-nak folytatnia kell a partnerei kapacitásainak megerősítésére irányuló erőfeszítéseit, hogy azok belépéskor és kilépéskor ellenőrizzék és igazgassák a határokat, bevessék kutatási-mentési kapacitásukat, minimalizálják az incidensek számát, és megvédjék az embereket a súlyos kockázatokkal szemben. Minél korábban kerül sor a beavatkozásra az útvonalon, annál nagyobb az esélye az incidensek és a halálesetek megelőzésének. A közelmúltbeli uniós kezdeményezések eredményeként a veszélyes utazások hatékonyabban előzhetők meg.

A hatékony reagálás érdekében az EU-nak a nemzetközi együttműködést is meg kell erősítenie, hogy a migránscsempészés elleni globális szövetség olyan szilárd, hosszú távú együttműködési keretté váljon, amely összefogja az érdekelt feleket a migránscsempészés megelőzése, az arra való reagálás, valamint az illegális bevándorlás biztonságos alternatíváinak létrehozása érdekében.

A globális szövetség működésének első két évére építve a szövetség 2025. december 10-én tartott második nemzetközi konferenciája megnyitotta az utat egy olyan strukturált együttműködés kialakítása előtt, amely megfelel az Unió ambiciózusabb törekvéseinek. Az együttes nyilatkozatot( 16 ) jóváhagyó partnerek elkötelezték magukat egy sor közös elv, kötelezettségvállalás és felelősség mellett annak érdekében, hogy az útvonal egészére kiterjedő megközelítés keretében és a közös felelősség szellemében megerősítsék a migránscsempészés elleni kollektív és globális küzdelemre irányuló nemzetközi együttműködést. A vezető tisztviselők éves ülései fognak irányt szabni a prioritások végrehajtására, valamint a fokozott koherencia és a közös tervezés előmozdítására irányuló nyomonkövetési munkának, a miniszteri konferenciák pedig az állandó politikai vezetést fogják biztosítani. Ez fokozza majd a koordinációt, és növeli a különböző regionális és tematikus kezdeményezések (pl. a budapesti, a kartúmi, a niamey-i, a prágai és a rabati folyamat, az Eurofront és az El Pacto Latin-Amerikával és a Karib-térséggel), valamint a G7-ek, továbbá az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) és az Európa Tanács által végzett munka hatását az intézkedések további észszerűsítése és a szinergiák előmozdítása érdekében.

A migránscsempész-hálózatok visszaélnek a digitális platformokkal, kriptoeszközökkel és egyéb technológiákkal annak érdekében, hogy előmozdítsák jogellenes tevékenységeiket, finanszírozzák működésüket, és elrejtsék az illegális nyereségeket. A globális szövetség egyik prioritása a „digitális csempészés” elleni küzdelem lesz, fokozva a digitális platformokkal és a technológiai szolgáltatókkal való együttműködést. Ugyanakkor előnyünkre kell fordítanunk a technológiát azáltal, hogy a bűnüldöző hatóságokat új eszközökkel és technológiákkal – többek között a mesterséges intelligencián alapuló elemzési kapacitásokkal – vértezzük fel a hatalmas adatkészletek feldolgozása és összekapcsolása érdekében, lehetővé téve a bűnüldöző hatóságok számára, hogy mindig egy lépéssel az embercsempészek előtt járjanak. E célból az Europol és annak a közelmúltban létrehozott, a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja( 17 ) fokozni fogja operatív tevékenységét a migránscsempészek online lábnyoma elleni küzdelem terén. A Bizottság emellett el fogja mélyíteni stratégiai partnerségét az UNODC-vel a migránscsempészés online dimenziójának kezelése és az illegális pénzmozgások „kövesd a pénz útját” megközelítés révén történő megakadályozása érdekében. Ehhez pénzügyi hírszerzésre és biztonságos információmegosztásra van szükség, hogy minden szinten azonosítani lehessen a bűnözőket. Ezenfelül a legkorszerűbb digitális azonosítási és bizalmi szolgáltatások megkönnyíthetik a csalás és a személyazonosság-lopás elleni küzdelemre, valamint a határellenőrzés digitalizálásának és automatizálásának támogatására irányuló új intézkedések alkalmazását.

A kereskedelmi – elsősorban légi – közlekedési eszközök használata ma már a migránscsempész-hálózatok bevett működési módja. E hálózatok migránsokat szállítanak az EU-hoz közeli vagy az EU-val határos harmadik országokba, ahol a migránsok ezt követően megpróbálnak illegálisan belépni az EU-ba. Az e tevékenységek kezelésére szolgáló eszköztár( 18 ) révén elért eredményekre építve az EU együtt fog működni a legfontosabb érdekelt felekkel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) munkadokumentumának( 19 ) nyomon követésével kapcsolatban, azzal a céllal, hogy közös megközelítéseket dolgozzanak ki, és feltárják azokat a közös fellépéseket, amelyeket a kulcsfontosságú partnerországok és a légi közlekedésben érdekelt felek jóváhagyhatnak, többek között az ICAO keretében.

Azon erőfeszítések részeként, amelyek célja, hogy a migrációs útvonalak mentén fekvő országokat felvértezzék a migrációkezeléshez és a migránscsempészés elleni küzdelemhez szükséges eszközökkel, az EU támogatni fogja a partnereket az igazságügyi és bűnüldözési válaszlépések megerősítéséhez szükséges kapacitás kiépítésében, valamint szilárd együttműködési csatornák létrehozásában, többek között közös nyomozócsoportok révén. Ezen erőfeszítések célja, hogy hatékonyabbá tegyék a migránscsempész-hálózatokkal kapcsolatos felderítést, nyomozást és büntetőeljárás alá vonást. Ennek végső soron több sikeres büntetőeljárás alá vonáshoz és érdemi szankcióhoz kell vezetnie, ami kockázatosabb, összetettebb és kevésbé jövedelmező bűnözői tevékenységgé teszi a migránscsempészést. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy az útvonalak mentén fekvő, a migránscsempészés elleni küzdelemben részt vevő partnerek hálózatára támaszkodjon annak érdekében, hogy valós idejű hírszerzési információkat és információkat szerezzen a migrációs áramlásokról, és segítse ezeket az országokat a felkészülésben. A Bizottság a tagállamokkal koordinálva együtt fog működni az Interpollal, az Europollal, az Eurojusttal, a Frontexszel és a kulcsfontosságú nemzetközi szervezetekkel, és ennek során igénybe fogja venni a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának támogatását is.

A migránscsempészés által támasztott egyik komoly kihívás az, hogy az ilyen tevékenységeket szervező és folytató bűnözők gyakran az EU-n kívül tartózkodnak, és ezért a tagállamok joghatóságán kívül esnek. Az irreguláris migráció elősegítésének megelőzésére vonatkozó uniós jogi keret megerősítésére irányuló, az Európai Parlament és a Tanács által tárgyalt javaslattal( 20 ) párhuzamosan az EU jelenleg új szankciórendszert dolgoz ki a migránscsempészek és az emberkereskedők – különösen a nagy jelentőségű bűnözők – ellen azzal a céllal, hogy a büntető igazságszolgáltatási intézkedéseket teljes mértékben kiegészítve befagyassza vagyoni eszközeiket, megfossza őket a nyereségtől, és korlátozza az EU-ba való belépésüket.

Az EU Egyiptommal, Jordániával és Tunéziával stratégiai és átfogó partnerségeket, Mauritániával pedig migrációs partnerséget alakított ki, valamint fokozott együttműködést folytat a kulcsfontosságú partnerekkel, többek között Libanonnal, Marokkóval, Szenegállal és Törökországgal. Mindez hozzájárult a Földközi-tenger keleti és középső térségében, illetve az Atlanti-óceán térségében húzódó útvonalakon megfigyelt illegális határátlépések számának jelentős csökkenéséhez( 21 ). A Bizottság emellett jelenleg fejleszti a Líbiának a kutatási-mentési kapacitáshoz, valamint a védelemmel, a humanitárius visszaküldésekkel és az evakuálásokkal kapcsolatos intézkedésekhez nyújtott támogatását, összhangban a nemzetközi joggal és az emberi jogok tiszteletben tartásával. A Bizottság valamennyi érdekelt féllel együttműködve továbbra is kapcsolatot fog tartani a harmadik országokkal a kutatási-mentési erőfeszítések megerősítése, a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelem, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek védelme, valamint az EU-ból és más harmadik országokból történő visszaküldéssel és visszafogadással kapcsolatos együttműködés javítása érdekében, biztosítva az alapvető jogok és a nemzetközi kötelezettségek teljes körű tiszteletben tartását.

A La Manche csatornán keresztül Franciaországból az Egyesült Királyságba csempészett migránsok számának emelkedése határozott választ tesz szükségessé az irreguláris migráció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, ugyanakkor minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a tengeren bekövetkező további halálesetek megelőzése érdekében. A 2025. májusi EU–Egyesült Királyság vezetői csúcstalálkozón kiadott együttes nyilatkozat utánkövetéseként, valamint a migránscsempészés elleni globális szövetség keretében az EU fokozza együttműködését az Egyesült Királysággal. Az ennek keretébe illeszkedő, Franciaország és az Egyesült Királyság által elfogadott és a Bizottság által támogatott kísérleti projekt hasznosnak bizonyul az e veszélyes utazásoktól való elrettentés és az EU külső határain kialakult nehéz helyzet kezelése szempontjából.

A partnerországok támogatása menekültügyi és védelmi rendszereik megerősítésében

2025. június végén világszerte több mint 117 millió olyan ember volt, aki lakóhelye elhagyására kényszerült( 22 ). Ez a közel egy évtizede évről évre folyamatosan emelkedő szám az elmúlt évtizedben csaknem megkétszereződött. A távozásra kötelezettek kétharmada a szomszédos térségekben – gyakran alacsony és közepes jövedelmű országokban – tartózkodik. A hatékony védelmet nyújtó régióban maradás a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a menekültek javát szolgálja, mivel csökkenti a veszélyes utazások és a kapcsolódó emberi szenvedés kockázatát, valamint segíti az államokat abban, hogy a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban kezeljék a migrációs kihívásokat.

Az NDICI – Globális Európa keretében elért eredményekre építve a Bizottság továbbra is támogatni fogja a harmadik országok nemzeti menekültügyi rendszereinek, befogadási és védelmi kereteinek, valamint migrációkezelésének megerősítésére irányuló programokat. Több partnerország is támogatást kap majd a menekült jogállás meghatározására, a nyilvántartásba vételre és a dokumentálásra szolgáló jogi és intézményi reformokhoz és kapacitásépítéshez. Ez a munka továbbá kapcsolódni fog a kulcsfontosságú származási és tranzitországokkal folytatott regionális párbeszédekhez és partnerségekhez. Emellett a Bizottság továbbra is védelmi szolgáltatásokat és tartós megoldásokat fog biztosítani a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára.

A védelmi lehetőségek előmozdítása

Az arra rászorulók védelmét szolgáló legális migrációs lehetőségek biztosítása kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy az EU globális felelősségének tudatában jár el. A legális migrációs lehetőségek ugyanakkor azt a célt szolgálják, hogy az érkezőket rendezett és biztonságos módon kezeljék, és a folyamatból kiiktassák az embercsempészeket és a veszélyes utazásokat. Emellett olyan stratégiai eszköz, amely a migrációkezelés holisztikus, átfogó és az útvonal egészére kiterjedő megközelítésének részeként megerősítheti az EU együttműködését a partnerországokkal. Ezek a lehetőségek segítenek enyhíteni az e partnerekre nehezedő nyomást – erősítve a befogadási és nemzetközi védelmi feltételek javítására irányuló kapacitást –, és kiegészítik a származási országokból történő veszélyes továbbutazások megelőzésére irányuló szakpolitikáinkat. Ezért azokat be kell illeszteni a partnerországokkal fenntartott szélesebb körű együttműködési keretbe. Ennélfogva az EU-nak – a migrációs diplomáciai eszköztárának szerves részeként – fokoznia kell az áttelepítéssel és a humanitárius befogadással kapcsolatos törekvéseit.

A nemzeti befogadási rendszerek túlterhelt kapacitásai, valamint más jelentős politikai és pénzügyi tényezők azt eredményezték, hogy az uniós tagállamok a 2026–2027-es időszakban az uniós áttelepítési és humanitárius befogadási terv keretében kevesebb menekültet tudnak befogadni( 23 ). A migrációnak a paktum végrehajtása révén történő hatékonyabb kezelése azonban várhatóan megteremti az ambiciózusabb áttelepítési és humanitárius befogadási tervek feltételeit a következő években.

A harmadik országokból történő visszatérések támogatása

2016 óta az EU jelentősen növelte a tranzitországokból a migránsok származási országaiba irányuló, fenntartható önkéntes visszatéréshez nyújtott támogatását. Ez segített abban, hogy a harmadik országokban csökkenjen a rendszereikre nehezedő nyomás, és az EU-ba illegálisan érkezők száma is visszaesett. Lehetőséget kínált továbbá a védelmi perspektíva és a saját erőből történő visszatéréshez szükséges eszközök nélkül maradt migránsok számára, megvédve őket az embercsempészek által elkövetett visszaélésektől. A jelenlegi többéves pénzügyi keretben az NDICI – Globális Európa eszköz forrásaiból eddig (2021–2025) több mint 1 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatást nyújtottak a harmadik országokból való visszatérés és a visszailleszkedés támogatására, valamint a visszailleszkedés nemzeti áldozatkezelési mechanizmusok révén történő kezelése érdekében a harmadik országok felelősségvállalásának és kapacitásainak kiépítésére Észak-Afrikában, a szubszaharai Afrikában és Ázsiában. A harmadik országbeli állampolgárok visszatérését és visszailleszkedését támogató egyik kulcsfontosságú program a migránsok védelmét, visszatérését és visszailleszkedését célzó program (MPRR). A program hozzájárul a kiszolgáltatott helyzetben lévő és az országban rekedt migránsok védelméhez, többek között az Észak-Afrikából és a Száhel-övezetből való támogatott önkéntes visszatérés és a szubszaharai Afrikába való fenntartható visszailleszkedésük révén. Az MPRR 2022 decembere és 2025 novembere között több mint 127 500 személy visszatérését és több mint 106 600 személy visszailleszkedését támogatta. Összességében a jelenlegi NDICI – Globális Európa keretében az MPRR mind Észak-Afrikában, mind a szubszaharai Afrikában eddig több mint 650 millió EUR-t kapott az NDICI – Globális Európa keretében 2021 és 2025 között a visszatérésre és visszailleszkedésre elkülönített összesen 1 milliárd EUR-ból( 24 ). A szubszaharai Afrikába és más kulcsfontosságú származási országokba való önkéntes visszatérés támogatása, valamint a nemzeti visszailleszkedési rendszerek fejlesztésére irányuló erőfeszítések továbbra is az uniós migrációs diplomácia fontos elemei maradnak.

A Bizottság a harmadik országokkal folytatott stratégiai együttműködése keretében továbbra is elő fogja mozdítani a harmadik országokból való támogatott önkéntes visszatérést és reintegrációt, együttműködve a tagállamokkal és az érintett harmadik országokkal, valamint a Frontex uniós visszailleszkedési programjának és a nemzetközi szereplőknek, például az IOM-nak a támogatásával. A harmadik országokból való önkéntes visszatérések megerősítésére irányuló intézkedések együtt járnak az EU-ban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének és visszafogadásának megerősítésére irányuló erőfeszítésekkel (lásd az 5. szakaszt).

3.Erős uniós határok és fokozott ellenőrzés a biztonság érdekében

Az Unió külső határai és a schengeni térség mint belső határellenőrzések nélküli térség integritásának fenntartása a migrációkezelés integrált és átfogó megközelítésének kulcsfontosságú eleme.

Ennek elérése érdekében az Uniónak erős külső határokat kell fenntartania, amelyek képesek garantálni a biztonságot és a rendet, biztosítják az Unióba jogszerűen belépő 25 és ott jogszerűen tartózkodó személyek hatékony ellenőrzését, ugyanakkor megakadályozzák az illegális belépést és tartózkodást. A paktum által bevezetett, az EU-n belüli visszaéléseket és szabálytalan továbbutazásokat megakadályozó szilárd jogi kerettel együtt az EU külső határainak hatékony védelme várhatóan javítani fogja az EU belső határain fennálló helyzetet is, megkönnyíti a schengeni térség működését, és megerősíti a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat.

Ugyanakkor a határokon folyamatosan új kihívások merülnek fel, amelyek hatással vannak az Unió és tagállamai biztonságára és területi integritására. 2021 óta Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával összefüggésben tovább fokozódtak azok a hibrid fenyegetések, amelyek a migránsok és a migráció Oroszország és Belarusz által eszközként való felhasználásához kapcsolódnak. Az Unió nem engedheti, hogy ellenséges szereplők visszaéljenek értékeivel és elveivel, többek között a menedékjoggal, és aláássák demokráciáit. Az uniós válaszlépések – többek között a diplomáciai kapcsolattartás és a jogalkotási munka – részeként a Bizottság 2024-ben közleményt 26 adott ki a migráció fegyverként való felhasználásából eredő hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés és az EU külső határai biztonságának megerősítése érdekében az uniós tagállamok támogatásáról, és finanszírozást nyújtott határőrizeti képességeik megerősítéséhez. Az elkövetkező öt évben az Uniónak továbbra is teljes mértékben készen kell állnia a felmerülő kihívások vagy fenyegetések kezelésére.

Az Unió azt tervezi, hogy továbbfejleszti a szilárd és hatékony európai integrált határigazgatást, és 2028-ban előterjeszti az európai integrált határigazgatásra vonatkozó második stratégiát, amelyet a legkorszerűbb információs technológiák és infrastruktúrák támogatnak, és amelynek operatív ága a Frontex és az eu-LISA. A Frontex-rendelet 2026-ra tervezett felülvizsgálata során a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy miként lehetne tovább erősíteni az ügynökség megbízatását a határvédelem területén, és hogyan lehetne megerősíteni készenléti alakulatát, lehetővé téve számára, hogy kiterjessze jelenlétét, és megerősítse a tagállamoknak és harmadik országoknak nyújtott operatív támogatását.

Az EU területére és a schengeni térségbe való belépés hatékonyabb ellenőrzése

A határregisztrációs rendszer (EES) 2025 októberében megkezdett fokozatos bevezetésével az EU működésbe lépteti a világ legfejlettebb digitális határigazgatási rendszerét. Az EES átalakítja a határellenőrzést azáltal, hogy javítja az EU-ba való belépés és az EU-ból való kilépés, valamint az engedélyezett tartózkodási idő túllépésének nyomon követésére irányuló képességet, továbbá javítja a rendszerek és a hatóságok közötti információáramlást, biztosítva a változó migrációs és biztonsági kihívásokra való hatékonyabb és eredményesebb reagálást.

Következő lépésként az Unió arra összpontosít, hogy 2026 közepéig elindítsa az új migrációkezelési adatbázist (Eurodac), 2026 végéig pedig az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszert (ETIAS). Az összes rendszer – köztük a Vízuminformációs Rendszer (VIS) – interoperabilitásának teljes körű bevezetését az elkövetkező évekre tervezik.

E digitális átalakulás megvalósítása érdekében az eu-LISA, a nagy méretű IT-rendszerek igazgatását végző uniós ügynökség továbbra is központi szerepet fog betölteni. A többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat a forrásainak jelentős növelését irányozza elő annak érdekében, hogy az ügynökség rendelkezzen a hatáskörébe tartozó nagy méretű IT-rendszerek valamennyi elemének kifejlesztéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges eszközökkel.

Emellett 2026 közepétől a tagállamok a paktum végrehajtásának részeként megkezdik az EU-ba érkező, a schengeni térségbe való belépés feltételeit nem teljesítő harmadik országbeli állampolgárok előszűrését. Ez biztosítani fogja, hogy az EU külső határaira illegálisan érkező személyeket személyazonossági, biztonsági, egészségügyi, valamint a kiszolgáltatottságra vonatkozó ellenőrzésnek vessék alá, és a megfelelő eljárás felé irányítsák őket. E tekintetben az Eurodac – az EU központi biometrikus adatbázisa – 2026 közepén esedékes jelentős átalakítása nyomán olyan migrációkezelési informatikai rendszer áll majd a hatóságok rendelkezésére, amely átfogóan és digitálisan felügyeli, kezeli és ellenőrzi a menekültügyet és a migrációt az EU-ban. A két új kötelező eljárás, a határon folytatott menekültügyi eljárás és a határon folytatott visszaküldési eljárás megerősíti a határaink feletti ellenőrzést és a szabálytalan belépés megelőzésére irányuló képességünket, valamint hatékonyabbá teszi menekültügyi és visszaküldési rendszereinket. Azok a kérelmezők, akik valószínűleg nem kapnak védelmet az EU-ban, akikről megállapították, hogy kockázatot jelentenek az EU belső biztonságára nézve, vagy akik félrevezetik a hatóságokat, nem léphetnek be az Unióba, és a határon folytatott eljárás során gyorsan feldolgozzák kérelmüket. A nemzeti független nyomonkövetési mechanizmusok nyomon fogják követni az alapvető jogoknak – köztük a gyermekek jogainak – az előszűrés és a határon folytatott menekültügyi eljárás során történő tiszteletben tartását.

A technológia kiaknázása az uniós határigazgatás és -védelem érdekében

Az elkövetkező öt évben az Unió folytatja a hírszerzésen alapuló kapacitásainak kiépítését külső határainak védelme, valamint az átfogó helyzetismeret és a megfelelő reagálási képesség biztosítása érdekében. E célból az EUROSUR már most is biztosítja a legkorszerűbb megfigyelést, és az irreguláris migrációval és a határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos információk közel valós idejű cseréje révén javítja az Unió azon képességét, hogy megfigyelje és ellenőrizze a közös schengeni külső határokat. Kulcsfontosságú lesz az EUROSUR működésének további javítása, valamint a modern technológiák határőrizeti alkalmazása, beleértve a drónok és a drónelhárítási képességek taktikai alkalmazását is. A Bizottság értékelni fogja, hogy a Frontex hogyan tudná támogatni a tagállamokat az ilyen berendezések beszerzésében, és hogyan tudná biztosítani a szükséges képzést. Emellett a közös információmegosztási környezet (CISE), amely lehetővé teszi az uniós tengerészeti hatóságok közötti strukturált és biztonságos információmegosztást, továbbra is szerepet fog játszani a tengeri tevékenységekkel kapcsolatos tudatosság növelésében és az irreguláris migrációval szembeni válaszlépések támogatásában.

Az új kezdeményezések tovább fogják ösztönözni az uniós határigazgatás digitalizációját, és megkönnyítik a jóhiszemű utazók belépését. A vízumeljárások 2023 júniusában elfogadott és 2030-ig végrehajtandó digitalizációjának köszönhetően az utazók egyszerűbben tudnak schengeni vízumot kérelmezni, a nemzeti hatóságok pedig gyorsabban fel tudják majd dolgozni a kérelmeket. Ezzel párhuzamosan az úti okmányoknak – többek között az európai digitális személyiadat-tárca hasznosításával történő – javasolt digitalizációja( 27 ) az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadását követően tovább fogja erősíteni az EU globális vezető szerepét a biztonságos, hatékony és utasbarát határigazgatás terén. A Bizottság a biztonsági hiányosságok és egyéb kihívások kezelése érdekében továbbá javasolni fogja a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási engedélyének egységes formátumára vonatkozó uniós szabályok naprakésszé tételét( 28 ).

Mind uniós, mind nemzeti szinten prioritásként kell kezelni az új technológiák – többek között a megbízható és emberközpontú mesterségesintelligencia-eszközök – bevezetését a fejlemények előrejelzése, valamint az EU külső határai felkészültségének és rezilienciájának megerősítése érdekében. Ez magában foglalja az olyan eszközök vagy hajók azonosítását segítő modelleket, amelyek esetében további ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat igénylő szabálytalanságok merülnek fel (például vészhelyzethez vagy szabálytalan tevékenységekhez kapcsolódóan). Ez segíteni fog a csempészet elleni tevékenységek vagy a kutatás-mentés támogatásában, a járművekhez vagy hajókhoz hasonló tárgyak felismerésének javításában, a nagy, heterogén adathalmazok gyors elemzésében, valamint a biztonságos és megbízható ellenőrzésekhez és az utazás megkönnyítéséhez, továbbá a személyazonosság-lopás elleni küzdelemhez használt biometrikus azonosítás elvégzésében. Ezen eszközök közül soknak jelenleg folyik a fejlesztése, és az a jövőben is folytatódik majd a Bizottság kutatás-fejlesztési programjainak( 29 ) támogatásával, törekedve azok európai megoldásokon alapuló fejlesztésére.

A Bizottság a mesterséges intelligenciáról szóló uniós rendelettel( 30 ) összhangban ki fogja aknázni a mesterséges intelligenciát az adatok elemzésére és a külső határokon megfigyelhető tendenciák azonosítására, segítve a hatóságokat abban, hogy az információkat fejlettebb eszközökkel tudják megosztani, valamint a fejlemények és kockázatok előrejelzésében és az azokra való reagálásban. A Frontexszel, az eu-LISA-val és a tagállamokkal együtt a Bizottság mesterséges intelligenciával támogatott kockázatelemzési, helyzetismereti és személyazonosság-kezelési eszközöket fog fejleszteni és tesztelni, és adott esetben támogatni fogja azok bevezetését a külső határokon. Az európai integrált határigazgatás Frontex-rendeletben( 31 ) szereplő kutatási és innovációs komponense keretében a Frontex a kutatási és innovációs feladatait kísérleti projektek megtervezésére és végrehajtására, technológiai megoldások operatív környezetben történő tesztelésére és validálására, valamint az eredmények, az iránymutatások és a kapcsolódó képzések nemzeti hatóságokkal való megosztására fogja felhasználni. Az EU ezenfelül a migráció és a határigazgatás céljából független európai kapacitást fog kifejleszteni automatizált személyazonosság-felismerő rendszerek számára, az e területen meglévő nagy méretű IT-rendszerekre építve. Az ilyen rendszerek mesterségesintelligencia-komponenseit a vonatkozó uniós szabályokkal összhangban fejlesztik ki és vezetik be, törekedve ugyanakkor a nem uniós szolgáltatóktól való stratégiai függőség csökkentésére.

4.Szilárd, méltányos és alkalmazkodóképes menekültügyi és migrációs rendszer

A migrációs és menekültügyi paktum olyan kulcsfontosságú reform, amely szilárd jogi alapot teremt a migráció méltányos és hatékonyabb kezeléséhez. Átfogó megközelítést alkalmaz, amelynek célja az uniós menekültügyi, migrációs és határigazgatási politika megerősítése. Gyors és hatékony menekültügyi eljárásokat határoz meg, szilárd biztosítékokat nyújtva a kérelmezők számára, és javítja a folyamatokat az Unión belül és annak külső határain. A paktummal az EU méltányos és hatékony szolidaritási és felelősségi rendszert hoz létre a migráció közös kezelése érdekében, amelyben egyetlen, nyomás alatt álló tagállam sem marad magára; olyan méltányos és jól irányított rendszert, amely védelmet nyújt a visszaélésekkel szemben, védi a gyermekeket, a kiszolgáltatott személyeket és az egyének alapvető jogait, és lehetővé teszi az Unió számára, hogy szembenézzen a migráció és a menekültügy területén jelentkező kihívásokkal.

A következő öt évben ezért továbbra is a paktum végrehajtására és működőképessé tételére kell összpontosítani. A paktum végrehajtása a tagállamokban már jól halad, és tekintettel a reformok nagyságrendjére, az elkövetkező évek kulcsfontosságúak lesznek az új menekültügyi és migrációkezelési rendszerek Unió-szerte történő megszilárdításában, figyelembe véve az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát is. A paktum továbbá az a szükséges alap, amelyre további intézkedéseket építhetünk. A Bizottság a menekültügyi eljárások hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tétele érdekében olyan intézkedéseket fog megvizsgálni, amelyek az innovatív szempontok bevezetésére, az operatív koordináció megerősítésére és az új jogi keret által kínált lehetőségek teljes körű kiaknázására irányulnak. Ennek során abból indul majd ki, hogy az uniós szakpolitikáknak továbbra is rugalmasnak és alkalmazkodóképesnek kell lenniük, és előre kell jelezniük, hogy hol van szükség javításokra és kiegészítő kezdeményezésekre.

Uniós és tagállami szinten egyaránt összkormányzati megközelítésre, valamint a különböző kormányzati szervek és ügynökségek összehangolt erőfeszítésére lesz szükség. Ennek biztosítania kell az ügynökségek közötti együttműködést, előmozdítva a szakpolitikák egymást kölcsönösen támogató és következetes végrehajtását valamennyi ágazatban és kormányzati szinten, beleértve a regionális és helyi szintet is.

Az igazságszolgáltatási rendszert megfelelő forrásokkal kell ellátni és fel kell készíteni az általános migrációs és menekültügyi rendszer megfelelő működését célzó reformok bevezetésére. Különösen fontos lesz a menedékjog iránti kérelmek adminisztratív feldolgozása és az igazságszolgáltatási rendszer közötti zökkenőmentes koordináció. A közigazgatási struktúrák, az igazságügyi ellenőrzési rendszerek és a kommunikációs csatornák megfelelő integrálásával a közigazgatási és igazságügyi szervek felgyorsíthatják a folyamatokat és minimalizálhatják a szűk keresztmetszeteket.

A felkészültség és a készenléti tervezés elengedhetetlen ahhoz, hogy a kialakuló helyzetek jobb előrejelzése révén hatékonyabban lehessen kezelni a migrációt. A Bizottság megerősítette azon képességét, hogy előrejelzéseket és forgatókönyveket készítsen a jövőbeli érkezésekről és a nemzetközi védelem iránti kérelmekről, és olyan előrejelzési kapacitást fejleszt ki, amely támogathatja az operatív és szakpolitikai döntéseket, valamint a tagállamok felkészültségét, készenlétét és rezilienciáját( 32 ).

A modern menekültügyi rendszernek ezenfelül támaszkodnia kell a technológiafejlesztések nyújtotta támogatásra. Az e stratégia által lefedett ötéves időszak végére a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy menekültügyi eljárásaikat digitalizált ügyviteli rendszerek használatával folytassák le, az új mesterséges intelligencia-eszközök pedig biztosítani fogják az eljárások felgyorsításához szükséges támogatást a mesterséges intelligenciáról szóló uniós rendelet követelményeivel összhangban.

A paktum végrehajtása és annak biztosítása, hogy a szabályok megfeleljenek a célnak

A paktum végrehajtása sokrétű folyamat, amelyben több szereplő vesz részt annak érdekében, hogy a jogalkotási aktusok széles körét átültessék a gyakorlatba. Ez a következő öt évben is stratégiai prioritás lesz. Ez a folyamat azzal jár, hogy biztosítani kell a jogszabályok további kiigazításait, erőforrásokat kell biztosítani a szükséges reformokhoz, valamint gondoskodni kell a közös végrehajtási tervben( 33 ) felvázolt mind a tíz építőelem teljes körű gyakorlati megvalósításáról. 

A Bizottság 27 országfelelős csoportból álló szilárd támogatási struktúrát hozott létre a tagállamok támogatása és az EU-n belüli koherencia biztosítása érdekében( 34 ). További 3 milliárd EUR-t( 35 ) bocsátott rendelkezésre, hogy támogassák a tagállamokat a paktum végrehajtásához szükséges reformok meghozatalában. A testre szabott szerepvállalás 2026 júniusa után is folytatódni fog, amikor a paktum teljes mértékben alkalmazandóvá válik. E folyamat során a paktumnak dinamikusnak kell lennie, és alkalmazkodnia kell az új és újonnan felmerülő kihívásokhoz.

E célból az Európai Parlament és a Tanács 2025 decemberében két új intézkedésről( 36 ) állapodott meg a paktum megvalósítása és kiegészítése érdekében, módosítva a „biztonságos harmadik ország” fogalmát és létrehozva a biztonságos származási országok uniós jegyzékét. A menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet( 37 ) és a menekültügyi eljárásról szóló rendelet( 38 ) 2027-re tervezett felülvizsgálata lehetőséget kínál majd annak első alkalommal történő értékelésére, hogy az új szabályok hogyan működnek a gyakorlatban, és szükség van-e további kiigazításokra. Az EUAA 2026-ban elindítandó új monitoringmechanizmusa szintén segíteni fogja a menekültügyi és befogadási szabályok alkalmazása terén mutatkozó eltérések és kihívások azonosítását, és információkkal szolgál majd e felülvizsgálathoz.

A felelősségvállalás mellett a szolidaritás a paktum egy másik fő eleme. A menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet hatékony támogatást nyújt a migrációs nyomás alatt álló tagállamoknak. 2025 novemberében a Bizottság elindította az első éves migrációkezelési ciklust, amely átfogó képet nyújt az EU menekültügyi, migrációs és befogadási helyzetéről, és meghatározza a migrációs nyomás alatt álló, a migrációs nyomás kockázatának kitett vagy jelentős migrációs helyzettel szembesülő tagállamokat( 39 ). A Tanács 2026-ra létrehozta az első szolidaritási vállalásalapot( 40 ). A Bizottság – különösen az uniós szolidaritási koordinátor közreműködésével – támogatni fogja a tagállamokat a szolidaritási vállalásalap végrehajtásában. A Bizottságnak minden évben el kell indítania a migrációkezelési ciklust, hogy hatékony támogatást nyújtson a migrációs nyomás kockázatának kitett tagállamoknak, míg a Tanácsnak minden soron következő évre létre kell hoznia az éves szolidaritási vállalásalapot.

Továbbra is prioritásnak számít az egész Unióra kiterjedő hatékony és stabil felelősségmegosztás kialakítása és az Unió területén belüli szabálytalan továbbutazások visszaszorítása. A szabálytalan továbbutazások veszélyeztetik a paktum egészének megfelelő működését, és jelentős hatást gyakorolnak a schengeni térségre. Ezért rendkívül fontos a status quo javítása és a szabálytalan továbbutazások elleni küzdelem. A paktum jogalkotási eszközei számos határozott intézkedést tartalmaznak e célból, nevezetesen a következőket: az összes illegálisan érkező migráns esetében kötelező előszűrés végzése, és valamennyi nemzetközi védelmet kérelmező személy kötelező nyilvántartásba vétele a megújított Eurodac-rendszerben; a határon folytatott menekültügyi és visszaküldési eljárás kötelezővé tétele; a szökés elleni szabályok szigorítása; a befogadás anyagi feltételeinek csökkentésére irányuló lehetőségek bővítése, például ha a kérelmező megszökött az érte felelős tagállamból, vagy az együttműködés hiányának egyéb esetei fordulnak elő. A hatékony átadások rendkívül fontosak a közös európai menekültügyi rendszer megfelelő működése és hitelessége, valamint a tagállamok közötti szabálytalan továbbutazások korlátozása szempontjából. A paktum gyorsabb és kiszámíthatóbb rendszert hoz létre a személyeknek a felelős tagállamba történő átadására. E célból az EUAA 2026-ban meg fogja vizsgálni, hogy miként lehetne a legjobban támogatni ezeket a reformokat. Emellett a Bizottság a tervek szerint szükség esetén tovább fogja vizsgálni, hogy milyen hatást gyakorolhatnak az EU-n belüli különböző befogadási politikák a migránsok EU-ba irányuló és EU-n belüli mozgására.

A menekültügyi eljárások korszerűsítése a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása révén

A paktum egyik fő eredménye, hogy az eljárások hatékonyabbá váltak. Egy olyan területen, ahol a közigazgatási struktúrák és az igazságszolgáltatás számos különböző szereplője érintett, az új technológiai megoldások segíthetnek a szűk keresztmetszetek megszüntetésében, csökkenthetik az adminisztratív terheket, és elősegíthetik a nemzeti hatóságok, az uniós ügynökségek és a tagállamok közötti együttműködést és információcserét.

Ezért prioritás lesz a migrációs hatóságok integrált ügyviteli rendszerekkel és intelligens digitális eszközökkel való ellátása. A Bizottság a tervek szerint 2026-tól kezdődően megvizsgálja, hogy megvalósítható-e a menekültügy területén egy külön, a digitalizációra irányuló javaslat, tekintettel arra is, hogy a visszaküldés területén már készül ilyen javaslat. E célból szakértői csoportot hoznak majd létre, amely konzultál a tagállamokkal a digitális menekültügyi ügyviteli rendszerek fejlesztésének legjobb módjáról, amely integrálja az előszűrési, a menekültügyi, a befogadási és az átadási eljárást( 41 ). A Bizottság azt tervezi, hogy ennek alapján meg fogja határozni, hogy milyen további lépéseket lehet tenni e területen a tagállami erőfeszítések támogatására. 2026-tól kezdődően az erőfeszítések során arra is nagy hangsúlyt fognak helyezni, hogy a DubliNetet – vagyis a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet szerinti információcsere-rendszert – olyan hatékonyabb és technikailag fejlettebb eszközzé alakítsák át, amely támogatja a tagállamokat az említett rendelet szerinti eljárások végrehajtásában.

Ezenfelül az új technológiák új és még mindig feltáratlan lehetőségeket kínálnak az adminisztratív terhek csökkentésére, a folyamatok egyszerűsítésére és magas színvonalú menekültügyi határozatok meghozatalára. A mesterséges intelligencia eszközöket kínálhat a nemzeti hatóságok számára e lehetőségek megvalósításához, például a tolmácsolás, a fordítás és az átírás, a származási országra vonatkozó információk gyűjtése és elemzése, valamint az ügyvitel- és a munkafolyamat-optimalizálás, illetve annak előzetes ellenőrzése terén, hogy a kérelmeket hiánytalanul töltötték-e ki. E tevékenységek felhasználhatnák a migrációval kapcsolatos, uniós finanszírozású európai kutatás és innováció( 42 ) eredményeit. Annak érdekében, hogy előrelépést érjen el ezen a területen, a Bizottság a meglévő szabályozási követelményekkel összhangban 2026-ban fórumot hoz majd létre, amely a mesterséges intelligencia használatával foglalkozik a migráció terén, hogy feltárja, miként lehet a legjobban felhasználni a mesterségesintelligencia-eszközöket a menekültügy, a migráció és a határigazgatás terén, hogy azonosítsa a mesterséges intelligencia lehetséges felhasználási módjait, és hogy operatív tervet készítsen az ilyen új eszközök konkrét bevezetésére. Ez a munka arra az iránymutatásra is támaszkodni fog, amelyet a Bizottság 2026-ban kíván előterjeszteni a magas kockázatú MI-rendszer besorolásáról( 43 ).

Támogatás a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyeknek

Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború elől menekülők átmeneti védelmének biztosítása továbbra is prioritás az Unió és a tagállamok számára. Ukrajna és az EU jövője összefonódik közös biztonságunk, gazdasági kapcsolataink, valamint a napjainkban folyamatosan kibontakozó emberek közötti kapcsolatok révén. Az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy támogassa Ukrajnát az uniós csatlakozás felé vezető úton.

Hosszabb távra tekintve – a helyzet kiszámíthatatlanságának figyelembevétele mellett – meg kell teremteni a jogszerű tartózkodás folytatásának lehetőségét, és elő kell segíteni, hogy az ukránok beilleszkedjenek a befogadó társadalmakba, ugyanakkor támogatni kell azokat is, akik haza kívánnak térni, amint azt a körülmények lehetővé teszik. Ukrajna helyreállításának támogatása érdekében ennek az átállásnak fokozatosnak és kiszámíthatónak kell lennie. A következő lépések alapját a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek számára biztosított átmeneti védelem megszüntetésére vonatkozó összehangolt megközelítésről szóló, 2025 szeptemberében elfogadott tanácsi ajánlás( 44 ) képezi. Az ajánlás gyakorlati megvalósítását a tagállamokkal, az ukrán hatóságokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott különböző fórumokon mozdítják elő( 45 ).

Mivel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyeknek nyújtott támogatás az első olyan eset, amikor aktiválták az átmeneti védelemről szóló 2001. évi irányelvet, az EU-nak le kell vonnia a több mint négy éve tartó átmeneti védelem tanulságait a lehetséges jövőbeli válaszlépések megalapozása érdekében.

5. Hatékonyabb visszaküldés és visszafogadás

Migrációs és menekültügyi rendszereink integritásához elengedhetetlen a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok gyors, hatékony és méltóságteljes visszaküldése és visszafogadása. Jelenleg az Unió elhagyására kötelezett migránsoknak csak mintegy egynegyede teszi ezt meg ténylegesen, bár vannak különbségek a tagállamok között. Az irreguláris migrációtól való elrettentés, valamint a migrációs és menekültügyi rendszer megfelelő működésének és integritásának megőrzése érdekében sürgősen javítani kell a visszaküldések hatékonyságát.

Az elkövetkező öt évben az EU-nak minden erejével egy átfogó közös uniós visszaküldési rendszer létrehozásán kell dolgoznia. Egyes tagállamok már jelentős előrelépést tettek kiutasítási eljárásaik hatékonyságának növelése terén. A javasolt visszaküldési rendelet( 46 ) – az elfogadását követően – Unió-szerte gyorsabb, egyszerűbb és hatékonyabb visszaküldési eljárásokat nyújtó új jogi keretet fog biztosítani, amely tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a nemzetközi kötelezettségeket, különösen a visszaküldés tilalmának elvét.

Ahhoz, hogy a visszaküldések olajozottan működjenek, a harmadik országoknak teljes mértékben ki kell venniük abból a részüket, és eleget kell tenniük a saját állampolgáraik visszafogadására vonatkozó nemzetközi kötelezettségnek. Az EU-nak fejlesztenie kell és fel kell használnia minden rendelkezésére álló eszközt és ösztönzőt – beleértve a visszafogadási eszközöket, a finanszírozási eszközöket, a vízum- és kereskedelempolitikát – annak érdekében, hogy a harmadik országokkal való migrációs diplomáciai kapcsolattartás részeként szorosabb együttműködést szorgalmazzon a visszafogadás terén. Ugyanakkor a tagállamoknak alaposan és időben nyomon kell követniük a kiutasítási végzéseket, és szükség esetén fel kell kérniük a harmadik országokat, hogy erősítsék meg a visszaküldendő személy állampolgárságát, és bocsássanak rendelkezésükre úti okmányokat.

Közös uniós visszaküldési rendszer létrehozása

A paktum számos újdonságot és javítást vezet be a menekültügy és a migrációkezelés terén. Ami a visszaküldést illeti, a paktum által bevezetett új jogi keret megszünteti a menekültügy és a visszaküldés közötti kiskapukat, biztosítva, hogy a kiutasítási határozatokat és az elutasító menekültügyi határozatokat időben egymáshoz közel hozzák meg. Ez jelentősen növelni fogja a visszaküldések gyorsaságát azáltal, hogy csökkenti a szökési lehetőségeket, és ezáltal megelőzi a hosszú ideig tartó bizonytalanságot mind a visszatérők, mind a nemzeti hatóságok tekintetében.

Ezen túlmenően a határon folytatott kötelező visszaküldési eljárással( 47 ) az elutasított menedékkérőket sokkal gyorsabban, közvetlenül a külső határokról küldik vissza az új szabályok által meghatározott 12 hetes határidőn belül. A Bizottság nagy hangsúlyt fog fektetni a határon folytatott új eljárások hatékony végrehajtására, és e célból szorosan együttműködik a tagállamokkal, a Frontexszel és a partnerországokkal. Ezenfelül a Vízumkódex 25a. cikke szerinti jövőbeli jelentések elkészítésekor különös figyelmet fog fordítani a visszafogadással kapcsolatos együttműködésre a határon folytatott kötelező eljárás keretében.

E fejlesztésekre építve a következő öt év prioritása a közös uniós visszaküldési rendszer létrehozásáról szóló rendeletre irányuló, 2025. márciusi bizottsági javaslattal( 48 ) összhangban egy közös uniós visszaküldési rendszer teljes körű kidolgozása lesz. A javasolt rendelet kézzelfoghatóbb európai dimenziót biztosít az európai kiutasítási határozattal történő visszaküldéshez, és megteremti a kiutasítási határozatok kölcsönös elismerésének alapjait annak érdekében, hogy az uniós szabályokat ne lehessen megkerülni az egyik tagállamból a másikba történő szabálytalan utazással. A javasolt rendelet előmozdítja az egyszerűsítést és a hatékonyságot azáltal, hogy egyszerűsíti a belső folyamatokat, pontosítja a visszatérésre kötelezett személyek jogait és kötelezettségeit – például a kiutasítási eljárás során az együttműködési kötelezettséget –, csökkenti a szökés és a szabálytalan továbbutazás kockázatát, valamint megszünteti az EU-n belüli kiutasítási eljárások és a harmadik országokba irányuló visszafogadási tevékenységek közötti kiskapukat. A biztonsági fenyegetést jelentő személyek visszaküldése is felgyorsul. A javasolt rendelet meghatározza továbbá azokat a szabályokat és biztosítékokat, amelyek az Unión kívüli „visszaküldési központok” létrehozására vonatkoznak. E központok új megoldásokat kínálhatnak az EU-ból való távozásra kötelezett személyek visszaküldésére. A visszaküldési rendeletről folytatott tárgyalások gyors lezárása fontos ahhoz, hogy az elkövetkező években megvalósulhasson a közös uniós visszaküldési rendszer.

A Bizottság ezenfelül 2026-ban jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni a visszaküldés digitalizációjára vonatkozóan azzal a céllal, hogy digitális ügyviteli rendszerek jöjjenek létre e területen. Ez még inkább hozzá fog járulni a nemzeti hatóságok adminisztratív munkaterhének csökkentéséhez, valamint a folyamatok egyszerűsítéséhez és automatizálásához. A javaslat célja továbbá annak a lehetőségnek a mérlegelése, hogy az uniós ügynökségeket – például a Frontexet és az eu-LISA-t – bővebb feladatkörrel ruházzák fel a digitális ügyviteli rendszerek tekintetében.

Az új jogi keret megerősítésével párhuzamosan intézkedésekre van szükség a visszaküldési eljárások operatív szintű javítása érdekében.

Az uniós visszaküldési koordinátor – a visszaküldéssel foglalkozó magas szintű hálózat támogatásával – új elképzeléseket fog felvetni és gyakorlatokat fog kidolgozni az olyan konkrét kihívásokkal kapcsolatban, mint a határon folytatott visszaküldési eljárás hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok, a biztonsági fenyegetést jelentő személyek vagy a kísérő nélküli kiskorúak – az uniós joggal és a gyermek mindenek felett álló érdekével összhangban történő – visszaküldése. E célból a tagállami hatóságokkal folytatott közös munka a visszaküldések felgyorsítása érdekében továbbra is a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának optimalizálására és az összes meglévő eszköz felhasználására irányul. A Bizottság a tagállamokkal együtt folytatja az e célt szolgáló gyakorlati kezdeményezések kidolgozását harmadik országok bevonásával és harmadik országokban.

A Frontex-rendelet közelgő, 2026-os felülvizsgálata során azt is áttekintik majd, hogy miként lehetne megerősíteni az ügynökségnek a visszaküldés terén betöltött operatív szerepét az EU-n belül és kívül egyaránt. Folyamatban van annak mérlegelése, hogy egyértelmű feltételek és jogi biztosítékok mellett támogatható-e a valamely harmadik országból egy másik harmadik országba történő visszaküldés, megerősítve az önkéntes visszatérést és a visszailleszkedést, valamint hogy az EU stratégiai prioritásainak támogatása érdekében miként lehetne javítani az ügynökség irányítását ezen a területen.

A Bizottság a Frontexszel együtt lépéseket tesz a visszaküldésre vonatkozó adatgyűjtés fokozása és észszerűsítése érdekében is, hogy javítsa a visszaküldéssel kapcsolatos helyzetképet, amely lehetővé teszi az erőforrások és eszközök jobb tervezését.

A harmadik országok általi visszafogadás javítása

A migránsok származási országai által a visszafogadás terén folytatott együttműködés elengedhetetlen a sikeres visszaküldésekhez és a hatékony migrációkezeléshez, és a közös uniós visszaküldési rendszer egy másik kulcsfontosságú eleme. A saját állampolgárok visszafogadása a nemzetközi szokásjog szerinti kötelezettség, amelyre az uniós visszafogadási megállapodások és egyezmények, valamint a harmadik országokkal kötött partnerségi megállapodások (pl. partnerségi és együttműködési megállapodások), továbbá a többoldalú jogi keretek (pl. az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal kötött Szamoai Megállapodás) épülnek.

E tekintetben a visszafogadás terén folytatott együttműködés javítása továbbra is az Unió migrációs diplomáciájának egyik kulcsfontosságú prioritása. A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben rendszeresen nyomon követi a visszafogadás terén folytatott együttműködést a meglévő két- és többoldalú visszafogadási eszközök keretében, valamint a Vízumkódex 25a. cikke szerinti visszafogadási együttműködés éves értékelésén keresztül( 49 ). Az Uniónak fel kell használnia és meg kell erősítenie eszköztárát az e területen folytatott együttműködés előmozdítása érdekében, összhangban az uniós vezetők többszöri felhívásával, miszerint valamennyi szakpolitikai eszközt fel kell használni a visszaküldés és a visszafogadás fokozása érdekében. Továbbra is prioritásként kell kezelni a harmadik országokkal kötött 24 meglévő uniós visszafogadási megállapodás és egyezmény( 50 ) hatékony végrehajtását, valamint az EU nemzetközi megállapodásaiban foglalt kötelezettségek maradéktalan tiszteletben tartását és érvényesítését.

A harmadik országokkal folytatott uniós együttműködés maximalizálása és a tárgyalások hatékony stratégiai megközelítésének biztosítása érdekében a Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal az e területen folytatott információcsere további megerősítése érdekében. Az ilyen cseréknek ki kell terjedniük annak átgondolására is, hogy miként lehetne a legjobban eredményre jutni a visszafogadási megállapodásokra vonatkozó, függőben lévő tárgyalási megbízásokkal kapcsolatban. A visszafogadással kapcsolatos folyamatban lévő tárgyalásokat gyorsan le kell zárni, és – amennyiben uniós szinten hozzáadott érték áll fenn – új tárgyalásokat kell kezdeni. A Szamoai Megállapodás szintén egyértelmű keretet biztosít a visszafogadási kötelezettségek végrehajtásához, emlékeztetve valamennyi fél azon kötelezettségére, hogy visszafogadja saját állampolgárait: e megállapodás végrehajtását szükség esetén konkrét szerepvállalás követi nyomon és támogatja. A Bizottság adott esetben megoldásokat dolgoz ki a nemzetközi partnerekkel a saját állampolgárok visszafogadására vonatkozó eljárási standardok megállapítása és az e partnerekkel való együttműködést gátló akadályok felszámolása érdekében.

Ahhoz, hogy a migrációs diplomácia részeként konkrét előrelépést lehessen elérni a visszafogadási együttműködés terén, a Bizottságnak, a főképviselőnek és a tagállamoknak mozgósítaniuk kell a szükséges ösztönzőket és befolyást valamennyi vonatkozó uniós szakpolitika és eszköz felhasználásával.

A kihívásokkal teli környezet kezelése

Egyes harmadik országokban fennálló helyzetek fokozott figyelmet érdemelnek. E tekintetben Szíria továbbra is jelentős politikai, biztonsági, humanitárius és fejlesztési kihívásokkal néz szembe. Az erőszak újbóli fellángolásának megelőzése érdekében az EU támogatja a békés és inkluzív, szíriai vezetésű politikai átmenetet, valamint a társadalmi-gazdasági helyreállítást. A Bizottság együttműködik az UNHCR-rel az önkéntes visszatérések és a visszatérők fenntartható visszailleszkedésének támogatása érdekében. Emellett a Bizottság iránymutatást adott ki az EU-ban nemzetközi védelemben részesülő azon szíriai személyek „go-and-see” tájékozódó látogatásaira vonatkozóan, akik vissza kívánnak térni Szíriába. A Frontex is újraindította a szíriai visszaküldési műveletekhez és a szíriaiak visszailleszkedéséhez nyújtott támogatást.

A Bizottság továbbá azon dolgozik, hogy biztosítsa az uniós szintű koordinációt az EU-ban élő afgánok helyzete tekintetében. E célból a Bizottság technikai szinten együttműködik Afganisztán de facto hatóságaival az EU-ban jogellenesen tartózkodó afgán állampolgárok esetleges visszaküldésével és visszafogadásával kapcsolatban – az uniós joggal és a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban, beleértve a visszaküldés tilalma elvének teljes körű tiszteletben tartását –, különös tekintettel azokra, akik bűncselekményeket követtek el vagy biztonsági kockázatot jelentenek. A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal, ezenfelül támaszkodik a Frontex által az uniós reintegrációs programon keresztül az önkéntes visszatéréshez nyújtott támogatásra.

6. Munkavállalói mobilitás a versenyképesség fokozásáért

Az elkövetkező években a – részben a demográfiai dinamika által vezérelt – készség- és munkaerőhiány valószínűleg számos kulcsfontosságú ágazatban és – eltérő mértékben – Unió-szerte felerősíti munkaerőpiacunk növekvő igényeit( 51 ). Az uniós gazdaság és a polgárok jólléte szempontjából alapvető fontosságú területeken – az olyan élvonalbeli területektől kezdve, mint a mesterséges intelligencia, egészen a legfiatalabb és legidősebb emberek gondozásáig – továbbra is növekedni fog a kereslet. A közelmúltban elfogadott uniós tehetségbázis keretében már 42 olyan foglalkozást azonosítottak, amely tekintetében az EU az európai gazdasági potenciált korlátozó munkaerő- és szakemberhiánnyal küzd, valamint a munkaerő és a tehetségek mobilitása jelentős hozzájárulást nyújthat.

A készségek uniója( 52 ) foglalkozik a tehetségek harmadik országokból való vonzásának és megtartásának szükségességével, ezzel is kiegészítve a belföldi munkaerő – többek között a már az Unióban tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok – aktivizálására és továbbképzésére irányuló intézkedéseket. A munkaerő és a tehetségek mobilitása az EU gazdasági modelljének részét képezi, megerősíti versenyképességét, kezeli a demográfiai és készségfejlesztési kihívásokat( 53 ), és előmozdítja az innovációt.

Az elkövetkező öt évben az EU-nak arra kell törekednie, hogy a tehetségekért folytatott globális versenyben a legvonzóbb hellyé váljon, és szakképzett munkaerőt vonjon be a technológiai fejlődést előmozdító innovátoroktól az alapvető gondozási szolgáltatásokat nyújtó munkavállalókig. Ennek érdekében fokoznunk kell a partnerországokkal folytatott együttműködésünket, felhasználva a munkaerő és a tehetségek mobilitását mind a migrációs diplomácia, mind a partnerekkel fenntartott átfogó diplomáciai és gazdasági kapcsolatok eszközeként, valamint a tagállamokkal együttműködve új és innovatív kezdeményezéseket kell indítanunk uniós szinten a szakképzett és felkészült munkavállalók munkaerőpiacunkra való vonzása érdekében.

Ugyanakkor a munkaerő és a tehetségek vonzása mellett azokat meg is kell tudnunk tartani. Ennek eléréséhez az Uniónak olyan társadalmi-gazdasági környezetre van szüksége, amely nemcsak a külföldi munkavállalók munkaerőpiaci integrációját könnyíti meg, hanem lehetővé teszi számukra azt is, hogy beilleszkedjenek és hozzájáruljanak társadalmainkhoz.

A munkaerő és a tehetségek mobilitása mint a migrációs diplomácia eszköze

A munkaerő és a tehetségek vonzásának és mobilitásának, valamint az oktatási, szakképzési és képzési lehetőségeknek a partnerországokkal fenntartott átfogó kapcsolataink stratégiai elemévé kell válniuk. A Marokkóval, Tunéziával, Egyiptommal, Pakisztánnal és Bangladessel meglévő tehetséggondozási partnerségek megerősítése és újak elindítása csak az első lépés.

A tehetséggondozási partnerségeken túl az EU-nak – a földközi-tengeri paktum által meghatározott utat követve – együttesen kell érvényesítenie a versenyképességi prioritásokat a partnerországokkal folytatott átfogó együttműködésünk keretében. E tekintetben a Bizottság 2026-ban kísérleti jelleggel európai jogi kapcsolattartó irodát hoz létre Indiában az információs és kommunikációs technológiai ágazatban. Ez egy olyan egyablakos rendszer lesz, amely támogatást nyújt az indiai érdeklődőknek az EU-ba irányuló munkavállalói mobilitáshoz. Az e kísérleti projektből levont tanulságok alapján a Bizottság azt tervezi, hogy az uniós tehetségbázist kiegészítve és az EU stratégiai érdekeit figyelembe véve kiterjeszti az európai jogi kapcsolattartó iroda koncepcióját más ágazatokra és más partnerországokra, köztük a tehetséggondozási partnerség országaira is. A tehetségek mobilitásával kapcsolatos további együttműködést a Global Gateway stratégia keretében is elő kell mozdítani.

Az Uniónak és a partnerországoknak közös érdeke a munkavállalói mobilitás előmozdítása. A harmadik országbeli munkavállalóknak az európai munkaerőpiacra való belépésre való felkészítése és társadalmainkba való integrációjuk azonban olyan összetett feladat, amely mindkét fél részéről befektetést és erőfeszítést igényel. Annak érdekében, hogy fejlessze az olyan munkavállalókból álló készségbázist, akik munkavállalás céljából az Unióban telepedhetnek le, valamint megvizsgálja a magánszektorral való költség- és kockázatmegosztási modelleket, a Bizottság támogatni fogja a harmadik országokból származó álláskeresők képzési és kiutazást előkészítő tevékenységeit, biztosítva, hogy rendelkezzenek a szükséges megfelelő technikai, szakmai, nyelvi és kulturális készségekkel, többek között a hamarosan előterjesztésre kerülő európai szakképzési stratégia részeként.

A Bizottság emellett szorosabban be fogja vonni az uniós ipart és a szociális partnereket a harmadik országokra irányuló kezdeményezések kialakításába és végrehajtásába, mivel ők ismerik a legjobban, hogy milyen készségekre van szükségük, és ők a tehetségmobilitási politikák fő haszonélvezői. A Bizottság fel kívánja használni a meglévő fórumokat, például a munkaerő-migrációs platformot, az ágazati párbeszédbizottságokat, valamint az ipari fórumot és az Európai Kutatási Térség fórumát annak érdekében, hogy fokozza az iparnak és a munkáltatóknak a tehetségek vonzásával kapcsolatos szerepvállalását.

Az uniós tehetségbázis( 54 ) az első olyan uniós szintű eszköz, amely meghatározott ágazatokban lehetővé teszi az uniós munkáltatók és az érdeklődő nem uniós álláskeresők közötti kapcsolatfelvételt, és így kulcsfontosságú lesz a munkaerő- és szakemberhiány kezeléséhez, valamint a partnerországokkal folytatott együttműködés hosszú távú javításához. A Bizottság prioritásként kezeli az informatikai platform fejlesztését annak érdekében, hogy a tehetségbázis 2027-ben megkezdhesse működését. A tehetségbázisban rejlő lehetőségek kiaknázásához elengedhetetlen lesz a tagállamok mielőbbi szerepvállalása és részvétele.

A munkaerő és a tehetségek mobilitásának megfelelő jogi keret

A „Válassza Európát!” kezdeményezés( 55 ) az EU-t a magasan képzett szakemberek úti céljaként népszerűsíti. Kiemeli, hogy az EU miért jelent ideális környezetet a globális tehetségek számára a kutatás és az innováció előmozdításához.

Az EU-ba irányuló munkaerő- és tehetségmobilitás jogi kerete ugyanakkor továbbra is széttagolt, valamint az uniós és a nemzeti jogi keretek( 56 ) közötti összetett interakció miatt a világ különböző részeiről érkező tehetségek nehezen tudnak eligazodni.

Ez nincs összhangban az EU törekvéseivel. Meg kell vizsgálni, hogy miként lehetne egyszerűsíteni és felgyorsítani az erős innovációs potenciállal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, például kutatók, diákok, szakképzett munkavállalók, induló innovatív vállalkozások alapítói vagy innovatív vállalkozók, valamint az olyan ágazatok, mint a gondozás, az egészségügy, a turizmus vagy az építőipar hiányszakmáihoz szükséges munkavállalók vonzására irányuló folyamatokat. Az e stratégiával együtt elfogadott vízumstratégia( 57 ) új módokat azonosított a tehetségek vonzására vonatkozó meglévő keret működésének javítására, többek között finanszírozás és a tehetséges munkavállalók innovációs célú bevonzásáról szóló bizottsági ajánlás( 58 ) révén, és megvizsgálta a jogi keret egyszerűsítésének és jobb végrehajtásának lehetőségeit.

A tehetségek vonzásának egyik fő akadálya ezenfelül a harmadik országbeli állampolgárok képesítéseinek és készségeinek elismerésével és érvényesítésével összefüggő szűk keresztmetszet. A harmadik országbeli állampolgárok képesítéseinek elismeréséről szóló 2023. évi bizottsági ajánlás( 59 ) célja a nemzeti elismerési eljárások megkönnyítése volt. A gyakorlatban azonban ezek a folyamatok gyakran hosszadalmasak, nehézkesek és széttagoltak maradnak az EU-ban, ezért nem egyeztethetők össze a dinamikus gazdasági környezettel és az európai vállalkozásokat sújtó munkaerőhiány gyors pótlásának szükségességével. Ezen akadály megszüntetése érdekében a Bizottság a méltányos munkaerő-mobilitásról szóló 2026. évi csomag részeként elindítja a készségek hordozhatóságára vonatkozó kezdeményezést, amely magában foglalja a képesítések és készségek elismerésére és érvényesítésére vonatkozó lehetséges új szabályokat, amelyek felgyorsítják az eljárásokat, ugyanakkor segítenek megőrizni az európai piacon elvárt minőségi normákat.

A készségekkel kapcsolatos információgyűjtésben rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében – az EU-ban és tagállamaiban a készségekre és a munkaerőpiaci helyzetre vonatkozó pontos és időszerű információk mellett, valamint a Készségek Európai Megfigyelőközpontjának tapasztalataira építve – naprakész információkra van szükség a partnerországok munkaerőpiaci helyzetéről, többek között a készség- és képesítési keretrendszerekről, hogy lehetővé váljon az uniós készségekkel és képesítésekkel való összehasonlítás. E célból a Bizottság azt tervezi, hogy a tehetséggondozási partnerségek országaiban és azokon túli térségekben meglévő készségek és képesítések feltérképezése és összehasonlítása céljából tovább mélyíti együttműködését az Európai Képzési Alapítvánnyal (ETF).

Az illegális foglalkoztatás, a visszaélések és a kizsákmányolás elleni küzdelem

Bár Európának vonzania kell a tehetségeket, ezzel párhuzamosan fokoznia kell a harmadik országbeli munkavállalók EU-ban való illegális foglalkoztatása és bántalmazása elleni küzdelmet is. Az illegális foglalkoztatás és az engedély nélküli munkavégzés – amelyek gyakran munkaerő-kizsákmányolással párosulnak – az irreguláris migráció fő mozgatórugói közé tartoznak. Ezért azokat hatékonyabban kell kezelni, különösen az e kockázatoknak jobban kitett ágazatokban. Az Uniónak nyitottnak kell lennie a tehetségek vonzása és megtartása terén, ugyanakkor zéró toleranciát kell alkalmaznia a migráns munkavállalók illegális foglalkoztatásával és kizsákmányolásával szemben.

A Bizottság 2026-ban ismertetni fogja a munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló irányelv( 60 ) végrehajtásának állását, és szükség esetén módosításokat fog javasolni az irányelv hatékonyságának növelése érdekében.

Amint azt a minőségi munkahelyekre vonatkozó ütemterv( 61 ) is kiemeli, a kizsákmányolás, a biztonsági és egészségvédelmi szabályok megsértése, valamint a nem megfelelő lakhatás súlyosan érinti a harmadik országbeli munkavállalókat. Fokozni kell az ellenőrzéseket és vizsgálatokat a kizsákmányoló munkáltatók felderítése és szankcionálása, valamint a harmadik országbeli munkavállalók jogainak védelme érdekében. 2026-ban sor kerül az Európai Munkaügyi Hatóság megbízatásának felülvizsgálatára. Ennek részeként a Bizottság áttekinti, hogy a hatóság hogyan tudná jobban kezelni a harmadik országbeli állampolgárok munkakörülményeivel való visszaélésekkel kapcsolatos kihívásokat.

Ezzel párhuzamosan a végrehajtás javítása – egyebek mellett az Európai Munkaügyi Hatóság megerősített megbízatásának támogatásával – segíthet abban, hogy a tagállamok megfelelően átültessék és hatékonyan alkalmazzák a migráns munkavállalók jogainak védelmét szolgáló uniós jogi rendelkezéseket, többek között az idénymunkásokról szóló irányelvet( 62 ), a munkáltatókkal szembeni szankciókról szóló irányelvet( 63 ) és az összevont engedélyről szóló felülvizsgált irányelvet( 64 ).

A harmadik országbeli állampolgárok integrációjának javítása

Az integráció egyszerre jog és kötelesség. Az Unió érdeke annak biztosítása, hogy az EU-ba érkező migránsok gyorsan és aktívan hozzájárulhassanak társadalmunkhoz – amely most már az övék is –, függetlenül attól, hogy konfliktus elől menekültek, munkavállalóként érkeztek, családjukhoz csatlakoztak vagy más legális migrációs lehetőséget vettek igénybe. Következésképpen az integráció olyan terület, ahol nemzeti szinten nagyon fontos az összkormányzati megközelítés. Ez nemcsak a társadalmi kohézió, de a versenyképesség és Európa gazdasági dinamizmusa szempontjából is létfontosságú, teljes mértékben kihasználva az összes készséget és tehetséget. Alapvető fontosságú, hogy a migránsok megtanulják a fogadó tagállam nyelvét, megértsék a kulturális és közigazgatási rendszereket, dolgozzanak, adót fizessenek, és teljes mértékben részt vegyenek az európai értékeken alapuló társadalmainkban. A diaszpóraközösségek és a migránsok által vezetett szervezetek fontos szerepet játszanak az integrációs folyamat támogatásában, amely a migránsok, valamint a befogadó társadalmak részéről határozott és készséges együttműködést igényel. E tekintetben valódi integrációs lehetőséget kell biztosítani a migránsok számára. Az integrációról és befogadásról szóló cselekvési tervben meghatározott átfogó és ágazatközi megközelítésre, valamint annak félidős felülvizsgálatára( 65 ) építve az integrációt a kormányzás és a társadalom valamennyi szintjén elő kell mozdítani.

A Bizottság továbbra is holisztikus megközelítést fog érvényesíteni annak érdekében, hogy összekapcsolja az erőfeszítéseket az uniós szakpolitikákban – különösen a regionális fejlesztés terén –, például az EU városfejlesztési menetrendjével( 66 ), a városfejlesztési menetrend migránsok és menekültek integrációját célzó partnerségével( 67 ) és a vidékfejlesztési cselekvési terv( 68 ) közelgő aktualizálásával. Ami a foglalkoztatást és a munkaerőpiaci integrációt illeti, a harmadik országbeli állampolgárok továbbra is a növekedés hajtóerői az EU-ban. Teljes potenciáljuk még mindig kiaknázatlan az uniós munkaerőpiacon. Következésképpen alapvető fontosságú a foglalkoztatási szolgálatok, a gazdasági és szociális partnerek, valamint más munkaerőpiaci szereplők további bevonása. Ennek érdekében a velük folytatott folyamatos párbeszéd és együttműködés alátámasztja a migráció és a munkaerőpiaci politikák szorosabb összehangolására, valamint a migránsok munkaerőpiaci integrációjának megerősítésére irányuló érdemi erőfeszítéseket.

A harmadik országbeli állampolgárok integrációját és befogadását támogató intézkedések általános érvényesítésének még inkább egy szélesebb körű és hosszabb távú megközelítés részévé kell válnia, amely a támogatással hozzájárul a nemzeti oktatási, egészségügyi és lakhatási rendszerek megfelelő irányításához is. Az uniós finanszírozásnak támogatnia kell az integrációval kapcsolatos összkormányzati megközelítés megvalósítását a tagállamokban, finanszírozási lehetőségeket kínálva a helyi és regionális önkormányzatok, a civil társadalmi szervezetek és a migránsok által vezetett szervezetek számára. Összességében a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó hosszabb távú megközelítésnek az integrációval kapcsolatos különböző hálózatokban( 69 ) zajló cserékre kell épülnie, és a munka a vonatkozó stratégiákkal( 70 ) összefüggésben folytatódik.

7.A pénzügyi források stratégiai felhasználása és az operatív támogatás fokozása

A 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslat jelentősen növeli a migrációra és a menekültügyre, valamint a nemzetközi együttműködésre szánt forrásokat, ugyanakkor megerősíti az Unió befolyásolási lehetőségét a migrációs együttműködés tekintetében.

A többéves pénzügyi keretről szóló javaslat célja, hogy az e stratégiában meghatározott prioritások támogatásához is biztosítsa a szükséges pénzügyi forrásokat. A javaslat szerint összesen legalább 81 milliárd EUR-t kell elkülöníteni a belügyi politikákra, a migráció és a menekültügy kezelésének támogatására, a belső biztonság fokozására, a határok megerősítésére és a vízumpolitikára.

A külső határok hatékony ellenőrzése és igazgatása, valamint a biztonság garantálása érdekében a schengeni térség, az európai integrált határigazgatás és a közös vízumpolitika uniós támogatására irányuló javaslat 15,4 milliárd EUR-ban rögzíti a pénzügyi keretösszeget. A Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) a 2021–2027-es programozási időszakra jelenleg összesen 5,97 milliárd EUR-t biztosít az európai integrált határigazgatás támogatására a tagállamokban( 71 ). Az erőforrások jelentős növelése lehetővé tenné az e stratégiában meghatározott prioritások – köztük a határigazgatás digitalizációja, az új technológiai megoldások integrálása, valamint a berendezések és az infrastruktúra – támogatását.

Ami a menekültügy, a migráció és az integráció uniós támogatását illeti, a Bizottság mintegy 12 milliárd EUR-t javasolt a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) számára – szemben a 2021–2027-es programozási időszakban a tagállamok rendelkezésére álló mintegy 7,84 milliárd EUR-val( 72 ) –, valamint közel 3 milliárd EUR-t az Európai Regionális Fejlesztési Alap számára a marginalizált közösségek, köztük a migráns hátterű személyek integrációjára. E keretösszeg célja a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának előmozdítása, valamint különösen a nemzetközi védelem iránti kérelmek – többek között a külső határokon történő – gyorsabb feldolgozásának, a hatékonyabb visszaküldéseknek, továbbá a tehetségek vonzásának és a harmadik országbeli állampolgárok korai integrációjának a támogatása. A nemzeti és regionális partnerségi tervek részeként az Európai Szociális Alap hozzá fog járulni a harmadik országbeli állampolgárok társadalmi befogadásának és társadalmi-gazdasági integrációjának támogatásához. 

A következő többéves pénzügyi keretben a tagállamoknak nyújtott támogatást teljesítményalapú megközelítés révén hajtják végre a nemzeti és regionális partnerségi tervek keretében. Nemzeti és regionális partnerségi terveik kidolgozásakor a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a finanszírozás kezelje az azonosított szakpolitikai kihívásokat, többek között a menekültügy és a migrációkezelés, a visszaküldés és a munkavállalói mobilitás területén.

Emellett a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló javaslat növeli a belső és külső szakpolitikai dimenziók közötti koherenciát, következetességet és kiegészítő jelleget. A Globális Európáról szóló rendeletre irányuló, 200 milliárd EUR keretösszegű javaslat( 73 ) kidolgozásakor az állt a középpontban, hogy a javaslat összhangban legyen a bővítés és a nemzetközi partnerségek stratégiaibb, értékközpontúbb és hatásosabb megközelítésével, és igazodjon az EU stratégiai érdekeihez, többek között a migrációs célkitűzéseihez. A koherencia és a hatékonyság fokozása érdekében a pénzeszközök felhasználásának e stratégiaibb jellegű megközelítésének tükröződnie kell a programozási módozatokban, és azt ezen eszköz végrehajtása során is követni kell. Továbbá a migrációval és a visszafogadással kapcsolatos megerősített együttműködés ösztönzése érdekében a Bizottság javaslata megerősíti a finanszírozás nyújtására vonatkozó stratégiai megközelítést.

Az érintett uniós ügynökségek – nevezetesen a Frontex, az EUAA, az eu-LISA, az Europol, az Eurojust és az FRA – segítséget nyújtanak a tagállamoknak. Ez magában foglalja az operatív és igazságügyi támogatást, az iránymutatást, a képzést, illetve a nagy méretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatását. Ezt a munkaterületet a tagállamoknak a nemzeti kapacitásaik továbbfejlesztéséhez és megerősítéséhez nyújtott közvetlen operatív támogatás egészíti ki. Bár az ügynökségek már most is kulcsfontosságú támogatást nyújtanak a tagállamok számára a migrációkezeléshez, a következő öt év lehetőséget fog biztosítani az ügynökségek rendelkezésére álló eszközök és az általuk kérésre a tagállamoknak nyújtott támogatás megerősítésére, különös tekintettel a migrációs és menekültügyi paktum működőképessé tételére.

Ami a Frontexet illeti, a Bizottság azt tervezi, hogy – hatásvizsgálat alapján, valamint a tagállamokkal és más érdekelt felekkel folytatott konzultációkat követően – 2026-ban előterjeszti az ügynökség alapító rendeletének felülvizsgálatát. A javaslat előkészítése során a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy miként lehetne a legjobban kiegészíteni a tagállamok erőforrásait nemcsak a feladatok mennyisége, hanem minősége tekintetében is, hozzájárulva ezáltal a közös határoknak az integrált határigazgatási megközelítéssel összhangban történő megerősítéséhez. A javaslat megerősítheti továbbá a Frontex feladataival, bevetéseivel, harmadik országokkal való együttműködésével, valamint az ügynökség struktúrájával és irányításával kapcsolatos szabályokat.

Az EUAA továbbra is fontos szerepet fog játszani abban, hogy támogassa a tagállamokat a paktum végrehajtásában, többek között azáltal, hogy előmozdítja a menekültügyi gyakorlatok konvergenciáját, valamint operatív és technikai támogatást nyújt. A monitoringmechanizmus 2026 folyamán történő működőképessé tétele szintén fontos lépés lesz a menekültügyi szabályok tagállamok általi operatív és technikai alkalmazásának támogatása terén. Annak érdekében, hogy az ügynökség megfelelő eszközökkel rendelkezzen feladatai ellátásához, az EUAA megbízatásának értékelését követően a Bizottság mérlegelni fogja, hogy szükség van-e az ügynökség alapító rendeletének, többek között a külső politikák támogatása érdekében történő módosítására.

E digitális átalakulás megvalósítása érdekében az eu-LISA, a nagy méretű IT-rendszerek igazgatását végző uniós ügynökség továbbra is központi szerepet fog betölteni. A többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat ezért a források jelentős növelését irányozza elő annak érdekében, hogy az ügynökség rendelkezzen a hatáskörébe tartozó nagy méretű IT-rendszerek valamennyi elemének kifejlesztéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges eszközökkel.

2026-ban sor kerül az Europol megbízatásának felülvizsgálatára, amely értékelésen és hatásvizsgálaton, valamint a tagállamokkal és az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultációkon alapul majd. Ennek során azt is meg fogják vizsgálni, hogy miként lehetne megerősíteni az ügynökség operatív, elemzési és technológiai támogatási kapacitásait annak érdekében, hogy mind a tagállamokkal, mind a partnerországokkal hatékony operatív együttműködés valósulhasson meg. A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának létrehozásáról szóló módosított Europol-rendelet elfogadásával az Europol még nagyobb szerepet fog játszani a migránscsempészés mögött álló bűnözői hálózatok azonosításában és felszámolásában.

Az Eurojust világszerte fejleszti a joghatóságokkal való együttműködéshez szükséges kapacitását, hogy hatékonyabban tudjon fellépni a migránscsempészésben és más bűncselekményekben részt vevő szervezett bűnözői csoportokkal szemben. A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló, Libanonnal és Egyiptommal 2025-ben aláírt megállapodások jó példát mutatnak más partnerországokkal való együttműködésre.

Ezenfelül – a migrációs diplomácia átfogó megközelítésének legjobb kihasználása érdekében – stratégiaibb módon kell felhasználni azt az operatív támogatást, amelyet az uniós ügynökségek a jelenlegi vagy jövőbeli megbízatásukkal összhangban nyújthatnak a partnerországoknak. Az uniós ügynökségeknek a Bizottsággal szoros együttműködésben jobban össze kell hangolniuk a partnerországokkal való kapcsolattartásukat, valamint a kapcsolódó megállapodásokat és munkamegállapodásokat, hogy átfogó támogatási csomagot kínáljanak a partnerországoknak, továbbá biztosítsák az uniós szerepvállalás koherenciáját. Az uniós ügynökségek és az illetékes nemzeti hatóságok közötti operatív együttműködés előmozdítását és fokozását be kell építeni az uniós migrációs diplomácia keretében végrehajtott operatív intézkedésekbe és kötelezettségvállalásokba.

8.Következtetés

Ez az első európai menekültügyi és migrációkezelési stratégia megerősíti az Unió azon eltökéltségét, hogy olyan hatékony, jogokon alapuló, méltányos és alkalmazkodóképes migrációs keretet építsen ki és vezessen be, amely megfelel a polgárok jól irányított és időtálló politikával kapcsolatos elvárásainak. Előmozdítja az Európai Unió rezilienciáját és magabiztos fellépését a globális színtéren, és ezután is képes alkalmazkodni a kontinensünkön és a távolabbi térségekben zajló fejleményekhez. Iránytűként szolgál az uniós fellépéshez, egyértelmű célkitűzéseket és cselekvési prioritások tartalmaz, és stratégiai módon használja fel a rendelkezésre álló erőforrásokat és az operatív támogatást.

A méltányos, szilárd és az európai értékekhez hű migrációs és menekültügyi politika közös felelősség. E stratégia megvalósításához politikai elkötelezettségre és szoros együttműködésre lesz szükség az Európai Parlament és a Tanács, a tagállamok, az uniós ügynökségek, a nemzetközi partnerek és más érdekelt felek között. A Bizottság e stratégia célkitűzéseinek előmozdításában valamennyi olyan szereplő támogatására számít, amely együtt kíván működni az irreguláris migráció és a veszélyes utazások során bekövetkező halálesetek megelőzése, a háború és az üldözés elől menekülő emberek védelme, valamint a tehetségek EU-ba településének gazdaságaink versenyképességének fokozása érdekében történő ösztönzése céljából.

(1) ()    Az EU-ba irányuló illegális határátlépések száma folyamatosan csökken: az összesített adatok szerint az Unióba irányuló valamennyi fő útvonalon a 2024-es 38 %-os csökkenés után 2025-ben 26 %-kal esett vissza. A nemzetközi védelem iránti kérelmek száma hasonló csökkenő tendenciát mutat (–21 %).

(2) ()    Az Eurostat adatai alapján az elismerő menekültügyi határozatok aránya 2024-ben 51,4 % volt, míg 2025 első felében 33 %-ot valamivel meghaladó szintre csökkent, 2025 harmadik negyedévében pedig 42,8 %-ra emelkedett.

(3) ()    Éves menekültügyi és migrációs jelentés (2025), az Eurostat 2024. július 1. és 2025. június 30. közötti időszakra vonatkozó adatai alapján, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:52025DC0795 .

(4) ()     https://www.europol.europa.eu/crime-areas/migrant-smuggling

(5) ()     Átmeneti védelem az Ukrajnából menekülők számára – havi statisztikák – Statistics Explained – Eurostat  

(6) ()     https://ec.europa.eu/eurostat/web/interactive-publications/migration-2025#international-protection ; a három legfontosabb származási ország Szíria, Afganisztán és Venezuela.

(7) ()     https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Residence_permits_%E2%80%93_statistics_on_authorisations_to_reside_and_work .

(8) ()    A menekültügy és a migráció kezeléséről, az (EU) 2021/1147 és az (EU) 2021/1060 rendelet módosításáról, valamint a 604/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 14-i (EU) 2024/1351 európai parlamenti és tanácsi rendelet (ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1351/oj ) 8. cikke.

(9) ()    25 tagállam nyújtotta be nemzeti stratégiáját a Bizottságnak; Dánia nem köteles nemzeti stratégiát benyújtani, Magyarország pedig arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog nemzeti stratégiát benyújtani.

(10) ()    A menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet 7. cikke.

(11) ()    A LIBE bizottság 2025. december 4-i meghallgatása.

(12) ()    Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A földközi-tengeri paktum – Egy tenger, egy paktum, egy jövő, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52025JC0026 .

(13) ()    Az Európai Tanács 2025. március 20-i következtetései, 25. pont, EUCO 1/25.

(14) ()     Migrációs kihívások: Az Európa Tanács miniszterei a jogokról szóló politikai nyilatkozatra szólítanak fel – Portál .

(15) ()    Például a szubszaharai Afrikára vonatkozó, a migránsok védelmét, visszatérését és visszailleszkedését célzó program (MPRR-SSA) keretében: https://international-partnerships.ec.europa.eu/policies/programming/projects/migrant-protection-return-and-reintegration-programme-sub-saharan-africa-mprr-ssa_en .

(16) ()     https://home-affairs.ec.europa.eu/document/download/54b4208d-d928-4177-aac3-c70c4f6b2745_en?filename=Global%20Alliance%20Joint%20Declaration_final.pdf .

(17) () IP_25_2229_EN.pdf .

(18) ()    Az EU-ba tartó irreguláris migránsok kereskedelmi közlekedési eszközökön történő utaztatásának kezelésére hivatott eszköztár, https://home-affairs.ec.europa.eu/toolbox-addressing-use-commercial-means-transport-facilitate-irregular-migration-eu_en.

(19) ()     https://www.icao.int/sites/default/files/Meetings/a42/Documents/WP/wp_449_en.pdf .

(20) ()    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az Unióba való jogellenes beutazáshoz, valamint az Unión belüli jogellenes átutazáshoz és tartózkodáshoz történő segítségnyújtás megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról, valamint a 2002/90/EK tanácsi irányelv és a 2002/946 IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, EUR-Lex - 52023PC0755 - HU - EUR-Lex .

(21) ()    Éves menekültügyi és migrációs jelentés (2025), a Frontex adatai alapján, 2024. július 1. és 2025. június 30. között a közép-mediterrán útvonalon érkezők száma 40 %-kal, az atlanti útvonalon érkezők száma 25 %-kal, a kelet-mediterrán útvonalon érkezők száma pedig 11 %-kal csökkent az előző jelentéstételi időszakhoz képest.

(22) ()    UNHCR – Refugee Data Finder – Key Indicators (UNHCR – Menekültügyi adatkereső – Fő mutatók), https://www.unhcr.org/refugee-statistics.

(23) ()    A Tanács (EU) 2025/702 határozata (2025. március 17.) az Európai Bizottságnak az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló nemzetközi jogi eszközre irányuló tárgyalásokon az Unió nevében történő részvételre való felhatalmazásáról, ELI:  http://data.europa.eu/eli/dec/2025/702/oj .

(24) ()    A szubszaharai Afrikára vonatkozó, a migránsok védelmét, visszatérését és visszailleszkedését célzó program – Nemzetközi partnerségek, https://international-partnerships.ec.europa.eu/policies/programming/projects/migrant-protection-return-and-reintegration-programme-sub-saharan-africa-mprr-ssa_en.

(25) ()    A Schengeni határellenőrzési kódex (5. cikk, (3) bekezdés) által meghatározott alapvető szabály továbbra is az, hogy a külső határokat csak a határátkelőhelyeken lehet átlépni, ellenkező esetben szankciókkal kell számolni.

(26) ()    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a migráció fegyverként való felhasználásából eredő hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésről és az EU külső határai biztonságának megerősítéséről, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52024DC0570 .

(27) ()    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az utazási adatok elektronikus benyújtására irányuló alkalmazás („EU Digital Travel” alkalmazás) létrehozásáról, valamint az (EU) 2016/399 és az (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és a 2252/2004/EK tanácsi rendeletnek a digitális utazási igazolványok használata tekintetében történő módosításáról, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:52024PC0670 .

(28) ()    A tagállamokat érintő kihívások közé tartozik a migrációs áramlások hirtelen növekedése (ami ahhoz vezet, hogy rövid időn belül nagy számú okmányt kell kiállítani és emelkednek a költségek), az üres okmányok elkészítéséhez szükséges globális ellátási láncokban tapasztalt ingadozások, valamint az elkészítéshez szükséges egyes elemek hiánya. Ezek a kihívások a Covid19-világjárvány idején, valamint Oroszország Ukrajna elleni teljes körű invázióját követően váltak hangsúlyossá.

(29) ()    Study on strengthening EU-funded security research and innovation – 20 years of EU-Funded Civil Security Research and Innovation – Final report (Tanulmány az uniós finanszírozású biztonsági kutatás és innováció megerősítéséről – Az EU által finanszírozott polgári biztonsági kutatás és innováció 20 éve – Zárójelentés), https://data.europa.eu/doi/10.2837/0004501 .

(30) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet), ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj .

(31) ()    Különösen a Frontex-rendelet 10. cikke (1) bekezdésének x) pontjával és 66. cikkével összhangban.

(32) ()    Ez a Bizottság Közös Kutatóközpontjának 2026-ban közzéteendő globális előrejelzési tanulmányán fog alapulni.

(33) ()    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A migrációs és menekültügyi paktumra vonatkozó közös végrehajtási terv, EUR-Lex - 52024DC0251 - HU - EUR-Lex .

(34) ()    Emellett a Bizottság a Technikai Támogatási Eszközön keresztül tíz tagállamot támogat a paktum végrehajtásában. A tagállamok ezenfelül a társaktól való tanulásból és a bevált gyakorlatok cseréjéből is profitálhatnak a Technikai Támogatási Eszköz keretében, TSI 2025 kiemelt projekt – A tagállamok támogatása az új migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásában – Európai Bizottság .

(35) ()    Ezt az összeget azokon a pénzügyi forrásokon felül különítik el, amelyeket eredetileg a 2021–2027-es időszakra vonatkozó belügyi pénzügyi eszközök keretében a tagállamok számára terveztek allokálni.

(36) ()    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az (EU) 2024/1348 rendeletnek a biztonságos származási országok uniós szintű jegyzékének létrehozása tekintetében történő módosításáról, valamint Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az (EU) 2024/1348 rendeletnek a „biztonságos harmadik ország” elvének alkalmazása tekintetében történő módosításáról, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:52025PC0186 ; https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:52025PC0259 .

(37) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (2024. május 14.) a menekültügy és a migráció kezeléséről, az (EU) 2021/1147 és az (EU) 2021/1060 rendelet módosításáról, valamint a 604/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=OJ:L_202401351.

(38) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1348 rendelete (2024. május 14.) az Unión belüli nemzetközi védelem iránti közös eljárás létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről.

(39) ()    A Bizottság (EU) 2025/2323 végrehajtási határozata (2025. november 11.) az (EU) 2024/1351 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke alapján, ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2025/2323/oj.

(40) ()    A Tanács (EU) 2025/2642 végrehajtási határozata (2025. december 19.) a 2026-ra vonatkozó éves szolidaritási vállalásalap létrehozásáról (HL L, 2025/2642, 2025.12.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2025/2642/oj ).

(41) ()    A Bizottság már megbízást adott egy, a digitalizációról, valamint a menekültügyi, a befogadási és a dublini rendszer ügyviteli rendszerei, továbbá a visszaküldési ügyviteli eszköz operatív integrációjáról szóló külső tanulmány elkészítésére, hogy felmérje a jelenlegi helyzetet a tagállamokban, továbbá az uniós fellépés hozzáadott értékét ezen a területen.

(42) ()    Uniós finanszírozású kutatás és innováció a migráció területén: https://research-and-innovation.ec.europa.eu/research-area/social-sciences-and-humanities/migration-and-mobility_en .

(43) ()    Az (EU) 2024/1689 rendelet 6. cikke, https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj/hun.

(44) ()    A Tanács ajánlása (2025. szeptember 16.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek számára biztosított átmeneti védelem megszüntetésére vonatkozó összehangolt megközelítésről, ELI:  http://data.europa.eu/eli/C/2025/5129/oj .

(45) ()    Többek között az EU-ban tartózkodó ukránokkal foglalkozó különmegbízott támogatásával, aki a tagállamokkal és Ukrajnával is kapcsolatot tart.

(46) ()    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Unióban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozó közös rendszer létrehozásáról, valamint a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2001/40/EK tanácsi irányelv és a 2004/191/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex:52025PC0101 .

(47) ()    Az Európai Parlament és a Tanács rendelete (2024. május 14.) a határon folytatott visszaküldési eljárás létrehozásáról és az (EU) 2021/1148 rendelet módosításáról, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1349/oj .

(48) ()    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Unióban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozó közös rendszer létrehozásáról, valamint a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2001/40/EK tanácsi irányelv és a 2004/191/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről, EUR-Lex - 52025PC0101 - HU - EUR-Lex .

(49) ()    Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex), https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2009/810/oj/hun.

(50) ()    Az EU visszafogadási megállapodásokat kötött Hongkonggal, Makaóval, Srí Lankával, Albániával, Oroszországgal, Ukrajnával, Észak-Macedóniával, Bosznia-Hercegovinával, Montenegróval, Szerbiával, Moldovával, Pakisztánnal, Grúziával, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Törökországgal, a Zöld-foki-szigetekkel, Belarusszal, valamint visszafogadási egyezményeket Afganisztánnal, Gambiával, Guineával, Bangladessel, Etiópiával és Elefántcsontparttal. A saját állampolgárok visszafogadására vonatkozó kötelezettségek más nemzetközi jogi eszközök – többek között a partnerségi és együttműködési megállapodások és a 77 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal kötött Szamoai Megállapodás – részét is képezik.

(51) ()    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása, EUR-Lex - 52023DC0032 - EN - EUR-Lex .

(52) ()    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A készségek uniója, EUR-Lex - 52025DC0090 - HU - EUR-Lex .

(53) ()    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Demográfiai változások Európában: a cselekvés eszköztára, EUR-Lex - 52023DC0577 - HU - EUR-Lex .

(54) ()    Válassza Európát! Kutatói pályafutás az EU-ban: hhttps://commission.europa.eu/topics/research-and-innovation/choose-europe_en?prefLang=hu.

(55) ()    Az uniós szabályok beutazási és tartózkodási feltételeket írnak elő a munkavállalók bizonyos kategóriáira (magasan képzett munkavállalók, idénymunkások és vállalaton belül áthelyezett személyek), a diákokra és a kutatókra, a családegyesítési jog hatálya alá tartozókra és a huzamos tartózkodásra vonatkozóan. Az uniós jog emellett egységes eljárást – és összevont engedélyt – ír elő a tagállamok nemzeti rendszerei keretében befogadott nem uniós munkavállalók számára. Az uniós jog jelenleg nem terjed ki a migráns munkavállalók más kategóriáira, sem az önálló vállalkozókra.

(56) ()    COM(2026) 43.

(57) ()    C(2026) 462.

(58) ()    A Bizottság (EU) 2023/2611 ajánlása (2023. november 15.) a harmadik országbeli állampolgárok képesítéseinek elismeréséről, C/2023/7700 (HL L, 2023/2611, 2023.11.24., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2023/2611/oj ).

(59) ()    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/52/EK irányelve (2009. június 18.) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról, https://eur-lex.europa.eu/eli/dir/2009/52/oj/hun.

(60) ()    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A minőségi munkahelyekre vonatkozó ütemterv (COM(2025) 944 final).

(61) ()    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/36/EU irányelve (2014. február 26.) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről.

(62) ()    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/52/EK irányelve (2009. június 18.) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról (HL L 168., 2009.6.30., 24. o.).

(63) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1233 irányelve (2024. április 24.) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól (átdolgozás) PE/93/2023/REV/1 (HL L, 2024/1233, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1233/oj ).

(64) ()    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Cselekvési terv az integrációról és a befogadásról a 2021–2027-es időszakra https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52020DC0758 , valamint Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Az integrációról és a befogadásról szóló, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó bizottsági cselekvési terv félidős értékelése https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A52025SC0162 .

(65) ()     https://ec.europa.eu/regional_policy/information-sources/publications/communications/2025/eu-agenda-for-cities-2025_en . 

(66) ()     https://www.urbanagenda.urban-initiative.eu/ .

(67) ()     https://rural-vision.europa.eu/action-plan_en .

(68) ()    Európai Integrációs Hálózat, a migránsok migrációval, menekültüggyel és integrációval kapcsolatos véleményével foglalkozó szakértői csoport, Európai Migrációs Fórum.

(69) ()    A 2020-2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia, az LMBTIQ+-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2026–2030), valamint a 2026–2030-as időszakra szóló, rasszizmus elleni uniós stratégia.

(70) ()    Ez az összeg magában foglalja a tagállamoknak nyújtott, eredetileg elfogadott allokációkat, a tagállamok által más alapokból történő átcsoportosításokat, valamint a HAVE tematikus eszközből a tagállamoknak nyújtott kiegészítéseket.

(71) ()    Ez az összeg magában foglalja a tagállamoknak nyújtott, eredetileg elfogadott allokációkat, a tagállamok által más alapokból történő átcsoportosításokat, valamint az MMIA tematikus eszközből a tagállamoknak nyújtott kiegészítéseket.

(72) ()    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Globális Európa létrehozásáról, EUR-Lex - 52025PC0551 - HU - EUR-Lex .