INDOKOLÁS

1.           A javaslat háttere

Az európai társadalom elöregedőben van. A nyugdíjrendszereket szerte az Európai Unióban (a továbbiakban: EU) ki kell igazítani, hogy megfelelő, biztonságos és fenntartható nyugellátást biztosítsanak. Ez nem egyszerű feladat. E kihívások megfelelő kezeléséhez a tagállamok szorosan koordinált fellépésére van szükség. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003/41/EK irányelv[1] javasolt felülvizsgálata ennek azáltal igyekszik eleget tenni, hogy javítja a fenti intézmények irányítását, átláthatóbbá teszi azokat és fokozza határokon átnyúló tevékenységüket, ezáltal erősíti a belső piacot.

Számos tekintetben már régóta szükség van az irányelv felülvizsgálatára.

Először is, a gazdasági és pénzügyi válságot követően, a nemzeti szinten bevett gyakorlatokat tükröző, magasabb szintű irányítási előírásokra van szükség a nyugdíjkonstrukciók tagjai és ellátottjai védelme, valamint a biztonságos határokon átnyúló ellátás megkönnyítése érdekében. Egyes foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények nagy pénzügyi intézmények, fizetésképtelenségük kihathat a pénzügyi stabilitásra, és jelentős szociális következményekkel járhat. Ez különösen fontos, mivel egyre több foglalkoztatói nyugellátás befizetésekkel meghatározott nyugdíjrendszerben történik. E nyugdíjrendszerek tagjainak nyugellátása veszélybe kerül az esetleg nem kielégítő kockázatkezelés és a nem megfelelő irányítás következtében.[2]

Másodszor, csökkenteni kell a szabályozási eltéréseket, egymást átfedő követelményeket és túlságosan nehézkes határokon átnyúló eljárásokat. A Bizottság konzultációi szerint ezek képezik a határokon átnyúló foglalkoztatói nyugellátás piacaifejlesztésének egyik akadályát, és ezen akadályok visszaszorítása segítené a vállalatokat – ideértve a kkv-kat és multinacionális vállalatokat is – abban, hogy hatékonyabban megszervezzék európai szintű nyugellátás-szolgáltatásukat.[3] Jelenleg kevés olyan határokon átnyúló, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény működik, mint például a mobil kutatók páneurópai nyugdíjalapja[4] vagy az osztrák munkavállalók[5] számára tervezett határokon átnyúló program. Ugyanakkor a foglalkoztatói nyugellátás ágazatára nehezedő növekvő nyomás várhatóan jelentősen növekedni fog az egyre korlátozottabb állami nyugdíjrendszerek következtében, és a határokon átnyúló foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekben megvan a potenciál ahhoz, hogy jobban kivegyék részüket a foglalkoztatói-nyugellátás szolgáltatásból. Számos tagállamban új jogszabályokat vezettek be azzal a céllal, hogy a határokon átnyúló foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények választható helyszíneivé tegyék őket.[6]

Harmadszor, bizonyítottan jelentős hiányosságokkal kell számolni Európa-szerte a tagok és ellátottak tájékoztatását illetően. A konstrukció számos tagja nincs tudatában annak, hogy nyugdíjjogosultságai nem garantáltak, és hogy noha a tagok nyugdíjjogosultságokat halmoznak fel, ezeket a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények csökkenthetik – szemben más pénzügyi szerződésekkel.[7] Sokszor azzal sincsenek tisztában, hogy a költségek jelentős hatást gyakorolhatnak a nyugdíjjogosultságokra.

E javaslat az elmúlt években indított számos kezdeményezést alapul vesz, például a nyugdíjakról szóló fehér könyvet[8], valamint az európai gazdaság hosszú távú finanszírozásáról szóló zöld könyvet.[9] Az utóbbira alapozva az irányelv felülvizsgálatának az is célja, hogy megerősítse a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények azon kapacitását, hogy hosszú távú gazdasági profillal bíró eszközökbe fektethessenek, és támogathassák a reálgazdaságban a fenntartható növekedés finanszírozását.

A foglalkoztatói nyugellátás szolgáltatásának ágazatát jelenleg fejlesztik – többek között szabályozási keret kialakításával – számos olyan tagállamban, ahol az eddig csak korlátozott szerepet játszott. Amennyiben nem sikerül naprakész uniós szabályozási keretet biztosítani, fennáll a kockázata, hogy a tagállamok továbbra is eltérő megoldásokat fejlesztenek ki, amivel csak súlyosbítják a szabályozás széttöredezettségét. Továbbá, a foglalkoztatói nyugellátások teljesítményének érzékelhető javulásához hosszú időre van szükség. Intézkedés hiányában kihasználatlanok maradhatnak a költségmegtakarításban és a befektetési hozamokban rejlő lehetőségek, és európaiak milliói nem tudják megfelelően megtervezni pénzügyeiket. Továbbá, ez aránytalanul még nagyobb terhet róna a fiatalabb generációkra, és aláásná a nemzedékek közötti szolidaritást.

E javaslat nem mérlegeli új szolvenciaszabályok bevezetését, amelyek egyébként sem relevánsak a befizetésekkel meghatározott nyugdíjrendszerekre nézve. Továbbá, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EIOPA) által 2013-ban végzett mennyiségi hatásvizsgálat[10] azt tárta fel, hogy a szolvenciaszempontokkal kapcsolatban több adatra van szükség, mielőtt e szempontokról határozatot lehetne hozni.

1.1.        A javaslat célkitűzései

E javaslat általános célkitűzése a foglalkoztatói nyugdíjmegtakarítások fejlesztésének megkönnyítése. A biztonságosabb, hatékonyabb foglalkoztatói nyugdíjak hozzájárulnak a nyugdíjak megfelelőségéhez és fenntarthatóságához azáltal, hogy fokozzák a kiegészítő nyugdíjmegtakarítások nyugdíjjövedelemhez való hozzájárulását. A javaslat megerősíti továbbá a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények intézményi befektetői szerepét az EU reálgazdaságában, és megerősíti az európai gazdaság azon kapacitását, hogy a hosszú távú megtakarításokat növekedést serkentő befektetésekbe irányítsa.

E javaslatnak négy konkrét célkitűzése van: 1) a határokon átnyúló foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények előtt továbbra is fennálló prudenciális akadályok megszüntetése, különösen annak előírásával, hogy a befektetésre, valamint a tagok és ellátottak tájékoztatására vonatkozóan a székhely szerinti tagállam szabályait kell alkalmazni, továbbá a határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozó eljárások egyértelműsítésével, végül a székhely szerinti tagállam és a fogadó tagállam fellépési lehetőségeinek egyértelmű meghatározásával. 2) hatékony irányítás és kockázatkezelés biztosítása; 3) egyértelmű és releváns információk biztosítása a tagok és ellátottak számára; valamint 4) annak biztosítása, hogy a felügyeletet ellátók hatékony rendelkezzenek a szükséges eszközökkel a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények hatékony felügyeletéhez.

1.2.        Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

E javaslat célkitűzései összhangban vannak az Unió szakpolitikáival és célkitűzéseivel. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) fellépést biztosít a belső piac létrehozásának és magas szintű fogyasztóvédelem mellett történő működésének, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságának biztosítása érdekében.

E javaslat összhangban van a nyugdíjakról szóló fehér könyvvel. Ugyanakkor megfelel az Európa 2020 stratégiának, amely azt szorgalmazza, hogy a költségvetési konszolidációnak és a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságnak együtt kell járnia a tagállamok nyugdíjrendszereinek strukturális reformjával.[11] Végül pedig e javaslat összhangban van a pénzügyi szolgáltatások területét érintő egyéb kezdeményezésekkel, például a Szolvencia II-vel[12], az ABAK-irányelvvel[13] és a MiFID II-vel[14]. Így jól illeszkedik a Bizottságnak a növekedést támogató erőteljesebb pénzügyi szektor előmozdítását célzó napirendjébe.[15]

A javaslat a nyugellátás biztosításának védelmezésével emberi jogokat mozdít elő. Ez megfelel az EU Alapjogi Chartája 25. cikkének, amely szorgalmazza az idősek méltó és önálló élethez való jogának elismerését és tiszteletben tartását. A javasolt fellépések pozitívan hatnának a 38. cikk szerinti fogyasztóvédelemre, valamint a vállalkozás 16. cikk szerinti szabadságára, különösen azáltal, hogy biztosítják a nyugellátás szolgáltatásának magas szintű átláthatóságát, a megalapozott személyes pénzügyi tervezést és nyugdíj-előtakarékosságot, valamint a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények és támogatóik határokon átnyúló tevékenységét. Az általános célkitűzés indokolja a vállalkozás szabadságának (16. cikk) bizonyos korlátozásait, mivel a javaslat célja a piac integritásának és stabilitásának biztosítása.

2.           Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk és a hatásvizsgálatok eredményei

E javaslat a mennyiségi szempontokkal, az irányítással és az információközléssel kapcsolatos követelményeket illető több nyilvános konzultációra épül. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységének speciális jellege miatt a konzultációkba következetesen bevontak szociális partnereket (munkáltatókat és szakszervezeteket). 2010 júliusában a Bizottság konzultációt folytatott a nyugdíjakról szóló zöld könyvével összefüggésben, amelyben számos ötletet vázolt fel e felülvizsgálattal kapcsolatban.[16] A konzultáció során Európa-szerte közel 1700 válasz érkezett, ebből 350 a tagállamok, nemzeti parlamentek, vállalkozói szervezetek és szakszervezetek, a civil társadalom és az ipar képviselői részéről.[17]

A nyugdíjakról szóló zöld könyvvel kapcsolatos vélemények figyelembevételével a Bizottság szolgálatai 2011 áprilisában arra kérték az EIOPA-t, hogy adjon technikai tanácsot arról, hogyan lehetne megváltoztatni az irányelvet. Az EIOPA azt ajánlotta, hogy – az arányosság elvének figyelembevételével – a Szolvencia II. irányelvben meghatározott irányítási keretet kellene alkalmazni a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre. A tanácstervezet[18] közzétételét kiterjedt konzultáció követte.[19] Az EIOPA 2012 februárjában bocsátotta ki végleges tanácsát, amelynek alapján a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság egy 2012. március 1-jei nyilvános meghallgatás alkalmával véleménycserét szervezett az érdekelt felek között. Ezt követően a Bizottság szolgálatai mennyiségi hatásvizsgálatot végeztek a mennyiségi követelményekről, valamint tanulmányt készítettek az irányítással és tájékoztatással kapcsolatos szempontok adminisztratív terhéről. Mind a vizsgálat, mind a tanulmány figyelembe vette az ipar és a szociális partnerek hozzájárulásait.

E javaslatot hatásvizsgálati jelentés kísér, amely számos szakpolitikai lehetőséget és allehetőséget mérlegel. A jelentést először 2013. szeptember 4-én nyújtották be a Hatásvizsgálati Testületnek. A Testület a jelentés újbóli benyújtását kérte kiegészítő információkkal az érdekeltek különböző csoportjai, a problémameghatározás, a szubszidiaritási és arányossági szempontok, lehetőségek és várt hatások tekintetében. A jelentést ennek megfelelően felülvizsgálták, az alábbi fontosabb változtatásokkal: i. a tagállamok és az érdekelt felek különböző kategóriáinak átfogóbb ismertetése; ii. a javasolt fellépés által kezelt problémák részletesebb bemutatása; iii. a szubszidiaritás tekintetében az uniós fellépés indokainak részletesebb leírása; iv. annak tisztázása, hogy a javaslat nem tartalmazza a felügyeleti jelentéstétel további harmonizálását; v. új szakasz a kezdeményezés kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásáról; valamint vi. a különféle lehetőségek várt költségeinek és hasznainak kiszámításához használt feltételezések részletesebb leírása. A hatásvizsgálatot 2013. október 16-án nyújtották be újra a Testületnek. A Testület november 6-án kijelentette, hogy nem áll módjában pozitív véleményt kibocsátani, és további módosításokat kért.

3.           A javaslat jogi elemei

3.1.        Jogalap

E javaslat átdolgozza a 2003/41/EK irányelvet. Egyben kodifikálja annak változatlanul hagyott rendelkezéseit, és módosítja azt. A 2003/41/EK irányelv jogalapja az EK-Szerződés korábbi 47. cikkének (2) bekezdése, 55. és 95 cikke (jelenleg az EUMSZ 53., 62. cikke és 114. cikkének (1) bekezdése).

A javaslat fenntartja az irányelv jogalapjait. Célja, hogy egyrészt az önálló vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának szabályozásával, másrészt a magas szintű fogyasztóvédelem megteremtésével a szolgáltatásnyújtás szabadsága és a letelepedés szabadsága révén létrehozza a belső piacot.

A 2003/41/EK irányelv olyan területeket érint, mint például a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények működési feltételei – ideértve a nyilvántartásba vételre és engedélyezésre vonatkozó közös megközelítést is –, szabályok és eljárások arra vonatkozóan, amikor a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények más tagállamokban kívánják nyújtani szolgáltatásaikat, mennyiségi szolvenciaszabályok, az óvatosság elvén alapuló befektetési szabályok, előírások a hatékony irányítással kapcsolatban – ideértve a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó követelményeket is –, a belső ellenőrzési és aktuáriusi feladatkörök alkalmazása, kockázatkezelési követelmények, letétkezelők alkalmazása, a tagoknak és ellátottaknak nyújtandó tájékoztatás, valamint felügyeleti hatáskörök és jelentéstételi kötelezettségek.

E javaslat továbbépítkezik ezen elemekre. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által rendelkezésre bocsátandó információk tekintetében például az egész EU-ra kiterjedő számlaértesítőt és intézményi tájékoztatót vezet be. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények hatékony irányítása céljából részletesebb szabályokat állapít meg a szakmai alkalmasság, üzleti megbízhatóság és kulcsfontosságú feladatkörök, – ideértve a kockázatkezelést is – tekintetében. A javaslatnak célja továbbá, hogy megkönnyítse a határokon átnyúló tevékenységet.

A 2003/41/EK irányelv két célkitűzését továbbra is fenntartjuk. A két célkitűzés egyike sem másodlagos, vagy indirekt a másikhoz viszonyítva. A fogyasztóvédelmet például erősíti, ha a kulcsfontosságú személyzet feladatainak és felelősségeinek meghatározásával szakszerűbbé tesszük a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények irányítását, valamint jövőbe tekintő saját kockázatfelmérést vezetünk be. A Számlaértesítő és intézményi tájékoztató révén történő hatékonyabb tájékoztatás pedig elszámoltathatóbbá teszi a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények vezetőségét a tagok és ellátottak előtt. A fenti követelmények nagyobb fokú összehangolása megkönnyíti a határokon átnyúló tevékenységet azáltal, hogy csökkenti a tranzakciós költségeket és ösztönzi a piaci innovációt.

3.2.        Szubszidiaritás és arányosság

Az e területen tett uniós fellépés hozzáadott értéket képvisel, mivel a tagállamok fellépése önmagában: i. nem fogja felszámolni a határokon átnyúló foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények előtti akadályokat; ii. nem fog uniós szinten magasabb minimális fogyasztóvédelmet biztosítani; iii. nem eredményez olyan méretgazdaságosságot, kockázatdiverzifikációt és innovációt, amilyen a határon átnyúló tevékenységből fakadna; iv. nem küszöböli ki a pénzügyi szolgáltatási ágazatok közötti szabályozási arbitrázst; v. nem küszöböli ki a tagállamok közötti szabályozási arbitrázst; és iv. nem veszi figyelembe a határok között ingázó munkavállalók érdekeit.

A javasolt fellépés keretében továbbra is teljes mértékben a tagállamok felelősek nyugdíjrendszereik megszervezéséért. A felülvizsgálat nem kérdőjelezi meg ennek előjogát. Nem öleli fel a nemzeti szociális és munkajog, valamint a költségvetési és szerződési jog kérdéseit sem.

A javaslat megfelel az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 5. cikkének (4) bekezdésében szereplő arányosság elvének. A kiválasztott szakpolitikai lehetőségek célja, hogy egyensúlyt találjanak a közérdek, a tagok és ellátottak védelme, valamint az intézményeket, támogatókat és felügyelőket terhelő költségek között. A lehetőségeket alaposan megvizsgáltuk, minimumstandardokként dolgoztuk ki, valamint a különböző üzleti modellek figyelembevételével szabtuk testre. Ezért a javaslat általánosságban ösztönzi a foglalkoztatói nyugellátás-szolgáltatást.

3.3.        Hivatkozások más irányelvekre

E javaslat átdolgozás, és hivatkozik a 2003/41/EK, 2009/138/EK, 2010/78/EU[20], 2011/61/EU és 2013/14/EU[21] irányelvekre. Ezen irányelv hatályon kívül helyezi a 2003/41/EK irányelvet.

3.4.        A javaslat részletes magyarázata

Mivel e javaslat a 2003/41/EK irányelv átdolgozása, az alábbi részletes magyarázat csak az új rendelkezésekre vagy a módosítandó rendelkezésekre koncentrál.

I. cím – Általános rendelkezések

A 6. cikk most új és/vagy egyértelműbb fogalommeghatározásokat tartalmaz az alábbiakról: „támogató vállalkozás”, „székhely szerinti tagállam”, „fogadó tagállam”, „átadó” és „átvevő” intézmény, „szabályozott piac”, ,,multilaterális kereskedési rendszer”, ,,szervezett kereskedési rendszer”, ,,tartós adathordozó” és „kulcsfontosságú feladatkörök”.

A 9. cikk – a 10. cikkel összefüggésben többé nem sorolja fel külön a működési feltételeket, hanem a tagállamokra bízza annak biztosítását, hogy minden intézményt nyilvántartásba vegyenek és engedélyezzenek, és hogy azok a nyugdíjkonstrukcióra vonatkozóan megfelelően kidolgozott szabályokkal rendelkezzenek.

A 12. cikk három tekintetben módosul. Először is, meghatározza, hogy egy intézmény akkor folytat határokon átnyúló tevékenységet, ha olyan nyugdíjkonstrukciót működtet, amelyre egy másik tagállam szociális és munkajogát kell alkalmazni, ideértve azokat a helyzeteket is, amikor az intézmény és a támogató vállalkozás ugyanabban a tagállamban van.[22] Másodszor, a (4) bekezdés új előírása, hogy a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának indokolással kell ellátnia határozatát, amennyiben megtiltja a határon átnyúló tevékenységet. Továbbá, amennyiben a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága nem értesíti a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, elutasítását indokolnia kell. Harmadszor, a fogadó tagállam többé nem szabhat további tájékoztatási követelményeket a határokon átnyúló tevékenységeket folytató intézményekre. Ez azért van, mert a javaslat egységesített számlaértesítőt és intézményi tájékoztatót vezet be (ld. a 40–54. cikk).

A 13. cikk új szabályokat állapít meg a nyugdíjkonstrukciók határokon átnyúló áthelyezésére vonatkozóan, amelyeket az átvevő intézmény helye szerinti a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának előzetesen engedélyeznie kell. Feltéve, hogy a nyugdíjrendszerek szervezéséről szóló nemzeti szociális és munkajog másként nem rendelkezik, az áthelyezést és annak feltételeit az érintett tagoknak és ellátottaknak, vagy adott esetben képviselőiknek, előzetesen jóvá kell hagyniuk. A 13. cikk szabályokat tartalmaz továbbá a nyugdíjrendszer működésére alkalmazandó szociális és munkajogot érintő információcseréről. Amennyiben az áthelyezést követően az átvevő intézmény határokon átnyúló tevékenységet folytat, arra a 12. cikk (8) és (9) bekezdését kell alkalmazni. Az intézmény a fogadó tagállam szociális és munkajogával összhangban fogja működtetni a nyugdíjkonstrukciót[23], így nem változtatja meg az áthelyezésben érintett tagok és ellátottak védelmének szintjét.

II. cím – MENNYISÉGI KÖVETELMÉNYEK

A befektetési szabályokról szóló 20. cikk három tekintetben módosul. Először is, a fogadó tagállam többé nem szabhat további befektetési szabályokat a határokon átnyúló tevékenységeket folytató intézményekre. Ez megkönnyíti a befektetéskezelés megszervezését, különösen a befizetésekkel meghatározott nyugdíjrendszerek esetében. Ez nem ássa alá a tagok és ellátottak védelmét, mivel megerősített irányítással és felügyeleti szabályokkal párosul. Másodszor, a 20. cikk (6) bekezdésének a) pontját naprakésszé tettük, hogy tükrözze a(z) …/…/EU [MiFIR] rendeletben használt terminológiát. Harmadszor, a „kockázatitőke-piac”(20. cikk (6) bekezdés c) pont) kétértelmű fogalmának helyébe olyan terminológia lép, amely jobban tükrözi e rendelkezés eredeti jelentését, nevezetesen azt, hogy a tagállamok nem korlátozhatják az intézményeket abban, hogy a szabályozott piacokon nem értékesített hosszú lejáratú eszközökbe fektessenek. Továbbá, a befektetési szabályok nem korlátozhatják az olyan, nem jegyzett eszközökbe való befektetést, amelyek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló infrastruktúra-projekteket finanszíroznak.

Nem javasoljuk az intézmény pénzügyi szolvenciahelyzetével kapcsolatos szabályok további harmonizálását.

III. cím – A TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK

Ami a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató kisméretű intézményeket illeti, a javaslat fenntartja a tagállamok azon lehetőségét, hogy kizárják az olyan nyugdíjkonstrukciókat kezelő intézményeket, amelyek összesen kevesebb, mint 100 tagot számlálnak. Más foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket illetően konkrét intézkedések – például a kulcsfontosságú feladatkörökkel és a kockázatértékeléssel kapcsolatban – biztosítják, hogy az irányítási követelmények arányosak legyenek.

1. FEJEZET – Irányítási rendszer

A 31. és 32. cikk (korábbi 10. és 12. cikk) kivételével e cím új az irányelvben, és részletes új irányítási követelményeket állapít meg a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozóan.

A 21. cikk megállapítja, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény igazgatási, irányítási vagy felügyeleti hatóságát terheli végső felelősség azért, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény megfeleljen az ezen irányelv alapján elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények irányítási szabályai nem érintik a szociális partnerek irányításukban betöltött szerepét.

A 22. cikk előírja, hogy az intézmények tevékenységeik körültekintő és megbízható irányítását szavatoló hatékony irányítási rendszert működtessenek. E rendszernek arányosnak kell lennie a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény tevékenységeinek jellegével, nagyságrendjével és összetettségével annak biztosítása céljából, hogy az irányítási követelmények ne legyenek túl megterhelőek, például a kis intézmények számára.

A 23. cikk előírja a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára annak biztosítását, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt ténylegesen irányító vagy egyéb kulcsfontosságú feladatkört betöltő személyek kellő szakmai képzettséggel, ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezzenek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény megfelelő és körültekintő irányításához vagy kulcsfontosságú feladatköreik megfelelő ellátásához (szakmai alkalmasság), továbbá hogy jó üzleti hírnévvel rendelkezzenek és tisztességesek legyenek (üzleti megbízhatóság).

A 24. cikk kimondja, hogy az intézményeknek megbízható javadalmazási politikával kell rendelkezniük, és hogy e politikát nyilvánosságra kell hozni. A cikk javasolja továbbá, hogy a Bizottságot fel kell hatalmazni felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

A 25. cikk a kulcsfontosságú feladatkörök általános elveit határozza meg. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények lehetővé teszik, hogy egyetlen személy vagy szervezeti egység több kulcsfontosságú feladatkört is elláthasson, de a kockázatkezelési feladatkört mindent esetben a belső ellenőrzési feladatkört ellátótól eltérő személynek vagy szervezeti egységnek kell ellátnia.

A 26. cikk kimondja, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek hatékony kockázatkezelési rendszerrel kell rendelkezniük, amelyre azért van szükség, hogy folyamatosan beazonosítsák, figyelemmel kísérjék, kezeljék és jelentsék az összes olyan kockázatot – ideértve a kiszervezett vagy újból kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatosakat is – amelynek ki vannak vagy ki lehetnek téve, valamint azok kölcsönhatásait. A kockázatkezelésnek arányosnak kell lennie az intézmény nagyságrendjével, belső szervezetével, valamint tevékenységei jellegével, alkalmazási körével és összetettségével.

A 27. cikk olyan hatékony belső ellenőrzési feladatkört ír elő, amely értékeli a belsőkontroll-rendszer és az irányítási rendszer egyéb elemeinek megfelelőségét és hatékonyságát, ideértve a kiszervezett és újból kiszervezett tevékenységeket is. A belső ellenőrzési feladatkört legalább egy független személynek kell ellátnia az intézményen belül vagy azon kívül.

A 28. cikk hatékony aktuáriusi feladatkört ír elő a biztosítástechnikai tartalékok kiszámításának koordinálása és felügyelete, valamint az ahhoz használt módszertanok és modellek megfelelőségének értékelése céljából, amennyiben nem a tagok és ellátottak viselik az összes kockázatot.

A 29. cikk előírja, hogy az intézményeknek rendszeresen – és az intézmény kockázati profiljában bekövetkező bármilyen jelentős változás után haladéktalanul – kockázatértékelést kell készíteniük a nyugdíjakról. Az értékelésnek igazolnia kell számos tényező összeférhetőségét, a nemzeti követelményekkel összhangban. Az értékelésnek ki kell terjednie az éghajlatváltozással, az erőforrás-felhasználással és a környezettel kapcsolatos új vagy kialakuló kockázatokra. A nyugellátásra vonatkozó kockázatértékelésnek arányosnak kell lennie az intézmény nagyságrendjével, belső szervezetével, valamint tevékenységei jellegével, alkalmazási körével és összetettségével.

A 30. cikk javasolja, hogy a Bizottságot hatalmazzák fel felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására a nyugellátásra vonatkozó kockázatelemzés tekintetében.

2. FEJEZET – Kiszervezés és befektetéskezelés

A 33. cikk megállapítja a harmadik felekkel való szerződéskötés (kiszervezés) feltételeit, ideértve az újból kiszervezett tevékenységeket is.

3. FEJEZET – Letétkezelő

A 35–37. cikk meghatározza, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek egyetlen letétkezelőt kell kijelölniük az eszközök letéti őrzése és a felügyeleti feladatkörök ellátása céljából, amennyiben a tagok és ellátottak teljes mértékben viselik a befektetési kockázatot.

IV. cím – A LEENDŐ TAGOKNAK, TAGOKNAK ÉS ELLÁTOTTAKNAK NYÚJTANDÓ TÁJÉKOZTATÁS

I. FEJEZET – Általános rendelkezések

E fejezet megállapítja a tagoknak, leendő tagoknak, és nyugdíjba vonulás után az ellátottaknak nyújtandó tájékoztatás részleteit, a korábbi 11. cikkre alapozva.

A 38. cikk a tájékoztatás általános elveit határozza meg.

A 39. cikk megállapítja, hogy a tagoknak (és ellátottaknak) milyen információtípusokat kell megkapniuk: ilyenek például a felek jogai és kötelezettségei, a kockázatok és befektetési lehetőségek, valamint hogy ezek alapértelmezettek-e vagy sem. Az adott nyugdíjkonstrukcióra vonatkozó feltételeket közzé kell tenni az érintett intézmény weboldalán.

A 40. cikk előírja a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények azon kötelezettségét, hogy 12 havonta a lehető legvilágosabban összeállított számlaértesítőt és intézményi tájékoztatót biztosítsanak az egyének számára, ami egyben arra is szolgál, hogy információkkal töltse fel a nyugdíjakról szóló fehér könyvben[24] ismertetett, esetleges nyugdíjkövető szolgáltatást. Amennyiben a tagállamok már rendelkeznek az egyének egy vagy több nyugdíjpillért lefedő átfogó tájékoztatásáról, továbbra is rugalmasan tervezhetik meg a nyugellátásra vonatkozó tájékoztatási rendszereiket mindaddig, míg eleget tesznek e javaslat követelményeinek.

2. FEJEZET – Számlaértesítő és intézményi tájékoztató

A 40–44. cikk általános rendelkezéseket határoz meg a nyugdíjkonstrukció aktív tagjainak szánt számlaértesítőre és intézményi tájékoztatóra vonatkozóan. A számlaértesítő és intézményi tájékoztató ötlete az EIOPA azon tanácsából fakad, amelyet a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló irányelv felülvizsgálatával kapcsolatban nyújtott az Európai Bizottságnak; e tanács figyelembe veszi számos tagállam bevett nemzeti gyakorlatait, valamint az OECD által kifejlesztett nemzetközi tevékenységet[25]. A számlaértesítő és intézményi tájékoztató összehasonlíthatóságot biztosít a más pénzügyi ágazatokra vonatkozó jogszabályok által megkövetelt információkkal – például a nyílt végű befektetési alapokra (ÁÉKBV) vonatkozó kiemelt befektetői információkkal – ugyanakkor figyelembe veszi a foglalkoztatói nyugellátás ágazatának sajátosságait. Továbbá, a számlaértesítő és intézményi tájékoztató kellő teret hagy a tagállamok számára ahhoz, hogy konkrétabb követelményeket és integrált rendszereket vezessenek be a nyugdíjrendszer különböző pilléreinek összehasonlíthatósága érdekében.

A számlaértesítő és intézményi tájékoztató szabványosítása lehetővé teszi a számlaértesítő és intézményi tájékoztató rendszeres előállítását és esetleges kiszervezését, így nem emeli a költségeket, különösen a kisebb intézmények számára.

A 46–53. cikk – a 45. cikkel összefüggésben – meghatározza, hogy milyen elemekből áll a számlaértesítő és intézményi tájékoztató. Ennek elemei a következők:

· a tag személyi adatai;

· az intézmény azonosítója;

· garanciák;

· egyenleg, járulékok és költségek;

· nyugdíjprognózis;

· befektetési profil;

· múltbeli teljesítmény; valamint

· kiegészítő információk.

Az 54. cikk javasolja, hogy a Bizottságot hatalmazák fel a számlaértesítőről és intézményi tájékoztatóról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

3. FEJEZET – Egyéb biztosítandó információk és dokumentumok

E fejezet arra vonatkozik, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek milyen tájékoztatást kell nyújtaniuk a tagok és ellátottak számára a különböző fázisokban, azaz közvetlenül a rendszerbe való belépés előtt, közvetlen nyugdíjba vonulás előtt vagy a kifizetési szakaszban.

Az 55. cikk konkrét szabályokat határoz meg arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek milyen tájékoztatást kell nyújtaniuk a leendő tagok számára, mielőtt utóbbiak belépnének a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény nyugdíjkonstrukciójához.

Az 56. cikk meghatározza, hogy miről kell tájékoztatni a tagokat nyugdíjba vonulás előtt. Ezt a tájékoztatást a Számlaértesítő és intézményi tájékoztatón felül kell biztosítani, legalább két évvel a nyugdíjba vonulás előtt, függetlenül attól, hogy az előre meghatározott-e vagy sem.

Az 57. cikk részletezi, hogy milyen tájékoztatást kell nyújtani az ellátottaknak a kifizetési szakasz során. Az ellátottak e tájékoztatása a Számlaértesítő és intézményi tájékoztató helyébe lép.

Az 58. cikk meghatározza, hogy milyen információkat kell biztosítani a tagok és ellátottak kérésére.

V. cím – PRUDENCIÁLIS FELÜGYELET

1. FEJEZET – A prudenciális felügyelet általános szabályai

Az 59. cikk a prudenciális felügyelet fő célkitűzéseként határozza meg a nyugdíjkonstrukció tagjainak és ellátottjainak védelmét.

A 60. cikk meghatározza, hogy ezen irányelv összefüggésében mely területek értendők a prudenciális felügyelethez tartozónak. E cikk megszünteti azt a jogbizonytalanságot, amelyet a tagállamok prudenciális szabályozásának hatályában mutatkozó eltérések okoztak a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára.

A 61. cikk a prudenciális felügyelet általános elveit határozza meg. Meghatározza például, hogy kizárólag a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát terheli felelősség a hatáskörébe tartozó engedélyezett vagy nyilvántartásba vett összes foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény prudenciális felügyeletéért. Továbbá, a cikk megállapítja annak elvét, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények felügyeletének jövőbe tekintőnek és kockázatalapúnak, ugyanakkor megfelelő időbeli ütemezésűnek és arányosnak kell lennie.

A 63. cikk bevezeti a felügyeleti felülvizsgálati eljárást, amely azon foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket kívánja beazonosítani, amelyeknek pénzügyi, szervezeti és egyéb jellemzőik miatt magasabb lehet a kockázati profiljuk.

A 64. cikk biztosítja, hogy az e javaslatban, az információnyújtás tekintetben bevezetett összes új követelmény tükröződjön a hatáskörrel rendelkező hatóságok felhatalmazásaiban.

A 65. cikk előírja, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak átlátható és elszámoltatható módon kell ellátniuk feladataikat.

2. FEJEZET – Szakmai titoktartás és információcsere

A 66–71. cikkek rendelkezéseket tartalmaznak és feltételeket állapítanak meg a hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának erősítését segítő hatóságok és testületek közötti információcserére vonatkozóan.

VI. cím – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A 73–81. cikkek együttműködési és jelentéstételi kötelezettségeket, valamint a személyes adatok feldolgozásának feltételeit állapítják meg. Magukban foglalják az irányelv értékelését és felülvizsgálatát, a 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II) módosítását, valamint az irányelv végrehajtásának határidejét, hatályon kívül helyezéseket, valamint az irányelv címzettjeit.

4.           Költségvetési vonzatok

A konkrét költségvetési hatásokat a pénzügyi kimutatás vizsgálja, az EIOPA-ra ruházott feladatokra vonatkozóan.

ê 2003/41/EK

2014/0091 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 5347. cikke (2) bekezdésére, és 6255. cikkére, valamint és 11495. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

ò új szöveg

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

ê 2003/41/EK

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

ò új szöveg

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3] rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

ò új szöveg

(1)       A 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[26] több alkalommal jelentősen módosították[27]. Mivel most további módosításokra kerül sor, a szöveget az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

ê 2003/41/EK (1) preambulumbekezdés

A Közösségben a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés szempontjából alapvető fontosságú a pénzügyi szolgáltatások valóságos belső piaca.

ê 2003/41/EK (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2)       Ennek a A belső piacnak a megvalósításában fontos eredményeket értek már el, ami ð várhatóan lehetővé teszi ï az pénzügyi intézmények számára lehetőséget teremt arra, hogy más tagállamokban működjenek, továbbá magas szintű védelmet biztosít ð a foglalkoztatóinyugdíj-konstrukciók tagjai és ellátottjai számára ï illetve a pénzügyi szolgáltatások fogyasztói számára magas szintű védelmet biztosít.

ê 2003/41/EK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

„A pénzügyi piacok keretrendszerének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv” című bizottsági közlemény egy sor olyan programot határoz meg, amelyre szükség van a pénzügyi szolgáltatások belső piacának teljes megvalósításához, az Európai Tanács pedig a 2000. március 24–25-i lisszaboni ülésén e cselekvési terv 2005-ig történő végrehajtására szólított fel.

ê 2003/41/EK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv kiemelt prioritásként hangsúlyozza a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények prudenciális felügyeletéről szóló irányelv létrehozását, mivel ezek olyan fontos pénzügyi intézmények, amelyek kulcsszerepet töltenek be a pénzügyi piacok integrációjának, hatékonyságának és likviditásának biztosításában, de mégsem vonatkozik rájuk az összefüggő közösségi jogi keretrendszer, amely lehetővé tenné számukra a belső piac előnyeinek teljes mértékű kihasználását.

ò új szöveg

(3)       A 2003/41/EK irányelv jelentette az első jogalkotási lépést a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények európai szinten megszervezett belső piacához vezető úton. Az Európai Unión belüli gazdasági növekedés és munkahelyteremtés, valamint az elöregedő európai társadalom jelentette kihívás kezelése érdekében továbbra is elengedhetetlenül szükség van a foglalkoztatói nyugellátás valódi belső piacára. Az irányelvet 2003 óta tartalmában nem módosították úgy, hogy kockázatalapú irányítási rendszert vezettek volna be a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre is.

ê 2003/41/EK (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(4)       ðFellépésre van szükség a kiegészítő magánnyugdíj-megtakarítások, így a foglalkoztatói nyugellátás tovább fejlesztéséhez. Ez azért fontos, mert a szociális biztonsági rendszerekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, ami azt jelenti, hogy a polgárok a jövőben kiegészítésként egyre jobban fognak támaszkodni a foglalkoztatói nyugellátásra. ï Mivel a szociális biztonsági rendszerekre egyre fokozódó nyomás nehezedik, a jövőben nagyobb szerep jut majd a foglalkoztatói nyugdíjnak, mint kiegészítő nyugdíjnak. A foglalkoztatói nyugdíjakat tehát fejleszteni kell, anélkül azonban, hogy megkérdőjelezzék a szociális biztonsági nyugdíjrendszerek fontosságát a biztonságos, tartós és hatékony szociális védelem szempontjából, amelyeknek idős korban megfelelő életszínvonalat kell biztosítaniuk, és így az európai szociális modell erősítésére irányuló célkitűzés központjában kell állniuk.

ò új szöveg

(5)       Ezen irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket, nevezetesen a személyes adatok védelméhez való jogot, a vállalkozáshoz való jogot, valamint a magas szintű fogyasztóvédelemhez való jogot, különösen azáltal, hogy biztosítja a nyugellátás szolgáltatásának magasabb fokú átláthatóságát, a megalapozott személyes pénzügyi- és nyugdíjtervezést, valamint megkönnyíti a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények és vállalkozások határokon átnyúló tevékenységét.. Ezt az irányelvet az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell végrehajtani.

(6)       A 2003/41/EK irányelv hatálybalépése ellenére fontos prudenciális akadályok maradtak, amelyek költségessé teszik az intézmények számára, hogy a határokon átnyúlóan működtessenek nyugdíjkonstrukciókat. Továbbá, a tagok és ellátottak minimális védelmének jelenlegi szintjét növelni kell. Ez még inkább fontos amiatt, hogy jelentősen megnőtt azon európai polgárok száma, akik olyan rendszerekre támaszkodnak, amelyek az intézményről vagy a foglalkoztatói rendszert kínáló vállalatról („támogató vállalkozás”) az egyénre helyezik át az élettartam- és piaci kockázatokat. Továbbá, növelni kell a tagoknak és ellátottaknak nyújtott minimális tájékoztatás jelenlegi szintjét. A fenti fejlemények indokolják az irányelv módosítását.

ê 2003/41/EK (7) preambulumbekezdés

(7)       Az ebben az irányelvben megállapított prudenciális szabályok célja a magas szintű biztonság biztosítása a jövő nyugdíjasai számára szigorú felügyeleti normák előírása által és a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók hatékony irányítására vonatkozó feltételek megteremtése.

ê 2003/41/EK (8) preambulumbekezdés

(8)       Biztosítani kell, hogy azon intézmények, amelyek támogató vállalkozástól teljesen függetlenül, tőkefedezeti alapon és kizárólag nyugellátás biztosításának céljával működnek, kizárólag az összehangolt prudenciális követelményeknek való megfelelés kötelezettségével szabadon nyújthassanak szolgáltatásokat és szabadon fektethessenek be, függetlenül attól, hogy jogi személynek minősülnek-e.

ê 2003/41/EK (9) preambulumbekezdés

(9)       A szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamok maradnak teljes mértékben felelősek nyugdíjrendszereik megszervezéséért, továbbá az ő felelősségük az a döntés, hogy az egyes tagállamokban a nyugdíjrendszer három „pillére” milyen szerephez jut. A második pillér összefüggésében a tagállamok továbbá teljes mértékben felelősek a foglalkoztatói nyugellátást biztosító olyan különböző intézmények szerepéért és feladataiért, mint az ágazati nyugdíjalapok, vállalati nyugdíjalapok és életbiztosítók társaságok. Ennek az irányelvnek nem célja ennek az előjognak a megkérdőjelezése.

ê 2003/41/EK (10) preambulumbekezdés

(10)     Az önálló vállalkozók foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekben való részvételével kapcsolatos nemzeti szabályok különböznek. Egyes tagállamokban a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények működhetnek olyan megállapodások alapján, amelyeket akár olyan szakmai szervezetekkel vagy azok csoportjaival kötöttek, amelyeknek tagjai önálló vállalkozói minőségükben járnak el, akár közvetlenül az önálló vállalkozókkal vagy munkavállalókkal. Egyes tagállamokban az önálló vállalkozók akkor is tagjai lehetnek ilyen intézménynek, ha az önálló vállalkozó munkáltatóként jár el, vagy egy vállalkozás számára nyújt szakmai szolgáltatásokat. Néhány tagállamban az önálló vállalkozók csak akkor csatlakozhatnak foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekhez, ha teljesülnek bizonyos követelmények, beleértve a szociális és munkajog által előírt követelményeket.

ê 2003/41/EK (11) preambulumbekezdés

(11)     Ennek az irányelvnek a hatálya nem terjed ki azokra a szociális biztonsági rendszereket irányító intézményekre, amelyekre már vonatkozik közösségi uniós szintű koordináció. Figyelembe kell venni azonban azoknak az intézményeknek a sajátos jellegét, amelyek egyetlen tagállamon belül mind szociális biztonsági rendszereket, mind foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókat működtetnek.

ê 2003/41/K (12) preambulumbekezdés

(12)     Ennek az irányelvnek a hatálya általában nem terjed ki azokra a pénzügyi intézményekre, amelyek már részesülnek az uniós közösségi jogi keretrendszer előnyeiből. Mivel azonban ezek a pénzügyi intézmények egyes esetekben foglalkoztatóinyugdíj-szolgáltatást is nyújthatnak, fontos annak biztosítása, hogy ez az irányelv ne vezessen a verseny torzulásához. Ezeket a torzulásokat úgy lehet elkerülni, hogy ezen irányelv prudenciális követelményeit alkalmazzák az életbiztosítók társaságok foglalkoztatói nyugdíj üzletágára. A Bizottságnak gondosan figyelemmel kell kísérnie a foglalkoztatói nyugdíjak piacának helyzetét, és mérlegelnie kell annak lehetőségét, hogy ennek az irányelvnek szabadon választható alkalmazását kiterjesszék más szabályozott pénzügyi intézményekre.

ê 2003/41/EK (13) preambulumbekezdés

(13)     A nyugdíjban eltöltött évek pénzügyi biztonságának biztosítására törekedve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által fizetett ellátásoknak általában élethossziglani nyugdíj kifizetését kell biztosítaniuk. Azonban lehetőséget kell teremteni az időszakos, illetve egyösszegű kifizetésre is.

ê 2003/41/EK (14) preambulumbekezdés

(14)     Fontos, hogy az idősebb, illetve a fogyatékossággal élő személyeket ne fenyegesse a szegénység kockázata, valamint megfelelő életszínvonalon élhessenek. Az idősebb emberek körében a szegénység és a bizonytalanság elleni küzdelem fontos eleme az, hogy a foglalkoztatói nyugdíjak megfelelő védelmet nyújtsanak a biometrikus kockázatokkal szemben is. A nyugdíjrendszer létrehozásakor a munkáltatóknak és munkavállalóknak, illetve képviselőiknek mérlegelniük kell annak lehetőségét, hogy a nyugdíjkonstrukció terjedjen ki a magas életkor elérésének és a munkavégzéssel összefüggő megrokkanás kockázatának biztosítására, illetve a túlélő hozzátartozói nyugdíj nyújtására is.

ê 2003/41/EK (15) preambulumbekezdés

(15)     A tagállamoknak biztosított azon lehetőség, hogy a nemzeti végrehajtási jogszabályok hatálya alól kizárják az olyan konstrukciókat működtető intézményeket, amelyek összesen száznál kevesebb taggal rendelkeznek, egyes tagállamokban megkönnyítheti a felügyeleti tevékenységet anélkül, hogy ezen a területen megzavarná a belső piac megfelelő működését. Ez azonban nem csorbíthatja az ilyen intézmények azon jogát, hogy más tagállamban letelepedett és megfelelő engedéllyel rendelkező vagyonkezelőket és letétkezelőket jelöljenek ki a befektetési portfóliójuk kezelésére és eszközeik őrzésére.

ê 2003/41/EK (16) preambulumbekezdés

(16)     Azon intézmények, mint az „Unterstützungskassen” Németországban, amelyek tagjai nem szereznek jogi úton kikényszeríthető jogosultságot meghatározott összegű ellátásra, és ahol az érdekeiket egy kötelező, jogszabályban előírt, fizetésképtelenség esetére kötött biztosítás védi, nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

ê 2003/41/EK (17) preambulumbekezdés

(17)     A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek – tagjaik és az onnan ellátásban részesülők védelme érdekében – az ezen irányelvben említett tevékenységekre, illetve az ezekből származó tevékenységekre kell korlátozniuk tevékenységüket.

ê 2003/41/EK (18) preambulumbekezdés

(18)     A támogató vállalkozás csődje esetén a tag azzal a kockázattal kerül szembe, hogy a munkahelyét és a megszerzett nyugdíjjogosultságát is elveszíti. Ez teszi szükségessé annak biztosítását, hogy a vállalkozás és az intézmény egyértelműen elkülönüljön, valamint, hogy a tagok védelme érdekében megállapítsák a prudenciális normák minimumát.

ê 2003/41/EK (19) preambulumbekezdés

(19)     A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények működése és felügyelete terén jelentős különbségek figyelhetők meg a tagállamokban. Egyes tagállamokban a felügyelet nemcsak az intézmény fölött gyakorolható, hanem olyan szervek és társaságok fölött is, amelyeket ezen intézmények irányítására hatalmaztak fel. A tagállamoknak képesnek kell lenniük az ilyen sajátosságok figyelembevételére is mindaddig, amíg az ezen irányelvben meghatározott valamennyi követelmény ténylegesen nem teljesül. A tagállamoknak továbbá képesnek kell lenniük annak biztosítására, hogy a biztosítók és más pénzügyi intézmények is irányíthassanak foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket.

ê 2003/41/K (20) preambulumbekezdés

(20)     A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények olyan pénzügyi szolgáltatók, amelyek komoly felelősséget vállalnak a foglalkoztatói nyugellátás biztosításában, így tevékenységeik és működési feltételeik tekintetében meg kell felelniük a prudenciális normák bizonyos minimumának.

ê 2003/41/K (22) preambulumbekezdés

(21)     Az eEgyes tagállamokban az intézmények óriási száma gyakorlati megoldást tesz szükségessé az intézmények előzetes engedélyeztetése tekintetében. Amennyiben azonban az intézmény egy másik tagállamban kíván nyugdíjkonstrukciót működtetni, szükség van a székhely szerinti tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságai által kibocsátott előzetes engedélyre.

ê 2003/41/EK (36) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(22)     A nyugdíjkonstrukciók szervezését szabályozó nemzeti szociális jog és munkajog (beleértve a kötelező tagságot és a kollektív tárgyalások megállapodásainak eredményeit) sérelme nélkül, az intézményeknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy más tagállamokban nyújtsanak szolgáltatásokat ð az intézmény székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától kapott engedély függvényében ï. Az intézmények számára lLehetővé kell tenni számukra, hogy ð bármely ï más tagállamokban található vállalkozások támogatását is elfogadhassák, és olyan nyugdíjkonstrukciókat működtethessenek, amelyeknek egynél több tagállamban vannak tagjai. Ez az intézmények számára jelentős méretgazdaságossági megtakarításokat jelenthet, javítja az uniós közösségi gazdaság versenyképességét, és megkönnyíti a munkaerő mobilitását. Ez megköveteli a prudenciális normák kölcsönös elismerését. E prudenciális normák megfelelő alkalmazását – ellenkező rendelkezés hiányában - a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak kell felügyelnie.

ê 2003/41/EK (37) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(23)     Egy intézmény azon jogának gyakorlása során, hogy olyan foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciót működtethessen valamely tagállamban, amelyre vonatkozóan egy másik tagállamban kötöttek szerződést, teljes mértékben be kell tartani a fogadó tagállam hatályban lévő szociális jogának és munkajogának rendelkezéseit, amennyiben azok a foglalkoztatói nyugdíjakra vonatkoznak, például a nyugellátások meghatározását és kifizetését, valamint a nyugdíjjogosultság más intézménybe való átvitelének feltételeit. ðA prudenciális szabályok hatályát egyértelművé kell tenni az intézmények határokon átnyúló tevékenysége jogbiztonságának biztosítása érdekében. ï

ò új szöveg

(24)     Az intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy nyugdíjkonstrukciókat helyezzenek át az Európai Unió határain belül, az uniós szintű foglalkoztatói nyugellátás megszervezésének megkönnyítése érdekében, kizárólag a nyugdíjkonstrukciót átvevő intézmény (a továbbiakban: az átvevő intézmény) székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának engedélye függvényében. Feltéve, hogy a nyugdíjrendszerekre vonatkozó nemzeti szociális és munkajog másként nem rendelkezik, az áthelyezést és annak feltételeit az érintett tagoknak és ellátottaknak, vagy adott esetben képviselőiknek, előzetesen jóvá kell hagyniuk.

ê 2003/41/EK (26) preambulumbekezdés

(25)     A nyugellátások kifizetésére irányuló kötelezettség teljesítését biztosító alapvető feltétel a biztosítástechnikai tartalékok körültekintő kiszámítása. A biztosítástechnikai tartalékokat elismert biztosításmatematikai módszerek alapján kell kiszámítani, és ezeket képesített személyeknek kell igazolniuk. A legmagasabb kamatlábakat körültekintően, a vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban kell megválasztani. A biztosítástechnikai tartalékok legkisebb összegének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az ellátásban részesülő személyek folyamatban lévő ellátásait továbbra is lehessen folyósítani, valamint tükröznie kell a tagok felhalmozott nyugdíjjogosultságaiból eredő kötelezettségeket.

ê 2003/41/EK (27) preambulumbekezdés

(26)     Az intézmények által fedezett kockázatok lényegesen eltérőek az egyes tagállamokban. Ezért a székhely szerinti tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a biztosítástechnikai tartalékok kiszámítására vonatkozóan további, az ezen irányelvben meghatározott szabályoknál részletesebb szabályokat írjanak elő.

ê 2003/41/EK (28) preambulumbekezdés

(27)     A biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló vagyon elégséges és megfelelő mértékben való rendelkezésre állása védi a nyugdíjkonstrukció tagjainak és ellátottainak érdekeit abban az esetben, ha a támogató vállalkozás fizetésképtelenné válik. A tagállamokban alkalmazott felügyeleti elvek kölcsönös elismerése – különösen a határokon átnyúló tevékenység esetén – azt követeli meg, hogy a biztosítástechnikai tartalékok mögött mindenkor teljes tőkefedezet álljon.

ê 2003/41/EK (29) preambulumbekezdés

(28)     Amennyiben az intézmény nem folytat határokon átnyúló tevékenységet, lehetőséget kell adni arra, hogy a tagállamok engedélyezzék az alulfedezettséget azzal a feltétellel, hogy a teljes tőkefedezet visszaállítására megfelelő terv kerül kidolgozásra, illetve hogy a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. október 20-i 80/987/EGK tanácsi irányelv[28] követelményei nem szenvednek sérelmet.

ê 2003/41/EK (30) preambulumbekezdés

(29)     Sok esetben a támogató vállalkozás és nem maga az intézmény fedezi a biometrikus kockázatot, illetve bizonyos ellátásokat vagy befektetési teljesítményt garantál. Bizonyos esetekben azonban maga az intézmény nyújt ilyen fedezetet, illetve garanciákat, és a támogató kötelezettségei általában a szükséges hozzájárulások befizetésével kimerülnek. E körülmények között a kínált termékek az életbiztosítók társaságok termékeihez hasonlók, és az érintett intézményeknek legalább ugyanolyan kiegészítő szavatoló tőkével kell rendelkezniük, mint az életbiztosítóknak társaságoknak.

ê 2003/41/EK (31) preambulumbekezdés

(30)     A nyugdíjintézmények nagyon hosszú távú befektetők. Az ilyen intézmények vagyonát általában kizárólag nyugellátások biztosítására lehet felhasználni. Sőt, tagjaik és ellátottaik jogainak megfelelő védelme érdekében az intézményeknek képesnek kell lenniük olyan eszközallokációs döntéseket hozni, amelyek megfelelnek kötelezettségeik pontos jellegének és lejárati szerkezetének. Ezek a szempontok hatékony felügyeletet tesznek szükségessé, továbbá a befektetési szabályok olyan megközelítését, amely elegendő rugalmasságot biztosít az intézményeknek ahhoz, hogy a legbiztonságosabb és a leghatékonyabb befektetési politika mellett döntsenek, és amely arra kötelezi őket, hogy körültekintően járjanak el. Az óvatosság elvének való megfelelés megköveteli tehát azt, hogy a befektetési politikát a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tagsági struktúrájához igazítsák.

ê 2003/41/EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(31)     Ez az irányelv jelenti tehát az első lépést a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények európai szinten megszervezett belső piacához vezető úton. Azáltal, hogy az óvatosság elve (prudent person rule) válik a tőkebefektetések elvi alapjává, valamint hogy az intézmények számára lehetővé teszik a határokon átnyúló működést, ösztönzik a megtakarítások átirányítását a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények ágazatába, így járulva hozzá a gazdasági és szociális fejlődéshez.

ê 2003/41/EK (32) preambulumbekezdés

(32)     Az egyes tagállamokban eltérőek a felügyelet módszerei és gyakorlata. A területükön található intézményekre pénztárakra vonatkozó pontos befektetési szabályok meghatározását tehát bizonyos mértékben a tagállamok saját mérlegelésére kell bízni. Ezek a szabályok azonban nem akadályozhatják a tőke szabad mozgását, hacsak ez prudenciális alapon nem indokolt.

ê 2003/41/EK (33) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(33)     A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, mint nagyon hosszú távú befektetők alacsony likviditási kockázatokkal, olyan helyzetben vannak, hogy – körültekintően – befektethetnek olyan nem likvid eszközökbe, mint például a részvények, valamint ð olyan hosszú távú gazdasági profilú eszközökbe, amelyeket nem szabályozott piacokon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben értékesítenek ï a kockázatitőke-piacokon. Élvezhetik továbbá a nemzetközi diverzifikáció előnyeit is. A részvényekbe, a kockázatitőke-piacokon, illetve a kötelezettségek devizanemétől eltérő pénznembe, ð valamint a hosszú távú gazdasági profilú, nem szabályozott piacokon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben értékesített eszközökbe való ï befektetéseket tehát nem szabad korlátozni, kivéve hacsak ez prudenciális alapon nem indokolt.

ò új szöveg

(34)     Széles körű annak értelmezése, hogy mely eszközök számítanak hosszú távú gazdasági profillal rendelkezőnek. Ezen eszközök nem átruházható értékpapírok, ezért esetükben nem érvényesül a másodlagos piacok likviditása. Gyakran meghatározott időtartamú kötelezettségvállalást igényelnek, amelyek korlátozzák piacképességüket. Ezen eszközök fogalmába beletartoznak a részesedések, a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások adósságinstrumentumai, valamint az ilyen vállalkozásoknak nyújtott hitelek. A fel nem sorolt vállalkozások közé tartoznak az infrastruktúra-projektek, a tőzsdén nem jegyzett, növekedésre törekvő társaságokba történő befektetések, valamint az ingatlanba és egyéb, hosszú távú befektetés céljára alkalmas eszközbe történő befektetések. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes infrastruktúra-projektek gyakran nem jegyzett eszközök, és a projektfinanszírozáshoz hosszú lejáratú hitelekre támaszkodnak.

ê 2003/41/EK (34) preambulumbekezdés  (kiigazított szöveg)

Amennyiben azonban az intézmény határokon átnyúló tevékenységet folytat, a fogadó tagállam illetékes hatóságai kérhetik, hogy korlátozza az olyan részvényekbe és más hasonló eszközökbe való befektetést, amelyek nem forgalmazhatók a szabályozott piacon, az ugyanannak a vállalkozásnak a részvényeibe és más eszközeibe való befektetést, illetve a kötelezettségek pénznemétől eltérő pénznemben lévő eszközökbe való befektetést, amennyiben az ilyen szabályok a fogadó tagállam területén található intézményekre is vonatkoznak.

ê 2003/41/EK (35) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az engedéllyel rendelkező vagyonkezelőknek és letétkezelőknek az intézmények által történő szabad megválasztására vonatkozó korlátozások akadályozzák a versenyt a belső piacon, és ezért ezeket meg kell szüntetni.

ò új szöveg

(35)     A határokon átnyúló tevékenység költségének csökkentése érdekében az intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy a székhelyük szerinti tagállam szabályaival összhangban fektessenek be más tagállamokban. Ezért a fogadó tagállamok nem írhatnak elő további befektetési követelményeket a más tagállamokban található intézmények számára.

(36)     Egyes kockázatokat nem lehet a biztosítástechnikai tartalékokban és finanszírozási rendelkezésekben tükrözött mennyiségi követelményekkel csökkenteni, és azokat csak irányítási követelmények útján lehet megfelelően kezelni. Ezért a megfelelő kockázatkezeléséhez elengedhetetlen hatékony irányítási rendszert biztosítani. A fenti rendszereknek arányosnak kell lenniük a tevékenységek jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.

(37)     A túlzott kockázatvállalási magatartást ösztönző javadalmazási politikák alááshatják az intézmények szilárd és hatékony kockázatkezelését. Az Unión belüli más típusú pénzügyi intézményekre alkalmazandó javadalmazási politikára vonatkozó elveket és közzétételi követelményeket az intézményekre is alkalmazni kell, szem előtt tartva ugyanakkor az intézmények különleges irányítási rendszerét más típusú pénzügyi intézményekkel szemben, valamint annak szükségességét, hogy figyelembe kell venni az intézmények tevékenységének nagyságrendjét, jellegét, alkalmazási körét és összetettségét.

(38)     A kulcsfontosságú feladatkör az adott irányítási feladatok elvégzésére szolgáló belső kapacitás. Az intézményeknek kellő kapacitással kell rendelkezniük a kockázatkezelési, belső ellenőrzési, és adott esetben az aktuáriusi feladatkör ellátásához. Egy adott kulcsfontosságú feladatkör meghatározása nem akadályozza az intézményt abban, hogy szabadon eldöntse, hogyan szervezze meg ezt a feladatkört a gyakorlatban, kivéve, ha ezen irányelv másként rendelkezik. Mindez nem vezethet indokolatlan terhet jelentő követelményekhez, mert figyelembe kell venni az intézmény tevékenységeinek jellegét, mértékét és összetettségét.

(39)     Minden személynek, aki kiemelten fontos feladatköröket lát el, erre szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak kell lennie. Azonban csak a kiemelten fontos feladatköröket ellátó személyeket kell a hatáskörrel rendelkező hatóság felé fennálló értesítési követelményeknek alávetni.

(40)     Továbbá, a belső ellenőrzési feladatkört kivéve, a kisebb és kevésbé összetett intézményekben lehetővé kell tenni, hogy egyetlen személy vagy szervezeti egység több kulcsfontosságú feladatkört is elláthasson. A kulcsfontosságú feladatkört ellátó személynek vagy egységnek ugyanakkor eltérőnek kell lennie a támogató vállalkozáson belül hasonló kulcsfontosságú feladatkört ellátó személytől vagy egységtől; bár a hatáskörrel rendelkező hatóságot fel kell hatalmazni, hogy az intézmény tevékenységei nagyságrendjének, jellegének, alkalmazási körének és összetettségének figyelembevételével mentességet nyújtson.

(41)     Nagyon fontos, hogy az intézmények hatékonyabbá tegyék kockázatkezelésüket, hogy a nyugdíjkonstrukció fenntarthatóságával kapcsolatos esetleges gyenge pontokat megfelelően megértsék, és megvitassák a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal. Az intézményeknek – kockázatkezelési rendszerük részeként – kockázatértékelést kell készíteniük a nyugdíjakkal kapcsolatos tevékenységeikről. A fenti kockázatértékelést a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára is rendelkezésre kell bocsátani. A fenti értékelésben az intézményeknek többek között minőségi leírást kell biztosítaniuk – a nemzeti joggal összhangban – finanszírozási helyzetüket meghatározó fő elemekről, kockázatkezelési rendszerük hatékonyságáról, valamint a biztosítástechnikai tartalékokkal kapcsolatos követelményeknek való megfelelési kapacitásukról. E kockázatértékelésnek ki kell terjednie az új és kialakuló kockázatokra, mint például az éghajlatváltozással, erőforrás-felhasználással vagy a környezettel kapcsolatos kockázatokra.

ê 2003/41/EK (22) preambulumbekezdés

(42)     Valamennyi tagállamnak elő kell írnia, hogy a területén található valamennyi intézmény készítsen éves beszámolót és éves jelentést az általa működtetett valamennyi nyugdíjkonstrukció figyelembevételével, vagy adott esetben külön-külön minden egyes nyugdíjkonstrukcióra vonatkozóan. Az intézmény által működtetett valamennyi nyugdíjkonstrukció figyelembevételével elkészített, az intézmény vagyonáról, kötelezettségeiről és pénzügyi helyzetéről hiteles és tárgyilagos képet nyújtó, erre felhatalmazott személy által megfelelően jóváhagyott éves beszámolók és éves jelentések lényeges információforrások mind a konstrukció tagjai és az onnan ellátásban részesülő személyek, mind az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok számára. Nevezetesen lehetővé teszik az hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságok számára az intézmény pénzügyi megbízhatóságának ellenőrzését, valamint annak értékelését, hogy az intézmény képes-e teljesíteni szerződéses kötelezettségeit.

ê 2003/41/EK (24) preambulumbekezdés

(43)     Az intézmény befektetési politikája mind a foglalkoztatói nyugdíjak biztonsága, mind azok megfizethetősége szempontjából meghatározó tényező. Az intézményeknek tehát el kell készíteniük, és legalább háromévente felül kell vizsgálniuk a befektetési elveikről szóló nyilatkozatukat. Ezt az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint, kérelemre, az egyes nyugdíjkonstrukciók tagjai és ellátottai rendelkezésére kell bocsátaniuk.

ò új szöveg

(44)     Az intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy irányításukat részben vagy teljes egészében a nevükben tevékenykedő más jogalanyokra bízzák. Az intézmények a kulcsfontosságú feladatkörök vagy egyéb tevékenységek kiszervezése esetén továbbra is teljes mértékben felelősek maradnak az ezen irányelv szerinti kötelezettségeik teljesítéséért

(45)     Az intézmény eszközeihez kapcsolódó letéti őrzési és felügyeleti feladatokat meg kell erősíteni a letétkezelő szerepének és feladatainak egyértelmű meghatározásával. Csak az olyan konstrukciót működtető intézményeknek kell letétkezelőt kijelölniük, amelyek esetében a tagok és ellátottak viselik az összes kockázatot.

ê 2003/41/EK (23) preambulumbekezdés  (kiigazított szöveg)

A nyugdíjkonstrukció tagjainak és ellátottainak megfelelő tájékoztatása döntő fontosságú. Ez különösen fontos az intézmény pénzügyi megbízhatóságára, a szerződéses szabályokra, az ellátásokra és a felhalmozott nyugdíjjogosultságok tényleges fedezetére, a befektetési politikára és a kockázatok és költségek kezelésére vonatkozó információ iránti kérelem esetében.

ò új szöveg

(46)     Az intézményeknek egyértelmű és megfelelő tájékoztatást kell nyújtaniuk a leendő tagok, tagok és ellátottak számára, hogy segítsék utóbbiak nyugdíjukkal kapcsolatos döntéshozatalát, valamint magas fokú átláthatóságot biztosítsanak a rendszer különféle szakaszaiban, úgymint a belépés előtt, a tagság ideje alatt (ideértve az előnyugdíjazást is), valamint a nyugdíjba vonulás után. Tájékoztatást kell nyújtani különösen a felhalmozott nyugdíjjogosultságokról, a nyugellátás előrevetített szintjeiről, a kockázatokról és garanciákról, valamint a költségekről. Amennyiben a tagok befektetési kockázatot viselnek, a befektetési profilról, a rendelkezésre álló lehetőségekről, valamint a múltbeli teljesítményről is elengedhetetlen további tájékoztatást nyújtani.

(47)     Mielőtt a leendő tagok csatlakoznának a konstrukcióhoz, meg kell adni nekik minden szükséges információt ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzanak, ideértve például a kilépési lehetőségeket, a járulékokat, költségeket és adott esetben a befektetési lehetőségeket.

(48)     Az intézmény azon tagjai esetében, akik még nem mentek nyugdíjba, az intézménynek egységesített számlaértesítőt és intézményi tájékoztatót kell összeállítania, amely tartalmazza a kulcsfontosságú személyes adatokat, valamint a nyugdíjkonstrukcióval kapcsolatos általános információkat. A számlaértesítőt és intézményi tájékoztatót egységes formátumban kell kiállítani, hogy megkönnyítse a nyugdíjjogosultságok bármikori és konstrukciók közötti értelmezését, valamint hogy a munkavállalói mobilitást szolgálja.

(49)     Az intézményeknek kellő időben a tagok nyugdíjba vonulása előtt tájékoztatniuk kell utóbbiakat kilépési lehetőségeikről. Amennyiben a nyugellátást nem életjáradék formájában nyújtják, a nyugdíjkorhatárhoz közelítő tagokat tájékoztatni kell a rendelkezésre álló ellátáskifizetési termékekről, nyugdíjba vonulásuk pénzügyi megtervezésének megkönnyítése érdekében.

(50)     A nyugellátások kifizetésének szakasza során az ellátottakat továbbra is tájékoztatni kell ellátásaikról, valamint a kapcsolódó kifizetési lehetőségekről. Ez különösen fontos, amikor a kifizetési szakaszban az ellátottak jelentős szintű befektetési kockázatot viselnek.

(51)     A hatáskörrel rendelkező hatóságnak a tagok és ellátottak védelmére vonatkozó elsődleges célkitűzése szem előtt tartásával kell gyakorolnia hatásköreit.

(52)     A tagállamok között eltérő a prudenciális felügyelet hatálya. Ez problémákat okozhat, amikor az intézménynek egyidejűleg kell megfelelnie a székhely szerinti tagállam prudenciális szabályozásának, valamint a fogadó tagállam szociális és munkajogának. A jogbizonytalanságot és az ahhoz kapcsolódó tranzakciós költségeket csökkentené, ha egyértelmű lenne, hogy ezen irányelv alkalmazásában mely területek tekintendők a prudenciális felügyelet részének.

(53)     Az intézmények belső piacához a prudenciális előírások kölcsönös elismerésére van szükség. Az intézmény székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak felügyelniük kell az intézmény alkalmazza a fenti előírásokat. A tagállamoknak fel kell ruházniuk a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a szükséges hatáskörökkel ahhoz, hogy megelőző és korrekciós intézkedéseket alkalmazzanak, ha az intézmények megsértik ezen irányelv bármely követelményét.

ê 2003/41/EK (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az illetékes hatóságok részére, jogszabályban előírt feladataik teljesítése érdekében megfelelő tájékozódási jogot, illetve beavatkozási hatáskört kell biztosítani az intézmények és az ezeket ténylegesen működtető személyek vonatkozásában. Amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény más társaságokhoz helyezett ki olyan alapvető fontosságú feladatokat, mint a vagyonkezelés, informatika vagy könyvelés (tevékenységek kiszervezése), lehetővé kell tenni az információhoz való jog és a beavatkozási hatáskör kiterjesztését ezekre a kihelyezett feladatokra is, e tevékenységek felügyeleti szabályokkal összhangban történő végrehajtásának ellenőrzése érdekében.

ò új szöveg

(54)     A kiszervezett tevékenységek – ideértve valamennyi későbbi újból kiszervezett tevékenységet is – hatékony felügyeletének biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok hozzáférhessenek a kiszervezett tevékenységet végző szolgáltató által tárolt minden releváns adathoz, függetlenül attól, hogy az utóbbi szabályozott vagy nem szabályozott jogalany-e, valamint joguk legyen helyszíni ellenőrzést is végezni. A piaci fejlemények figyelembevétele és annak biztosítása érdekében, hogy a kiszervezés feltételei folyamatosan teljesüljenek, az intézményeknek a kritikus vagy jelentős feladatkörök vagy tevékenységek kiszervezése előtt tájékoztatniuk kell a hatáskörrel rendelkező hatóságokat.

(55)     Rendelkezni kell a hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint a pénzügyi stabilitás erősítésének és a nyugdíjkonstrukciók felszámolásának feladatával megbízott egyéb hatóságok vagy szervek közötti információcseréről. Ezért meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett az információcserére sor kerülhet. Emellett, amennyiben az információ csak a hatáskörrel rendelkező hatóságok kifejezett hozzájárulásával tehető közzé, az említett hatóságok számára szükség esetén lehetővé kell tenni, hogy hozzájárulásukat szigorú feltételek teljesítéséhez köthessék.

(56)     Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve[29] szabályozza a tagállamokon belül ezen irányelv alapján, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságok felügyelete alatt végzett személyesadat-feldolgozást.  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete[30] szabályozza az európai felügyeleti hatóságok által ezen irányelv alapján, valamint az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt végzett személyesadat-feldolgozást.  A személyes adatok ezen irányelv alkalmazásában történő valamennyi feldolgozásának, így például a személyes adatok hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti cseréjének vagy továbbításának, összhangban kell lennie a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti szabályokkal, az információk európai felügyeleti hatóságok közötti bármely cseréjének vagy továbbításának pedig összhangban kell lennie a 45/2001/EK rendelettel.

(57)     Az európai szinten szervezett foglalkoztatói nyugellátás-szolgáltatás belső piaca zavartalan működésének biztosítása céljából a Bizottságnak – az EIOPA-val folytatott konzultációt követően – négy évvel ezen irányelv hatálybalépése után – az EIOPA-val folytatott konzultációt követően – felül kell vizsgálnia ezen irányelv alkalmazását, arról jelentést kell készítenie, és e jelentést be kell nyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.  E felülvizsgálatnak különösen értékelnie kell mindenekelőtt a biztosítástechnikai tartalékok kiszámításával, a biztosítástechnikai tartalékok finanszírozásával, az előírt szavatoló tőkével, a minimális szavatoló tőkével kapcsolatos szabályokat, a befektetési szabályokat, valamint az intézmény pénzügyi szolvenciahelyzetéhez kapcsolódó egyéb vonatkozásokat.

(58)     Az intézmények közötti tisztességes verseny biztosítása érdekében 2022. december 31-ig meg kell hosszabbítani azon átmeneti időszakot, amely – a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre is figyelemmel[31] – lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy foglalkoztatóinyugellátás-szolgáltatási üzletágukat a 2009/138/EK irányelv 4. cikkében említett szabályok szerint működtessék. A 2009/138/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(59)     Az ezen irányelvben előírt követelmények meghatározásához a Bizottságot fel kell hatalmazni az EUMSZ 290. cikke szerinti jogi aktusok elfogadására a javadalmazási politika, a nyugellátásra vonatkozó kockázatértékelés, valamint a számlaértesítő és intézményi tájékoztató egyértelműsítése tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

ê 2003/41/EK (38) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Ezen irányelv rendelkezéseit egyedileg kell egy adott nyugdíjkonstrukcióra alkalmazni, amennyiben az más konstrukcióktól egyértelműen elhatárolásra került.

ê 2003/41/EK (39) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Fontos rendelkezést hozni a tagállamok illetékes hatóságai közötti, felügyeleti célok érdekében megvalósuló együttműködésre vonatkozóan, valamint egyéb célok érdekében e hatóságok és a Bizottság közötti együttműködésre vonatkozóan. Feladataik teljesítése és ezen irányelv következetes és időben történő végrehajtása érdekében az illetékes hatóságok egymás rendelkezésére bocsátják az irányelv rendelkezései végrehajtásához szükséges információt. A Bizottság jelezte azon szándékát, hogy egy felügyelőkből álló bizottságot hoz létre annak érdekében, hogy ösztönözze az együttműködést, koordinációt és véleménycserét az illetékes nemzeti hatóságok között, és előmozdítsa ezen irányelv következetes végrehajtását.

ê 2003/41/EK (40) preambulumbekezdés

(60)     Mivel a tervezett intézkedés célját, nevezetesen a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó közösségi uniós jogi keretrendszer létrehozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme és hatása miatt az uniós közösségi szinten jobban megvalósítható, az Unió a Közösség, az Európai Unióról szóló sSzerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően, intézkedéseket fogadhat el. Az abban a említett cikkben megállapított arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket,

ò új szöveg

(61)     A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló együttes politikai nyilatkozatával[32] összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentumok megküldését indokoltnak tekinti.

(62)     Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvekhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből következik.

(63)     Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ê 2003/41/EK

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

ò új szöveg

I. cím

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ê 2003/41/EK

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv szabályokat állapít meg a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységének megkezdésére és folytatására vonatkozóan.

2. cikk

Hatály

1. Ezt az irányelvet a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre kell alkalmazni. Amennyiben, a nemzeti jogszabályokkal összhangban, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények nem rendelkeznek jogi személyiséggel, a tagállamok ezt az irányelvet vagy ezekre az intézményekre, vagy, a (2) bekezdésre is figyelemmel, azokra a felhatalmazott szervekre alkalmazzák, amelyek ezeknek az intézményeknek az irányításáért felelősek, illetve eljárnak a nevükben.

2. Ez az irányelv nem alkalmazható a következőkre:

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

a) az 1408/71/EGK[33] 883/2004/EK rendelet[34] és a 574/72/EGK[35] 987/2009/EK Ö európai parlamenti és tanácsi Õ rendelet[36] hatálya alá tartozó, szociális biztonsági rendszereket irányító intézmények;

ê 2011/61/EU 62. cikk (1) bekezdés

b) a 73/239/EGK irányelv[37], a 85/611/EGK irányelv[38], a 93/22/EGK irányelv[39], a 2000/12/EK irányelv[40] a 2002/83/EK irányelv[41] 2004/39/EK irányelv[42], a 2009/65/EK irányelv[43], 2009/138/EK irányelv, a 2011/61/EU irányelv[44] és a 2013/36/EU irányelv[45]; által felölelt intézmények;

ê 2003/41/EK

              c) felosztó-kirovó rendszer alapján működő intézmények;

              d) olyan intézmények, amelyek esetében a támogató vállalkozások munkavállalói nem rendelkeznek az ellátásra vonatkozóan jogi úton kikényszeríthető jogosultsággal, és amelyek esetében a támogató vállalkozás bármikor visszavonhatja az e célt szolgáló vagyont, és nem feltétlenül teljesíti a nyugellátások kifizetésére vonatkozó kötelezettségét;

              e) olyan társaságok, amelyek az alkalmazottaik részére történő nyugdíjfizetés céljából saját mérlegükben képeznek nyugellátásra tartalékot (ún. book-reserve rendszer schemes).

3. cikk

Alkalmazás a szociális biztonsági rendszereket működtető intézményekre

Az olyan foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, amelyek az 1408/71/EGK 883/2004/EK és az 574/72/EGK 987/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó szociális biztonsági rendszereknek minősülő, kötelező, munkavégzéshez kapcsolódó nyugdíjkonstrukciókat is működtetnek, a nem kötelező foglalkoztatóinyugdíj-szolgáltatással kapcsolatos tevékenységük tekintetében tartoznak ezen irányelv hatálya alá. Ebben az esetben a kötelezettségeket és az azok fedezetéül szolgáló eszközöket a nem foglalkoztatóinyugdíjellátás-szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó forrásoktól és eszközöktől elkülönítetten kell kezelni, és nincs lehetőség arra, hogy ezeket a szociális biztonsági rendszernek minősülő kötelező nyugdíjkonstrukciókra ruházzák át, vagy fordítva.

4. cikk

Választható Opcionális alkalmazás a 2002/83/EC 2009/138/EK irányelv hatálya alá tartozó intézményekre

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

A székhely szerinti tagállamoknak saját döntésük alapján lehetőségük van arra, hogy alkalmazzák ezen irányelv 9–16. és 18–20. Ö 9–15, 20–­24. cikke (2) bekezdése, 25–29. cikke, 31–53. és 55–71. Õ cikkének rendelkezéseit a 2002/83/EK 2009/138/EK irányelv hatálya alá tartozó életbiztosítók vállalkozások foglalkoztatóinyugdíj-szolgáltatással kapcsolatos üzletágára. Ebben az esetben valamennyi, az említett üzletághoz kapcsolódó kötelezettséget és az azok fedezetéül szolgáló eszközöket el kell különíteni az életbiztosító vállalkozás egyéb tevékenységeitől, azokat elkülönítetten kell kezelni és szervezni, az átruházás bármilyen lehetősége nélkül.

Ebben az esetben és kizárólag a foglalkoztatóinyugellátás-szolgáltatással kapcsolatos üzletáguk tekintetében az életbiztosítókra vállalkozásokra nem vonatkozik a 2002/83/EK 2009/138/EK irányelv 20–26., valamint 31. és 36. Ö 76–86. cikke, 132. cikke, 134. cikkének (2) bekezdése, 173. cikke, 185. cikkének (5) bekezdése, 185. cikkének (7) és (8) bekezdése, valamint 209. Õ cikke.

A székhely szerinti tagállam biztosítja, hogy vagy az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok, vagy a 2002/83/EK 2009/138/EK irányelv hatálya alá tartozó életbiztosítók vállalkozások felügyeletéért felelős hatóságok, a felügyelettel kapcsolatos munkájuk részeként, ellenőrzik az adott foglalkoztatóinyugellátás-szolgáltatási üzletág szigorú elkülönítettségét.

5. cikk

Kis nyugdíjintézetek és kötelező rendszerek

A 19. cikk Ö 34–37. cikk Õ kivételével, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy részben vagy teljesen eltekintenek ezen irányelv alkalmazásától olyan, a területükön található intézmények esetében, amelyek összesen kevesebb, mint száz taggal rendelkeznek. Ezeknek az intézményeknek azonban – a 2. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel – jogot kell biztosítani arra rendelkezniük kell azzal a joggal, hogy ezt az irányelvet önkéntes alapon alkalmazzák. A 20 12. cikk csak akkor alkalmazható, ha ezen irányelv valamennyi egyéb rendelkezését alkalmazzák.

A tagállamok választhatják azt, hogy az 9–17. Ö 1–8., 12., 20. és 34–37. Õ cikket nem alkalmazzák azokra a intézményekre, amelyeknél a foglalkoztatói nyugellátás szolgáltatásadíj nyújtása jogszabályi rendelkezésen alapul, és hatóság vállal érte garanciát. A 20 12. cikk csak akkor alkalmazható, ha ezen irányelv valamennyi egyéb rendelkezését alkalmazzák.

ê 2003/41/EK

6. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

              a) „foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény” vagy „intézmény”: olyan intézmény, amely, jogi formájától függetlenül, tőkefedezeti alapon működik, bármilyen támogató vállalkozástól vagy szakmai szervezettől elkülönítetten hozták létre, és amelynek célja a keresőtevékenységgel összefüggésben történő nyugellátás biztosítása:

– a munkáltató(k) és munkavállaló(k) vagy ezek képviselői között megkötött egyéni vagy kollektív megállapodás vagy szerződés, vagy

– önálló vállalkozókkal a székhely szerinti és a fogadó tagállam jogszabályainak megfelelően megkötött megállapodás vagy szerződés

              alapján, és amely ebből közvetlenül származó tevékenységeket folytat;

              b) „nyugdíjkonstrukció”: olyan szerződés, megállapodás, vagyonkezelési meghatalmazás vagy szabályrendszer, amely meghatározza, hogy milyen nyugellátás milyen feltételek mellett kerül biztosításra;

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

              c) „támogató vállalkozás”: olyan vállalkozás vagy más testület – függetlenül attól, hogy egy vagy több jogi vagy természetes személyt foglal magában, vagy egy vagy több jogi vagy természetes személy alkotja, –, amely munkáltatóként vagy önálló vállalkozói minőségben, illetve ezek bármilyen kombinációjában jár el, és amely hozzájárulást fizet a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménybe ð amely vagy aki a nemzeti jog szerint kötelezett arra, vagy önkéntesen vállalja, hogy nyugdíjkonstrukciót kínál; ï

ê 2003/41/EK

              d) „nyugellátások”: olyan ellátások, amelyeket a nyugdíjba vonulás elérésére vagy annak várható elérésére való hivatkozással, vagy – amennyiben a fentiek kiegészítésére szolgálnak, és kiegészítő jelleggel biztosítják – halál, rokkantság vagy munkaviszony megszűnése esetén történő kifizetés formájában, illetve betegség, nélkülözés vagy halál esetén támogatásra szánt kifizetések vagy szolgáltatások formájában folyósítanak. Annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a nyugdíj ideje alatti pénzügyi biztonságot, ezeket az ellátásokat általában élethossziglani kifizetések formájában biztosítják. De uUgyanakkor időszakos kifizetések vagy egyösszegű kifizetések is lehetnek;

              e) „tag”: olyan személy, akinek keresőtevékenysége, a nyugdíjkonstrukció rendelkezéseivel összhangban, nyugellátásra való jogosultságot teremt vagy fog teremteni számára;

              f) „ellátott”: nyugellátásban részesülő személy;

              g) „illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok”: az ebben az irányelvben előírt feladatok teljesítésére kijelölt nemzeti hatóságok;

              h) „biometrikus kockázatok”: halálhoz, megrokkanáshoz és magas életkor eléréséhez kapcsolódó kockázatok;

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

              i) „székhely szerinti tagállam”: az a tagállam, ð amelyben az intézményt engedélyezték vagy nyilvántartásba vették, és amelyben központi ügyvezetése található. A „központi ügyvezetés helye” arra a helyre utal, ahol az intézmény döntéshozó testületének fő stratégiai döntéseit hozzák; ï amelyben az intézmény létesítő okirat szerinti székhelye és központi ügyvezetése található, vagy, amennyiben létesítő okirat szerinti székhellyel nem rendelkezik, ott található a központi ügyvezetése;

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

              j) „fogadó tagállam”: az a tagállam, amelynek a foglalkoztatói nyugdíjrendszerekreási nyugdíjra vonatkozó szociális és munkajogát kell alkalmazni a támogató vállalkozás és a tagok ð vagy ellátottak ï kapcsolatára;.

ò új szöveg

k) „átadó intézmény”: az egy másik tagállamban működő intézménynek a nyugdíjkonstrukció egészét vagy egy részét átadó intézmény;

l) „átvevő intézmény”: az egy másik tagállamban működő intézménytől a nyugdíjkonstrukció egészét vagy egy részét átvevő intézmény;

m) „szabályozott piac”: a(z) .../.../EU [MiFIR] rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 5) pontja szerinti multilaterális rendszer az Unióban;

n) „multilaterális kereskedési rendszer”: a(z) .../.../EU [MiFIR] rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 6) pontja szerinti multilaterális rendszer az Unióban;

o) „szervezett kereskedési rendszer”: a(z) .../.../EU [MiFIR] rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 7) pontja szerinti rendszer az Unióban;

p) „tartós adathordozó”: olyan eszköz, amely lehetővé teszi a tag vagy ellátott számára a személyesen neki címzett tájékoztatásnak a jövőben is hozzáférhető módon és a tájékoztatás céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt információk változatlan formában történő megjelenítését.

d) „kulcsfontosságú feladatkör”: az irányítási rendszeren belül a gyakorlati feladatok elvégzésére szolgáló belső kapacitás; az irányítási rendszer magában foglalja a kockázatkezelési feladatkört, a belső ellenőrzési feladatkört, és amennyiben az intézmény pénzügyi kötelezettségvállalásokat tesz, vagy biztosítástechnikai tartalékokat képez, az aktuáriusi feladatkört is.

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

7. cikk

Az intézmény tevékenysége

Valamennyi A tagállamoknak előírják kell írnia a területüköén tevékenykedő intézmények számára, hogy tevékenységüket a nyugellátáshoz kapcsolódó műveletekre és az abból eredő tevékenységekre korlátozzák.

Abban az esetben, Hha egy életbiztosító vállalkozás a 4. cikkel összhangban foglalkoztatóinyugellátás-szolgáltatással kapcsolatos tevékenységet folytat, elkülönítve ehhez kapcsolódó eszközeit és kötelezettségeit, az elkülönített eszközöket és kötelezettségeket érintő műveleteit a nyugellátásokhoz kapcsolódó műveletekre és az abból eredő tevékenységekre kell korlátoznia.

8. cikk

A támogató vállalkozások és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények jogi elkülönítése

Valamennyi A tagállamok biztosítjáka, hogy a támogató vállalkozás és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény jogilag elkülönüljenek; erre azért van szükség, hogy a tagok és az ellátottak érdekeinek védelmében az intézmény vagyona védve legyen a támogató vállalkozás csődje esetén.

9. cikk

Működési feltételek ð Nyilvántartásba vétel vagy engedélyezés ï

1. Valamennyi A tagállamok a területüköén működő intézmények tekintetében biztosítjáka a következőket:

ê 2010/78/EU 4. cikk (1) bekezdés a) pont  (kiigazított szöveg)

              a) az intézményt engedéllyel rendelkezik, vagy azt a hatáskörrel rendelkező hatóság a nemzeti nyilvántartásba bejegyezte Ö vagy engedélyezte Õ; a 1220. cikkben említett határokon átnyúló tevékenységek esetén a nyilvántartásban jelezni kell, hogy mely tagállamokban működik az intézmény; ezt az információt közölni kell az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[46] létrehozott európai felügyeleti hatósággal (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal) (a továbbiakban: EBFH EIOPA), amely azt honlapján közzéteszi;.

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

              b) az intézményt ténylegesen jó hírnevű személyek működtetik, akik maguk rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel és tapasztalattal, vagy megfelelő szakképesítéssel és tapasztalattal rendelkező tanácsadókat alkalmaznak;

ò új szöveg

10. cikk

A nyugdíjkonstrukció szabályai

ê 2003/41/EK

c) A tagállamok a területükön működő minden intézmény tekintetében biztosítják, hogy az intézmény által irányított valamennyi nyugdíjkonstrukció működésére vonatkozóan megfelelően megalkotott szabályokat alkalmazzanak, és a tagokat megfelelően tájékoztatták ezekről a szabályokról;.

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

d) minden biztosítástechnikai tartalékot biztosításmatematikus vagy a terület egy másik szakértője, ideértve a könyvvizsgálót is, a nemzeti jogszabályokkal összhangban és a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által elismert biztosításmatematikai módszerek alapján számít ki és igazol;

ò új szöveg

11. cikk

A rendszeres finanszírozásra vonatkozó kötelezettségvállalás és további ellátások

ê 2003/41/EK

e)(1) A tagállamok a területükön működő minden intézmény tekintetében biztosítják, hogy amennyiben a támogató vállalkozás, amennyiben garantálja a nyugellátások kifizetését, rendszeres finanszírozás mellett kötelezzei el magát.

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

f) a tagokat megfelelően tájékoztatják a nyugdíjkonstrukció feltételeiről, és különösen a következőkről:

            i. a nyugdíjkonstrukcióba bevont felek jogai és kötelezettségei;

            ii. a nyugdíjkonstrukcióhoz társuló pénzügyi, biztosítástechnikai és más kockázatok;

            iii. ezen kockázatok jellege és elosztása.

ê 2003/41/EK

2. A szubszidiaritás elvének megfelelően és kellően figyelembe véve a szociális biztonsági rendszerek által nyújtott nyugellátások mértékét, a tagállamok előírhatják, hogy a tagok részére nyújtott szolgáltatások skálája terjedjen ki – opcionális, kiegészítő ellátásként – a magas életkor elérésével, illetve a megrokkanással összefüggő kockázatok kezelésére, a túlélő hozzátartozónak járó ellátásra, illetve a hozzájárulások járulékok visszafizetésének garantálására, ha a munkáltatók és a munkavállalók, illetve képviselőik így egyeznek meg.

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

3. A tagállamok más követelményeket is támaszthatnak a területükön található intézmények működési feltételeinek tekintetében, a tagok és az ellátottak érdekei kellő védelmének biztosítása érdekében.

ê 2010/78/EU 4. cikk (1) bekezdés a) pont (kiigazított szöveg)

5. A 20. cikkben említett határokon átnyúló tevékenység esetén az intézmény működésének feltételeit a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak előzetesen jóvá kell hagyniuk. Az ilyen engedély kiadásakor a tagállamok azonnal tájékoztatják az EBFH-t.

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2012. cikk

Határokon átnyúló tevékenységek ð és eljárások ï

1. A nyugdíjkonstrukciók szervezését szabályozó nemzeti szociális jog és munkajog (– beleértve a kötelező tagságot és a kollektív tárgyalások megállapodásainak eredményeit) – sérelme nélkül, a tagállamok lehetővé teszik a területükön található vállalkozások számára, hogy ð határokon átnyúló tevékenységet kínáló ï más tagállamok területén engedélyezett nyugdíjintézményeket támogassanak. Továbbá, a területükön engedélyezett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek számára lehetővé teszik, hogy ð határokon átnyúló tevékenységet folytassanak ï Ö azáltal, hogy támogatást fogadnak elÕ ð bármely ï más tagállamban található vállalkozásoktól fogadjanak el támogatást.

2. Ha az intézmény ð határokon átnyúló tevékenységet kínál folytatni ésï támogatást kíván elfogadni egy másik tagállam területén található támogató vállalkozástól, a saját székhely szerinti tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságaitól előzetes engedélyt kell szereznie a 9. cikk (5) bekezdésében említettek szerint. Az intézménynek értesítenie kell annak a székhely szerinti tagállamnak az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságait, amelyben engedélyezték, arról a szándékáról, hogy egy másik tagállam területén található támogató vállalkozástól kíván támogatást elfogadni.

3. A tagállamok a (2) bekezdés szerinti értesítés megtételekor az alábbi információk rendelkezésre bocsátását írják elő a területükön ð engedélyezett vagy nyilvántartásba vett ï található azon intézményektől számára, amelyek más tagállam területén található vállalkozásoktól szándékoznak támogatást szándékoznak elfogadni, a következő tájékoztatást kell megkövetelniük a (2) bekezdés szerinti értesítés keretében:

(a) a fogadó tagállam(ok);

(b) a támogató vállalkozás neve ð és ügyvezetésének helye ï;

(c) a támogató vállalkozás érdekében működtetett nyugdíjkonstrukció főbb jellemzői.

ê 2003/41/EK

ð új szöveg

4. HaAmikor a székhely szerinti tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságai megkapják a (2) bekezdés szerinti értesítést kapnak, – és feltéve, hogy nem ð bocsátottak ki határozatot arról, hogy ï a (3) bekezdésben említett valamennyi információ átvételét követő három hónapon belül – hacsak nincs okuk arra, hogy kétségbe vonják az intézmény igazgatási struktúrájaának vagy pénzügyi helyzeteének, illetve az intézményeket működtető személyek jó hírneveének és szakképesítéseének ð nem ï összeegyeztethetőségét a fogadó tagállamban javasolt műveletekkel – a (3) bekezdésben említett valamennyi információ átvételét követő három hónapon belül továbbítják ezen információkat a fogadó tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságainak, és ennek megfelelően erről tájékoztatják az intézményt.

ò új szöveg

Az első albekezdésben említett határozatot indoklással kell ellátni.

Amennyiben a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megtagadja az első albekezdésben említett tájékoztatás továbbítását a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaihoz, azt a (3) bekezdésben említett tájékoztatás átvételétől számított három hónapon belül indokolnia kell az érintett intézménynek. A cselekvés megtagadása vagy elmulasztása esetén a székhely szerinti tagállam bíróságához lehet fordulni.

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

5. Mielőtt a intézmény Ö határokon átnyúló tevékenységbe Õ nyugdíjkonstrukció működtetésébe kezd egy másik tagállam területén található támogató vállalkozás részére, a fogadó tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságai szükség esetén, a (3) bekezdésben említett valamennyi információk átvételét követő két ð egy ï hónapon belül, tájékoztatják a székhely szerinti tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságait a szociális jog és munkajog foglalkoztatói nyugdíjakra vonatkozó követelményeiről, amelyek alapján a fogadó tagállamban található vállalkozás által támogatott nyugdíjkonstrukciónak működnie kell, továbbá minden olyan szabályról, amelyet a 18. cikk (7) bekezdésével és e cikk (7) bekezdésével összhangban alkalmazni kell. A székhely szerinti tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságai továbbítják ezeket az információkat az intézménynek.

6. Miután az Az intézmény, miután megkapta az (5) bekezdésben említett tájékoztatást a székhely szerinti tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságaitól, vagy amennyiben ezt nem kapta meg az (5) bekezdésben előírt idő elteltével, elmegkezdheti Ö határokon átnyúló tevékenységét Õ a fogadó tagállamban található vállalkozás által támogatott nyugdíjkonstrukció működtetését, összhangban a székhely szerinti tagállam szociális jogának és munkajogának foglalkoztatói nyugdíjakra vonatkozó követelményeivel, illetve minden olyan szabállyal, amelyet a 18. cikk (7) bekezdésének és e cikk (7) bekezdésének megfelelően alkalmazni kell.

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

7. A fogadó tagállam illetékes hatóságai által a fogadó állam területén működő intézményre előírt tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a másik tagállamban található vállalkozás által támogatott intézményre is a támogató vállalkozáshoz kötődő tagság tekintetében, a 11. cikkben foglaltak szerint.

ê 2003/41/EK

ð új szöveg

87. A fogadó tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságai tájékoztatják a székhely szerinti tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságait a fogadó tagállam szociális jogának és munkajogának foglalkoztatóinyugdíj-konstrukciókra vonatkozó követelményei terén bekövetkezett minden változásról, amely befolyásolhatja a nyugdíjkonstrukció jellemzőit, amennyiben az ð határokon átnyúló tevékenységet érint ï a fogadó tagállam területén található vállalkozás által támogatott nyugdíjkonstrukció működésének tekintetében, illetve minden, a 18. cikk (7) bekezdésének és e cikk (7) bekezdésének megfelelően alkalmazandó szabályt érintő változásról.

98. (98) A fogadó tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságai folyamatosan ellenőrzik az intézményeket olyan szempontból, hogy azok tevékenységei megfelelnek-e az (5) cikkben bekezdésben említett, a fogadó tagállam szociális jogának és munkajogának foglalkoztatóinyugdíj-konstrukciókra vonatkozó követelményeinek, illetve a (7) bekezdésben említett, tájékoztatásra vonatkozó követelményeknek. Amennyiben ez az ellenőrzés szabálytalanságokra derít fényt, a fogadó tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságai erről haladéktalanul tájékoztatják a székhely szerinti tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságait. A székhely szerinti tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságai, a fogadó tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságaival együttműködve, megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az intézmény megszüntesse a szociális és munkajog felderített megszegését.

ê 2003/41/EK

109. Amennyiben, a székhely szerinti tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságai által tett intézkedések ellenére, illetve a székhely szerinti tagállam megfelelő intézkedéseinek hiánya miatt, az intézmény továbbra is megszegi a fogadó tagállamban hatályban lévő szociális és munkajog foglalkoztatóinyugdíj-konstrukciókra vonatkozó rendelkezéseit, a fogadó tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságai, a székhely szerinti tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságainak tájékoztatását követően, megtehetik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy megelőzzék vagy szankcióval sújtsák a további szabálytalanságokat, beleértve azt is – amennyiben feltétlenül szükséges –, hogy megakadályozzák az intézmény támogató vállalkozás részére kifejtett működését a fogadó tagállam területén.

ò új szöveg

10. A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló tevékenységet folytató intézményre a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai ne alkalmazzanak a tagok és ellátottak tájékoztatására vonatkozó követelményeket azon tagok tekintetében, amelyeket a határokon átnyúló tevékenység érint.

13. cikk

A nyugdíjkonstrukciók határokon átnyúló áthelyezése

1. A tagállamok lehetővé teszik a területükön engedélyezett vagy nyilvántartott intézmények számára, hogy nyugdíjkonstrukcióik egy részét vagy egészét más tagállamokban engedélyezett vagy nyilvántartott átvevő intézményeknek adják át.

2. A nyugdíjkonstrukció egy részének vagy egészének a különböző tagállamokban engedélyezett vagy nyilvántartott átadó és átvevő intézmények közötti átadása az átvevő intézmény székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának előzetes engedélyéhez van kötve. Az áthelyezés engedélyezése iránti kérelmet az átvevő intézmény nyújtja be.

3. Feltéve, hogy a nyugdíjkonstrukciók szervezéséről szóló nemzeti szociális és munkajog másként nem rendelkezik, az áthelyezést és annak feltételeit az érintett tagoknak és ellátottaknak, vagy adott esetben képviselőiknek, előzetesen jóvá kell hagyniuk. Az áthelyezés feltételeivel kapcsolatos információkat minden esetben legalább négy hónappal a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtása előtt az érintett tagok és ellátottak, vagy adott esetben képviselőik rendelkezésére kell bocsátani.

4. A (2) bekezdésben említett kérelem a következő információkat tartalmazza:

a)      az átadó és átvevő intézmény közötti írásbeli megállapodás az átadás feltételeiről, ideértve a nyugdíjkonstrukció fő jellemzőit, valamint az átadott eszközök, és adott esetben a kapcsolódó kötelezettsége leírását;

b)      az átadó intézmény neve és székhelye;

c)      a támogató vállalkozás neve és ügyvezetésének helye;

d)      a fogadó tagállam vagy fogadó tagállamok, amennyiben több is van.

5. Amennyiben az átvevő intézmény székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megkapja a (2) bekezdésben említett kérelmet, és nem bocsátott ki határozatot arról, hogy az átvevő intézmény igazgatási struktúrája vagy pénzügyi helyzete, illetve az átvevő intézményt működtető személyek jó hírneve és szakképesítése vagy tapasztalata nem összeegyeztethető az átvevő intézmény székhelye szerinti tagállamban javasolt műveletekkel, a (4) bekezdésben említett valamennyi információ átvételét követő három hónapon belül megküldi az átvételt engedélyező határozatát az átvevő intézménynek és az átadó intézmény székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának. Az átadó intézmény székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága tájékoztatja az átadó intézményt a fenti határozatról.

Az első albekezdésben említett határozatokat indoklással kell ellátni. Amennyiben az átvevő intézmény székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megtagadja az első albekezdésben említett tájékoztatás megküldését az átadó intézmény székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai számára, visszautasítását a (4) bekezdésben említett összes információ átvételétől számított három hónapon belül indokolnia kell az érintett intézménynek. Az említett visszautasítás vagy a fellépés elmulasztása fellépés megtagadása vagy elmulasztása esetén az átvevő intézménynek jogában áll a székhelye szerinti tagállam bíróságaihoz fordulni.

6. Az átadó intézmény székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az (5) bekezdésben említett információk kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az átvevő intézmény székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, a fogadó tagállam foglalkoztatói nyugellátás területére vonatkozó szociális és munkajogában előírt azon követelményekről, amelyek szerint a nyugdíjkonstrukciót működtetni kell. Az átvevő intézmény székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai megküldik  ezeket az információkat az átvevő intézménynek.

7. Amint az átvevő intézmény megkapta a (6) bekezdésben említett tájékoztatást, vagy ha a (6) bekezdésben meghatározott időszak lejártáig nem kapott tájékoztatást az átvevő intézmény székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaitól, az átvevő intézmény megkezdheti a nyugdíjkonstrukció működtetését a fogadó tagállam foglalkoztatói nyugdíjak területére vonatkozó szociális és munkajogának követelményeivel összhangban.

8. Amennyiben az átvevő intézmény határokon átnyúló tevékenységet folytat, arra a 12. cikk (8) és (9) bekezdését kell alkalmazni.

II. cím

MENNYISÉGI KÖVETELMÉNYEK

ê 2003/41/EK

14 15. cikk

Biztosítástechnikai tartalékok

1. A székhely szerinti tagállam biztosítja, hogy a foglalkoztatóinyugdíj-konstrukciótrendszereket működtető intézmények valamennyi nyugdíjkonstrukció tekintetében mindenkor rendelkezzenek megfelelő, a meglévő nyugdíjszerződések portfóliójából származó kötelezettségekkel egyező mennyiségű forrással.

2. A székhely szerinti tagállam biztosítja, hogy a területén található, foglalkoztatóinyugdíj-konstrukciót működtető intézmények, amennyiben biometrikus kockázatokra fedezetet nyújtanak és/vagy befektetési hozamot, illetve meghatározott szintű ellátásokat garantálnak, megfelelő biztosítástechnikai tartalékot hozzanak létre e konstrukciók teljes skálája tekintetében.

3. A biztosítástechnikai tartalékokat évente számítják ki. A székhely szerinti tagállam azonban lehetővé teheti azt, hogy a kiszámításra háromévente kerüljön sor, amennyiben az intézmény a tagjainak és/vagy az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságoknak igazolást vagy jelentést ad a közbenső évekre vonatkozó kiigazításokról. Az igazolás vagy a jelentés tükrözi a biztosítástechnikai tartalékok kiigazított alakulását, valamint a fedezett kockázatok terén bekövetkezett változásokat.

4. A biztosítástechnikai tartalékok kiszámítását biztosításmatematikus vagy ennek a területnek valamilyen más szakértője, ideértve a könyvvizsgálót is, a nemzeti jogszabályokkal összhangban, a székhely szerinti tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságai által elismert biztosításmatematikai módszerek alapján végzi és igazolja a következő alapelveknek megfelelően:

              a) a biztosítástechnikai tartalékok legkisebb összegét a kellően körültekintő biztosításmatematikai értékelés alapján számítják ki, az ellátásokra és a hozzájárulásokra vonatkozó valamennyi kötelezettség figyelembevételével, az intézmény nyugdíjra vonatkozó szabályaival összhangban. Ennek elegendőnek kell lennie az ellátottak részére már folyósított nyugdíjak és ellátások további folyósítására, valamint tükröznie kell a tagok felhalmozott nyugdíjjogosultságából eredő kötelezettségeket. A gazdasági és biztosításmatematikai feltételezéseket kellő körültekintéssel választják meg a kötelezettségek értékeléséhez, lehetőség szerint figyelembe véve az esetlegesen előforduló kedvezőtlen eltérések miatti hibahatárt;

              b) a legmagasabb kamatlábakat körültekintően kell megválasztani, és a székhely szerinti tagállam valamennyi vonatkozó szabályával összhangban kell meghatározni. Ezeket a körültekintően megválasztott kamatlábakat a következők figyelembevételével kell meghatározni:

i. az intézmény birtokában lévő, megfelelő eszközök hozama, valamint a jövőbeni befektetési hozam, és/vagy

ii. magas besorolású kötvények vagy államkötvények piaci hozama;

              c) a biztosítástechnikai tartalékok kiszámítására használt biometrikus táblázatoknak prudenciális elveken kell alapulniuk, a tagság és a nyugdíjkonstrukciók legfőbb jellemzőire, és különösen a vonatkozó kockázatok terén várható változásokra tekintettel;

              d) a biztosítástechnikai tartalékok kiszámításának módszere és alapja alapvetően változatlan marad egyik pénzügyi évről a másikra. A folytonosság megszakítását indokolttá teheti azonban a feltevések alapjául szolgáló jogi, demográfiai vagy gazdasági körülmények változása.

5. A székhely szerinti tagállam előírhatja, hogy a biztosítástechnikai tartalékok kiszámítására további és részletesebb követelmények vonatkozzanak, a tagok és az ellátottak érdekeinek megfelelő védelme céljából.

2010/78/EU 4. cikk (4)

6. A biztosítástechnikai tartalékok kiszámítására vonatkozó szabályok további, különösen a kamatlábak és más, a biztosítástechnikai tartalékok szintjét befolyásoló feltevések terén esetleg indokolttá váló harmonizációja érdekében a Bizottság az EBFH tanácsadására támaszkodva kétévente vagy valamely tagállam kérelmére jelentést ad ki a határokon átnyúló tevékenységek alakulására vonatkozóan.

ê 2003/41/EK

A Bizottság javaslatot tesz olyan intézkedésekre, melyek szükségesek a kamatlábak eltérő szintje miatt kialakuló esetleges torzulások megelőzéséhez, illetve a nyugdíjkonstrukció ellátottai és tagjai érdekeinek védelméhez.

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

16 15. cikk

Biztosítástechnikai tartalékok fedezete

1. A székhely szerinti tagállam előírja, hogy valamennyi intézmény mindenkor rendelkezzen elegendő és megfelelő eszközzel a biztosítástechnikai tartalékok fedezésére, a működtetett nyugdíjkonstrukciók teljes skálája tekintetében.

2. A székhely szerinti tagállam engedélyezheti az intézménynek, hogy korlátozott ideig ne álljon rendelkezésre elegendő eszköz a biztosítástechnikai tartalékok fedezésére. Ebben az esetben az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok előírják felkérik az intézményt, számára, hogy egy konkrét és megvalósítható helyreállítási tervet fogadjon el annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdés rendelkezései ismét teljesüljenek. A tervre a következő feltételek vonatkoznak:

              a) az intézmény egy konkrét és megvalósítható helyreállítási tervet hoz létre annak érdekében, hogy megfelelő időn belül visszaállítsák az eszközök biztosítástechnikai tartalékok teljes fedezéséhez szükséges mértékét. A tervet a tagok vagy, indokolt esetben, azok képviselői rendelkezésére bocsátják, és/vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságai jóváhagyják;

              b) a terv elkészítésénél tekintettel kell lenni az intézmény adott helyzetére, különösen az eszközök és a források struktúrájára, a kockázati profilra, a likviditási tervre, a nyugellátásra jogosult tagok életkor szerinti összetételére, a bevezetés fázisában lévő konstrukciókra, valamint azon nem vagy csak részlegesen tőkésített nyugdíjkonstrukciókra, melyek teljes tőkefedezet melletti működésre térnek át;

              c) valamely nyugdíjkonstrukciónak az e bekezdésben Ö első mondatában Õ fent említett időszak alatti megszűnése esetén az intézmény tájékoztatja a székhely szerinti tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságait. Az intézmény eljárást állapít meg annak érdekében, hogy az eszközöket és annak megfelelő forrásokat egy másik pénzügyi intézményre vagy hasonló testületre átruházza. Ezt az eljárást a székhely szerinti tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságai tudomására hozzák, és az eljárásról a bizalmasság adatkezelés elvének megfelelően áttekintést adnak a tagoknak vagy, szükség esetén, azok annak képviselőinek.

3. A 1220. cikkben említett határokon átnyúló tevékenység esetén a biztosítástechnikai tartalékok mögött mindenkor teljes tőkefedezetet kell biztosítani a működtetett nyugdíjkonstrukciók teljes skálája tekintetében. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, a székhely szerinti tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságai a 6214. cikknek megfelelően intézkednek. E követelménynek való megfelelés érdekében a székhely szerinti tagállam előírhatja az eszközök és kötelezettségek elkülönítését.

17 16. cikk

Előírt szavatoló tőke

1. A székhely szerinti tagállamok biztosítják, hogy a nyugdíjkonstrukciókat működtető intézmények – amennyiben nem a támogató vállalkozások, hanem maguk az intézmények vállalják a biometrikus kockázatok biztosításának kötelezettségét, illetve adott befektetési hozamot vagy az ellátások adott szintjét garantálják – a biztosítástechnikai tartalékokon kívül állandó jelleggel kiegészítő eszközökkel is rendelkezzenek, amelyek „puffer” szerepet töltenek be. Ezek mértéke tükrözi a kockázat fajtáját és az eszközalapot a működtetett konstrukciók teljes skálája tekintetében. Ezek az eszközök minden előrelátható tehertől mentesek, és biztonsági tőkeként szolgálnak a feltételezett és a tényleges költségek és nyereség közötti eltérés kiegyenlítésére.

ê 2009/138/EK 303. cikk (1) bekezdés (kiigazított szöveg)

2. A kiegészítő eszközök minimális összegének kiszámítására a 17a–17d.17., 18. és 19 . cikkben megállapított szabályok alkalmazandók.

2003/41/EK

3. Az (1) bekezdés azonban nem akadályozza meg a tagállamokat, hogy a területükön található intézmények számára előírják, hogy azok előírt szavatolótőkével rendelkezzenek, illetve, hogy részletesebb szabályokat állapítsanak meg, feltéve hogy azok prudenciális szempontból indokoltak.

ê 2009/138/EK 303. cikk (2) bekezdés

17a 17. cikk

A rendelkezésre álló szavatoló tőke

1. Minden A tagállamok előírjáka, hogy a 1716. cikk (1) bekezdésében említett, a területükön található minden olyan biztosító intézmény, amely az adott tagállam területén található, mindenkori teljes üzleti tevékenysége vonatkozásában megfelelő rendelkezésre álló minimális szavatoló tőkét képezzen, amelynek összege legalább egyenlő az ezen irányelvben meghatározott minimummal.

2. A rendelkezésre álló szavatolótőke az intézménynek az előrelátható kötelezettségektől mentes és immateriális javakkal csökkentett eszközeiből áll, beleértve a következőket:

              a) a befizetett részvénytőke, vagy biztosító egyesület esetében a tényleges induló tőke, hozzáadva a biztosító egyesület tagjainak azon számláit, amelyek kielégítik a következő kritériumokat:

         i. az alapító okirat és az alapszabály előírja, hogy ezekről a számlákról kifizetéseket a biztosító egyesület tagjai számára csak olyan mértékben lehet teljesíteni, hogy emiatt a szavatoló tőke szavatolótőke ne essen az előírt szint alá, vagy a vállalkozás megszűnése után csak akkor, ha a vállalkozás egyéb tartozásait már rendezték;

         ii. az alapító okirat és az alapszabály előírja, hogy az i. pontban említett valamennyi kifizetés tekintetében, kivéve a biztosító egyesületi tagság egyéni megszüntetésének esetét, az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságokat legalább egy hónappal előre értesíteni kell, és azok megtilthatják a kifizetést ezen az időszakon belül; és

         iii. az alapító okirat és az alapszabály vonatkozó rendelkezéseit csak azután lehet módosítani, hogy az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok kinyilvánították, hogy nincs ellenvetésük a módosítással szemben, az i. és ii. pontban foglalt feltételek sérelme nélkül;

              b) (kötelező és szabad) tartalékok, amelyek nem a biztosítási kockázati kötelezettségeknek felelnek meg;

              c) a kifizetendő osztalékok levonása után az előző évekről áthozott nyereség vagy veszteség; és

              d)      amennyiben a nemzeti jog erre lehetőséget biztosít, a mérlegben megjelenő eredménytartalék, ott, ahol ez rendelkezésre áll az esetlegesen felmerülő veszteségek fedezetére, és ahol nem bocsátották rendelkezésre a tagoknak és ellátottaknak kedvezményezetteknek történő kifizetésre.

A rendelkezésre álló szavatoló tőkét csökkenteni kell a közvetlenül az intézmény birtokában lévő saját részvények összegével.

3. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a rendelkezésre álló szavatoló tőke a következőket is tartalmazza:

              a) kumulált elsőbbségi részvénytőke és alárendelt kölcsöntőke, a rendelkezésre álló szavatoló tőke, illetve – ha ez az alacsonyabb – a minimális szavatolótőke-szükséglet 50 %-áig, amelynek legfeljebb 25 %-a rögzített futamidejű alárendelt kölcsöntőkéből vagy fix lejáratú kumulált elsőbbségi részvénytőkéből áll, feltéve, hogy az intézmény csődje vagy felszámolása esetére olyan kötelező érvényű megállapodások léteznek, amelyek alapján az alárendelt kölcsöntőkét vagy az elsőbbségi részvénytőkét az összes többi hitelező követelése mögé rangsorolják és nem fizetik vissza mindaddig, amíg az adott időben rendezetlen összes többi tartozást nem rendezik;

              b) a meghatározott lejárati időponttal nem rendelkező értékpapírok és egyéb értékpapírok, beleértve az a) pontban említetteken kívüli kumulatív elsőbbségi részvényeket is, a rendelkezésre álló minimális szavatoló tőke, az összes ilyen értékpapírra vonatkozó minimális szavatolótőke-szükséglet, vagy az a) pontban említett alárendelt kölcsöntőke közül annak legfeljebb 50 %-áig, amelyik alacsonyabb a legkevesebb, feltéve, hogy megfelelnek a következőknek:

         i. nem fizethetők vissza a bemutató kezdeményezésére vagy az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes beleegyezése nélkül;

         ii. a kibocsátási szerződésnek lehetővé kell tennie az intézmény számára, hogy elhalassza a kölcsönnel kapcsolatos kamatfizetést;

         iii. a kölcsönadó az intézménnyel szemben fennálló követeléseinek a fizetési rangsorban teljes egészében a nem alárendelt hitelezők követelései után kell következnie;

         iv. az értékpapírok kibocsátása kapcsán elkészített dokumentációnak tartalmaznia kell a tartozás és a kifizetetlen kamat veszteségfelvevő-képességét, eközben lehetővé téve az intézmény viszontbiztosító számára üzleti tevékenységének továbbfolytatását; és

         v. csak a teljes egészében befizetett összegek vehetők figyelembe.

              Az a) pont alkalmazásában az alárendelt kölcsöntőkének a következő feltételeknek is eleget kell tennie:

         i. kizárólag a teljes egészében befizetett pénzeszközök vehetők figyelembe;

         ii. a rögzített lejáratú kölcsönök esetében az eredeti lejáratnak legalább ötévesnek kell lennie. A visszafizetési napot megelőző egy évnél nem későbbi időpontban az intézménynek tervet kell az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságoknak jóváhagyásra benyújtania, amelyben bemutatja, hogyan fogja a rendelkezésre álló szavatoló tőkét az előírt szinten tartani, vagy erre a szintre hozni a kölcsön lejáratakor; kivéve, ha azt a mértéket, amelynek erejéig a kölcsön a rendelkezésre álló szavatoló tőke részeként rangsorolható, a visszafizetés napját megelőző legalább öt évben fokozatosan csökkentik. Az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok engedélyezhetik az ilyen kölcsönök előtörlesztését, feltéve, hogy a kibocsátó intézmény ezt kérelmezi, és a rendelkezésére álló szavatoló tőke nem süllyed a megkövetelt szint alá;

         iii. azok a kölcsönök, amelyek lejárata nincs rögzítve, csak ötéves felmondással fizethetők vissza, kivéve, ha a kölcsönöket többé nem tekintik a rendelkezésre álló szavatoló tőke elemének, vagy kivéve, ha hogy az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes hozzájárulását külön megkövetelik az előtörlesztéshez. Az utóbbi esetben az intézménynek a javasolt visszafizetés időpontja előtt legalább hat hónappal értesítenie kell az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságokat, egyaránt meghatározva a visszafizetés előtt és után rendelkezésre álló szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőkét. Az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok csak akkor engedélyezik a visszafizetést, ha az intézmény szavatoló tőkéje nem csökken a megkövetelt szint alá;

         iv. a kölcsönszerződés nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy, az intézmény felszámolását kivéve, meghatározott körülmények esetében a tartozás az elfogadott törlesztési időpontok előtt visszafizethetővé válik; és

         v. a kölcsönszerződést csak akkor lehet módosítani, ha az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok nyilatkoztak arról, hogy nincs kifogásuk a módosítás ellen;

4. Az intézmény által a székhely szerinti tagállam illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságához benyújtott, megfelelő bizonyítékkal ellátott kérelemre és az illető illetékes hatóság egyetértésével, a rendelkezésre álló szavatoló tőke a következőket is magában foglalhatja:

              a) ott, ahol a zillmerezést nem gyakorolják, vagy amennyiben gyakorolják is, az kevesebb, mint a díjban foglalt szerzési költségek terhe, a nem zillmerezett vagy a részlegesen zillmerezett matematikai tartalék, valamint a díjban foglalt szerzési költségek terhével egyenértékű arányban zillmerezett matematikai tartalék közötti különbség;

              b) az eszközértékelésből származó rejtett nettó tartalékok, amennyiben az ilyen rejtett nettó tartalékok nem kivételes jellegűek;

              c) a be nem fizetett részvénytőke vagy induló tőke fele, ha a befizetett rész az illető részvény- vagy indulótőke 25 %-át teszi ki, a rendelkezésre álló szavatoló tőke, vagy a minimális szavatoló tőke – amelyik kevesebb – 50 %-áig.

Az a) pontban említett érték azonban nem haladhatja meg az életbiztosítási és foglalkoztatói nyugellátási tevékenységek vonatkozó tőkeösszegei és mindazon biztosítási kötvényekre vonatkozó matematikai tartalékok közötti különbség 3,5 %-át, amelyeknél a zillmerezés lehetséges. A különbséget csökkenteni kell az eszközként bemutatott esetleges amortizálatlan szerzési költségek összegével

ê 2003/41/EK

5. A Bizottság a (2)–(4) bekezdéssel kapcsolatban végrehajtási intézkedéseket fogadhat el olyan fejlemények figyelembevétele érdekében, amelyek a szavatoló tőkéhez figyelembe vehető elemek technikai kiigazítását indokolják.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 21b. cikkben említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 2009/138/EK 303. cikk (2) bekezdés

17b 18. cikk

A minimális szavatoló tőke

1. Figyelemmel a 17c. cikkre, Aa minimális szavatoló tőkét a (2)–(6) bekezdésben meghatározott módon, a biztosítási az elvállalt kötelezettségeknek megfelelően kell meghatározni.

2. A minimális szavatoló tőke egyenlő a következő két eredmény összegével:

              a) első szám:

              a viszontbiztosításba vett ügyletekkel együtt számított közvetlen biztosításokhoz, valamint a viszontbiztosításba adott ügyletekhez kapcsolódó matematikai tartalékok 4 %-át meg kell szorozni az előző pénzügyi évre a viszontbiztosításba adott ügyletek levonásával számított összes matematikai tartaléknak a bruttó összes matematikai tartalékhoz viszonyított arányával, ami nem lehet kevesebb, mint 85 %;

              b) második szám:

              azoknál a szerződéseknél, ahol a kockáztatott tőke nem negatív, az ilyen, az intézmény által vállalt tőke 0,3 %-át meg kell szorozni az előző pénzügyi év viszontbiztosításba adott és visszaengedményezett ügyletek után az intézmény kötelezettségeként fennmaradó teljes kockáztatott tőke és a viszontbiztosítással nem csökkentett teljes kockáztatott tőke arányával, ami nem lehet kevesebb, mint 50 %.

              A legfeljebb három éves időszakon belüli elhalálozásra vonatkozó életbiztosítás esetén az említett arány 0,1 %. A három évnél több, de öt évnél kevesebb időtartamra szóló ilyen életbiztosításoknál az említett arány 0,15 %.

3. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) 2. cikke (3) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett kiegészítő biztosítás tekintetében a minimális szavatolótőke-szükséglet egyenlő a 17d 19. cikkben az intézményekre megállapított minimális szavatolótőke-szükséglettel.

4. A 2009/138/EK irányelv 2. cikke (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett tőkésítési műveletek tekintetében a minimális szavatoló tőke egyenlő a (2). cikk bekezdés a) pontjának megfelelően kiszámított matematikai tartalékok 4 %-ával.

5. A 2009/138/EK irányelv 2. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett műveletek tekintetében a minimális szavatoló tőke egyenlő eszközeik 1 %-ával.

6. A 2009/138/EK irányelv 2. cikke (3) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában említett befektetési alapokhoz kapcsolódó biztosítások, és a 2009/138/EK irányelv 2. cikke (3) bekezdése b) pontjának iii, iv. és v. alpontjában említett műveletek tekintetében a minimális szavatolótőke-szükséglet egyenlő a következők összegével:

              a) amennyiben az intézmény befektetési kockázatot visel, a (2) bekezdés a) pontjának megfelelően kiszámított biztosítástechnikai tartalékok 4 %-a;

              b) amennyiben az intézmény nem visel befektetési kockázatot, de az igazgatási költségek nagyságát több mint öt évre rögzítették, a biztosítástechnikai tartalékok 1 %-a, a (2) bekezdés a) pontjának megfelelően kiszámítva;

              c) amennyiben az intézmény nem visel technikai kockázatot, és az igazgatási költségek nagyságát nem rögzítették több mint öt évre, az előző pénzügyi év adott biztosítási ágra vonatkozó nettó ügyviteli kiadásainak 25 %-a;

              d) amennyiben az intézmény halál esetére szóló kockázatot vállal, a (2) bekezdés b) pontjának megfelelően kiszámított kockázati tőke 0,3 %-a.

2009/138/EK 303. cikk (2) bekezdés

17c. cikk

Biztonsági tőke

1. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 17b. cikkben meghatározott minimális szavatoló tőke egyharmada képezze a biztonsági tőkét. A biztonsági tőke a 17a. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint – a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága jóváhagyásával – a 17. cikk (4) bekezdése b) pontjában felsorolt tételekből áll.

2. A biztonsági tőke legalább 3 millió EUR. A tagállam engedélyezheti a minimális biztonsági tőke 25 %-kal való csökkentését a biztosító egyesületek vagy biztosító jellegű egyesületek esetében.

2009/138/EK 303. cikk (2) bekezdés (kiigazított szöveg)

17d 19. cikk

Minimális szavatoló tőke a 17b18. cikk (3) bekezdése alkalmazásában

1. A minimális szavatoló tőke meghatározható egyrészt a biztosítási díjak vagy hozzájárulások éves összege alapján, másrészt az utolsó három üzleti év átlagos kárigényterheher alapján.

2. A minimális szavatoló tőke összege a (3) és (4) bekezdés szerinti két eredmény közül a magasabb összeggel egyenlő.

3. A díjak alapját az alábbiak szerint kiszámított bruttó díjelőírások vagy hozzájárulások közül a nagyobbik, a bruttó megszolgált díjak vagy hozzájárulások felhasználásával számolják ki.

A díjakat vagy hozzájárulásokat, amelyek tartalmazzák a közvetlen üzleti tevékenységgel összefüggő díjakhoz vagy hozzájárulásokhoz kapcsolódó költségeket az előző pénzügyi évben, összesíteni kell.

Ehhez az összeghez hozzá kell adni az utolsó pénzügyi évben a viszontbiztosításba vett üzletek összes díjbevételét.

Ebből az összegből azután le kell vonni az előző pénzügyi évben törölt biztosítási díjak vagy befizetések teljes összegét, valamint az összesítésben szereplő díjakat vagy befizetéseket terhelő adók és illetékek teljes összegét.

Az így kapott összeget két részre kell osztani, az első az összeg 50 millió EUR-t meg nem haladó része, a második rész az azt meghaladó része; ki kell számítani, majd összeadni az első részösszeg 18 %-át, illetőleg a második részösszeg16 %-át.

Az eredmény úgy adódik, hogy az így kiszámított összeget meg kell szorozni arra az előző három pénzügyi évre vonatkozó arányszámmal, amely a viszontbiztosításba engedményezett rész levonása után a továbbra is az intézmény által viselt követelések összegének és a követelések bruttó összegének az arányszáma. Ez az arány nem lehet kevesebb, mint 50 %.

4. A kárindexet a következőképpen kell számítani:

Összesíteni kell a közvetlen üzleti tevékenységgel kapcsolatban eszközölt kárkifizetések összegét (a viszontbiztosítási tevékenységet végzőket és a visszaengedményezőket terhelő kárrészesedés levonása nélkül) az (1) bekezdésben meghatározott időszakokban.

Ehhez az összeghez hozzá kell adni az ugyanezen időszakok alatt viszontbiztosításba vagy visszaengedményezésbe vett üzletek kárkifizetéseinek összegét, valamint a közvetlen biztosítási tevékenységre és a viszontbiztosításba vett kockázatokra az előző pénzügyi év végén képzett függőkár-tartalékok összegét.

Ebből az összegből le kell vonni az (1) bekezdésben meghatározott időszakok alatt megtérült összegeket.

Az így maradt összegből le kell vonni az azon legutolsó pénzügyi évet, amelyre nézve léteznek számlák, megelőző második pénzügyi év kezdetén képzett függőkár-tartalékok összegét, a közvetlen biztosítási tevékenységre és a viszontbiztosításba vett kockázatokra egyaránt.

Az így kapott összeg egyharmadát két részre kell osztani, amelyből az első legfeljebb 35 millió EUR-t tesz ki, a második rész pedig az e feletti többlet; ki kell számítani, majd összeadni az első részösszeg 26 %-át a második részösszeg 23 %-ával.

Az eredmény úgy adódik, hogy az így kiszámított összeget meg kell szorozni arra az előző három pénzügyi évre vonatkozó arányszámmal, amely a viszontbiztosításba engedményezett rész levonása után a továbbra is az intézmény által viselt követelések összegének és a követelések bruttó összegének az arányszáma. Ez az arány nem lehet kevesebb, mint 50 %.

5. Amennyiben a (2)–(4) bekezdések szerint kiszámított minimális szavatoló tőke összege alacsonyabb, mint a megelőző évben, a minimális szavatoló tőke nem lehet kevesebb, mint a megelőző év minimális szavatoló tőkéje szorozva az előző pénzügyi év végén a függőkárokra létesített biztosítástechnikai tartalékok összegének és az előző pénzügyi év elején a függőkárokra létesített biztosítástechnikai tartalékok összegének a hányadosával. E számítások során a biztosítástechnikai tartalékokat a visszaengedményezéssel csökkentve kell kiszámítani, de az arány nem lehet egynél nagyobb.

2003/41/EK

18 20. cikk

Befektetési szabályok

1. A tagállamok előírják, hogy a területükön található intézmények az óvatosság elvének és különösen a következő szabályoknak megfelelően valósítsák meg befektetéseiket:

              a) a vagyont a tagok és az ellátottak érdekeinek legmegfelelőbb módon kell befektetni. Esetleges érdek-összeütközések esetén az intézménynek, illetve a portfóliót kezelő szervnek kell gondoskodnia arról, hogy a befektetéseket kizárólag a tagok és ellátottak érdekében valósítsák meg;

              b) a vagyont olyan módon kell befektetni, hogy biztosítva legyen a portfólió egészének biztonsága, minősége, likviditása és nyereségessége.

              A biztosítástechnikai tartalékok fedezésére szolgáló vagyont is a jövőbeni várható nyugellátások jellegének és időtartamának megfelelő módon kell befektetni;

              c) a vagyont túlnyomórészt szabályozott piacokon kell befektetni. Az olyan eszközökbe való befektetést, amelyek nem forgalmazhatók szabályozott piacokon, mindenképpen prudenciális szinten kell tartani;

              d) derivatív eszközökbe való befektetésre csak akkor van lehetőség, ha ezek az eszközök hozzájárulnak a befektetési kockázat csökkenéséhez, vagy megkönnyítik a hatékony portfóliókezelést. Ezeket az eszközöket, az alapul szolgáló instrumentumok figyelembevételével, prudenciális alapon kell értékelni, és az intézmény eszközeinek értékelésébe be kell vonni. Az intézménynek továbbá kerülnie kell az egyetlen ellenérdekű félnél vállalt túlzott kockázatnak és egyéb derivatív műveletek nagyfokú kockázatának való kitettséget;

              e) az eszközöket megfelelően diverzifikálni kell olyan módon, hogy ne jöjjön létre egyoldalú kitettség egy bizonyos eszközbe, kibocsátóba, vagy üzleti csoportba történő túlzott befektetés által, illetve azt, hogy a portfólió egészében felhalmozódjon a kockázat.

              Azonos kibocsátó vagy ugyanahhoz a csoporthoz tartozó kibocsátók által kibocsátott eszközökbe való befektetés nem teheti ki az intézményt túlzott kockázati koncentrációnak;

              f) a támogató vállalkozásba való befektetés nem haladhatja meg a portfólió egészének 5 %-át, valamint ha a támogató vállalkozás egy csoport tagja, a támogató vállalkozással egy csoportba tartozó vállalkozásokba való befektetés nem haladhatja meg a portfólió 10 %-át.

              Amennyiben az intézményt több vállalkozás támogatja, e támogató vállalkozásokba való befektetést körültekintően kell megvalósítani, a megfelelő diverzifikáció szükségességét figyelembe véve.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e) és f) pontban említett követelményeket nem alkalmazzák az államkötvényekbe történő befektetésre.

 

ê 2013/14/EU 1. cikk

1a2. A felügyelt intézmények tevékenységének jellegét, körét és összetettségét figyelembe véve a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok elvégzik az intézmények hitelminősítési eljárásainak megfelelőségének monitoringját, értékelik a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[47] 3. cikke (1) bekezdése b) pontjában meghatározott hitelminősítő intézetek által kiadott hitelminősítésekre való hivatkozások szerepét azok befektetési politikáiban, és szükség esetén ösztönzik az ilyen hivatkozások hatásainak mérséklését annak érdekében, hogy csökkenjen e hitelminősítések kizárólagos és automatikus figyelembevétele.

2003/41/EK (kiigazított szöveg)

23. A székhely szerinti tagállam megtiltja az intézményeknek, hogy kölcsönt vegyenek fel, illetve harmadik fél érdekében kezesként járjanak el. A tagállamok azonban engedélyezhetik az intézmények számára, hogy – kizárólag likviditási célokra és ideiglenes jelleggel – valamennyi kölcsönt felvegyenek.

34. A tagállamok nem írhatják elő a területükön található intézményeknek, hogy azok kizárólag meghatározott eszközkategóriákba fektethessenek be.

45. A 12 32. cikk sérelme nélkül, a tagállam nem kötheti a területén található intézmény, illetve annak vagyonkezelője által hozott befektetési döntéseket semmilyen előzetes jóváhagyáshoz vagy rendszeres értesítéshez.

ê 2003/41/EK  (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

56. A tagállamok, az (1)–(45) bekezdés rendelkezéseivel összhangban, a területükön található intézmények tekintetében részletesebb szabályokat állapíthatnak meg, mennyiségi szabályokat is beleértve, feltéve hogy azok – figyelembe véve az intézmények által működtetett nyugdíjkonstrukciók teljes skáláját – prudenciális szempontból indokoltak.

A tagállamok különösen a 2002/83/EK irányelvben foglaltakhoz hasonló befektetési rendelkezéseket alkalmazhatnak.

A tagállamok azonban nem akadályozhatják az intézményeket a következőkben:

              a) a biztosítástechnikai tartalék fedezetére szolgáló vagyon vagy azon nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó teljes portfólió, amelyben a befektetési kockázatot a tagok viselik, 70 %-ának a szabályozott piacokon, ð multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben ï kibocsátott részvényekbe, részvénymódjára forgatható értékpapírokba és vállalati kötvényekbe való befektetése, és ezen értékpapírok befektetési portfólióban lévő arányának meghatározása. A tagállamok – feltéve, hogy ez prudenciális szempontból indokolt – kisebb mértékű korlátozást alkalmazhatnak az olyan intézmények tekintetében, amelyek hosszú távú kamatláb-garanciával nyújtanak nyugdíjtermékeket, befektetési kockázatot vállalnak, és maguk biztosítanak garanciát;

              b) a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére szolgáló vagyon legfeljebb 30 %-ának befektetése olyan pénznemben fennálló eszközökbe, amely eltér attól a pénznemtől, amelyben a kötelezettségek fennállnak;

c) kockázatitőke-piacon való befektetés ð hosszú távú gazdasági profilú, nem szabályozott piacokon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben értékesített eszközökbeï.

67. Az (56) bekezdés nem zárja ki a tagállamoknak azt a jogát, hogy szigorúbb befektetési szabályokat alkalmazzanak a területükön található ð engedélyezett vagy nyilvántartásba vett ï intézményekre, akár egyedi alapon is, amennyiben ez prudenciális szempontból indokolt, különösen az intézmény által vállalt kötelezettségek fényében.

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

7. A 20. cikkben említett határokon átnyúló tevékenység esetén valamennyi fogadó tagállam illetékes hatóságai megkövetelhetik, hogy a székhely szerinti tagállamban található intézménynek alkalmaznia kell a második albekezdésben említett szabályokat. Ilyen esetekben ezeket a szabályokat az intézmény vagyonának csak azon részére kell alkalmazni, amely az abban az adott fogadó államban végzett tevékenységekhez kapcsolódik. Sőt, ezeket csak akkor kell alkalmazni, ha ugyanilyen vagy szigorúbb szabályok érvényesek a fogadó tagállamban található intézmények tekintetében.

Az első albekezdésben említett szabályok a következők:

            a) az intézmény ezen vagyona 30 %-át meghaladó részarányát nem fektetheti be olyan részvényekbe, részvénymódjára forgatható értékpapírokba, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, amelyek szabályozott piacokon nem forgalmazhatók, vagy az intézménynek ezen vagyona legalább 70 %-át olyan részvényekbe, részvény módjára forgatható értékpapírokba, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba kell befektetnie, amelyek forgalmazhatók szabályozott piacokon;

            b) az intézmény ezen vagyona legfeljebb 5 %-át fektetheti be olyan részvényekbe, részvény módjára forgatható értékpapírokba, kötvényekbe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, illetve más pénz- és tőkepiaci eszközökbe, amelyeket ugyanaz a vállalkozás bocsátott ki, továbbá a intézmény ezen vagyona legfeljebb 10 %-át fektetheti be olyan részvényekbe, részvénymódjára forgatható értékpapírokba, kötvényekbe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba és más pénz- és tőkepiaci eszközökbe, amelyeket ugyanahhoz a csoporthoz tartozó vállalkozások bocsátanak ki;

            c) az intézmény ezen vagyona legfeljebb 30 %-át fektetheti be olyan pénznemben fennálló eszközökbe, amely eltér attól a pénznemtől, amelyben a kötelezettségek fennállnak.

E szabályoknak való megfelelés érdekében a székhely szerinti tagállam előírhatja az érintett vagyonrész elkülönítését.

ò új szöveg

8. A 12. cikkben említett határokon átnyúló tevékenységet folytató intézmény fogadó tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságai az (1)–(6) bekezdésben meghatározottakon felül nem határoznak meg befektetési szabályokat az eszközök azon részére, amelyek a határokon átnyúló tevékenységre képzett biztosítástechnikai tartalékot fedezik.

III. cím

A TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK

1. FEJEZET

Irányítási rendszer

1. szakasz

Általános rendelkezések

21. cikk

Az igazgatási, irányító vagy felügyelő testület felelőssége

1. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti jog alapján az intézmény igazgatási, irányító vagy felügyelő testületét terhelje a végső felelősség azért, hogy az érintett intézmény megfeleljen az ezen irányelv alapján elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek.

2. Ezen irányelv nem sérti a szociális partnerek intézmények irányításában betöltött szerepét.

22. cikk

Általános irányítási követelmények

1. A tagállamok előírják, hogy az intézmények hatékony, tevékenységeik körültekintő és megbízható irányítását szavatoló irányítási rendszert működtessenek. A rendszer megfelelő, átlátható szervezeti felépítést, a felelősségi körök egyértelmű meghatározását és megfelelő elhatárolását, valamint az információáramlást biztosító hatékony rendszert foglal magában. Az irányítási rendszert rendszeres belső felülvizsgálatnak kell alávetni.

2. Az (1) bekezdésben említett irányítási rendszer arányos az intézmény tevékenységeinek jellegével, nagyságrendjével és összetettségével.

3. A tagállamok biztosítják, hogy az intézmény igazgatási, irányító vagy felügyelő testülete írásos elveket és eljárásokat fogadjon el a kockázatkezelés, a belső ellenőrzés, és adott esetben az aktuáriusok és a kiszervezés tekintetében, valamint hogy e testület biztosítsa a fenti elvek és eljárások végrehajtását. Az elveket és eljárásokat évente felülvizsgálják, és a rendszerben vagy az érintett területen bekövetkező jelentős változásokra tekintettel kiigazítják.

4. A tagállamok biztosítják, hogy az intézmények hatékony belső kontrollrendszert működtessenek. A rendszer igazgatási és számviteli eljárásokat, belső ellenőrzési keretrendszert, és az intézmény valamennyi szintjén megfelelő jelentéstételi szabályokat foglal magában.

5. A tagállamok biztosítják, hogy az intézmények  – többek között készenléti tervek kidolgozásával – ésszerű lépéseket tegyenek tevékenységeik folyamatos és szabályszerű végrehajtásának biztosítására. Az intézmény e célból megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaz.

6. A tagállamok előírják az intézmények számára, hogy rendelkezzenek legalább két személlyel, akik ténylegesen vezetik az intézményt.

23. cikk

Az irányítás szakmai alkalmasságára és üzleti megbízhatóságára vonatkozó követelmények

1. A tagállamok előírják az intézmények számára annak biztosítását, hogy az intézményt ténylegesen vezető vagy abban kulcsfontosságú feladatkört betöltő összes személy feladata ellátása során teljesítse az alábbi követelményeket:

(a) szakmai képzettségük, tudásuk és tapasztalatuk alkalmassá teszi őket az intézmény körültekintő és megbízható irányítására, valamint kulcsfontosságú feladatköreik megfelelő ellátására (a szakmai alkalmasság követelménye); és

(b) jó az üzleti hírnevük és tisztességesek (az üzleti megbízhatóság követelménye).

2. A tagállamok biztosítják, hogy hatékony eljárások és rendszeres ellenőrzések álljanak rendelkezésre a célból, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok felmérhessék, hogy az intézményt ténylegesen irányító vagy abban kulcsfontosságú feladatkörrel rendelkező személyek eleget tesznek-e az (1) bekezdésben megállapított követelményeknek.

3. Amennyiben valamelyik tagállam saját állampolgáraitól bizonyítékot követel jó üzleti hírnevükre, illetve arra vonatkozóan, hogy korábban ellenük csődeljárás nem indult, vagy mindkettőre vonatkozóan, az ilyen tagállam más tagállamok állampolgárai tekintetében elegendő bizonyítékként elfogadja a másik tagállam által kibocsátott hatósági erkölcsi bizonyítvány bemutatását, vagy amennyiben a másik tagállam ilyennel nem rendelkezik, a székhely szerinti tagállam, illetve azon tagállam, amelynek az érintett személy állampolgára illetékes bírósága, vagy közigazgatási hatósága által kibocsátott, ezzel egyenértékű okiratot, bizonyítva, hogy a fenti követelményeknek eleget tesz.

4. Amennyiben a székhely szerinti tagállam, illetve azon tagállam, amelynek az érintett személy állampolgára nem bocsát ki a (3) bekezdésben említett egyenértékű okiratot, a másik tagállam állampolgára helyben eskü alatt tett nyilatkozatot tehet.

Azon tagállamokban viszont, ahol eskü alatt tett nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések nincsenek, az érintett másik tagállam állampolgára ünnepélyes nyilatkozatot tehet a székhelye vagy a származási helye szerinti tagállam illetékes bírósága vagy közigazgatási hatósága, illetve a fenti tagállamok valamelyikének közjegyzője előtt.

Az ilyen hatóság vagy közjegyző az eskü vagy az ünnepélyes nyilatkozat hitelességét igazolja.

5. A (3) bekezdésben említettek szerint annak bizonyítéka, hogy korábban nem indult csődeljárás az állampolgárral szemben, megtehető az érintett másik tagállam állampolgárai által a szóban forgó másik érintett tagállam illetékes bírósága, szakmai vagy kereskedelmi testülete előtt tett nyilatkozat formájában.

6. A (3), (4) és (5) bekezdésben említett igazolások és okiratok nem nyújthatók be kibocsátásuk napjától számított három hónapnál később.

7. A tagállamok kijelölik a (3), (4) és (5) bekezdésben említett okiratok kibocsátására illetékes hatóságokat és testületeket, és erről a többi tagállamot és a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatják.

A tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot azokról a hatóságokról vagy testületekről is, amelyekhez a (3)–(5) bekezdésben említett okiratokat a 12. cikkben említett tevékenységeknek az adott tagállam területén történő végzése iránti kérelem alátámasztására be kell nyújtani.

24. cikk

Javadalmazási politika

1. A tagállamok előírják, hogy az intézmények megbízható javadalmazási politikával rendelkezzenek az intézményt ténylegesen irányító személyek tekintetében, és e javadalmazási politika arányos legyen az intézmény nagyságával és belső szervezetével, valamint tevékenységei jellegével, alkalmazási körével és összetettségével.

2. Az intézmények rendszeresen közzéteszik a javadalmazási politikával kapcsolatos, a nyilvánosságra nézve releváns információkat, kivéve, ha a 95/46/ECK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[48] átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések másként rendelkeznek.

3. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 77. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

(a) az intézmények által alkalmazandó javadalmazási politika előírt elemei az alábbi elvek alapján:

– a javadalmazási politikát az intézmény tevékenységeivel és kockázatkezelési stratégiájával, kockázati profiljával, célkitűzéseivel, kockázatkezelési gyakorlatával, és összességében az intézmény hosszú távú érdekeivel és teljesítményével összhangban kell kialakítani, végrehajtani és fenntartani;

– a javadalmazási politika az összeférhetetlenség elkerülését célzó arányos intézkedéseket tartalmaz;

– a javadalmazási politika elősegíti a hatékony és eredményes kockázatkezelést, és nem ösztönöz kockázatvállalást az intézmény kockázatvállalási határain túl;

– a javadalmazási politikát alkalmazni kell az intézményre, valamint az intézmény kulcsfontosságú feladatköreit vagy bármely más tevékenységet – ideértve a kiszervezett és utólag újból kiszervezett kulcsfontosságú feladatköröket és egyéb tevékenységeket is – ellátó felekre; 

– a javadalmazási politika egyedi rendelkezéseket tartalmaz az intézmény igazgatási, irányítási és felügyeleti testülete, az intézményt ténylegesen irányító személyek, a kulcsfontosságú feladatköröket ellátó személyek, valamint azon egyéb személyzeti kategóriák feladatai és teljesítménye tekintetében, amelyek szakmai tevékenysége jelentős hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára;

– az intézmény igazgatási, irányítási és felügyeleti testülete megállapítja azon személyzeti kategóriák javadalmazási politikájának általános elveit, amelyek szakmai tevékenysége jelentős hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára, és felelős e politika végrehajtásának ellenőrzéséért;

– az intézmény igazgatási, irányítási és felügyeleti testülete felelős az intézmény megbízható, óvatos és hatékony irányítását támogató javadalmazási politika végrehajtásáért;

– a javadalmazás és annak felügyelete tekintetében egyértelmű, átlátható és hatékony irányításra van szükség.

(b) a javadalmazási politika nyilvánosságra hozatalának megfelelő gyakorisága, konkrét módjai és tartalma.

2. szakasz

Feladatok

25. cikk

Általános rendelkezések

1. A tagállamok előírják az intézmények számára, hogy kellő kapacitással rendelkezzenek a kockázatkezelési, belső ellenőrzési, és adott esetben az aktuáriusi feladatkör ellátásához. Az egyes kulcsfontosságú feladatkörökhöz társított fölérendeltségi struktúra biztosítja, hogy a kulcsfontosságú feladatkört ellátók képesek feladataikat hatékonyan, objektíven, tisztességesen és függetlenül ellátni.

2. Az intézmények lehetővé tehetik, hogy egyetlen személy vagy egy szervezeti egység több kulcsfontosságú feladatkört lásson el. A kockázatkezelési feladatkör betöltésére azonban a belső ellenőrzési feladatkört betöltő személytől vagy szervezeti egységtől eltérő személyt vagy szervezeti egységet kell kijelölni.

3. A szociális partnereknek az intézmény átfogó irányításában betöltött szerepe sérelme nélkül, a kulcsfontosságú feladatkört ellátó személynek vagy szervezeti egységnek eltérőnek kell lennie a támogató vállalkozáson belül hasonló kulcsfontosságú feladatkört ellátó személytől vagy szervezeti egységtől. Az intézmény indokolt kérésére a hatáskörrel rendelkező hatóság ‒ az intézmény tevékenységei nagyságrendjének, jellegének, alkalmazási körének és összetettségének figyelembevételével ‒ mentességet nyújthat e korlátozás alól.

4. A kulcsfontosságú feladatkört ellátó személy a felelősségi területén felmerülő fontosabb problémákat haladéktalanul jelenti az intézmény igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testületének.

5. A kockázatkezelés, belső ellenőrzés, és adott esetben az aktuáriusi feladatkörökön belül tett megállapításokat és ajánlásokat jelentik az intézmény igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testületének, amely meghatározza, hogy milyen fellépést kell tenni.

6. A kockázatkezelési, belső ellenőrzési és adott esetben aktuáriusi feladatköröket ellátók tájékoztatják az intézmény hatáskörrel rendelkező hatóságát, amennyiben az intézmény igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete nem tesz kellő időben megfelelő korrekciós intézkedést:

a)           ha a kulcsfontosságú feladatkört betöltő személy vagy szervezeti egység annak kockázatát tárta fel, hogy az intézmény valószínűleg nem fog eleget tenni egy jogszabályban foglalt lényegesen jelentős követelménynek, és azt jelentette az intézmény igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testületének;

b)           ha a kulcsfontosságú feladatkört betöltő személy vagy szervezeti egység az intézményre és tevékenységeire vonatkozó jogszabályok vagy szabályozások lényegesen jelentős megsértését figyelte meg kulcsfontosságú feladatkörével összefüggésben, és azt jelentette az intézmény igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testületének;

7. A tagállamok biztosítják a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a (6) bekezdéssel összhangban tájékoztató személyek jogi védelmét.

26. cikk

Kockázatkezelési rendszer és feladatkör

1. A tagállamok előírják, hogy az intézmények eredményes kockázatkezelési rendszert működtessenek, amely azon egyedi és összesített kockázatok és kockázati kölcsönhatások folyamatos azonosításához, méréséhez, figyelemmel kíséréséhez, kezeléséhez és jelentéséhez szükséges stratégiákból, folyamatokból és jelentési eljárásokból áll, amelyeknek egyedi vagy összesített szinten ki vannak, illetve ki lehetnek téve.

A fenti kockázatkezelési rendszert megfelelően integrálni kell az intézmény szervezeti felépítésébe és döntéshozatali folyamataiba.

2. A kockázatkezelési rendszer – az intézmények nagyságrendjének, belső szervezetének, valamint tevékenységeik jellegének, alkalmazási körének és összetettségének megfelelően – felöleli azon kockázatokat, amelyek az intézményeknél vagy a feladataikkal és tevékenységeikkel megbízott vállalatoknál felmerülhetnek, legalább az alábbi területeken:

a)           biztosítási kockázat vállalása és tartalékképzés;

b)           eszköz-forrás gazdálkodás;

c)           befektetés, különösen származtatott ügyletek és hasonló kötelezettségvállalások;

d)           likviditási és koncentrációs kockázat kezelése;

e)           működési kockázat kezelése;

f)            biztosítás és más kockázatcsökkentési technikák.

3. Amennyiben a nyugdíjkonstrukció feltételeivel összhangban a tagok és az ellátottak kockázatot viselnek, a kockázatkezelési rendszernek a tagok és ellátottak szemszögéből is figyelembe kell vennie a fenti kockázatokat.

4. Az intézmények a kockázatkezelési feladatkört úgy alakítják ki, hogy annak felépítése lehetővé tegye a kockázatkezelési rendszer működtetését.

27. cikk

Belső ellenőrzési feladatkör

1. A tagállamok előírják, hogy az intézmények hatékony belső ellenőrzési feladatkört biztosítsanak. A belső ellenőrzési feladatkörbe tartozik annak értékelése, hogy a belső kontrollrendszer és a 21–24. cikkben megállapított irányítási rendszer egyéb elemei – ideértve a kiszervezett tevékenységeket is – mennyire megfelelőek és hatékonyak.

2. A tagállamok előírják, hogy az intézmények nevezzenek ki legalább egy független személyt – az intézményen belül vagy azon kívül –, aki a belső ellenőrzési feladatkörért felelős. A 14. cikk (4) bekezdésében említett végrehajtás és tanúsítás kivételével e személy nem visel felelősséget az e cikkben meghatározottaktól eltérő kulcsfontosságú feladatkörökért.

3. A belső ellenőrzési feladatkör megállapításait és ajánlásait jelenteni kell az intézmény igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testületének. Az igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testület meghatározza, hogy milyen lépéseket kell tenni az összes fenti megállapítás és ajánlás tekintetében, és biztosítja ezen intézkedések végrehajtását.

28. cikk

Aktuáriusi feladatkör

1. A tagállamok előírják, hogy amennyiben a tagok és ellátottak nem viselik az összes kockázatot, az intézmények biztosítsanak hatékony aktuáriusi feladatkört az alábbiak ellátására:

a)           a biztosítástechnikai tartalékok számításának összehangolása és felügyelete;

b)           a biztosítástechnikai tartalékok és az e célból tett feltételezésekhez használt módszertanok és alapul szolgáló modellek megfelelőségének értékelése;

c)           a biztosítástechnikai tartalékok számításához használt adatok elégségességének és minőségének értékelése;

d)           a legjobb becslések tapasztalatokkal való összevetése;

e)           az intézmény igazgatási, irányító vagy felügyeleti testületének tájékoztatása a biztosítástechnikai tartalékok számításának megbízhatóságáról és megfelelőségéről;

f)            véleménynyilvánítás az általános biztosítási politikáról, amennyiben az intézmény rendelkezik ilyennel;

g)           véleménynyilvánítás a biztosítási megállapodások megfelelőségéről, amennyiben az intézmény rendelkezik ilyennel;  és

h)           hozzájárulás a kockázatkezelési rendszer hatékony végrehajtásához.

2. A tagállamok előírják, hogy az intézmények nevezzenek ki legalább egy független személyt – az intézményen belül vagy azon kívül –, aki az aktuáriusi feladatkörért felelős.

3. szakasz

Az irányítással kapcsolatos dokumentumok

29. cikk

A nyugellátásra vonatkozó kockázatértékelés

1. A tagállamok előírják, hogy az intézmények – nagyságrendjüknek, belső szervezetüknek, valamint tevékenységeik jellegének, alkalmazási körének és összetettségének megfelelően – kockázatkezelési rendszerük részeként saját kockázatfelmérést végezzenek, és e felmérés dokumentálása céljából készítsenek a nyugellátásra vonatkozó kockázatértékelést.

A nyugellátásra vonatkozó kockázatértékelést rendszeresen kell végezni, az intézmény vagy a nyugdíjkonstrukció kockázati profiljában bekövetkező jelentős változás után késedelem nélkül.

2. Az (1) bekezdésben említett, nyugellátásra vonatkozó kockázatértékelés az alábbiakra terjed ki:

a)           a kockázatkezelési rendszer eredményessége;

b)           az intézmény átfogó finanszírozási igénye;

c)           a 14. cikkben meghatározott biztosítástechnikai tartalékokkal kapcsolatos követelmények teljesítésének képessége;

d)           a kedvezőtlen eltérések miatti árrés minőségi értékelése a biztosítástechnikai tartalékok kiszámításának részeként, a nemzeti joggal összhangban;

e)           a nyugellátások vagy tőkefelhalmozás leírása;

f)            az intézmények rendelkezésére álló támogatás minőségi értékelése;

g)           az operatív kockázatok minőségi értékelése az intézmény összes konstrukciója tekintetében,

h)           az éghajlatváltozással, az erőforrás-felhasználással és a környezettel kapcsolatos új vagy kialakuló kockázatok minőségi értékelése.

3. A (2) bekezdés alkalmazásában az intézmények módszerekkel rendelkeznek azon kockázatok azonosítására és értékelésére, amelyeknek rövid vagy hosszú távon ki vannak vagy ki lehetnek téve. A fenti módszereknek arányosnak kell lenniük az intézmények tevékenységében rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. Az értékelésben ismertetni kell a módszereket.

4. A nyugdíjakra vonatkozó kockázatértékelés az operatív stratégia szerves része, és azt figyelembe kell venni az intézmény stratégiai döntéseiben.

30. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktus a nyugdíjak kockázatértékelésére vonatkozóan

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 77. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alábbiak meghatározásával:

a)           A 29. cikk (2) bekezdésében felölelendő elemek;

b)           a 29. cikk (3) bekezdésében említett módszerek, figyelembe véve azon kockázatok azonosítását és értékelését, amelyeknek rövid és hosszú távon ki vannak téve, vagy ki lehetnek téve; és

c)           a nyugellátásra vonatkozó kockázatértékelés gyakorisága, figyelembe véve a 29. cikk (1) bekezdésének követelményeit.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus az ezen irányelvben foglaltakon túl nem szab további finanszírozási követelményt.

ê 2003/41/EK

10 31. cikk

Éves beszámolók és éves jelentések

Valamennyi A tagállamok előírjáka, hogy a területüköén található valamennyi intézmény számára, hogy éves beszámolót és éves jelentést készítsenekésen az intézmény által működtetett valamennyi nyugdíjkonstrukció figyelembevételével, és indokolt esetben külön-külön valamennyi nyugdíjkonstrukcióra vonatkozóan készítsenek éves beszámolót és éves jelentést. Az éves beszámolóknak és éves jelentéseknek az intézmény vagyonáról, kötelezettségeirtől és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet kell adniuk. Az éves beszámolóknak és a jelentésekben foglalt tájékoztatásnak következetesnek, átfogónak, áttekinthetőnek és a nemzeti joggal összhangban álló módon, az erre felhatalmazott személyek által jóváhagyottnak kell lennie.

12 32. cikk

A befektetési politika elveiről szóló nyilatkozat

Valamennyi A tagállamok biztosítjáka, hogy a területüköén található valamennyi intézmény elkészítsei és legalább háromévente felülvizsgálja a befektetési politikája elveiről szóló írásbeli nyilatkozatot. A fenti Ezt a nyilatkozatot haladéktalanul felül kell vizsgálni a befektetési politikában bekövetkezett bármilyen jelentős változást követően. A tagállamok rendelkeznek arról, hogy ez a nyilatkozat legalább olyan fontos kérdéseket tartalmazzon, mint a befektetési kockázat mérésére vonatkozó módszerek, az alkalmazott kockázatkezelési folyamatok és a stratégiai eszközallokáció, a nyugdíjkötelezettségek természetére és futamidejére tekintettel.

ò új szöveg

2. FEJEZET

Kiszervezés és befektetéskezelés

33. cikk

Kiszervezés

ê 2003/41/EK 9. cikk (4) bekezdés

(1) A tagállamok engedélyezhetik vagy megkövetelhetik, hogy a területüköén található intézmények az irányítással részben vagy teljesen más, ezen intézmények nevében tevékenykedő szerveket bízzanak meg.

ò új szöveg

2. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben az intézmények kulcsfontosságú feladatköröket vagy más tevékenységet szerveznek ki, továbbra is teljes mértékben felelősek maradjanak az ezen irányelv szerinti kötelezettségeiknek való megfelelésért.

3. A kulcsfontosságú feladatkörök vagy bármilyen egyéb tevékenység kiszervezése nem történhet olyan módon, hogy az:

a)           veszélyeztesse az érintett intézmény irányítási rendszerének minőségét;

b)           indokolatlanul növelje a működési kockázatot;

c)           veszélyeztesse a hatáskörrel rendelkező hatóságok azon képességét, hogy figyelemmel kísérjék az intézmény kötelezettségeknek való megfelelését;

d)           veszélyeztesse a tagoknak és ellátottaknak nyújtott folyamatos és megfelelő szolgáltatást.

4. Az intézmény a szolgáltató kiválasztási eljárása és a tevékenységek folyamatos nyomon követése révén biztosítja a kiszervezett tevékenységek megfelelő működését.

5. A tagállamok biztosítják, hogy a kulcsfontosságú feladatköröket vagy egyéb tevékenységeket kiszervező intézmények legalább írásbeli megállapodást kössenek a szolgáltatóval. A megállapodás a törvény alapján érvényesíthető, és egyértelműen meghatározza az intézmény és a szolgáltató jogait és kötelességeit.

6. A tagállamok biztosítják, hogy az intézmények időben, előre értesítsék a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a kulcsfontosságú feladatkörök vagy egyéb tevékenységek kiszervezéséről, valamint e kulcsfontosságú feladatkörökkel vagy egyéb tevékenységekkel kapcsolatos fontos későbbi fejleményekről.

7. A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok kellő hatáskörrel rendelkezzenek ahhoz, hogy az intézményektől bármikor információkat kérjenek a kiszervezett kulcsfontosságú feladatkörökről vagy egyéb tevékenységekről.

2003/41/EK (kiigazított szöveg)

1934. cikk

ÖBefektetéskezelés Õ Vagyonkezelés és letétkezelés

ê 2011/61/EU 62. cikk (2) bekezdés (kiigazított szöveg)

1. A tagállamok nem korlátozhatják az intézményeket abban, hogy a befektetési portfólió kezelésével más tagállambeli befektetésvagyonkezelőket bízzanak meg, akik ehhez a tevékenységhez a 85/611/EGK 2004/39/EK irányelv, Ö valamint Õ a 2009/65/EK, 93/22/EGK 2000/12/EK a 2009/138/EK, 2002/83/EK 2011/61/EU és a 2013/36/EU irányelvvel, valamint az ezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében említett irányelvekkel összhangban álló engedéllyel rendelkeznek.

ò új szöveg

3. FEJEZET

Letétkezelő

35. cikk

Letétkezelő kinevezése

1. Minden olyan foglalkoztatói nyugdíjkonstrukció esetében, amelyben teljes mértékben a tagok és ellátottak viselik a befektetési kockázatot, a székhely szerinti tagállam előírja az intézmény számára, hogy egyetlen letétkezelőt nevezzen ki az eszközök letéti őrzésére és a felügyeleti feladatokra, a 36. és 37. cikkel összhangban.

2. Minden olyan foglalkoztatói nyugdíjkonstrukció esetében, amelyben nem teljes mértékben a tagok és ellátottak viselik a befektetési kockázatot, a székhely szerinti tagállam előírhatja az intézmény számára, hogy letétkezelőt nevezzen ki az eszközök letéti őrzésére vagy az eszközök letéti őrzésére és a felügyeleti feladatokra, a 36. és 37. cikkel összhangban.

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

3. A tagállamok nem korlátozhatják az intézményeket abban, hogy eszközeik megőrzésével más tagállambeli letétkezelőket bízzanak meg, akik a 93/22/EGK 2004/39/EK vagy 2000/12/EK 2013/36/EU irányelvvel összhangban álló engedéllyel rendelkeznek, vagy akik a 85/611/EGK 2009/65/EK irányelv alkalmazásában letétkezelőnek minősülhetnek.

E bekezdésben említett rendelkezés nem akadályozza a székhely szerinti tagállamokat abban, hogy kötelezővé tegyék letétkezelő alkalmazását.

4. Valamennyi A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a nemzeti jogrendjében az ahhoz szükséges lépéseket, hogy szerinti Ö hatáskörrel rendelkező hatóságok Õ a nemzeti jognak megfelelően, a 1462. cikkel összhangban, az intézmény székhelye szerinti tagállam kérésére ezt kérelmezi megtilthassáka a területüköén található letétkezelők által őrzött eszközökkel vagyonnal való szabad rendelkezést, amennyiben az intézmény székhelye szerinti tagállam ezt kérelmezi.

ò új szöveg

5. A letétkezelőt legalább írásos szerződéssel nevezik ki. A szerződés előírja, hogy a letétkezelőnek továbbítani kell azon információkat, amelyek az ezen irányelvben és az egyéb vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben meghatározott, azon nyugdíjkonstrukció tekintetében elvégzendő feladatai ellátásához szükségesek, amelynek letétkezelőjévé kijelölték.

6. A 36. és 37. cikkben meghatározott feladatok elvégzésekor az intézmény és a letétkezelő őszintén, méltányosan, professzionálisan, függetlenül és a nyugdíjkonstrukció tagjainak és ellátottainak érdekeit szem előtt tartva jár el.

7. A letétkezelő az intézmény tekintetében nem végezhet olyan tevékenységeket, amelyek az intézmény, a nyugdíjkonstrukció tagjai és ellátottjai vagy saját maga között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a letétkezelő letétkezelői tevékenységét egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és hierarchiai szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi és a nyugdíjkonstrukció tagjai és ellátottai számára felfedi.

8. Amennyiben nem jelölnek ki letétkezelőt, az intézmények gondoskodnak arról, hogy megakadályozzák és megoldják az egyébként a letétkezelő és az eszközkezelő által ellátott feladatok során felmerülő összeférhetetlenségeket.

36. cikk

Az eszközök letéti őrzése és a letétkezelő felelőssége

1. Amennyiben egy nyugdíjkonstrukció pénzügyi instrumentumokból álló, letétbe helyezhető eszközeinek letéti őrzésével letétkezelőt bíznak meg, a letétkezelő letétben őrzi a letétkezelőnél nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható összes pénzügyi eszközt, valamint a letétkezelőhöz fizikailag leszállítható összes pénzügyi eszközt.

A fentiek céljából a letétkezelő biztosítja, hogy a letétkezelőnél nyitott pénzügyi eszközszámlán nyilvántartható összes pénzügyi eszköz a 2004/39/EK irányelvben megállapított szabályokkal összhangban az intézmény nevében nyitott külön számlán kerüljön nyilvántartásra annak érdekében, hogy azokat mindenkor egyértelműen az intézmény vagy a nyugdíjkonstrukció tagjaihoz és ellátottjaihoz tartozóként lehessen azonosítani.

2. Amennyiben egy nyugdíjkonstrukció eszközei az (1) bekezdésben említettektől eltérő eszközökből állnak, a letétkezelő ellenőrzi, hogy az eszközök az intézmény, illetve a tagok és ellátottak tulajdonát képezik-e, és nyilvántartást vezetnek eszközeikről. Az ellenőrzést az intézmény által rendelkezésre bocsátott információk vagy dokumentumok alapján, és lehetőség szerint külső bizonyítékok alapján végzik. A letétkezelő nyilvántartását napra készen vezeti.

3. A tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő felelősséggel tartozik az intézmény vagy a tagok és ellátottak felé az utóbbiak azon veszteségeiért, amelyek a letétkezelő kötelezettségeinek indokolatlan elmulasztásából vagy azok nem megfelelő végrehajtásából fakadnak.

4. A tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő (3) bekezdésben említett felelősségét nem érinti, hogy az általa letétben őrzött eszközök összességét vagy egy részét harmadik félre bízza.

5. Amennyiben az eszközök letéti őrzésére nem jelölnek ki letétkezelőt, az intézmények legalább:

a)           biztosítják, hogy a pénzügyi eszközöket kellő gondossággal kezeljék és védjék;

b)           olyan nyilvántartást vezetnek, amely lehetővé teszi az intézmény számára az összes eszköz mindenkori és késedelem nélküli azonosítását;

c)           meghozzák a szükséges intézkedéseket az összeférhetetlenség vagy összeegyeztethetetlenség elkerülésére;

d)           kérésre tájékoztatják a hatáskörrel rendelkező hatóságot az eszközök őrzésének módjáról.

37. cikk

Felügyeleti feladatok

1. A felügyeleti feladatokra kinevezett letétkezelő elvégzi a 36. cikk (1) és (2) bekezdésében említett feladatokat az alábbiak mellett:

a)           eleget tesz az intézmény utasításainak, feltéve, hogy azok nem ütköznek a nemzeti jogba vagy az intézmény szabályaiba;

b)           gondoskodik arról, hogy az intézmény az intézmény vagy a nyugdíjkonstrukció eszközeit érintő ügyletek során az ellenértéket a szokásos határidőn belül kézhez kapja;

c)           biztosítja, hogy az eszközökből származó jövedelmet az intézmény szabályaival összhangban alkalmazzák.

2. Az (1) bekezdés ellenére az intézmény székhelye szerinti tagállam a letétkezelő által elvégzendő egyéb felügyeleti feladatokat is meghatározhat.

3. Amennyiben nem neveznek ki letétkezelőt felügyeleti feladatok ellátására, az intézmény olyan eljárásokat hajt végre, amelyek biztosítják, hogy az egyébként letétkezelő által végzendő feladatokat az intézményen belül kellően ellássák.

IV. cím

A LEENDŐ TAGOKNAK, TAGOKNAK ÉS ELLÁTOTTAKNAK NYÚJTANDÓ TÁJÉKOZTATÁS

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

2003/41/EK (kiigazított szöveg)

11. cikk

Tagoknak és ellátottaknak nyújtandó tájékoztatás

ò új szöveg

38. cikk

Elvek

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

1. Valamennyi A tagállamok – a létrehozott nyugdíjkonstrukció jellegétől függően – biztosítjáka, hogy a területüköén található valamennyi intézmény legalább az e cikkben Ö a 39–53., és 55–58. cikkben Õ meghatározott tájékoztatást nyújtja Ö a leendő tagok, tagok és ellátottak számára Õ .

ò új szöveg

2. Az információ megfelel az alábbi összes követelménynek:

a)           rendszeresen naprakésszé teszik;

b)           megfogalmazása egyértelmű, nyelvezete világos, tömör és érthető, az argó és – amennyiben hétköznapi szavakkal helyettesíthetők – a technikai kifejezések elkerülésével;

c)           nem megtévesztő, a szóhasználat és a tartalom következetes; 

d)           könnyen olvasható megjelenítésű és elrendezésű, olvasható méretű karakterek használatával;

Nem lehet színeket használni, ha azok csorbítják az információk érthetőségét, amennyiben a számlaértesítőt és intézményi tájékoztatót fekete-fehérben nyomtatják vagy fénymásolják.

39. cikk

A nyugdíjkonstrukció feltételei

ê 2003/41/EK 9. cikk f) pont

(1) Valamennyi A tagállamok a területüköén működő intézmények tekintetében biztosítjáka a következőket: f) a tagokat megfelelően tájékoztatják a nyugdíjkonstrukció feltételeiről, és különösen a következőkről:

(i)a) a nyugdíjkonstrukcióba bevont felek jogai és kötelezettségei;

(ii)b) a nyugdíjkonstrukcióhoz társuló pénzügyi, biztosítástechnikai és más kockázatok;

(iii)c) ezen kockázatok jellege és elosztása.

ò új szöveg

2. Azon nyugdíjkonstrukciók esetében, amelyeknél a tagok befektetési kockázatot viselnek, és amelyek több befektetési profillal több lehetőséget kínálnak, az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában felsorolt információkon felül a tagokat tájékoztatni kell a rendelkezésre álló befektetési lehetőségekkel kapcsolatos feltételekről, az alapértelmezés szerinti befektetési lehetőségről, és adott esetben a nyugdíjkonstrukció azon szabályáról, amely szerint egy adott tagot adott befektetési lehetőséghez sorol.

2003/41/EK 11. cikk (2) bekezdés

3. A tagok és az ellátottak, valamint/vagy adott esetben ezek képviselői részére a következőket kell biztosítani:

            a) kérelemre a 10. cikkben említett éves beszámolók és éves jelentések és, amennyiben az intézmény egynél több konstrukció működéséért felelős, azok az éves beszámolók és éves jelentések, amelyek az ő konkrét nyugdíjkonstrukciójukra vonatkozik;

            b) a nyugdíjkonstrukció szabályainak változásával kapcsolatos, ésszerű időn belül történő tájékoztatás.

ò új szöveg

4. Az intézmények egy általuk választott weboldalon közzéteszik a nyugdíjkonstrukció feltételeit.

2. FEJEZET

Számlaértesítő és intézményi tájékoztató

40. cikk

Gyakoriság és változások

(1) A tagállamok előírják az intézmények számára, hogy a kulcsfontosságú információkról állítsanak össze egy dokumentumot (a továbbiakban: számlaértesítő és intézményi tájékoztató) valamennyi tag számára.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a számlaértesítőn és intézményi tájékoztató szereplő információkat legalább 12 havonta naprakésszé tegyék és díjmentesen megküldjék valamennyi tag számára.

(3) A számlaértesítőn és intézményi tájékoztatón szereplő információk tekintetében az előző évhez képest bekövetkező valamennyi lényeges változást kísérő levélben egyértelműen ismertetni kell.

41. cikk

Érthetőség és nyelv

(1) A számlaértesítőn és intézményi tájékoztatón szereplő információknak átfogónak kell lenniük, egyéb dokumentumokra való hivatkozás nélkül.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a számlaértesítő és intézményi tájékoztató hozzáférhető legyen azon tagállam valamely hivatalos nyelvén, amelynek a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók tekintetében releváns szociális és munkajogát alkalmazni kell egyfelől a támogató vállalkozás vagy az intézmény, másfelől a tagok vagy ellátottak közötti kapcsolatra.

42. cikk

Hosszúság

A számlaértesítőt és intézményi tájékoztatót könnyen olvasható méretű betűtípussal kell kiállítani, és nyomtatva két A4-es oldalnál nem lehet hosszabb.

43. cikk

Adathordozó

A tagállamok lehetővé teszik az intézmények számára, hogy a számlaértesítőt és intézményi tájékoztatót tartós adathordozón vagy weboldalon tegyék közzé. Kérésre és díjmentesen papírformátumú példányt bocsátanak a tagok és ellátottak rendelkezésére, az elektronikus formátum mellett.

44. cikk

Felelősség

(1) A tagállamok biztosítják, hogy kizárólag a számlaértesítő és intézményi tájékoztató – vagy annak fordítása – alapján az intézménynek ne keletkezzen polgári jogi felelősség, kivéve, ha az információ félrevezető, pontatlan vagy nincs összhangban a nyugdíjkonstrukció vonatkozó részével.

(2) A számlaértesítőnek és intézményi tájékoztatónak egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia e tekintetben.

45. cikk

Cím

(1) A számlaértesítő és intézményi tájékoztató címe tartalmazza a „Számlaértesítő és intézményi tájékoztató” szavakat.

(2) Közvetlen a cím alatt rövid nyilatkozatban kell ismertetni a számlaértesítő és intézményi tájékoztató célját.

(3) Jól láthatóan kell feltüntetni, hogy a számlaértesítőn és intézményi tájékoztatón szereplő információ pontosan milyen dátumra vonatkozik.

46. cikk

Személyes adatok

A számlaértesítő és intézményi tájékoztató feltünteti a tag személyes adatait, ideértve adott esetben a jog szerinti nyugdíjkorhatárt.

47. cikk

Az intézmény azonosítása

A számlaértesítő és intézményi tájékoztató azonosítja az intézményt, és információkat tartalmaz az alábbiakról:

(1) az intézmény neve és címe;

(2) azon tagállamok, amelyekben az intézmény engedéllyel rendelkezik vagy nyilván van tartva, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság neve;

(3) a támogató vállalkozás neve.

48. cikk

Garanciák

(1) A Számlaértesítő és intézményi tájékoztató a nyugdíjkonstrukció garanciái tekintetében az alábbi megjegyzések egyikét tartalmazza: 

a)      teljes garancia, amennyiben az intézmény vagy a támogató vállalkozás garantálja az ellátások bizonyos szintjét;

b)      nincs garancia, amennyiben teljes mértékben a tag viseli a kockázatot;

c)      részleges garancia minden más esetben.

(2) Amennyiben van garancia, röviden ismertetni kell az alábbiakat:

a)      a garancia jellege;

b)      a tagok felhalmozott egyéni jogosultságai finanszírozásának jelenlegi szintje;

c)      a felhalmozott egyéni jogosultságokat védő mechanizmusok;

d)      ellátáscsökkentő mechanizmusok, amennyiben a nemzeti jogszabályok ilyeneket állapítanak meg.

49. cikk

Egyenleg, járulékok és költségek

1. Az egyenleg, a járulékok és a költségek tekintetében a számlaértesítőn és intézményi tájékoztatón szerepeltetni kell az alábbi összegeket, a nyugdíjkonstrukció tekintetében releváns pénznemben:

a)      adott esetben a támogató vállalkozás által fizetett bruttó járulékokból vagy a tag által az elmúlt 12 hónapban – vagy amennyiben még nem telt el 12 hónap a belépése óta, akkor a belépése óta – fizetett járulékokból levont költségek összege;

b)      a tag által az elmúlt 12 hónapban – vagy amennyiben még nem telt el 12 hónap a belépése óta, akkor a belépése óta – fizetett járulékok összege;

c)      a támogató vállalkozás által az elmúlt 12 hónapban fizetett járulékok – vagy amennyiben még nem telt el 12 hónap a tag belépése óta, akkor a tag belépése óta – fizetett járulékok összege;

d)      a számlaértesítő és intézményi tájékoztató kiállításának időpontjára vonatkozó egyenleg, amelyet a nyugdíjkonstrukció jellegétől függően az alábbi két módszer egyikével számolnak ki:

i. azon nyugdíjkonstrukciók esetében, amelyek nem rendelkeznek az ellátások célszintjéről, a tag által felhalmozott tőke teljes összege, havi járadék formájában is kifejezve,

ii. azon nyugdíjkonstrukciók esetében, amelyek rendelkeznek az ellátások célszintjéről, a tag által felhalmozott havi jogosultságok.

e)      a tagra vonatkozó egyéb járulékok vagy költségek, például a felhalmozott tőke áthelyezése;

f)       az a) pontban említett költségek az alábbi különálló összegek szerinti bontásban, a nyugdíjkonstrukciók tekintetében releváns pénznemben:

i. az intézmény igazgatásának költségei;

ii. az eszközök letéti őrzésének költségei;

iii. a portfólió-ügyletekhez kapcsolódó költségek;

iv. egyéb költségek.

2. Az (1) bekezdés f) pontjának iv. alpontjában említett „egyéb költségeket” röviden ismertetni kell, amennyiben az összköltség legalább 20%-át teszik ki.

50. cikk

Nyugdíjprognózis

1. Amennyiben a nyugdíjkonstrukció az ellátások célszintjét írja elő, a számlaértesítőn és intézményi tájékoztatón fel kell tüntetni a nyugdíjprognózist érintő alábbi három összeget, a nyugdíjkonstrukció tekintetében releváns pénznemben:

a)           a havi ellátások célszintje nyugdíjba vonuláskor, a legjobb becsült feltételezések alapján;

b)           a havi ellátások célszintje a nyugdíjkorhatár betöltése előtt két évvel a legjobb becsült feltételezések alapján;

c)           a havi ellátások célszintje a nyugdíjkorhatár betöltése után két évvel a legjobb becsült feltételezések alapján.

2. Az (1) bekezdésben említett feltételezések figyelembe veszik a jövőbeni béreket.

3. Amennyiben a nyugdíjkonstrukció nem írja elő az ellátások célszintjét, a számlaértesítő és intézményi tájékoztatón fel kell tüntetni a nyugdíjprognózist érintő alábbi három összeget, a nyugdíjkonstrukció tekintetében releváns pénznemben:

a)           a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző két évig felhalmozott tőke várt összegét, a konstrukció tekintetében releváns legjobb becsült feltételezések alapján;

b)           a nyugdíjkorhatár betöltéséig felhalmozott tőke várt összegét, a konstrukció tekintetében releváns legjobb becsült feltételezések alapján;

c)           a nyugdíjkorhatár betöltését követő két évig felhalmozott tőke várt összegét, a rendszer tekintetében releváns legjobb becsült feltételezések alapján;

d)           az a)–c) pontokban említett összegek havi ellátás formájában kifejezve.

4. A (3) bekezdésben említett feltételezések figyelembe veszik az alábbi tényezőket:

a)      a nominális befektetési hozam éves rátája;

b)      az infláció éves rátája;

c)      jövőbeni bérek.

5. Az (1) és (3) bekezdésben említett prognózis kiszámítása céljából a járulékrátákat állandónak feltételezzük.

51. cikk

Befektetési profil

1. Azon nyugdíjkonstrukciók esetében, amelyeknél a tagok befektetési kockázatot viselnek és amelyeknél különböző befektetési lehetőségek közül választhatnak, a számlaértesítőnek és intézményi tájékoztatónak fel kell tüntetnie a befektetési profilokat a rendelkezésre álló befektetési lehetőségek listájával, valamint minden lehetőség rövid ismertetésével. A tag jelenlegi befektetési lehetőségét kiemelten kell feltüntetni.

Amennyiben a különböző befektetési célkitűzésekkel rendelkező különböző befektetési lehetőségek száma több, mint öt, az intézmény az öt reprezentatív lehetőségre – ideértve a legkockázatosabbat és a legkevésbé kockázatosat is – korlátozza az egyes lehetőségek rövid ismertetését.

2. Azon nyugdíjkonstrukciók esetében, amelyeknél a tagok befektetési kockázatot viselnek, és a nyugdíjkonstrukcióban meghatározott külön szabály befektetési lehetőséget szab meg a tagra nézve, az alábbi kiegészítő információkat kell rendelkezésre bocsátani:

a)      szabályok a tényleges kor alapján;

b)      szabályok a tag célul kitűzött nyugdíjba vonulási kora alapján;

c)      egyéb szabályok

3. Azon nyugdíjkonstrukciók esetében, amelyeknél a tagok befektetési kockázatot viselnek, a Számlaértesítőnek és intézményi tájékoztatónak információkat kell tartalmaznia a kockázati és hozamprofilról, a nyugdíjkonstrukció – vagy adott esetben minden egyes befektetési lehetőség – kockázati és hozamprofiljának szintetikus grafikus mutatójával, az alábbiakkal együtt:

a)      a mutatónak és főbb korlátainak ismertetése;

b)      azon lényeges kockázatok ismertetése, amelyeket a szintetikus grafikai mutató nem jelenít meg megfelelően

A szintetikus mutató kiszámítását megfelelően dokumentálni kell, és az intézmények a tagok kérésére utóbbiak rendelkezésére bocsátják e dokumentációt.

4. A (3) bekezdés a) pontjában említett magyarázat a következőket tartalmazza:

a)      rövid magyarázat azzal kapcsolatban, hogy a nyugdíjkonstrukció vagy befektetési lehetőség miért esik egy adott kategóriába;

b)      figyelmeztetés arról, hogy a múltbeli teljesítményre vonatkozó adatok – például a szintetikus grafikai mutató kiszámításához használt adatok – nem képeznek megbízható előrejelzést a nyugdíjkonstrukció vagy befektetési lehetőség jövőbeni kockázati profiljára nézve;

c)      figyelmeztetés arról, hogy semmi garancia nincs arra, hogy a feltüntetett kockázati és hozamkategória változatlan marad, és hogy a nyugdíjkonstrukció vagy befektetési lehetőség kategóriabesorolása idővel változhat;

d)      figyelmeztetés arról, hogy a legalacsonyabb kategória nem jelent kockázatmentes befektetést;

5. A szintetikus grafikai mutatót és a (3) bekezdésben említett magyarázatokat az intézmény által – az ezen irányelvben foglaltak szerint – a kockázatok feltárására, felmérésére és nyomon követésére vonatkozóan elfogadott belső eljárással, valamint a befektetési elvekről szóló nyilatkozatban ismertetett befektetési célkitűzésekkel és befektetési politikával összhangban kell összeállítani.

52. cikk

Múltbeli teljesítmény

1. A számlaértesítőnek és intézményi tájékoztatónak az alábbi információkat kell tartalmaznia a múltbeli teljesítménnyel kapcsolatban:

a)      információk a teljes egészében vett nyugdíjkonstrukció múltbeli teljesítményéről összességében, vagy adott esetben a tag befektetési opciójának múltbeli teljesítményéről, olyan ábrán feltüntetve, amely lefedi e teljesítményt a rendelkezésre álló évekre, és legfeljebb az elmúlt tíz évre nézve;

b)      az ábra kiemelten megjelenő megjegyzésekkel kiegészített elrendezése, amelyek

i. figyelmeztetnek arra, hogy jövőbeli teljesítmény előrejelzésére csak korlátozottan alkalmas;

ii. feltüntetik, hogy mely költségeket vették figyelembe vagy hagyták figyelmen kívül a múltbeli teljesítmény kiszámításához;

iii. feltüntetik a pénznemet, amelyben a múltbeli teljesítményt kiszámították.

2. Ha a nyugdíjkonstrukció célkitűzéseiben és befektetési politikájában lényeges változás történik az (1) bekezdésben említett ábrában megjelenített időszak alatt, a nyugdíjkonstrukció lényeges változást megelőző múltbeli teljesítményét továbbra is fel kell tüntetni. A lényeges változást megelőző időszakot fel kell tüntetni az ábrán azon egyértelmű figyelmeztetéssel, hogy a teljesítményt olyan körülmények között érték el, amelyek már nem állnak fenn.

3. Amennyiben egy tag megváltoztatja a befektetési lehetőséget, az új befektetési lehetőség múltbeli teljesítményét kell feltüntetni.

53. cikk

Kiegészítő információk

A számlaértesítő és intézményi tájékoztató pontosítja az alábbi kiegészítő információkat:

a)           hol és hogyan lehet további információhoz jutni az intézményről vagy a nyugdíjkonstrukcióról, ideértve weboldalakat és a vonatkozó általános jellegű jogszabályokat;

b)           hol és hogyan lehet további információhoz jutni a nyugdíjjogosultság egy másik foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménybe történő átvitelére vonatkozó rendelkezésekről, a munkaviszony megszűnése esetén.

c)           a tag kérésére információk arról, hogy a járadék formájában kifejezett összegekhez milyen feltételezéseket használtak fel, a járadék rátáját, az ellátó típusát és a járadék időtartamát illetően;

d)           hol és hogyan lehet további információhoz jutni a tag egyéni helyzetéről, ideértve adott esetben a nyugellátás célszintjét is, valamint az ellátás szintjét a munkaviszony megszűnése esetén.

54. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktus a  számlaértesítőről és intézményi tájékoztatóról

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 77. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alábbiak meghatározásával:

(a) a számlaértesítő és intézményi tájékoztató tartalma, amely az alábbiakból áll:

i.        a 40. cikk (3) bekezdése szerinti lényeges változások ismertetésének módja;

ii.       a 42. cikkben említett betűtípus nagysága;

iii.      a 44. cikkben említett felelősségi figyelmeztetés megszövegezése;

iv.      a 45. cikk (2) bekezdésében említett nyilatkozat megszövegezése;

v.       a 46. cikkben említett, megadandó személyes adatok;

vi.      a 48. cikk (2) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában szereplő elemek ismertetésének módszere;

vii.     a 49. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában szereplő összegek kiszámítási módja;

viii.    az 50. cikk (1) és (3) bekezdésében említett összegek kiszámítási módja az 50. cikk (5) bekezdésében meghatározott feltétel figyelembevételével;

ix.      Az 50. cikk (2) és (4) bekezdésében említett felhasználandó feltételezések;

x.       a feltüntetendő befektetési lehetőségek és e lehetőségek kiválasztásának módja, amennyiben a lehetőségek száma ötnél több, a feltüntetett lehetőségek ismertetésének módja, valamint a tag 51. cikk (1) bekezdésében említett aktuális befektetési lehetőségének megjelölése;

xi.      az 51. cikk (2) bekezdésében említett további információk ismertetésének módja;

xii.     az 51. cikk (3) bekezdésében említett szintetikus grafikai mutatók és magyarázatok létrehozásának és feltüntetésének módja, az 51. cikk (4) bekezdésében említett feltételek figyelembevételével;

xiii.    az 52. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett múltbeli teljesítménnyel kapcsolatos információk előállításának módja, valamint a nyilatkozat előállításának és az ábra elrendezésének módja az 52. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említettek szerint;

xiv.    a nyugdíjkonstrukciók különböző befektetési lehetőségeinek összehasonlítási módszere az 52. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint;

xv.     az 52. cikk (2) bekezdésében említett lényeges változás feltüntetésének módja;

xvi.    az 53. cikkben említett kiegészítő információk ismertetésének módja;

(b) A számlaértesítő és intézményi tájékoztató formátuma, elrendezése, szerkezete és az információk feltüntetésének sorrendje, amely magában foglalja a 44. cikk (2) bekezdésétől az 53. cikkig terjedő cikkekben említett információkat, figyelembe véve a 41. cikk (1) bekezdésében és a 42. cikkben említett feltételeket.

3. FEJEZET

Egyéb biztosítandó információk és dokumentumok

55. cikk

A leendő tagoknak nyújtandó információk

Az intézmény gondoskodik arról, hogy a leendő tagokat tájékoztassák a konstrukció jellemzőiről és a befektetési lehetőségekről, ideértve tájékoztatást arról is, hogy a környezeti, éghajlati, szociális és vállalatirányítási kérdéseket hogyan veszik figyelembe a befektetési megközelítésben.

56. cikk

A nyugdíjba vonulást megelőzően a tagoknak nyújtandó információk

A számlaértesítő és intézményi tájékoztató mellett az intézmények a konstrukcióban előírt nyugdíjkorhatár előtt legalább két évvel, vagy a tag kérésére, minden tagot tájékoztatnak az alábbiakról:

a)           információk a nyugdíjjövedelem felvétele tekintetében a tagok által választható lehetőségekről, ideértve tájékoztatást e lehetőségek előnyeiről és hátrányairól, olyan módon, amely segíti a tagokat abban, hogy a körülményeiknek leginkább megfelelő lehetőséget válasszák;

b)           amennyiben a nyugdíjkonstrukciót nem életjáradék formájában nyújtják, tájékoztatás az ellátás kifizetésének lehetséges formáiról, ideértve azok előnyeit és hátrányait is, valamint azon kulcsfontosságú megfontolások, amelyeket a tagoknak figyelembe kell venniük, mielőtt egy nyugellátás-kifizetési termék megvásárlása mellett döntenek.

57. cikk

A kifizetési szakasz során az ellátottaknak nyújtandó információk

1. Az intézményeknek tájékoztatniuk kell az ellátottakat az őket megillető ellátásokról és a kapcsolódó kifizetési lehetőségekről.

2. Amennyiben az ellátottak a kifizetési szakasz folyamán jelentős szintű befektetési kockázatot viselnek, a tagállamok biztosítják, hogy az ellátottak megfelelő tájékoztatásban részesüljenek.

58. cikk

A tagok és ellátottak kérésére nyújtandó további tájékoztatás

1. Valamely tag, ellátott vagy képviselője kérésére az intézmény az alábbi további információkat is rendelkezésre bocsátja:

a) a 31. cikkben említett éves beszámolók és éves jelentések és, amennyiben az intézmény egynél több konstrukció működéséért felelős, azok az éves beszámolók és éves jelentések, amelyek az ő konkrét nyugdíjkonstrukciójukra vonatkoznak;

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

(3)b) A 12 32. cikkben említett, a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozatot kérelemre a tagok és az ellátottak és/vagy, indokolt esetben, a képviselőik rendelkezésére kell bocsátani.

ò új szöveg

c) az 50. cikkben említett prognózis előállításához használt feltételezésekkel kapcsolatos információk;

d) a feltételezett éves rátával, a szolgáltató típusával, valamint az 53. cikk c) pontjában említett évjáradék időtartamával kapcsolatos információk.

ê 2003/41/EK

ð új szöveg

4 2. ð A tagok kérelmére ï ð az intézmény ï az alábbiakról kell részletes és lényegi tájékoztatást ð nyújt ï adni az alábbiakról:

              a) adott esetben amennyiben értelmezhető, akkor a nyugellátás megcélzott szintje célszintje;

              b) az ellátások szintje a munkaviszony megszűnése esetén.;

            c) ha a tag viseli a befektetési kockázatot, a tag által választható befektetési portfólióra vonatkozó adatok, amennyiben a tag több portfólió közül választhat, valamint a tényleges befektetési portfólió, továbbá a kockázatnak való kitettségre vonatkozó tájékoztatás, illetve a befektetésekhez kapcsolódó költségek;

              d) a nyugdíjjogosultság egy másik foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménybe történő átvitelére irányadó rendelkezések, a munkaviszony megszűnése esetén.

              A tagok minden évben egy rövid felvilágosítást kapnak az intézmény helyzetéről, valamint arról, hogy felhalmozott egyéni jogosultságaik milyen mértékben fedezettek.

5. Valamennyi ellátott – nyugdíjba vonuláskor, vagy amikor más ellátások válnak esedékessé – megkapja a megfelelő tájékoztatást az esedékes ellátásokról és azok kifizetésének módozatairól.

ò új szöveg

V. cím

PRUDENCIÁLIS FELÜGYELET

1. fejezet

A prudenciális felügyelet általános elvei

59. cikk

A prudenciális felügyelet fő célja

1. A prudenciális felügyelet fő célja a rendszer tagjainak és ellátottjainak védelme.

2. A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok – a prudenciális felügyelet (1) bekezdésben meghatározott fő céljának sérelme nélkül – általános feladataik ellátása során – különösen szükséghelyzetekben – megfelelően mérlegelik döntéseiknek az Európai Unió érintett pénzügyi rendszereire gyakorolt lehetséges hatását, figyelembe véve az adott időpontban rendelkezésre álló információkat.

60. cikk

A prudenciális felügyelet hatálya

A tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket prudenciális felügyelet alá vonják, többek között az alábbiak felügyeletével:

a)      működési feltételek;

b)      biztosítástechnikai tartalékok;

c)      biztosítástechnikai tartalékok fedezete;

d)      előírt szavatoló tőke;

e)      a rendelkezésre álló szavatoló tőke

f)       a minimális szavatoló tőke;

g)      befektetési szabályok;

h)      befektetéskezelés;

i)       a tevékenységre vonatkozó feltételek; és

j)       a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak nyújtandó tájékoztatás.

61. cikk

A prudenciális felügyelet általános elvei

1. A székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai felelősek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények prudenciális felügyeletéért.

2. A tagállamok biztosítják, hogy a felügyelet előre tekintő és kockázatalapú megközelítésen alapuljon.

3. Az intézmények felügyelete a helyszínen kívüli és helyszíni vizsgálatok megfelelő kombinációjából áll.

4. A felügyeleti hatáskört kellő időben és arányos módon kell alkalmazni.

5. A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok kellően mérlegelik, hogy fellépésük esetlegesen milyen hatást gyakorol az Európai Unió pénzügyi rendszereire, különösen sürgősségi helyzetekben.

ê 2003/41/EK

14 62. cikk

Az illetékes hatáskörrel rendelkező  hatóságok beavatkozási hatásköre és feladatai

1. Az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok megkövetelik a területükön található minden intézménytől, hogy megbízható igazgatási és könyvelési eljárásokkal, valamint belső ellenőrzési mechanizmusokkal rendelkezzenek.

2. Az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkeznek azzal a hatáskörrel, hogy a tagok és az ellátottak érdekeit sértő szabálytalanságok megelőzéséhez vagy orvoslásához megtegyék a megfelelő és szükséges intézkedéseket, beleértve adott esetben az igazgatási vagy pénzügyi jellegű intézkedéseket, akár a területükön található bármilyen intézmény, akár az intézményt működtető személyek tekintetében.

ê 2010/78/EU 4. cikk (3) bekezdés

ð új szöveg

3. Bármilyen, az intézmény tevékenységének bemegtiltására ð vagy korlátozására ï vonatkozó határozatnak részletes indokolást kell tartalmaznia, és erről az érintett intézményt értesíteni kell. Az EIOPA-t EBFH-t ugyancsak értesíteni kell.

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

Ö (4) A hatáskörrel rendelkező hatóságok Õ Kkorlátozhatják, vagy megtilthatják továbbá az intézmény eszközeivel való szabad rendelkezést, különösen olyan esetben, amikor:

a)           az intézmény elmulasztotta a megfelelő biztosítástechnikai tartalék létrehozását az egész üzleti tevékenysége vonatkozásában, illetve nem rendelkezik elegendő eszközzel a biztosítástechnikai tartalékok fedezésére;

b)           az intézmény nem rendelkezik az előírt szavatolótőkével.

5. Az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok, a tagok és az ellátottak érdekeinek védelme érdekében, a területükön található intézményeket működtető személyeknek a székhely szerinti tagállam jogának megfelelő hatáskörét részben vagy teljesen olyan különleges képviselőre ruházhatják át, aki alkalmas e hatáskör gyakorlására.

64. A hatáskörrel rendelkező hatóságok a területükön található intézmény tevékenységét korlátozhatják vagy betilthatják, különösen amennyiben:

a)           az intézmény nem biztosítja a rendszer tagjai és ellátottjai érdekeinek megfelelő védelmét;

b)           az intézmény már nem teljesíti a működési feltételeket;

c)           az intézménynek komoly mulasztásai vannak a rá vonatkozó szabályok szerinti kötelezettségek teljesítésében;

d)           a határokon átnyúló tevékenységek esetén az intézmény nem tartja tiszteletben a fogadó tagállam foglalkoztatói nyugdíjakra vonatkozó szociális jogának és munkajogának követelményeit.

75. A tagállamok biztosítják, hogy egy-egy intézmény tekintetében ezen irányelvvel összhangban elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel kapcsolatban a bíróságoknál jogorvoslattal lehet élni.

ò új szöveg

63. cikk

Felügyeleti felülvizsgálat

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok felülvizsgálják azokat a stratégiákat, folyamatokat és jelentéstételi eljárásokat, amelyeket az intézmények dolgoztak ki az ezen irányelv alapján elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek való megfelelés érdekében.

A fenti felülvizsgálat figyelembe veszi az intézmények – és adott esetben a számukra kiszervezett kulcsfontosságú feladatköröket és egyéb tevékenységet ellátó partnerek – működésének körülményeit  A felülvizsgálat a következő elemekből áll:

a)      az irányítási rendszerrel kapcsolatos minőségi követelmények értékelése;

b)      az intézmény kockázatainak értékelése;

c)      annak értékelése, hogy az intézmény mennyire képes felmérni a fenti kockázatokat.

2. A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok olyan nyomonkövetési eszközökkel rendelkezzenek, ideértve a stressztesztelést is, amelyek lehetővé teszik számukra a romló pénzügyi körülmények feltárását egy intézményen belül, valamint annak nyomon követését, hogy a romló körülményeket miként orvosolták.

3. A hatáskörrel rendelkező hatóságok kellő felhatalmazással rendelkeznek ahhoz, hogy előírják az intézmények számára a felügyeleti felülvizsgálat során feltárt gyenge pontok és hiányosságok orvoslását.

4. A hatáskörrel rendelkező hatóságok – az érintett intézmények tevékenységeinek jellegére, nagyságrendjére és összetettségére tekintettel – megállapítják az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat minimális gyakoriságát és alkalmazási körét.

ê 2003/41/EK

13 64. cikk

Az illetékes hatáskörrel rendelkező  hatóságoknak nyújtandó tájékoztatás

1. Valamennyi A tagállamok biztosítjaák, hogy az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok a területüköén található intézmények tekintetében rendelkezzenek a szükséges hatáskörrel és eszközökkel ahhoz, hogy:

a) megköveteljék az intézménytől, annak igazgatótanácsi tagjaitól és más vezetőitől vagy igazgatóitól, illetve az intézmény irányítását-ellenőrzését végző személyektől, hogy valamennyi üzleti ügyről nyújtsanak tájékoztatást, vagy valamennyi üzleti dokumentumot bocsássanak rendelkezésre;

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

              b) felügyeljék az intézmények és más gazdasági társaságok közötti, illetve az intézmények egymás közötti kapcsolatait azon esetekre vonatkozóan, amelyek során az intézmények ezeknek az egyéb társaságoknak vagy intézményeknek Ö kulcsfontosságú Õ feladatokatköröket Ö és egyéb tevékenységeket Õ feladatokat adnak át (tevékenység kiszervezése ð és valamennyi későbbi újbóli kiszervezése ï), befolyásolva ezáltal az intézmény pénzügyi helyzetét, vagy érdemi módon érintve a felügyeleti tevékenységet;

              c) rendszeresen hozzájussanak az ð alábbi dokumentumokhoz: a nyugellátások kockázatértékeléseï, Ö a Õ befektetési politika elveiről szóló nyilatkozathoz, ð az irányítási rendszerhez kapcsolódó dokumentumok ï, az éves beszámolókhoz és éves jelentésekhez, ð a tagok és ellátottak rendelkezésére bocsátott tájékoztató dokumentumok, ïtovábbá a felügyelethez szükséges minden valamennyi Ö egyéb Õ dokumentumhoz. Ezek közé a következő dokumentumok tartozhatnak:

ò új szöveg

d) meghatározzák, hogy a felügyelet céljából mely dokumentumokra van szükség, beleértve az alábbiakat:

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

         i. belső időközi jelentések;

         ii. biztosításmatematikai értékelések és az ezeket megalapozó részletezett feltételezések;

         iii. eszköz-forrás elemzések;

         iv. a befektetési politika elveivel való összhang bizonyítékai;

         v. arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a hozzájárulásokat járulékokat a terveknek megfelelően befizették;

         vi. a 1031. cikkben említett éves beszámolók könyvvizsgálatáért felelős személyek jelentései;

              d)e) az intézmény helyiségeiben és, adott indokolt esetben, elvégezzék a kiszervezett ð és valamennyi később újból kiszervezett ï tevékenységgekkel kapcsolatban végzett helyszíni vizsgálatokat, annak ellenőrzése érdekében, hogy a tevékenységeket a felügyeleti szabályokkal összhangban folytatják-e.

ò új szöveg

f) bármikor tájékoztatást kérjenek az intézményektől a kiszervezett és utólag újból kiszervezett összes tevékenységről.

ê 2010/78/EU Art. 4.2(b)

2. Az EIOPA EBFH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki az (1) bekezdés c)d) pontjának i–vi. alpontjában felsorolt dokumentumokra vonatkozó formanyomtatványok és nyomtatványminták tekintetében.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

ò új szöveg

65. cikk

Átláthatóság és elszámoltathatóság

1. A tagállamok biztosítják, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok átlátható és elszámoltatható módon, a bizalmas információk védelmének kellő tiszteletben tartásával látják el a 60., 61., 62., 63. és 64. cikkben meghatározott feladataikat.

2. A tagállamok gondoskodnak a következő információk nyilvánosságra hozataláról:

a)      a törvényi, rendeleti, közigazgatási szabályok szövege és általános iránymutatás a foglalkoztatói nyugdíj szabályozásának területén, valamint tájékoztatás arról, hogy a tagállam alkalmazni kívánja-e ezen irányelvet a 4. és 5. cikkel összhangban;

b)      tájékoztatás a 63. cikkben meghatározott felügyeleti felülvizsgálati eljárással kapcsolatban;

c)      a prudenciális keretszabályok alkalmazásának főbb területeire vonatkozó statisztikai összesített adatok;

d)      nyilatkozat arról, hogy a prudenciális felügyelet fő célja a tagok és ellátottak védelme, valamint tájékoztatás a felügyelet fő feladatköreiről és tevékenységeiről;

e)      az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályok.

3. A tagállamok biztosítják, hogy átlátható eljárásokkal rendelkezzenek és ilyeneket alkalmazzanak a hatáskörrel rendelkező hatóságaik irányító és vezető testületi tagjainak kinevezésére és visszahívására.

2. fejezet

Szakmai titoktartás és információcsere

66. cikk

Szakmai titoktartás

1. A tagállamok szabályokat írnak elő annak biztosítására, hogy mindazokat a személyeket, akik a hatáskörrel rendelkező hatóságoknál állnak vagy álltak munkaviszonyban, valamint az említett hatóságok nevében eljáró könyvvizsgálókat vagy más szakértőket üzleti titoktartás kötelezze.

A büntetőjog hatálya alá tartozó ügyek sérelme nélkül, a fenti személyek a feladataik ellátása során tudomásukra hozott bizalmas információkat semmilyen személynek vagy hatóságnak nem adhatják ki, kivéve olyan összefoglalásként vagy összegzett formában, amelyből az egyes intézményeket nem lehet beazonosítani.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve, ha egy nyugdíjkonstrukciót más intézményhez vagy jogalanyhoz helyeznek át, az olyan bizalmas információkat, amelyek nem érintenek a vállalkozás pénzügyi helyzetének helyreállítására tett kísérletben részt vevő harmadik felet, a polgári vagy kereskedelmi jogi eljárások során át lehet adni.

67. cikk

A bizalmas információ felhasználása

A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv alapján bizalmas információhoz jutó hatáskörrel rendelkező hatóságok azt csak a feladataik ellátásához használják fel az alábbi célokból:

a)           annak ellenőrzése, hogy az intézmények tevékenységük megkezdése előtt eleget tesznek a foglalkoztatói nyugellátás szolgáltatása feltételeinek;

b)           az intézmények által folytatott tevékenység nyomon követése – ideértve a biztosítástechnikai tartalékok, a szolvencia, az irányítási rendszer, valamint a tagoknak és ellátottaknak nyújtott információk felügyeletét is – megkönnyítése;

c)           korrekciós intézkedések – ideértve szankciókat is – kivetése;

d)           fellebbezés a hatáskörrel rendelkező hatóságoknsk az ezen irányelvet átültető rendelkezésekkel összhangban hozott határozataival szemben;

e)           az ezen irányelvet átültető rendelkezéseket érintő bírósági eljárásokban.

68. cikk

Hatóságok közötti információcsere

1. A 66. cikk a következők egyikét sem akadályozhatja:

a)           ugyanazon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai között, felügyeleti feladataik ellátása során történő információcsere;

b)           különböző tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között, felügyeleti feladataik ellátása során történő információcsere;

c)           ugyanazon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai és az alábbiak bármelyike között felügyeleti feladataik ellátása során történő információcsere;

i. a pénzügyi szektor jogalanyainak és egyéb pénzügyi szervezeteknek a felügyeletét ellátó hatóságok, valamint a pénzpiacok felügyeletét ellátó hatóságok;

ii. olyan hatóságok vagy szervek, amelyeknek feladata, hogy a makroprudenciális szabályok révén megőrizzék a pénzügyi rendszer stabilitását a tagállamokban;

iii. a nyugdíjkonstrukció felszámolásában és egyéb hasonló eljárásokban érintett szervek;

iv. olyan reorganizációs hatóságok vagy szervek, amelyek feladata a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése;

v. olyan személyek, akik intézmények, biztosítótársaságok és más pénzügyi intézmények jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végzik;

d)           A feladataik ellátásához szükséges információk közlése a nyugdíjkonstrukció megszüntetését kezelő testületek számára.

2. Az (1) bekezdésben említett hatóságok, szervek és személyek által kapott információkra alkalmazni kell a 66. cikkben meghatározott üzleti titoktartási szabályokat.

3. A 66. cikkben foglaltak nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy engedélyezzék az információcserét a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a következők bármelyike között:

a)           a nyugdíjkonstrukciók megszüntésében és egyéb hasonló eljárásban részt vevő szervek felügyeletét ellátó hatóságok;

b)           olyan hatóságok, amelyek ellenőrzik az intézmények, hitelintézetek, befektetési vállalkozások, biztosítók és egyéb pénzügyi intézmények törvény által előírt könyvvizsgálatát végző személyeket.

c)           az intézmények jogi felügyeletét ellátó független biztosításmatematikusok és az ilyen biztosítási matematikusok felügyeletét ellátó intézmények.

69. cikk

Információtovábbítás a központi bankok, monetáris hatóságok, európai felügyeleti hatóságok és az Európai Rendszerkockázati Testület számára

1. A 66. cikk nem akadályozza a hatáskörrel rendelkező hatóságot abban, hogy továbbítsa az alábbi szerveknek a feladataik ellátása tekintetében releváns  információkat:

a)      a központi bankok vagy monetáris hatósági minőségükben hasonló feladatot ellátó egyéb szervek;

b)      szükség szerint más, a fizetési rendszerek felvigyázásáért felelős hatóságok;

c)      az Európai Rendszerkockázati Testület, az EIOPA, az Európai Bankhatóság, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság.

2. A 68–71. cikkek nem korlátozzák az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett hatóságokat vagy szerveket abban, hogy közöljék a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal azokat az információkat, amelyekre a 67. cikk alkalmazásához szükségük lehet.

3. Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban megkapott információkra az ezen irányelvben foglalt szakmai titoktartási követelményekkel legalább egyenértékű követelmények vonatkoznak.

70. cikk

Adatok továbbítása a pénzügyi szabályozásért felelős kormányzati szervek felé

1. A 66. cikk (1) bekezdésében, a 67. cikkben és a 71. cikk (1) bekezdésében foglaltak nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy jogszabályaikban meghatározott rendelkezések alapján engedélyezzék bizonyos bizalmas információ közlését központi kormányzatuk egyéb, az intézmények, a hitelintézetek, pénzügyi intézmények, befektetési szolgáltatások és biztosítók felügyeletére vonatkozó jogszabályok végrehajtásával megbízott részlegeivel is, valamint az ilyen részlegek nevében eljáró felügyelőkkel.

Az ilyen információkat csak abban az esetben lehet továbbítani, ha a prudenciális felügyelet, illetve a fizetésképtelenné váló intézmények megelőző vagy helyreállító kezelése miatt szükséges. Az e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az információhoz hozzáférő személyekre legalább az ezen irányelvben említettel egyenértékű szakmai titoktartási követelmények vonatkoznak. A tagállamok azonban előírják, hogy a 68. cikk alapján kapott információt és a helyszíni ellenőrzéssel megszerzett információt csak az információt eredetileg szolgáltató hatáskörrel rendelkező hatóság vagy azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának kifejezett hozzájárulásával lehessen kiadni, amelyben a helyszíni ellenőrzést elvégezték.

2. A tagállamok csak akkor engedélyezhetik az intézmények prudenciális felügyeletéhez kapcsolódó bizalmas információk továbbítását a saját tagállamuk parlamenti vizsgálóbizottságai, a saját tagállamuk számvevőszéke vagy a saját tagállamuk egyéb vizsgálati szervei számára, ha az alábbi összes feltétel teljesül:

a)      a szervek a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkeznek az intézmények felügyeletéért vagy az ilyen felügyeletről szóló jogszabályokért felelős hatóságok intézkedéseinek kivizsgálására vagy ellenőrzésére;

b)      az információkra az a) pontban említett hatáskör teljesítéséhez feltétlenül szükség van;

c)      az információhoz hozzáférő személyekre a nemzeti jog alapján legalább az ezen irányelvben meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik;

d)      amennyiben az információ egy másik tagállamból származik, az az információt eredetileg szolgáltató hatáskörrel rendelkező hatóságok kifejezett hozzájárulásával hozható nyilvánosságra, és csak abból a célból, amelyhez az említett hatóságok hozzájárulásukat adták.

71. cikk

Az információcserére vonatkozó feltételek

1. A 68. cikk szerinti információcsere, a 69. cikk szerinti információtovábbítás, valamint a 70. cikk szerinti információközlés esetében a tagállamok előírják legalább az alábbi feltételek teljesítését:

a)      az információkat a felügyelet vagy jogi felügyelet ellátása céljából osztják meg, továbbítják vagy teszik közzé;

b)      az információra a 66. cikkben megállapított üzleti titoktartási kötelezettségek vonatkoznak;

c)      amennyiben az információ egy másik tagállamból származik, az nem tehető közzé a szóban forgó információt eredetileg szolgáltató hatáskörrel rendelkező hatóság kifejezett hozzájárulása nélkül, és akkor is kizárólag arra a célra, amelyhez az említett hatóság hozzájárulását adta.

2. A 67. cikk nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy – a pénzügyi rendszer stabilitásának és integritásának erősítése érdekében – engedélyezzék az információcserét a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a támogató vállalkozásokra alkalmazandó társasági jog megsértésével kapcsolatban folytatott nyomozásért és vizsgálatért felelős hatóságok vagy testületek között.

Az első albekezdést alkalmazó tagállamok megkövetelik legalább a következő feltételek teljesülését:

a)      az információ a 70. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett nyomozást és vizsgálatot szolgálja;

b)      a kapott információkra a 66. cikkben megállapított üzleti titoktartási kötelezettség vonatkozik;

c)      amennyiben az információ egy másik tagállamból származik, az nem tehető közzé a szóban forgó információt eredetileg szolgáltató hatáskörrel rendelkező hatóság kifejezett hozzájárulása nélkül, és akkor is kizárólag arra a célra, amelyhez az említett hatóság hozzájárulását adta.

3. Amennyiben egy tagállamban a (2) bekezdés első albekezdésében említett hatóságok vagy szervek felderítési vagy nyomozási feladataikat olyan személyek segítségével végzik, akiket különleges szakértelmükre tekintettel ebből a célból bíztak meg, és nem közszolgálati alkalmazottak, a 70. cikk (2) bekezdésében biztosított információcsere lehetősége rájuk is vonatkozik.

72. cikk

Prudenciális jellegű nemzeti rendelkezések

ê 2010/78/EU 4. cikk (5) bekezdés (kiigazított szöveg)

11. 1. A tagállamok közlik az EIOPA-val EBFH-gal azokat a prudenciális jellegű, foglalkoztatóinyugdíj-rendszerekkel kapcsolatos lényeges nemzeti rendelkezéseiket, amelyekre nem vonatkozik az (1) bekezdésben a 12. cikk (1) bekezdésében a nemzeti szociális és munkajogra tett hivatkozás.

2. A tagállamok rendszeresen, de legalább kétévente naprakésszé teszik ezeket az információkat, és az EBFH EIOPA a honlapján közzéteszi ezeket.

E bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EBFH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki arról, hogy a szóban forgó információknak az EBFH részére történő továbbításakor és azok naprakésszé tételekor a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak mely eljárásokat kell alkalmazniuk, illetve mely formanyomtatványokat és mintadokumentumokat kell használniuk. Az EBFH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságra hatáskört ruháznak a harmadik albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

21b. cikk

Bizottsági eljárás

1. A Bizottság munkáját a Bizottság 2004/9/EK határozata[49] alapján létrehozott európai biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-bizottság segíti.

ò új szöveg

VI. cím

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

ê 2003/41/EK

2173. cikk

ê 2010/78/EU 4. cikk (6) bekezdés a) pont

A tagállamok, az EBFH EIOPA és a Bizottság közötti együttműködés

ê 2003/41/EK

1. A tagállamok megfelelő módon, rendszeres információ- és tapasztalatcsere útján biztosítják, hogy ezt az irányelvet egységesen alkalmazzák annak érdekében, hogy e területen a legjobb gyakorlatot fejlesszék ki, és szorosabb együttműködést alakítsanak ki, és így megakadályozzák a verseny torzulását, és megteremtsék a határokon átnyúló tagság problémamentes megvalósításához szükséges feltételeket.

2. A Bizottság és a tagállamok hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságai szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy megkönnyítsék a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények műveleteinek felügyeletét.

ê 2010/78/EU 4. cikk (6) bekezdés b) pont

(2a)(3). Ezen irányelv alkalmazásában a hatáskörrel rendelkező hatóságok az 1094/2010/EU rendelettel összhangban együttműködnek az EBFH-gal EIOPA-val.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok haladéktalanul az EBFH EIOPA rendelkezésére bocsátják az ezen irányelvvel és az 1094/2010/EU rendelettel ráruházott feladatok elvégzéséhez szükséges valamennyi információt, a szóban forgó rendelet 35. cikkének megfelelően.

ê 2010/78/EU  4. cikk (6) bekezdés c) pont

(3)(4). Valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot és az EBFH EIOPA-t az ezen irányelv alkalmazásából eredő minden lényeges nehézségről.

A Bizottság, az EBFH EIOPA és az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a lehető leggyorsabban megvizsgálják ezeket a nehézségeket annak érdekében, hogy megfelelő megoldást találjanak.

ò új szöveg

74. cikk

Személyes adatok feldolgozása

Az ezen irányelv keretében történő személyesadat-feldolgozás tekintetében az intézmények és hatáskörrel rendelkező hatóságok ezen irányelv céljából végzett feladataikat a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti joggal összhangban látják el. Az EIOPA által ezen irányelv keretében végzett személyesadat-feldolgozás tekintetében az EIOPA eleget tesz a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseinek.

75. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

4. Ezen irányelv hatálybalépéseét után követően négy évvel a Bizottság ð felülvizsgálja ezen irányelvet és ï jelentést tesz ad ki, amely értékeli: ðannak végrehajtásáról és hatékonyságáról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. ï

            a) a 18. cikk alkalmazása és a nemzeti felügyeleti rendszerek kiigazítása terén elért haladást; és

            b) a 19. cikk (2) bekezdése második albekezdésének alkalmazását, különösen a letétkezelők és az általuk betöltött szerep tekintetében a tagállamokban uralkodó helyzetet, amennyiben ez releváns.

5. A fogadó tagállam illetékes hatóságai kérhetik a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságait, hogy az intézmények eszközeinek és kötelezettségeinek más eszközöktől és kötelezettségektől való elkülönítéséről hozzanak döntést a 16. cikk (3) bekezdésében és 18. cikk (7) bekezdésében előírtak szerint.

ê 2009/138/EK 303. cikk (3) bekezdés (kiigazított szöveg)

21a. cikk

A biztonsági tőke összegének felülvizsgálata

1. Az euróban megállapított összegeket – ahogyan ezt a 17c. cikk (2) bekezdése megállapítja – 2012. október 31-től kezdve évente felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az Eurostat által közzétett, az összes tagállamot átfogó harmonizált fogyasztói árindex változásait.

Ezt az összeget automatikusan ki kell igazítani úgy, hogy az euróban megállapított bázisösszeget megemelik az említett index 2009. december 31. és a felülvizsgálati időpont közötti idő alatt bekövetkezett százalékos változásával, és ezt100000 EUR többszörösére kerekítik.

Ha a legutolsó kiigazítás óta a százalékos változás 5 %-nál kisebb, nem kell kiigazítást végezni.

2. A Bizottság évente tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a felülvizsgálatról és az (1) bekezdésben említett kiigazított összegről.

ê 2003/41/EK (kiigazított szöveg)

22. cikk

Végrehajtás

1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2005. szeptember 23. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

2. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. A tagállamok 2010. szeptember 23-ig elhalaszthatják a 17. cikk (1) és (2) bekezdések alkalmazását a területükön található olyan intézmények tekintetében, amelyek az e cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban nem rendelkeznek minimális előírt szavatolótőkével, amelyre a 17. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében van szükség. Azok az intézmények azonban, amelyek határokon átnyúló alapon kívánnak nyugdíjkonstrukciókat működtetni a 20. cikk értelmében, nem tehetik azt, ameddig ezen irányelv szabályainak meg nem felelnek.

4. A tagállamok 2010. szeptember 23-ig elhalaszthatják a 18. cikk (1) bekezdése f) pontjának alkalmazását a területükön található intézmények tekintetében. Azok az intézmények azonban, amelyek határokon átnyúló alapon kívánnak nyugdíjkonstrukciókat működtetni a 20. cikk értelmében, nem tehetik azt, ameddig ezen irányelv szabályainak meg nem felelnek.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

ò új szöveg

76. cikk

A 2009/138/EK irányelv módosítása

A 2009/138/EK irányelv a következő 306a. cikkel egészül ki:

„306 a. cikk

Amennyiben ezen irányelv hatálybalépésekor a székhely szerinti tagállamok alkalmazták a(z) ..../../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[50] 4. cikkében említett rendelkezéseket, az ilyen székhely szerinti tagállamok 2022. december 31-ig tartó átmeneti időszakra továbbra is alkalmazhatják a 2015. december 31-én hatályos azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyeket a 2002/83/EK irányelv 1–19., 27–30., 32–35. és 37–67. cikkeinek való megfelelés céljából fogadtak el.

Amennyiben a székhely szerinti tagállam továbbra is alkalmazza a fenti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, az azon székhely szerinti tagállamban működő intézmények szavatolótőke-szükségletüket az alábbiak összegeként számítják ki:

a)      Fiktív szavatolótőke-szükséglet biztosítási tevékenységük tekintetében, a(z) …/…/EU irányelv 4. cikke alapján végzett foglalkoztatói-nyugellátási üzletáguk nélkül kiszámítva,

b)      a minimális szavatoló tőke a foglalkoztatói-nyugellátási üzletág tekintetében, a 2002/83/EK irányelv 28. cikkének való megfelelés céljából elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel összhangban kiszámítva.

2017. december 31-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy meg kell-e hosszabbítani az (1) bekezdésben említett időszakot.”

77. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

1. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

2. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 24. cikk (3) bekezdésében, a 30. cikkben és az 54. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

3. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

4. A 24. cikk (3) bekezdése, a 30. cikk és az 54. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő három hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

78. cikk

Átültetés

1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv 6. cikke c) és i)–p) pontjainak, 12. cikke (4) bekezdése második és harmadik albekezdésének, 12. cikke (10) bekezdésének, 13. cikkének, 20. cikke (6) és (8) bekezdésének, 21–30. cikkének, 33. cikkének, 35. cikke (1) és (2) bekezdésének, 35. cikke (4)–(7) bekezdésének, 36–38. cikkének, 39. cikke (1) és (3) bekezdésének, 40–53. cikkének, 55–57. cikkének, 58. cikke (1) bekezdésének, 59–61. cikkének, 63. cikkének, 64. cikke (1) bekezdése b)–d) és f) pontjának, valamint 65–71. cikkének 2016. december 31-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

2. A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

79. cikk Hatályon kívül helyezés

Az I. melléklet A. részében felsorolt irányelvekkel módosított 2003/41/EK irányelv 2017. január 1-jétől hatályát veszti az I. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett 2003/41/EK irányelvre való hivatkozásokat az ezen irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

80. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1–5. cikket, a 6. cikk a), b), d)–h) és j) pontját, a 7–11. cikket, a 12. cikk (1)–(9) bekezdését, a 14–19. cikket, a 20. cikk (1)–(5) és (7) bekezdését, a 31. és 32. cikket, a 34. cikket, a 35. cikk (2)–(3) bekezdését, a 39. cikk (1) és (3) bekezdését, az 58. cikk (2) bekezdését, a 62. cikket, a 64. cikk (1) bekezdésének a) és e) pontját, valamint a 64. cikk (2) bekezdését 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.

ê 2003/41/EK

2481. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (IORP2) (átdolgozás)

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[51]

Pénzügyi szolgáltatások és tőkepiacok

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul (a 2003/41/EK irányelv felülvizsgálata).

1.4.        Célkitűzések(ek)

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A pénzügyi piacok biztonságának és hatékonyságának javítása; a pénzügyi szolgáltatások belső piacának előmozdítása.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

sz. konkrét célkitűzés

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Pénzügyi szolgáltatások és tőkepiacok

A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények irányításának és átláthatóságának fejlesztése; ezen intézmények határokon átnyúló tevékenységének megkönnyítése.

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló 2003. évi irányelv módosítására irányuló javaslat célja, hogy: részletes szabályokat állapítson meg a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények irányításáról, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények feletti felügyeleti hatáskörökről, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által a felügyeleti hatóságoknak nyújtandó információkról, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által a tagoknak és ellátottaknak nyújtandó információkról, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények befektetéseiről, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények letétkezelőiről, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények határokon átnyúló átadásáról és tevékenységéről.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

A hatásvizsgálati jelentés 6. szakaszában ismertetett mutatók magukban foglalják a munkáltatók alacsonyabb költségeit, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények nagyobb földrajzi lefedettségét, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények kiterjedtebb határokon átnyúló tevékenységét, továbbá a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények kisebb számú fizetésképtelenségét.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

1) A nem egységes szabályozási rendszer megnövekedett igazgatási költségeket és szabályozási arbitrázst eredményezhet.

2) Uniós szintű fellépés hiányában a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények határokon átnyúló tevékenysége a jelenlegi alacsony szinten maradhat.

3) A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények uniós szintű szilárd szabályozási keretének kialakítása fellendítheti a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények fejlesztését olyan tagállamokban, ahol jelenleg alig vannak jelen, ezáltal fejleszti a nyugellátást és megtakarítási forrást biztosít hosszú távú befektetésekhez.

4) Az irányításról és letétkezelőkről szóló rendelkezések javítása várhatóan hozzájárul a nem teljesítő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények rátájának csökkentéséhez.

5) A javított és összehangolt átláthatósági rendelkezések előnyösek lennének a tagok és ellátottak számára, valamint a határokon át összehasonlíthatóbbá tenné a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló – immár 10 éve hatályos – 2003. évi irányelvben jelentős hiányosságok mutatkoznak, ami a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények irányítása és átláthatósága tekintetében eltérő felügyeleti gyakorlatok kialakulását tette lehetővé a tagállamok között. Ezen eltérések nem hatnak ösztönzőleg a munkavállalók határokon átnyúló mobilitására, gátolják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények összehasonlíthatóságát, valamint akadályt jelentenek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények szolgáltatásainak határokon átnyúló áthelyezése és nyújtása tekintetében.

1.5.4.     Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló 2003. évi irányelv felülvizsgálatát „A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje” c., 2012. február 16-i fehér könyvben jelentették be, az említett fehér könyvben az EU-n belüli nyugellátás-szolgáltatás fejlesztésére vonatkozó egyéb kezdeményezésekkel és intézkedésekkel egy csomagban.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[52]

A 2014. évi költségvetéstől kezdve:

¨ Bizottság általi közvetlen irányítás

¨ szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

¨ végrehajtó ügynökségen keresztül;

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

¨ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

¨ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

¨ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

ü a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;

¨ közjogi szervek;

¨ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

¨ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

¨ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

Az EIOPA a Bizottság felügyelete alatt működő szabályozási ügynökség.

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A már meglévő megállapodásokkal összhangban az EIOPA rendszeres jelentéseket készít tevékenységéről (e jelentéstétel magában foglalja a felső vezetésnek és az igazgatótanácsnak történő jelentéstételt, a felügyelőbizottságnak hathavonta történő jelentéstételt, valamint az éves jelentés összeállítását), valamint aláveti magát a Számvevőszék és a Belső Ellenőrzési Szolgálat erőforrás-felhasználását illetően végzett ellenőrzéseinek. Az itt javasolt fellépések nyomon követése és az azokkal kapcsolatos jelentéstétel megfelel a már fennálló követelményeknek.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

Nem tártak fel kockázatot.

2.2.2.     A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

Az EIOPA-rendeletben előírt irányítási és kontrollrendszerek végrehajtása már folyamatban van. Az EIOPA szorosan együttműködik a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatával annak biztosítása érdekében, hogy a belső kontroll valamennyi területén eleget tegyenek a megfelelő standardoknak. E rendelkezések az EIOPA jelenlegi javaslat szerinti szerepe tekintetében is alkalmazandók. Éves belső ellenőrzési jelentéseket küldenek a Bizottságnak, a Parlamentnek és a Tanácsnak.

2.2.3.     Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

Nem várhatóak további költségek. A várt hibakockázati szint alacsony.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

A csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes tevékenységek elleni fellépés érdekében az EIOPA vonatkozásában is megszorítás nélkül alkalmazandók az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai.

Az EIOPA csatlakozott az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és megfelelő rendelkezéseket fogadott fel az EIOPA egész személyzetére vonatkozóan.

Az EIOPA jelenleg dolgoz ki egy kimondottan csaláselleni stratégiát, valamint abból fakadó cselekvési tervet. A stratégiát és cselekvési tervet 2014-ben vezetik be. Az EIOPA csaláselleni területen való megerősített fellépései megfelelnek a költségvetési rendelet által biztosított szabályoknak és iránymutatásnak (miszerint a csaláselleni intézkedések a  hatékony és eredményes pénzgazdálkodás részét képezik), az OLAF csalásmegelőzési politikáinak, a Bizottság csaláselleni stratégiájában (COM(2011)376) foglalt rendelkezéseknek, valamint az EU decentralizált ügynökségekről szóló közös (2012. júliusi) megközelítésében és a kapcsolódó menetrendben foglalt rendelkezéseknek.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        3.1.    A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám […]1a. fejezet „Intelligens és inkluzív növekedés” – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió ………………………………………...……….] || diff./nem diff. ([53]) || EFTA-országoktól[54] || tagjelölt országoktól[55] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

|| 12.0303 (1a. költségvetési fejezet) Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság [EIOPA – az 1. és 2. cím szerinti támogatás (személyzeti és igazgatási költségek)] || nem diff. || IGEN || NEM || NEM || NEM

Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

Nem lesz szükség további forrásokra. Az e kezdeményezés végrehajtásához szükséges operatív előirányzatokat az éves költségvetési eljárás során az EIOPA-nak odaítélt hozzájáruláson belüli átcsoportosítással fedezik, „A decentralizált ügynökségek emberi és pénzügyi erőforrásainak 2014–2020 közötti időszakra történő programozása” című (COM(2013) 519 final) bizottsági közleményben megállapított pénzügyi programozással összhangban.

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete || Szám || […][Megnevezés……………...……………………………………………………………….]

FŐIGAZGATÓSÁG: MARKT || || || 2015. év[56] || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN ||

Operatív előirányzatok ||

12.0303 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 0.185 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 2.035

Kifizetési előirányzatok || (2) || 0.185 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 2.035

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ||

Költségvetési tétel száma || || (3) || || || || || || || ||

A MARKT Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 0.185 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 2.035 ||

Kifizetési előirányzatok || =2+2a+3 || 0.185 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 2.035 ||

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+6 || 0.185 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 2.035

Kifizetési előirányzatok || =4+6 || 0.185 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 2.035

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || ||

Ÿ  Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (a) (6) || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1-4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+6 || 0.185 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 2.035

Kifizetési előirányzatok || =4+6 || 0.185 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 0.370 || 2.035

A többéves pénzügyi keret fejezete || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

<…….> FŐIGAZGATÓSÁG ||

Ÿ Humánerőforrás || || || || || || || ||

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

<…….> FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN || Előirányzatok || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || || || || || || || ||

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || N. év[57] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1-5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || || || || || || || ||

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

A jogalkotási javaslatból fakadóan közvetlenül az EIOPA-ra ruházott különféle feladatok a következők: tanácsadás a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével, valamint az irányelv alkalmazásának értékelésével kapcsolatban, a Bizottság értékelési jelentésének előkészítéseként. Továbbá, az EIOPA-nak nyomon kell követnie az irányelv alkalmazását, és fel kell lépnie a megfelelő végrehajtás biztosítása érdekében, alapító rendelete (1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 17. cikkével összhangban, valamint megoldást kell találnia a nemzeti felügyeleti hatóságoknak az alkalmazás kérdése tekintetében kialakított eltérő nézeteire (az EIOPA-rendelet 19. cikke) Előfordulhat, hogy az EIOPA-nak a székhely szerinti tagállam és a fogadó tagállam felügyeleti hatóságai közötti nézeteltéréseket kell megoldania a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények határokon átnyúló áthelyezésével kapcsolatban. Emellett iránymutatásokat és ajánlásokat készíthet, az EIOPA-rendelet 16. cikkével összhangban. Továbbá, mivel a javaslat az irányítás és jelentéstétel kérdéseire helyezi a hangsúlyt, a tervek szerint egy irányítással és jelentéstétellel foglalkozó, nemzeti felügyeleti hatóságokból álló szakértői csoportot kell létrehozni, amelynek koordinációját és adminisztratív teendőit az EIOPA látja el.

Mindezen feladatok teljes becsült személyzeti szükséglete éves teljes munkaidős egyenértékben kifejezve 7 fő. A fenti hét alkalmazott közül négy a fent említett, Bizottságnak nyújtandó tanácsadás előkészítésével és ajánlások kidolgozásával, egy az új irányítási és átláthatósági munkacsoport adminisztrációjával és koordinációjával, kettő pedig a végrehajtás nyomon követésével és a nemzeti hatóságok közötti ellentétek megoldásával foglalkozna. Ezen álláshelyeknek létszámtervi álláshelyeknek kell lenniük, mivel ilyen szakirányú feladatkörökre nehéz szerződéses alkalmazottakat felvenni, a nemzeti hatóságok pedig egyre nehezebben tudnak kirendelt nemzeti szakértőket biztosítani.

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

ü  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

ü  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

Megjegyzés:

A javaslat nem teszi szükségessé további humán- és adminisztratív erőforrások igénybevételét a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóságnál. A jelenleg a 2003/41/EK irányelv nyomon követésére használt erőforrások továbbra is ezzel fognak foglalkozni.

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

ü  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[58].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

Megjegyzés:

„A decentralizált ügynökségek emberi és pénzügyi erőforrásainak 2014–2020 közötti időszakra történő programozása” című, 2013. július 10-i COM(2013) 519 bizottsági közlemény megállapítja a Bizottság decentralizált ügynökségekre – köztük az EIOPA-ra – vonatkozó erőforrásterveit a következő többéves pénzügyi keretre. A közlemény 2014-ig az EIOPA-t „induló szakaszban” lévő ügynökségnek sorolja be. A közlemény 5.1.2. szakasza szerint az EIOPA összes álláshelyének száma a 2013-as 80-ról 2020-ra 112-re nő.  A költségvetési hatóság EIOPA-ra vonatkozó megállapodása 2014-ben 87 létszámtervi álláshelyet tesz lehetővé. E jogalkotási javaslat várhatóan 2015-ben lép hatályba, az e pénzügyi kimutatásban szereplő 7 létszámtervi álláshelyet pedig várhatóan 2015 folyamán különböző időpontokban töltik be, és azokat beleszámítják a 2014–2017 közötti időszakra már tervezett további álláshelyekbe.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || Összesen

Hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok a tagállamokban || 0,277 || 0,554 || 0,554 || 0,554 || 0,554 || 0,554 || 3,049

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || 0,277 || 0,554 || 0,554 || 0,554 || 0,554 || 0,554 || 3,049

* E becslések egy AD tisztviselő 132 000 EUR összegű éves átlagköltségén alapulnak. A becslések szerint a 7 szóban forgó álláshelyet 2015 folyamán különböző időpontokban töltik be, így az összköltség a 7 teljes munkaidős alkalmazott egész éves költségének fele. Az összegek alapja az EIOPA-ra vonatkozó rendeletben szereplő, aktuális finanszírozási mechanizmus (tagállamok: 60 %, Közösség: 40 %).

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

ü  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

¨         a saját forrásokra gyakorol hatást

¨         az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[59]

(b) Év N || (c) Year N+1 || N. év || N+1. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

… jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

Javasolt létszámterv

Tisztségcsoport és besorolási fokozat || Ideiglenes álláshelyek

AD16 ||

AD15 ||

AD14 ||

AD13 ||

AD12 ||

AD11 ||

AD10 || 1

AD9 || 1

AD8 || 1

AD7 || 2

AD6 || 1

AD5 || 1

||

AD összesen || 7

[1]               HL L 235., 2003.9.23., 10. o.

[2]               Olyan rendszerekről van szó, amelyekben a járulék szintje van előre meghatározva, nem pedig a végső ellátás. Az egyes tagok befektetési és élettartam-kockázatot viselnek, és gyakran hoznak döntést arról, miként lehetne enyhíteni e kockázatokat.

[3]               Ld. pl. a Bizottság nyugdíjakról szóló zöld könyvének 5. kérdésére adott válaszokat (http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=700&langId=en&consultId=3&visib=0&furtherConsult=yes); Hewitt Associates (2010), „Feasibility Study for Creating an EU Pension Fund for Researchers Prepared for the European Commission Research Directorate-General” („Megvalósíthatósági tanulmány a kutatók uniós nyugdíjalapjának létrehozásáról” – Európai Bizottság Kutatási Főigazgatóság számára); Centre for European Economic Research, Expert Survey on the future of DC pension plans in Europe (A befizetésekkel meghatározott nyugdíjakra vonatkozó tervek jövője – szakértői felmérés) 2009, 128. o.

[4]               2010 óta a Bizottság a kutatók munkáltatóinak képviselőivel azon munkálkodik, hogy több országra és több munkáltatóra kiterjedő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt hozzon létre. A kutatók számára létrehozandó páneurópai nyugdíjalapnak az a célja, hogy megfelelő és fenntartható foglalkoztatói nyugellátást biztosítson az EGT területén a mobil és a nem mobil kutatók számára.

[5]               Ld. például az Európai Parlament Bizottsághoz intézett, 2013. március 4-i kérdését (E-002485-13) azon projekttel kapcsolatban, hogy Hollandiában egy határokon átnyúló foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt hoznak létre ausztriai tagok és ellátottak számára.

[6]               A példák között említhetjük pl. a következőket: a luxemburgi SEPCAV (Société d’épargne-pension à capital variable) és ASSEP (Association d’épargne-pension), a belgiumi OFP (Organization for Financing Pensions), továbbá a hollandiai PPI (Premium Pension Institutions).

[7]               A holland központi bank például azt jelentette, hogy a válság kitörése óta 68 foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény kényszerült arra, hogy 2013 áprilisában csökkentse a nyugdíjjogosultságokat; ez 300 000 személyt érintett (DNB, 2013, Five years in the pensions sector: curtailment and indexation in perspective). Az Egyesült Királyságban a nyugdíjvédelmi alap átveheti a fizetésképtelenné váló foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket, de ebben az esetben a nyugdíjjogosultságok 10%-kal csökkennek.

[8]               COM (2012) 55 final, 2012.2.16.

[9]               COM(2013) 150 final, 2013.3.25.

[10]             EIOPA, "Report on QIS on IORPs", 2013.7.4.

[11]             COM(2010) 2020 végleges, 2010.3.3.

[12]             HL L 335., 2009.12.17., 1. o.

[13]             Az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelv (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.)

[14]             A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv.

[15]             COM(2010) 301 végleges, 2010.6.2.

[16]             COM(2010) 365 végleges, 2010.7.7.

[17]             A konzultáció összefoglalása az alábbi weboldalon található: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=333&langId=en.

[18]             EIOPA-CP-11/001, 2011.7.8.

[19]             Az EIOPA tanácsával kapcsolatos konzultációkra adott válaszok az alábbi weboldalon találhatók: https://eiopa.europa.eu/consultations/consultation-papers/2011-closed-consultations.

[20]             HL L 331., 2010.12.15., 120. o.

[21]             HL L 145., 2013.5.31., 1. o.

[22]             Például az intézmény és a támogató vállalkozás székhelye A tagállamban található, a nyugdíjkonstrukcióra viszont a B tagállam szociális és munkajogát kell alkalmazni.

[23]             Az áthelyezés előtti székhely szerinti tagállam az áthelyezést követően fogadó tagállam lesz.

[24]             A 17. kezdeményezés szerint „a Bizottság ösztönözni fogja az olyan nyugdíj-nyomonkövetési szolgáltatások kifejlesztését, amelyek segítségével az emberek nyomon tudják majd követni a különböző munkahelyeken szerzett nyugdíjjogosultságaikat. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló irányelv felülvizsgálata és a nyugdíjjogosultságok hordozhatóságára vonatkozó irányelv-javaslat keretében mérlegeli, hogyan lehetne a nyugdíjak nyomon követéséhez szükséges információkat biztosítani, és támogatja a határokon átnyúló nyomon követésre irányuló kísérleti projektet.”

[25]             OECD Roadmap for the good design of defined contribution pension plans (Az OECD ütemterve a befizetésekkel meghatározott nyugdíjakra vonatkozó tervek megfelelő kialakításához), 2012, június.

[26]                    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 235., 2003.9.23., 10. o.)

[27]             Lásd az I. melléklet A. részét.

[28]             HL L 283., 1980.10.28., 23. o.

[29]             Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

[30]             Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.)

[31]             Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

[32]             HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

[33]             A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról (HL L 149., 1971.7.5., 2. o.). A legutóbb az 1386/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 187., 2001.7.10., 1. o.) módosított rendelet.

[34]             Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 883/2004/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.)

[35]             A Tanács 1972. március 21-i 574/72/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 74., 1972.3.27., 1. o.). A legutóbb a 410/2002/EK tanácsi rendelettel (HL L 62., 2002.3.5., 17. o.) módosított rendelet.

[36]             Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1.o.).

[37]             Az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1973. július 24-i 73/239/EGK első tanácsi irányelv (HL L 228., 1973.8.16., 3. o.). A legutóbb a 2002/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 77., 20.03.2002, 17. o.) módosított irányelv.

[38]             Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelv (HL L 375., 1985.12.31., 3. o.). A legutóbb a 2001/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 41., 13.02.2002, 35. o.) módosított irányelv.

[39]             Az értékpapír-befektetési szolgáltatásokról szóló, 1993. május 10-i 93/22/EGK tanácsi irányelv (HL L 141., 1993.6.11., 27. o.). A legutóbb a 2000/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 290., 17.11.2000, 27. o.) módosított irányelv.

[40]             A hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 126., 2000.5.26., 1. o.). A legutóbb a 2000/28/EK irányelvvel (HL L 275., 2000.10.27., 37. o.) módosított irányelv.

[41]             Az életbiztosításról szóló, 2002. november 5-i 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 345., 2002.12.19., 1. o.).

[42]             Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.)

[43]             Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32.o.).

[44]             Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

[45]             Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26.i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

[46]             HL L 331., 2010.12.15., 48. o.

[47]             Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK rendelete a hitelminősítő intézetekről (HL L 302., 2009.11.17., 1. o.).

[48]             Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

[49]             HL L 3, 2004.7.3., 34. o..

[50]             HL

[51]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[52]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre történő hivatkozások a BudgWeb holnapon érhetők el: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[53]             Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

[54]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[55]             Tagjelölt országok, és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[56]             E becslések egy AD tisztviselő 132,000 EUR összegű éves átlagköltségén alapulnak. A becslések szerint a 7 szóban forgó álláshelyet 2015 folyamán különböző időpontokban töltik be, így az összköltség a 7 teljes munkaidős alkalmazott egész éves költségének fele. Az összegek alapja az EIOPA-ra vonatkozó rendeletben szereplő, aktuális finanszírozási mechanizmus (tagállamok: 60 %, Közösség: 40 %).

[57]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[58]             Lásd a 2007–2013-as időszakra szóló intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[59]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

I. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv és módosításainak listája (hivatkozás a 79. cikkben)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/41/EK irányelve HL L 235., 2003.9.23., 10. o. || ||

|| Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve HL L 335., 2009.12.17., 1. o. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve HL L 331., 2010.12.15., 120. o. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/14/EU irányelve HL L 145., 2013.5.31., 1. o. || Csak a 303. cikk Csak a 4. cikk Csak a 62. cikk Csak az 1. cikk

B. rész

Az irányelv nemzeti jogba való átültetésére és alkalmazására előírt határidők listája (hivatkozás a 79. cikkben)

Irányelv || Átültetés határideje || Az alkalmazás kezdete

2003/41/EK 2009/138/EK 2010/78/EU 2011/61/EU 2013/14/EU || 2005.9.23. 2015.3.31. 2011.12.31. 2013.7.22. 2014.12.21. || 2005.9.23. 2016.1.1. 2011.12.31. 2013.7.22. 2014.12.21.

_____________

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2003/41/EK irányelv || Ezen irányelv

1. cikk 2. cikk 3. cikk 4. cikk 5. cikk 6. cikk, a) és b) pont 6. cikk, c) pont 6. cikk, d)–h) pont 6. cikk, i) pont 6. cikk, j) pont 7. cikk 8. cikk 9. cikk, (1) bekezdés, a) pont 9. cikk, (1) bekezdés, b) és c) pont 9. cikk, (1) bekezdés, d) pont 9. cikk, (1) bekezdés, e) pont 9. cikk, (2) bekezdés 9. cikk, (3) bekezdés 9. cikk, (5) bekezdés 20. cikk, (1)-(9) bekezdés 20. cikk, (10) bekezdés 15. cikk, (1)-(5) bekezdés 15. cikk, (6) bekezdés 16. cikk 17. cikk 17a. cikk, (1)-(4) bekezdés 17a. cikk, (5) bekezdés 17b. cikk 17c. cikk 17d. cikk 18. cikk, (1) bekezdés 18. cikk, (1 a) bekezdés 18. cikk, (2)-(4) bekezdés 18. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés 18. cikk, (5) bekezdés, második és harmadik albekezdés 18. cikk, (6) bekezdés 18. cikk, (7) bekezdés 10. cikk 12. cikk 9. cikk, (4) bekezdés 19. cikk, (1) bekezdés 19. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés 19. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés 19. cikk, (3) bekezdés 11. cikk, (1) bekezdés 9. cikk, (1) bekezdés, f) pont 11. cikk, (2) bekezdés, a) pont 11. cikk, (2) bekezdés, b) pont 11. cikk, (3) bekezdés 11. cikk, (4) bekezdés, a) és b) pont 11. cikk, (4) bekezdés, c) és d) pont 14. cikk, (1) bekezdés 14. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés 14. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés 14. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés 14. cikk, (3) bekezdés 14. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés 14. cikk, (5) bekezdés 13. cikk, (1) bekezdés, a) pont 13. cikk, (1) bekezdés, b)–d) pont 13. cikk, (2) bekezdés 20. cikk, (11) bekezdés, első albekezdés 20. cikk, (11) bekezdés, második albekezdés 20. cikk, (11) bekezdés, harmadik és negyedik albekezdés 21. cikk, (1) és (2) bekezdés 21. cikk, (2a) bekezdés 21. cikk, (3) bekezdés 21a. cikk 21b. cikk 22. cikk 23. cikk 24. cikk || 1. cikk 2. cikk 3. cikk 4. cikk 5. cikk 6. cikk, a) és b) pont 6. cikk, c) pont 6. cikk, d)–h) pont 6. cikk, i) pont 6. cikk, j)–p) pont 7. cikk 8. cikk 9. cikk 10. cikk 11. cikk, (1) bekezdés 11. cikk, (2) bekezdés 12. cikk, (1)-(8) bekezdés 12. cikk, (9) bekezdés 12. cikk, (10) bekezdés 13. cikk 14. cikk, (1)-(5) bekezdés 15. cikk 16. cikk 17. cikk, (1)-(4) bekezdés 18. cikk 19. cikk 20. cikk, (1) bekezdés 20. cikk, (2) bekezdés 20. cikk, (3)-(5) bekezdés 20. cikk, (6) bekezdés, első albekezdés 20. cikk, (6) bekezdés, második albekezdés 20. cikk, (7) bekezdés 20. cikk, (8) bekezdés 21. cikk 22. cikk 23. cikk 24. cikk 25. cikk 26. cikk 27. cikk 28. cikk 29. cikk 30. cikk 31. cikk 32. cikk 33. cikk, (1) bekezdés 33. cikk, (2)-(7) bekezdés 34. cikk 35. cikk, (1) és (2) bekezdés 35. cikk, (3) bekezdés 35. cikk, (4) bekezdés 35. cikk, (5)-(8) bekezdés 36. cikk 37. cikk 38. cikk, (1) bekezdés 38. cikk, (2) bekezdés 39. cikk, (1) bekezdés 39. cikk, (2) bekezdés 39. cikk, (3) bekezdés 39. cikk, (4) bekezdés 40. cikk 41. cikk 42. cikk 43. cikk 44. cikk 45. cikk 46. cikk 47. cikk 48. cikk 49. cikk 50. cikk 51. cikk 52. cikk 53. cikk 54. cikk 55. cikk 56. cikk 57. cikk 58. cikk, (1) bekezdés 58. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont 59. cikk 60. cikk 61. cikk 62. cikk, (1) bekezdés 62. cikk, (2) bekezdés 62. cikk, (3) bekezdés 62. cikk, (4) bekezdés 62. cikk, (5) bekezdés 62. cikk, (6) bekezdés 62. cikk, (7) bekezdés 63. cikk 64. cikk, (1) bekezdés, a) pont 64. cikk, (1) bekezdés, b)–f) pont 64. cikk, (2) bekezdés 65. cikk 66. cikk 67. cikk 68. cikk 69. cikk 70. cikk 71. cikk 72. cikk, (1) bekezdés 72. cikk, (2) bekezdés 73. cikk, (1) és (2) bekezdés 73. cikk, (3) bekezdés 73. cikk, (4) bekezdés 74. cikk 75. cikk 76. cikk 77. cikk 78. cikk 79. cikk 80. cikk 81. cikk

_____________