52010DC0103

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.3.17.

COM(2010)103 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Kétéves jelentés a hagyományos AKCS-banánszállítók számára létrehozott különleges segítségnyújtási keretről

SEC(2010)331

BEVEZETÉS

A hagyományos AKCS-banánszállítók számára 1999-ben hoztak létre különleges segítségnyújtási keretet annak érdekében, hogy segítsék e szállítók alkalmazkodását a változó nemzetközi versenyhez. A segítségnyújtási keret 2008 decemberében hatályát vesztette. A segítségnyújtási keret 12 hagyományos banánszállító országot célzott meg: Belize, Kamerun, Zöld-foki-szigetek, Elefántcsontpart, Dominika, Grenada, Jamaica, Madagaszkár, Saint Lucia (a továbbiakban: St. Lucia), Saint Vincent és Grenadine-szigetek (a továbbiakban: St. Vincent), Szomália és Suriname. A különleges segítségnyújtási keretből összesen 376 millió EUR támogatást nyújtottak.

E támogatásnak kétféle célkitűzése lehetett: vagy a hagyományos AKCS-banántermelők versenyképességének növelése, vagy pedig – ahol ez már nem volt megvalósítható – a diverzifikáció támogatása. E célkitűzéseket olyan projekteken keresztül kellett elérni, amelyek a következőkre irányultak:

- a termelékenység növelése,

- a minőség javítása,

- az EU minőségi szabványainak megfelelő termelés és marketing elősegítése,

- az értékesítés javítására, valamint (a tisztességes kereskedelmet is magukban foglaló) környezetbarát termelési módszerekre összpontosító termelői szervezetek létrehozása,

- olyan marketingstratégiák kidolgozása, amelyek megfelelnek az EU közös piacszervezési követelményeinek,

- a termelők támogatása a (tisztességes kereskedelmet is magukban foglaló) környezetbarát termelési módszerek kidolgozásában,

- a diverzifikáció támogatása ott, ahol az ágazat versenyképességének növekedése nem tartható fenn.

Az országoknak elkülönített éves allokációkat a harmadik országok szállítóihoz viszonyított versenyképességi különbség, valamint a banántermelésnek az egyes AKCS-országok gazdaságában betöltött szerepe alapján állapították meg[1]. Az éves költségvetés 44,5 millió EUR-ról (1999) fokozatosan 29,2 millió EUR-ra (2008) csökkent. 2003-ig az allokációs arányokat úgy alakították ki, hogy a versenyképességi szempontból nagyobb hátrányban lévő országok több támogatást kapjanak. 2004-től kezdve csökkentési együttható jutalmazta azokat az országokat, amelyeknek sikerült javítaniuk versenyképességüket.

JOGALAP

A Tanács 1999. április 22-én elfogadta a hagyományos AKCS-banánszállítók számára különleges segítségnyújtási keret létrehozásáról szóló 856/1999/EK rendeletet[2]. A Bizottság 1999. július 22-én elfogadta az e rendelet végrehajtására irányuló részletes szabályok megállapításáról szóló 1609/1999/EK rendeletet[3].

2007-ben és 2008-ban a költségvetési tétel 28,67 millió EUR-t, illetve 29,226 millió EUR-t tartalmazott. Az országoknak járó összegeket rögzítő határozatokat a Bizottság 2007. április 23-án[4] és 2008. április 21-én[5] fogadta el.

A tanácsi rendelet 9. cikke meghatározza, hogy „ 2000. december 31-ig, és ettől kezdődően minden második évben a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács részére jelentést terjeszt elő e rendelet működéséről, megfelelő esetben javaslatokkal kiegészítve .” Ez a jelentés 2007-re és 2008-ra vonatkozik[6], és bizottsági szolgálati munkadokumentum kapcsolódik hozzá.

PIACI ADATOK

Az Európai Unió (EU) a világ legnagyobb banánfogyasztója és -importőre. 2007-hez viszonyítva 2008-ban 5 416 449 tonna banánt fogyasztottak az EU-ban, ami 3,5 %-os növekedést jelent. Ebből 4 848 889 tonnát (+3,7 %) importáltak harmadik országokból, és 567 560 tonna (+2,3 %) származott uniós termelésből. 2008-ban az USA 3 976 146 tonna banánt importált, ami 0,7 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Az USA szinte az összes banánt Közép- és Dél-Amerikából importálta (az AKCS-banán a teljes import 0,003 %-át tette ki).

Az EU banánpiacát a legnagyobb kedvezményben részesülő (a továbbiakban: MFN) országok (főként közép- és dél-amerikai országok), afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni (a továbbiakban: AKCS) országok, valamint hazai termelők látják el.

2008-ban az uniós fogyasztás 72,5 %-a volt MFN-banán, 17 %-a AKCS-banán, míg 10,5 %-a uniós termelésből származott. A legnagyobb MFN-banánszállítók Ecuador, Kolumbia és Costa Rica voltak 1 328 033, 1 278 133, illetve 893 395 tonna importtal. Ugyanebben az évben a legfőbb AKCS-szállító Kamerun, Elefántcsontpart és a Dominikai Köztársaság voltak, melyek 279 530, 216 583, illetve 170 396 tonnát exportáltak.

A Zöld-foki-szigetek, Grenada, Madagaszkár és Szomália már nem exportál banánt az EU-ba.

AZ EU KERESKEDELMI RENDSZERE

2006. január 1-je óta az EU 176 EUR/tonna legnagyobb kedvezményes vámtarifát alkalmaz a banánimportra, összhangban az EU arra vonatkozó kötelezettségvállalásával, hogy a korábbi kvótarendszerről áttér a kizárólag vámtarifát alkalmazó rendszerre. Az importra alkalmazott új rendszert nyomon követő statisztikák azt mutatják, hogy megmaradtak a piacra lépés feltételei, miközben nőtt az import.

Ebben az időszakban a legkevésbé fejlett (LDC) országokból származó banán vám- és kvótamentesen léphetett az EU piacára a „fegyver kivételével mindent” (EBA) kezdeményezés keretében. 2008. január 1-je óta ugyanez alkalmazandó az olyan megállapodást megkötött AKCS-országokból származó banánra, amely gazdasági partnerségi megállapodást (GPM) hoz létre vagy ahhoz vezet. Valamennyi olyan nem LDC AKCS-ország, amely 2007-ben banánt exportált, ideiglenes vagy teljes GPM-et parafált vagy írt alá.

PÉNZÜGYI HATÁROZATOK

2007-es költségvetési tétel

A finanszírozási javaslatok jóváhagyását követően 12 finanszírozási megállapodást írtak alá 2008 elején 28,67 millió EUR értékben (1. táblázat).

A források mintegy 42 %-át a banánexport ágazat versenyképességének javítására szánták 4 kedvezményezett országban, 58 %-át pedig diverzifikációra 8 kedvezményezett országban (1. és 2. ábra).

2008-as költségvetési tétel

A finanszírozási javaslatok jóváhagyását követően 12 finanszírozási megállapodást írtak alá 2009 elején 29,23 millió EUR értékben (1. táblázat).

1. táblázat: „Az AKCS-országok banántermelőinek támogatása” 21 06 05. költségvetési tétel (korábbi B7-8710. tétel) |

1999 – 2008 |

Az összes ország | Év | Allokáció (EUR) | Kötelezettségvállalások (EUR) | Kifizetések (EUR) | RAC (EUR) | RAC % | RAL (EUR) | RAL % |

1999 | 44 500 000.00 | 43 475 608.78 | 42 095 728.17 | 1 024 391.22 | 2% | 2 404 271.83 | 5% |

2000 | 44 075 000.00 | 39 934 158.83 | 33 462 635.64 | 4 140 841.17 | 9% | 10 612 364.36 | 24% |

2001 | 43 000 000.00 | 40 483 859.31 | 34 977 171.91 | 2 516 140.69 | 6% | 8 022 828.09 | 19% |

2002 | 44 000 000.00 | 36 181 040.48 | 22 480 047.18 | 7 818 959.52 | 18% | 21 519 952.82 | 49% |

2003 | 40 000 000.00 | 37 249 522.44 | 23 573 857.92 | 2 750 477.56 | 7% | 16 426 142.08 | 41% |

2004 | 37 290 000.00 | 35 385 028.32 | 20 854 670.49 | 1 904 971.68 | 5% | 16 435 329.51 | 44% |

2005 | 34 500 000.00 | 32 725 797.76 | 12 574 525.20 | 1 774 202.24 | 5% | 21 925 474.80 | 64% |

2006 | 30 690 000.00 | 13 496 220.72 | 4 420 564.68 | 17 193 779.28 | 56% | 26 269 435.32 | 86% |

2007 | 28 670 000.00 | 2 089 406.00 | 711 961.00 | 26 580 594.00 | 93% | 27 958 039.00 | 98% |

2008 | 29 226 000.00 | 0.00 | 0.00 | 29 226 000.00 | 100% | 29 226 000.00 | 100% |

Allokáció (EUR) | Kötelezettségvállalások (EUR) | Kifizetések (EUR) | RAC (EUR) | RAC % | RAL (EUR) | RAL % |

Belize | 27 719 000 00 | 21 749 415.38 | 15 959 198.62 | 5 969 584.62 | 22% | 11 759 801.38 | 42% |

Jamaica | 42 625 000.00 | 34 656 171.84 | 27 664 349.83 | 7 968 828.16 | 19% | 14 960 650.17 | 35% |

Dominika | 52 503 000.00 | 39 472 434.09 | 22 441 384.45 | 13 030 565.91 | 25% | 30 061 615.55 | 57% |

St. Lucia | 71 623 000.00 | 50 239 673.65 | 33 004 820.80 | 21 383 326.35 | 30% | 38 618 179.20 | 54% |

St. Vincent | 51 093 000.00 | 41 290 569.20 | 23 600 296.00 | 9 802 430.80 | 19% | 27 492 704.00 | 54% |

Grenada | 5 500 000.00 | 3 887 119.97 | 3 224 044.47 | 1 612 880.03 | 29% | 2 275 955.53 | 41% |

Suriname | 21 767 000.00 | 16 315 936.67 | 12 176 565.69 | 5 451 063.33 | 25% | 9 590 434.31 | 44% |

Elefántcsontpart | 34 546 000.00 | 22 655 888.96 | 15 333 367.71 | 11 890 111.04 | 34% | 19 212 632.29 | 56% |

Szomália | 13 698 000.00 | 12 350 524.26 | 9 301 680.17 | 1 347 475.74 | 10% | 4 396 319.83 | 32% |

Zöld-foki-szigetek | 4 100 000.00 | 1 053 727.00 | 776 332.15 | 3 046 273.00 | 74% | 3 323 667.85 | 81% |

Madagaszkár | 3 500 000.00 | 2 000 000.00 | 1 800 000.00 | 1 500 000.00 | 43% | 1 700 000.00 | 49% |

VÉGÖSSZEG | 375 951 000.00 | 281 020 642.64 | 195 151 162.19 | 94 930 357.36 | 25.3% | 180 799 837.81 | 48.1% |

A HATÁS NYOMON KÖVETÉSE

Általános rész

2008-ban rendeltek meg egy külső értékelést, amely 2009 első negyedévére fejeződött be, és melynek keretében 8 országban folytak kiküldetések (Belize, Kamerun, Elefántcsontpart, Dominika, Jamaica, St. Lucia, St. Vincent és Suriname). A jelentésben szereplő, a Karib-térség keleti részére vonatkozó eredmények általában véve arra a négy országra is vonatkoznak, amelyeket nem kerestek fel.

A folyamatban lévő programokat a következők alapján értékelték:

- A célkitűzések relevanciája és érvényessége

- Az egyes országok középtávú válaszadási stratégiájának érvényessége

- A különleges segítségnyújtási keret hatékonysága és eredményessége

- A tervezett fellépések eredményei és hatása az exportáló banántermelők versenyképességére

- A tervezett diverzifikációs tevékenységek eredményei és hatása a (korábbi) banántermelőkre és a (korábbi) banánágazati dolgozókra

- A programok fenntarthatósága

Az országstratégiák relevanciája

A versenyképesség javítását célzó stratégiák relevánsnak bizonyultak, továbbá egyértelműek és teljesíthetőek voltak azokban az országokban, amelyek 1. erős elkötelezettséget mutattak e cél iránt; 2. kedvező agronómiai tulajdonságokkal rendelkeztek; 3. ágazataik már jelentős kereskedelmi struktúrákkal rendelkeztek, valamint 4. abban a helyzetben voltak, hogy banánágazatukat több technológiát igénylő és piacképesebb ágazattá tudták átalakítani (Belize, Kamerun, Elefántcsontpart, Suriname, valamint – eleinte – Jamaica). A különleges segítségnyújtási kerethez kapcsolódó programjaik a termelékenység javítását helyezték előtérbe, javították a termékek minőségét és környezetbarát jellegét, szakképzést biztosítottak, ösztönözték a piaci rések kihasználását stb. Stratégiáik felismerték a piaci körülmények és szükségletek változásait is.

[pic]

A sikeres diverzifikáció makro-, közép- és mikroszintű kezdeményezésekből indul ki. A országok gazdaságdiverzifikációs menetrendjei nem voltak konkrétak, több ágazatot is lefedtek, valamint különböző prioritásokkal és időtartammal rendelkeztek; A programok előnyére szolgált volna a világosabb iránymutatás.

A diverzifikációval kapcsolatban a következőket állapította meg az értékelés:

- Túl sok projektet és programot terveztek/ hajtottak végre (pl. 2008-ban St. Lucián 64 projekt volt folyamatban, melyek összértéke 69 millió EUR volt).

- Túl sok területet céloztak meg, pl. a turizmust, az utakat, a magánszektor fejlesztését és a mezőgazdaság fejlesztését; ezáltal csökkent annak az esélye, hogy bármelyik területet jelentős hatások érjék.

Hatás

A banánipar nagyon fontos szerepet játszik Belize-ben, Kamerunban, Elefántcsontparton, Dominikán, Jamaicán, Surinameban, St. Lucián és St. Vincenten. Dominikán, St. Lucián és St. Vincenten a banánexport 2006-ban az ország teljes exportjának 18,1 %-át, 19,7 %-át, illetve 22,3 %-át tette ki (FAO 2008). Összehasonlításképpen: a banánszektor Kamerun és Elefántcsontpart exportjának 9 %-át, illetve 7 %-át biztosította.

A különleges segítségnyújtási kerethez kapcsolódó programok értékes hozzájárulást jelentettek Belize, Kamerun, Elefántcsontpart és Suriname versenyképességének javításához azáltal, hogy a liberalizáltabb környezetben nagyobb túlélési esélyt kínáltak számukra.

A hagyományos karib-tengeri szállítók aránya az összes AKCS-banánimport 1992. évi 52,3 %-áról 2008-ra 13 %-ra csökkent. Ezzel egy időben az afrikai import az összes AKCS-banán 1992. évi 37,4 %-áról 2008-ra 59%-ra nőtt, továbbá a Dominikai Köztársaságból (amely nem kedvezményezettje a különleges segítségnyújtási keretnek) és Belize-ből származó export az összes AKCS-banán 10 %-áról 28 %-ra nőtt 1992 és 2008 között.

Suriname esete igazi sikertörténet. Többek közt a különleges segítségnyújtási keretnek is köszönhetően az iparág újjáéledt és hatékony exportőrré vált. Így Suriname az egyetlen olyan hagyományos AKCS-termelő, amely az export növekedését könyvelhette el 2006 és 2008 között.

Az értékelő jelentés szerint rövid és középtávon várhatóan fenntarthatók lesznek a tevékenységek. Az, hogy Belize, Kamerun, Elefántcsontpart és Suriname más vámütemezés mellett is versenyképes maradhat-e, szinte teljes mértékben attól függ, hogy kapacitásaik lehetővé teszik-e termelékenységük növelését 2009-et követően is.

Még túl korai lenne megbizonyosodni afelől, hogy a különleges segítségnyújtási keretből nyújtott támogatás milyen hatással volt a gazdasági stabilitásra és a diverzifikációra, mivel az allokációknak csupán mintegy 50 %-át fizették ki 2008 végéig. A nagyobb diverzifikációs beruházásokat fizikai infrastruktúrával kapcsolatos tevékenységekbe eszközölték (utak, épületek stb.), melyek esetében szintén jelentős idő fog eltelni addig, amíg ezek az eszközök hatékonyan felhasználhatók lesznek.

A hatást nem lehetett számszerűsíteni, mivel 1. az EK finanszírozási szabályai miatt lassabban teljesítették a kifizetéseket, valamint a különleges segítségnyújtási keretből 2003 és 2005 között finanszírozott tevékenységek mintegy felének határidejét meghosszabbították; 2. az objektív módon ellenőrizhető mutatókat néhány országban, pl. Elefántcsontparton és Kamerunban nem dolgozták ki megfelelően, és nem lehetett őket felhasználni a hatás méréséhez, továbbá 3. nem álltak rendelkezésre olyan monitoring és adatgyűjtési rendszerek, melyek lehetővé tették volna a kumulatív információk generálását a várt és/vagy tényleges eredményekről, pl. Belize-ben.

Ugyanakkor a különleges segítségnyújtási keret támogatásának eredményeképpen a kelet-karibi államok most már a sikeres gazdasági diverzifikáció előfeltételeire koncentrálnak. Ezzel új lehetőségek felé mozdulnak el a banántermeléstől való hagyományos függőségüktől, és ez az elmozdulás mára fejlesztési terveik részét képezi.

Az alapvető infrastruktúra erősítése (St. Vincent és Dominika), a vidéki oktatás javítása (Belize), a magánszektor fejlesztése (St. Vincent és St. Lucia), az IKT-oktatás beépítése a tananyagba, a turizmus tervezése és a szociális támogató rendszerek érdekében tett erőfeszítések is eredményekhez vezetnek majd. A diverzifikációt folytató országok mára sokkal elkötelezettebbé váltak azon kapacitásaik kiépítése mellett, amelyek a fenntartható módon történő diverzifikációhoz szükségesek.

A különleges segítségnyújtási keret pozitív hatást gyakorolt a megcélzott népességre és közösségekre azáltal, hogy konkrét szociális beruházásokat támogatott (pl. szociális beruházási alapokat, vidékfejlesztési programokat, az oktatást és az egészségügyet).

A versenyképesség-orientált országokban a banánszektor mára sokkal jobban illeszkedik a piaci követelményekhez, valamint az EU környezetvédelmi politikájához és előírásaihoz. A piac által vezérelt termelési eljárások (pl. az EurepGAP és az ISO 14001) javították a munkakörülményeket az ültetvényeken, javították a talajvédelem kilátásait, és csökkentették a környezetet károsító hatásokat. Az európai tanúsítvány megszerzése érdekében a termelők arra kényszerültek, hogy racionálisabban használják fel az inputanyagokat, és általában véve csökkentsék a mezőgazdasági vegyszerek, csomagolóanyagok, gépek és elektromos áram használatát.

A diverzifikációs kezdeményezések fenntarthatósága attól függ, hogy a kormányok mennyire elkötelezettek amellett, hogy felvegyék ezeket a tevékenységeket az éves költségvetési allokációkba és költségtervekbe. Az értékelés szerint a diverzifikációt folytató országok arra használják fel a különleges segítségnyújtási keret forrásait, hogy kiépítsék nemzeti kapacitásaikat a szélesebb körű és hosszabb távú diverzifikációs kihívások kezelése és célkitűzések megvalósítása érdekében.

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

A Bizottság lépéseket tett arra, hogy a minőség megőrzése mellett felgyorsítsa a végrehajtást, valamint befejezte a különleges segítségnyújtási keret folyamatban lévő projektjei által megkövetelt kiigazításokat, és felülvizsgálta, illetve programozta a 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban jóváhagyott projekteket. A különleges segítségnyújtási keret összes programjának tényleges kifizetései a 2006-os 21 millió EUR-ról 46 millió EUR-ra nőttek 2008-ra. Az összes program kifizetései 2012-re fognak lezárulni (az utólagos értékeléseket és ellenőrzéseket kivéve).

A bizottsági munkadokumentum áttekintést tartalmaz a 2006. évi monitoring- és hatásértékelő jelentésben rögzített ajánlásokról (COGEA, 2006), valamint a megtett lépésekről. A 2008. évi monitoring- és hatásértékelő jelentésben (HTSPE, 2009) szereplő mind a nyolc országban jelentős haladás történt a versenyképességgel és a diverzifikációval kapcsolatos kérdésekben egyaránt.

Előrelépés a versenyképesség javítása és a diverzifikáció növelése felé

A programok jelentős mértékben hozzájárultak a célkitűzések megvalósításához:

1. Javult a versenyképesség Belize-n, Kamerunban, Elefántcsontparton és Suriname-ban, bár a támogatás nem tudta ellensúlyozni a Jamaicán a 2005., 2007. és 2008. évi hurrikán által okozott károkat.

2. Javultak a sikeres gazdasági diverzifikációhoz szükséges kapacitások a Karib-térség keleti részén, illetve a mezőgazdaság diverzifikációjához szükségesek kapacitások Szomáliában (legalábbis ahol sor került monitoringra), a Zöld-foki-szigeteken és Madagaszkáron, bár a teljes hatás még nem számszerűsíthető.

A versenyképesség -orientált országokban a banánágazat mára sokkal jobban illeszkedik a piaci követelményekhez, valamint az EU környezetvédelmi politikájához és előírásaihoz, amivel megteremtődött a fenntartható üzleti fejlődés alapja.

Az előző jelentésben tett ajánlások végrehajtása jelentős javulást eredményezett a végrehajtás minőségében és a határidők betartásában Belize-n, Jamaicán és a Windward-szigeteken. Ez a szempont kevésbé vonatkozott Kamerunra és Elefántcsontpartra, amelyek szélesebb körű finanszírozási forrásokkal rendelkeztek, így kevésbé függtek a támogatástól.

Azokban az országokban, ahol a diverzifikáció volt a prioritás, a hatékonyság rovására ment az összpontosítás hiánya: nagyon sok kis beruházásra került sor, melyek átlagos értéke 1–1,5 millió EUR volt, így korlátozott potenciál állt rendelkezésükre valódi hatás kifejtéséhez. Ezenkívül továbbra is korlátozottak és törékenyek a különböző kezdeményezések közötti kapcsolatok.

A külső értékelés azt ajánlotta, hogy a diverzifikáció mellett elkötelezett AKCS-országok makroszinten tekintsék át a különleges segítségnyújtási keretükből gazdaságdiverzifikációs programjukhoz tett hozzájárulásokat. Ennek az áttekintésnek ki kell térnie az ilyen programok egységességének értékelésére, hozzá kell járulnia az egyes országok diverzifikációs stratégiáinak megfogalmazásához/javításához azáltal, hogy egyértelmű prioritásokat határoz meg többek között a legfontosabb tevékenységek támogatásához és intézményesítéséhez szükséges pénzügyi források mennyisége és forrása terén.

Annak érdekében, hogy javuljon a diverzifikációs programok hatásának monitoringja és értékelése, ajánlott a logikai keretek frissítése és javítása, valamint programmenedzsment-eszközként való használatuk is annak biztosítása érdekében, hogy a végrehajtó ügynökségek folyamatosan szem előtt tartják a várt eredményeket, ezek szellemében dolgoznak, és aktív módon mérik a megállapított mutatókat.

Az AKCS-banánexport fenntarthatósága még mindig törékeny

A versenyképesség fenntarthatóságának esélyei nagyban függnek 1. a folyamatban lévő nemzetközi kereskedelmi tárgyalások kimenetelétől, valamint 2. az országok kapacitásától a termelékenység további fokozására és a költségek megtakarítására.

Néhány ország olyan stratégiát folytatott, amelyek nem értékelték reálisan a nemzetközi piaci helyzet támasztotta kihívásokat, valamint a WTO keretében és bilaterális szinten folytatott kereskedelmi tárgyalások eredményeinek potenciális jövőbeni hatásait. Akkor érhetők el eredmények, ha az országok 1. elkötelezettek a nemzetközi fejleményekhez való igazodás mellett, 2. kedvező agronómiai jellemzőkkel rendelkeznek, valamint 3. ágazataik máris jelentős kereskedelmi szempontú struktúrákkal rendelkeznek.

Továbbra is kihívások állnak a banánexportáló országok előtt. Ezeket együttesen, és nemzetközi támogatás mellett kell kezelniük. A nemzetközi közösség – az EU-t is beleértve – nagyobb jelentőséget tulajdonított annak, hogy támogassa a fejlődő országokat gazdaságuk egésze versenyképességének növelésében, valamint nemzetközi kereskedelmi lehetőségeik jobb kihasználásában. A kereskedelmet támogató uniós segély nemcsak az egyes ágazatokra koncentrál. A siker egyik feltétele, hogy több érdekelt bevonásával készüljenek, illetve frissüljenek a kereskedelem fejlesztésére, valamint a nemzetközi kereskedelmi rendszerekbe való integrációra irányuló stratégiák.

A különleges segítségnyújtási keret végrehajtásának tíz éve lehetővé tette a kedvezményezett országok számára a stratégiai tervezést, és hasznos referenciapont lesz a jövőbeni tevékenységekhez is.

[1] A módszert az 1999. július 22-i 1609/1999/EK bizottsági rendelet részletezi (HL L 190., 1999.7.23., 14. o.).

[2] HL L 108., 1999.4.27., 2. o.

[3] HL L 190., 1999.7.23., 14. o.

[4] A Bizottság C/2007/1744 sz. határozata.

[5] A Bizottság C/2008/1424 sz. határozata.

[6] Az előző jelentés 2005-re és 2006-ra vonatkozott: COM(2006) 806 végleges.

[7] A nagyobb európai kereskedőknél követelmény a minőségi előírásoknak való megfelelés.

[8] A RAC, azaz a még lekötendő eszközök (Remainder to be Contracted) a projekt részére elkülönített alapok azon százalékát jelentik, amelyekhez még nem írtak alá építési, beszerzési, szolgáltatási vagy támogatási szerződést, illetve a programokra vonatkozó becslést.

[9] A RAP, azaz a fennmaradó kifizetések (Remainder to be Paid) az alapok azon százalékát jelenti, amelyeket már elkülönítettek vagy amelyekre vonatkozóan már szerződést kötöttek, de kifizetésük vagy folyósításuk még nem történt meg.

[10] A RAL azaz a fennálló kötelezettségvállalás (Remainder to be Liquidated) a program számára lekötött alapok azon százalékát jelenti, amelyet még nem fizettek ki. Ide tartoznak a meglévő végrehajtási szerződésekre vonatkozó, még fennmaradó kifizetések (RAP).