EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32006R1717

Az Európai Parlament és a Tanács 1717/2006/EK rendelete ( 2006. november 15. ) a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

OJ L 327, 24.11.2006, p. 1–11 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Bulgarian: Chapter 11 Volume 050 P. 215 - 225
Special edition in Romanian: Chapter 11 Volume 050 P. 215 - 225

No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2013

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1717/oj

24.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1717/2006/EK RENDELETE

(2006. november 15.)

a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 179. cikke (1) bekezdésére és 181a. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1)

A Közösség fontos részt vállal a harmadik országok számára biztosított gazdasági, pénzügyi, technikai, humanitárius és makrogazdasági segítségnyújtásban. Az emberi és gazdasági fejlődés számára stabil feltételek biztosítása, valamint az emberi jogok, a demokrácia és az alapvető szabadságjogok elősegítése az Európai Unió (a továbbiakban: az EU) külső fellépéseinek egyik legfontosabb célja marad, amelyhez hozzájárulnak a Közösség külső támogatási eszközei. Az EU külső fellépésének hatékonyságáról szóló 2004. novemberi következtetéseikben a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői leszögezték, hogy „a béke, a biztonság és a stabilitás, valamint az emberi jogok, a demokrácia és a jó kormányzás elengedhetetlen eleme a fenntartható gazdasági fejlődésnek és a szegénység felszámolásának”.

(2)

Az Európai Tanács által jóváhagyott, az erőszakos cselekmények megelőzésére vonatkozó EU-program „a konfliktusmegelőzés elérése iránti európai uniós politikai elkötelezettséget mint az EU külső kapcsolatainak egyik fő célját” emeli ki, valamint megállapítja, hogy a fejlesztési együttműködési eszközök hozzájárulhatnak e cél eléréséhez és az EU globális szerepvállalása továbbfejlesztéséhez.

(3)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az EK-Szerződés) 177. és 181a. cikkében foglalt célok elérése érdekében az e rendelet értelmében hozott intézkedések kiegészíthetik az EU által az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: az EU-Szerződés) V. címe keretében elfogadott közös kül- és biztonságpolitikai célok megvalósítását célzó intézkedéseket és VI. címe keretében elfogadott intézkedéseket, és azokkal összhangban kell állniuk. A Tanács és a Bizottság hatáskörének megfelelően együttműködik az összhang biztosításáért.

(4)

A Tanács és a Tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság által 2005. november 22-én elfogadott és az Európai Tanács által 2005. december 15–16-án üdvözölt európai konszenzus a fejlesztésről kijelenti, hogy a Közösség, egyes intézményei hatáskörén belül, átfogó megelőző megközelítést dolgoz ki az államok sebezhetősége, konfliktusok, természeti katasztrófák és más típusú válságok esetére, és ehhez a célhoz e rendelet is hozzájárul.

(5)

Az Európai Tanács 2003. december 12-én jóváhagyta az európai biztonsági stratégiát.

(6)

A terrorizmus leküzdéséről szóló 2004. március 25-i európai tanácsi nyilatkozat a terroristaellenes céloknak a külső támogatási programokba való integrálására hív fel. Ezenfelül az EU 2000. március 27-én elfogadott, a szervezett bűnözés megelőzéséről és ellenőrzéséről szóló millenniumi stratégiája a harmadik országokkal való szorosabb együttműködésre szólít fel.

(7)

A válság utáni stabilizáció integrált átmeneti stratégiákra alapozott, tartós és rugalmas elkötelezettséget igényel a nemzetközi közösség részéről, különösen a válság utáni első esztendőben.

(8)

A válsághelyzetek és a politikai instabilitás idején alkalmazott támogatási programok végrehajtása a döntéshozatal és a költségvetés elosztása rugalmasságának biztosítása érdekében különös intézkedéseket kíván meg, illetve olyan fokozott intézkedések meghozatalát, melyek a kétoldalú segítségnyújtással összhangban vannak, valamint megkívánja az adományozó alapok összegyűjtésére vonatkozó mechanizmusokat, beleértve a közhatóságok feladatainak közvetett központosított irányításon keresztüli delegálását.

(9)

A segély, az újjáépítés és a fejlesztés összekapcsolása témájában született bizottsági közleményeket követő európai parlamenti állásfoglalások és a tanácsi következtetések hangsúlyozzák, hogy hatékonyan kell összekapcsolni a különböző közösségi finanszírozási keretekből finanszírozott akciókat, a válsághelyzetekkel összefüggésben.

(10)

A fenti kérdésekre való hatékony és időben történő reagáláshoz olyan különleges pénzügyi forrásokra és pénzügyi eszközökre van szükség, amelyek a humanitárius segítségnyújtást és a hosszú távú együttműködési eszközt kiegészítő módon tudnak működni. Humanitárius segítség továbbra is a humanitárius segítségnyújtásról szóló, 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendelet (2) keretében nyújtható.

(11)

A külső támogatással kapcsolatos, vonatkozó közösségi eszközök keretében kialakított politikai együttműködés szellemében a partnerországokkal megegyezve hozott intézkedéseken kívül a Közösségnek képesnek kell lennie olyan támogatásra, amely a potenciálisan destabilizáló hatású, legfőbb globális és nemzetek közötti problémák kezelésére irányul.

(12)

A 2001-es „Iránymutatások az operatív együttműködés megerősítésére a Bizottság által képviselt Közösség és a tagállamok között a külső támogatás terén” a külső EU-s támogatás fokozott koordinációjának szükségességét hangsúlyozza.

(13)

Ez a rendelet a 2007 és 2013 közötti időszakra egy pénzügyi keretösszeget hoz létre, amely a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás (3) 37. pontja szerint a költségvetési hatóság számára az elsődleges referenciaösszeget jelenti.

(14)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak (4) megfelelően kell elfogadni.

(15)

E rendelet célja a Közösség külső támogatással kapcsolatos, számos jelenlegi rendelet alkalmazási területének lefedése és e rendeletek felváltása; ezért e rendeleteket hatályon kívül kell helyezni.

(16)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, tekintettel az e rendeletben meghatározott területeken szükséges összehangolt, többoldalú válasz szükségességére, és ezért az érintett intézkedések mértéke és globális hatásai miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat az EK-Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

CÉLOK ÉS HATÁLY

1. cikk

Célok

(1)   A Közösség fejlesztési együttműködési intézkedéseket, valamint pénzügyi, gazdasági és technikai együttműködési intézkedéseket vállal harmadik országokkal a rendeletben meghatározott feltételekkel.

(2)

a)

hozzájárulás a stabilitáshoz válsághelyzetben vagy kialakulóban lévő válsághelyzetben, hatékony válaszadással azoknak a feltételeknek a megőrzése, megteremtése vagy visszaállítása érdekében, amelyek a Közösség fejlesztési és együttműködési politikáinak megfelelő végrehajtásához szükségesek;

b)

a közösségi együttműködési politikák végrehajtásához szükséges stabil kereteken belül a harmadik országokban segítség olyan képességek kialakításában, amelyek egyrészt a globális és régiók közötti, destabilizáló hatású fenyegetéseket kezelik, másrészt biztosítják a válságot megelőző és azt követő helyzetek kezelésére való felkészülést.

(3)   Az e rendelet alapján hozott intézkedések kiegészítik az EU-Szerződés V. és VI. címe értelmében elfogadott intézkedéseket, azokkal összhangban kell lenniük és nem sérthetik őket.

2. cikk

A közösségi támogatás kiegészítő jellege

(1)   Az e rendelet alapján nyújtott közösségi támogatás kiegészíti a kapcsolódó, külső támogatásról szóló közösségi eszközök által biztosított támogatást. Ilyen támogatás csak akkor nyújtható, ha ezen eszközök alapján nem biztosítható megfelelő és hatékony válasz.

(2)   A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet keretében elfogadott intézkedések összhangban vannak a partnerországra vonatkozó átfogó közösségi stratégiai politikai kerettel, és különösen az (1) bekezdésben említett eszközök céljaival, valamint az egyéb vonatkozó közösségi intézkedésekkel.

(3)   A közösségi és nemzeti támogatás hatékonyságának és összhangjának erősítése érdekében a Bizottság mind döntéshozatali, mind gyakorlati szinten biztosítja a szoros koordinációt saját és a tagállamok tevékenységei között. E célból a tagállamok és a Bizottság információcsere-rendszert működtetnek.

3. cikk

Támogatás válsághelyzetben vagy kialakulóban lévő válsághelyzetben

(1)   A Közösség technikai és pénzügyi támogatást nyújthat az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célok érdekében: szükséghelyzet, válsághelyzet vagy kialakuló válsághelyzet, a demokráciát, a közrendet, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét vagy az egyének biztonságát fenyegető helyzet, vagy olyan helyzet esetén, amely fegyveres összetűzéshez vagy az érintett harmadik ország(ok) súlyos destabilizálódásához vezethet. Az ilyen intézkedések olyan helyzetekre is irányulhatnak, melyekben a Közösség nemzetközi megállapodások kitételeinek lényeges elemeire hivatkozott, harmadik országokkal való együttműködésének részleges vagy teljes felfüggesztése érdekében.

(2)

a)

nemzetközi és regionális, állami vagy nem állami szereplők erőfeszítéseinek támogatása technikai és logisztikai támogatás által a bizalomépítés, a közvetítés, a párbeszéd és a békéltetés érdekében;

b)

a nemzetközi jog alapján felhatalmazott átmeneti kormányzat létrehozásának és működésének támogatása;

c)

a demokratikus, plurális állami intézmények fejlődésének támogatása – beleértve olyan intézkedéseket, amelyek célja a nők részvételének fokozása ezekben az intézményekben –, a hatékony polgári közigazgatás és a kapcsolódó jogi keret támogatása nemzeti és helyi szinten, a független igazságszolgáltatás, a jó kormányzás és a jogállamiság támogatása, beleértve a polgári ellenőrzés megerősítését célzó nem katonai technikai együttműködést, a biztonsági rendszer felügyeletét, valamint olyan intézkedéseket, amelyek megerősítik a bűnüldözést, továbbá a tiltott ember-, kábítószer-, lőfegyver- és robbanóanyag-kereskedelem elleni küzdelemben érintett igazságszolgáltatási hatóságokat;

d)

nemzetközi büntetőbíróságok és eseti nemzeti bíróságok támogatása, igazságfeltáró és békéltető bizottságok támogatása, az emberi jogi panaszok törvényes rendezésére szolgáló, valamint tulajdonjogi követelésekkel és azok megítélésével kapcsolatos mechanizmusok támogatása, amelyeket a nemzetközi emberi jogokkal és a jogállamiság normáival összhangban hoztak létre;

e)

támogatás az alapvető infrastruktúra, lakások, középületek és gazdasági létesítmények, valamint a termelőkapacitás helyreállításának és újjáépítésnek megkezdéséhez, a gazdasági tevékenység újraindításához és álláshelyek létrehozásához, valamint a fenntartható társadalmi fejlődés minimumfeltételei kialakításához szükséges intézkedésekhez;

f)

polgári intézkedések támogatása, melyek volt harcosok leszerelésével és a polgári társadalomba való beilleszkedésével – és adott esetben hazatelepítésével – kapcsolatosak, valamint a gyermekkatonák és női harcosok helyzetét érintő intézkedések;

g)

a fegyveres erők szerkezeti átalakításának társadalmi hatásait mérséklő intézkedések támogatása;

h)

gyalogsági aknák, fel nem robbant hadianyag- vagy háborús robbanóanyag-maradványok civil lakosságra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásait kezelő intézkedések támogatása a közösségi együttműködési politikák és céljaik keretén belül; az e rendelet értelmében finanszírozott tevékenységek magukban foglalják a veszéllyel kapcsolatos képzést, az áldozatoknak nyújtott segítséget, az aknakeresést és aknamentesítést, valamint ezzel összefüggésben a készletek megsemmisítését;

i)

lőfegyverek jogellenes használatának és az azokhoz való hozzáférésnek a civil lakosságra gyakorolt hatásait kezelő intézkedések támogatása a közösségi együttműködési politikák és céljaik keretén belül; az ilyen támogatást a felügyeleti tevékenységekre, az áldozatoknak való segítségnyújtásra, a közvélemény tudatosságának növelésére, valamint a jogi és igazgatási szakértelem és a bevált gyakorlatok fejlesztésére kell korlátozni.

A támogatás csak olyan mértékben biztosítható, amennyiben az érintett lakosság társadalmi és gazdasági fejlődése feltételeinek helyreállításához szükséges, az (1) bekezdésben hivatkozott válsághelyzetben vagy kialakulóban lévő válsághelyzetben. Nem foglalhatja magában a fegyverek terjedése elleni küzdelem támogatására hozott intézkedéseket;

j)

olyan intézkedések támogatása, amelyek biztosítják a válság- és konfliktushelyzetben lévő nők és gyermekek különleges szükségleteinek megfelelő kielégítését, beleértve kiszolgáltatottságukat a nemi alapú erőszaknak;

k)

a fegyveres konfliktusok áldozatai rehabilitációjának és beilleszkedésének támogatása, beleértve a nők és gyermekek különleges szükségleteinek kezelésére szolgáló intézkedéseket;

l)

az emberi jogok és alapvető szabadságok, a demokrácia és a jogállamiság, valamint a vonatkozó nemzetközi jogi eszközök tiszteletének elősegítését és védelmét szolgáló intézkedések támogatása;

m)

válsághelyzetekben vagy kialakulóban lévő válsághelyzetekben a természeti erőforrásokhoz való méltányos hozzáférést és átlátható felhasználást elősegítő társadalmi-gazdasági intézkedések támogatása;

n)

válsághelyzetekben vagy kialakulóban lévő válsághelyzetekben az embertömegek hirtelen mozgását – beleértve a befogadó közösségek igényeit – kezelő társadalmi-gazdasági intézkedések támogatása;

o)

a civil társadalom politikai részvételét, fejlődését és szerveződését elősegítő intézkedések támogatása, beleértve a nők szerepének megerősítését e folyamatokban, és a független, sokszínű és szakszerű média elősegítésére szolgáló intézkedések támogatását;

p)

közösségi humanitárius segítségnyújtás hiányában, illetve annak kiegészítéseképpen a természeti vagy ember okozta katasztrófákra és a közegészséget fenyegető veszélyekre adott válaszintézkedések támogatása.

(3)

az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti általános hatály és egyedi célok körébe tartoznak, és

a 6. cikk (2) bekezdésben magállapított időtartamra korlátozódnak,

más közösségi eszközök alapján külső támogatásra jogosultak lennének, azonban a 2. cikkel összhangban a válsághelyzet vagy kialakulóban lévő válsághelyzet miatti gyors reagálás szükségességéből eredően e rendelet hatálya alá esnek.

4. cikk

Támogatás az együttműködés stabil feltételeinek keretein belül

1.

a közrend, az egyének biztonsága és épsége, az alapvető infrastruktúra és a közegészség elleni fenyegetések;

a támogatás az alábbiakra terjed ki:

a)

a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, valamint az illegális kereskedelem és határátlépések hatékony ellenőrzésében részt vevő bűnüldözési, igazságügyi és polgári hatóságok megerősítése, ideértve a tiltott ember-, kábítószer-, lőfegyver- és robbanóanyag-kereskedelem elleni küzdelmet is. Elsőbbséget kell biztosítani az olyan harmadik országokkal folytatott régiókon átnyúló együttműködéseknek, amelyek világos politikai szándékot mutatnak az ilyen problémák rendezésére. Az e területhez kapcsolódó intézkedéseknek különös hangsúlyt kell fektetniük a jó kormányzásra, és összhangban kell lenniük a nemzetközi joggal, főként az emberi jogokkal és a nemzetközi humanitárius joggal.

A terrorizmus elleni küzdelemben részt vevő hatóságok támogatását illetően elsőbbséget kell biztosítani a terrorizmus elleni, a pénzügyi, vámügyi és bevándorlási jogalkotás fejlesztéséhez és erősítéséhez, valamint a nemzetközi bűnüldözési eljárások fejlesztéséhez kapcsolódó támogatási intézkedéseknek.

A kábítószerrel kapcsolatos problémák kezeléséhez nyújtott támogatást illetően kellő figyelmet kell szentelni a kereslet, a kínálat és az ártalmak csökkentésére irányuló legjobb gyakorlatok előmozdítását célzó nemzetközi együttműködésnek;

b)

a nemzetközi szállítás és energiaellátás, valamint az alapvető infrastruktúrák elleni fenyegetések kezelésére szolgáló intézkedések támogatása, ideértve az utas- és áruszállítást és az energiaellátást.

Az e területen elfogadott intézkedéseknek külön hangsúlyt kell fektetniük a régiókon átnyúló együttműködésre, valamint a kockázatértékelés, a sebezhetőség, a vészhelyzeti készültség és a riadókészültségek és következményeik kezelése terén érvényes nemzetközi normák alkalmazására;

c)

hozzájárulás a közegészség elleni hirtelen fellépő fenyegetések, például a potenciálisan határokon átnyúló járványok elleni megfelelő fellépéshez.

Külön hangsúlyt kell fektetni a vészhelyzeti tervezésre, az oltóanyag- és gyógyszerkészletek kezelésére, a nemzetközi együttműködésre, valamint a korai figyelmeztető és riasztó rendszerekre;

2.

a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokhoz és szerekhez kapcsolódó kockázatok enyhítése és felkészültség a vészhelyzetek elhárítására;

a támogatás az alábbiakra terjed ki:

a)

a polgári kutatási tevékenység előmozdítása a védelemhez kapcsolódó kutatások alternatívájaként, valamint a korábban a fegyveriparban alkalmazott tudósok és mérnökök átképzésének és más területeken való alkalmazásának támogatása;

b)

a veszélyes vegyi, biológiai, radioaktív és nukleáris anyagok és szerek tárolására, illetve az ezekhez kapcsolódó polgári kutatási programok végrehajtására szolgáló polgári létesítmények biztonsági gyakorlatának javítására irányuló intézkedések támogatása;

c)

a fegyverkezéshez kapcsolódó, de már semmilyen védelmi programhoz nem tartozó létesítmények és helyszínek leszereléséhez, helyreállításához vagy átalakításához szükséges polgári infrastruktúrák és vonatkozó tanulmányok támogatása a Közösség együttműködési politikák és céljaik keretében;

d)

a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok és szerek (illetve az előállításukhoz és célba juttatásukhoz szükséges eszközök) tiltott kereskedelmének hatékony ellenőrzését fejlesztő és végrehajtó illetékes polgári hatóságok kapacitásainak megerősítése, ideértve a modern logisztikai értékelési és ellenőrzési eszközök telepítését;

e)

a kettős használatú eszközök exportja hatékony ellenőrzésének bevezetésére és végrehajtására szolgáló jogi keret és intézményi kapacitások kialakítása, ideértve a regionális együttműködési intézkedéseket;

f)

az e körbe tartozó, jelentős környezeti hatásokkal járó balesetek elleni hatékony polgári katasztrófavédelem, vészhelyzeti tervezés, válságkezelés és tisztítási kapacitások fejlesztése;

a b) és d) pontban említett intézkedések tekintetében külön hangsúlyt kell fektetni az olyan régiók és országok támogatására, ahol a b) és d) pontban említett anyagokból és szerekből továbbra is léteznek készletek, és ahol fennáll a kockázat, hogy ezek az anyagok vagy szerek elterjedhetnek.

3.

Válságmegelőzési és válságkezelési kapacitások kiépítése

A nemzetközi, regionális és szubregionális szervezetek, állami és nem állami szereplők kapacitásainak kiépítésére, illetve megerősítésére irányuló hosszú távú intézkedések támogatása az alábbi területeken tett erőfeszítéseik kapcsán:

a)

a közösségek közötti feszültségek korai előrejelzésének, a bizalomépítésnek, a közvetítésnek, a békéltetésnek és a problémák kezelésének előmozdítása;

b)

a konfliktusok és katasztrófahelyzetek utáni helyreállítás fejlesztése.

Az e pont szerinti intézkedéseknek ki kell terjedniük a szakértelem átadására, az információcserére, a kockázatok/fenyegetések értékelésére, kutatásra és elemzésre, a korai figyelmeztető rendszerekre, valamint a gyakorlatokra. Az intézkedések adott esetben magukban foglalhatnak továbbá az ENSZ Béketeremtő Bizottsága által adott, a Közösség együttműködési politikájában megfogalmazott célokhoz illeszkedő ajánlások végrehajtásához nyújtott pénzügyi és technikai támogatást is.

II. CÍM

VÉGREHAJTÁS

5. cikk

Általános végrehajtási keret

a)

rendkívüli támogatási intézkedések és átmeneti intézkedési programok;

b)

több országra kiterjedő stratégiai dokumentumok, tematikus stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok ;

c)

éves cselekvési programok;

d)

különleges intézkedések.

6. cikk

Rendkívüli támogatási intézkedések és átmeneti intézkedési programok

(1)   A 3. cikk szerinti közösségi támogatást rendkívüli támogatási intézkedésekkel és átmeneti intézkedési programokkal kell végrehajtani.

(2)   A Bizottság a 3. cikk (3) bekezdésében említett rendkívüli támogatási intézkedéseket fogadhat el a 3. cikk (1) bekezdése szerinti válsághelyzetekben, valamint kivételes és váratlan helyzetekben, amennyiben az intézkedések hatékonysága a gyors és rugalmas végrehajtáson múlik. Ezek az intézkedések legfeljebb 18 hónapig tarthatnak. A végrehajtást hátráltató előre nem látható objektív akadályoztatás esetén az egyes intézkedéseket meg lehet hosszabbítani további 6 hónapra, azonban az intézkedés finanszírozási összege nem növekedhet.

(3)   A 20 000 000 EUR-t meghaladó költségű rendkívüli támogatási intézkedéseket a 22. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)   A közösségi külső együttműködési politikák hatékony végrehajtása érdekében szükséges feltételek megteremtése, illetve visszaállítása érdekében a Bizottság átmeneti intézkedési programokat fogadhat el. Az átmeneti intézkedési programok a rendkívüli támogatási intézkedéseken alapulnak. A 22. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban kell őket elfogadni.

(5)   A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a Tanácsot a 3. cikk szerinti közösségi támogatási terveiről. A 20 000 000 EUR vagy annál kisebb költségű rendkívüli támogatási intézkedések elfogadása, illetve meghosszabbítása előtt a Bizottság tájékoztatja a Tanácsot ezek jellegéről, céljairól, és a tervezett finanszírozási összegről. Az EU külső fellépései összhangjának biztosítása érdekében az intézkedések tervezése és az azt követő végrehajtás során a Bizottság figyelembe veszi a Tanács vonatkozó politikai megközelítését. A Bizottság szintén értesíti a Tanácsot, mielőtt jelentősen változtatna a már elfogadott rendkívüli támogatási intézkedéseken.

(6)   A rendkívüli támogatási intézkedések elfogadása utáni lehető leghamarabb, de legkésőbb hét hónapon belül a Bizottság jelentés formájában tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a folyamatban lévő és a tervezett közösségi fellépésekről, beleértve az egyéb közösségi finanszírozási eszközöket, a meglévő országonkénti és több országra kiterjedő stratégiai dokumentumokat, valamint a Közösségnek a szélesebb körű nemzetközi és többoldalú fellépések keretén belül betöltött szerepét. Ennek a jelentésnek azt is tartalmaznia kell, hogy a Bizottság mennyi ideig szándékozik, illetve szándékozik-e egyáltalán fenntartani a rendkívüli támogatási intézkedéseket.

7. cikk

Több országra kiterjedő stratégiai dokumentumok, tematikus stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok

(1)   A több országra kiterjedő és tematikus stratégiai dokumentumok képezik a 4. cikk szerinti támogatás végrehajtásának általános alapját.

(2)   A több országra kiterjedő és tematikus stratégiai dokumentumok meghatározzák a Közösség érintett országokra vonatkozó stratégiáját az érintett országok szükségleteire, a Közösség prioritásaira, a nemzetközi helyzetre és a fő partnerek tevékenységeire tekintettel.

(3)   A több országra kiterjedő és tematikus stratégiai dokumentumokat, valamint azok valamennyi felülvizsgálatát és meghosszabbítását a 22. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni. Legfeljebb az e rendelet alkalmazási idejének megfelelő hosszúságú kezdeti időszakra terjednek ki, és félidőben kerülnek felülvizsgálatra.

(4)   A stratégiai dokumentumok összhangban vannak a külső támogatásra vonatkozó egyéb közösségi eszközök alapján elfogadott, egy adott vagy több országra kiterjedő, illetve tematikus stratégiai dokumentumokkal, és azokkal nincsenek átfedésben. A stratégiai dokumentumok adott esetben a partnerországgal, vagy az érintett országokkal, illetve régióval, köztük a civil társadalommal folytatott párbeszéden alapulnak annak érdekében, hogy támogassák a nemzeti fejlesztési stratégiákat, illetve hogy biztosítsák a partnerország(ok) vagy régió részvételét és bevonását. Továbbá közös konzultációk folytathatók a Bizottság, a tagállamok és – amennyiben szükséges – más adományozók között annak biztosítása érdekében, hogy a Közösség együttműködési tevékenységei kiegészítsék a tagállamok és egyéb adományozók ilyen tevékenységeit. Egyéb érdekeltek is bevonhatók szükség esetén.

(5)   Minden, több országra kiterjedő stratégiai dokumentumot szükség esetén egy többéves indikatív programmal kell ellátni, amely összefoglalja a közösségi finanszírozásra kiválasztott, elsőbbséget élvező területeket, a konkrét célokat, a várt eredményeket és a közösségi támogatás időkeretét, valamint a teljes és az egyes, elsőbbséget élvező területekre vonatkozó indikatív pénzügyi támogatást. A pénzügyi támogatások szükség esetén intervallumokban adhatók meg.

(6)   A többéves indikatív programok átlátható kritériumok használatával meghatározzák minden program pénzügyi támogatását a partnerországok vagy az érintett régiók szükségletei és teljesítménye alapján, figyelembe véve a válsággal vagy konfliktusokkal küzdő országok vagy régiók adott nehézségeit.

(7)   A többéves indikatív programokat, valamint azok valamennyi felülvizsgálatát és meghosszabbítását a 22. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni. Adott esetben az érintett partnerországokkal vagy régiókkal folytatott konzultációt követően kell meghatározni őket.

(8)   A többéves indikatív programok pénzügyi összegei a felülvizsgálatok eredményének függvényében növelhetők vagy csökkenthetők, figyelembe véve az ország helyzetében, teljesítményében és szükségleteiben bekövetkező változásokat a (7) bekezdésben említett eljárással összhangban.

8. cikk

Éves cselekvési programok

(1)   Az éves cselekvési programok meghatározzák a 7. cikkben említett, több országra kiterjedő és tematikus stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok alapján elfogadandó intézkedéseket.

(2)   Az éves cselekvési programok meghatározzák a követett célokat, a beavatkozási területeket, a várt eredményeket, az irányítási eljárásokat, valamint a tervezett finanszírozás teljes összegét. Tartalmazzák a finanszírozandó műveletek leírását, a megfelelő finanszírozási összegek megjelölését és végrehajtásuk tervezett menetrendjét. Amennyiben szükséges, a korábbi támogatások tanulságaira is kiterjednek. A céloknak mérhetőnek kell lenniük.

(3)   Az éves cselekvési programokat, valamint azok felülvizsgálatait és meghosszabbítását a 22. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

9. cikk

Különleges intézkedések

(1)   A 7. és 8. cikk ellenére az előre nem látható szükségletek és körülmények esetén a Bizottság elfogadhat olyan különleges intézkedéseket, amelyek nem szerepelnek a 7. cikkben említett, több országra kiterjedő és tematikus stratégiai dokumentumokban és többéves indikatív programokban, illetve a 8. cikkben említett éves cselekvési programokban.

(2)   A különleges intézkedések meghatározzák a követett célokat, a beavatkozási területeket, a várt eredményeket, az irányítási eljárásokat, valamint a tervezett finanszírozás teljes összegét. Tartalmazzák a finanszírozandó műveletek leírását, a megfelelő finanszírozási összegek megjelölését és végrehajtásuk tervezett menetrendjét.

(3)   Az 5 000 000 EUR összeget meghaladó különleges intézkedések csak a 22. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadhatók el.

(4)   A Bizottság egy hónapon belül tájékoztatja a 22. cikk (1) bekezdése alapján felállított bizottságot az 5 000 000 EUR összegű vagy az ezen összeget meg nem haladó különleges intézkedések elfogadását követően.

III. CÍM

KEDVEZMÉNYEZETTEK ÉS FINANSZÍROZÁSI FORMÁK

10. cikk

Támogathatóság

(1)

a)

partnerországok és régiók, és intézményeik;

b)

partnerországok decentralizált egységei, mint régiók, megyék, tartományok és önkormányzatok;

c)

partnerországok és régiók, valamint a Közösség által létrehozott vegyes szervezetek;

d)

nemzetközi szervezetek, beleértve a regionális szervezeteket, az ENSZ-szerveket, -részlegeket és -missziókat, a nemzetközi pénzügyi szervezeteket és fejlesztési bankokat, valamint nemzetközi illetékességgel bíró intézmények, amennyiben hozzájárulnak e rendelet céljaihoz;

e)

európai ügynökségek;

f)

a tagállamok, partnerországok és régiók, egyéb harmadik országok alábbi szervezetei és egységei, amennyiben azok hozzájárulnak e rendelet céljaihoz:

i.

állami vagy félállami szervezetek, helyi hatóságok vagy hivatalok és azok csoportjai;

ii.

társaságok, vállalatok és más magánszervezetek és vállalkozások;

iii.

a partnerországokban és régiókban magánberuházásokat engedélyező, támogató és finanszírozó pénzintézetek;

iv.

a (2) bekezdésben említett nem állami szereplők;

v.

természetes személyek.

(2)   A nem állami szereplők, amelyek pénzügyi támogatást kaphatnak e rendelet értelmében különösen a következők: a nem kormányzati szervezetek, az őslakos népesség szervezetei, helyi lakosok csoportosulásai és szakmai szövetségek, szövetkezetek, szakszervezetek, a gazdasági és szociális érdekvédelmi szervezetek, helyi szervezetek (beleértve a hálózatokat), amelyek a regionális együttműködésben és integrációban tevékenykednek, a fogyasztói szervezetek, női szervezetek, ifjúsági szervezetek, oktatási, kulturális, kutatási és tudományos szervezetek, egyetemek, egyházak és vallási egyesületek vagy közösségek, a média és minden nem kormányzati egyesület és magán- vagy közalapítvány, amely hozzájárulhat a belső politikák fejlődéséhez vagy külső szempontjaihoz.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben fel nem sorolt egyéb szervek vagy szereplők finanszírozhatók, ha ez e rendelet céljainak eléréséhez szükséges.

11. cikk

Intézkedéstípusok

(1)

a)

projektek és programok;

b)

ágazati vagy általános költségvetési támogatás, ha a partnerállam közkiadásainak kezelési szabályai kellően átlátható, megbízható és hatékony, és ha a partnerállam megfelelő és a főbb adományozók által – beleértve adott esetben a nemzetközi pénzügyi szervezeteket is – jóváhagyott ágazati vagy makrogazdasági politikákat működtet. A költségvetési támogatás általában a számos eszköz egyike lehet. A támogatást pontos célokhoz és kapcsolódó referenciaértékekhez kell hozzárendelni. A költségvetési támogatás kifizetése a hatások és eredmények tekintetében a célok megvalósítása irányában történő kielégítő folyamattól függ;

c)

kivételes esetekben ágazati és általános importtámogatásra vonatkozó programok, amelyek a következő formát ölthetik:

i.

természetbeni ágazati importprogramok;

ii.

az adott ágazat importjának finanszírozására devizát biztosító ágazati importprogramok; vagy

iii.

a termékek széles skáláját átfogó általános import finanszírozására devizát biztosító általános importprogramok;

d)

a pénzügyi közvetítő szerv részére a 20. cikkel összhangban rendelkezésére bocsátott pénzeszközök kölcsönök kiutalása céljából (például a beruházások és a magánszféra fejlesztésének támogatására) vagy kockázati tőke (alárendelt vagy feltételes hitelek formájában) vagy társasági tőkékben egyéb kisebbségi ideiglenes részesedések megszerzése céljából, valamint garanciaalapokhoz való hozzájárulás céljából, amennyiben a Közösség pénzügyi kockázata ezen alapok összegére korlátozott;

e)

intézkedések finanszírozását célzó támogatások;

f)

működési költségek finanszírozását célzó támogatások;

g)

a tagállamok, partnerországok és régiók olyan közintézményei, nemzeti állami szervezek és közszolgálati feladatot ellátó magánjogi jogalanyok közötti twinning programok támogatása;

h)

nemzetközi pénzalapokhoz való hozzájárulás, különösen amelyeket nemzetközi vagy regionális szervezetek kezelnek;

i)

a partnerországok és régiók által létrehozott nemzeti pénzalapokhoz való hozzájárulás, amelynek célja több adományozó általi együttes finanszírozás elősegítése, vagy hozzájárulás egy vagy több adományozó által létrehozott pénzalapokhoz, amelyek a célja a műveletek közös végrehajtása;

j)

a partnerországok és régiók számára projektek és programok hatékony irányításához és felügyeletéhez szükséges emberi és anyagi erőforrások.

(2)   A közösségi finanszírozás elvileg nem használható fel a kedvezményezett országokban adók, illetékek vagy díjak fizetésére.

(3)   Az 1257/96/EK rendelet hatálya alá tartozó és e rendelet alapján finanszírozásra jogosult tevékenységek nem finanszírozhatók e rendelet értelmében.

12. cikk

Támogató intézkedések

(1)   A közösségi finanszírozás fedezheti azokat a kiadásokat, amelyek az e rendelet végrehajtásához és céljainak megvalósításához közvetlenül szükséges, az előkészítést, a monitoringot, a nyomon követést, a pénzügyi ellenőrzést és az értékelést célzó tevékenységekhez kapcsolódnak. A közösségi finanszírozás magában foglalja a Bizottság delegációiban az e rendelet keretében finanszírozott projektek irányítását végző személyzet költségeit is.

(2)   A támogatás a többéves indikatív programokon kívül finanszírozható. A Bizottság a 9. cikknek megfelelően ilyen támogatási intézkedéseket fogadhat el.

13. cikk

Társfinanszírozás

(1)

a)

tagállamok, és főként azok állami és félállami szervezetei;

b)

más adományozó ország, és főként azok állami és félállami szervezetei,

c)

nemzetközi és regionális szervezetek, és főként nemzetközi és regionális pénzintézetek;

d)

társaságok, vállalatok, és más magán szervezetek és vállalkozások, és a 10. cikk (2) bekezdésében említett más nem állami szereplők;

e)

a pénzeszközöket élvező partnerországok és régiók, valamint a finanszírozásra jogosult, 10. cikkben említettek szerinti egyéb szervek.

(2)   Párhuzamos társfinanszírozás esetén a projekt vagy program több, jól elkülöníthető részből áll, amelyek mindegyikét különböző partnerek finanszírozzák, oly módon biztosítva a társfinanszírozást, hogy a finanszírozás végfelhasználása mindig azonosítható legyen. Közös társfinanszírozás esetén a projekt vagy program összköltsége megoszlik a társfinanszírozást nyújtó partnerek között, és a források oly módon kerülnek egyesítésre, hogy a finanszírozás forrása a program vagy projekt részeként végzett tevékenységek esetében ne legyen azonosítható.

(3)   Együttes társfinanszírozás esetén a Bizottság fogadhat és kezelhet pénzeszközöket az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott egységek nevében közös intézkedések végrehajtására. Ebben az esetben a Bizottság a közös intézkedéseket – közvetlenül vagy közvetve – központosítottan hajtja végre úgy, hogy a feladatot közösségi ügynökségekre vagy a Közösség által létrehozott szervezetekre delegálja. Az ilyen pénzeszközöket úgy kell kezelni, mint célhoz kötött bevételi kategóriákat, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (5) 18. cikkével összhangban.

14. cikk

Igazgatási eljárások

(1)   Az e rendelet értelmében finanszírozott intézkedéseket az 1605/2002/EK, Euratom rendelet rendelkezéseinek megfelelően irányítják, követik nyomon, értékelik és jelentik.

(2)   A Bizottság határozhat úgy, hogy közhatósági feladatokat és különösen költségvetési végrehajtási feladatokat az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megjelölt szervekre bíz, ha azok nemzetközileg elismert jogállásúak, megfelelnek a nemzetközileg elismert vezetési és ellenőrzési rendszereknek, és a közhatóságok felügyelete alatt állnak.

(3)   Decentralizált igazgatás esetében a Bizottság határozhat úgy, hogy a kedvezményezett ország vagy régió beszerzési vagy támogatási eljárásait használja.

15. cikk

Költségvetési kötelezettségek

(1)   A költségvetési kötelezettségeket a Bizottság határozatai alapján kell végrehajtani a 6., 8., 9. és 12. cikkel összhangban.

(2)

finanszírozási megállapodások,

támogatási megállapodások,

beszerzési szerződések,

munkaszerződések.

16. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   Az e rendelet alapján létrejött bármely megállapodásnak intézkedéseket kell tartalmaznia a Közösség pénzügyi érdekei védelmének biztosítására vonatkozóan, különösen a csalás, korrupció és más szabálytalanságok tekintetében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (6), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet (7) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) szerint.

(2)   Az (1) bekezdésben említett megállapodások kifejezetten feljogosítják a Bizottságot és a Számvevőszéket arra, hogy a közösségi pénzeszközökben részesült minden szerződő felet vagy alvállalkozót auditálják, dokumentumok alapján vagy a helyszínen. A megállapodások kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot arra is, hogy hajtson végre ellenőrzést és felülvizsgálatot a helyszínen, ahogy azt a 2185/96/Euratom, EK rendelet meghatározza.

(3)   Minden, az intézkedés végrehajtásából eredő szerződésnek garantálnia kell a Bizottság és a Számvevőszék (2) bekezdésben említett jogait, a szerződések végrehajtásának idején és azután.

17. cikk

Részvétel és származási szabályok

(1)   Az e rendelet értelmében finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélésében való részvétel lehetősége nyitva áll a tagállamok bármely természetes és jogi személye számára.

(2)

bármely országból, amelyik kedvezményezettje az előcsatlakozási támogatási eszköznek (9),

az Európai Gazdasági Térség bármely nem EU-tagállamából, és

bármely más harmadik országból vagy területről, ha a külső támogatáshoz viszonossági alapú hozzáférés biztosított.

(3)   A bármely más, az OECD kritériumai alapján legkevésbé fejlett országként meghatározott ország esetében a beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélhetősége általános alapon nyitott.

(4)   A 6. cikkben említett rendkívüli támogatási intézkedések és átmeneti intézkedési programok esetén a beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélésében való részvétel lehetősége általánosan nyitva áll.

(5)   A 4. cikkben említett célok elérése érdekében elfogadott intézkedések esetében a beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélésében való részvétel lehetősége általánosan nyitva áll az OECD által fejlődő vagy átmeneti szakaszban lévő országként meghatározott ország és minden más, az érintett stratégiára jogosult ország bármely természetes vagy jogi személye számára, és a származási szabályoknak is ki kell terjedniük rájuk.

(6)   Az e rendelet értelmében finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződés odaítélésében való részvétel nyitva áll a nemzetközi szervezetek számára.

(7)   A pályázati eljárásokban igénybe vett szakértőknek nem kell eleget tenniük az e cikkben megállapított állampolgársági szabályoknak.

(8)   Minden, az e rendelet értelmében finanszírozott szerződés alapján vásárolt készlet és anyag a Közösségből vagy a fenti (2)–(5) bekezdéseknek megfelelő országból kell, hogy származzon.

(9)   A partnerországgal hagyományos gazdasági, kereskedelmi vagy földrajzi kapcsolatban álló, harmadik országból vagy területről származó természetes vagy jogi személyek részvétele esetről esetre engedélyezhető. A Bizottság ezenfelül megfelelően indokolt esetben engedélyezheti más országokból származó természetes vagy jogi személyek részvételét, vagy máshonnan származó készletek vagy anyagok használatát.

18. cikk

Előfinanszírozás

Előfinanszírozás esetében a kedvezményezett rendelkezésére bocsátott összegek kamata a végső kifizetésből levonásra kerül.

19. cikk

Támogatások

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 114. cikkének megfelelően természetes személyek támogatásban részesülhetnek.

20. cikk

Az Európai Beruházási Bank vagy más pénzügyi közvetítő szervezet rendelkezésére bocsátott pénzeszközök

A 11. cikk (1) bekezdése d) pontjában meghatározott pénzeszközöket pénzintézmények, az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: az EBB) vagy bármely más bank vagy szervezet kezeli, amely ilyen pénzeszközök kezeléséhez megfelelő kapacitással rendelkezik. A Bizottságnak e cikk alkalmazására vonatkozóan minden egyes esetben olyan rendelkezéseket kell elfogadnia, amelyek fedezik a kockázatok megosztását, a végrehajtással megbízott közvetítő javadalmazását, a pénzeszközökből származó haszon felhasználását és behajtását, valamint a művelet lezárásának feltételeit illetően.

21. cikk

Értékelés

A Bizottság rendszeresen értékeli a programok és politikák eredményeit és hatékonyságát, hogy ellenőrizze a célok megvalósítását és javaslatokat dolgozzon ki a jövőbeni műveletek javításához. A Bizottság megvitatás céljára, tájékoztatásul tartalmas értékelő jelentéseket küld a 22. cikk (1) bekezdése szerinti bizottság számára. Az eredményeket visszajelzésként figyelembe veszik a program tervezésekor és a források elosztásakor.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

A bizottság eljárása

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

A 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdése szerinti időszak 30 nap.

(3)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

(4)   Az EBB egy megfigyelője részt vesz a bizottságnak az EBB-t érintő kérdésekre vonatkozó eljárásaiban.

23. cikk

Jelentés

A Bizottság megvizsgálja az e rendeletnek megfelelően hozott intézkedések végrehajtásával elért fejlődést, és éves jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a támogatás megvalósításáról. A jelentést megkapja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága is. A jelentés tájékoztatást tartalmaz az előző évre vonatkozóan a finanszírozott intézkedésekről, a megfigyelő és értékelő tevékenységről, valamint a költségvetési kötelezettségek és kifizetések végrehajtásáról, országra, régióra és együttműködési ágazatra lebontva.

24. cikk

Pénzügyi keretösszeg

E rendelet végrehajtásához kapcsolódó pénzügyi keretösszeg a 2007 és 2013 közötti időszakra 2 062 000 000 EUR. Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóságnak kell engedélyeznie a pénzügyi keret korlátain belül.

A 2007 és 2013 közötti időszakban:

a)

legfeljebb a pénzügyi keretösszeg 7 %-a különíthető el a 4. cikk 1. pontjában szereplő intézkedések céljaira;

b)

legfeljebb a pénzügyi keretösszeg 15 %-a különíthető el a 4. cikk 2. pontjában szereplő intézkedések céljaira;

c)

legfeljebb a pénzügyi keretösszeg 5 %-a különíthető el a 4. cikk 3. pontjában szereplő intézkedések céljaira.

25. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2010. december 31-ig az Európai Parlament és a Tanács számára jelentést készít a rendelet első három évben történt végrehajtásának értékeléséről, és adott esetben javaslatot terjeszt elő a rendelet módosításairól.

26. cikk

Hatályon kívül helyezés

az ázsiai és latin-amerikai fejlődő országokban az otthonuktól elszakadt népességcsoportokat támogató műveletekről szóló, 2001. október 29-i 2130/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10),

a fejlődő országokon kívüli harmadik országokban a gyalogsági aknák elleni fellépésről szóló, 2001. július 23-i 1725/2001/EK tanácsi rendelet (11),

a fejlődő országokban a gyalogsági aknák elleni fellépésről szóló, 2001. július 23-i 1724/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12),

gyorsreagálású mechanizmus létrehozásáról szóló, 2001. február 26-i 381/2001/EK tanácsi rendelet (13),

az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Missziója (UNMIK) és a Boszniai és Hercegovinai Főképviselő Hivatalának (OHR) támogatásáról szóló, 2000. május 22-i 1080/2000/EK tanácsi rendelet (14), annak 1a. cikke kivételével,

a kábítószer és kábítószer-függőség elleni kampányban az észak-dél együttműködésről szóló, 1997. október 13-i 2046/97/EK tanácsi rendelet (15),

a fejlődő országokban folyó helyreállítási és újjáépítési műveletekről szóló, 1996. november 22-i 2258/96/EK tanácsi rendelet (16).

(2)   A hatályukat vesztett rendeleteket a 2007. évet megelőző években a költségvetés végrehajtására hozott jogi aktusokra és kötelezettségekre továbbra is alkalmazni kell.

27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2006. november 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

P. LEHTOMÄKI


(1)  Az Európai Parlament 2006. július 6-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2006. november 7-i határozata.

(2)  HL L 163., 1996.7.2., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(3)  HL C 139., 2006.6.14. 1. o.

(4)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(5)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(6)  HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(7)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(8)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(9)  Az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.).

(10)  HL L 287., 2001.10.31., 3. o.

(11)  HL L 234., 2001.9.1., 6. o.

(12)  HL L 234., 2001.9.1., 1. o.

(13)  HL L 57., 2001.2.27., 5. o.

(14)  HL L 122., 2000.5.24., 27. o.

(15)  HL L 287., 1997.10.21., 1. o.

(16)  HL L 306., 1996.11.28., 1. o.


Top