|
VÉLEMÉNY
|
|
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
|
|
A műtrágyákra vonatkozó uniós stratégia
|
|
_____________
|
|
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági
és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának
A műtrágyák rendelkezésre állásának és megfizethetőségének biztosítása
[COM(2022) 590 final]
|
|
|
|
NAT/888
|
|
|
|
Előadó: Arnold PUECH D'ALISSAC
|
|
Felkérés:
|
Európai Bizottság: 2022. 12. 09.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2023. 03. 09.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2023. 03. 23.
|
|
Plenáris ülésszak száma:
|
577.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
170/3/4
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB üdvözli a műtrágyák rendelkezésre állásának és megfizethetőségének biztosításáról szóló európai bizottsági közleményt, mivel a 2021 elején kezdődött és az Ukrajna elleni háború megindítását követően tovább súlyosbodó műtrágyaválság különösen súlyosan érinti Európát, ahol a mezőgazdasági termelők rekordárakkal és ellátási hiánnyal néznek szembe. A jelenlegi helyzet fenyegetést jelent az európai mezőgazdaságra és a globális élelmezésbiztonságra nézve.
1.2Az EGSZB kiemeli, hogy a műtrágyaválság hatásainak csökkentése érdekében belső vészhelyzeti intézkedésekre van szükség. Az EGSZB úgy véli, hogy amellett, hogy lehetőséget kell biztosítani a leginkább érintett nitrogéngyártók és mezőgazdasági termelők állami támogatására (amelynek költségvetési korlátai vannak, a verseny torzulásának kockázatával jár és amelyet feltételekhez kellene kötni), korrekciós intézkedésekre van szükség az uniós műtrágyapiac működésének javítása érdekében, mivel ezek valószínűleg nagyobb hatást gyakorolnak a mezőgazdasági termelőkre és költséghatékonyabbak az adófizetők számára.
1.3Annak érdekében, hogy az import és a belföldi verseny elősegítésével biztosítani lehessen a műtrágyaellátást, és kezelni lehessen az árak kérdését, az EGSZB olyan intézkedések meghozatalát javasolja, amelyek magukban foglalják az uniós importvámok felfüggesztését valamennyi műtrágya esetében, valamint a műtrágyaellátás logisztikájának egyszerűsítését és a szabályozás rugalmassá tételét.
1.4Az EGSZB úgy véli ezenkívül, hogy középtávú intézkedésekre van szükség az EU importált ásványi műtrágyáktól való függőségének mérséklése és a műtrágyázás környezeti lábnyomának csökkentése érdekében. Az intézkedéseknek a mezőgazdaság agroökológiai átalakítását szem előtt tartva arra kell irányulniuk, hogy a növényi tápanyag-felhasználás hatékonyságának növelésével korlátozzák a műtrágya-felhasználást, a szintetikus műtrágyát részben újrahasznosított istállótrágyával és egyéb hulladékkal helyettesítsék, és javítsák Európa műtrágya-önellátását.
1.5Az EGSZB üdvözli a 2023-ban létrehozandó új műtrágyapiaci megfigyelőközpont bejelentését, mivel alapvető fontosságú az európai műtrágyapiac átláthatóságának növelése a belső piaci reprezentatív árak rendszeres közzététele, valamint a műtrágyatermelésre és -felhasználásra vonatkozó nyilvános statisztikák készítése révén.
1.6Az EGSZB továbbá kéri, hogy az új intézkedések elfogadásakor vegyék figyelembe a mezőgazdasági termelőket (akikre jelentős hatást gyakorolnak a műtrágyaárak), az élelmiszer-fogyasztókat (akik élelmiszerár-inflációval szembesülnek) és az ipari dolgozókat érintő szociális szempontokat.
1.7Az EGSZB sürgeti az EU-t, hogy nemzetközi szinten fokozza az élelmiszer-ellátás globális bizonytalansága elleni fellépését, többek között a műtrágyapiac átláthatóságának és a műtrágyák rendelkezésre állásának és hatékony használatának előmozdítása révén. A globális műtrágya-kereskedelmet a piacok nyitottságának fenntartásával, az exportkorlátozások és -tilalmak elkerülésével, az európai műtrágyagyártás növelésével és a logisztikai útvonalak bővítésével kell elősegíteni.
2.Bevezetés és háttér
2.1A műtrágyák a növények növekedéséhez szükséges három alapvető tápanyagból állnak: nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K).
2.2A műtrágyák a jelenlegi mezőgazdasági termelés nagy részének kulcsfontosságú elemei. Elérhetőségük és megfizethetőségük alapvető szerepet játszik az élelmezésbiztonság terén. 2021 eleje óta globális ásványiműtrágya-válság alakult ki, amelyet kezdetben a Covid19-válság utáni fellendüléssel járó, megnövekedett kereslet váltott ki, és amely az Ukrajna elleni orosz invázió óta tovább súlyosbodott, mivel három jelentős globális műtrágya-beszállító – Oroszország, Belarusz és Ukrajna – részéről korlátozottabb lett az ellátás.
2.3A műtrágyaválság különösen súlyosan érinti Európát, mivel i. az EU jelentős nettó műtrágyaimportőr; ii. az EU műtrágyapiacát a nitrogén és a foszfor tekintetében importvámok védik, amelyek a belföldi árakat a globális árak fölé hajtják; iii. az Oroszországból, Fehéroroszországból és Ukrajnából származó uniós műtrágya-behozatal, amely korábban az uniós behozatal 43%-át tette ki, 2022 márciusa óta jelentősen csökkent, annak ellenére, hogy az EU hivatalosan nem tiltja az Oroszországból származó élelmiszer- és műtrágyaimportot.
2.4A műtrágya belföldi ára rekordszintre emelkedett (az ásványi nitrogén ára 2022 novemberére a háromszorosára nőtt a 2021. januári árhoz képest). A szűkös kínálattal és a késedelmes beszerzésekkel együtt ez azt eredményezte, hogy a 2022-es betakarításhoz kapcsolódóan jelentősen csökkent az uniós műtrágya-felhasználás
, és több tagállamban 2023 tavaszán hiány léphet fel, ami a 2023-as betakarítást is érintheti.
2.5Mindez az európai zöld megállapodás és az Európai Bizottság által 2020 májusában közzétett, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia
összefüggésében történik, beleértve a javasolt uniós szintű célokat is, amelyek szerint lépéseket kell tenni „a tápanyagveszteség legalább 50%-os csökkentése érdekében, biztosítva ugyanakkor, hogy a talaj termőképessége ne romoljon”, miáltal „2030-ig legalább 20%-kal csökkenni fog a műtrágyahasználat”.
3.Általános megjegyzések
3.1Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a könnyen elérhető és megfizethető műtrágyák Európában és világszerte is elengedhetetlenek a mezőgazdasági termeléshez és az élelmezésbiztonsághoz. A műtrágyahiány és a túl magas műtrágyaárak csökkentik a terméshozamot, veszélyeztetik az élelmiszertermelést, és az európai polgárok és az emberiség kárára hozzájárulnak az élelmiszerárak inflációjához.
3.2A műtrágyapiac jelenlegi válsága különös veszélyt jelent az alacsony jövedelmű országokra, amelyeket súlyosan érint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága. Fenyegetést jelent Európában is, ahol a kiszolgáltatott csoportok már most is kihívásokkal néznek szembe az élelmiszerek megfizethetősége terén, és a műtrágyaválság a termés csökkenéséhez vezethet, és ezáltal hatással lehet a globális élelmezésbiztonságra, mivel az EU jelentős gabonatermelő és -exportőr.
3.3Az EGSZB úgy véli, hogy a globális műtrágyahiány oka nemcsak a földgáz magas ára, hanem a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyhiány és a logisztikai korlátok is. Az EU-ban ezt tovább súlyosbítja a kontinens ásványiműtrágya-behozataltól való nagyfokú függősége, az uniós importvámok és az ukrajnai háború.
Belső vészhelyzeti intézkedések
3.4A magas műtrágyaárak ellenére úgy tűnik, hogy számos uniós nitrogénműtrágya-gyártó költség-versenyképességét befolyásolta a földgáz rendkívül magas európai ára, amely elérte az amerikai ár hétszeresét, szemben a 2021. évi háromszoros árral. A földgázhoz való kiemelt hozzáférés mellett földgázadagolás esetén, a meglévő termelési kapacitások maximális kihasználása céljából, eseti alapon hasznos lehet az EU nitrogéniparának egyedi támogatása, ahogy azt az állami támogatásokra vonatkozó, módosított ideiglenes uniós válságkeret lehetővé teszi. E tekintetben gazdasági és társadalmi feltételességre van szükség a váratlan hatások elkerülése érdekében, mivel egyes műtrágyagyártóknak nőtt a nyeresége a műtrágyaválság következtében.
3.5A jelenlegi válság súlyosan érintette a műtrágya-felhasználókat, különösen a szántóföldi növénytermesztőket, valamint a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel vegyesen foglalkozó szakembereket, akikre az uniós műtrágyaköltségek 62%-a és az uniós nitrogénfelhasználás 69%-a esik. A betakarítás előtt a műtrágyavásárláshoz szükséges készpénz hiányával, valamint költség- és árnyomással kell szembenézniük, mivel a mezőgazdasági termékek magasabb ára nem feltétlenül ellensúlyozza a műtrágyák és egyéb mezőgazdasági inputanyagok megemelkedett árainak hatását. A műtrágya-felhasználók számára nyújtott célzott támogatás ezért segíthet a válság kezelésében, ahogy azt az állami támogatásokra vonatkozó, módosított ideiglenes uniós válságkeret lehetővé teszi.
3.6A 2023-as pénzügyi évre vonatkozó 450 millió eurós uniós mezőgazdasági tartalék felhasználásával történő támogatás finanszírozását azonban szigorú költségvetési korlátok és prioritási verseny kísérik. Az ilyen intézkedések nemzeti KAP stratégiai terveken keresztül történő finanszírozása sem megfelelő megoldás, mivel ezeket nemrégiben hagyták jóvá, és hosszú időre lenne szükség a módosításukhoz. Az állami támogatás igénybevétele pedig egyrészt nemzeti költségvetési korlátokba ütközik, másrészt a különböző tagállamok mezőgazdasági termelői közötti verseny jelentős torzulásának kockázatát hordozza magában. Ezt jól illusztrálja az a tény, hogy eddig mindössze három tagállam hajtott végre mezőgazdasági termelők általi műtrágyavásárlásra irányuló támogatási programokat, amelyek teljes költségvetése 855 millió euró.
3.7Az EGSZB úgy véli, hogy az uniós műtrágyapiac működését javító korrekciós intézkedések így célszerűbbek és költséghatékonyabbak az adófizetők számára. Ezeknek a vészhelyzeti, ideiglenes intézkedéseknek – az import és a verseny megkönnyítése útján – a műtrágyaellátást és az európai műtrágyaárakat is célba kell venniük. Néhány műtrágyagyártó vállalat hatalmas arányban növeli nyereségét: pozitív és stratégiai üzenetet kell küldenünk ennek az iparágnak az érdekében, ha azt szeretnénk, hogy ezeket az eszközöket az európai gyárakba való beruházásokra, ezzel autonómiánk arányának növelésére használják fel, mivel ez az ára a függetlenségünknek.
3.8Az Európai Bizottság 2022. július 17-i javaslatát követően a 2022. december 12-i (EU) 2022/2465 tanácsi rendelet a karbamidra és az ammóniára vonatkozó behozatali vámok ideiglenes felfüggesztéséről rendelkezik (ez Oroszországra és Belaruszra nem vonatkozik). Az EGSZB üdvözli ezt a döntést, mivel az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodásokban részes partnerek (például az észak-afrikai országok) mellett más fontos ellátási forrásokra is kedvezően hatna egy ilyen felfüggesztés (mint például az Egyesült Államok, valamint a közép-ázsiai országok és az Arab-öböl országai). A rendelet azonban túl későn lépett hatályba ahhoz, hogy a 2022/2023-as időszakra hatályba léphessen, mivel a karbamidbehozatal nagy részét égbeszökő árakon már leszállították vagy megrendelték, a Tanács pedig az eredeti két év helyett hat hónapra korlátozta azt. Az EGSZB azt tanácsolja az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak, hogy a rendeletet terjesszék ki a következő időszakra és valamennyi nitrogén- és foszforalapú műtrágyára, mivel ez az ellátás diverzifikálása révén elősegítené a rendelkezésre állást, és csökkentené az Unión belüli műtrágyaárakat.
3.9Egyéb intézkedéseket is sürgősen végre kell hajtani az uniós ásványiműtrágya-piac működése érdekében a logisztika és a szabályozás területén, ideértve a következőket: i. a mezőgazdasági termelők és műtrágya-forgalmazók ösztönzése a korai beszerzésekre és az árkockázatok kezelésére; ii. a műtrágyaszállító hajók és a belvízi szállítás kikötői importlogisztikájának megkönnyítése; iii. a műtrágya-beszállítókkal kapcsolatos nemzeti értelmezések egységesítése az Oroszország elleni szankciók tekintetében; iv. ideiglenes rugalmassági mechanizmusok lehetővé tétele az uniós rendeletekben, többek között a REACH-rendeletben, a szállításra vonatkozó jogszabályokban és a műtrágyatermékekről szóló rendeletben.
3.10Az Európai Bizottságnak a Közös Kutatóközpont technikai javaslatai alapján mielőbb olyan jogalkotási intézkedéseket kell javasolnia, amelyek biztosítják, hogy a feldolgozott trágya a nitrátirányelvben (RENURE) a nitrátérzékeny területekre vonatkozóan meghatározott küszöbértéken felül biztonságosan felhasználható legyen, lehetővé téve ezzel a szintetikus műtrágyák nagyobb arányú helyettesítését. Az új küszöbérték meghatározásáig az EGSZB azt ajánlja, hogy a jelenlegi 170 egység/ha/év szervesnitrogén-határértéket az EU-ban valamennyi mezőgazdasági termelőre érvényesítsék.
Középtávú belföldi intézkedések
3.11Amint azt a 2022. évi stratégiai előrejelzési jelentésében is említette, az EGSZB azt ajánlja, hogy csökkentsék az EU függőségét a takarmányok, műtrágyák és egyéb alapanyagok behozatala terén, és javasolja az élelmiszer-termelésen, a munkaerőn és a tisztességes kereskedelmen alapuló élelmiszerrendszerekre alkalmazott nyitott stratégiai autonómia meghatározását, azzal az átfogó céllal, hogy egészséges, fenntartható, reziliens és méltányos élelmiszer-ellátás révén valamennyi uniós polgár számára biztosítható legyen az élelmezésbiztonság.
3.12A műtrágyákat illetően az EGSZB úgy véli, hogy bár a vészhelyzeti intézkedéseket haladéktalanul meg kell hozni, hosszabb távú intézkedéseket is végre kell hajtani annak érdekében, hogy optimalizálódjon az európai mezőgazdaság importált ásványi műtrágyáktól való függősége, ugyanakkor csökkenjen Európában a műtrágyázás környezeti lábnyoma. Az intézkedéseknek a következőkre irányulniuk: i. a teljes műtrágya-felhasználás optimalizálása a növényi tápanyag-felhasználás hatékonyságának növelésével, ami kisebb veszteséget eredményez; ii. a szintetikus műtrágya részleges helyettesítése újrahasznosított istállótrágya és az élelmiszerláncból származó egyéb hulladék nagyobb arányú felhasználásával; iii. Európa műtrágya-önellátásának javítása. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság átalakulóban van, és az agroökológia és a konzervatív mezőgazdaság révén egyre jobb eredményeket fog elérni.
3.13A növényi tápanyag-felhasználás hatékonyságának növelésére a műtrágyafogyasztás, valamint a vízbe és a levegőbe kerülő tápanyag miatti veszteség csökkentése érdekében van szükség. Ez lehetővé teszi a műtrágya-felhasználás csökkentését, anélkül, hogy befolyásolná a termelési volument. Ez jobb trágyázási gyakorlatokkal érhető el, beleértve a takarónövények használatát, a műtrágyák kiválasztását (előnyben részesítve például a nitrátalapú nitrogéntípusokat, valamint az ureáz-/nitrifikációgátlók használatát), a biostimulánsok használatát, valamint az optimalizált alkalmazást lehetővé tevő precíziós gazdálkodást (osztott alkalmazás, mérlegszámítás, talaj- és növényelemzés, növényszenzorok, döntéstámogató eszközök).
3.14A növénynemesítés a tápanyag-felhasználás hatékonysága szempontjából is kulcsfontosságú, mivel a továbbfejlesztett fajták képesek ugyanannyi betakarított mennyiség mellett kevesebb tápanyagot – különösen nitrogént – felvenni. E tekintetben az EGSZB úgy véli, hogy innovatív technológiákat és vetőmagokat kell kifejleszteni, hogy mindig lehessen megoldásokat biztosítani a meglévő eszközökre vonatkozó korlátozásokkal szembesülő mezőgazdasági termelők számára.
3.15A tápanyagigényes növények, így a gabonafélék, az olajrepce és a cukorrépa helyettesítése alacsonyabb tápanyagigényű növényekkel, például napraforgóval és hüvelyesekkel, olyan tendencia, amelyet a mezőgazdasági termelők 2021–2022 óta természetes módon alkalmaznak. Ezzel azonban közpolitikai keretek között óvatosan kell bánni, mivel a hektáronkénti szárazanyag-hozamokat és fehérje-hozzájárulásokat tekintve egy ilyen lépés zavart okozhat a mezőgazdasági piacokon, és veszélyeztetheti az élelmezésbiztonságot.
3.16Egy másik fontos középtávú célkitűzés az EU-ban az ásványi műtrágyák részleges helyettesítése istállótrágyából és egyéb szerves hulladékból származó, újrahasznosított szerves trágyával. Ez előnyökkel jár a talaj számára (magasabb szervesanyag-tartalom) és az éghajlatra nézve (a szintetikus nitrogénműtrágya-gyártásból származó alacsonyabb kibocsátás), valamint csökkenti az importfüggőséget. Az istállótrágyában rejlő lehetőségeket azonban nem szabad túlbecsülni, mivel e trágya nagy részét már újrahasznosítják, a rendelkezésre álló erőforrások földrajzilag korlátozottak (a trágyából strukturális többlettel rendelkező régiók), és jelentős mozgósítási, feldolgozási és szállítási költségekkel járnak. Az emberi hulladékból származó tápanyagokat többnyire nem juttatják ki a mezőgazdasági talajokra, holott ezekben 2 milliárd kg nitrogénpotenciál rejlik. Az Európai Bizottságnak ösztönöznie kell az algákból és szennyvíziszapból történő tápanyag-visszanyerés és a biztonságos mezőgazdasági alkalmazás technikáinak fejlesztését is.
3.17A nitrogénműtrágyák tekintetében az ammónia-előállítás alternatív, nem fosszilis módjainak előmozdítása rendkívül fontos hosszú távú célkitűzés, mivel ez csökkentené az EU gázfüggőségét és szénlábnyomát. A megújuló hidrogénnek a víz elektrolízisével (amely maga is megújuló villamos energia felhasználásával megy végbe) történő előállítása kísérleti ipari szakaszban van, míg a mezőgazdasági melléktermékek és a szerves hulladék metanizálása egyaránt termelhet az ammónia előállításához szükséges biometánt, és szerves trágyaként használható fermentációs maradékot. A fosszilis alapú ammónia jelenlegi magas piaci ára ellenére azonban a megújuló alternatívák messze nem versenyképesek, és időre, technológiai érettségre és esetleg jelentős állami támogatásra lesz szükségük ahhoz, hogy elérjék az ipari szintet.
3.18Az EGSZB üdvözli a 2023-ban létrehozandó új műtrágyapiaci megfigyelőközpont bejelentését, valamint a műtrágyapiaci érdekeltekkel folytatott konzultációk szervezését az élelmezésbiztonsági válságokra való felkészültségre és reagálásra vonatkozó európai mechanizmus (EFSCM) szakértői csoportja keretében. Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy az uniós műtrágyapiac nagyfokú átláthatósága csak a nitrogén-, foszfor- és káliumalapú műtrágyák reprezentatív belföldi piaci árainak rendszeres közzétételével, valamint a műtrágyafogyasztásra vonatkozó nyilvános statisztikák kidolgozásával garantálható.
Szociális szempontok
3.19Az EGSZB úgy véli, hogy a közlemény nem veszi kellőképpen figyelembe a műtrágyák rendelkezésre állásával és megfizethetőségével kapcsolatos társadalmi szempontokat. A mezőgazdasági termelőknek (különösen a kistermelőknek) ugyanis magasabb árat kell fizetniük a műtrágyáért, amely a betakarításkor nem feltétlenül térül meg, mivel a műtrágyavásárlás és a termékek értékesítése nem függ össze szorosan. Emellett a költségesebb műtrágyák részben felelősek az élelmiszerárak inflációjáért, ami különösen a legszegényebb háztartásokat érinti. Végezetül, az európai műtrágyaiparban dolgozó munkavállalók munkakörülményeit a versenyképesség csökkenése, a termelés leállítása, valamint az ágazatot az EU-ban sújtó nagyfokú bizonytalanság is befolyásolja.
A műtrágyák rendelkezésre állásának és megfizethetőségének biztosítása világszerte
3.20Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság, a tagállamok, az európai pénzügyi intézmények, a G20-országok, az ENSZ-ügynökségek és a nemzetközi pénzügyi intézmények által az élelmiszer-ellátás globális bizonytalanságának megszüntetésére tett erőfeszítéseket, beleértve az egészséges versennyel és átláthatósággal jellemzett műtrágyapiacok létrejöttének, a műtrágya rendelkezésre állásának és hatékony felhasználásának előmozdítását.
3.21A globális műtrágyapiac átláthatósága különösen fontos. Az EGSZB ösztönzi, hogy a G20-ak mezőgazdasági piaci információs rendszerében (AMIS) javítsák a műtrágyaárak adatbázisának reprezentativitását, mivel az jelenleg négy termékre és helyszínre korlátozódik.
3.22A FAO és a WTO nemrégiben arra figyelmeztetett
, hogy a globális műtrágyahiány valószínűleg 2023-ban is fennmarad, ami különösen Afrikában veszélyezteti a mezőgazdasági termelést és az élelmezésbiztonságot. A globális műtrágya-kereskedelmet a piacok nyitottságának fenntartásával, az exportkorlátozások és -tilalmak elkerülésével, a műtrágyagyártás növelésével, a logisztikai útvonalak bővítésével és a műtrágyahasználat hatékonyságának maximalizálásával sürgősen elő kell mozdítani. Az EGSZB üdvözli az ezzel kapcsolatos nemzetközi kezdeményezéseket, többek között az élelmezéssel, az energiával és a finanszírozással foglalkozó globális válságreagálási csoport (ENSZ), az élelmezésbiztonsággal foglalkozó globális szövetség (G7), a FARM-kezdeményezés (EU, G7, Afrikai Unió) és a Global Fertilizer Challenge (USA, EU) létrehozását.
3.23Az élelmiszer- és műtrágyaimport magas árai és az ellátási láncok zavarai egyes alacsony jövedelmű országokban komoly fizetésimérleg-problémákat okoznak. Az EU-nak fokoznia kell az erre irányuló erőfeszítéseit mind kétoldalú (élelmezési és rezilienciaépítési eszköz), mind pedig olyan többoldalú kezdeményezéseken keresztül, mint például a szegénység csökkentését és növekedést célzó IMF-alap (PRGT) és az élelmiszersokkra vonatkozó keret.
Kelt Brüsszelben, 2023. március 23-án.
Christa Schweng
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
_____________
