1.Következtetések és ajánlások

1.1A horizontalitást és a többszintű párbeszédet szem előtt tartva az erőfeszítéseket a két régió közötti párbeszéd javítására és az együttműködés megerősítésére kell összpontosítani.

1.2A két régió közötti kapcsolat a közös értékek és célkitűzések mentén erősödik. Ennek a kapcsolatnak ugyanakkor az erőforrások, a technológiatranszfer és az eredmények, valamint a szociális dimenzió szempontjából vonzónak is kell lennie.

1.3Az EU és Latin-Amerika geopolitikai erejét illetően a stratégiai autonómia kialakítása lehetővé teszi a két régió közötti együttműködés megerősítését, a multilateralizmus iránti elkötelezettséget, valamint a nemzetközi jelenlét és jelentőség fokozását a stratégiai kérdésekben.

1.4Latin-Amerikában a kiszolgáltatottság egyik fő kísérő jelensége a munkahelyek alacsony minősége. A helyreállítás során a szociális párbeszéd keretén belül arra kell összpontosítani, hogy több legyen a bejelentett, tisztességes munkahely, javuljon a szakképzés és az ágazati politikák, továbbá előmozdítsák egy minimálbér meghatározását és a kollektív tárgyalásokat.

1.5Európa és Latin-Amerika elkötelezett a demokrácia, a jogállamiság és a környezeti fenntarthatóság mellett, ami magában foglalja az ahhoz szükséges védelmet és garanciákat, hogy a civil társadalom vezető szerepet játsszon a fejlődésben és a válságok leküzdésében, és hogy előmozdítsuk az új társadalmi szerződéshez szükséges párbeszédet.

1.6Továbbra is mindenképpen érvényesíteni kell a „senkit sem hagyunk magára” elvet, újra átgondolva a kiszolgáltatottság kérdését, méghozzá nemcsak a jövedelem szempontjából, hanem abban az értelemben is, hogy a kiszolgáltatottság milyen hatással van a lakosság különböző csoportjaira, például a nőkre, a fogyatékossággal élőkre, az idősekre és a gyermekekre. A szabadon és demokratikusan szervezett civil társadalmak jelentik a legjobb eszközt ahhoz, hogy ez az állítás ne csupán egy kijelentés maradjon, hanem valósággá váljon.

1.7A latin-amerikai társadalmi feszültség és a demokráciát világszerte fenyegető veszélyek rávilágítanak arra, hogy újra kell gondolni a fejlődés koncepcióját, több és jobb politikával kezelve, illetve nagyobb befogadással és pluralizmussal megközelítve azt, valamint jobban megértve az elégedetlenség alapvető okait, hogy ennek alapján el lehessen mozdulni a társadalmi jólét felé. Európa és Latin-Amerika partnerek lehetnek a demokráciát, a fenntarthatóságot, a társadalmi igazságosságot és a multilateralizmust célzó szövetségben 1

1.8Európának és Latin-Amerikának partnereknek kell lenniük egy olyan szövetségben, amelynek célja a demokrácia védelme, valamint igazságosabb és az egyenlőségre jobban törekvő gazdaságok és társadalmak kialakítása, és amely erősíti a multilateralizmust és teljes mértékben elkötelezi magát a környezetvédelem mellett. Ehhez a szövetséghez többek között az érintett szervezett civil társadalmak, emberi jogi szervezetek, szakszervezetek és üzleti szervezetek, valamint környezetvédelmi szövetségek teljes körű elismerésére és részvételére van szükség.

2.Általános megjegyzések

2.1Latin-Amerikában a nyersanyagok expanzív ciklusának lezárultát követően fokozatos gazdasági lassulás indult el. A koronavírus-válság előtt az átlagos növekedés mindössze 0,3% volt. Valójában az elmúlt hetven évben a 2014 és 2020 közötti időszakban volt a legalacsonyabb a gazdasági növekedés, miközben az államadósság rekordszintet ért el.

2.2A koronavírus okozta egészségügyi válság súlyos következményekkel járt a régióban, ahol a megbetegedések és a halálozások száma meghaladta a világátlagot. Ez nagy terhet rótt az egészségügyi rendszerekre, amelyek már az endémiás betegségek kezelésében, sőt az alapellátásban is nehézségekkel küzdöttek 2 . A Covid-válság még inkább rávilágított az évtizedek során végrehajtott szakpolitikai intézkedések (többek közt az egészségügyi költségvetések, a személyzeti létszám és az infrastrukturális beruházások csökkentése) negatív hatásaira. Ezek a politikák nem bizonyultak hatékonynak a vírus jelentette kihívás kezelésében.

2.3A világjárvány miatt kialakult válságot a legtöbb ország úgy igyekezett kezelni, hogy korlátozta a mobilitást, valamint támogatásokat és átcsoportosításokat dolgozott ki a kiszolgáltatott helyzetben lévő ágazatok számára. Emellett példátlan anticiklikus fiskális és monetáris politikákat is végrehajtottak 3 . Ennek ellenére jelentősek az emberi, a gazdasági és a társadalmi befogadást érintő veszteségek, aminek okai a strukturális hiányosságok, valamint az, hogy korlátozott költségvetés áll rendelkezésre a válaszintézkedésekhez.

2.4A régióban az átlagos infláció fokozatosan emelkedik, 2021-ben elérte a 9,8%-ot, 2022-ben pedig a háború hatásától is fűtve várhatóan 11,2% lesz 4 . Ez elmélyíti a fejlődést korlátozó hiányosságokat.

2.5Latin-Amerika úgynevezett „fejlesztési csapdákkal” néz szembe 5 .

2.5.1A termelékenységi csapdából való kitöréshez diverzifikált gazdasági struktúrákra, valamint fejlettebb termékekre és szolgáltatásokra van szükség. A primer szektor felé való újbóli eltolódás nem biztosítja a globális értékláncokba való megfelelő integrációt, és kevés ösztönzést teremt a beruházásra. Emellett a világjárvány különösen az „mkkv-kat” sújtotta, amelyek számára nagyobb nehézséget jelent az új technológiák bevezetése, míg a háború a mezőgazdasági ágazatot gyengíti.

2.5.2A társadalmi kiszolgáltatottság csapdájának leküzdéséhez javítani kell a munkaügyi és szociális védelmi intézményeket, ahol több inkluzív, bejelentett, jobb minőségű munkahelyet kell teremteni, hogy megtörjük a kiszolgáltatottság, az ingadozó jövedelmek és a gyenge szociális védelem ördögi körét.

2.5.3Az intézményi csapda megoldásához jobb intézményekre és integrációs politikákra van szükség, hogy helyre lehessen állítani a bizalmat, javítani lehessen a közszolgáltatások minőségét és meg lehessen felelni egy széles középosztály elvárásainak, valamint szavatolni lehessen a populista és autoriter törekvésekkel szembeni ellenálláshoz szükséges erőt.

2.5.4A környezeti sebezhetőség csapdája abban gyökerezik, hogy a termelés terén az erőforrás-igényes ágazatok felé fordultak, az ebből való kilábaláshoz pedig vállalni kell a magas szén-dioxid-kibocsátással és a nem megújuló erőforrások kiaknázásával jellemezhető modell kiigazításának magas költségeit.

2.6A strukturális problémák és a fejlesztési csapdák 6 hatással vannak a gazdaság és a foglalkoztatás helyreállítására. A regionális GDP 2020-ban 6,8%-kal csökkent 7 . 2021-ben az átlagos növekedés 6,1%-os volt, 2022-ben pedig a régió várhatóan csak 2,1%-kal fog növekedni, ami nem tekinthető elegendőnek a fokozódó strukturális problémák ellensúlyozásához. A helyzetet tovább súlyosbítja az a válság, amelyet az Ukrajna elleni orosz agresszió, valamint a fosszilis tüzelőanyagok, a mezőgazdasági inputanyagok és az élelmiszerek árának emelkedése okozott, annak ellenére, hogy egyes országok megerősítették elsődleges exporttermék-kínálatukat.

3.A világjárvány és a háború társadalmi és gazdasági hatásai

3.1A 2020-ban megszűnt 22 millió munkahelyből még mindig nem sikerült helyreállítani 4,5 milliót, ezek többsége az alacsony szakképzettséget igénylő munkaköröket, valamint a nők és a fiatalok foglalkoztatását és az informális munkát érinti. 2019 és 2020 között a nők foglalkoztatási aránya a 2019-es 51,4%-ról 2020-ra 46,9%-ra csökkent. A háztartási ágazatban a munkahelyek megszűnése (20,9%) 2019-ben 11–13 millió nőt érintett 8 .

3.2A régió ezzel több mint egy évtizeddel esett vissza a szegénység mérséklése terén, és egy újabb elveszett évtized elé nézhet 9 . 2021-ben a szegénységi ráta elérte a 32,1%-ot, a mélyszegénység aránya pedig a 13,8%-ot. A szegények száma 201 millióra, a mélyszegénységben élők száma pedig 81 millióról 86 millióra nőtt.

3.3Az egészségügyi és inflációs válság rávilágított arra, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetben van az átlagos jövedelmű népesség, amelyet a járulékalapú szociális védelemhez való alacsony szintű hozzájárulás és a nem járulékalapú szociális védelem alacsony szintű lefedettsége jellemez 10 . Az informális gazdaság csökkent, de még mindig 140 millió munkahelyet teremt, különösen a mezőgazdasági dolgozók, a nők és a fiatalok körében. Ez nagyobb kiszolgáltatottságot, kisebb társadalmi mobilitást, valamint az állam részéről kisebb bevételteremtési és védelmi kapacitást jelent.

3.4A világjárvány jelentős hatással volt a gyermekekre és a fiatalokra a jelenléti oktatás által nyújtott védelem korlátozása miatt: 114 millió gyermek nem járt iskolába, és egyes országokban ez a helyzet majdnem két évig tartott. A konnektivitás és a digitális készségek hiánya, illetve az, hogy egyes családok nem tudtak megbirkózni a kényszerű digitalizálás jelentette kihívással, két évnyi oktatásnak megfelelő szakadékot eredményezett a magas és az alacsony jövedelmű családból jövő diákok között 11 . Emellett a nők ápolási-gondozási terhei is nőttek. A fogyatékossággal élők – mintegy 85 millió személy – szintén érintettek. Az információkhoz való hozzáférés hiánya, valamint az egészségügyi ellátás kapcsán elszenvedett megkülönböztetés ahhoz vezet, hogy romlik az egyébként is gyenge társadalmi befogadás, amelyet most még az infláció is fenyeget.

3.5Mivel az oltóanyag-kínálat korlátozott volt, és globális szinten az északi féltekére koncentrálódott, Latin-Amerika országai kétoldalú tárgyalások révén jutottak oltóanyagokhoz, és 93 millió adagot kaptak a COVAX programból, az EU több mint 130 millió adagot exportált, a tagállamok pedig további 10 millió adagot adományoztak 12 . A nehézségek ellenére a régióban átlagosan a lakosság 63,3%-át sikerült két adaggal beoltani. Míg egyes országokban az arány eléri a 89%-ot, más országokban 1% sincs 13 .

4.Fokozódó társadalmi elégedetlenség

4.1A 2019-ben több országot megrengető társadalmi megmozdulások még nem zárultak le teljesen. Egyes feszültségek csak tovább fokozódtak, és az élelmiszerárak növekedése nyomán még inkább fokozódni fognak. A polgárok elégedetlensége a közpolitikák alacsony színvonalához, a korrupcióhoz, a középosztályok kiszolgáltatottságához, a társadalmi kirekesztettséghez és a bizonytalansághoz köthető. A 21. század első évtizedében kialakult társadalmi elvárások nem teljesültek, és elmélyült az állampolgárok és az állami intézmények között tátongó szakadék. A régió 2020–2022-es választási ciklusának eredményei a változás tendenciáját mutatják, ami jelentős kihívások elé állítja a megválasztott elnököket.

4.2Latin-Amerika a világ egyik legegyenlőtlenebb régiója. 2019 és 2020 között a magas és közepesen magas jövedelmű rétegek aránya 1%-kal csökkent, míg a közepes és közepesen alacsony jövedelmű rétegek aránya 3,5%-kal; egyidejűleg az alacsony jövedelmű (a szegénységi küszöb 1,8-szorosánál kisebb jövedelmű) rétegek aránya 4,7%-kal, a szegénységben vagy mélyszegénységben élő lakosságé pedig 3,3%-kal nőtt 14 .

4.3Az elégedetlenség másik oka a biztonság hiánya, amellyel a latin-amerikai lakosság különösen a városokban szembesül. Az erőszak egyértelműen összefügghet a szervezett bűnözéssel, az illegális kereskedelemmel és azzal, hogy az államok nem képesek megfékezni ezeket 15 . De nem csupán bűnügyi kérdésről van szó: létezik egy, a szélsőséges szegénység nagy arányához kapcsolódó szociális erőszak is, amelynek leküzdéséhez tisztességes munkahelyek teremtésére irányuló közpolitikákra és a mindenki számára rendelkezésre álló jó minőségű oktatást megvalósító változásokra van szükség, továbbá létezik politikai erőszak is, amely az ellenfelek alkalmatlanként való bemutatásával operál, és ezáltal próbálja megtartani a hatalmat. A szakszervezeti vezetőkkel, újságírókkal, környezetvédőkkel vagy emberijogvédőkkel és vállalkozókkal szembeni, rendkívül aggasztó erőszak szintén fokozódott a világjárvány és a tiltakozási hullámok alatt.

4.4Az EuroLat legutóbbi ülése nyomán, ahol hangsúlyozták az igazságügyi szereplők fokozottabb védelmének szükségességét, hasznos lenne a COPLA projekt (Dél-Amerika és a Karib-tengeri Térség Büntetőbírósága) értékelése.

4.5Az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőség strukturális kihívást jelent: ebből a szempontból a régió az egyik leginkább érintett, és ennek gazdasági hatása elérheti az évi 85,852 milliárd EUR-t. Ezt a hatást annak társadalmi dimenzióival együtt kell vizsgálni, ideértve az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát és az egyre gyakrabban előforduló katasztrófákat is.

4.6A bizonytalanság, a szegénység és az önkényuralmi rendszerek kontinensszerte az emberek nagymértékű elvándorlásához vezettek. Az ezekből a migrációs és menekültügyi folyamatokból eredő sebezhetőség olyan humanitárius válságot generált, amelyre nem született megfelelő válasz, és amelyek regionális megközelítést tesznek szükségessé.

4.7A demokráciák kiszolgáltatott helyzetben vannak. Az elit, a pártok és a parlamentek legitimitási és bizalmi válságtól szenvednek, ami – a korrupció, a széttagoltság és polarizáció magas szintjével párosulva – ahhoz vezetett, hogy a kollektív döntéshozatali, valamint tárgyalási mechanizmusok már nem elegendőek 16 . A jelenlegi globális instabilitás még inkább kiemeli az önkényuralom veszélyét és a demokráciák megerősítésének szükségességét.

5.Egy új társadalmi paktum felé

5.1Az elégedetlenség és a rendszer iránti alacsony bizalom ellenére a polgárok készek az utcára vonulva és a szavazóurnákon keresztül politikai változásokat kezdeményezni. A fiatalok és a nők jelentős szerepet vállalnak ezekben a mozgósítási folyamatokban: a politikai életben való részvételük értékes hozzájárulást jelent. Nagyon fontos az intézményesített szociális párbeszéd olyan modelljének előmozdítása, mint amilyen Európában már létezik, és meg kell szilárdítani az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Gazdasági és Szociális Tanácsok és Hasonló Intézmények Nemzetközi Egyesületével már meglévő együttműködést.

5.2Az átalakulások főszereplőinek az állampolgároknak kell lenniük, és meg kell erősíteni az egyeztetési és részvételi mechanizmusokat, szavatolva ezek védelmét és azt, hogy ezek mindenki számára elérhetőek legyenek. Nyitott és inkluzív politikai döntéshozatal révén, valamint világos kommunikációs stratégiák biztosításával és szociális kompenzációs rendszerekkel helyre kell állítani a bizalmat. Meg kell erősíteni az elszámoltathatóságot, valamint a szakpolitikáknak és azok hatásainak értékelését is.

5.3Új társadalmi szerződés valósulhat meg: a társadalmi-gazdasági csoportok, a térségek és a generációk közötti transzverzális megállapodások révén, olyan reziliens és fenntartható termelési stratégiák előmozdításával, amelyek minőségi munkahelyeket teremtenek és elősegítik a zöld és digitális átállást. Emellett széles körű és hatékony szociális védelmi rendszerekre, valamint egy fenntarthatóbb fejlesztésfinanszírozási modellre van szükség. Ennek biztosítania kell, hogy a jogokat tiszteletben tartsák, a munkahelyek tisztességesek legyenek – a megélhetést biztosító minimálbérekkel és kollektív tárgyalásokkal –, a szociális védelem egyetemes legyen, és a szociális párbeszéd az igazságos átmenetre irányuló intézkedéseket biztosítson az éghajlat és a technológia terén.

5.4Ehhez az új társadalmi paktumhoz stabil és fiskálisan fenntartható költségvetési politika szükséges. Rövid távon fontosak a nemzetközi együttműködési intézkedések, a likviditás növelése és a közepes jövedelmű országok felé irányítása, valamint az alacsony és közepes jövedelmű országok adósságkönnyítése. Mindezek mellett – az adóbeszedés hatékonyságának javítása révén – növelni kell az államháztartási bevételeket. Középtávon erősíteni kell a progresszív és hatékony adóztatást, hogy fedezni lehessen az aktív szociálpolitika állandó kiadásait. Hasonlóképpen nemzetközi szinten is egyetértésre lesz szükség az államadósság átstrukturálásához. Hosszú távon növelni kell az adók szerepét, és fokozni kell a digitális adóbevételeket és a „zöld” adózást. Továbbá nemzetközi együttműködésre van szükség az adócsalás és adókikerülés visszaszorítása érdekében 17 .

5.5Ezzel összefüggésben létfontosságú a szociális piacgazdaság régión belüli fejlesztése, hiszen az fontos szerepet tölt be a befogadó és reziliens termelési és foglalkoztatási rendszer fejlődésében. Ezért méltányos piacokat és értékesítési csatornákat kell létrehozni 18 . Fontos elismerni és megerősíteni a belső tanácsadó csoportok szerepét a szabadkereskedelmi megállapodások nyomon követésében 19 .

6.Szövetség az Európai Unióval:

6.1Az Európai Unió fejlesztési együttműködési politikája elismeri, hogy a többszereplős és többszintű partnerségek új formáinak elfogadása révén olyan új módozatokat kell kialakítani, amelyek túlmutatnak az észak-déli paradigmákon és a hivatalos fejlesztési támogatáson (ODA) 20 . A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDCI) választ ad arra, hogy javítani kell a források földrajzi vagy tematikus területek közötti elosztásának rugalmasságát, és hogy kezelni kell a globális kihívásokat és a fenntartható fejlődési célokra vonatkozó ütemtervet. A Global Gateway stratégia célja a világ intelligens, tiszta és biztonságos összekapcsolása a digitális, az energia- és a közlekedési ágazatban, valamint az egészségügyi, oktatási és kutatási rendszerek megerősítése. E változtatások célja, hogy az EU rendelkezésére álljanak a szükséges források és eszközök ahhoz, hogy össze tudja egyeztetni értékeit és érdekeit egy összetettebb, versengőbb és kapcsolatokkal még inkább átszőtt nemzetközi színtéren.

6.2A stratégiák megfogalmazása érdekében elindult az „Európa együtt” (Team Europe) kezdeményezés, amelynek célja, hogy összehangolja egymással az európai intézmények, a tagállamok és végrehajtó ügynökségeik, illetve a fejlesztésfinanszírozási intézmények erőfeszítéseit.

6.3Az európai együttműködés arra törekszik, hogy túllépjünk a pusztán az egy főre jutó jövedelem alapján való rangsoroláson, és az „átalakulóban lévő fejlődés” fogalmát alkalmazza, amely jobban megfelel a régió szükségleteinek. Ugyanakkor továbbra is kihívást jelent a párbeszéd javítása és az, hogy jobban tudjunk kommunikálni e kapcsolat erejéről és előnyeiről.

6.4A globális, regionális és nemzeti szinten számos rendkívül komoly kihívással jellemezhető jelenlegi kritikus helyzetben fontos rámutatni arra, hogy Európa és Latin-Amerika ideális partnerek lehetnek egy olyan szövetségben, amelynek célja a demokrácia védelme, igazságosabb és az egyenlőségre jobban törekvő gazdaságok és társadalmak kialakítása, és amely erősíti a multilateralizmust és teljes mértékben elkötelezi magát a környezet védelme mellett. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy ez a szövetség nem lenne életképes többek között az érintett szervezett civil társadalmak, emberi jogi szervezetek, szakszervezetek és üzleti szervezetek, valamint környezetvédelmi szövetségek teljes körű elismerése és részvétele nélkül.

7.A helyreállítás támogatása a civil társadalom bevonásával

7.12020-ban változás következett be abból a szempontból, hogy alapvetően honnan származtak a közvetlen külföldi tőkebefektetések. 2019-ig az európai vállalatok voltak a fő befektetők a régióban, és ezek a vállalatok adták a közvetlen külföldi tőkebefektetések 55%-át. 2020-ban az európai befektetések 49%-kal, a régión belüli befektetések pedig 35%-kal estek vissza, szemben az Egyesült Államok befektetéseinek 4%-os visszaesésével 21 és a kínaiak növekedésével.

7.2A válságból való kilábalás európai stratégiájának alapja, hogy az európai zöld megállapodás és a Next Generation EU alapok révén javítsuk az uniós gazdasági modellt. Ezek a szempontok kulcsfontosságúak a biregionális stratégia szempontjából, illetve ahhoz, hogy olyan eszközöket lehessen létrehozni, amelyek segítik az energetikai, a digitális, a zöld és a társadalmi átalakulásokat, a későbbiekben széles körű előnyöket eredményezve a két régió számára.

7.3Meg kell erősíteni a kereskedelmi kapcsolatokat Európával, méghozzá a már aláírt megállapodások vagy a Mercosurral, Chilével és Mexikóval kötendő megállapodások révén. Ezek a megállapodások nemcsak a kereskedelmet erősítik, hanem kihatnak a foglalkoztatás minőségére és annak társadalmi funkciójára, a technológiatranszferre és a fenntarthatóságra való átállásra is. Ez azt jelenti, hogy olyan kereskedelmi partnerséget kell elősegíteni, amely minőségével és hosszú távú fenntarthatóságával, illetve megtérülésével kitűnik a többi partnerrel létrehozott társulás közül, és szemben áll a nemzetközi kapcsolatok más, kizsákmányoló és felelőtlen modelljeivel. A kereskedelmi megállapodásoknak azonban az emberekre és alapvető jogaikra, a tisztességes munkahelyekre és a legkiszolgáltatottabbakkal való szolidaritásra, a környezet tiszteletben tartására és a demokrácia védelmére kell összpontosítaniuk, és képesnek kell lenniük a jogok hatékony érvényesítésére. A fő szempontok a következők:

7.4Olyan beruházások vonzása, amelyek támogatják a fenntartható fejlődési célok elérését – ehhez többoldalú szabályozási keretre is szükség van, amely az emberek életminőségére és jogaira, a tisztességes foglalkoztatásra, a befogadásra, a fenntarthatóságra és a demokrácia védelmére összpontosít. A közös célkitűzések elérése érdekében szorosabb együttműködésre is szükség volna, méghozzá projektek és az európai stratégiai iránytű pozitív alkalmazása révén.

7.4.1A digitalizáció mint fejlődési lehetőség. Latin-Amerika a digitalizáció terén közepes fejlettségi szinten áll, de növekedési üteme a legalacsonyabb a feltörekvő országok között. Digitális kérdésekben a transzatlanti optikai kábel (EllaLink) lefektetéséhez kapcsolódó EU–LAC digitális szövetség és az Európai Unió „Global Gateway” összekapcsolási stratégiája konvergálnak egymással. A digitalizációs folyamatok határozott támogatásának meg kell szilárdítania azok társadalmi dimenzióját, megerősítve magukat a vállalkozásokat is.

7.4.2A formális gazdaság elősegítése és az informális foglalkoztatás kiküszöbölése 22 . A többoldalú megállapodásokba konkrét záradékok kerülnek be, amelyek megkövetelik az ILO-egyezmények betartását, valamint a jogok biztosítását, a gyermekmunka megakadályozását és a munkaügyi felügyelet megerősítését. Ezek a záradékok pozitív hatást gyakorolnak a kapacitásépítésre azon andoki országokban, amelyekkel megállapodást írtak alá 23 .

7.4.3Az oktatás javításának, minőségének és általános elérhetőségének közvetlen támogatása valamennyi oktatási szinten, valamint az Európával fennálló oktatási és tudományos hálózatok megerősítése. Az Erasmus Mundus program olyan eszköz, amelyet még jobban ki lehetne használni az egyetemek összekapcsolására.

7.4.4Az EU 2021-ben elindított egy folyamatot, amely kereskedelempolitikájának felülvizsgálatát, illetve a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos megközelítésének erősítését célozza. Kijelentette, hogy célja egy nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika, amelyben a fenntartható fejlődés szempontját minden téren érvényesítik. Ennek során a termelő ágazatok és a (nagy, közepes és kis méretű) gazdasági szereplők versenyképességének elősegítése mellett olyan értékeket és elveket is elő kell mozdítani, mint a demokrácia, valamint az emberi, kulturális, nemi, környezeti, munkaügyi és szakszervezeti jogok. A két térség szervezett civil társadalmának aktívan dolgoznia kell azon, hogy kapcsolatukat ambiciózusabb ütemterv és végrehajtási menetrend melletti virtuális és/vagy személyes tematikus találkozók révén megerősítsék.

7.4.5Az Európai Unió a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésén munkálkodik, valamint azon, hogy vezető szerepet vállaljon a bolygónk védelmére és ökológiai helyreállítására irányuló globális erőfeszítések terén 24 . Az európai kereskedelempolitikában úgy kellene megerősíteni ezeket a célkitűzéseket, hogy egy ambiciózusabb környezetvédelmi együttműködés 25 irányába lehessen elmozdulni. Ez ugyanis fontos a Latin-Amerikával fenntartott kereskedelmi kapcsolatok és a civil társadalom megerősítése szempontjából, amelyet számos fenyegetés ér – egyrészt az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság, másrészt az erőszakos szereplőkkel való konfrontációja miatt. Nagyon fontos ezeknek az embereknek, illetve az emberi jogok terén tevékeny jogvédőknek, a szakszervezeti tagoknak és az újságíróknak a védelme, valamint az, hogy felszólítsák a latin-amerikai kormányokat arra, hogy kötelezzék el magukat az ilyen személyek sérthetetlenségének garantálása mellett.

7.4.6Az „Európa együtt” kezdeményezés támogatja az Amazonas térségében folyó erdőirtás elleni erőfeszítéseket, az EUROCLIMA+ program új szakasza pedig 140 millió EUR-t különít el a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek támogatására. Latin-Amerika azonban a világjárvány után az adóberuházások mindössze 15%-át irányította a gazdasági helyreállításra, és ennek az aránynak kevesebb mint 6,9%-a jelent zöld helyreállítást. Mindenképpen támogatni kell a régiót a zöld adózás, a zöld állami kiadások és a környezetbarát magánberuházások megteremtésében. Szintén jó volna megerősíteni a stratégiai nyersanyagokkal való felelős gazdálkodásra, illetve az európai szakértelmen és tudáson alapuló fenntartható technológiatranszfer biztosítására irányuló szövetséget.

7.4.7Az Európai Unió és Latin-Amerika közötti társuláshoz szükség van a Mercosurral való megállapodás megkötésére: olyan, 780 millió fogyasztót számláló közös piacról van szó, amely Brazília GDP-jét 1,5%-kal, Paraguayét pedig akár 10%-kal is növelheti. A környezetvédelmi szempontokra előrelépésként kell tekinteni, amelyek utat mutatnak az új generációs biregionális partnerségek számára. Előrelépést kell elérni az olyan életképes rendszerek felkutatásában, amelyek egyes termékek esetében környezetvédelmi tanúsítványokat és tükörklauzulákat is tartalmaznak. Amennyiben az EU sikeres e dimenzió megfogalmazásában, az stratégiailag megerősíti a globális fejlődésről alkotott elképzelését és a benne rejlő stratégiai potenciált.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 15-én.

Christa Schweng

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

_____________

(1)     HL C 429., 2020.12.11., 197. o. , HL C 290., 2022.07.29., 11. o.

(2)    UNESCO (2021), A Covid19 és védőoltások Latin-Amerikában és a Karib-térségben: kihívások, szükségletek és lehetőségek.

(3)      OECD (2021), Latin-Amerika 2020-as gazdasági kilátásai.

(4)    MF-adatok.

(5)    OECD (2022), Latin-Amerika 2021-es gazdasági kilátásai.

(6)    Ugyanott.

(7)    ECLAC (2021), Gazdasági tanulmány Latin-Amerikáról és a Karib-térségről.

(8)    ILO (2022), munkaerőpiaci kitekintés; ECLAC (2021), a szociális helyzet Latin-Amerikában.

(9)    ECLAC (2021), Id. m.

(10)    Nieto Parra, (2020), Desarrollo en transición en América Latina en tiempos de la COVID-19, Fundación Carolina.

(11)    UNESCO (2021), Oktatás Latin-Amerikában és a Karib-térségben a Covid19-járvány fényében.

(12)    2021. december 2. – Az Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség vezetőinek találkozója: Együttes erővel a Covid19-válság utáni fenntartható helyreállításért (Charles Michel és Ursula Von der Leyen sajtóközleménye).

(13)    Our World in Data.

(14)    ECLAC (2021), Id. m.

(15)    UNODC (2019), Global Study on Homicide.

(16)    IDEA Int. (2021), A demokrácia helyzete a latin-amerikai országokban.

(17)    ECLAC (2021), Latin-Amerika 2021-es költségvetési helyzete.

(18)    Európai Bizottság (2021), A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv.

(19)     HL C 429., 2020.12.11., 197. o. , HL C 290., 2022.07.29., 11. o.

(20)    Sanahuja, J.A. y Ruiz Sandoval, E. (2019), La Unión Europea y la Agenda 2030 en América Latina: políticas de cooperación en una región de «desarrollo en transición», Fundación Carolina; Nuevo Consenso Europeo de Desarrollo (CED) 2017; Marco Financiero Plurianual 2021-2027, 2018.

(21)    Az ECLAC 2021. évi jelentése: Közvetlen külföldi befektetések Latin-Amerikában.

(22)    Lásd: Európai konszenzus a fejlesztéspolitikáról (2006); az Európai Bizottság közleménye a mindenki számára biztosítandó tisztességes munka ösztönzéséről (2006); az Európai Bizottság változási menetrendje (2011); Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról (2017); az Európai Bizottság munkadokumentuma a tisztességes munkáról világszerte: Felelős globális értékláncok a Covid19-válságból való igazságos, fenntartható és reziliens kilábalásért (2020); az Európai Unió új Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköze (NDICI) (2020).

(23)    Fairlie Reinoso, A. (2022), Nuevos retos para el Acuerdo Comercial Multipartes de la Unión Europea con Perú, Colombia y Ecuador; Fundación Carolina-EULAC.

(24)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai zöld megállapodás [COM(2019) 640].

(25)    Giles Carnero, R. (2021), La oportunidad de una cláusula ambiental de elementos esenciales en acuerdos comerciales de la Unión Europea con Estados terceros: a propósito del Acuerdo Unión Europea-Mercosur; Fundación Carolina DT. 44.