NAT/820
A fenntartható vidék- és városfejlesztés holisztikus stratégiája felé
VÉLEMÉNY
„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
A fenntartható vidék- és városfejlesztés holisztikus stratégiája felé
[saját kezdeményezésű vélemény]
Előadó: Josep PUXEU ROCAMORA
Társelőadó: KÁLLAY Piroska
|
Közgyűlési határozat:
|
2021. 03. 25.
|
|
Jogalap:
|
az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése
|
|
|
saját kezdeményezésű vélemény
|
|
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2021. 10. 04.
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
...
|
|
Plenáris ülés száma:
|
…
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
…/…/…
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB meg van győződve arról, hogy Európa jövője attól függ, hogyan kezeljük a vidéki térségeket, és hogy a városi térségekkel való szorosabb együttműködésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen térség vagy polgár se „maradjon le” a klímasemleges, fenntartható és virágzó Európai Unió felé történő igazságos átmenet során. Ez összhangban lenne az európai zöld és szociális megállapodás céljaival, a Next Generation EU helyreállítási csomaggal, a 2030-ig szóló területi agendával és a 17 fenntartható fejlődési céllal.
1.2Az EGSZB úgy véli, hogy az EU-nak csökkentenie kell a területek közötti különbségeket olyan szakpolitikák előmozdításával, amelyek minden szempontból biztosítják az igazságos és fenntartható átmenetet, és garantálják a megfelelő életminőséget a vidéki területeken.
1.3Tekintettel az éghajlatváltozás és a világjárványok jelentette kihívásokra, az EGSZB hangsúlyozza, hogy sürgősen cselekedni kell, és paradigmaváltást kell végrehajtani annak érdekében, hogy demonstrálhassuk a közös munka hozzáadott értékét, és valamennyi polgár érdekében előmozdíthassuk a kölcsönös tiszteletet és megértést.
1.4Az EGSZB ezért arra kéri a döntéshozókat, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre egy olyan globális és holisztikus uniós stratégiát, amely támogatja a kiegyensúlyozott, koherens, méltányos és fenntartható város- és vidékfejlesztést, helyzetbe hozva a helyi közösségeket, fellendítve a hagyományos iparágakat, új gazdasági tevékenységeket és munkalehetőségeket teremtve a vidéki térségekben, ugyanakkor elősegítve a szinergiákat a városi térségekkel.
1.5A vidéki közösségek és a városi környezet közötti egyenlő versenyfeltételek megerősítése érdekében az EGSZB a következőket ajánlja:
1.elegendő forrást kell biztosítani a vidéki szakpolitikák számára, továbbá kommunikációtechnológiai és közlekedési infrastruktúrákat, valamint színvonalas és hatékony rendszereket kell biztosítani az oktatáshoz és az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához. Ezeket tökéletesen össze kell hangolni a kapcsolódó városi szolgáltatásokkal („equal health”);
2.a foglalkoztatási, képzési és lakhatási kínálatnak tükröznie kell és ki kell használnia a vidéki természeti erőforrásokat, ugyanakkor innovatív üzleti lehetőségeket kell teremtenie;
3.a politikai döntéshozóknak támogatniuk kell a vidéki parlamenteket és a közösségvezérelt helyi fejlesztést mint a részvételi demokrácia modelljeit, ez utóbbiaknak pedig nyitniuk kell minden vidéki polgár, köztük a szociális partnerek, a nők, az idősek, a fogyatékossággal élők, a kisebbségek és különösen a fiatalok felé;
4.védeni és népszerűsíteni kell a kulturális örökség értékeit.
1.6Az EGSZB a következő ajánlásokat fogalmazza meg a vidék-/városfejlesztés érdekében:
1.a kormányoknak minden területen átláthatóaknak és méltányosaknak kell lenniük a polgárok számára történő szolgáltatásnyújtás során;
2.a civil társadalmi szervezeteknek, beleértve a LEADER-t és a helyi akciócsoportokat is, helyi vidéki és városi partnerségeket kell kialakítaniuk a gazdasági, társadalmi és környezeti lehetőségek megteremtése és a kölcsönös egymástól való függések jobb megértése érdekében;
3.az élelmiszerpolitikai tanácsok kormányzási modellje inspirálhatja a valamennyi helyi szintű érdekelt fél közötti hatékony együttműködést. Az új környezeti hatások és kihívások, valamint a világjárvány megváltoztatták a távmunka lehetőségeit, a vidéki élet iránti igényt és a földhasználathoz való hozzáférést;
4.pozitívnak tekinthető a bevált gyakorlatok és a kockázatos esetek területek közötti megosztásának előmozdítása és támogatása;
5.a vidéki térségekben a minőségi oktatáshoz való hozzáférés az egyik olyan tényező lehet, amely hozzájárul a helyi gazdasági fejlődéshez, és segítheti a vidéki közösségeket a gyorsan változó környezethez való alkalmazkodásban.
1.7Az EGSZB különösen az alábbi ajánlásokat fogalmazza meg az Európai Bizottság, valamint az állami és a regionális kormányok számára:
1.az Európai Bizottság által a vidéki területekről nemrégiben elfogadott hosszú távú elképzelést tovább kell fejleszteni, hogy az egy méltányos megközelítést alkalmazó kötelezettségvállalás legyen a vidék és a városok felé. Fontos, hogy demonstráljuk a vidéki és a városi szervezetek együttműködéséből fakadó hozzáadott értéket, például „a termelőtől a fogyasztóig” kezdeményezés és a társadalmi szempontból inkluzív zöld megállapodás esetében;
2.az Európai Bizottságnak síkra kellene szállnia azért, hogy az „Intelligens falvak” kezdeményezés alapján létrejöjjön a vidéki és városi érdekelt felek csoportja, hogy a partnerségi modellek terén bevált gyakorlatokat dolgozzon ki;
3.e fellépés támogatása érdekében be kell ruházni a helyi kísérleti projektekbe, valamint páneurópai ösztönzőket/feltételeket kell meghatározni és díjakat kell létrehozni az inkluzív megállapodások előremutató példái számára.
1.8Az EGSZB vállalja továbbá, hogy kutatásokra adott megbízások, a szervezett civil társadalommal folytatott konzultáció, valamint a vidéki és városi jogok és felelősségek európai chartájának népszerűsítése révén együttműködik az Európai Parlamenttel és a Régiók Bizottságával.
1.9Az EGSZB a területi, városi és vidéki szakpolitikákkal kapcsolatos jövőbeli véleményeiben átfogó megközelítést követ majd. Ezt a véleményt például elfogadása előtt az EGSZB különböző szekcióiban is megvitatták.
2.Bevezető
2.1Az EGSZB „Az EU sérülékeny régióinak integrált megközelítése” című, 2020 szeptemberében elfogadott véleményének ajánlásai és a 2021. június 18-án megtartott meghallgatás alapján most egy, a fenntartható vidék- és városfejlesztésről szóló holisztikus uniós stratégiára törekszik, elemezve a vidékfejlesztési politikát az összes többi vonatkozó szakpolitikához kapcsoló átfogó keretet, azonosítva a meglévő kihívásokat és akadályokat, valamint hangsúlyozva a civil társadalom, az üzleti élet és a helyi közösségek szerepét az alulról felfelé építkező megközelítések kialakításában. Az EGSZB aktívan hozzá fog járulni annak biztosításához, hogy ezt a stratégiát figyelembe vegyék az uniós politikák kidolgozásakor.
2.2Alapvető fontosságú, hogy jobban kezeljük a vidéki térségeken belüli sokszínűséget, az egyes térségek lehetőségeinek megfelelően. Vannak olyan vidéki térségek, amelyeket a városi térségekhez való közelségük miatt, a vidék és a város közötti interakció révén előnyösen érint az „agglomerációs hatás”, a távolabb fekvő egyéb területek viszont sokkal inkább függenek egy-egy ágazattól – általában a mezőgazdaságtól, az erdőgazdálkodástól, a halászattól vagy a bányászattól –, és ezekben kevésbé észlelhető a városokkal való interakció.
2.3Bár a vidéki és városi térségek két különböző területtípust jelentenek, a maguk sajátos jellemzőivel és eltérő fejlődésével, a tények azt mutatják, hogy mégis szorosan, kölcsönösen kötődnek egymáshoz. Ezek a kölcsönös függőségek ugyanakkor egyre összetettebbek és dinamikusabbak, és kiterjednek az emberek és a beruházási javak, az információ, a technológia és az életstílusok strukturális és funkcionális áramlására. Ezért döntő fontosságú a vidéki és a városi térségek közötti megfelelő egyensúly, hiszen ezek kölcsönösen egymásra utalt területek, amelyek nem létezhetnek a másik nélkül.
2.4A vidéki életmód eszményképe, amely a polgárok számára a jóllétet és a minőségi életet testesíti meg, olyan cél kell, hogy legyen, amelyet még a távoli vagy hátrányos helyzetű területeken is meg kell valósítani. A stratégiának megoldást kell találnia a fenti két szempont között szükséges egyensúly megteremtésére, és arra, hogy a kettő kiegészítse egymást, és így a jövőben megvalósuljon a fenntarthatóság.
2.0A vidéki térségek előtt álló kihívásokat (demográfiai változások, elnéptelenedés, digitális szakadék, alacsony jövedelemszintek, korlátozott hozzáférés bizonyos szolgáltatásokhoz, a jobb foglalkoztatási kilátások iránti igény vagy az éghajlatváltozás konkrét hatásai) csak átfogó és megújított területi megközelítéssel lehet kezelni, amely viszonosságon alapuló kapcsolatokra törekedve kíván fejlődést elérni.
2.1Ebben az új helyzetben, amely túlmutat a mezőgazdasági ágazatra összpontosító és a városi környezettől elszakadt vidéki térségek közötti hagyományos kapcsolaton, a vidékfejlesztési intézkedéseket több ágazatra kiterjedő, integrált megközelítésre kell alapozni minden régióban, kihasználva a szinergiákat és egymást kiegészítő jelleget adva a vidéki, a városi és a köztes területeknek.
0.Kihívások és cselekvési javaslatok
0.1A hagyományos felfogás egyértelműen elválasztja egymástól a vidéki és városi térségeket, most azonban új koncepciókra, új értelmezésekre és megközelítésekre van szükség, és a helyi valóságot figyelembe kell venni egy adott régió meghatározásakor.
0.2Az európai területek jövőbeli fejlődésének a vidéki és a városi térségek egymást kiegészítő jellegén, valamint az ezekre irányuló szakpolitikák összehangolásán kell alapulnia, a végső cél pedig a társadalmi és gazdasági kohézió elérése, valamint e területek környezeti fenntarthatósága kell, hogy legyen.
0.3A közepes méretű városok kulcsszerepet játszanak a nagyvárosi és a vidéki területek összekapcsolásában, ezért különös figyelmet érdemelnek mind a területrendezésben, mind az erőforrások és szolgáltatások elosztásában. Sok európai város (például a franciaországi Toulouse, a spanyolországi Manresa, az olaszországi Torino vagy a dániai Aalborg) már végrehajtott nagyon sikeres megközelítéseket. Az olyan városhálózatok, mint az ICLEI, az Eurotowns és az Eurocities kulcsszereplők a tapasztalatcserében és a legjobb gyakorlatok népszerűsítésében.
0.4A vidék és a város közötti interakciónak szerepelnie kell a politikai napirenden, és elő kell segítenünk annak megértését a politikai döntéshozók és a szakpolitikák kidolgozói körében, valamint elő kell mozdítanunk az ügyek helyben történő megszervezésének különböző módozatait.
0.5Az EU által finanszírozott kutatásoknak továbbra is keresniük kell annak módját, miként mozdítható elő a méltányos és fenntartható vidék-/városfejlesztés, és miként éleszthető újjá a vidéki térségek gazdasági fejlődése. Az olyan projekteknek, mint amilyen a ROBUST, a RUBIZMO és a LIVERUR, még tovább kell fejlődniük, és konkrét változásokhoz kell vezetniük.
0.6A szóban forgó vidéki és városi területek (gazdasági, társadalmi és környezeti) fenntarthatóságának eléréséhez átfogó politikára van szükség, amely a helyi társadalmi-gazdasági, kulturális és etnográfiai realitáshoz kapcsolódik, elősegítve a vidéki és városi területek közötti együttműködést, valamint a különböző társadalmi és gazdasági szereplők közös szerepvállalását és a helyi közigazgatásokkal kialakított megfelelő irányítási mechanizmusokat.
0.7A távoli vidéki térségek egyedi szakpolitikákat és egyedi bánásmódot igényelnek. Meg kell oldani az egészségügyi, oktatási stb. problémákat.
0.8A vidéki térségek előtt álló számos kihívás túlmutat a közös agrárpolitika (KAP) hatókörén és forrásain – amint azt a KAP vidéki térségek területfejlesztésére gyakorolt hatásáról szóló legutóbbi tájékoztató jelentésünkben is kiemeltük –, ezért a különböző vidéki térségeket érintő politikákban a cselekvések és a finanszírozás integrált megközelítése felé kell haladni. A nemzeti politikákból származó forrásoknak ki kell egészíteniük a KAP vidékfejlesztésre szánt forrásait.
0.9A mezőgazdasági, élelmiszer- és vidékpolitikának összhangban kell lennie az éghajlatpolitikákkal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos politikákkal, a szegénység csökkentését célzó politikákkal, az infrastruktúra- és közlekedési politikákkal, az oktatási és képzési politikákkal, az általános érdekű alapszolgáltatásokkal (egészségügy, lakhatás stb.) kapcsolatos politikákkal, valamint a körforgásos gazdaságra és a biogazdaságra, továbbá a digitalizációra és az elnéptelenedés elleni küzdelemre alapuló új tevékenységek fejlesztését támogató politikákkal.
0.10A szóban forgó politikáknak emellett koherenseknek kell lenniük, és ki kell egészíteniük az olyan európai stratégiákat, mint a zöld megállapodás vagy „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia, és különösen a bejelentett új iparstratégia – amely az agrár-élelmiszeripari ágazatot az egyik legfontosabb uniós stratégiai ökoszisztémaként határozza meg –, továbbá az élelmezésbiztonságot garantáló politikákat is. A város és vidék közötti együttműködés új formáival a zöld megállapodás keretében zajló kísérletezés nemcsak előfeltétele az igazságos átmenetnek és a területileg kiegyensúlyozott fenntartható fejlődésnek, hanem lehetőséget is kínál ezek számára.
0.11Javítani kell az európai, a nemzeti és a szubnacionális alapok irányítását és harmonizációját, hogy a horizontális kérdések jobb kezelése révén, illetve az egyes térségek igényeinek kielégítése mellett megfelelőbben alakíthassuk a fenntartható fejlődést.
0.12Ez az integrált megközelítés összehangolást igényel a különböző közigazgatási és irányító szervek között, beleértve az Európai Bizottság horizontális politikákkal foglalkozó számos igazgatóságát is. Ehhez a horizontális koordinációhoz olyan megközelítésre van szükség, amelynek során a politikai döntéshozók a vidékkel kapcsolatos kérdéseket a vidék igényeinek figyelembevétele érdekében minden politikába beépítik.
0.13A közigazgatási szervek közötti sikeres koordinációhoz a következő szempontokat kell figyelembe venni:
I)a megfelelő beavatkozási szint azonosítása;
II)egyértelmű vezetői szerep kialakítása a szakpolitikai koordináció során;
III)a régiók vagy települések közötti együttműködési megállapodások megerősítése;
IV)a vidéki és a városi térségek közötti partnerségek előmozdítása a funkcionális kapcsolatok kiaknázása érdekében;
V)a kormányzati szintek közötti vertikális koordináció javítása.
0.0Fontos a vidéki területekkel való közvetlen kapcsolat fenntartása azáltal, hogy tevékeny szerepet biztosítunk az uniós régiók számára, hiszen azok kulcsszerepet töltenek be a vidékfejlesztési politikák helyi szintű meghatározása és végrehajtása során; A több érdekelt fél részvétele és az alulról felfelé építkező megközelítés kulcsfontosságú elem a vidékpolitikák fenntarthatóságának és a velük kapcsolatos helyi felelősségvállalásnak a garantálásához. Az EGSZB kéri, hogy vegyék figyelembe a közösség által irányított helyi fejlesztési modell és a helyi akciócsoportok lehetséges szerepét.
0.1Az EGSZB szerint továbbá az élelmiszerpolitikai tanácsok kormányzási modellje inspirálhatja a valamennyi helyi szintű érdekelt fél közötti hatékony együttműködést.
0.2Előre kell lépni a kötelezettségvállalási politikákkal támogatott területi szerződések terén, amelyek szükségessé teszik a célok meghatározását, az összefogást, a köz- és magán kötelezettségvállalások területi megközelítéssel történő ösztönzését, az intézményközi és ágazatközi együttműködés mechanizmusainak kidolgozását, a fenntartható fejlődés előmozdítását célzó új intézményi struktúra létrehozását, a vidéki térségek sokszínűségének felismerését és a városok és vidék közötti kapcsolatok előmozdítását. E tekintetben az agrár-élelmiszeripari ágazatban működő vállalatoknak és szervezeteknek most lehetőségük van arra, hogy aláírják a felelősségteljes üzleti és marketinggyakorlatokra vonatkozó magatartási kódexet, amelyet az Európai Bizottság a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia részeként indított el.
0.3A területi szerződéseknek a méltányosságon és a tiszteleten kell alapulniuk. Angliában, Walesben és Skóciában léteznek olyan vidéki magatartási kódexek, amelyek rávezetik az embereket arra, miként tarthatják tiszteletben a vidéki területeket. Egy ilyen kódex átalakítható az európai szintű jogok és felelősségek chartájává, amely a vidék és város közötti méltányos és fenntartható kapcsolatokat szolgálná. Ezt a chartát be kellene építeni az állampolgári ismeretek mindenkinek szóló oktatásába.
0.4Az EGSZB elismeri, hogy nincsenek a különböző területekre alkalmazható egységes formulák, és hogy minden területi egységnek fókuszpontokat kell kijelölnie és specializálódnia kell, tiszteletben tartva a felhasználási módok egyediségét, sokszínűségét és multifunkcionalitását, és saját lehetőségei, szükségletei, képességei és elképzelései alapján találva megoldásokat. A meglévő infrastruktúrák használata és az új infrastruktúrák kialakításával kapcsolatos megfontolások globális megközelítésmódot igényelnek, ugyanakkor figyelni kell a tendenciákat, hogy a beruházások a megfelelő helyeken történjenek.
0.5A foglalkoztatási lehetőségek javításának szükségessége:
I)A Covid19-világjárvány felgyorsította a digitalizációt és az ökologizálási folyamatokat, amelyek hosszabb időn át történő fenntartásához további erőfeszítések szükségesek.
II)Új foglalkoztatási lehetőségeket kell létrehozni és fenntartani a vidéki térségekben, ideértve a vidéki szolgáltatások nyújtásával, a távmunkával, az új technológiákkal vagy a megújuló energiákkal kapcsolatosakat is.
III)A mezőgazdaság multifunkcionális aspektusainak megerősítése, a nem mezőgazdasági tevékenységek előmozdítása, a tiszta energiához kapcsolódó szolgáltatások ágazatában a vállalkozások létrehozása, valamint a vidéki területeken működő iparágak számos foglalkoztatási lehetőséget teremthetnek.
IV)Ösztönözni kell a vállalkozói szellemet, méltányos versenyszabályokat kell biztosítani a kkv-k számára és oda kell figyelni a fiatalabb generációk igényeire (pl. távmunka).
V)A foglalkoztatást és az üzleteket továbbra is az emberek közelében kell biztosítani. A vidéki-városi jövőkép lehetőséget teremt a körforgásos gazdaság fejlesztésére.
VI)Támogatni kell a tisztességes munkát, és javítani kell a munkakörülményeket a vidéki területeken, biztosítva azt is, hogy minden felelős szereplő részt vegyen a fejlesztési folyamatban.
VII)Össze kell kapcsolni a fogyasztói keresletet a regionális és a vidéki piacokkal, a helyi termékek forgalmazása és a minőségi címkék révén.
VIII)Széles körben ösztönözni kell kulturális lehetőségek vidéki térségekben való létrehozását, beleértve a kulturális események népszerűsítését, valamint a vidéki történelmi és vallási helyszínek (templomok, várak stb.) védelmét.
IX)A digitalizációs folyamatok új lehetőségeket kínálnak, amelyek perspektívát jelenthetnek és vonzóak lehetnek a polgárok – különösen a fiatalok – számára, s így megfordíthatják a vidéki területeken a népességfogyás tendenciáit és javíthatják az életminőséget. Ehhez a vidéki környezetnek megfelelő infrastruktúrával kell rendelkeznie, amely biztosítja az összekapcsoltságot. A konnektivitási stratégiák és a digitális platformok megoldásokat kínálnak erre, míg egy, a vidék digitalizációját célzó jogszabály elősegítené a digitális technológiák fejlesztését a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben;
X)Támogatni kell a fenntartható mezőgazdaságot és akvakultúrát a vidéki és a városközeli területeken, az ökoturizmussal, a szabadidő eltöltésével és a fenntarthatósághoz kapcsolódó oktatási tevékenységekkel együtt, és ezeknek a tevékenységeknek az egyének életminőségének garantálása érdekében összeegyeztethetőeknek kell lenniük a biológiai sokféleség védelmével.
XI)A minőségi és hozzáférhető vidéki oktatás – amely már a gyermekek korai éveitől elérhető – hozzájárulhat az oktatási eredmények javulásához, míg a közszolgáltatásokhoz, például a gyermekgondozáshoz és az iskolákhoz való hozzáférés olyan, helyhez kötődő tényező, amely mérvadó az egyes vidéki területek vonzereje szempontjából, a magasan képzett munkavállalók szemszögéből is.
0.6A gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés fontos, de ezeket ki kell egészíteni többek között a jó minőségű szolgáltatások, a lakhatás, az energia, a szabadidő eltöltése, az oktatás és képzés, az egész életen át tartó tanulás és az egészségügyi rendszerek megfelelő kínálatával, biztosítva, hogy a vidéki térségek ne csupán fenntarthatóak legyenek, hanem vonzó lakóhelyek is. Az Uniónak sürgősen ki kell dolgoznia a mindenkit szolgáló fenntartható és inkluzív jólléti gazdaság alapjait.
0.7Ehhez a vidéki szolgáltatások nyújtásának új formáira van szükség:
I)integrált szolgáltatásnyújtás (többféle szolgáltatással kapcsolatos közös munka egy térben; együttműködés a szolgáltatók között; együttműködés a szakembercsoportok között; az állami, magán- és közösségi szervezetek közös tevékenysége);
II)alternatív és rugalmasabb szolgáltatásnyújtási megközelítés (a polgárok rendelkezésére álló mobilszolgáltatások; olyan, csillagszerű felépítésű modellek, ahol a szolgáltatásokat rendszeresen egy központi helyről kiindulva nyújtják; a helyi igényekhez jobban igazodó szolgáltatások);
III)technológiai és digitális megoldások, többek között az oktatási és az egészségügyi ágazatban.
0.8A fenntartható városi és vidéki területek kialakításának kulcsfontosságú eleme a különböző területeken a szolgáltatási küszöbök elérését célzó globális stratégia, valamint a szolgáltatásoknak a területek különböző részei közötti cseréje.
0.9Olyan stratégiát kell kidolgozni, amely a vidéki szolgáltatások javítása és az új foglalkoztatási lehetőségek révén lehetővé teszi a lakosság tartós megtelepedését, és mindenekelőtt garantálja a szükséges generációs megújulást.
Kelt Brüsszelben, 2021. október 4-én.
Peter Schmidt
a „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció elnöke
_____________
