INDOKOLÁS
1.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE
Általános háttér és célkitűzések
A fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási keretének létrehozásáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1781 rendelet 2024. július 19-én hatályba lépett.
A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet a 2019. december 11-i közleményben meghatározott európai zöld megállapodásban és a tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló,
körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervről
szóló, 2020. március 11-i közleményben a Bizottság által bejelentett kötelezettségvállalásokat teljesíti. E kötelezettségvállalások közé tartozik az uniós szabályozási keretnek a fenntartható jövő igényeihez való igazítása, és annak biztosítása, hogy az uniós piacon forgalomba hozott termékek egyre fenntarthatóbbá váljanak. Emellett a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet kulcsfontosságú lépés a Bizottság tisztaipar-megállapodásában foglalt azon törekvések teljesítése felé, hogy az EU 2030-ra világelsővé váljon a körforgásos gazdaság terén, amint azt a Bizottság 2025. február 26-i közleménye meghatározza.
A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények megállapítási keretének létrehozása mellett a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet szerint az eladatlan fogyasztási cikkek vállalatok általi megsemmisítése környezetvédelmi problémát jelent Unió-szerte, ezért a rendelet intézkedéseket vezet be e gyakorlat megakadályozása érdekében. Ily módon összhangban van a Bizottság 2022. március 30-i, az eladatlan textiltermékek megsemmisítésének leállítására irányuló intézkedéseket bejelentő közleményében meghatározott,
a fenntartható és körforgásos textiliparra vonatkozó uniós stratégiával
is. Az uniós piacon forgalmazott textiltermékek 4–9 %-át megsemmisítik, még mielőtt azok használatba kerülnének.
A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet értelmében a gazdasági szereplőknek meg kell tenniük azokat az észszerűen elvárható intézkedéseket, amelyek megelőzik az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítésének szükségességét. A rendelet emellett megtiltja az eladatlan ruházati cikkek és ruházati tartozékok, valamint lábbelik megsemmisítését. Az említett intézkedés arányos módon történő alkalmazása érdekében a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet 25. cikkének (5) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben megállapítja a szóban forgó tilalomtól való eltéréseket, amennyiben ez helyénvaló. Az ilyen eltérések az alábbi okok bármelyikével indokolhatók:
a)egészségügyi, higiéniás és biztonsági okok;
b)a termékben a kezelés eredményeként keletkezett vagy a termék vásárló általi visszaküldése után észlelt olyan sérülés, amelyet nem lehet költséghatékony módon megjavítani;
c)a termék rendeltetési célra való alkalmatlansága, adott esetben figyelembe véve az uniós és nemzeti jogot, valamint műszaki szabványokat;
d) adományozásra felkínált termékek el nem fogadása;
e)a termékek újrahasználatra való előkészítésre vagy újragyártásra való alkalmatlansága;
f)termékeknek a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése miatti eladhatatlanná válása, beleértve a hamisított termékeket is;
g)a megsemmisítés a legkevésbé káros környezeti hatással járó lehetőség.
Ezen eltérések alapján a gazdasági szereplők számára engedélyezett lesz az eladatlan ruházati termékek és lábbelik megsemmisítése. A megsemmisítést lehetővé tevő feltételeket úgy kell megfogalmazni, hogy teljesülésük ellenőrizhető legyen. Amennyiben meghatározásra kerülnek azok a feltételek, amelyek mellett a vállalkozások eltérhetnek a szóban forgó tilalomtól, elősegíthető a tilalom végrehajtása, mivel biztosítani lehet, hogy a tilalom csak akkor legyen alkalmazandó, ha szükséges és arányos, ami minimálisra csökkenti a vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásokat, és megelőzi a tilalom megkerülését lehetővé tevő esetleges kiskapukat.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus figyelembe veszi a hulladékokról szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelvben (a hulladékokról szóló keretirányelv) javasolt, a textilhulladék kezelésére vonatkozó új szabályokat. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus összhangban van a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet által a gazdasági szereplők számára előírt azon kötelezettséggel is, hogy közzé kell tenniük az eladatlan fogyasztási cikkekre vonatkozó információkat, például a termékek leselejtezésének okaival kapcsolatban, és adott esetben meg kell nevezniük a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet 25. cikkének (5) bekezdése szerinti releváns eltérést is.
Jogi háttér
A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke (belső piac). A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet 25. cikke (5) bekezdésének értelmében a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia, amelyben eltéréseket állapít meg az említett rendelet VII. mellékletében felsorolt eladatlan fogyasztási cikkek, különösen textil- és bőrruházat és ruházati kiegészítők, valamint lábbelik megsemmisítésének tilalmától. A szubszidiaritás elve teljesül, mivel az egyes tagállamok nem dönthetnek ilyen eltérésekről.
2.AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK
Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus egy támogató tanulmány ajánlásaira épül, amely technikai segítséget nyújtott az eladatlan ruházati cikkek és lábbelik megsemmisítésének tilalmával kapcsolatos eltérések kidolgozásához. A tanulmány célja az volt, hogy felmérje az eltérések lehetséges módozatainak alkalmazhatóságát, valamint azt, hogy azokat hogyan lehetne a gyakorlatban meghatározni és végrehajtani. E célkitűzések megvalósítása érdekében nagy figyelmet kapott az érdekelt felekkel folytatott konzultáció.
Az első online felmérésre, amely az egyes eltérések feltételeire, végrehajtására és lehetséges gazdasági hatásaira vonatkozó kérdéseket tartalmazott, 2024 júniusában került sor. A felmérés készítői 56 válaszadótól, köztük kereskedelmi és vállalkozói szövetségektől, nem kormányzati szervezetektől és tagállami szakértőktől gyűjtöttek be információkat. A konzultáció során kapott visszajelzések és a szakirodalom kiértékelése alapján meghatározták, hogy mely esetekben lehet szükség az egyes eltérésekre, és azok miként alkalmazhatók.
Az eltéréseket kidolgozó kezdeti tervezet validálása céljából 2024 szeptemberében munkaértekezletre került sor az érdekelt felek körében, amelynek során összegyűjtötték a véleményeket az egyes eltérések megfogalmazásának módjáról és arról, hogy a gazdasági szereplők hogyan hajthatják végre az eltéréseket, és miként igazolhatják az eltérések alkalmazhatóságát. Az ezt követő részletes interjúk és az érdekelt felek írásbeli visszajelzései útján a ruházati cikkek és lábbelik ágazata további konkrét információkkal szolgált.
Emellett a támogató tanulmány minőségi értékelést nyújtott arról, hogy az eltérések várhatóan milyen gazdasági hatást gyakorolhatnak a gazdasági szereplőkre. Bár az e felhatalmazáson alapuló jogi aktussal bevezetendő eltérések – az alább kifejtettek szerint – az alkalmazhatóságuk igazolásához kapcsolódóan némi költséggel járnak, általánosságban pozitív hatást fejtenek ki ahhoz a helyzethez képest, amelyben nem lenne lehetőség a megsemmisítés tilalmától való eltérésre.
A támogató tanulmány általános következtetése az volt, hogy az eltérések által kifejtett hatások az egyéb jogi eszközök és a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet rendelkezéseinek nagyobb összefüggésében értelmezendők; e rendelkezések közé tartoznak különösen a következők: i. a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet 23. cikke, amelynek értelmében a gazdasági szereplőknek meg kell tenniük azokat az észszerűen elvárható szükséges intézkedéseket, amelyek megelőzik az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítésének szükségességét; valamint ii. a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, amely előírja a gazdasági szereplők számára, hogy hozzák nyilvánosságra az általuk leselejtezett termékek mennyiségére és a leselejtezés okaira vonatkozó információkat. E rendelkezés értelmében a gazdasági szereplőknek már jelenleg is nyomon kell követniük a termékek megsemmisítésének okait, amelyek adott esetben indokolhatják az eltérések alkalmazását.
Az e felhatalmazáson alapuló jogi aktus szempontjából releváns, a támogató tanulmány keretében vizsgált gazdasági szereplőkre gyakorolt hatások elsősorban olyan költségeket érintenek, amelyek az eltérések bizonyos típusai alkalmazhatóságának igazolásához fűződnek. Ezek a hatások szorosan kapcsolódnak azokhoz a meglévő gyakorlatokhoz, amelyekkel a gazdasági szereplők termékeik minőségbiztosítását végzik, valamint a megfelelési költségekhez, többek között az alábbiak tekintetében: i. az (EU) 2023/988 rendelet (általános termékbiztonsági rendelet); ii. az 1907/2006/EK rendelet (REACH); iii. az (EU) 2019/1020 rendelet (piacfelügyeleti rendelet); és iv. a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok. Az említett gyakorlatokkal és keretekkel való összehangolás biztosítja a jogi koherenciát, és lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy kihasználják a meglévő információs rendszerek előnyeit; ilyenek például az annak értékelésén alapuló információk, hogy egy termék az általános termékbiztonsági rendelet értelmében biztonságos-e. Ezáltal az e felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti eltérésekhez kapcsolódó adminisztratív terhek minimálisra csökkenthetők.
A támogató tanulmány javaslata alapján az egyes eltérések tekintetében tájékoztatási követelményeket kell előírni azon intézkedésekre vonatkozóan, amelyek célja az ilyen eltérések jövőbeli alkalmazásának megakadályozása. Ezt a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet 24. cikke (1) bekezdésének d) pontja megfelelően szabályozza, mivel már jelenleg is előírja a gazdasági szereplők számára, hogy a leselejtezett eladatlan fogyasztási cikkekre vonatkozó információk közzététele során hozzák nyilvánosságra az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítésének megelőzése céljából tett és tervezett intézkedéseket is.
Ami a közép- és hosszú távú pozitív hatásokat illeti, a támogató tanulmány megállapította, hogy az eltérések, valamint a hozzájuk fűződő igazolási és közzétételi követelmények adott esetben arra ösztönözhetik a gazdasági szereplőket, hogy fokozzák és javítsák vállalati minőségbiztosítási intézkedéseiket, és ezzel minimálisra csökkentsék az eladatlan termékek meg nem felelését. Ezek az intézkedések hozzájárulhatnak a termelés magasabb színvonalához és a termékminőséghez.
A támogató tanulmány alapján a Bizottság minden egyes eltérésre vonatkozóan előzetes javaslatokat tartalmazó vitaanyagot készített. Ezt a dokumentumot a Bizottság a környezettudatos tervezéssel foglalkozó fórum 2025. február 20-i első ülésén ismertette. Az ülésen több mint 200 résztvevő vett részt személyesen és virtuálisan, köztük különböző ipari ágazatok, nem kormányzati szervezetek, tudományos intézmények, nemzetközi partnerek, valamint tagállamok és EGT-országok képviselői. A tagállami szakértői csoport 2025. február 21-i ülésén további megbeszélésekre került sor.
A környezettudatos tervezéssel foglalkozó fórum tagjai felkérést kaptak arra, hogy egy online uniós felmérés keretében tegyék meg észrevételeiket a vitaanyaggal kapcsolatban. A felmérés kérdéseire 14 kereskedelmi és vállalkozói szövetség, négy nem kormányzati szervezet, valamint hét tagállam válaszolt. A válaszokból kiderült, hogy az érdekelt felek többsége általánosságban támogatja az eltérésekkel kapcsolatos megközelítést, ugyanakkor olyan területek is azonosíthatók voltak, amelyeken szükségesnek tartják az eltérések részletesebb kidolgozását. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus véglegesítését megelőzően a Bizottság ezt a visszajelzést – a támogató tanulmány eredményeivel együtt – alaposan megvizsgálta.
Ami a termékeknek a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet 25. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett egészségügyi, higiéniás és biztonsági okokból történő megsemmisítését illeti, a válaszadók több mint 70 %-a nem nyilatkozott, vagy csak kis jelentőségű észrevételt tett a javasolt megközelítéssel kapcsolatban. Az észrevételekben a válaszadók a következőket kérték: i. az uniós termékbiztonsági jogszabályokkal való kölcsönhatás egyértelműbbé tétele és ii. az eltérésnek az egyéb eltérésekkel összhangban történő megfogalmazása.
Ami a termékeknek a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet 25. cikke (5) bekezdésének b) pontjában felsorolt okok bármelyike miatt – különösen a kezelés eredményeként keletkezett vagy a vásárló általi visszaküldés után észlelt, költséghatékony módon meg nem javítható sérülés miatt – történő megsemmisítését illeti, a válaszadók több mint 65 %-a nem nyilatkozott, vagy csak kis jelentőségű észrevételt tett a javasolt megközelítéssel kapcsolatban. A benyújtott észrevételekben az érdekelt felek a költséghatékonysági szempontok alkalmazásának kizárását vagy korlátozását kérték, azzal érvelve, hogy a javítással szemben ez a megsemmisítést ösztönözné, különösen a gyors divat alacsony értékű termékeinek esetében. Mivel a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet kifejezetten megemlíti a költséghatékonyságot, ezt a szempontot nem lehetett kiiktatni az eltérésből. Viszont annak érdekében, hogy megelőzhető legyen az ilyen termékek rögtöni, költséghatékonysági megfontolások alapján történő megsemmisítése, a felhatalmazáson alapuló jogi aktus előírja, hogy az ezen eltérés hatálya alá tartozó termékeket minőségértékelési eljárásnak kell alávetni, amely adott esetben a készletbe visszatöltést és a megjavítást előtérbe helyező műszaki vizsgálatokat, gyakorlati értékeléseket vagy válogatási műveleteket foglal magában. Ezekkel az eljárásokkal hatékonyan megakadályozható a fogyasztók által visszaküldött termékek megsemmisítése, és a gazdasági szereplők kérték, hogy az ezen eltérés alkalmazhatóságának igazolása céljából ezeket az eljárásokat ismerjék el ahelyett, hogy a megsemmisítendő konkrét termékek értékelésére vonatkozó dokumentációkra és nyilvántartásokra legyen szükség.
Ami a termékeknek a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet 25. cikke (5) bekezdésének c) pontjában felsorolt okok miatti megsemmisítését illeti, különösen ha a szóban forgó termékek alkalmatlanok rendeltetési céljuk betöltésére, a válaszadók több mint 60 %-a nem nyilatkozott, vagy csak kis jelentőségű észrevételt tett a javasolt megközelítéssel kapcsolatban. A benyújtott észrevételek elsősorban arra a javaslatra vonatkoztak, hogy a termékek önkéntes követelményeknek való meg nem felelés miatti megsemmisítését is ezen eltérés hatálya alá kell vonni. Az érdekelt felek ellenezték ezt az eltérést, mivel az érintett termékek teljes mértékben megfelelnek az uniós jognak, és aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az intézkedés kiskapukat teremthet, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy szigorúbb belső szabályokat dolgozzanak ki kizárólag a termékek megsemmisítésének igazolására. Az említett észrevételekre tekintettel ezt az eltérést végül elvetették. Ami a termékeknek a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet 25. cikke (5) bekezdésének d) pontjában felsorolt okok – azaz az adományozásra felkínált termékek el nem fogadása – miatti megsemmisítését illeti, a válaszadók 45 %-a fontos észrevételeket tett a javasolt megközelítéssel kapcsolatban. A legtöbb válaszadó támogatja ennek az eltérésnek a bevezetését, de sokan aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az eltérés megfogalmazása túl szigorú, mert előírja például, hogy az eladatlan terméket adományozás céljából legalább három megfelelő kedvezményezettnek fel kell ajánlani. Mások ugyanakkor még szigorúbb megfogalmazást szorgalmaztak, és további követelmények bevezetését kérték különösen a termékek adományozásra való felkínálásának feltételeire és a gazdasági szereplők által a megfelelő kedvezményezett megtalálása érdekében tett erőfeszítések mértékére vonatkozóan. Ezen észrevételek alapján felülvizsgálták az eltérést, és kiterjesztették azt az időszakot, amely alatt az adományozandó termékeket nyilvánosan fel kell kínálni. A szociális gazdaság szervezeteire gyakorolt indokolatlan negatív hatások megelőzése érdekében a jogszabály egy további eltéréssel egészült ki, amely figyelembe veszi azokat a helyzeteket, amikor az említett szervezetek adományként eladatlan termékeket kapnak, de nem találnak átvevőt e termékek számára.
Ami a termékeknek a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet 25. cikke (5) bekezdésének e) pontjában felsorolt okok miatti megsemmisítését illeti, különösen ha a szóban forgó termékek nem alkalmasak újrahasználatra való előkészítésre vagy újragyártásra, a válaszadók 45 %-a fontos észrevételeket tett a javasolt megközelítéssel kapcsolatban. Ezen észrevételek között szerepelt egyes érdekelt felek arra irányuló kérése, hogy az eltérés hatálya alól kerüljenek ki azok a termékek, amelyek olyan, általánosan elismert társadalmi normákat és érzékenységeket sértő elemeket tartalmaznak, amelyek esetében műszakilag nem kivitelezhetők korrekciós intézkedések. Ez az eltérés azonban továbbra is megmarad annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a gazdasági szereplőkre gyakorolt nem szándékolt negatív hatások; a műszakilag kivitelezhető korrekciós intézkedések elvégzésére vonatkozó követelménnyel megakadályozható az eltérés indokolatlan alkalmazása.
A termékek újrahasználatra való előkészítésre vagy újragyártásra való alkalmatlanságával kapcsolatos megfontolások keretében, annak érdekében, hogy biztosítható legyen a hulladékokról szóló keretirányelvvel és különösen a textilhulladékra vonatkozó javasolt módosításokkal való összhang, az újrahasználatra való előkészítést követően forgalomba hozott (és ezt követően nem értékesíthető) termékekre ezt követően nem vonatkozhat a megsemmisítés tilalma. Ez az eltérés külön pontban kerül beillesztésre.
Ami a termékeknek a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet 25. cikke (5) bekezdésének f) pontjában felsorolt okokból – azaz a termékeknek, köztük a hamisított termékeknek a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése miatti eladhatatlanná válása okán – történő megsemmisítését illeti, a válaszadók 57 %-a nem nyilatkozott, vagy csak kis jelentőségű észrevételt tett a javasolt megközelítéssel kapcsolatban. Néhány válaszadó óva intett ettől az eltéréstől, mivel az lehetővé tenné az elvileg használatra alkalmas termékek megsemmisítését. Konkrétabban a licenciaszerződésekre vonatkozó eltérés beillesztésével nem értettek egyet, azzal érvelve, hogy az ilyen szerződések hatálya alá tartozó termékek nem hamisított termékek, és nem is a szellemitulajdon-jogok megsértése céljából készültek, és nem engedélyezhető a megsemmisítésük. Ezen észrevételek ellenére az eltérést szükségesnek ítélték, mivel a szellemitulajdon-jogok megsértése, valamint a termékek értékesítését vagy forgalmazását korlátozó egyedi licenciák vagy szerződéses megállapodások megléte indokolhatja az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítését.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem tartalmaz olyan eltérést, amely a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet 25. cikke (5) bekezdésének g) pontjában felsorolt okokon alapulna, azaz azon az indokon, hogy a megsemmisítés a legkevésbé káros környezeti hatással járó lehetőség. A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet VII. mellékletében szereplő jelenlegi terméklista alapján a támogató tanulmány rámutatott arra, hogy az újrafeldolgozáshoz vagy a megsemmisítés egyéb formáihoz képest mindig a termékek újrahasználata a legjobb környezetvédelmi megoldás. A válaszadók 77 %-a nem nyilatkozott, vagy csak kis jelentőségű észrevételt tett ezzel kapcsolatban. Újrafeldolgozásra még mindig sor kerülhet, amennyiben a termékek használatra alkalmatlannak bizonyulnak és így más eltérések hatálya alá esnek, ami összhangban áll a hulladékmegelőzés és az újrahasználatra való előkészítés hulladékhierarchia szerinti, a hulladékokról szóló keretirányelv 4. cikkében meghatározott elsőbbségi sorrendjével.
3.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazásról az (EU) 2024/1781 rendelet 25. cikkének (5) bekezdése rendelkezik.
Az 1. cikk meghatározza a felhatalmazáson alapuló jogi aktus által alkalmazandó fogalommeghatározásokat.
A 2. cikk eltéréseket határoz meg az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítésének tilalmától.
A 3. cikk meghatározza a gazdasági szereplők által annak igazolásához benyújtandó bizonyítékokat, hogy az eladatlan termékek megsemmisítése indokolt.
A 4. cikk előírja a gazdasági szereplők számára, hogy az alkalmazandó eltérésről tájékoztassák a hulladékkezelőt.
Az 5. cikk a jogi aktus felülvizsgálatáról rendelkezik.
A 6. cikk meghatározza a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésének napját és alkalmazásának kezdőnapját.
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2026.2.9.)
az (EU) 2024/1781 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítésének tilalmától való eltérések megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási keretének létrehozásáról, az (EU) 2020/1828 irányelv és az (EU) 2023/1542 rendelet módosításáról, valamint a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1781 európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 25. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
(1)Az (EU) 2024/1781 rendelet 25. cikkének (1) bekezdése 2026. július 19-től megtiltja a gazdasági szereplők számára bizonyos eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítését.
(2)Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők megsemmisíthessék az eladatlan fogyasztási cikkeket, amennyiben ez az (EU) 2024/1781 rendelet 25. cikkének (5) bekezdésében felsorolt okok bármelyike miatt indokolt és helyénvaló, eltéréseket kell megállapítani az említett rendelet VII. mellékletében felsorolt eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítésének tilalmától.
(3)A megsemmisítést indokoló körülményektől függően a gazdasági szereplők adott esetben továbbra is újragyárthatják, felújíthatják vagy adományozhatják az érintett eladatlan fogyasztási cikkeket, illetve azokat újrahasználatra történő előkészítés céljából – a „megsemmisítés” kifejezésnek az (EU) 2024/1781 rendelet 2. cikkének 34. pontjában foglalt fogalommeghatározásával összhangban – leselejtezhetik. Eltérés alkalmazása esetén az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítését a hulladékhierarchia 2008/98/EK irányelv 4. cikkében meghatározott elsőbbségi sorrendjének megfelelően kell elvégezni, az újrafeldolgozásnak biztosítva elsőbbséget a más – többek között energetikai – hasznosítási, valamint ártalmatlanítási műveletekkel szemben.
(4)Az (EU) 2024/1781 rendelet célja a termékek környezeti fenntarthatóságának javítása. Az említett rendelet 25. cikkének (1) bekezdésében megállapított tilalom ugyanakkor nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a gazdasági szereplőket abban, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket a biztonság magas szintjének biztosítása és az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítése érdekében, amennyiben e termékek veszélyt jelentenek az egészségre vagy a biztonságra, és amennyiben más kockázatcsökkentő intézkedés nem lehetséges.
(5)Előfordulhat az is, hogy a fogyasztási cikkek – a fogyasztók egészségével vagy biztonságával kapcsolatos okoktól eltérő okból, például kényszermunka fennállása miatt etikai szempontból – nem felelnek meg az uniós vagy a nemzeti jognak. Ilyen esetekben a megsemmisítést előírhatja a releváns jogszabály, illetve az megfelelő mérséklő intézkedésnek minősülhet, ezért engedélyezni kell.
(6)A szellemitulajdon-jogok védelme alapvető fontosságú a belső piac integritásának fenntartása, valamint az új termékek és technológiák kifejlesztésének és kereskedelmi hasznosításának ösztönzése érdekében. Azokban az esetekben, amikor eladatlan fogyasztási cikkekről megállapítják, hogy azok szellemitulajdon-jogokat sértenek, a további jogsértés megelőzése érdekében szükség lehet a termékek megsemmisítésére.
(7)A szellemitulajdon-jogok érvényes és végrehajtható szerződéses kötelezettségekhez, például olyan engedélyekhez is kapcsolódhatnak, amelyek egy termék meghatározott időponton túli értékesítését vagy forgalmazását korlátozzák. Ezen időpont lejártát követően az említett jogok hatékony gyakorlásának biztosítása érdekében a termékek megsemmisítésére lehet szükség.
(8)Előfordulhat, hogy egyes fogyasztási cikkek nem alkalmasak újrahasználatra vagy újragyártásra, mivel műszakilag kivitelezhetetlen a címkék, logók vagy terméktervezési jellemzők eltávolítása vagy tartós hozzáférhetetlenné tétele. Ezek eltávolítására szükség lehet a szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartása érdekében. A fogyasztási cikkek azért is alkalmatlanok lehetnek az újrahasználatra vagy újragyártásra, mert egy adott kulturális, etikai vagy társadalmi összefüggésben nem megfelelőek. Az ilyen termékek – jóllehet megfelelnek az uniós vagy a nemzeti jognak – megosztóak lehetnek és erkölcsi vitát válthatnak ki, etikai aggályokat vethetnek fel, vagy pedig ellentmondhatnak a tisztelet, az egyenlőség vagy az emberi méltóság általánosan elfogadott társadalmi normáinak. Idetartoznak különösen – de nem kizárólag – azok a termékek, amelyek állandósítják a hátrányos megkülönböztetést, sztereotípiákra épülnek, illetve uszító nyelvezetre vagy képekre támaszkodnak. Ilyen esetekben lehetővé kell tenni a megsemmisítést, amennyiben ez a leghatékonyabb és legarányosabb megoldás az ilyen műszaki kihívások kezelésére. A műszaki kivitelezhetetlenség olyan helyzetekben áll elő, amelyekben a meglévő technológiák, a kialakult szakmai ismeretek vagy a gazdasági szereplő rendelkezésére álló szakértelem nem elégségesek, vagy pedig megbízhatatlannak bizonyulnak a hatékony korrekciós lépések végrehajtásához.
(9)Lehetővé kell tenni a sérült termékek megsemmisítését, amennyiben azok a szállítói lánc mentén zajló tevékenységek és folyamatok során fizikailag megrongálódtak, szennyeződtek vagy minőségileg romlottak. Ez magában foglalná azokat az eseteket, amikor a termékek kezelés, tárolás, szállítás és kiskereskedelmi forgalmazás, valamint a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben biztosított elállási jog alapján történő visszaküldés, illetve adott esetben a kereskedő által biztosított hosszabb elállási időszak során megsérültek, feltéve, hogy a javítás műszakilag nem megvalósítható vagy nem költséghatékony.
(10)Lehetővé kell tenni az olyan termékek megsemmisítését, amelyek az őket működésképtelenné tevő tervezési vagy gyártási hiba miatt alkalmatlanná váltak a rendeltetésüknek megfelelő használatra. Egy termék akkor tekintendő működésképtelennek, ha nem rendelkezik a fogyasztók által észszerűen elvárt alapvető tulajdonságokkal, vagy ha a hiba aláássa a termék alapvető rendeltetését. A megsemmisítés csak akkor engedélyezhető, ha a szóban forgó termékek nem javíthatók meg.
(11)A gazdasági szereplők az eladatlan fogyasztási cikkeket használat vagy újrafelhasználás céljából megfelelő karitatív partnereknek is adományozhatják, köztük a szociális gazdaság olyan szervezeteinek, amelyek szabályzatuk alapján vagy általános gyakorlatuk szerint elfogadnak az érintett fogyasztási cikkekből álló adományt; ennek során – a környezeti hatások minimalizálása, valamint a fenntartható, részvételen alapuló és inkluzív üzleti modellek és minőségi munkahelyek unióbeli létrehozásának előmozdítása érdekében – a helyi adományozásra kell fektetni a hangsúlyt. Amennyiben a gazdasági szereplő az említett termékeket vagy közvetlenül a szociális gazdaság legalább három megfelelő, Unión belüli szervezetének, vagy pedig saját, könnyen hozzáférhető honlapján legalább nyolc hétig adományként felkínálta, és a termékeket nem fogadták el, azok megsemmisíthetők. A szociális gazdaság azon szervezetei számára, amelyek eladatlan fogyasztási cikkeket kapnak adományként, engedélyezni kell, hogy amennyiben nem találnak átvevőt e termékek számára, megsemmisíthessék őket, kivéve, ha ezekre a termékekre a 2008/98/EK irányelvben meghatározott, a kiselejtezett eladatlan textíliák elkülönített gyűjtésére és újrahasználatra való előkészítésére vonatkozó követelmények, vagy pedig más termékcsoportokra vonatkozó egyenértékű követelmények irányadóak.
(12)Annak érdekében, hogy a termékek újrahasználatra való előkészítést követő értékesítésével foglalkozó körforgásos üzleti modelleket ne érjék nem szándékolt negatív hatások, lehetővé kell tenni azon eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítését, amelyeket a hulladékkezelők által a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően végzett műveleteket követően hoztak forgalomba. Az említett irányelvvel összhangban a hulladék nem minősül hulladéknak abban az esetben, ha a hasznosított terméknek van piaca, vagy van rá kereslet. Ilyen piac hiányában lehetővé kell tenni az említett termék megsemmisítését.
(13)A visszaéléseket megelőzendő, annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők által alkalmazott eltérések indokoltak legyenek, és a megsemmisítés továbbra is csupán végső eszköz legyen, megfelelő ellenőrzési mechanizmusokra van szükség, amelyek adott esetben meglévő termékminőség-biztosítási gyakorlatokon alapulnak. Annak érdekében, hogy az illetékes nemzeti hatóságok elvégezhessék a megfelelő ellenőrzéseket, a gazdasági szereplőknek öt évig meg kell őrizniük a gazdasági szereplők által ellenőrzés céljából használt teljes releváns dokumentációt. Ha ugyanazon, megsemmisítést indokoló körülmények több terméket is érintenek, a dokumentáció az összes ilyen termékre vonatkozóan együttesen is elkészíthető.
(14)Azoknak a gazdasági szereplőknek, akiknek tudomása van olyan körülményekről, amelyek alapján az e rendeletben meghatározott eltérések bármelyike eladatlan termékekre alkalmazható, nyilatkozatot kell benyújtaniuk a fogadó hulladékkezelőnek az alkalmazandó eltérésről, hogy elősegítsék a válogatási folyamatok hatékonyabbá tételét, az újrahasználati és újrafeldolgozási arányok javítását, valamint a szükségtelen hulladékkezelési költségek csökkentését,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. „a szociális gazdaság szervezete”: a szociális gazdaságnak a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4i. pontjában meghatározott szervezete;
2. „költséghatékony”: amennyiben egy termék javítási vagy felújítási költsége nem haladja meg az adott termék és az anyagok megsemmisítési költségének, továbbá a gyártás, a csomagolás, a szállítás és a készletezés költségének, valamint az adott termék kicserélésével kapcsolatos egyéb adminisztratív vagy logisztikai kiadásoknak az összegét.
2. cikk
Eltérések az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítésének tilalmától
Az (EU) 2024/1781 rendelet VII. mellékletében felsorolt eladatlan fogyasztási cikkek – feltéve, hogy a 3. cikkben említett dokumentáció bemutatható – az alábbi körülmények bármelyikének fennállása esetén megsemmisíthetők:
a)a termék az (EU) 2023/988 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében vett veszélyes termék;
b)a termék az a) pontban említettektől eltérő okokból alkalmatlan a rendeltetésének megfelelő használatra, mivel nem felel meg az uniós vagy a nemzeti jognak, és a megsemmisítést jogszabály írja elő, vagy a megfelelő és arányos korrekciós intézkedésnek a megsemmisítés minősül;
c)jogerős bírósági határozat, alternatív vitarendezés eredményeként hozott határozat, jogosult vagy illetékes hatóság által, illetve a jogosult nevében eljárni jogosult szervezet által küldött értesítés, vagy a gazdasági szereplő által végzett belső vizsgálat alapján megállapítást nyer, hogy a termék sérti a szellemitulajdon-jogokat, feltéve, hogy a gazdasági szereplő megfelelően bizonyítani tudja a jogsértést;
d)a termék érvényes és végrehajtható licencia vagy a szellemitulajdon-jogok védelmét szolgáló hasonló szerződéses követelmény hatálya alá tartozik, amelynek alapján a termék meghatározott időszakon túli értékesítése, forgalmazása vagy bármely más módon történő átruházása az említett szellemitulajdon-jogok megsértésének minősül, és az említett meghatározott időszak lejárt, feltéve, hogy a gazdasági szereplő megfelelően bizonyítani tudja a jogsértést, és igazolni tudja, hogy a megfelelő és arányos korrekciós intézkedésnek a megsemmisítés minősül;
e)a termék nem alkalmas újrahasználatra való előkészítésre vagy újragyártásra, mivel műszakilag kivitelezhetetlen azon címkék, logók vagy felismerhető terméktervezési jellemzők eltávolítása vagy tartós hozzáférhetetlenné tétele, amelyek:
i.szellemitulajdon-jogok oltalma alá tartoznak; vagy
ii.nem tekinthetők megfelelőnek;
f)sérülés – többek között fizikai rongálódás, minőségromlás vagy higiéniai problémákat is magában foglaló szennyeződés – miatt a termék fogyasztói felhasználás szempontjából észszerűen elfogadhatatlannak tekinthető, függetlenül attól, hogy a sérülést fogyasztó okozta, vagy a sérülés a terméknek a gazdasági szereplők általi, illetve az ellátási láncban és a szállítás, a kiskereskedelem vagy a tárolás szakaszában részt vevő más szereplők általi kezelése során következett be, és a javítás és felújítás műszakilag nem megvalósítható vagy nem költséghatékony;
g)a termék – olyan tervezési vagy gyártási hibák miatt, amelyek kijavítása műszakilag nem megvalósítható – alkalmatlan a rendeltetésének megfelelő használatra;
h)kizárólag abban az esetben, ha az a)–g) pontban említett körülmények egyike sem áll fenn, a terméket vagy közvetlenül a szociális gazdaság legalább három megfelelő, az Unión belül található szervezetének, vagy pedig a gazdasági szereplő könnyen hozzáférhető honlapján legalább nyolc hétig adományként felkínálták, és a terméket nem fogadták el;
i)a terméket a szociális gazdaság valamely, Unión belül található szervezete adományként megkapta, de nem talált átvevőt a termék számára;
j)a terméket hulladékkezelő által végzett, újrahasználatra való előkészítést követően forgalomba hozták, de nem találtak átvevőt a termék számára.
3. cikk
A megfelelés ellenőrzésére szolgáló dokumentáció
A 2. cikk szerinti eltérés hatálya alá tartozó eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítését követően a gazdasági szereplők öt éven át megőrzik és elektronikus formában, kérésre – a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belül – az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják az alábbi dokumentációt, kivéve azokban az esetekben, amikor az információ más jogi aktus alapján az illetékes nemzeti hatóság rendelkezésére áll:
a)a 2. cikk a) pontjában említett veszélyes termékek esetében a következők bármelyike:
i. olyan egészségügyi vagy biztonsági aggály ismertetése, amely veszélyezteti az (EU) 2023/988 rendelet 5. cikke szerinti említett általános biztonsági követelménynek való megfelelést, valamint a termék biztonságosságának értékelése az említett rendelet 6., 7. és 8. cikkével összhangban;
ii. vizsgálati jelentés, amely igazolja, hogy a termékben meg nem felelő vegyi anyagok vannak jelen, és amely hivatkozik az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogszabályokra;
b)a 2. cikk b) pontjában említett termékek esetében saját értékelés arról, hogy a meg nem felelés milyen típusú, hivatkozva az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogszabályokra;
c)a 2. cikk c) pontjában említett esetekben a szóban forgó pontban említett jogerős bírósági határozat, alternatív vitarendezési határozat vagy értesítés, vagy pedig a jogsértést alátámasztó belső vizsgálat dokumentációja;
d)a 2. cikk d) pontjában említett esetekben a jogosulttal kötött olyan licenciaszerződés, szerződés vagy megállapodás, amely kifejezetten meghatározza a termék meghatározott időszakon túli forgalmazására vagy más módon történő átruházására vonatkozó korlátozásokat, annak indokolásával együtt, hogy a megsemmisítés megfelelő és arányos intézkedésnek minősül;
e)a 2. cikk e) pontjában említett esetekben ellenőrzési jelentés vagy alátámasztó dokumentáció, amely igazolja, hogy a termék újrahasználatra való előkészítésére vagy újragyártására irányuló műszaki lehetőségeket értékelték és kivitelezhetetlennek találták, adott esetben azokkal a vizuális bizonyítékokkal, műszaki elemzésekkel vagy szakértői véleményekkel együtt, amelyek alátámasztják, hogy műszakilag kivitelezhetetlen az olyan címkék, logók vagy felismerhető jellemzők eltávolítása vagy tartós hozzáférhetetlenné tétele, amelyek szellemitulajdon-jogok oltalma alá tartoznak, vagy amelyek nem tekinthetők megfelelőnek;
f)a 2. cikk f) pontjában említett sérült termékek vagy az említett cikk g) pontjában említett, a rendeltetésüknek megfelelő használatra alkalmatlan termékek esetében a következő dokumentumok bármelyike:
i. bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a terméket minőségértékelési eljárásnak vetették alá, beleértve a készletbe visszatöltést és a megjavítást előtérbe helyező szemrevételezést és válogatást, a minőségértékelési eljárás leírásával, a sérülések konkrét típusaira vonatkozó standardizált korrekciós tervekkel, valamint azon konkrét esetek leírásával együtt, amikor – a 2. cikk f) pontjában említett termékek esetében műszaki vagy költséghatékonysági okokból, illetve a szóban forgó cikk g) pontjában említett termékek esetében műszaki okokból – nincs mód a termékek megjavítására vagy felújítására;
ii. műszaki vizsgálat, az alkalmazandó gyakorlati értékelések vagy más szakértői vélemények eredményeinek formájában benyújtott ellenőrzési jelentés, amely dokumentálja a megsérült termékek vagy tételek esetében azonosított sérülés típusát és súlyosságát, valamint azt, hogy a 2. cikk f) pontjában említett termékek esetében műszaki vagy költséghatékonysági okokból, illetve a szóban forgó cikk g) pontjában említett termékek esetében műszaki okokból a korrekciós intézkedések kivitelezhetetlenek;
g)a 2. cikk h) pontjában említett esetekben az adományozásra való felkínálás bizonyítéka;
h)a 2. cikk i) pontjában említett esetben nyilatkozat, amely igazolja, hogy a szervezet a terméket adományként kapta, azonban nem sikerült átvevőt találni a termék számára;
i)a 2. cikk j) pontjában említett esetben dokumentáció, amely igazolja, hogy a terméket hulladékkezelőtől vették át, azonban nem sikerült átvevőt találni a termék számára.
4. cikk
A hulladékkezelőknek benyújtandó nyilatkozat
A gazdasági szereplőknek nyilatkozatot kell benyújtaniuk az alkalmazandó eltérésről azon hulladékkezelő számára, amelynek leszállítják a 2. cikkben meghatározott eltérések valamelyikének hatálya alá tartozó eladatlan fogyasztási cikkeket.
5. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság felülvizsgálja ezt a rendeletet, figyelembe véve az (EU) 2024/1781 rendelet VII. mellékletébe felvett új termékeket vagy az eltérések megfelelőségét, különösen azt mérlegelve, hogy az új tudományos adatok vagy a legújabb technológiai fejlemények indokolják-e a magas színvonalú újrafeldolgozási technológiák – mint a legkevésbé káros környezeti hatással járó lehetőség – alkalmazására vonatkozó eltérést. A Bizottság minden olyan esetben, amikor az említett rendelet VII. melléklete új termékkel egészül ki, de legkésőbb ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = öt évvel e rendelet hatálybalépését követően]-ig előterjeszti az említett felülvizsgálat eredményeit, adott esetben a módosításra irányuló javaslat tervezetével együtt.
6. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2026. július 19-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2026.2.9.
a Bizottság részéről
elnök
Ursula VON DER LEYEN
