A BIZOTTSÁG (EU) .../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023.6.8.)

a Spodoptera frugiperda (Smith) Unió területére történő behurcolásának, az Unió területén történő megtelepedésének és terjedésének megelőzését célzó intézkedésekről, az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet módosításáról és az (EU) 2018/638 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésének a), b), d), e), f), h) és i) pontjára, valamint 41. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)A Spodoptera frugiperda (Smith) (a továbbiakban: meghatározott károsító) az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet 2 II. mellékletének A. részében olyan károsítóként szerepel, amelynek előfordulása az Unió területén nem ismert. Az (EU) 2019/1702 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3 mellékletében kiemelt zárlati károsítóként is szerepel.

(2)Az (EU) 2018/638 bizottsági végrehajtási határozat 4 szükséghelyzeti intézkedéseket állapít meg a szóban forgó károsító Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzésére.

(3)Az (EU) 2018/638 végrehajtási határozat elfogadása óta a meghatározott károsító továbbra is gyorsan terjed világszerte és az Unió területe felé. 2023 januárjában Cipruson hivatalosan megerősítették jelenlétét.

(4)Ezen túlmenően a meghatározott károsító importált árukon való jelenlétére vonatkozó uniós jogszabályoknak való meg nem felelés eseteinek száma továbbra is magas, és nőtt azoknak a növényfajoknak a száma, amelyeken a meghatározott károsítót észlelik.

(5)Tekintettel a meghatározott károsító folyamatos terjedésére, annak az Unió területén való közelmúltbeli észlelésére, valamint az egyes növények kereskedelmével kapcsolatos uniós jogszabályoknak való meg nem felelés eseteire, intézkedésekre van szükség az Uniónak a szóban forgó károsítóval szembeni védelme érdekében.

(6)Ezért egyes növényeket (a továbbiakban: meghatározott növények) fel kell sorolni ebben a rendeletben, és azokra egyedi követelményeknek kell vonatkozniuk. A meghatározott növények jegyzékének tartalmaznia kell azokat a növényfajokat, amelyek Unióba történő behozatalát a meghatározott károsító jelenléte tekintetében összefüggésbe hozták az uniós jogszabályoknak való meg nem feleléssel.

(7)A tagállamoknak éves felméréseket kell végezniük a meghatározott károsító jelenlétére vonatkozóan, kockázatalapú megközelítést alkalmazva, összhangban a legújabb tudományos és műszaki információkkal, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által közzétett, a Spodoptera frugiperdára vonatkozó károsítófelderítési adatlap (Pest Survey Card on Spodoptera frugiperda) 5 alapján. A meghatározott károsító jelenlétének jobb áttekintése érdekében e rendelet I. melléklete felsorolja a meghatározott károsító gazdanövényeit, amelyek esetében felmérést kell végezni.

(8)A tagállamoknak az (EU) 2016/2031 rendelettel összhangban készenléti tervet kell készíteniük és naprakészen tartaniuk a meghatározott károsítóra vonatkozóan. A tagállamok közötti harmonizált megközelítés elérése érdekében egyedi szabályokat kell elfogadni az említett rendelet 25. cikkének végrehajtására a meghatározott károsítóra vonatkozó készenléti tervek tekintetében, amelyek biztosítják, hogy a terv tartalmazza a meghatározott károsító új észlelése esetén szükséges valamennyi elemet.

(9)A meghatározott károsító felszámolása és az Unió területén történő terjedésének megelőzése érdekében a tagállamoknak a fertőzött körzetből és egy pufferzónából álló körülhatárolt területeket kell kialakítaniuk, és felszámolási intézkedéseket kell foganatosítaniuk. A pufferzónának legalább 5 km és legfeljebb 100 km szélesnek kell lennie, mivel az ilyen nagy kiterjedésű terület megfelelő a meghatározott károsító terjedési képességére, a gazdanövények jelenlétére és a terület földrajzi jellemzőire tekintettel.

(10)Ugyanakkor a meghatározott károsító elszigetelt észlelése esetén nem szükséges körülhatárolt területet kialakítani, ha a meghatározott károsító eltávolítható az érintett növényekről, és ha bizonyíték van arra, hogy a növények a területre történő bejuttatásuk előtt fertőződtek meg, vagy hogy olyan elszigetelt észlelésről van szó, amely várhatóan nem vezet a meghatározott károsító megtelepedéséhez, vagy olyan észlelésről, amely a meghatározott károsítótól fizikailag elszigetelt termesztési helyen vagy – olyan terület esetében, ahol a károsító kültéren nem tud megtelepedni – üvegházban történt. Ez a legarányosabb megközelítés alkalmazandó mindaddig, amíg az érintett területen végzett felderítések meg nem erősítik, hogy a meghatározott károsító nincs jelen a területen.

(11)Annak megelőzése érdekében, hogy a meghatározott károsító továbbterjedjen az Unió területének többi részére, a pufferzónákban történő felderítést évente, az év legmegfelelőbb időpontjában és kellő intenzitással kell elvégezni. A körülhatárolás feloldására a felmérést követően elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy meg lehessen erősíteni, hogy a meghatározott károsító nincs jelen.

(12)A fertőzött körzetekben az illetékes hatóságoknak konkrét felszámolási intézkedéseket kell hozniuk a meghatározott károsító felszámolása érdekében. Ezen intézkedések közé tartoznak a meghatározott károsító felszámolására és a fertőzött területről történő talajmozgásra irányuló védekezési intézkedések.

(13)Mivel a meghatározott károsítót az Unió területén észlelték, indokolt különleges követelményeket megállapítani a meghatározott növények körülhatárolt területekről történő kiszállítására vonatkozóan.

(14)A Capsicum L., a Momordica L., a Solanum aethiopicum L., a Solanum macrocarpon L. és a Solanum melongena L. növények termésének, valamint a Zea mays L. növényeknek az Unióba történő behozatalára vonatkozó különleges követelményeket, valamint a tagállamoknak az (EU) 2018/638 végrehajtási határozatban megállapított felmérési kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket bele kell foglalni ebbe a rendeletbe. Ez a meghatározott károsítóra vonatkozó valamennyi időbeli követelmény alkalmazásával kapcsolatos egyértelműség és jogbiztonság javítása érdekében szükséges. Ugyanezen okból az említett végrehajtási határozatot hatályon kívül kell helyezni, és helyébe e rendeletnek kell lépnie.

(15)A meghatározott károsító növényegészségügyi kockázatát még nem értékelték teljes körűen, mivel a meghatározott növények köre továbbra is bizonytalan. Ezt az értékelést a károsító Unió területén való jelenlegi észlelését, valamint harmadik országokban való elterjedését és megtelepedését követően el kell végezni. Ezt a rendeletet ezért 2025. december 31-ig kell alkalmazni annak érdekében, hogy lehetővé váljon a meghatározott növények elterjedési területének, a meghatározott károsítóval kapcsolatos uniós jogszabályoknak való meg nem felelés eseteinek, valamint az Unió területén hozott intézkedések hatékonyságának további értékelése és felülvizsgálata.

(16)Az Asparagus officinalis L. növényeket – a teljes életciklusuk során talajjal borított szárak, az élő virágpor, a növényi szövettenyészetek és a magok kivételével – fel kell venni az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet XI. mellékletének A. részében szereplő jegyzékbe. Erre az (EU) 2016/2031 rendelet 72. cikke (1) bekezdése c) és e) pontjának való megfelelés érdekében van szükség, amely rendelkezik a szóban forgó pontokban említett rendelkezések hatálya alá tartozó növények jegyzékbe vételéről.

(17)A meghatározott károsító jelentette kockázat mielőbbi kezelése érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon hatályba kell lépnie. A készenléti tervekre vonatkozó rendelkezést 2023. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

(18)A meghatározott növényeknek az Unióba történő behozatalára és a körülhatárolt területekről az Unió területének többi részére való szállítására vonatkozó követelményeket 2023. július 1-jétől kell alkalmazni annak érdekében, hogy az illetékes hatóságoknak, a vállalkozóknak és a harmadik országoknak elegendő idejük legyen alkalmazkodni az említett rendelkezésekből eredő követelményekhez.

(19)Az Asparagus officinalis L. növényeknek – a teljes életciklusuk során talajjal borított szárak, az élő virágpor, a növényi szövettenyészetek és a magok kivételével – az Unióba történő behozatalára vonatkozó követelményeket 2023. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. Erre azért van szükség, hogy a harmadik országok illetékes hatóságainak elegendő idejük legyen elvégezni a megfelelő felméréseket a meghatározott károsítónak az említett növényeken való jelenlétére vonatkozóan.

(20)Következésképpen az (EU) 2018/638 végrehajtási határozatnak a meghatározott növények Unióba történő behozatalára vonatkozó 3. és 4. cikkét 2023. június 30-ig továbbra is alkalmazni kell a joghézagok elkerülése és annak biztosítása érdekében, hogy az érintett növények Unióba történő behozatalára továbbra is a meghatározott károsító jelenlétével szembeni megfelelő követelmények vonatkozzanak.

(21)Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet a Spodoptera frugiperda (Smith) Unió területére történő behurcolásának, Unió területén belüli megtelepedésének és terjedésének megelőzésére irányuló intézkedéseket állapít meg.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.    „meghatározott károsító”: Spodoptera frugiperda (Smith);

2.    „meghatározott növények”:

a)    a Capsicum L., a Momordica L., a Solanum aethiopicum L., a Solanum macrocarpon L. és a Solanum melongena L. termése;

b)    az Asparagus officinalis L. növényei, kivéve a teljes életciklusuk során talajjal borított szárakat, az élő virágport, a növényi szövettenyészeteket és a magokat;

c)    a Zea mays L. növényei, kivéve az élő virágport, a növényi szövettenyészeteket, a magokat és a szemeket;

d)    a Chrysanthemum L., Dianthus L. és Pelargonium l'Hérit. ex Ait. növényei, a vetőmagok kivételével;

3.    „gazdanövények”: az I. mellékletben felsorolt növények.

3. cikk
Az Unió területére vonatkozó felmérések

(1)Az illetékes hatóságok – az (EU) 2016/2031 rendelet 24. cikkében előírt kötelezettségek sérelme nélkül – éves kockázatalapú felméréseket végeznek a meghatározott károsító gazdanövényeken való jelenlétére vonatkozóan, az év megfelelő időpontjaiban, a Hatóság Spodoptera frugiperdára vonatkozó károsítófelderítési adatlapjában említett tudományos és műszaki információk alapján.

(2)Ezeket a felméréseket különösen az alábbiak szerint kell elvégezni:

a)a megfelelő növényegészségügyi kockázat szintje alapján;

b)az olyan régiókhoz közeli területeken, ahol a károsító tudvalevőleg jelen van;

c)olyan területeken, ahol a gazdanövények belépnek az Unió területére, ahol kezelik és újracsomagolják őket, és ahol hulladékaikat ártalmatlanítják;

d)repülőtereken és tengeri kikötőkben,

e)szaporítóiskolákban, kertészeti központokban és adott esetben kiskereskedelmi üzletekben;

f)a meghatározott károsítótól fizikailag elszigetelt termesztési helyeken és üvegházakban, vizuális vizsgálatok alapján.

(3)A felmérések különösen a következőket foglalják magukban:

a)csapdák, például feromon- vagy fénycsapdák használata, valamint a meghatározott károsítóval való fertőzöttség gyanúja esetén a minták gyűjtése és azonosítása;

b)vizuális vizsgálat adott esetben.

4. cikk
Készenléti tervek

(1)Az (EU) 2016/2031 rendelet 25. cikkében előírt kötelezettségek teljesítésén túlmenően minden tagállam készenléti tervébe belefoglalja a területén a következőkkel kapcsolatban meghozandó intézkedéseket:

a)a megsemmisítendő növények tulajdonosainak azonosítására, a magánterületekre való belépésre és a megsemmisítés elrendelésének bejelentésére szolgáló eljárások;

b)a meghatározott károsító felszámolásához szükséges pénzügyi támogatás mozgósítására szolgáló eljárások;

c)adott esetben a tagállamok területén tapasztalható, a meghatározott károsító terjedését megkönnyítő szélviszonyokra vonatkozó információk;

d)a károsítóra vonatkozó megfelelő védekezési módszerek jegyzéke, amelyet a legfrissebb tudományos és műszaki információk alapján naprakészen kell tartani.

(2)A tagállamok minden év december 31-ig megfelelően frissítik a készenléti terveiket.

5. cikk
Körülhatárolt területek kijelölése

(1)Ha a meghatározott károsító jelenlétét megerősítik, az érintett tagállam haladéktalanul kialakít egy, a következőket magában foglaló körülhatárolt területet:

a)a fertőzött növények, továbbá minden olyan meghatározott növény elhelyezkedését magában foglaló fertőzött körzet, amely a fertőzött növények körüli 100 m-es sugarú körben valószínűleg megfertőződhet; és

b)pufferzóna, amelynek szélessége legalább 5 km-rel és legfeljebb 100 km-rel túlnyúlik a fertőzött körzet határán.

A pufferzóna kiterjeszthető 100 km-nél szélesebbre, ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy területének a meghatározott károsítótól való védelme érdekében szükséges.

(2)A körülhatárolt terület pontos határainak megállapításánál figyelembe kell venni a tudományos elveket, a meghatározott károsító biológiai jellemzőit, beleértve a terjedési képességre, a fertőzöttség szintjére, a terület földrajzi jellemzőire, a gazdanövényeknek az érintett területen belüli sajátos eloszlására, valamint a meghatározott károsító megtelepedésére vonatkozó adatokat is.

(3)A körülhatárolt területeken belül az illetékes hatóságok tájékoztatják a közvéleményt a meghatározott károsító jelentette veszélyről és az említett károsító továbbterjedésének megakadályozása céljából foganatosított intézkedésekről. Biztosítják, hogy a nyilvánosság és a vállalkozók tisztában legyenek a körülhatárolt területek pontos határaival.

6. cikk
A körülhatárolt területek kialakításával kapcsolatos eltérések

(1)Az 5. cikktől eltérve az illetékes hatóságok a következő feltételek legalább egyikének teljesülése esetén határozhatnak úgy, hogy nem alakítanak ki körülhatárolt területet:

a)bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy a meghatározott károsítót azokkal a növényekkel hurcolták be a területre, amelyeken azt megtalálták, és a növények már az érintett területre történő bejuttatásuk előtt fertőzöttek voltak, és nem fordult elő a meghatározott károsító szaporodása;

b)bizonyíték van arra, hogy olyan elszigetelt észlelésről van szó, amely várhatóan nem vezet a károsító megtelepedéséhez;

c)a meghatározott károsító jelenlétének hatósági megerősítése a meghatározott károsítótól fizikailag elszigetelt termesztési helyen történt;

d)a meghatározott károsító jelenlétének hatósági megerősítése üvegházban történt, és bizonyíték van arra, hogy a meghatározott károsító az üvegházon kívül nem képes túlélni a téli időjárási viszonyokat.

(2)Amennyiben az illetékes hatóság alkalmazza az (1) bekezdés szerinti eltérést:

a)intézkedéseket hoz a meghatározott károsító gyors felszámolása és terjedésének megakadályozása érdekében;

b)haladéktalanul növeli a csapdák számát és a csapdák ellenőrzésének gyakoriságát az adott területen;

c)fokozza a vizuális vizsgálatot, beleértve a termesztési helyen történő felkutatást is;

d)legalább két éven át rendszeres és intenzív felmérést végez csapdákkal a fertőzött növények vagy azon termesztési hely körüli, legalább 5 km széles területen, ahol a meghatározott károsítót kimutatták. Azokon a területeken, ahol a meghatározott károsító nem képes a téli időjárási viszonyok túlélésére, a felmérési időszak a téli időjárási viszonyok kezdete előtti időszakra korlátozható;

e)felhívja a nyilvánosság figyelmét a meghatározott károsító jelentette veszélyre; és

f)megtesz minden egyéb megfelelő intézkedést a meghatározott károsító felszámolása érdekében.

7. cikk
A körülhatárolt területeken végzett felmérések

A körülhatárolt területeken végzett felméréseknek a 3. cikkben a felmérésekre vonatkozóan előírtakon kívül a következő intézkedéseket kell magukban foglalniuk:

a)a csapdák számának és a csapdák ellenőrzése gyakoriságának növelése;

b)felkutatás azokon a termesztési helyeken, ahol a gazdanövényeket termesztik; és

c)felderítési terv és felderítési célú mintavételi rendszer, amelyek lehetővé teszik a meghatározott károsító 1 %-os arányú jelenlétének legalább 95 %-os megbízhatósággal történő kimutatását.

8. cikk
A körülhatárolás megszüntetése

A körülhatárolás megszüntethető, ha a 7. cikkben említett felderítések alapján legalább két egymást követő évben nem mutatják ki a meghatározott károsítót a körülhatárolt területen.

Azokon a területeken, ahol a meghatározott károsító nem képes a téli időjárási viszonyok túlélésére, az időszak a téli időjárási viszonyok kezdete előtti időszakra korlátozható.

9. cikk
Felszámolási intézkedések

A fertőzött körzetekben az illetékes hatóságok a meghatározott károsító felszámolása érdekében meghozzák a következő intézkedések mindegyikét:

a)a meghatározott károsító elleni védekezésre szolgáló megfelelő kezelések az egyedfejlődés valamennyi szakaszában, figyelembe véve a kifejlett károsítók vándorló viselkedését, a gazdanövények eloszlását és a károsító lárváinak táplálkozási szokásait;

b)a talaj felső rétege és a használt termesztőközegek fertőzött körzetből való elszállításának tilalma, kivéve, ha az érintett vállalkozók az illetékes hatóságok felügyelete mellett teljesítik az alábbi feltételek valamelyikét:

i.    a talajt vagy a termesztőközeget megfelelő kezeléseknek vetették alá a meghatározott károsító felszámolása érdekében, és azokat zárt járművekben szállították, biztosítva a károsító elterjedésének megakadályozását;

ii.    a talajt vagy a termesztőközeget zárt járművekben szállítják, biztosítva, hogy a meghatározott károsító ne terjedjen tovább, és mélyen eltemetik a hulladéklerakóban.

10. cikk
A meghatározott növények Unióba történő behozatala

(1)A meghatározott növények – a Chrysanthemum L., a Dianthus L. és a Pelargonium l'Hérit. ex Ait. növények kivételével – csak akkor hozhatók be az Unióba, ha megfelelnek az alábbi követelmények egyikének:

a)olyan országból származnak, ahol a károsító jelenléte nem ismert;

b)olyan területről származnak, amelyet az érintett nemzeti növényvédelmi szervezet a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 4. számú nemzetközi szabványnak megfelelően a meghatározott károsítótól mentesnek nyilvánított; a szóban forgó terület neve fel van tüntetve a növényegészségügyi bizonyítvány „származási hely” rovatában;

c)kivitelüket megelőzően hatósági vizsgálatnak vetették alá őket, a meghatározott károsítótól mentesnek találták őket, és olyan termesztési helyről származnak, amely megfelel a következő feltételeknek:

i. a származási ország nemzeti növényvédelmi szolgálata nyilvántartásba vette és felügyeli; továbbá

ii. a kivitelt megelőző három hónapban hatósági ellenőrzéseket végeztek, és a meghatározott növényeken nem észlelték a meghatározott károsító jelenlétét;

iii. fizikailag el van szigetelve a meghatározott károsító behurcolása ellen;

iv. a növények kivitelét megelőző szállítás során biztosították, hogy a meghatározott növények termesztésének helye visszakövethető legyen;

d)kivitelüket megelőzően hatósági vizsgálatnak vetették alá őket, a meghatározott károsítótól mentesnek találták őket, és olyan termesztési helyről származnak, amely megfelel a következő feltételeknek:

i. a származási ország nemzeti növényvédelmi szolgálata nyilvántartásba vette és felügyeli; továbbá

ii. a kivitelt megelőző három hónapban hatósági ellenőrzéseket végeztek, és a meghatározott növényeken nem észlelték a meghatározott károsító jelenlétét;

iii. a meghatározott növényeket hatékony kezelésnek vetették alá a meghatározott károsítótól való mentesség biztosítása érdekében;

iv. a növények kivitelét megelőző szállítás során biztosították, hogy a meghatározott növények termesztésének helye visszakövethető legyen;

e)betakarítás után hatékony kezelésnek vetették alá őket a meghatározott károsítótól való mentesség biztosítása érdekében, a kezelést pedig feltüntették a növényegészségügyi bizonyítványon.

(2)A meghatározott növényeket növényegészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amely a „Kiegészítő nyilatkozat” rovatban feltünteti az e rendeletre való hivatkozást, az (1) bekezdés azon megfelelő pontjára való hivatkozást, amelynek megfelel, valamint a szóban forgó bekezdésben említett vonatkozó lehetőség teljes szövegét.

11. cikk
A meghatározott növényeknek az Unió területén belüli szállítása

(1)Azok a meghatározott növények – a Chrysanthemum L., a Dianthus L. és a Pelargonium l’Hérit. ex Ait. növények kivételével –, amelyek életük egy részét az 5. cikknek megfelelően meghatározott körülhatárolt területeken töltötték, csak akkor szállíthatók ki a körülhatárolt területekről, ha megfelelnek az alábbi követelmények egyikének, és azokat az alábbi követelmények egyikének teljesítését követően kiállított növényútlevél kíséri:

a)szállításukat megelőzően vizsgálatnak vetették alá őket, a meghatározott károsítótól mentesnek találták őket, és olyan termesztési helyről származnak, amely megfelel a következő feltételeknek:

i. e rendelet követelményeinek ellenőrzése céljából nyilvántartásba vették;

ii. a szállítást megelőző három hónapban hatósági ellenőrzéseket végeztek, és a meghatározott növényeken nem észlelték a meghatározott károsító jelenlétét;

iii. fizikailag el van szigetelve a meghatározott károsító behurcolása ellen;

iv. a meghatározott növények körülhatárolt területekről való elszállítást megelőzően biztosították, hogy a meghatározott növények termesztésének helye visszakövethető legyen;

b)szállításukat megelőzően vizsgálatnak vetették alá őket, a meghatározott károsítótól mentesnek találták őket, és olyan termesztési helyről származnak, amely megfelel a következő feltételeknek:

i. e rendelet követelményeinek ellenőrzése céljából nyilvántartásba vették;

ii. a szállítást megelőző három hónapban hatósági ellenőrzéseket végeztek, és a meghatározott növényeken nem észlelték a meghatározott károsító jelenlétét;

iii. a meghatározott növényeket hatékony kezelésnek vetették alá a meghatározott károsítótól való mentesség biztosítása érdekében;

iv. a meghatározott növények körülhatárolt területekről való elszállítást megelőzően biztosították, hogy a meghatározott növények termesztésének helye visszakövethető legyen;

c)a meghatározott növényeket betakarítás után hatékony kezelésnek vetették alá a meghatározott károsítótól való mentesség biztosítása érdekében;

(2)A Chrysanthemum L., a Dianthus L. és a Pelargonium l’Hérit. ex Ait. növények – a vetőmagok kivételével –, amelyek az 5. cikknek megfelelően meghatározott körülhatárolt területekről származnak, csak akkor szállíthatók ki a körülhatárolt területekről, ha megfelelnek az alábbi követelmények egyikének, és azokat az alábbi követelmények egyikének teljesítését követően kiállított növényútlevél kíséri:

a)a termőhelyen a legutóbbi teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észleltek a meghatározott károsítóra utaló jeleket;

b)a növényeket megfelelő kezelésnek vetették alá a meghatározott károsítótól való védelmük érdekében.

12. cikk
Jelentéstétel

A tagállamok minden év április 30-ig benyújtják a Bizottságnak és a többi tagállamnak a következőket:

a)a 3. cikk (1) bekezdése szerint a körülhatárolt területeken kívül az előző naptári évben elvégzett felmérések eredményei, az (EU) 2020/1231 végrehajtási rendelet I. mellékletében említett sablonokat használva;

b)jelentés az előző naptári évben e rendelet alapján hozott intézkedésekről, valamint az 5–9. cikk szerinti intézkedések eredményeiről;

c)az előző naptári évben a körülhatárolt területeken a 7. cikknek megfelelően elvégzett felmérések eredményei, a II. mellékletben említett sablonok egyikét használva.

13. cikk
Az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet módosítása

Az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet XI. mellékletének A. része a következő 13. ponttal egészül ki:

„13.

14. cikk
Az (EU) 2018/638 végrehajtási határozat hatályon kívül helyezése

Az (EU) 2018/638 végrehajtási határozat hatályát veszti.

Az említett határozat 3. és 4. cikkét 2023. június 30-ig kell alkalmazni.

15. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

A 4. cikket 2023. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

A 10. és 11. cikket 2023. július 1-jétől kell alkalmazni.

A 10. cikket azonban 2023. szeptember 1-jétől kell alkalmazni az Asparagus officinalis L. növényeinek – a teljes életciklusuk során talajjal borított szárak, az élő virágpor, a növényi szövettenyészetek és a magok kivételével – az Unióba történő behozatalára vonatkozóan.

Ezt a rendeletet 2025. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2023.6.8.

(1)    HL L 317., 2016.11.23., 4. o.

(2)    A Bizottság (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelete (2019. november 28.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 319., 2019.12.10., 1. o.).

(3)    A Bizottság (EU) 2019/1702 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. augusztus 1.) az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt zárlati károsítók jegyzékével való kiegészítéséről (HL L 260., 2019.10.11., 8. o.).

(4)    A Bizottság (EU) 2018/638 végrehajtási határozata (2018. április 23.) a Spodoptera frugiperda (Smith) károsító Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó szükséghelyzeti intézkedések megállapításáról (HL L 105., 2018.4.25., 31. o.).

(5)    Pest survey card on Spodoptera frugiperda. EFSA supporting publication (kapcsolódó közlemény), 2020:EN-1895, 29. oldal. doi:10.2903/sp.efsa.2020.EN-1895.

MELLÉKLETEK

I. MELLÉKLET

Gazdanövények jegyzéke

Abelmoschus esculentus (L.) Moench

Acalypha L.

Agrostis gigantea Roth

Agrostis stolonifera L.

Alcea rosea L.

Allium cepa L.

Allium sativum L.

Amaranthus quitensis Kunth

Amaranthus spinosus L.

Andropogon virginicus L.

Arachis hypogaea L.

Asclepias L.

Asparagus officinalis L.

Asplenium nidus L.

Atropa belladonna L.

Avena sativa L.

Avena strigosa Schreb.

Beta vulgaris L.

Brassica napus L.

Brassica oleracea L.

Brassica rapa L.

Cajanus cajan (L.) Huth

Capsicum L.

Carduus L.

Carex L.

Carica papaya L.

Carya illinoinensis (Wangenh.) K.Koch

Cenchrus incertus M.A.Curtis

Chenopodium album L.

Chenopodium quinoa Willd.

Chloris gayana Kunth

Chrysanthemum L.

Cicer arietinum L.

Cichorium intybus L.

Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. & Nakai

Citrus aurantium L.

Citrus limon (L.) Osbeck

Citrus reticulata Blanco

Citrus sinensis (L.) Osbeck

Codiaeum variegatum (L.) A.Juss.

Coffea arabica L.

Convolvulus arvensis L.

Cucumis melo L.

Cucumis sativus L.

Cucurbita argyrosperma K.Koch

Cucurbita maxima Lam.

Cydonia oblonga Mill.

Cynara cardunculus L.

Cynodon dactylon (L.) Pers.

Cyperus rotundus L.

Dactyloctenium aegyptium (L.) Willd.

Dahlia pinnata Cav.

Dendranthema grandiflorum (Ramat.) Kitam.

Dianthus L.

Digitaria Haller

Digitaria sanguinalis (L.) Scop.

Echinochloa colona (L.) Link

Echinochloa crus-galli (L.) P.Beauv.

Eleusine indica (L.) Gaertn.

Elymus repens (L.) Gould

Eremochloa ophiuroides Hack.

Eriochloa punctata (L.) Ham.

Eryngium foetidum L.

Eucalyptus camaldulensis Dehnh.

Eucalyptus urophylla S.T.Blake

Fagopyrum esculentum Moench

Festuca arundinacea Schreb.

Ficus L.

Fragaria ananassa (Duchesne ex Weston) Duchesne ex Rosier

Fragaria chiloensis (L.) Mill.

Fragaria vesca L.

Gladiolus L. és Gladiolus L. hybrids

Glycine max (L.) Merr.

Gossypium herbaceum L.

Gossypium hirsutum L.

Helianthus annuus L.

Hevea brasiliensis (Willd. ex Juss.) Müll.Arg.

Hibiscus cannabinus L.

Hordeum vulgare L.

Ipomoea batatas (L.) Lam.

Ipomoea purpurea (L.) Roth

Lactuca sativa L.

Lespedeza bicolor Turcz.

Linum usitatissimum L.

Lolium multiflorum Lam.

Malpighia glabra L.

Malus domestica (Suckow) Borkh.

Mangifera indica L.

Maranta L.

Medicago sativa L.

Megathyrsus maximus (Jacq.) B.K.Simon & S.W.L.Jacobs

Melilotus albus Medik.

Miscanthus giganteus J.M.Greef & Deuter ex Hodk. & Renvoize

Momordica L.

Mucuna pruriens (L.) DC

Musa paradisiaca L.

Nicotiana tabacum L.

Oryza sativa L.

Panicum miliaceum L.

Panicum virgatum L.

Paspalum dilatatum Poir.

Paspalum distichum L.

Paspalum fimbriatum Kunth

Paspalum notatum Flüggé

Paspalum urvillei Steud.

Passiflora laurifolia L.

Pelargonium l'Hérit. ex Ait.

Pennisetum clandestinum Hochst. ex Chiov.

Pennisetum glaucum (L.) R.Br.

Phalaris canariensis L.

Phaseolus lunatus L.

Phaseolus vulgaris L.

Phleum pratense L.

Pinus caribaea Morelet

Piper L.

Pisum sativum L.

Platanus occidentalis L.

Plumeria Tourn. ex L.

Plumeria rubra L.

Poa annua L.

Poa pratensis L.

Portulaca oleracea L.

Prunus persica (L.) Batsch

Psidium guajava L.

Pueraria montana (Lour.) Merr.

Pyrus communis L.

Raphanus sativus L.

Ricinus communis L.

Rosa L.

Saccharum officinarum L.

Schlumbergera truncata (Haw.) Moran

Secale cereale L.

Sesamum indicum L.

Setaria italica (L.) P.Beauv.

Setaria parviflora (Poir.) Kerguélen

Setaria viridis (L.) P.Beauv.

Solanum aethiopicum L.

Solanum lycopersicum L.

Solanum macrocarpon L.

Solanum melongena L.

Solanum tuberosum L.

Sorghum bicolor (L.) Moench

Sorghum caffrorum (Retz.) P.Beauv.

Sorghum halepense (L.) Pers.

Sorghum sudanense (Piper) Stapf

Spinacia oleracea L.

Tanacetum cinerariifolium (Trevis.) Sch.Bip.

Taraxacum officinale F.H.Wigg.

Terminalia catappa L.

Trifolium Tourn. ex L.

Trifolium incarnatum L.

Trifolium pratense L.

Trifolium repens L.

Triticum aestivum L.

Urochloa decumbens (Stapf) R.D.Webster

Urochloa mutica (Forssk.) T.Q.Nguyen

Urochloa ramosa (L.) T.Q.Nguyen

Urochloa texana (Buchl.) R.D.Webster

Vaccinium corymbosum L.

Vicia faba L.

Vigna unguiculata (L.) Walp.

Viola L.

Vitis vinifera L.

Wisteria sinensis (Sims) DC.

Xanthium strumarium L.

Zea mays L.

Zingiber officinale Roscoe

Zoysia Willd. 

II. MELLÉKLET

Sablonok a 7. cikk szerint végzett éves felderítések eredményeinek jelentéséhez

A. RÉSZ

1. Sablon az éves felderítések eredményeinek jelentéséhez

2. Útmutató a sablon kitöltéséhez

E sablon kitöltése esetén az e melléklet B. részében található sablont nem kell kitölteni.

Az 1. oszlopban: Adja meg a földrajzi terület nevét, a fertőzési esetek számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját.

A 2. oszlopban: Adja meg a KT felderítés megkezdése előtti méretét.

A 3. oszlopban: Adja meg a KT felderítés utáni méretét.

A 4. oszlopban: Tüntesse fel a megközelítést: Felszámolás. Kérjük, illesszen be annyi sort, amennyire a károsítónkénti KT-k száma és az e területekre vonatkozó megközelítések függvényében szükség van.

Az 5. oszlopban: Adja meg, hogy a felderítés a KT mely részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy pufferzóna (PZ), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés a FK mely részét érintette (pl. a PZ-val szomszédos utolsó 20 km, a szaporítóiskolák körüli területek stb.), külön sorokban feltüntetve.

A 6. oszlopban: Adja meg a felderítési helyek számát és leírását a leíráshoz tartozó alábbi bejegyzések közül egy kiválasztásával:

1. Szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. faiskola; 1.4. erdő.

2. Szabadban lévő helyszín (egyéb): 2.1. magánkert; 2.2. nyilvános terület; 2.3. természetmegőrzési terület; 2.4. vadon élő növények természetmegőrzési területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat stb.).

3. Fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.3. nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

A 7. oszlopban: Adja meg, hogy mely kockázati területeket azonosították a károsító(k) biológiai sajátosságai, a gazdanövények jelenléte, az ökológiai-éghajlati viszonyok és a kockázati helyszínek alapján.

A 8. oszlopban: Adja meg a felderítés tárgyát képező kockázati területeket a 7. oszlopban megadottak közül.

A 9. oszlopban: Adja meg a növényeket, a terméseket, a vetőmagokat, a talajt, a csomagolóanyagot, a fát, a gépeket, a járműveket, a vizet, az egyéb tényezőket, szükség szerinti számú sort használva.

A 10. oszlopban: Adja meg a felderítés tárgyát képező növényfajok/-nemzetségek jegyzékét növényfajonként/-nemzetségenként külön sorban.

A 11. oszlopban: Adja meg, hogy a felderítésre az év mely hónapjaiban került sor.

A 12. oszlopban: Adja meg a felderítés részleteit, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem alkalmazható, tüntesse fel az „N/A” szöveget.

A 13. és 14. oszlopban: Adott esetben adja meg az eredményeket, a rendelkezésre álló információkat a megfelelő oszlopokban feltüntetve. „Meghatározatlan” mintának azon elemzett minták minősülnek, amelyek különböző tényezők miatt nem adtak eredményt (pl. kimutatási szint alatti, feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb. minta).

A 15. oszlopban: A PZ-ra vonatkozóan végzett felderítés esetében adja meg a fertőzési esetekről szóló, a felderítés évére vonatkozó értesítéseket. A járványkitörés értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 16. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, miért nem adja meg ezt az információt.

B. RÉSZ

1. Sablon a statisztikai adatokon alapuló éves felderítések eredményeinek jelentéséhez

2. Útmutató a sablon kitöltéséhez

Kérjük, károsítónként fejtse ki a felderítés kialakításához alapul vett feltételezéseket. Összegezze és indokolja a következőket:

–    célpopuláció, epidemiológiai egység és vizsgált egységek;

–    a kimutatási módszer és a módszer érzékenysége;

–    a kockázati tényező(k) a kockázati szintek és a kapcsolódó relatív kockázatok feltüntetésével, valamint a gazdanövény-populáció arányának megadásával.

Az 1. oszlopban: Adja meg a földrajzi terület nevét, a fertőzési esetek számát vagy bármely olyan információt, amely lehetővé teszi a körülhatárolt terület (KT) azonosítását, és adja meg a terület létrehozásának időpontját.

A 2. oszlopban: Adja meg a KT felderítés megkezdése előtti méretét.

A 3. oszlopban: Adja meg a KT felderítés utáni méretét.

A 4. oszlopban: Tüntesse fel a megközelítést: Felszámolás. Kérjük, illesszen be annyi sort, amennyire a károsítónkénti KT-k száma és az e területekre vonatkozó megközelítések függvényében szükség van.

Az 5. oszlopban: Adja meg, hogy a felderítés a KT mely részét érintette; illesszen be annyi sort, amennyi szükséges: fertőzött körzet (FK) vagy pufferzóna (PZ), külön sorokban megadva. Adott esetben adja meg, hogy a felderítés a FK mely részét érintette (pl. a PZ-val szomszédos utolsó 20 km, a szaporítóiskolák körüli területek stb.), külön sorokban feltüntetve.

A 6. oszlopban: Adja meg a felderítési helyek számát és leírását a leíráshoz tartozó alábbi bejegyzések közül egy kiválasztásával:

1. Szabadban lévő helyszín (termőterület): 1.1. földterület (szántóföld, legelő); 1.2. gyümölcsös/szőlőültetvény; 1.3. faiskola; 1.4. erdő.

2. Szabadban lévő helyszín (egyéb): 2.1. magánkert; 2.2. nyilvános terület; 2.3. természetmegőrzési terület; 2.4. vadon élő növények természetmegőrzési területen kívüli területeken; 2.5. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar, vizes élőhelyek, öntözési és lecsapolási hálózat stb.).

3. Fizikailag zárt helyszín: 3.1. üvegház; 3.2. magánterület, amely nem üvegház; 3.3. nyilvános terület, amely nem üvegház; 3.4. egyéb, az adott eset pontosításával (pl. kertészeti központ, fa csomagolóanyagot használó kereskedelmi helyek, faipar).

A 7. oszlopban: Adja meg, hogy a felderítésekre az év mely hónapjaiban került sor.

A 8. oszlopban: Adja meg a kiválasztott célpopulációt, és ennek megfelelően sorolja fel a gazdafajokat/nemzetségeket és az érintett területet. A célpopulációt a vizsgált egységek együttese képezi. Méretét mezőgazdasági területek esetében jellemzően hektárban kell meghatározni, de parcellák, földterületek, üvegházak stb. formájában is megadható. Kérjük, indokolja az alapfeltevéseken nyugvó választását. Adja meg a felderítés tárgyát képező vizsgált egységeket. „Vizsgált egység”: azon növények, növényi részek, áruk, anyagok, károsító vektorok, amelyeket a károsítók azonosítása és kimutatása céljából megvizsgálnak.

A 9. oszlopban: Adja meg a felderítés tárgyát képező járványügyi egységeket leírásukkal és mértékegységükkel együtt. „Járványügyi egység”: olyan homogén terület, amelyen a károsító, a gazdanövények, valamint az abiotikus és biotikus tényezők és körülmények közötti kölcsönhatások a károsító jelenléte esetén ugyanazon epidemiológia eredményt idéznék elő. A járványügyi egységek a célpopulációnak egy epidemiológiai szempontból homogén, legalább egy gazdanövényből álló alegységei. Egyes esetekben az epidemiológiai egység alatt egy régió/terület/ország teljes gazdapopulációja is érthető. Ezek lehetnek a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti régiók, városi területek, erdők, rózsakertek, gazdaságok vagy hektárok. Az epidemiológiai egységek megválasztását alapfeltevésekre kell alapozni.

A 10. oszlopban: Jelezze a felderítés során használt módszereket, ideértve minden egyes esetben a tevékenységek számát, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, tüntesse fel az „N/A” szöveget.

A 11. oszlopban: Adja meg a becsült mintavételi hatékonyságot. A mintavételi hatékonyság a fertőzött növényrészek fertőzött növényből történő kiválasztásának valószínűségét jelenti. Vektorok esetében a módszer hatékonysága alatt a felderítési területen jelenlévő pozitív vektorok kimutatásának valószínűsége értendő. Talaj esetében a módszer hatékonysága a felderítési területen jelenlévő károsítót tartalmazó talajminta kiválasztásának valószínűségét jelenti.

A 12. oszlopban: A „módszer érzékenysége” annak a valószínűsége, hogy a módszer helyesen kimutatja a károsító jelenlétét. A módszer érzékenységét úgy határozzák meg, mint annak valószínűségét, hogy egy valóban pozitív gazdaszervezet pozitívnak bizonyul. Ez a mintavételi hatékonyság (azaz a fertőzött növényrészek fertőzött növényből való kiválasztásának valószínűsége) és a diagnosztikai érzékenység (amelyet az azonosítási folyamat során alkalmazott vizuális vizsgálat és/vagy laboratóriumi vizsgálat jellemez) szorzata.

A 13. oszlopban: Adja meg az egyes kockázati tényezőket külön sorokban, szükséges számú sort használva. Minden kockázati tényezőnél adja meg a kockázati szintet és a kapcsolódó relatív kockázatot, valamint a gazdapopuláció arányát.

A B. oszlopban: Adja meg a felderítés részleteit, az egyes károsítókra vonatkozó konkrét jogszabályi követelményektől függően. Ha az adott oszlopra vonatkozó információ nem alkalmazható, tüntesse fel az „N/A” szöveget. Az ezekben az oszlopokban megadandó információk a 10. oszlopban („Kimutatási módszerek”) szereplő információkra vonatkoznak.

A 18. oszlopban: Jelezze a csapdázó helyek számát, amennyiben az eltér a csapdák számától (17. oszlop) (pl. ugyanazt a csapdát különböző helyeken használják).

A 21. oszlopban: Tüntesse fel a pozitívnak, negatívnak vagy meghatározatlannak talált minták számát. „Meghatározatlan” mintának azon elemzett minták minősülnek, amelyek különböző tényezők miatt nem adtak eredményt (pl. kimutatási szint alatti, feldolgozatlan, nem azonosított, régi stb. minta).

A 22. oszlopban: Adja meg a fertőzési esetekről szóló, a felderítés évére vonatkozó értesítéseket. A járványkitörés értesítési számát nem kell feltüntetni, ha az illetékes hatóság úgy határozott, hogy a megállapítás az (EU) 2016/2031 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében vagy 16. cikkében említett esetek egyikéhez sorolható. Ebben az esetben kérjük, a 25. oszlopban („Megjegyzések”) tüntesse fel, miért nem adja meg ezt az információt.

A 23. oszlopban: Adja meg a felderítés érzékenységét a növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó 31. számú nemzetközi szabványban (ISPM 31) meghatározottak szerint. A károsítóktól való mentesség elért megbízhatósági szintjének értékét az elvégzett vizsgálatok (és/vagy elemzett minták) alapján kell kiszámítani, figyelembe véve a módszer érzékenységét és a feltételezett prevalenciát.

A 24. oszlopban: Adja meg a feltételezett prevalenciát a károsítónak a szántóföldön való valószínű tényleges prevalenciájára irányuló felderítést megelőző becslés alapján. A feltételezett prevalencia a felderítés céljaként kerül meghatározásra, és igazodik a kockázatkezelők által a károsító jelenlétének kockázata és a felderítéshez szükséges erőforrások rendelkezésre állása között meghozott kompromisszumhoz. A kimutatási felderítésekhez jellemzően rögzített érték: 1 %.