INDOKOLÁS
1.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE
Ez a rendelet a fenntartható fejlődésre vonatkozó szélesebb körű bizottsági kezdeményezés részét képezi. Lefekteti annak az uniós keretrendszernek az alapjait, amely az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban az európai gazdaság zöldebb, reziliensebb és körforgásos rendszerré alakítása céljából a fenntarthatósági szempontokat helyezi a pénzügyi rendszer középpontjába.
A 2016. évi Párizsi Megállapodás és az ENSZ fenntartható fejlődési célokra vonatkozó 2030-ig tartó menetrendjének elfogadását követően a Bizottság a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési tervben bejelentette, hogy a pénzügyi tanácsadás nyújtásába be kívánja építeni a fenntarthatóságot, továbbá az ágazati jogszabályokban pontosítani kívánja a fenntarthatóság beépítését az úgynevezett vagyonkezelői kötelezettségekbe. Az európai zöld megállapodásról szóló közlemény megerősíti, hogy hosszú távú jelzésekre van szükség ahhoz, hogy a pénzügyi és tőkeáramlások a zöld beruházások felé irányuljanak, és elkerüljük a meg nem térülő eszközöket. Ez a felhatalmazáson alapuló rendelet e konkrét célkitűzés eléréséhez járul hozzá.
Az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet a befektetési vállalkozások szervezeti követelményeinek és működési feltételeinek további pontosításával egészíti ki a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (MiFID II). Ez a rendelet kétféleképpen módosítja az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletet:
Elsőként, az alkalmassági értékelés kiegészítéseként integrálja az ügyfelek fenntarthatósággal kapcsolatos preferenciáit. A hatályos MiFID II keret értelmében a befektetési tanácsadást és portfóliókezelést végző cégek kötelesek beszerezni a szükséges információkat az ügyfél befektetések területén meglévő ismereteiről és tapasztalatairól, veszteségviselési képességéről és befektetési céljairól, ezen belül az ügyfél kockázattűréséről is annak érdekében, hogy a vállalkozás az ügyfél számára alkalmas szolgáltatásokat és termékeket biztosíthasson (alkalmassági értékelés). Az ügyfelek befektetési céljaival kapcsolatos tájékoztatás a következőkre terjed ki: az ügyfélnek a befektetés tartási idejére vonatkozó szándéka, kockázatvállalási preferenciái, kockázati profilja és a befektetés célkitűzései. A befektetési célkitűzésekre vonatkozó információk azonban általánosságban pénzügyi célkitűzésekkel kapcsolatosak, az ügyfél egyéb, nem pénzügyi célkitűzéseire, például a fenntarthatósági preferenciákra viszont rendszerint nem terjednek ki. A meglévő alkalmassági értékelések általában nem tartalmaznak az ügyfelek fenntarthatósági preferenciáira vonatkozó kérdéseket, az ügyfelek többsége pedig nem vetné fel maga a preferenciákat. Ezért fontos lenne, hogy a befektetési vállalkozások a kiválasztási folyamat során megfelelőbben figyelembe vegyék a fenntarthatósági tényezőket.
Az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet) értelmében a pénzügyi termék dokumentációjában ismertetni kell, hogy a fenntarthatóság vagy a fenntarthatósági törekvések meghatározott szintjét hogyan kívánják megvalósítani vagy hogyan valósul meg. Mivel nem címkézési rendszerről van szó, különböző, a fenntarthatósággal kapcsolatos törekvések ismertethetők. Noha a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet 9. cikkében említett pénzügyi termékek esetében a fenntartható befektetések célkitűzésének jelentős káros hatás nélkül kell megvalósulnia, amint azt a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet 2. cikkének 17. pontja meghatározza, a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet 8. cikke alá tartozó pénzügyi termékek különböző stratégiákat integrálhatnak, még azokat is beleértve, amelyek annak ellenére, hogy meghatározásuk szerint környezeti, társadalmi és irányítási szempontúak, társadalmilag felelős befektetési célúak vagy fenntarthatósági irányultságúak, nem rendelkeznek fenntarthatósággal kapcsolatos lényegességgel. Emiatt és a MiFID II, a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet és az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (taxonómiai rendelet) eltérő termékköre miatt ez a rendelettervezet biztosítja, hogy azok a pénzügyi eszközök, amelyek rendelkeznek bizonyos szintű, fenntarthatósággal kapcsolatos lényegességgel, figyelembe vehetők legyenek az egyértelmű fenntarthatósági preferenciákat kifejező ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek való ajánlás céljából. A fenntarthatósági preferenciák koncepciója ezért olyan pénzügyi eszközöket foglal magában, amelyeket legalább bizonyos mértékig a taxonómiai rendelet szerinti taxonómiának megfelelő tevékenységekbe fektetnek be, vagy a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet 2. cikkének 17. pontjában meghatározott olyan fenntartható befektetésekre irányulnak, amelyek a taxonómiának megfelelő tevékenységeket is magukban foglalnak, vagy amelyek a fenntarthatóságra gyakorolt főbb káros hatások tekintetében figyelembe veszik a befektetések környezetre vagy társadalomra nézve negatív externáliáit. A fenntarthatósági preferenciákra vonatkozó szabályok támogatják és erősítik a zöldrefestés és a megtévesztő értékesítés előfordulásának csökkentésére irányuló szakpolitikai célkitűzést, és ösztönzik a pénzügyi rendszer átállását annak érdekében, hogy az valóban támogassa a vállalkozásokat a fenntarthatóság felé vezető átállásuk során, valamint továbbra is támogassa a már fenntartható vállalkozásokat.
A fenntarthatósági preferenciákra vonatkozó szabályok biztosítják az összhangot a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelettel és a taxonómiai rendelettel, és jelentősen megerősítik az említett rendeletek szerinti, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek hatékonyságát. A taxonómiai rendelet előírja annak közzétételét, hogy a befektetések milyen mértékben igazodnak az uniós taxonómiához.
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a belső folyamatok, és különösen az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek szóló ajánlások kidolgozásának megkönnyítése érdekében a pénzügyi eszközök előzetes elemzése alapján a befektetési vállalkozások előre rangsorolhatják és csoportosíthatják a pénzügyi eszközöket a környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe való befektetés aránya alapján, a fenntartható befektetések aránya alapján, vagy a főbb káros hatások figyelembevétele – például a főbb káros hatások kategóriái, a kötelezettségvállalások típusai, valamint minőségi és mennyiségi mutatók – alapján. Mivel a pénzügyi eszközökkel végrehajtott befektetések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásai különbözőek lehetnek, a befektetési vállalkozásoknak el kell magyarázniuk az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek, hogy a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembevételét igazoló elemek különböző környezeti, társadalmi, munkavállalói vagy irányítási kérdések szempontjából lehetnek relevánsak, hogy lehetővé kell tenniük a figyelembevétel és az arra vonatkozó kötelezettségvállalás bizonyítását, hogy idővel kezelik a káros hatásokat, továbbá hogy az elemek minőségi vagy mennyiségi mutatókkal – többek között a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletnek megfelelő mutatókkal – is kifejezhetők.
Másodikként, ez a rendelet integrálja a fenntarthatósági kockázatokat a szervezeti követelményekbe. Ez a fenntarthatósági kockázatra vonatkozó rész az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) szakvéleményéről szóló végleges jelentésen alapul. A szakvélemény következtetése szerint további pontosításra van szükség a fenntarthatósági kockázatok és fenntarthatósági tényezők (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletbe és (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvbe történő integrálása tekintetében, és meghatározza az ezzel kapcsolatos konkrét rendelkezéseket.
Ez a rendelet és a vagyonkezelői kötelezettségekre vonatkozó szabályokat kiigazító, egyidejűleg elfogadott egyéb ágazati felhatalmazáson alapuló jogi aktusok is tovább erősítik a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletet, az (EU) 2019/2089 európai parlamenti és tanácsi rendeletet és a taxonómiai rendeletet. Ezek a szabályok ágazatokat átfogóan, következetesen integrálják a fenntarthatósági szempontokat a befektetési, tanácsadási és közzétételi folyamatokba. Az európai gazdaság zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, reziliensebb, erőforrás-hatékony és körforgásos rendszerré alakításának támogatása céljából a környezeti, társadalmi és irányítási (fenntarthatósági) szempontokat helyezik a pénzügyi rendszer középpontjába.
Ez a rendelet a MiFID II 16. cikkében, 24. cikkének (13) bekezdésében és 25. cikkének (8) bekezdésében előírt felhatalmazáson alapul.
2.AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK
A Bizottság 2016 decemberében a fenntartható finanszírozással foglalkozó magas szintű szakértői csoportot hozott létre azzal a céllal, hogy ajánlásaival segítse a fenntartható finanszírozásra vonatkozó uniós stratégia kidolgozását. A magas szintű szakértői csoport 2017. július közepén időközi jelentést tett közzé „A fenntartható európai gazdaság finanszírozása” címmel, végleges jelentését pedig 2017. július 18-án érdekelti fórumon ismertette, majd konzultációs kérdőívet tett közzé.
A magas szintű szakértői csoport által a fenntartható európai gazdaság finanszírozásáról készített végleges jelentés mellett 2018. január 31-én megjelent visszajelzésekről készített áttekintés összefoglalja a megkérdezettek válaszait. A magas szintű szakértői csoport végleges jelentésében ajánlja, hogy „elő kell írni, hogy a befektetési tanácsadók a pénzügyi tanácsadás rendszeres elemeként kérdéseket tegyenek fel a lakossági befektetőknek a befektetéseik fenntarthatóságára vonatkozó preferenciáikról, majd a válaszokat építsék be tanácsaikba”. Ajánlott továbbá, hogy „vitassák meg a hosszú távú és a fenntarthatósági kockázatok kezelésének irányítását”.
2018 márciusában a Bizottság célirányos kérdőívet küldött ki a környezeti, társadalmi és irányítási szempontoknak az alkalmassági értékelésbe való beépítéséről. A konzultációból kiderült, hogy a tanácsadási folyamat során csak az ügyfelek kisebb része vet fel saját kezdeményezésére fenntarthatósági kérdéseket. Ennek oka többek között a következő: i. a fenntarthatósággal kapcsolatos pénzügyi eszközökre vonatkozóan rendelkezésre álló információk nem átláthatók; ii. a meglévő dokumentációban nagy a „zöldrefestés” kockázata; és iii. hiányzik az ismeretterjesztés a kockázatra és a teljesítményre gyakorolt hatásairól. Az ügyfelek a tanácsadási folyamat során a jelek szerint csak ritkán mutatnak szisztematikusan érdeklődést a fenntarthatósági tényezők iránt.
Emellett a 2018. május 24. és június 21. közötti időszakban a minőségi jogalkotási iránymutatással összhangban véleményezésre tették közzé az alkalmassági értékelést módosító felhatalmazáson alapuló rendelet tervezetét. A Bizottság az (EU) 2017/565 rendeletet módosító felhatalmazáson alapuló rendelet kapcsán 51 választ kapott. Különböző hátterű érdekeltek (például nem kormányzati szervezetek, pénzügyi ágazati szövetségek, állami szervek) fejtették ki véleményüket e felhatalmazáson alapuló rendelet különböző szempontjaival kapcsolatban. Noha általánosságban határozottan támogatták azt, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a befektetési folyamaton belül a nem pénzügyi célokra, néhány érdekelt fél nem mutatkozott késznek arra, hogy megváltoztassa a MiFID II. irányelven alapuló újonnan végrehajtott folyamatait. A fent leírtaknak megfelelően a Bizottság egyrészt meg van győződve arról, hogy sürgősen előre kell haladnia a fenntartható finanszírozási menetrendjével, másrészt úgy véli, hogy a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletre való újonnan bevezetett hivatkozás, valamint e felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazásának javasolt kezdőnapja (a hatálybalépést követően 12 hónappal) kellő rugalmasságot biztosít.
Az alkalmassági értékelési folyamat egyes célkitűzései tekintetében a Bizottság bevezetett néhány módosítást annak érdekében, hogy lehetővé váljon egyrészről a befektetési célkitűzések, másrészről a fenntarthatósági preferenciák között szükséges különbségtétel. Ez a különbségtétel fontos a megtévesztő értékesítés elkerülése érdekében. A fenntarthatósági tényezők nem élvezhetnek elsőbbséget az ügyfél személyes befektetési célkitűzésével szemben. A fenntarthatósági preferenciákkal ezért az alkalmassági eljárás keretében csak azután kell foglalkozni, hogy azonosították az ügyfél befektetési célkitűzését. A fenntarthatósági preferenciákra vonatkozó szabályok célja, hogy az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek minél tájékozottabbak legyenek a fenntarthatósági törekvéseket szolgáló pénzügyi eszközök kínálatával kapcsolatban. A fenntarthatósági preferenciákra vonatkozó szabályoknak köszönhetően a különböző szintű fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseket szolgáló pénzügyi eszközöket nem kell kiigazítani. Az említett pénzügyi eszközök a fenntarthatósági preferenciák rendszere alá tartoznak majd, vagy továbbra is ajánlhatók lesznek, de nem olyan pénzügyi eszközökként, amelyek megfelelnek az ügyfél vagy potenciális ügyfél e rendeletben meghatározottak szerinti fenntarthatósági preferenciáinak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a pénzügyi eszközök fenntarthatósági jellemzőit olyan átlátható módon kell bemutatni, amely lehetővé teszi a befektetési vállalkozások számára, hogy párbeszédet folytassanak az ügyfelekkel vagy potenciális ügyfelekkel annak érdekében, hogy kellő részletességgel megismerjék az ügyfelek egyéni fenntarthatósági preferenciáit. A gyakori termékváltás (churning) elkerülése érdekében azon meglévő ügyfelek tekintetében, akik esetében már elvégezték az alkalmassági értékelést, a befektetési vállalkozásoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a meglévő alkalmassági értékelés következő rendszeres aktualizálásakor azonosítsák az ügyfél egyéni fenntarthatósági preferenciáit.
A fenntarthatósági preferenciákra vonatkozó szabályok megerősítik a fenntartható tevékenységek, azaz a taxonómiai rendelet 3. cikke értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységek uniós taxonómiájának alkalmazását, továbbá a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet 2. cikkének 17. pontjában meghatározott fenntartható befektetések megvalósítását, és a környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő, fent említett gazdasági tevékenységekbe történő befektetésekre is kiterjednek. A szabályok emellett ösztönzik azon pénzügyi eszközök ajánlását, amelyek figyelembe veszik és csökkentik az említett befektetések által okozott lényeges negatív externáliákat, azaz a főbb káros hatásokat.
A Bizottság felkérte az ESMA-t, hogy adjon szakvéleményt a MiFID II alapján elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a fenntarthatósági kockázatoknak és fenntarthatósági tényezőknek a szervezeti követelmények, a működési feltételek, a kockázatkezelés és a célpiac-értékelés területére való integrálása tekintetében történő esetleges módosításairól.
Az ESMA 2019. április 30-án tette közzé a fenntarthatósági kockázatoknak és tényezőknek a MiFID II-be történő integrálásáról szóló végleges jelentését. A szakvélemény figyelembe vette az érdekelt felek által a 2018. december 19. és 2019. február 19. között lefolytatott nyilvános konzultáció során kifejtett véleményeket. Költség-haszon elemzést is tartalmaz. Emellett az ESMA 2019. február 4-én nyilvános meghallgatást tartott, hogy további visszajelzéseket gyűjtsön. Konzultációra került sor az ESMA Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoportjával is.
A minőségi jogalkotás elveivel összhangban a javaslattervezetet 2020. június 8. és 2020. július 6. között egy második konzultáció céljából közzétették. A kapott visszajelzések megfelelő mérlegelését követően további módosítások kerültek be a szövegbe.
A jelentés a fenntarthatósági kockázatoknak és fenntarthatósági tényezőknek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményeibe, valamint termékirányítási és -felügyeleti struktúráiba történő integrálásával foglalkozik. Ez a felhatalmazáson alapuló rendelet magában foglalja az ESMA által kidolgozott és nyilvános konzultációra bocsátott, szervezeti követelményekre vonatkozó ajánlásokat.
3.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI
Ezen rendelet jogalapját a 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (12) bekezdése, 24. cikkének (13) bekezdése és 25. cikkének (8) bekezdése határozza meg.
Ez a rendelet az (EU) 2017/565 rendelet következő módosításaira terjed ki:
Az 1. cikk célja annak egyértelmű kimondása, hogy a pénzügyi tanácsadást és portfóliókezelést végző befektetési vállalkozásoknak kötelezően el kell végezniük ügyfeleik vagy potenciális ügyfeleik fenntarthatósági preferenciáinak értékelését. Ezeket a fenntarthatósági preferenciákat a befektetési vállalkozásoknak figyelembe kell venniük a szóban forgó ügyfeleknek ajánlott pénzügyi eszközök kiválasztási folyamata során. A pénzügyi eszközök három kategóriájának kell a fenntarthatósági preferenciák szerves részét képeznie, nevezetesen a taxonómiai rendelet 3. cikke értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe történő fenntartható befektetések minimális arányát megvalósító pénzügyi eszközöknek, vagy a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet 2. cikkének 17. pontjában meghatározott fenntartható befektetések minimális arányát megvalósító pénzügyi eszközöknek, amelyek esetében a minimális arányt az ügyfél vagy potenciális ügyfél határozza meg. Az egyéni fenntarthatósági preferenciák szempontjából figyelembe vehető pénzügyi eszközök harmadik kategóriáját olyan pénzügyi eszközök képviselik, amelyek figyelembe veszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokat, amely eszközök esetében az ügyfél vagy potenciális ügyfél határozza meg a figyelembevételt igazoló elemeket.
Mivel egyrészt a MiFID II, másrészt a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet és a taxonómiai rendelet termékköre eltérő, a fenntarthatósági preferenciák nem korlátozódnak a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet és a taxonómiai rendelet értelmében vett pénzügyi termékekre, hanem a rendeletek fenntarthatósággal kapcsolatos fogalmain alapulnak. Ez lehetővé teszi a befektetési vállalkozások számára, hogy ne csak befektetési alapokat, hanem más releváns pénzügyi eszközöket is ajánljanak.
Például „a fenntartható befektetések minimális arányát megvalósító pénzügyi eszközök” mindig magukban foglalják a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet 9. cikkében említett pénzügyi termékeket, valamint a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet 8. cikkében említett pénzügyi termékeket, ha ezek a pénzügyi termékek legalább bizonyos mértékben fenntartható befektetéseket valósítanak meg. Ezt a minimális mértéket az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek határozzák meg, így a fenntarthatósági preferenciára vonatkozó szabályok teljes mértékben figyelembe veszik a fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseiket. Az egyéb példák közé tartoznak azok a környezeti vagy társadalmi jellemzőkkel rendelkező pénzügyi eszközök, amelyek többek között kiszorítási stratégián alapulnak, és amelyek fenntarthatósági preferenciák alá tartozhatnak, feltéve, hogy legalább bizonyos mértékben fenntartható befektetéseket valósítanak meg vagy bizonyítják a főbb káros hatások figyelembevételét, kezelését vagy enyhítését, összhangban az ügyfél vagy potenciális ügyfél által meghatározott minimális befektetési arányokkal, illetve olyan elemekkel, amelyek bizonyítják a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembevételét. Ez azt is jelenti, hogy azok a pénzügyi eszközök, amelyek fenntartható befektetések bizonyos aránya vagy a taxonómiának megfelelő tevékenységekbe való befektetések bizonyos aránya nélkül mozdítanak elő környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve nem veszik figyelembe a főbb káros hatásokat, nem lesznek figyelembe vehetők az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek részére történő ajánlás céljából azok egyéni fenntarthatósági preferenciái alapján. Az ilyen pénzügyi eszközök azonban továbbra is ajánlhatók az alkalmassági értékelésen belül, de nem olyan pénzügyi eszközökként, amelyek megfelelnek az egyéni fenntarthatósági preferenciáknak.
A cikk emellett előírja, hogy a befektetési vállalkozásoknak jelentést kell készíteniük az ügyfelük számára, amelyben ismertetik, hogy az ajánlás hogyan felel meg az érintett ügyfél befektetési céljainak, kockázati profiljának, veszteségviselési képességének és fenntarthatósági preferenciáinak (utólagos tájékoztatás).
Emellett az 1. cikk előírja a befektetési vállalkozások számára, hogy a szervezeti követelményeknek való megfelelés során minőségi vagy mennyiségi szempontból vegyék figyelembe a fenntarthatósági kockázatokat, valamint hogy integrálják a fenntarthatósági kockázatokat kockázatkezelési politikáikba.
Végül, a 2. cikk meghatározza e rendelet alkalmazásának kezdőnapját, 12 hónapos átmeneti időszakkal.
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2021.4.21.)
az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a fenntarthatósági tényezőknek, kockázatoknak és preferenciáknak a befektetési vállalkozásokra vonatkozó bizonyos szervezeti követelményekbe és működési feltételekbe történő integrálása tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 16. cikke (12) bekezdésére, 24. cikke (13) bekezdésére, valamint 25. cikke (8) bekezdésére,
mivel:
(1)Az uniós gazdaság hosszú távú versenyképességének biztosításához kulcsfontosságú az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntarthatóbb, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való átállás a fenntartható fejlődési célokkal összhangban. 2016-ban az Unió megkötötte a Párizsi Megállapodást. A Párizsi Megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja azt a célt tűzi ki, hogy az éghajlatváltozásra adott választ meg kell erősíteni többek között úgy, hogy a pénzügyi források áramlása összhangban álljon az üvegházhatású gázok alacsonyabb szintű kibocsátására és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésére irányuló erőfeszítésekkel.
(2)Ezt a kihívást felismerve a Bizottság 2019 decemberében előterjesztette az európai zöld megállapodást. A zöld megállapodás új növekedési stratégiaként az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-től megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. E célkitűzés megköveteli, hogy a befektetők egyértelmű jelzéseket kapjanak a befektetéseiket illetően, hogy elkerüljék a meg nem térülő eszközöket és fenntartható finanszírozáshoz jussanak.
(3)2018 márciusában a Bizottság közzétette „A fenntartható növekedés finanszírozása” című cselekvési tervét, amelyben ambiciózus és átfogó fenntartható finanszírozási stratégiát határoz meg. A cselekvési tervben meghatározott egyik célkitűzés a tőkeáramlások átirányítása a fenntartható befektetések felé a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében. Az ezt követően 2018 májusában közzétett jogalkotási kezdeményezéseket alátámasztó hatásvizsgálat alapján egyértelműsíteni kell, hogy a befektetési vállalkozásoknak az ügyfelek és potenciális ügyfelek irányában fennálló kötelezettségeik részeként figyelembe kell venniük a fenntarthatósági tényezőket. A befektetési vállalkozásoknak ezért nemcsak az összes releváns pénzügyi kockázatot kell folyamatosan figyelembe venniük, hanem az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett valamennyi releváns fenntarthatósági kockázatot is, amelyek előfordulásuk esetén tényleges vagy potenciális lényeges negatív hatást gyakorolhatnak a befektetés értékére. Az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet nem említi kifejezetten a fenntarthatósági kockázatokat. Ezen okból, valamint a belső eljárások és szervezeti szabályok megfelelő végrehajtásának és betartásának biztosítása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a befektetési vállalkozások eljárásainak, rendszereinek és belső kontrolljainak tükrözniük kell a fenntarthatósági kockázatokat, és hogy technikai kapacitásra és tudásra van szükség e kockázatok elemzéséhez.
(4)A befektetővédelem magas színvonalának fenntartása érdekében a befektetési vállalkozásoknak azon összeférhetetlenség-típusok azonosításakor, amelyek fennállása sértheti az ügyfél vagy potenciális ügyfél érdekeit, figyelembe kell venniük azokat az összeférhetetlenség-típusokat is, amelyek az ügyfél fenntarthatósági preferenciáinak integrálásából erednek. A meglévő ügyfelek tekintetében, akik esetében már elvégezték az alkalmassági értékelést, a befektetési vállalkozásoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a meglévő alkalmassági értékelés következő rendszeres aktualizálásakor azonosítsák az ügyfél egyéni fenntarthatósági preferenciáit.
(5)A befektetési tanácsadást vagy portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy alkalmas pénzügyi eszközöket ajánljanak ügyfeleiknek és potenciális ügyfeleiknek, és ezért lehetővé kell tenni, hogy az ügyfél egyéni fenntarthatósági preferenciáinak azonosítása céljából kérdéseket tegyenek fel. Az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek szóló ajánlásoknak – a befektetési vállalkozás azon kötelezettségének megfelelően, hogy az ügyfelei érdekeinek leginkább megfelelő módon járjon el – tükrözniük kell mind a pénzügyi célkitűzéseket, mind a szóban forgó ügyfelek által kifejezett fenntarthatósági preferenciákat. Egyértelművé kell tenni ezért, hogy a befektetési vállalkozásoknak megfelelő intézkedésekkel kell rendelkezniük annak biztosítására, hogy a fenntarthatósági tényezőknek a tanácsadási folyamatba és a portfóliókezelésbe történő bevonása ne vezessen megtévesztő értékesítési gyakorlatokhoz vagy a pénzügyi eszközök és stratégiák olyan megtévesztő bemutatásához, mintha megfelelnének a fenntarthatósági preferenciáknak, miközben ez nem igaz. Az ilyen gyakorlatok vagy megtévesztő bemutatások elkerülése érdekében a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásoknak először az ügyfél vagy potenciális ügyfél egyéb befektetési céljait, a befektetési időtartamot és az egyéni körülményeket kell értékelniük, mielőtt a potenciális fenntarthatósági preferenciáiról kérdeznék.
(6)Eddig több, különböző szintű fenntarthatósággal kapcsolatos törekvést szolgáló pénzügyi eszköz került kidolgozásra. Ahhoz, hogy az ügyfelek és potenciális ügyfelek megérthessék a fenntarthatóság eltérő szintjeit és a fenntarthatóság szempontjából megalapozott befektetési döntést hozhassanak, a befektetési tanácsadást és portfóliókezelési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásoknak el kell magyarázniuk a különbséget egyrészt a teljes mértékben vagy részben az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe való befektetéseket megvalósító, az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 17. pontjában meghatározott fenntartható befektetéseket megvalósító, és a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat figyelembe vevő, az ügyfél egyéni fenntarthatósági preferenciáinak esetleg megfelelőként ajánlható pénzügyi eszközök, másrészt az egyéb, az említett sajátos jellemzőkkel nem rendelkező pénzügyi eszközök között, amelyek nem vehetők figyelembe az egyéni fenntarthatósági preferenciákkal rendelkező ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő ajánlás céljából.
(7)El kell oszlatni azokat aggályokat, amelyek a „zöldrefestéssel” kapcsolatosak, vagyis azzal a gyakorlattal, amikor tisztességtelen versenyelőnyhöz lehet jutni egy pénzügyi eszköz környezetbarátként vagy fenntarthatóként való ajánlásával, miközben az adott pénzügyi eszköz valójában nem felel meg alapvető környezetvédelmi vagy egyéb fenntarthatósággal kapcsolatos előírásoknak. A megtévesztő értékesítés és a zöldrefestés megelőzése érdekében a befektetési vállalkozások nem ajánlhatnak egyéni fenntarthatósági preferenciákat teljesítőként pénzügyi eszközöket vagy hozhatnak az azokkal való ügyletkötésre vonatkozó döntést, ha az említett pénzügyi eszközök nem teljesítik a szóban forgó preferenciákat. A befektetési vállalkozásoknak el kell magyarázniuk ügyfeleiknek vagy potenciális ügyfeleiknek ennek okait, és az okokról nyilvántartást kell vezetniük.
(8)Egyértelművé kell tenni, hogy az egyéni fenntarthatósági preferenciáknak nem megfelelő pénzügyi eszközöket továbbra is ajánlhatják a befektetési vállalkozások, de nem az egyéni fenntarthatósági preferenciáknak megfelelőként. Annak érdekében, hogy az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek további ajánlásokat lehessen tenni, amennyiben a pénzügyi eszközök nem felelnek meg az ügyfél fenntarthatósági preferenciáinak, az ügyfél számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a fenntarthatósági preferenciáira vonatkozó információkat kiigazítsa. A megtévesztő értékesítés és a zöldrefestés megelőzése érdekében a befektetési vállalkozásoknak nyilvántartást kell vezetniük az ügyfél döntéséről, valamint az ügyfél kiigazítást alátámasztó magyarázatáról.
(9)Az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(10)Az illetékes hatóságok és a befektetési vállalkozások számára kellő időt kell adni arra, hogy alkalmazkodjanak az ebben a rendeletben foglalt új követelményekhez. A rendelet alkalmazását ezért el kell halasztani,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításai
Az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:
1.a 2. cikk a következő 7., 8. és 9. ponttal egészül ki:
„7.
„fenntarthatósági preferenciák”: az ügyfél vagy potenciális ügyfél arra vonatkozó döntése, hogy a következő pénzügyi eszközök közül egyet vagy többet belefoglal-e befektetésébe, és ha igen, milyen mértékben:
a)olyan pénzügyi eszköz, amelynek esetében az ügyfél vagy potenciális ügyfél megállapítja, hogy egy minimális arányt az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 2. cikkének 1. pontjában meghatározott, környezeti szempontból fenntartható befektetésekbe kell fektetni;
b)olyan pénzügyi eszköz, amelynek esetében az ügyfél vagy potenciális ügyfél megállapítja, hogy egy minimális arányt az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet** 2. cikkének 17. pontjában meghatározott, fenntartható befektetésekbe kell fektetni;
c)olyan pénzügyi eszköz, amely figyelembe veszi a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, ahol az ezt a figyelembevételt igazoló minőségi vagy mennyiségi elemeket az ügyfél vagy potenciális ügyfél határozza meg;
8.
„fenntarthatósági tényezők”: az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 24. pontjában meghatározott fenntarthatósági tényezők;
9.
„fenntarthatósági kockázatok”: az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 22. pontjában meghatározott fenntarthatósági kockázatok.
______________________________________________________________
*Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
**Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).”;
2.a 21. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
a)a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A befektetési vállalkozások az ebben a bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelés során figyelembe veszik a fenntarthatósági kockázatokat.”;
b)a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az ezen bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése során a befektetési vállalkozások figyelembe veszik a vállalkozás üzletmenetének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, valamint az üzletmenet keretében végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.”;
3.a 23. cikk (1) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
„a)
megfelelő kockázatkezelési politikákat és eljárásokat alakít ki, vezet be, és tart fenn, amelyek azonosítják a vállalkozás tevékenységeivel, folyamataival és rendszereivel összefüggő kockázatokat, és adott esetben megállapítják a befektetési vállalkozás által eltűrt kockázati szintet. Ennek során a befektetési vállalkozás figyelembe veszi a fenntarthatósági kockázatokat;”;
4.a 33. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„33. cikk
Az ügyfelekre potenciálisan hátrányos hatást gyakorló összeférhetetlenségek
(a 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése és 23. cikke)
A befektetési és kiegészítő szolgáltatások, illetve ezek kombinációjának nyújtása során felmerülő, az ügyfél érdekét – beleértve fenntarthatósági preferenciáit is – esetleg sértő összeférhetetlenség-típusok azonosítása érdekében a befektetési vállalkozásnak minimumkritériumok alkalmazásával figyelembe kell vennie, hogy a befektetési vállalkozás, vagy egy releváns személy, vagy a vállalkozáshoz ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó személy nincs-e a következő helyzetek valamelyikében, akár a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtásából, vagy befektetési tevékenységek végzéséből, akár valami egyéb okból adódóan:
a)a vállalkozás vagy az említett személy valószínűsíthetően pénzügyi nyereséghez jut vagy pénzügyi veszteséget kerül el az ügyfél kárára;
b)a befektetési vállalkozásnak vagy az említett személynek érdeke fűződik az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített ügylethez, amely érdek különbözik az ügyfél eredményhez fűződő érdekétől;
c)a befektetési vállalkozás vagy az említett személy pénzügyi vagy egyéb ösztönző miatt egy másik ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben az ügyfél érdekével szemben;
d)a befektetési vállalkozás vagy az említett személy ugyanabban az üzletben érdekelt, mint az ügyfél;
e)a befektetési vállalkozás vagy az említett személy egy az ügyféltől eltérő személytől pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, vagy szolgáltatás formájában ösztönzőt kap vagy fog kapni az ügyfélnek nyújtott szolgáltatással összefüggésben.”;
5.az 52. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(3)
A befektetési vállalkozás ismerteti:
a)a figyelembe vehető pénzügyi eszközök típusait;
b)a pénzügyi eszközök és – a szolgáltatás tárgykörébe tartozó eszköztípusonként – a szolgáltatók körét;
c)adott esetben a pénzügyi eszközök kiválasztási folyamata során figyelembe vett fenntarthatósági tényezőket;
d)független tanácsadás nyújtása esetén azt, hogy milyen módon elégíti ki a nyújtott szolgáltatás a független alapon történő befektetési tanácsadás feltételeit, továbbá a pénzügyi eszközök ajánlásával összefüggésben a befektetési vállalkozás által alkalmazott kiválasztási folyamat során figyelembe vett tényezőket, például a pénzügyi eszközök kockázatait, költségeit és összetettségét.”;
6.az 54. cikk a következőképpen módosul:
a)a (2) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:
„a)
az ügylet megfelel az adott ügyfél befektetési céljainak, ideértve az ügyfél kockázattűrését és esetleges fenntarthatósági preferenciáit is;”;
b)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(5)
Az ügyfél vagy potenciális ügyfél befektetési céljaival kapcsolatos tájékoztatás a következőkre vonatkozó információkat tartalmazza (amennyiben releváns): az ügyfélnek a befektetés tartási idejére vonatkozó szándéka, kockázatvállalási preferenciái, kockázattűrése, a befektetés célkitűzései és emellett az ügyfél fenntarthatósági preferenciái.”;
c)a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(9)
A befektetési vállalkozásnak bizonyíthatóan rendelkeznie kell megfelelő politikákkal és eljárásokkal annak biztosítására, hogy tisztában van a befektetési szolgáltatások jellegével, jellemzőivel, ideértve az ügyfelek számára kiválasztott befektetési szolgáltatások és pénzügyi eszközök költségét és kockázatait, ideértve az esetleges fenntarthatósági tényezőket, és hogy a költség és az összetettség figyelembevételével értékeli, hogy egyenértékű befektetési szolgáltatások vagy pénzügyi eszközök megfelelhetnek-e ügyfele profiljának.”;
d)a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(10)
A befektetési vállalkozás a befektetési tanácsadásból vagy portfóliókezelésből álló befektetési szolgáltatás nyújtásakor nem ajánlhat ügyletet és nem hozhat erre vonatkozó döntést, amennyiben egyetlen szolgáltatás vagy eszköz sem alkalmas az ügyfél számára.
A befektetési vállalkozás nem ajánlhat az ügyfél vagy potenciális ügyfél fenntarthatósági preferenciáit teljesítőként pénzügyi eszközöket vagy hozhat ilyen eszközökkel való ügyletkötésre vonatkozó döntést, ha az említett pénzügyi eszközök nem teljesítik a szóban forgó preferenciákat. A befektetési vállalkozásnak el kell magyaráznia az ügyfél vagy potenciális ügyfél számára ennek okait, és az okokról nyilvántartást kell vezetnie.
Ha egyetlen pénzügyi eszköz sem felel meg az ügyfél vagy potenciális ügyfél fenntarthatósági preferenciáinak, és az ügyfél úgy dönt, hogy kiigazítja fenntarthatósági preferenciáit, a befektetési vállalkozásnak nyilvántartást kell vezetnie az ügyfél döntéséről, beleértve döntésének indokait is.”;
e)a (12) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(12)
Befektetési tanácsadás nyújtásakor a befektetési vállalkozás jelentést készít lakossági ügyfele számára, amely tartalmazza az adott tanácsok összegzését és kifejti, hogy a nyújtott ajánlás miért alkalmas a lakossági ügyfél számára, ideértve azt is, hogy az ajánlás miként felel meg az ügyfél befektetési céljainak, személyes körülményeinek, többek között a szükséges befektetési futamidőre, az ügyfél ismereteire és tapasztalataira, az ügyfél kockázattal szembeni beállítottságára, veszteségviselési képességére, valamint fenntarthatósági preferenciáira tekintettel.”;
f)a (13) bekezdés új albekezdéssel egészül ki:
„Az adott esetben az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek fenntarthatósági preferenciáinak teljesítésére vonatkozó követelmények nem változtathatják meg az első albekezdésben meghatározott feltételeket.”
2. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést 12 hónappal követő dátumot]-tól/-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2021.4.21.
a Bizottság részéről
elnök
Ursula VON DER LEYEN
