(1)

Tekintettel az Unió egyes stratégiai politikai prioritásait átformáló jelentős közelmúltbeli geopolitikai és gazdasági eseményekre, strukturálisabb lehetőségeket szükséges biztosítani a tagállamok számára, hogy kezeljék ezeket a sürgető geopolitikai stratégiai kihívásokat, és forrásaikat az újonnan felmerülő prioritásokra összpontosítsák.

(2)

Az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott Európai Szociális Alap Plusz (a továbbiakban: az ESZA+) fő célkitűzései, hogy támogassa a tagállamokat és a régiókat a társadalmi befogadás és társadalmi kohézió elérésében, aktiválja a munkaerőpiacot, és megvalósítsa a szociális jogok európai pillérének elveit és kiemelt céljait. Az ESZA+ forrásainak átprogramozása nem veszélyeztetheti annak társadalmi megközelítését, hanem inkább erősítenie kell az egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló képességét.

(3)

Az Európai Számvevőszék az e rendelet alapját képező jogalkotási javaslatra vonatkozó, 2025. május 6-i véleményében hangsúlyozta, hogy a kohéziós politikát gyakran használják szükséghelyzeti reagálási eszközként, ami azzal a veszéllyel jár, hogy aláássa elsődleges hosszabb távú törekvéseit és célkitűzéseit. Ezért alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a szükséghelyzetekben hozott intézkedések ne akadályozzák a kohéziós politika célkitűzéseit.

(4)

Az Unió és tagállamai továbbra is bizonyítják, hogy képesek gyorsan reagálni a geopolitikai eseményekre, és készek elegendő pénzügyi forrást felhasználni az Unió védelmi iparának a megerősítésére. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy az ESZA+ révén továbbra is beruházzunk az Unió szociális célkitűzéseibe, mivel a társadalmi kohézió az Unió demokratikus és társadalmi rezilienciájának sarokköve, amely elengedhetetlen az agresszióval való fenyegetésekkel szembeni fellépéshez.

(5)

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság 2025. március 19-i, „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című, közösen kiadott fehér könyve megnyitja az utat egy valódi európai védelmi unió előtt, többek között azáltal, hogy jelentős beruházásokat javasol a tagállamoknak a védelem és a kiberbiztonság területén – ideértve a kettős felhasználású technológiákat és a polgári felkészültséget –, amelyeket a szociális kiadásokkal, a munkahelyteremtéssel, valamint továbbképzési és átképzési lehetőségek megteremtésével együtt kell elvégezni. E tekintetben a „A készségek uniója” című, 2025. március 5-i bizottsági közlemény (a továbbiakban: a készségek uniójáról szóló közlemény) intézkedéseket határoz meg az Unión belüli készséghiányok és szakemberhiányok kezelésére, többek között a szóban forgó közleményben említett megerősített és észszerűsített készségfejlesztési paktum, valamint annak széleskörű partnerségei, különösen az űr- és védelmi ipari nagyszabású partnerség révén. Ezzel összefüggésben a védelmi ipart érintő készségfejlesztés megkönnyítése céljából helyénvaló ösztönzőket beépíteni az ESZA+-ba. Annak érdekében, hogy a tagállamoknak nagyobb rugalmasság álljon rendelkezésére a forrásaik védelmi ipari készségfejlesztésre történő átcsoportosításához, az ilyen fejlesztésre elkülönített összegekre nem kell alkalmazni a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeket, ezeket az összegeket azonban figyelembe kell venni az ilyen követelményekhez való hozzájárulás tekintetében.

(6)

Az ESZA+ forrásai felhasználhatók a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásának támogatására. A „Tisztaipar-megállapodás: a versenyképességet és a dekarbonizációt szolgáló közös ütemterv” című, 2025. február 26-i bizottsági közleményben szereplő dekarbonizációs intézkedésekkel összhangban, valamint a termelési folyamatok és a termékek dekarbonizációjához kapcsolódó ipari alkalmazkodás további megkönnyítése érdekében az ESZA+ programnak a dekarbonizációs folyamat egésze során meg kell könnyítenie a készségfejlesztést, a munkahelyek megtartását és a minőségi munkahelyek kialakítását azáltal, hogy rugalmassági mechanizmusokat biztosít az említett folyamat végrehajtásához. Ezt a készségek uniójáról szóló közleményben meghatározott, az emberek rendszeres továbbképzését és átképzését célzó, egész életen át tartó lehetőségek biztosítására irányuló célkitűzéssel összhangban kell végrehajtani, többek között egy készséggarancia révén. Különös figyelmet kell fordítani a kevésbé fejlett régiók és a vidéki területek sajátos szükségleteire és körülményeire, amelyeknek részesülniük kell a zöld átállás előnyeiből, és biztosítani kell integrációjukat az Unió tágabb értelemben vett gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődésébe.

(7)

Tekintettel az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 15. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és III. melléklete értelmében vett – az említett uniós alapokból nyújtott teljes uniós támogatás eredményes és hatékony felhasználásáért – valamennyi egyedi célkitűzésre alkalmazandó horizontális feljogosító feltételek, és a teljesítésük értékeléséhez szükséges kritériumok fontosságára, valamint arra, hogy biztosítani kell az említett uniós alapok gyakorlati hatását, a szóban forgó rendelet 86. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett rugalmassági összeget meghaladó olyan összegek, amelyek olyan egyedi célkitűzéseknek felelnek meg, amelyeket a Bizottság a horizontális feljogosító feltételek alkalmazása alapján negatívan értékel, nem képezhetik programmódosítás vagy átcsoportosítás tárgyát az e rendeletben meghatározott új prioritások és rugalmassági mechanizmusok alapján. Egy ilyen arányos intézkedés szükséges ösztönzőt hoz létre annak biztosításához, hogy a tagállami jog és gyakorlat továbbra is megfeleljen a horizontális feljogosító feltételeknek, és hogy az uniós alapok által fedezett kiadások megfeleljenek az Unió célkitűzéseinek. Mivel az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) horizontálisan alkalmazandó, ugyanez a követelmény alkalmazandó az említett rendelet alapján elfogadott intézkedésekkel felfüggesztett kötelezettségvállalásoknak megfelelő összegekre is. Az (EU) 2021/1060 rendelet 86. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett rugalmassági összegen belüli és a horizontális feljogosító feltételek alkalmazása alapján a Bizottság által negatívan értékelt egyedi célkitűzéseknek megfelelő összegek képezhetik új prioritásokon alapuló programmódosítás vagy átcsoportosítás tárgyát, feltéve, hogy ezek az új prioritások megfelelnek a horizontális feljogosító feltételek által követett célkitűzéseknek.

(8)

Az ESZA+ olyan beruházások támogatásáról is rendelkezik, amelyek az (EU) 2024/795 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott Stratégiai Technológiák Európáért platform (STEP) célkitűzéseihez járulnak hozzá. A STEP célja az Unió technológiai vezető szerepének megerősítése és a készségfejlesztés az Unióban. Annak érdekében, hogy e kritikus területeken az ESZA+-ból támogatott beruházások további ösztönzést kapjanak, ki kell terjeszteni a tagállamok azon lehetőségét, hogy a kapcsolódó programmódosítások esetében magasabb előfinanszírozásban részesüljenek. A Bizottságnak 2025. március 31-ig benyújtott programmódosítás iránti kérelemben foglalt, a STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló beruházásokat támogató prioritásokat az említett kérelem benyújtásának időpontjában alkalmazandó kivételes egyszeri előfinanszírozásban kell részesíteni.

(9)

Annak érdekében, hogy a tagállamok érdemi és igazságos átprogramozást végezhessenek anélkül, hogy eltérnének az ESZA+ fő célkitűzéseitől, és hogy a forrásokat az e rendeletben említett uniós stratégiai prioritásokra összpontosíthassák anélkül, hogy ez további késedelmeket okozna a programok végrehajtásban, helyénvaló további rugalmassági mechanizmusokról rendelkezni. A félidős felülvizsgálat lehetőséget nyújt a felmerülő stratégiai kihívások és az új prioritások szociális aspektusainak a kezelésére, más uniós jogi aktusok vagy a következő többéves pénzügyi keret sérelme nélkül. A tagállamoknak több időt kell kapniuk a félidős felülvizsgálat eredményének értékelésére és a kapcsolódó programmódosítások iránti kérelmek benyújtására.

(10)

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja az Oroszországgal, Belarusszal vagy Ukrajnával határos NUTS 2 régiókra aránytalanul súlyos hatással van, amelynek az eredménye munkahelyek megszűnése, gazdasági tevékenységek visszaesése és társadalmi kirekesztés. A kohéziós politikai programok végrehajtásának felgyorsítása és a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás enyhítése, valamint a kulcsfontosságú beruházások végrehajtásához szükséges likviditás biztosítása érdekében az ESZA+-ból kiegészítő egyszeri előfinanszírozást kell fizetni programok számára. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának káros hatása miatt az előfinanszírozás százalékos arányát tovább kell növelni bizonyos, az Oroszországgal, Belarusszal vagy Ukrajnával határos egy vagy több NUTS 2 szintű régióra kiterjedő programok esetében. A félidős felülvizsgálat keretében a fő prioritásokhoz való átprogramozás ösztönzése érdekében a kiegészítő egyszeri előfinanszírozás csak akkor állhat rendelkezésre, ha a pénzügyi források döntő fontosságú prioritásokhoz való átcsoportosítása elér bizonyos küszöbértéket.

(11)

Ezenkívül a beruházások súlypontjának áthelyezéséhez szükséges időre figyelemmel és a rendelkezésre álló források lehető legjobb felhasználásának lehetővé tétele érdekében a kiadások elszámolhatóságára vonatkozó határidőket és a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályokat, valamint a teljesítménymérési kerettel, a pénzügyi irányítási, jelentéstételi és értékelési követelményekkel kapcsolatos egyéb határidőket ki kell igazítani azoknál a programoknál, amelyeknél a forrásokat stratégiai prioritásokhoz csoportosítják át.

(12)

Lehetővé kell tenni magasabb társfinanszírozási arány alkalmazását azon programok prioritásainál, amelyek egy vagy több, Oroszországgal, Belarusszal vagy Ukrajnával határos NUTS 2 szintű régióra terjednek ki, tekintettel az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által a NUTS 2 szintű régiókra gyakorolt káros hatásra.

(13)

A készségfejlesztés, valamint a fiatal tehetségek és vállalkozók képzése elengedhetetlen a munkahelyteremtéshez, és a készségfejlesztés és -elsajátítás területén dolgozó intézményeknek – különösen a szakoktatási és szakképzési intézményeknek – szorosan együtt kell működniük a munkaerőpiaci igényekhez való igazodás érdekében. Ezzel összefüggésben a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy forrásokat különítsenek el arra is, hogy ösztönzőkkel és célzott képzésekkel fiatal tehetségeket és vállalkozókat vonzzanak, különösen a vidéki és a kevésbé fejlett régiókba.

(14)

A programok módosításakor a tagállamoknak a célzott prioritások tekintetében a szociális partnerek szoros és érdemi részvételével kötelezettségeket kell előírniuk a kedvezményezettek számára az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeivel és a kollektív szerződésekkel összhangban a munka- és foglalkoztatási feltételek tiszteletben tartására vonatkozóan.

(15)

Annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat gyors és helyes átprogramozásukban, a Bizottságnak időszerű és egyértelmű technikai felvilágosítást és támogatást kell nyújtania az irányító hatóságok számára technikai, jogi és eljárási kérdések – különösen az e rendelet által bevezetett intézkedéseket érintő kérdések – megválaszolása révén, többek között egy strukturált rendszeren keresztül.

(16)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a stratégiai kihívások szociális aspektusainak kezelését, a beruházások hangsúlyának a kritikus új prioritásokra való áthelyezését, valamint a szakpolitika végrehajtásának egyszerűsítését és felgyorsítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(17)

Az (EU) 2021/1057 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(18)

Mivel a sürgető geopolitikai stratégiai kihívásokkal összefüggésben mielőbb lehetővé kell tenni a nélkülözhetetlen beruházásokat a védelmi iparon belüli készségekbe és a dekarbonizációhoz kapcsolódó változásokhoz való alkalmazkodásba, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

1.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/795 rendelete (2024. február 29.) a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) létrehozásáról és a 2003/87/EK irányelv, valamint az (EU) 2021/1058, az (EU) 2021/1056, az (EU) 2021/1057, az 1303/2013/EU, a 223/2014/EU, az (EU) 2021/1060, az (EU) 2021/523, az (EU) 2021/695, az (EU) 2021/697 és az (EU) 2021/241 rendelet módosításáról (HL L, 2024/795, 2024.2.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/795/oj).” "

2.

A 12a. cikk a következőképpen módosul:

3.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki: