1.

A C. szakasz 6.1. pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

„6.1.   Külföldi közvetlen tőkebefektetés

A külföldi közvetlen befektetés az egyik gazdaság olyan rezidenséhez kapcsolódik, amely ellenőrzéssel vagy jelentős mértékű befolyással rendelkezik egy másik gazdaságban rezidens vállalkozás irányításában. A nemzetközi standardok (különösen a BPM6) szerint az egyik gazdaságban rezidens befektető által egy másik gazdaságban rezidens vállalkozásban a szavazati jogok legalább 10 %-ának közvetlen vagy közvetett tulajdona bizonyíték az ilyen kapcsolatra. E feltétel alapján külföldi közvetlen befektetési kapcsolat létezhet több kapcsolt vállalkozás között, függetlenül attól, hogy a kapcsolat egy láncot vagy láncok sorozatát foglalja magában. A kapcsolat kiterjedhet a közvetlen befektetési vállalkozás leányvállalataira, leányvállalatok leányvállalataira és kapcsolt vállalkozásaira. A külföldi közvetlen befektetés megvalósulását követően minden azt követő, a kapcsolt vállalkozások közötti pénzügyi tranzakciót/pozíciót a külföldi közvetlen befektetési tranzakciók/pozíciók között kell nyilvántartani.

A saját tőke tartalmazza a fióktelepekbe fektetett tőkét, valamint a leányvállalatokban és kapcsolt vállalatokban való részesedést. A visszaforgatott nyereség magában foglalja a közvetlen befektető részesedésének ellentételezését a leányvállalatok vagy kapcsolt vállalkozások nyereségének osztalékként fel nem osztott részéből, valamint a fióktelepek közvetlen befektetőnek át nem utalt, »befektetési jövedelemként« nyilvántartott nyereségét (lásd az A. szakasz 3.2.3. pontjában meghatározottak szerint).

A külföldi közvetlen befektetés részesedés és adósság további bontásra kerül a jogalanyok közötti kapcsolat típusa és a befektetés iránya szerint. A külföldi közvetlen befektetési kapcsolatoknak három típusa különböztethető meg:

A külföldi közvetlen befektetési pozíció értékelését illetően a tőzsdén jegyzett részesedési állományok értékelése a piaci árak alapján történik. Ezzel szemben a tőzsdén nem jegyzett közvetlen befektetéssel érintett társaságok esetében a részesedések értékelése a könyv szerinti érték alapján történik, a következő könyvelési tételeket tartalmazó általános meghatározás használatával:

A tőzsdén nem jegyzett vállalatokban meglévő részesedések esetében a pénzügyi mérlegben kimutatott tranzakció eltérhet a nemzetközi befektetési pozícióban könyv szerinti értéken kimutatott saját pénzeszközöktől. Ezek az eltérések más árváltozások miatti átértékelésként kerülnek kimutatásra.

A követelések és kötelezettségek értékelésére vonatkozó konzisztencia fokozása érdekében, amennyiben a fent előírt értékelési módszer a tagállamok nettó nemzetközi befektetési pozíciójának torzulásához vezethet, a tagállamok a tőzsdén nem jegyzett közvetlen befektetési társaságokban szerzett részesedési állományokat a BPM6 7.16. bekezdésében foglalt valamelyik egyik egyéb értékelési módszer alapján is értékelhetik, amennyiben az alábbi esetek közül legalább egy alkalmazandó:

Amennyiben a tőzsdén nem jegyzett közvetlen befektetési vállalkozásokban fennálló részesedési állományok értékelésére egy alternatív módszer alkalmazásával kerül sor, úgy javasolt, hogy a nemzetközi befektetési pozíció összeállítója tájékoztassa a társország összeállítóját az alternatív módszerről, és hogy működjön együtt ezzel az összeállítóval a kétoldalú aszimmetrikus kimutatás kockázatának minimumra szorítása érdekében. Ezt az információt a KBER-en belül a meglévő megállapodások keretében kell továbbítani, valamint (az V. mellékletben leírtak szerint) közzé kell tenni az EKB »European Union balance of payments/international investment position statistical methods« (Az Európai Unió fizetési mérlegének/befektetési pozíciójának statisztikai módszerei) című kiadványában is.

Bevált gyakorlatként ajánlott, hogy minden tagállam a legalább évente gyűjtendő közvetlen külföldi befektetési felmérés alapján kezdje meg a külföldi közvetlen részesedési állományra és a visszaforgatott nyereségre vonatkozó adatok gyűjtését (*1).

(*1)  Fel kell hagyni az alábbi, nem elfogadható gyakorlattal: i. az értékelési kritérium adatszolgáltatók általi megválaszthatósága (piaci érték vagy könyv szerinti érték); ii. az állományok összeállítására a folyamatos leltározás módszerének/ a fizetésimérleg-állományok összesítésének használata.” "