(1)

A regionális feszültségek fokozódása közepette az Egyiptomi Arab Köztársaságra (a továbbiakban: Egyiptom) egyre nagyobb külső finanszírozási nyomás nehezedik. Ilyen körülmények között rendkívül fontos a gyors és időben történő pénzügyi támogatás biztosítása, tekintettel Egyiptom 2024 második felében jelentkező különösen akut finanszírozási szükségleteire.

(2)

Annak érdekében, hogy a pénzügyi támogatás 2024-ben eljuthasson Egyiptomba, helyénvaló a Szerződés 213. cikke szerinti sürgősségi eljárás kivételes alkalmazása. Ez elegendő időt biztosítana az egyiptomi hatóságoknak a kísérő reformintézkedések megvalósítására, amelyet a Bizottságnak a pénzügyi támogatás folyósításának végrehajtása előtt értékelnie kell.

(3)

Az Unió és Egyiptom közötti kapcsolatok az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti euro-mediterrán társulást létrehozó megállapodás (1) (a továbbiakban: a társulási megállapodás) keretében fejlődnek, amely 2004 óta hatályos. Az Unió és Egyiptom a társulási megállapodással létrehozott EU-Egyiptom Társulási Tanács 2022. június 19-i kilencedik ülésén elfogadta a legutóbbi EU-Egyiptom partnerségi prioritásokat (2021–2027) (a továbbiakban: a partnerségi prioritások). A partnerségi prioritások újólag megerősítik a közös célt, hogy a Földközi-tenger mindkét partján az Unió és Egyiptom előtt álló közös kihívások kezelésére, a közös érdekek előmozdítására, valamint a hosszú távú stabilitás és fenntartható fejlődés biztosítására törekednek. A demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának egyetemes értékei iránti közös elkötelezettség továbbra is a partnerségi prioritások alapját képezi, amint azt a 2021–2027-es időszakra vonatkozó EU–Egyiptom többéves indikatív program is tükrözi.

(4)

A partnerségi prioritások tükrözik az Unió és Egyiptom arra irányuló közös elkötelezettségét, hogy megerősítsék az együttműködést Egyiptom 2030-ig szóló fenntartható fejlődési stratégiájának (Sustainable Development Strategy: Egypt’s Vision 2030) támogatása érdekében, valamint az Unió azon eltökéltségét, hogy új lendületet adjon a déli szomszédsággal folytatott partnerség megerősítésének. Különösen, az Európai Tanács 2020. december 10–11-i következtetéseiben az Unió stratégiai prioritásként jelölte meg a demokratikus, stabilabb, környezetbarátabb és virágzóbb déli szomszédságot. A földközi-tengeri térségre vonatkozó uniós program és a„Megújított partnerség a déli szomszédsággal – Új program a földközi-tengeri térség számára” című, 2021. február 9-i közös közleményben meghatározott, a déli szomszédokra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv a régióra vonatkozóan ismerteti a hosszú távú, fenntartható társadalmi-gazdasági helyreállítás és reziliencia megvalósítására, valamint a zöld és digitális kettős átállás előmozdítására irányuló uniós célkitűzéseket.

(5)

A partnerségi prioritásokkal összhangban az Unió és Egyiptom elkötelezett az elszámoltathatóság, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok biztosítása, valamint a demokrácia, a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség mint a polgáraik mindegyikét megillető alkotmányos jogok mellett. Ezek a kötelezettségvállalások hozzájárulnak a partnerség előmozdításához, valamint Egyiptom fenntartható fejlődéséhez és stabilitásához. Az Unió és Egyiptom között az elmúlt időszakban folytatott fokozott és konstruktív együttműködés megnyitotta az utat az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekről folytatott érdemibb párbeszéd előtt. A társulási megállapodással létrehozott, politikai ügyekkel, emberi jogokkal és demokráciával, valamint nemzetközi és regionális kérdésekkel foglalkozó albizottság 2022. december 8-i ülésén, valamint a társulási megállapodással létrehozott Társulási Bizottság 2023. május 22-i ülésén biztosította az intézményi platformokat az emberi jogi kérdések széles köréről folytatott eszmecseréhez, amelyet az Unió folytatni kíván és amelyre építeni szeretne. Az egyiptomi emberi jogi helyzet javulása pozitív hatással lesz az Unió és Egyiptom közötti kapcsolatokra is.

(6)

Az Egyiptomnak nyújtott támogatást elsősorban az új Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (a továbbiakban: az NDICI – Globális Európa) finanszírozza. Az NDICI – Globális Európa keretében a többéves indikatív program: Európai Unió – Egyiptom 2021–2027 (a továbbiakban: az EU-Egyiptom többéves indikatív program) első időszakára (2021–2024) vonatkozó uniós indikatív allokáció összege 240 millió EUR. Ez kiegészíti az 1,3 milliárd EUR összegű, megvalósítás alatt lévő együttműködési portfóliót, valamint a Covid-19 világjárványra és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára válaszul szolgáló egyéb költségvetés-támogatást és szükséghelyzeti intézkedéseket, amelyek 307 millió EUR-t tesznek ki. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó partnerségi prioritásokat az EU–Egyiptom többéves indikatív program határozza meg, amelyet az összes érdekelt féllel szoros együttműködésben dolgoztak ki, és három átfogó területet fed le: i. fenntartható korszerű gazdasági és társadalmi fejlődés; ii. külpolitika, valamint iii. a stabilitás fokozása. Az NDICI – Globális Európa felváltja az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközt (ENI), amelynek keretében az Egyiptomnak a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott uniós kétoldalú támogatás 756 millió EUR-t tett ki.

(7)

Az Unió elismeri Egyiptom kulcsfontosságú szerepét a regionális biztonság és stabilitás szempontjából. A terrorizmus, a szervezett bűnözés és a konfliktusok a Földközi-tenger mindkét partján közös fenyegetést jelentenek a közös biztonságra és a nemzetek társadalmi szerkezetére. Ezért az Uniónak és Egyiptomnak közös érdeke a partnerségi prioritásokban kiemelt területeken az együttműködés megerősítése a nemzetközi joggal, többek között az emberi jogokkal és a nemzetközi humanitárius joggal teljes összhangban.

(8)

Emlékeztetve a geopolitikai kihívásokra - beleértve a Hamász 2023. október 7-i izraeli terrortámadásainak következményeit és a szudáni konfliktust -, valamint arra, hogy Egyiptom stratégiai jelentőséggel bír a régió legnagyobb országaként és az egész Közel-Kelet stabilitásának egyik pilléreként, az Unió az Unió és Egyiptom 2024. március 17-én Kairóban aláírt együttes nyilatkozatában (a továbbiakban: az együttes nyilatkozat) foglaltaknak megfelelően megkezdi a stratégiai és átfogó partnerség kialakítását Egyiptommal.

(9)

Az Egyiptommal kialakítandó stratégiai és átfogó partnerség célja, hogy az Unió és Egyiptom közötti politikai kapcsolatokat a stratégiai partnerség szintjére emelje, és lehetővé tegye Egyiptom számára, hogy betöltse kulcsfontosságú szerepét a régió stabilitásának biztosításában. A stratégiai és átfogó partnerség célja, hogy hozzájáruljon Egyiptom makrogazdasági rezilienciájához, és a Nemzetközi Valutaalap (a továbbiakban: az IMF) Egyiptomra vonatkozó programjában előirányzott reformfolyamatokat kiegészítő és megerősítő módon lehetővé tegye az ambiciózus társadalmi-gazdasági reformok végrehajtását. Az együttes nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően a stratégiai és átfogó partnerség a szakpolitikai intézkedések széles körével foglalkozik majd, amelyek hat beavatkozási pillér köré csoportosulnak, nevezetesen: politikai kapcsolatok; gazdasági stabilitás; beruházás és kereskedelem; migráció; biztonsági és bűnüldözési együttműködés; demográfia és humán tőke.

(10)

A stratégiai és átfogó partnerséget egy olyan 7,4 milliárd EUR összegű pénzügyi csomag fogja alátámasztani, amely a szükséges makroszintű költségvetési és társadalmi-gazdasági reformprogramhoz nyújtott rövid és hosszabb távú támogatásból, valamint az egyiptomi beruházások támogatására rendelkezésre álló összegek növeléséből, továbbá a különböző stratégiai prioritások végrehajtásához nyújtott célzott támogatásból áll. A támogatási csomag részét képezi az Unió legfeljebb 5 milliárd EUR összegű, hitel formájában nyújtott makroszintű pénzügyi támogatási csomagja, amely két makroszintű pénzügyi támogatási műveletből, egy rövid távú, legfeljebb 1 milliárd EUR összegű és egy középtávú, legfeljebb 4 milliárd EUR összegű műveletből, valamint olyan pénzügyi eszközökből - például garanciákból és vegyesfinanszírozási eszközökből - áll, amelyek célja az állami és magánberuházások mobilizálása jelentős új beruházások generálása érdekében. Ezt olyan programok egészítik majd ki, amelyek az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) létrehozott Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz keretében végrehajtott egyedi projektek és technikai segítségnyújtás révén támogatják a stratégiai és átfogó partnerség keretében meghatározott prioritásokat.

(11)

Egyiptom makroszintű költségvetési helyzete jelentős kihívásokkal szembesült, és az elmúlt hónapokban a fokozódó külső nyomás és az államadósság további növekedése miatt jelentősen romlott, miközben a gazdasági kilátásokat érintő jelentős lefelé mutató kockázatok továbbra is fennállnak. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja és a Hamász Izrael elleni terrortámadásai elhúzódó tőkekiáramlást és alacsonyabb devizabevételt eredményeztek, ami különösen az idegenforgalomból és a Szuezi-csatornán áthaladó forgalomból származó bevételek meredek visszaesésére vezethető vissza. Ez különösen nagy kihívást jelent Egyiptom nehéz költségvetési helyzete közepette, amelyet állandó költségvetési hiány, valamint magas és növekvő GDP-arányos adósság jellemez.

(12)

Egyiptom az IMF-fel 2016–2021-ben folytatott együttműködése során jelentős reform-erőfeszítéseket tett. A reformok közé tartozott a valuta jelentős leértékelése, amelyet az inflációs célfolyosóra összpontosító monetáris politikai reformok kísértek. Az üzemanyag-támogatás reformja a célzott szociális transzferek rendszerének jelentős megerősítésével párosult. Az államháztartási gazdálkodást középtávú bevételi és adósságkezelési stratégiák javították. Az egyiptomi hatóságok megkezdték az állami tulajdonú vállalatok irányításának hatékonyabbá tételét is.

(13)

A nyomon követő IMF-program 2022. decemberi elfogadását követően a reformok előrehaladása kevésbé volt érzékelhető, noha Egyiptom lépéseket tett az állami és magánvállalatok közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében az állami tulajdonú vállalatok adókedvezményeinek eltörléséről szóló nemzeti törvény révén, bár nemzetbiztonsági alapon biztosított mentességekkel, valamint az állami tulajdonlásra vonatkozó politikát fogadott el, amelynek célja, hogy csökkenjen az állam gazdasági jelenléte, amely a közelmúltban elért korlátozott előrelépés ellenére továbbra is jelentős és torzító hatású, továbbá magyarázattal szolgált arra, hogy miért indokolt fenntartani az állami részvételt bizonyos stratégiai ágazatokban. Egyiptom azonban nem teljesítette azt a kötelezettségvállalását, hogy 2023-ban tartósan rugalmassá teszi a valutát, ami egy nagyrészt stabil hivatalos árfolyamot és egy jelentős párhuzamos devizapiacot eredményezett, az árfolyam jelentős leértékelődésével és erős ingadozásával. Ez a széttagoltság súlyosan érintette a külföldi befektetéseket és a belföldi üzleti tevékenységet.

(14)

Egyiptom 2024 elején újra felvette a kapcsolatot az IMF-fel, és 2024. március 6-án szakértői szintű megállapodásra jutott egy 8 milliárd USD összegűre növelt, átalakított kibővített finanszírozási eszközről. Az új programot 2024 március 29-én fogadták el az IMF ügyvezető igazgatóságának határozatával, és a következő területekre irányul: i. hiteles árfolyam-rugalmasság, ii. a monetáris politika fenntartható szigorítása, iii. költségvetési konszolidáció az adósság fenntarthatóságának megőrzése érdekében, iv. új keret az infrastrukturális kiadások visszafogására, v. megfelelő szintű szociális kiadások biztosítása a veszélyeztetett csoportok védelme érdekében, valamint vi. az állami tulajdonosi politika és a versenyfeltételek kiegyenlítését célzó reformok végrehajtása. A szakértői szintű megállapodás aláírásával egyidejűleg Egyiptom rugalmassá tette az átváltási árfolyamot, és az IMF-program prioritásaival összhangban jelentősen, 600 bázisponttal emelte a központi bank irányadó kamatlábát.

(15)

A romló gazdasági helyzetre és a jelenlegi külső sokkokkal kapcsolatos jelentős lefelé mutató kockázatok által beárnyékolt kilátásokra tekintettel Egyiptom 2024. március 12-én - az IMF-programot kiegészítendő - makroszintű pénzügyi támogatást kért az Uniótól.

(16)

A jelenlegi egyiptomi és regionális válság tovább növelte az ország finanszírozási szükségleteit, és a következő (júliustól júniusig tartó) 2024/2025-ös pénzügyi évben és különösen 2024 második felében összességében jelentős finanszírozási hiányt eredményez. Ezért mindenképpen biztosítani kell, hogy a makroszintű pénzügyi támogatáson keresztül nyújtott első jelentős hozzájárulás már 2024 végére rendelkezésre álljon. Ez lehetetlennek tűnik, ha a határozat a Szerződés 212. cikkével összhangban, rendes jogalkotási eljárás keretében kerülne elfogadásra, figyelembe véve az Európai Parlament jogalkotási időszakának közelgő vége által támasztott korlátokat, valamint az elfogadást követően a makroszintű pénzügyi támogatás teljeskörű érvénybe lépéséhez még szükséges időt, beleértve a támogatást alátámasztó szakpolitikai reformokról való megállapodáshoz szükséges időt is. Ezért indokolt kivételesen a Szerződés 213. cikkét alkalmazni, amely lehetővé teszi, hogy a makroszintű pénzügyi támogatásról szóló csomag kizárólag ezen első részére vonatkozó határozatot a Tanács fogadja el. A Szerződés 213. cikkének alkalmazása továbbra is kivételes marad, és nem teremt precedenst a makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó jövőbeli javaslatok tekintetében, amelyek alapesetben továbbra is a Szerződés 212. cikkén alapulnak majd.

(17)

Mivel Egyiptom az európai szomszédságpolitikához tartozó ország, uniós makroszintű pénzügyi támogatásra jogosultnak tekintendő.

(18)

Az Egyiptomnak nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak feltétel nélküli és célhoz nem kötött fizetésimérleg-támogatás formájában nyújtott rendkívüli pénzügyi eszköznek kell lennie, amelynek célja Egyiptom azonnali külső finanszírozási szükségleteinek kielégítése, és egy olyan – hathatós és azonnal érvényesülő kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó – szakpolitikai program végrehajtásának támogatása, amelyet Egyiptom fizetésimérleg-helyzetének javítására dolgoztak ki.

(19)

Tekintettel arra, hogy Egyiptom fizetési mérlege az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított forrásokon felül további jelentős külső finanszírozási hiánnyal szembesül, az Egyiptomnak nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás - az IMF-programhoz kapcsolódva - a jelenlegi kivételes körülmények között megfelelő válasznak tekinthető Egyiptom gazdasága stabilizálására irányuló támogatás iránti kérelmére. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatási csomag, amelynek része az e határozat szerinti legfeljebb 1 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatás, hozzájárulna Egyiptom gazdasági stabilizációjához és strukturálisreform-programjához, kiegészítve az IMF pénzügyi megállapodása keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat.

(20)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak Egyiptom fenntartható külső finanszírozási helyzetének helyreállítására kell irányulnia, ezáltal támogatva az ország gazdasági és társadalmi fejlődését.

(21)

Az Egyiptomnak nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét Egyiptom fennmaradó külső finanszírozási szükségleteinek teljeskörű számszerű értékelése alapján kell meghatározni, figyelembe véve, hogy az ország mennyiben képes saját forrásokból – különösen a rendelkezésére álló nemzetközi tartalékokból – finanszírozni magát. Az Egyiptomnak nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak egy nemzetközi közös erőfeszítés részének kell lennie, hatékonyan kiegészítve az IMF és a Világbank által nyújtott programokat és forrásokat. A támogatás összegének meghatározásakor szintén figyelembe kell venni a multilaterális donoroktól várható pénzügyi hozzájárulásokat, az Unió és a más donorok közötti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségességét, valamint az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek korábbi, Egyiptom általi felhasználását és az Unió átfogó egyiptomi szerepvállalásának hozzáadott értékét.

(22)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az Egyiptomnak nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső fellépés különféle területeinek alapelveivel és célkitűzéseivel, az említett területek tekintetében hozott intézkedésekkel, valamint az egyéb vonatkozó uniós szakpolitikákkal.

(23)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell mozdítania az Unió Egyiptommal kapcsolatos külpolitikáját. A makroszintű pénzügyi támogatási művelet során a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét.

(24)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia az Unióval közösen vallott értékek előmozdításával - többek között a demokráciával, a jogállamisággal, a jó kormányzással, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység visszaszorításával -, valamint a nyitott, szabályokon alapuló és méltányos kereskedelem elveivel összefüggésben Egyiptom által tett kötelezettségvállalásokhoz.

(25)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Egyiptom továbbra is konkrét és hiteles lépéseket tegyen a hatékony demokratikus mechanizmusok – köztük a többpárti parlamenti rendszer – és a jogállamiság tiszteletben tartása felé, valamint garantálja az emberi jogokat. Emellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatás sajátos célkitűzése, hogy megerősítse Egyiptom államháztartás-irányítási rendszereinek hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valamint pénzügyi ágazatának irányítását és felügyeletét, továbbá előmozdítsa a fenntartható és inkluzív növekedés, a tisztességes munkahelyteremtés és az államháztartási konszolidáció támogatását célzó strukturális reformokat. A Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak rendszeresen nyomon kell követnie az említett előfeltétel teljesülését és az említett sajátos célkitűzések elérését.

(26)

Az Unió makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekeinek hatékony védelme céljából Egyiptomnak megfelelő intézkedéseket kell hoznia az említett támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely egyéb szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem vonatkozásában. Emellett a Bizottság és az egyiptomi hatóságok között megkötendő hitelmegállapodásnak olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek felhatalmazzák az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), hogy a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (4) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – folytasson, a Bizottságot és a Számvevőszéket arra, hogy ellenőrzéseket végezzen, az Európai Ügyészséget pedig arra, hogy gyakorolja az Egyiptomnak nyújtandó említett támogatás nyújtásával kapcsolatos hatásköreit az említett támogatás rendelkezésreállási időszaka alatt és azt követően.

(27)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás Egyiptom részére történő rendelkezésre bocsátása nem érinti az Európai Parlament és a Tanács mint költségvetési hatóság hatásköreit.

(28)

Az Egyiptomnak hitelek formájában nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegeinek összhangban kell lenniük a többéves pénzügyi keretben megállapított költségvetési előirányzatokkal.

(29)

Az Egyiptomnak nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. Annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács nyomon követhesse e határozat végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell őket a támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

(30)

E határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell gyakorolni.

(31)

Az Egyiptomnak nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatást az egyetértési megállapodásban meghatározandó gazdaságpolitikai feltételekhez kell kötni. A végrehajtás egységes feltételeinek biztosítása és a hatékonyság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e feltételeket a 182/2011/EU rendelettel összhangban a tagállamok képviselőiből álló bizottság felügyelete alatt tárgyalja meg Egyiptom hatóságaival. Az említett rendelet értelmében az abban meghatározottaktól eltérő valamennyi esetben általános szabályként a tanácsadó-bizottsági eljárást kell alkalmazni. Tekintettel a 90 millió EUR-t meghaladó támogatás potenciálisan jelentős hatására, az említett értékhatár feletti műveletekre helyénvaló a 182/2011/EU rendeletben meghatározottak szerint a vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni. Figyelembe véve az Egyiptomnak nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét, a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az egyetértési megállapodás elfogadására, valamint a támogatás bármely csökkentésére, felfüggesztésére és megszüntetésére,