L:2009:228:FULL

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - L:2009:228:FULL - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document L:2009:228:FULL

Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 228, 2009. szeptember 01.

Display all documents published in this Official Journal

HTML

PDF

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.228.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 228

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. szeptember 1.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 791/2009/EK rendelete (2009. augusztus 31.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 792/2009/EK rendelete (2009. augusztus 31.) a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról	3
	*	A Bizottság 793/2009/EK rendelete (2009. augusztus 31.) a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 595/2004/EK rendelet módosításáról	7
		A Bizottság 794/2009/EK rendelete (2009. augusztus 31.) a cukorágazat egyes termékeire a 2008/2009-es gazdasági évben alkalmazandó, a 945/2008/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról	12
		A Bizottság 795/2009/EK rendelete (2009. augusztus 31.) a gabonaágazatban a 2009. szeptember 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról	14
		IRÁNYELVEK
	*	A Bizottság 2009/115/EK irányelve (2009. augusztus 31.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a metomil hatóanyagként történő felvétele céljából történő módosításáról ( 1 )	17

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Bizottság
	2009/626/EK
*	A Bizottság határozata (2009. február 25.) az Írország által tervezett, a hajóűrtartalomadó-rendszert módosító C 2/08 (ex N 572/07) számú támogatási rendszerről (az értesítés a C(2009) 688. számú dokumentummal történt) ( 1 )	20
	IRÁNYMUTATÁSOK
	Európai Központi Bank
	2009/627/EK
*	Az Európai Központi Bank iránymutatása (2009. július 31.) a kormányzati pénzügyi statisztikáról (átdolgozás) (EKB/2009/20)	25
	MEGÁLLAPODÁSOK
	Tanács
*	Tájékoztatás az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság kormánya közötti, a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás hatálybalépéséről	46

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez (HL L 39., 2008.2.13.)	47


	(1) EGT-vonatkozású szöveg

HU	Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.

I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

1.9.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/1

A BIZOTTSÁG 791/2009/EK RENDELETE

(2009. augusztus 31.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet mellklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. szeptember 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. augusztus 31-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	40,3
	XS	37,6
	ZZ	39,0
0707 00 05	MK	33,2
	TR	96,4
	ZZ	64,8
0709 90 70	TR	106,5
0709 90 70	ZZ	106,5
0805 50 10	AR	104,8
	BR	122,7
	UY	119,3
	ZA	108,5
	ZZ	113,8
0806 10 10	EG	155,8
	TR	106,4
	ZZ	131,1
0808 10 80	AR	114,0
	BR	61,1
	CL	80,6
	CN	67,1
	NZ	83,9
	ZA	83,3
	ZZ	81,7
0808 20 50	AR	145,7
	TR	122,4
	ZA	88,8
	ZZ	119,0
0809 30	TR	133,9
0809 30	ZZ	133,9
0809 40 05	IL	93,9
0809 40 05	ZZ	93,9

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

1.9.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/3

A BIZOTTSÁG 792/2009/EK RENDELETE

(2009. augusztus 31.)

a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló, 2006. január 30-i 247/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikkére,

tekintettel az egyedi mezőgazdasági intézkedések kisebb égei-tengeri szigetek javára történő meghatározásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. szeptember 18-i 1405/2006/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 14. cikkére,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (3) és különösen annak 192. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 4. cikkével,

tekintettel a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2007. december 17-i 3/2008/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 15. cikkére,

tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 142. cikke q) pontjára,

mivel:

(1)

Annak következtében, hogy a Bizottság és a tagállamok – különösen a közös agrárpolitika (KAP) végrehajtásáért felelős illetékes nemzeti hatóságokkal való kapcsolattartás során – egyre szélesebb körben alkalmaznak új információs és kommunikációs technológiákat, a birtokukban lévő dokumentumok növekvő hányada áll rendelkezésre elektronikus vagy digitalizált formában.

(2)

A Bizottság fokozta az olyan számítógépes rendszerek kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseit, amelyek lehetővé teszik, hogy a dokumentumok kezelése és az eljárások lebonyolítása a saját belső munkafolyamataiban és a KAP végrehajtásában részt vevő hatóságokkal való kapcsolattartásban egyaránt elektronikus úton történjék. Ezzel párhuzamosan a tagállamok nemzeti szintű számítógépes rendszereket fejlesztettek ki a KAP megosztott igazgatásához kapcsolódó követelményeknek való megfelelés érdekében.

(3)

Ezzel összefüggésben, valamint tekintettel arra, hogy biztosítani kell a KAP-nak az abban érintett valamennyi fél által megvalósított egységes és összehangolt igazgatását, helyénvaló megfelelő jogi keretet létrehozni, meghatározva a KAP keretében a tagállamok és az általuk kijelölt hatóságok vagy szervek részéről a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok továbbítása céljából létrehozott információs rendszerekre vonatkozó közös szabályokat.

(4)	E célkitűzések hatékony módon történő megvalósítása érdekében indokolt a szóban forgó jogi keret hatályát a jogszabályok és az érintett szereplők vonatkozásában egyaránt pontosan meghatározni.

(5)

Ami a jogszabályokat illeti, a 247/2006/EK, az 1405/2006/EK, az 1234/2007/EK, a 3/2008/EK és a 73/2009/EK rendelet, valamint az ezek végrehajtására irányuló rendelkezések (a továbbiakban: „KAP-rendeletek”) számos kötelezettséget írnak elő a tagállamok számára az említett rendeletek végrehajtásához szükséges információk és dokumentumok Bizottsághoz történő eljuttatására vonatkozóan. Következésképpen helyénvaló ezeket a rendeleteket különös jellemzőiknek megfelelően figyelembe venni.

(6)

Ami az érintett szereplőket illeti, a KAP-rendeletekben a Bizottságra és a tagállamokra, illetve azok illetékes hatóságaira és szerveire vonatkozóan meghatározott jogok és kötelezettségek értelmében pontosan azonosítani kell a folytatott tevékenységekért és a meghozott intézkedésekért felelős személyeket és hatóságokat.

(7)

A KAP-rendeletek általában előírják, hogy az információkat elektronikus úton vagy valamely információs rendszeren keresztül kell továbbítani, de nem minden esetben határozzák meg az alkalmazandó elveket. A következetesség és a hatékony igazgatás biztosítására, valamint annak érdekében, hogy egyszerűbbé váljanak az eljárások a rendszereket felhasználók és a rendszerekért felelős hatóságok számára, indokolt olyan közös elveket meghatározni, amelyek valamennyi létrehozott információs rendszerre érvényesek.

(8)

Annak érdekében, hogy a dokumentumok a Bizottság szempontjából és a tagállamokban egyaránt érvényesnek minősüljenek, helyénvaló gondoskodni arról, hogy a szóban forgó dokumentumok és a kapcsolódó metaadatok hitelessége, teljessége és olvashatósága a megőrzésükre előírt teljes időszakban biztosítható legyen.

(9)

Ennek biztosítására célszerű úgy rendelkezni, hogy a közlemények továbbítására felhatalmazott hatóságok vagy személyek mindig azonosíthatók legyenek a létrehozott információs rendszerekben a rájuk ruházott hatáskörök alapján. Az azonosítási eljárást az egyes KAP-rendeletekben említett illetékes hatóságok felelősségi körébe kell utalni. A hatékony igazgatás érdekében azonban indokolt a tagállamokra és a Bizottságra bízni a felhatalmazott személyek kijelölésére vonatkozó feltételek meghatározását, előírva, hogy a kijelölésnek egy közös kapcsolattartó szerven keresztül kell megtörténnie. Ezenkívül helyénvaló meghatározni a Bizottság által felállított információs rendszerekhez való hozzáférés jogának megadására vonatkozó feltételeket.

(10)

Tekintettel az e rendelet hatálya alá tartozó tájékoztatási kötelezettségek széles körére, az információs rendszerek fokozatosan válnak elérhetővé a tagállamok illetékes hatóságai számára. Helyénvaló attól az időponttól kezdve kötelezővé tenni az említett információs rendszereken keresztül történő tájékoztatást, amikortól a KAP-rendeletek vonatkozó rendelkezései előírják e rendelet alkalmazását.

(11)

A dokumentumokat a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokkal összhangban kell kezelni. E célból indokolt a közösségi jogszabályokban, nevezetesen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6), az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (7), az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) megállapított általános szabályokat alkalmazni.

(12)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottságának és a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottságnak a véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

E rendelet meghatározza a tagállamok Bizottsággal szemben fennálló, az alábbi jogszabályok által előírt tájékoztatási kötelezettségének keretében az információk és dokumentumok (a továbbiakban: dokumentumok) információs rendszereken keresztül történő továbbítására vonatkozó általános szabályokat:

—	a 247/2006/EK rendelet és annak végrehajtási szabályai,

—	az 1405/2006/EK rendelet és annak végrehajtási szabályai,

—	az 1234/2007/EK rendelet és annak végrehajtási szabályai,

—	a 3/2008/EK rendelet és annak végrehajtási szabályai,

—	a 73/2009/EK rendelet és annak végrehajtási szabályai.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) „tájékoztatási kötelezettség”: az 1. cikkben említett közösségi jogszabályok által a tagállamok számára előírt, bizonyos dokumentumoknak a Bizottsághoz történő benyújtására vonatkozó kötelezettség;

b) „illetékes hatóságok”: a tagállamok által kijelölt, a tájékoztatási kötelezettség teljesítéséért felelős hatóságok vagy szervek;

c) „az információs rendszerekért felelős hatóság”: a Bizottságban a rendszer validálásáért és használatáért felelős és az adott rendszerben e minőségében azonosított hatóság, osztály, szerv vagy személy;

d) „metaadatok”: a dokumentumok hátterét, tartalmát és szerkezetét, valamint kezelésük időbeli alakulását bemutató adatok.

II. FEJEZET

BIZOTTSÁGI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK, HOZZÁFÉRÉSI JOGOK ÉS A DOKUMENTUMOK HITELESSÉGE

3. cikk

Bizottsági információs rendszerek

A tájékoztatási kötelezettség teljesítése céljából a dokumentumokat az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátott információs rendszereken (a továbbiakban: információs rendszerek) keresztül kell eljuttatni a Bizottsághoz, attól az időponttól kezdve, amikortól a vonatkozó tájékoztatási kötelezettség előírja a szóban forgó rendszerek e rendelettel összhangban történő használatát.

4. cikk

Hozzáférési jogok és közös kapcsolattartó szerv

(1) A tagállamok illetékes hatóságai felelősek a hozzáférési jogok megadásáért és az információs rendszerek használatára jogosultak (a továbbiakban: felhasználók) azonosságának igazolásáért.

(2) A rendszerekhez való hozzáférés tekintetében az egyes tagállamok:

kijelölik azt a közös kapcsolattartó szervet, amelynek feladata:

i.	minden egyes rendszer esetében az illetékes hatóságok által megadott és frissített hozzáférési jogok, valamint a rendszerhez való hozzáférés jogával rendelkező felhasználók azonosságára vonatkozó igazolás validálása;

ii.	az illetékes hatóságok és a rendszerek használatára jogosult felhasználók bejelentése a Bizottságnak;

b)	tájékoztatják a Bizottságot az általuk kijelölt kapcsolattartó szerv azonosságáról és elérhetőségéről.

A hozzáférési jogok validálását követően az információs rendszerekért felelős hatóság aktiválja azokat.

5. cikk

A dokumentumok összeállítása és továbbítása

(1) A dokumentumokat az információs rendszerek által meghatározott eljárásokkal összhangban, az említett információs rendszereken keresztül a felhasználók rendelkezésére bocsátott mintákat vagy módszereket alkalmazva, az illetékes tagállami hatóság felelősségére és a szóban forgó hatóság által megadott hozzáférési jogoknak megfelelően kell összeállítani és továbbítani. Az említett minták és módszerek csak az adott rendszer felhasználóinak tájékoztatását követően módosíthatók és bocsáthatók rendelkezésre.

(2) Vis maior vagy kivételes körülmények – különösen az információs rendszer nem megfelelő működése vagy a tartós kapcsolat hiánya – esetén a tagállam a dokumentumokat papíralapú adathordozón vagy más, megfelelő elektronikus módon is benyújthatja a Bizottságnak. Amennyiben a dokumentumokat papíralapú hordozón vagy más elektronikus eszköz felhasználásával nyújtják be, erről – kellő időben, a bejelentési határidő lejárta előtt – indoklással ellátott előzetes bejelentést kell küldeni a Bizottságnak.

6. cikk

A dokumentumok hitelessége

Az e rendeletnek megfelelően, információs rendszer alkalmazásával továbbított vagy tárolt dokumentum akkor ismerhető el hitelesnek, ha a kérdéses dokumentumot elküldő személy azonosítása megfelelő módon megtörtént, továbbá a dokumentumot e rendelettel összhangban állították össze és továbbították.

III. FEJEZET

A DOKUMENTUMOK MINDENKORI TELJESSÉGE ÉS OLVASHATÓSÁGA, VALAMINT A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

7. cikk

Mindenkori teljesség és olvashatóság

Az információs rendszerek biztosítják a továbbított és tárolt dokumentumok teljességének védelmét.

A rendszerek tartalmazzák különösen a következő garanciákat:

lehetővé teszik valamennyi felhasználó egyértelmű azonosítását, és hatékony intézkedéseket foglalnak magukban a hozzáférési jogok ellenőrzése tekintetében, annak érdekében, hogy védelmet biztosítsanak a dokumentumokhoz, az adatállományokhoz, a metaadatokhoz és az eljárási szakaszokhoz való jogellenes, rosszhiszemű vagy engedély nélküli hozzáféréssel szemben, valamint a szóban forgó dokumentumok, adatállományok, metaadatok és eljárási szakaszok jogellenes, rosszhiszemű vagy engedély nélküli törlésével, megváltoztatásával vagy áthelyezésével szemben;

b)	a behatolásokkal és a környezeti eseményekkel szemben védelmet biztosító fizikai védelmi rendszereket, valamint a számítógépes támadások elhárítására szolgáló szoftvervédelmi rendszereket foglalnak magukban;

c)	különféle eszközökkel megakadályoznak mindenféle engedély nélküli változtatást, és a teljesség biztosítására irányuló mechanizmusokat tartalmaznak, amelyekkel ellenőrizhető, hogy a dokumentum módosult-e az idő múlásával;

d)	ellenőrzési nyomvonalat adnak meg az eljárás valamennyi alapvető fontosságú szakaszára vonatkozóan;

e)	a tárolt adatokat olyan környezetben őrzik meg, amely mind fizikailag, mind a szoftverek szempontjából biztonságos, a b) pontban foglaltaknak megfelelően;

f)	megbízható formátumkonvertálási és adatvándorlási eljárásokat állapítanak meg annak biztosítására, hogy a dokumentumok az előírt tárolási időszak egésze alatt olvashatók és hozzáférhetők legyenek;

g)	kellően részletes és naprakész működési és műszaki dokumentációt foglalnak magukban a rendszer működésére és jellemzőire vonatkozóan, és ez a dokumentáció mindenkor hozzáférhető a működési és/vagy műszaki előírásokért felelős szervezeti egységek számára.

8. cikk

A személyes adatok védelme

E rendelet rendelkezései a 45/2001/EK és az 1049/2001/EK rendelet, a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelv, valamint az ezek alapján elfogadott rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandók.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. augusztus 31-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 42., 2006.2.14., 1. o.

(2) HL L 265., 2006.9.26., 1. o.

(3) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(4) HL L 3., 2008.1.5., 1. o.

(5) HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

(6) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(7) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

(8) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(9) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

1.9.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/7

A BIZOTTSÁG 793/2009/EK RENDELETE

(2009. augusztus 31.)

a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 595/2004/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 85. és 192. cikkére, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

A 258/2009/EK rendelettel (2) módosított, a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. március 30-i 595/2004/EK bizottsági rendelet (3) előírta, hogy a tagállamoknak minden évben jelentést kell tenniük a kvóták felhasználásának mértékéről, a fel nem használt kvóta termelők közötti elosztásáról, valamint – amenynyiben releváns – az esedékes illetékek termelőktől való beszedéséről. Mindez a kvótarendszer végrehajtása fölött a Bizottság által gyakorolt felügyelet elősegítését szolgálja és különösen a Bizottság által 2010 és 2012 vége előtt az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztendő jelentések elkészítését.

(2)

Az 1788/2003/EK tanácsi rendelet (4) – amelynek szabályait az 1234/2007/EK rendelet is átvette – megváltoztatta a tagállamok és a Bizottság szerepét a többletilleték tekintetében, aminek következtében a Bizottság nincs tisztában az illetékek beszedésével kapcsolatban felmerülő összes kérdéssel. Mivel ilyen információ hiányában nem lehet a rendszert és annak alkalmazását átfogó módon értékelni, helyénvaló felkérni a tagállamokat, hogy a 2003/2004 óta eltelt minden egyes időszakra vonatkozóan bocsássák rendelkezésre a vonatkozó információkat.

(3)	Ahhoz, hogy a tagállamok a szükséges információkat egységes módon tudják közölni, szükség van egy olyan mintára, amely pontosan meghatározza a feltüntetendő adatokat.

(4)	Az 595/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 595/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 27. cikkben a (4) bekezdés helyébe a következő (4), (5) és (6) bekezdés lép:

„(4) A tagállamok minden év október 1-je előtt jelentést küldenek a Bizottságnak az adott naptári év március 31-én végződő 12 hónapos időszak tekintetében a kvóta felhasználásáról és az illetékek beszedéséről. A tagállamok a később rendelkezésre álló releváns új információk közlése érdekében december 1-je előtt megküldik a Bizottságnak a jelentés aktualizált változatát.

(5) A (4) bekezdésben említett jelentés tartalmazza a fel nem használt kvóta újraelosztására vonatkozó adatokat, ideértve azon termelők számát, akik részesültek a kvótából, és az elosztás alapját. A tagállamok a jelentésben feltüntetik legalább a IIa. melléklet 1. részében szereplő adatokat. A 2009. október 1-je előtt benyújtandó jelentések egyaránt tartalmazzák a 2008/2009-es és a 2007/2008-as évek 12 hónapos időszakára vonatkozó szükséges adatokat.

(6) A (4) bekezdésben említett jelentés tartalmazza az említett időpontig az illetékes hatóságnak befizetett többletilleték összegét; azoknak a termelőknek a számát, akik az említett időpontig többletilletéket fizettek be; azon esetek számát, ahol még nem történt meg az illeték befizetése, valamint az érintett összeget; és azon esetek számát, ahol a többletilleték beszedését a tagállam a termelő csődje vagy végleges fizetésképtelensége miatt nem tartja lehetségesnek, valamint az érintett összeget. A tagállamok a IIa. melléklet 2. részében szereplő minta felhasználásával közlik a szükséges információkat. A jelentés, amelyet a tagállamoknak 2009. október 1-je előtt kell elküldeniük a Bizottságnak, tartalmazza a 2003/2004 óta eltelt minden egyes 12 hónapos időszak tekintetében, illetve – azoknak a tagállamoknak az esetében, amelyek a rendeletet csak a 2003/2004-es időszakot követően kezdték el alkalmazni – az alkalmazás minden egyes 12 hónapos időszaka tekintetében az illetékek beszedésére vonatkozó részletes információkat. Minden egyes későbbi jelentésben aktualizálásra kerül a korábban esedékesként megjelölt többletilletékek beszedésével kapcsolatos helyzet alakulása.”

2.	A II. melléklet után a rendelet a IIa. melléklettel egészül ki, ennek szövege e rendelet mellékletében szerepel.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. augusztus 31-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 81., 2009.3.27., 19. o.

(3) HL L 94., 2004.3.31., 22. o.

(4) HL L 270., 2003.10.21., 123. o.

MELLÉKLET

„IIa. MELLÉKLET

A 27. cikk (4) bekezdése szerinti jelentés

1. RÉSZ

A 20… március 31-én végződő 12 hónapos időszakra vonatkozó adatok, beleértve a szállításokat és a közvetlen eladásokat is

1.	Azoknak a termelőknek a száma, akik a rendelkezésükre álló kvótákat az 1234/2007/EK rendelet 79. cikke szerinti újraelosztás előtt túllépték.

2.	Az 1. pontban említett termelők kvótatúllépésének mértéke (kg-ban) a szállítások és a közvetlen eladások tekintetében a kvóták 1234/2007/EK rendelet 79. cikke szerinti újraelosztása előtt.

3.	Azoknak a termelőknek a száma, akik nem merítették ki a rendelkezésükre álló kvótákat.

4.	A 3. pont szerinti termelők által fel nem használt kvóta mennyisége (kg-ban).

5.	Azoknak a termelőknek a száma, akik a fel nem használt kvóták 1234/2007/EK rendelet 79. cikke szerinti újraelosztását követően többletilleték befizetésére kötelesek.

2. RÉSZ

A. BELEÉRTVE A SZÁLLÍTÁSOKAT ÉS A KÖZVETLEN ELADÁSOKAT IS

Időszak	Az illetékfizetésre kötelezett termelők száma összesen	Azoknak a termelőknek a száma, akik az esedékes illeték teljes összegét befizették az illetékes hatóságnak	Azoknak a termelőknek a száma, akik az esedékes illeték teljes összegét még nem fizették be az illetékes hatóságnak	A (d) pont alá tartozó termelők közül azoknak a száma, akik ellen az esedékes illeték miatt adminisztratív eljárás indult	A (d) pont alá tartozó termelők közül azoknak a száma, akik ellen az esedékes illeték miatt jogi eljárás indult	A (d) pont alá tartozó termelők közül azoknak a száma, akik a kiszabott illeték miatt jogi eljárást indítottak	A (d) pont alá tartozó termelők közül azoknak a száma, akik esetében az illeték beszedhetetlennek minősül	Egyéb (kérjük, részletezze)
(a)	(b)	(c)	(d)	(e)	(f)	(g)	(h)	(i)
2003/2004
2004/2005
2005/2006
2006/2007
2007/2008
2008/2009
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
Megjegyzés: Az (e)–(i) oszlopokban szereplő számok összege megegyezik a (d) oszlopban szereplő számmal.

B. BELEÉRTVE A SZÁLLÍTÁSOKAT ÉS A KÖZVETLEN ELADÁSOKAT IS

Időszak	Az adott időszakban esedékes illeték összege	Az illetékes hatóságnak befizetett illeték összege	Az illetékes hatóságnak még be nem fizetett, esedékes illeték összege	A (d) pont alá tartozó olyan esedékes illeték összege, amely miatt adminisztratív eljárás indult	A (d) pont alá tartozó olyan esedékes illeték összege, amely miatt jogi eljárás indult	A (d) pont alá tartozó olyan esedékes illeték összege, amely miatt a befizetésére kötelezett jogi eljárást indított	A (d) pont alá tartozó olyan illeték összege, amely beszedhetetlennek minősül	Egyéb (kérjük, részletezze)
(a)	(b)	(c)	(d)	(e)	(f)	(g)	(h)	(i)
2003/2004
2004/2005
2005/2006
2006/2007
2007/2008
2008/2009
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
Megjegyzés: Az (e)–(i) oszlopokban szereplő számok összege megegyezik a (d) oszlopban szereplő számmal.”

1.9.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/12

A BIZOTTSÁG 794/2009/EK RENDELETE

(2009. augusztus 31.)

a cukorágazat egyes termékeire a 2008/2009-es gazdasági évben alkalmazandó, a 945/2008/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatára,

mivel:

(1)	A 945/2008/EK bizottsági rendelet (3) a 2008/2009-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 750/2009/EK bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)	A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára a 2008/2009-es gazdasági évben alkalmazandó irányadó áraknak és kiegészítő vámoknak a 945/2008/EK rendelettel rögzített összege e rendelet melléklete szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. szeptember 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. augusztus 31-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 178., 2006.7.1., 24. o.

(3) HL L 258., 2008.9.26., 56. o.

(4) HL L 213., 2009.8.18., 3. o.

MELLÉKLET

A fehér cukor, a nyerscukor és az 1702 90 95 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő importvámok 2009. szeptember 1-től alkalmazandó módosított összegei

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	38,76	0,00
1701 11 90 (1)	38,76	3,28
1701 12 10 (1)	38,76	0,00
1701 12 90 (1)	38,76	2,98
1701 91 00 (2)	38,65	5,91
1701 99 10 (2)	38,65	2,74
1701 99 90 (2)	38,65	2,74
1702 90 95 (3)	0,39	0,29

(1) Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének III. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.

(2) Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.

(3) 1 %-os szacharóztartalomra megállapítva.

1.9.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/14

A BIZOTTSÁG 795/2009/EK RENDELETE

(2009. augusztus 31.)

a gabonaágazatban a 2009. szeptember 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (importvámok a gabonaágazatban) szóló, 1996. június 28-i 1249/96/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002, az ex 1005 (a hibrid vetőmag kivételével), valamint – a vetésre szánt hibridek kivételével – ex 1007 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vámnak meg kell egyeznie az e termékek behozatalára érvényes, 55 %-kal megnövelt, majd a szállítmányra alkalmazandó CIF-importárral csökkentett intervenciós árral. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)	Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az (1) bekezdésben említett behozatali vám kiszámítása céljából az abban a bekezdésben említett termékekre rendszeres időközönként reprezentatív CIF-importárat kell megállapítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002 00, az 1005 10 90, az 1005 90 00 és az 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó importvám kiszámításához az ugyanezen rendelet 4. cikkében leírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)	Helyénvaló rögzíteni a behozatali vámokat 2009. szeptember 1-jétől az új behozatali vám hatálybalépése napjáig tartó időszakra,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A gabonaágazatban 2009. szeptember 1-jétől alkalmazandó, az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett behozatali vámokat e rendelet I. melléklete határozza meg a II. mellékletben ismertetett adatok alapján.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. szeptember 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. augusztus 31-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 161., 1996.6.29., 125. o.

I. MELLÉKLET

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett termékek 2009. szeptember 1-jetől alkalmazandó behozatali vámjai

KN-kódszám	Áru megnevezése	Behozatali vám (1) (EUR/t)
1001 10 00	DURUMBÚZA, kiváló minőségű	0,00
	közepes minőségű	0,00
	gyenge minőségű	16,03
1001 90 91	KÖZÖNSÉGES BÚZA, vetőmag	0,00
ex 1001 90 99	KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,00
1002 00 00	ROZS	84,38
1005 10 90	KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével	36,77
1005 90 00	KUKORICA, a vetőmag kivételével (2)	36,77
1007 00 90	CIROKMAG, a vetésre szánt hibrid kivételével	89,37

(1) A Közösségbe az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező árukra az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében az importőr a következő vámcsökkentésben részesülhet:

—	3 EUR/t, ha a kirakodási kikötő a Földközi-tengeren van,

—	2 EUR/t, ha a kirakodási kikötő Dániában, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján van.

(2) Az importőr 24 EUR/t átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek.

II. MELLÉKLET

Az I. mellékletben rögzített vámok kiszámításánál figyelembe vett adatok

17.8.2009-28.8.2009

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

(EUR/t)
	Közönséges búza (1)	Kukorica	Durumbúza, kiváló minőségű	Durumbúza, közepes minőségű (2)	Durumbúza, gyenge minőségű (3)	Árpa
Tőzsde	Minnéapolis	Chicago	—	—	—	—
Tőzsdei jegyzés	152,52	88,59	—	—	—	—
FOB-ár, USA	—	—	153,48	143,48	123,48	55,13
Öböl-beli árnövelés	—	19,12	—	—	—	—
Nagy-tavaki árnövelés	6,18	—	—	—	—	—

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

Szállítási költség: Mexikói-öböl–Rotterdam	17,54 EUR/t
Szállítási költség: Nagy-tavak–Rotterdam	17,52 EUR/t

(1) 14 EUR/t árnövelés együtt (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).

(2) 10 EUR/t árcsökkentés (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).

(3) 30 EUR/t árcsökkentés (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).

IRÁNYELVEK

1.9.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/17

A BIZOTTSÁG 2009/115/EK IRÁNYELVE

(2009. augusztus 31.)

a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a metomil hatóanyagként történő felvétele céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 451/2000/EK bizottsági rendelet (2) és a 703/2001/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzékben szerepel a metomil. A 2007/628/EK bizottsági határozat (4) értelmében a metomilt a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe nem vették fel.

(2)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése alapján az eredeti bejelentő a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. január 17-i 33/2008/EK bizottsági rendelet 14–19. cikkében előírt gyorsított eljárás alkalmazása iránti új kérelmet nyújtott be (5).

(3)

A kérelmet a 451/2000/EK rendelet által kijelölt referens tagállamhoz, az Egyesült Királysághoz nyújtották be. A gyorsított eljárásra vonatkozó határidőt betartották. A hatóanyagra és a támogatott alkalmazásokra vonatkozó előírások azonosak a 2007/628/EK határozatban szereplőkkel. Az említett alkalmazás megfelel továbbá a 33/2008/EK rendelet 15. cikke szerinti lényegi és eljárási követelményeknek.

(4)	Az Egyesült Királyság értékelte a bejelentő által benyújtott új információt és adatokat, és 2008. május 15-én egy kiegészítő jelentést készített.

(5)

A tagállamok és az EFSA szakértői értékelésnek vetették alá a kiegészítő jelentést, majd 2008. december 19-én az EFSA metomilról szóló tudományos jelentéseként (6) benyújtották a Bizottsághoz. A jelentést a Bizottság a tagállamokkal közösen az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálta, majd a metomilról szóló bizottsági vizsgálati jelentésként 2009. június 12-én véglegesítette.

(6)

A referens tagállam új értékelése és az EFSA új következtetése külön figyelmet szentelt a hatóanyag felvételének elutasításához vezető aggályoknak. Ezek között szerepelt a szerrel foglalkozók megengedettnél magasabb expozíciós szintje, a szerrel dolgozókra és a közelben tartózkodókra vonatkozó nem meggyőző erejű expozíciós értékelés, valamint a madarakra, emlősökre, vízi szervezetekre, méhekre és a nem célzott ízeltlábúakra jelentett magas kockázat.

(7)

A bejelentő az új dossziéban új adatokat és információt nyújtott be és új értékelésre került sor, amelynek eredményeit beillesztették a kiegészítő jelentésbe és az EFSA metomilról szóló tudományos jelentésébe. Következésképpen kimutatták, hogy a szerrel foglalkozók expozíciós szintje megfelelő szintre csökkenthető az eredeti dossziéban leírt védőfelszerelésen túl további védőfelszerelés viselése által. A szerrel dolgozókra és a közelben tartózkodókra jelentett kockázatot illetően tisztázták, hogy az újra benyújtott dossziéban leírt használat során elfogadhatatlan kockázat nem várható. Végül a madarakra, emlősökre, vízi szervezetekre, méhekre és a nem célzott ízeltlábúakra jelentett kockázat elfogadhatónak tekinthető, amennyiben a megengedett legalacsonyabb alkalmazási arányt használják és végrehajtják a megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket.

(8)	A bejelentő által nyújtott kiegészítő adatok és információk alapján ennek megfelelően ki lehet zárni azon különleges aggályokat, amelyek a hatóanyag fel nem vételéhez vezettek. Nem merült fel egyéb nyitott tudományos kérdés.

(9)

A különböző vizsgálatokból kiderült, hogy a metomilt tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek, különösen a bizottsági vizsgálati jelentésben vizsgált és részletesen kifejtett felhasználási módok tekintetében. Ezért a metomilt fel kell venni az I. mellékletébe, biztosítva ezáltal, hogy az említett irányelv rendelkezéseivel összhangban valamennyi tagállamban engedélyezni lehessen az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szereket.

(10)	A szándékos vagy véletlen mérgezés kockázatának kizárása érdekében azonban indokolt a metomilt tartalmazó növényvédő szerekhez riasztó- és/vagy hánytatószerek hozzáadását előírni, és az ilyen szereket csak szakmai felhasználásra engedélyezni.

(11)	A 91/414/EGK irányelvet ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(12)	Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban állnak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 91/414/EGK irányelv I. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2010. január 31-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

3. cikk

Ez az irányelv 2009. szeptember 1-jén lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. augusztus 31-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(2) HL L 55., 2000.2.29., 25. o.

(3) HL L 98., 2001.4.7., 6. o.

(4) HL L 255., 2007.9.29., 40. o.

(5) HL L 15., 2008.1.18., 5. o.

(6) Az EFSA 222. tudományos jelentése (2008) – A metomil hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok felmérésének szakmai vizsgálatából levont következtetések (újra kiadva: 2008. december 19.).

MELLÉKLET

A 91/414/EGK irányelv I. mellékletében a táblázat vége a következő bejegyzéssel egészül ki:

Szám

Közhasználatú név, Azonosító számok

IUPAC-név

Tisztaság (1)

Hatálybalépés

A felvétel lejárata

Különös rendelkezések

„Metomil

CAS-szám: 16752-77-50

CIPAC-szám: 264

S-Metil-(EZ)-N-(metilkarbamoiloxi)tioacetimidát

≥ 980 g/kg

2009. szeptember 1.

2019. augusztus 31.

A. RÉSZ

Használata rovarirtó szerként csak zöldségek esetében engedélyezhető, alkalmanként 0,25 kg/hektárt meg nem haladó hatóanyag-dózisban, és idényenként legfeljebb 2 kijuttatásra.

Csak szakképzett személyek általi felhasználásra engedélyezett

B. RÉSZ

A VI. mellékletben meghatározott egységes elvek végrehajtása érdekében figyelembe kell venni az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság által 2009. június 12-én véglegesített, a metomilra vonatkozó vizsgálati jelentésben és különösen annak I. és II. függelékében található következtetéseket.

Az átfogó értékelésben a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk:

—

a szert kezelő személyek biztonságára: a felhasználás feltételei között megfelelő egyéni védőeszköz alkalmazására vonatkozó követelménynek kell szerepelnie; különös figyelmet kell fordítani a szerrel foglalkozók expozíciójára háti permetezők vagy a kijuttatásához használt kézi készülékek használata esetén,

—	a madarak védelmére,

—	a vízi szervezetek védelmére: az engedélyezés feltételei között szükség szerint kockázatcsökkentő intézkedéseknek – például pufferzónák kialakításának és a lefolyás és a sodródás csökkentését célzó kiömlőnyílások létrehozásának – is szerepelniük kell,

—	a nem célzott ízeltlábúak, különösen a méhek védelmére: kockázatcsökkentő intézkedések a méhekkel való minden érintkezés kerülése érdekében.

A tagállamok biztosítják, hogy a metomilalapú készítmények hatékony riasztó- és/vagy hánytatószereket tartalmaznak.

Az engedély feltételei között adott esetben további kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell.”

(1) A hatóanyagok azonosításával és specifikációjával kapcsolatban további részletek a vizsgálati jelentésben találhatók.

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Bizottság

1.9.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/20

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. február 25.)

az Írország által tervezett, a hajóűrtartalomadó-rendszert módosító C 2/08 (ex N 572/07) számú támogatási rendszerről

(az értesítés a C(2009) 688. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/626/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

miután a fent említett rendelkezésnek megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik benyújtására (1),

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1)	Az írországi hatóságok 2007. október 3-án és 2007. november 19-én kelt elektronikus levelükben értesítették a Bizottságot az utóbbi által eredetileg 2002. december 11-én jóváhagyott (2), hatályos hajóűrtartalomadó-rendszer (N 504/02 számú támogatás) módosításáról.

(2)	A Bizottság 2008. január 16-án kelt levelében (3) arról tájékoztatta Írországot, hogy a rendszer módosításával kapcsolatban az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárás megindításáról határozott.

(3)	A határozatot 2008. május 14-én tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4). Írország 2008. február 29-én nyújtotta be észrevételeit. A Bizottság az érdekelt felektől nem kapott észrevételeket.

2. AZ INTÉZKEDÉS RÉSZLETES ISMERTETÉSE

2.1. A 2002. évi hajóűrtartalom-adó alapvető rendelkezései

(4)

A 2002-ben bevezetett ír hajóűrtartalom-adó „a tengeri szállítással foglalkozó hajózási társaságokra alkalmazandó adórendszer. A feltételeknek megfelelő társaságok választhatnak, hogy tengeri szállítási tevékenységük után a flottájuk nettó űrtartalma vagy az elért nyereség alapján adóznak. A feltételeknek megfelelő társaságoknak a jogszabály hatálybalépésének időpontjától számított három éven belül kell megválasztaniuk az alkalmazandó rendszert. Azon társaságoknak, amelyek a hajóűrtartalom-adót választották, tíz évig folyamatosan e rendszer hatálya alá kell tartozniuk (hajóűrtartalomadó-kötelezettségi időszak).

Amennyiben ugyanannak a vállalatcsoportnak több, a feltételeknek megfelelő ír társaság is a tagja, minden ilyen társaságnak a hajóűrtartalomadó-rendszert kell választania. A hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozó tevékenységektől eltérő üzleti tevékenységek után a társasági adózás szokásos rendelkezései alapján kell adózni.

A […] hajóűrtartalomadó-rendszer keretében a feltételeknek megfelelő tengerhajózási társaságok esetében az adó összegét a társaság adóköteles flottájának nettó űrtartalma alapján állapítják meg. Az érintett tevékenységekből származó adóköteles nyereséget a hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozó hajók mindegyikének vonatkozásában a hajó nettó űrtartalmára vonatkoztatott átalányösszegben állapítják meg, a következők szerint, 100 nettó tonnánként (NT) és megkezdett 24 órás időszakonként, tekintet nélkül arra, hogy a hajót üzemben tartják-e vagy sem:

legfeljebb 1 000 nettó tonna	1,00 EUR/100 NT
1 001 és 10 000 nettó tonna között	0,75 EUR/100 NT
10 001 és 25 000 nettó tonna között	0,50 EUR/100 NT
25 000 nettó tonna felett	0,25 EUR/100 NT

Az ilyen módon meghatározott nyereségre ezt követően a szokásos 12,5 %-os mértékű ír társasági adót alkalmazzák.” (5)

2.2. A 2002. évi hajóűrtartalomadó-rendszer szerinti „időbérletre” vonatkozó korlátozás

(5)

„[A 2002-es] hajóűrtartalom-adózásra való jogosultság” egyik előfeltétele az, „hogy a hajóűrtartalom alapján számítva a társaság által üzemeltetett adóköteles hajók legalább 25 %-a a társaság saját tulajdonában legyen. A hajóűrtartalom szerinti adózásnak az is feltétele, hogy a társaság által bérelt [beleértve az időbérletet is] adóköteles hajók űrtartalma ne haladja meg az általa üzemeltetett összes adóköteles hajó nettó űrtartalmának 75 %-át. Vállalatcsoport esetében a határérték a vállalatcsoporthoz tartozó és a feltételeknek megfelelő minden egyes társaság valamennyi adóköteles hajója összesített nettó űrtartalmának a 75 %-a. A »hajóbérlet« a hajó olyan bérbeadását jelenti, amikor a bérbeadó azt a személyzettel együtt bocsátja rendelkezésre, szemben a személyzet nélküli hajóbérlettel, amelynek keretében magának a bérlőnek kell a személyzetet biztosítania.” (6)

2.3. A bejelentett módosítások

2.3.1. Az időbérletre vonatkozó korlátozás megszüntetése

(6)

Az írországi hatóságok jelenlegi szándéka arra irányul, hogy eltöröljék az időbérletre vonatkozó fenti korlátozást. Így a szóban forgó értesítésük alapján egy társaság vagy társaságcsoport akkor is élvezheti a hajóűrtartalom-alapú adózás előnyeit, ha egyetlen hajó sincs a tulajdonában. Az ír hatóságok szerint ennek a korlátozásnak az eltörlését több szempont is indokolja:

a)	azoknak az írországi székhelyű hajózási társaságoknak a megóvása, amelyek teljesítik a hajóűrtartalom-alapú adózás minden egyéb jelenlegi feltételét, de az időbérleti tevékenységek túl nagy aránya miatt nem választhatják a hajóűrtartalom-adót;

az ír hajóűrtartalom-adóval érintett tevékenységeket folytató társaságok (a továbbiakban: az ír hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozó társaságok) számára további rugalmasság biztosítása a piaci feltételek előnyeinek kihasználásához, ha e rugalmasság hiányában megsértenék a hajóűrtartalom-adó feltételeit;

c)	a más tagállamok rendszereivel való megfeleltethetőség biztosítása az időbérletbe adott flottára vonatkozó feltételek tekintetében;

d)	a parti hajóüzemeltetési tevékenység további bővítése;

annak elkerülése, hogy a hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozó társaságok üzleti tevékenységeiket a hajóűrtartalom-adó hatálya alá nem tartozó társaságok és végső soron harmadik országbeli vagy a korlátozás megsértése miatt az ír hajóűrtartalom-adó hatálya alól kivont hajóüzemeltetők részére engedjék át.

2.3.2. Időtartam

(7)	A hajóűrtartalom-adóra vonatkozó jogszabályok bejelentett módosítása csak a Bizottság jóváhagyását követően, de leghamarabb a nemzeti jogszabályok 2006. januári módosításának kihirdetésével kezdődő hatállyal alkalmazható.

(8)

A módosítás nem változtatja meg a hajóűrtartalomadó-rendszer időtartamát: a jelenlegi hajóűrtartalomadó-rendszer időtartamát tíz évre korlátozták, és az 2012. december 31-én jár le. A „feltételeket teljesítő társaságoknak”, tehát amelyek ír társasági adó megfizetésére kötelezettek, „adóköteles hajókat” üzemeltetnek, továbbá Írországban adóköteles hajók stratégiai és kereskedelmi irányítását végzik, általában mindössze 36 hónap áll majd rendelkezésére ahhoz, hogy eldöntsék, belépnek-e a hajóűrtartalomadó-rendszerbe.

2.3.3. Kedvezményezettek

(9)

A módosítás valamennyi olyan társaságra alkalmazandó lesz, amelyek számára jelenleg előnyös a hajóűrtartalomadó-rendszer, továbbá minden olyan, a feltételeket teljesítő társaságra vagy vállalatcsoportra:

a)	amely az ír társasági adó megfizetésére kötelezett;

b)	amelynek nyeresége „adóköteles tevékenységeket” folytató adóköteles hajókból származik, és amely a hajóűrtartalomadó-rendszert választja; valamint

c)	amely Írország területéről kiinduló, adóköteles tengeri szállítás stratégiai és kereskedelmi irányítását végzi.

2.3.4. Költségvetés

(10)

Az időbérletre vonatkozó korlátozás 2006. január 1-jétől alkalmazott eltörlésének költsége az ír hatóságok tervei szerint az első évben – a bekövetkezett piaci fellendülésre tekintettel – 5,88 millió EUR körül lesz. Az előrejelzések szerint a költség középtávon (2007 és 2009 között) csökkenni fog, mivel a bevétel tipikusabb piaci szintekre, megközelítőleg 1,38 millió EUR-ra esik vissza.

2.4. A hivatalos vizsgálati eljárás megindításának indokai

(11)

A Bizottság az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárás megindítására vonatkozó határozatában kétségeinek adott hangot, miszerint az ír hatóságok által bejelentett módosítások ellentétesek lehetnek a tengeri szállítás állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatásokkal (7) (a továbbiakban: az iránymutatások). A Bizottság különösen azzal kapcsolatban fejezte ki kétségeit, hogy az ír hajóűrtartalomadó-rendszer keretében engedélyezhető, időbérletbe adott hajók maximális számának Írország általi egyoldalú eltörlése összeegyeztethető-e a közös piaccal. A Bizottság megállapította, hogy az ilyen időbérletre vonatkozó korlátozások teljes eltörlése a Közösség egész területén adóversenyt idézhet elő a többé-kevésbé vonzó hajóűrtartalomadó-rendszerek között. Mivel az iránymutatásokban elismerik, hogy az említett adóverseny nem hagyható figyelmen kívül (8), az ír hatóságok által az időbérletre vonatkozó korlátozás teljes megszüntetésére vonatkozóan javasolt módosítás ellentétes lehet a Szerződésnek a hajóűrtartalom-adók jóváhagyási alapját jelentő 87. cikke (3) bekezdése c) pontjában említett „közös érdekkel”.

(12)	Ezen túlmenően a Bizottság kételyeinek adott hangot a tervezett intézkedés visszamenőleges hatállyal történő esetleges alkalmazását illetően is. Ez a helyzet akkor állhat elő, ha a bejelentett módosítás szerinti támogatás nyújtására 2006. január 1-jei hatállyal kerül sor.

2.5. Írország észrevételei

(13)

Írország 2008. február 29-i levelében a következőket állapította meg:

a)	azok a piaci feltételek, amelyek miatt Írország az időbérletre vonatkozó korlátozás megszüntetését kéri, nemcsak az ír hajótulajdonosokat, hanem a közösségi és a harmadik országbeli hajótulajdonosokat is érintik. Az ömlesztett áruk iránti globális kereslet 2002 óta ugyanis hirtelen megnőtt;

b)	az időbérlet további rugalmasságot biztosít azoknak a hajótulajdonosoknak, amelyek ömlesztett áruk exportjával és importjával foglalkozó cégekkel kötött, ömlesztett árukra vonatkozó szerződéseket teljesítenek;

c)	hasonló fejlemények más tagállamokban (például Dániában) is bekövetkeztek.

3. ÉRTÉKELÉS

3.1. A támogatás megléte

(14)	Ami a támogatás meglétét illeti, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az N 504/02. sz. határozattal (9) 2002-ben elfogadott ír hajóűrtartalomadó-rendszer a bejelentett módosítástól függetlenül állami támogatásnak minősül.

(15)

Az ír hatóságok állami forrásokon keresztül még az időbérletre vonatkozó korlátozás eltörlését követően is biztosítanak előnyt, és ezáltal bizonyos vállalkozásokat kedvezőbb helyzetbe hoznak, mivel az intézkedés kifejezetten a tengeri szállítási ágazatra vonatkozik. Az ilyen előny a verseny torzításával fenyeget, és befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet, mivel az említett tengeri szállítási tevékenységeket alapvetően nemzetközi szinten folytatják. Ezen okokból kifolyólag a 2002. évi ír hajóűrtartalomadó-rendszer bejelentett módosítása nem változtatja meg a rendszernek a Szerződés 87. cikke (1) bekezdése értelmében vett állami támogatássá minősítését.

3.2. Az értékelés jogalapja

(16)	A bejelentett intézkedés közös piaccal való összeegyeztethetőségének értékelésére szolgáló jogalapot az iránymutatások képezik.

3.3. Az intézkedés összeegyeztethetősége

(17)

Az iránymutatások a következőképpen rendelkeznek: „A közös tengeri szállítási politika keretében nyújtott állami támogatásnak az a célkitűzése, hogy előmozdítsa a közösségi flották versenyképességét a globális tengeri szállítási piacon. Következésképpen az adókedvezmény-rendszernek szabály szerint a közösségi lobogóhoz kell kapcsolódnia. Kivételes esetben azonban az ilyen rendszerek akkor is jóváhagyhatók, ha ezek a társasági adó fizetésére kötelezett tagállam területén letelepedett hajótulajdonos teljes flottájára vonatkoznak, feltéve, hogy bizonyítják, hogy valamennyi érintett hajó stratégiai és kereskedelmi irányítását ténylegesen a területen belül végzik, és hogy ez a tevékenység lényegesen hozzájárul a Közösségen belüli gazdasági tevékenységhez és foglalkoztatáshoz.” (10)

(18)

Az iránymutatások egyáltalán nem tesznek említést a hatálynak a hajóűrtartalomadó-rendszerek alapján időbérletbe adott hajókkal kapcsolatos korlátozásáról. A Bizottság korábbi határozataiban már engedélyezett olyan társaságokra vonatkozó rendszereket, amelyek esetében a társaság tulajdonában lévő hajók (vagy a társaság által személyzet nélkül bérelt hajók) űrtartalma, valamint a társaság által idő vagy megtett út alapján bérelt hajók űrtartalma közötti arány akár 3:1 (11), 4:1 (12) vagy 10:1 (13) is lehet.

(19)

Az említett arány előírásának célja, hogy elkerülhetők legyenek olyan helyzetek, amikor a hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozó társaságok adott esetben pusztán tengerhajózási üzletkötőkként működnek, és nem vállalnak felelősséget sem az általuk üzemeltetett hajók személyzetének irányításáért, sem a hajók műszaki irányításáért. Ha a hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozó társaságoknak csak idő vagy megtett út alapján bérelt hajókat kellene üzemeltetniük, elveszítenék know-how-jukat a hajók személyzeti és műszaki irányítása területén, ami ellentétes az iránymutatások 2.2. szakasza első albekezdésének negyedik francia bekezdésében megállapított egyik célkitűzéssel, amely a „tengerészeti know-how fenntartására és javítására” irányul.

(20)

Ezenkívül helyénvaló azt állítani, hogy az említett arány megfelelt az iránymutatások másik célkitűzésének, amennyiben elősegítette a nemzeti hatóságok számára annak ellenőrzését, hogy a hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozó hajókhoz kapcsolódó parti tevékenységek nem lépik át a Közösség/az EGT határait. A hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozó hajók tulajdonosai esetében tulajdonképpen valószínűsíthető, hogy maguk biztosítják a személyzet irányítását azokban az esetekben, amikor ők a hajók tulajdonosai, vagy amikor azokat személyzet nélkül bérlik. Ha e két tevékenységet házon belül biztosítják, az adóhatóságok ilyen módon könnyebben ellenőrizhetik, hogy az adott hajókkal kapcsolatos parti tevékenységek folytatásának helyszíne a Közösségen/az EGT-n belül van-e. Itt az iránymutatások 2.2. szakasza első albekezdésének harmadik francia bekezdésével összhangban az elérendő célkitűzés „a tagállamokban létrehozott tengerészeti klaszterek megszilárdításához” való hozzájárulás.

(21)

A korlátozás teljes eltörlése azonban lehetővé tenné, hogy a csak idő vagy megtett út alapján bérelt hajókkal rendelkező vállalkozások is kihasználhassák a hajóűrtartalomadó-rendszer előnyeit. Ezzel kapcsolatban a Bizottság azon a véleményen van, hogy a bejelentett módosítás nincs összhangban a fenti (19) és (20) preambulumbekezdésben említett célkitűzésekkel. A Bizottság megítélése szerint a bérelt hajók és a saját tulajdonú hajók között legalább 10:1 minimális arányt kell fenntartani.

(22)

Amennyiben a fent említett célkitűzések nem teljesülnek, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bérelt hajóknak az iránymutatások újabb célkitűzésének eléréséhez kell hozzájárulniuk, mégpedig ahhoz, hogy az iránymutatások 2.2. szakasza első albekezdésének második francia bekezdésével összhangban ösztönözni kell a tagállami hajólajstromok szerinti fellobogózást vagy átlobogózást. Következésképpen a Bizottság akkor is elfogadja, hogy az érintett hajó közösségi/EGT-lobogó alatti közlekedése esetén a közös érdek védelme biztosított, ha a hajó személyzeti és műszaki irányítása nem a Közösség/az EGT területén történik.

(23)

A Bizottság következésképpen azon a véleményen van, hogy a fenti célkitűzések a következő feltételek teljesülése esetén valósulnak meg:

a)	a bérelt hajó fel van véve a Közösség vagy az EGT tengerihajó-lajstromába; vagy

b)	a hajó személyzetének irányítása és a hajó műszaki irányítása a Közösség vagy az EGT területén történik.

(24)	E feltételek teljesülése esetén az iránymutatások fent említett célkitűzései megvalósulnak.

(25)	A bejelentett módosítás a legutóbbi ítélkezési gyakorlattal (14) összhangban – visszaható hatályú alkalmazásának elkerülése érdekében – 2007. január 1-jével (az értesítés napjával) kezdődő hatállyal engedélyezhető,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság által eredetileg 2002. december 11-én jóváhagyott, N 504/02. számú hajóűrtartalomadó-rendszer bejelentett módosítása a 2. cikkben megállapított feltételekre is figyelemmel összeegyeztethető a közös piaccal.

A módosítás 2007. január 1-jével kezdődő hatállyal alkalmazható.

2. cikk

A hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozó valamennyi társaság által üzemeltetett bérelt hajók és saját tulajdonú hajók közötti minimális arány legalább 10:1.

A hajóűrtartalom-adó hatálya alá tartozó társaság által üzemeltetett bérelt hajók mindegyike eleget tesz legalább az alábbi feltételek egyikének:

a)	a bérelt hajó fel van véve a Közösség vagy az EGT tengerihajó-lajstromába;

b)	a bérelt hajó személyzeti és műszaki irányítása a Közösség vagy az EGT területén történik.

3. cikk

Írország e határozat értesítéséről szóló két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a határozatnak való megfelelés érdekében hozott intézkedésekről.

4. cikk

Ennek a határozatnak Írország a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2009. február 25-én.

a Bizottság részéről

Antonio TAJANI

alelnök

(1) HL C 117., 2008.5.14., 32. o.

(2) C(2002) 4371 végleges.

(3) SG(2008)D/200091.

(4) HL C 117., 2008.5.14., 32. o.

(5) C(2002) 4371 végleges, 3–6. pont.

(6) C(2002) 4371 végleges, 26. pont.

(7) HL C 13., 2004.1.17., 3. o.

(8) Az iránymutatások 3.1. pontja: A hajótulajdonos társaságok adójogi kezelése.

(9) Lásd e határozat (2) lábjegyzetét.

(10) Az iránymutatások 3.1. pontjának hetedik albekezdése.

(11) Lásd például a C 20/03. sz. bizottsági határozatot, amely a következő internetcímen érhető el: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2003:145:0004:0047:FR:PDF, és az N 572/02. sz. bizottsági határozatot, amely a hivatalos nyelven a következő internetcímen érhető el: http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/transports-2002/n572-02.pdf

(12) Az N 563/01. sz. állami támogatásról szóló, 2002. március 12-i bizottsági határozat, amely a hivatalos nyelven a következő internetcímen érhető el: http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/transports-2001/n563-01.pdf.

(13) Lásd a C 58/08. sz., még nem közzétett bizottsági határozatot.

(14) Lásd a C-384/07. sz. Wienstrom GmbH kontra Bundesminister für Wirtschaft und Arbeit ügyben 2008. december 18-án hozott, még nem közzétett ítéletet és különösen annak 26. pontját: „Amenyiben egy támogatási programot a Bizottságnak szabályszerűen bejelentettek, és azt az említett határozat előtt nem hajtották végre, a határozattól kezdve az végrehajtható, adott esetben az összeegyeztethetőnek nyilvánított intézkedés hatálya alá tartozó, de a bizottsági határozat előtti időszakra vonatkozóan is.”

IRÁNYMUTATÁSOK

Európai Központi Bank

1.9.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/25

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA

(2009. július 31.)

a kormányzati pénzügyi statisztikáról

(átdolgozás)

(EKB/2009/20)

(2009/627/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Bank Alapokmányára (a továbbiakban a KBER Alapokmánya) és különösen annak 5.1. és 5.2., valamint 12.1. és 14.3. cikkére,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiányra vonatkozó eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendeletre (2),

mivel:

(1)

Az Európai Központi Bank statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről és a Központi Bankok Európai Rendszerén belül a kormányzati pénzügyi statisztika területén belüli statisztikai információcsere eljárásairól szóló, 2005. február 17-i EKB/2005/5 iránymutatás (3) több alkalommal módosult. Mivel most szükséges az iránymutatás további módosítása, az iránymutatást át kell dolgozni az egyértelműség és átláthatóság érdekében.

(2)

A Központi Bankok Európai Rendszerének („KBER”) feladatai ellátásához átfogó – azaz valamennyi ügyletre kiterjedő, ideértve azokat is, amelyekben az államháztartás az Európai Unió intézményeinek megbízottjaként jár el – és megbízható kormányzati pénzügyi statisztikákra („KPS”) van szüksége a gazdasági és pénzügyi elemzéshez.

(3)	Az ebben az iránymutatásban meghatározott eljárások nem érintik a tagállami és közösségi szintű felelősségeket és hatásköröket.

(4)

Szükséges a KBER-en belül a KPS cseréjére vonatkozó, hatékony eljárások létrehozása annak biztosítása érdekében, hogy a KBER igényeinek megfelelő KPS időben a KBER rendelkezésére álljanak, valamint hogy azok és a nemzeti központi bankok („NKB-k”) által készített, ugyanazon változók előrejelzései összeegyeztethetőek legyenek, függetlenül attól, hogy a statisztikákat az NKB-k vagy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok állítják-e össze.

(5)

A KPS területére tartozó KBER statisztikai követelmények teljesítéséhez szükséges információk egy részét nem az NKB-k, hanem a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok gyűjtik össze. Emiatt az ezen iránymutatás alapján végzendő egyes feladatok igénylik a KBER és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok közötti együttműködést. Az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/1998/EK tanácsi rendelet (4) 4. cikke arra kötelezi a tagállamokat, hogy maguk szervezzék meg a statisztikai adatszolgáltatást, és teljeskörűen működjenek együtt a KBER-ével a KBER Alapokmányának 5. cikkéből fakadó kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében.

(6)

A 479/2009/EK rendeleten és a nemzeti és regionális számlák európai rendszerén („ESA 95” (5)) alapuló statisztikai források nem elégítik ki a KBER szükségleteit az államadósság és a hiány-adósság átvezetési statisztikák, valamint a tagállamok és az EU költségvetése közötti ügyletekre vonatkozó statisztikák lefedettsége és a határidői tekintetében. Ezért a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok részéről további összeállítási tevékenység szükséges.

(7)	Eljárást kell kidolgozni ezen iránymutatás mellékleteinek hatékony technikai módosítására, feltéve, hogy ezek a módosítások sem a mögöttes koncepcionális keretet nem változtatják meg, sem az adatszolgáltatási terhet nem érintik,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az iránymutatásnak az alkalmazásában:

1. „részt vevő tagállam”: olyan tagállam, amely bevezette az eurót;

2. „nem részt vevő tagállam”: olyan tagállam, amely nem vezette be az eurót.

2. cikk

Az NKB-k statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségei

(1) Az NKB-k az I. mellékletnek megfelelően naptári évenként jelentik a KPS-t az Európai Központi Bank („EKB”) számára. Az adatoknak meg kell felelniük a 479/2009/EK rendelet, illetve az ESA 95 alapelveinek és fogalommeghatározásainak, a II. melléklet további részletezésének megfelelően.

(2) A teljes adatállomány tartalmazza az I. mellékletben a bevételi és kiadási statisztikák, hiány-adósság átvezetési statisztikák és az adósságstatisztikák alatt kulcskategóriaként vagy másodlagos kategóriaként meghatározott valamennyi kategóriát. A részleges adatállományok legalább a bevételi és kiadási, a hiány-adósság átértékelési és az adósságstatisztikák kulcskategóriáit tartalmazzák.

(3) Az NKB-k az adatszolgáltatást az iránymutatás II. mellékletének 1. szakaszában szereplő szektorokra és alszektorokra, valamint annak 2. szakaszában a következőkre megállapított módszertani meghatározásokkal összhangban végzik:

a)	a „bevételi és kiadási statisztikák”, amelyek az I. melléklet 1A., 1B. és 1C. táblázataiban szereplő statisztikákból állnak;

b)	a „hiány-adósság átvezetési statisztikák”, amelyek az I. melléklet 2A. és 2B. táblázataiban szereplő statisztikákból állnak;

c)	az „adósságstatisztikák”, amelyek az I. melléklet 3A. és 3B. táblázataiban szereplő statisztikából állnak.

(4) Az adatok az 1995-től attól az évig terjedő időszakot ölelik fel, amelyre az adatközlés vonatkozik (t–1 év).

(5) A hiányra/többletre, adósságra, bevételre, kiadásra vagy a nominális bruttó hazai termékre („GDP”) vonatkozó adatokat ki kell egészíteni a helyesbítés okaival, ha a hiányban/többletben a módosítással okozott változás mértéke eléri a GDP legalább 0,3 %-át, illetve ha az adósságban, bevételben, kiadásban vagy a nominális GDP-ben a módosítással okozott változás mértéke eléri a GDP legalább 0,5 %-át.

3. cikk

Az EKB statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségei

(1) Az NKB-k által jelentett adatok alapján az EKB vezeti a „KPS-adatbázist”, amely tartalmazza az euroövezet és az EU aggregátumait. Az EKB megküldi a KPS-adatbázist az NKB-k számára.

(2) Az NKB-k megjelölik, hogy a statisztikai információikat kiknek a számára tehetők elérhetővé. Az EKB-nak figyelembe kell vennie ezt a megjelölést az KPS-adatbázis megküldésekor.

4. cikk

Határidők

(1) Az NKB-k a teljes adatállományokat félévente, április 15. és október 15. előtt jelentik.

(2) Amennyiben új információk válnak elérhetővé, az NKB-k saját belátásuk szerint jelentik a részleges adatállományokat az (1) bekezdésben meghatározott két határidő között. Az NKB-k a másodlagos kategóriákra vonatkozó becsléseket is szolgáltathatnak a kizárólag a kulcskategóriákat lefedő, részleges adatállományok jelentésekor.

(3) Az EKB legalább havonta egyszer megküldi a KPS-adatbázist az NKB-k számára, legkésőbb a közzétételre szánt adatok EKB általi véglegesítését követő EKB-munkanapon.

5. cikk

Együttműködés a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal

(1) Amennyiben a 2. cikkben meghatározott adatok egy része vagy egésze az NKB-kon kívüli, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoktól származik, az NKB-k törekednek az e hatóságokkal történő megfelelő együttműködés módjainak kialakítására az adattovábbítás olyan állandó szerkezetének biztosítása érdekében, amely eleget tesz a KBER előírásainak és követelményeinek, kivéve, ha e célkitűzés a nemzeti jogalkotás alapján már megvalósult.

(2) Amennyiben ezen együttműködés folyamán valamely NKB nem tud eleget tenni a 2. és a 4. cikkben megállapított követelményeknek, mivel a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság nem látta el az NKB-t a szükséges információkkal, az EKB és az NKB megtárgyalja az érintett hatósággal az információ rendelkezésére bocsátásának módját.

6. cikk

Adatátviteli és kódolási szabványok

Az NKB-k és az EKB a III. mellékletben meghatározott szabványokat alkalmazzák a 2. és a 3. cikkben meghatározott adatok továbbításához és kódolásához. Ez a követelmény nem zárja ki a statisztikai információk EKB-val való közlésére szolgáló egyes eltérő eszközök egyeztetett tartalékmegoldásként történő alkalmazását.

7. cikk

Minőség

(1) Az EKB és az NKB-k figyelemmel kísérik és fejlesztik az EKB részére szolgáltatott adatok minőségét.

(2) Az EKB Igazgatósága évenként jelentést tesz az EKB Kormányzótanácsának az éves KPS minőségéről.

(3) A jelentés kiterjed legalább az adatok körére, arra, hogy milyen mértékben felelnek meg az idevágó fogalommeghatározásoknak, valamint a helyesbítések hatásának mértékére.

8. cikk

Egyszerűsített módosítási eljárás

Az EKB Igazgatósága, figyelembe véve a statisztikai bizottság véleményét, jogosult ezen iránymutatás mellékleteiben technikai módosítások végrehajtására, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatnak a mögöttes koncepcionális kereten, és nincsenek kihatással az adatszolgáltatási teherre.

9. cikk

Hatálybalépés és az EKB/2005/5 iránymutatás hatályon kívül helyezése

(1) Ez az iránymutatás az elfogadását követő két nap elteltével lép hatályba.

(2) A 2005/5/EKB iránymutatás hatályát veszti.

(3) Az EKB/2005/5 határozatra való hivatkozásokat az erre a határozatra való hivatkozásként kell értelmezni.

10. cikk

Címzettek

Ez az iránymutatás valamennyi eurorendszer-beli központi bank tekintetében alkalmazandó.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2009. július 31-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET

(1) HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

(2) HL L 310., 1996.11.30., 1. o.

(3) HL L 109., 2005.4.29., 81. o.

(4) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(5) A 2223/96/EK rendelet A. melléklete tartalmazza.

I. MELLÉKLET

ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

A kulcskategóriákat vastag betűvel tüntettük fel, a többi kategória pedig másodlagos kategória. A kategóriák ellenkező rendelkezés hiányában az államháztartási szektorra utalnak. Az „adósság, amelyből változó kamatozású” az olyan pénzügyi instrumentumokban fennálló adósság, amelyek kamata nem a tőkeösszeg előre meghatározott százaléka, hanem más kamat vagy hozam, illetve egyéb indikátor.

Bevételi és kiadási statisztikák

1A. táblázat

Kategória	Szám és lineáris kapcsolat
Hiány (–) vagy többlet (+)	1 = 2 – 5
Teljes bevétel	2 = 3 + 4
Teljes folyó bevétel	3 = 11
Teljes tőkebevétel	4 = 33
Teljes kiadás	5 = 6 + 7
Teljes folyó kiadás	6 = 23
Teljes tőkekiadás	7 = 35
Elsődleges hiány (–) vagy többlet (+)	8 = 9 + 10
Hiány (–) vagy többlet (+)	9 = 1
Fizetett kamat	10 = 28
Teljes folyó bevétel	11 = 12 + 15 + 17 + 20 + 22
Közvetlen adók	12
amelyből vállalkozások által fizetett	13
amelyből háztartások által fizetett	14
Közvetett adók	15
amelyből hozzáadottérték-adó (héa)	16
Társadalombiztosítási járulékok	17
amelyből a munkáltatók által fizetett tényleges társadalombiztosítási hozzájárulások	18
amelyből a munkavállalók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulások	19
Egyéb folyó bevételek	20
amelyből felhalmozott kamatok	21
Árbevétel	22
Teljes folyó kiadás	23 = 24 + 28 + 29 + 31
Folyó transzferek	24 = 25 + 26 + 27
Szociális kifizetések	25
Fizetett támogatások	26
Egyéb fizetett folyó transzferek	27
Fizetett kamat	28
Munkavállalók díjazása	29
amelyből bérek és fizetések	30
Folyó termelofelhasználás	31
Bruttó megtakarítás	32 = 11 – 23
Teljes tőkebevétel	33
amelyből tőkeadók	34
Teljes tőkekiadás	35 = 36 + 37 + 38
Beruházás	36
Nem pénzügyi eszközök egyéb nettó beszerzése	37
Fizetett tőketranszferek	38
Hiány (–) vagy többlet (+)	39 = 1 = 40 + 41 + 42 + 43
Az államháztartás hiánya (–) vagy többlete (+)	40
A tartományi kormányzat hiánya (–) vagy többlete (+)	41
A helyi önkormányzat hiánya (–) vagy többlete (+)	42
Társadalombiztosítási alapok hiánya (–) vagy többlete (+)	43
Tájékoztató adatok
Tényleges társadalombiztosítási hozzájárulások	44
Természetbeni társadalombiztosítási transzfereken kívüli szociális juttatások	45

1B. táblázat

Kategória	Szám és lineáris kapcsolat
A tagállamok befizetései az Európai Unió költségvetésébe	1 = 2 + 4 + 5 + 7
Az Európai Unió költségvetésébe fizetett közvetett adók	2
amelyből az Európai Unió költségvetésébe befizetett héa	3
Az EU költségvetése által fizetett folyó nemzetközi együttműködés	4
A kormányzat által az EU költségvetésébe fizetett egyéb folyó transzferek	5
amelyből az EU negyedik saját bevételi forrása	6
A kormányzat által az EU költségvetésébe fizetett tőketranszferek	7
Az EU kiadásai a tagállamban	8 = 9 + 10 + 11 + 12 + 13
Az EU költségvetése által fizetett támogatások	9
Az EU költségvetése által a kormányzatnak fizetett folyó transzferek	10
Az EU költségvetéséből nem kormányzati egységeknek fizetett folyó transzferek	11
Az EU költségvetése által a kormányzatnak fizetett tőketranszferek	12
Az EU költségvetéséből nem kormányzati egységeknek fizetett tőketranszferek	13
Az EU költségvetéséből származó nettó bevételek (nettó fogadó +, nettó fizető –)	14 = 8 – 1
Tájékoztató adat
Saját források beszedési költségei	15

1C. táblázat

Kategória	Szám és lineáris kapcsolat
Végső fogyasztási kiadások	1 = 2 + 3 = 4 + 5 + 6 + 7 + 8 + 9 – 10
Egyéni fogyasztási kiadások	2
Közösségi célú fogyasztási kiadások	3
Munkavállalók díjazása	4 = [1A.29] (1)
Folyó termelőfelhasználás	5 = [1A.31]
Piaci termelők által nyújtott természetbeni társadalombiztosítási transzferek	6
Tőkefelhalmozás	7
Befizetett termelési adók mínusz kapott támogatások	8
Nettó működési eredmény	9
Árbevétel	10 = [1A.22]
Tájékoztató adat
Előző évi árakon számított végső fogyasztási kiadások	11
Hiány (–) vagy többlet (+)	12 = [1A.1]
Fizetett kamat	13 = [1A.10]
Kamatok, a swap-ügyletekből és a határidős kamatláb-megállapodásokból származó kamatáramlásokat is ideértve	14
Túlzott hiány esetén követendő eljárás („EDP”) hiány (–) vagy többlet (+)	15 = 12 + 13 – 14
Nemzetközi mobil távközlési rendszerek (universal mobile telecommunication systems –„UMTS”) bevételek	16
Adósság	17 = [3A.1]
Folyó árakon számított bruttó hazai termék („GDP”)	18
Előző évi árakon számított GDP	19
Előző évi árakon számított állami beruházások	20

Hiány-adósság átértékelési statisztikák

2A. táblázat

Kategória	Szám és lineáris kapcsolat
Hiány (–) vagy többlet (+)	1 = [1A.1]
Pénzügyi és nem pénzügyi számlák közötti kiigazítások	2 = 1 – 3
Pénzügyi eszközökkel és kötelezettségekkel végzett nettó tranzakciók	3 = 4 – 15
Pénzügyi eszközökkel és kötelezettségekkel folytatott tranzakciók (konszolidált)	4 = 5 + 6 + 7 + 8 + 9 + 13
Tranzakciók készpénzzel és betétekkel	5
Tranzakciók nem részvény értékpapírokkal – rövid és hosszú lejáratú értékpapírok	6
Tranzakciók pénzügyi származtatott ügyletekkel	7
Tranzakciók hitelekkel	8
Tranzakciók részvényekkel és egyéb tulajdonosi követelésekkel	9
Privatizációk	10
Tőkeinjekciók	11
Egyéb	12
Tranzakciók egyéb pénzügyi eszközökkel és kötelezettségekkel	13
amelyből felhalmozott, de be nem fizetett adók és társadalombiztosítási járulékok	14
Tranzakciók kötelezettségekkel (konszolidált)	15 = 16 + 17 + 18 + 19 + 20 + 22
Tranzakciók készpénzzel és betétekkel	16
Tranzakciók nem részvény értékpapírokkal – rövid lejáratú értékpapírok	17
Tranzakciók nem részvény értékpapírokkal – hosszú lejáratú értékpapírok	18
Tranzakciók pénzügyi származtatott ügyletekkel	19
Tranzakciók hitelekkel	20
amelyből központi banki hitelek	21
Tranzakciók egyéb kötelezettségekkel	22
Tranzakciók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal (konszolidált) = az államháztartás finanszírozási igénye	23 = 16 + 17 + 18 + 20 23 = 25 + 26 + 27 23 = 2 – 1 + 4 – 19 – 22
Tranzakciók hosszú lejáratú értékpapírokkal	24
Tranzakciók nemzeti fizetőeszközben nyilvántartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal	25
Tranzakciók részt vevő külföldi fizetőeszközben nyilvántartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal (2)	26
Tranzakciók nem részt vevő külföldi fizetőeszközben nyilvántartott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal	27
Egyéb állományváltozások	28 = 29 + 32
Adósság átértékelési változása	29 = 30 + 31
Devizatartási nyereség és veszteség	30
Egyéb átértékelési hatások – névérték	31
Az adósságállomány egyéb volumenváltozásai	32
Adósságváltozás	33 = 23 + 28 33 = 2 – 1 + 4 – 19 – 22 + 28

2B. táblázat

Kategória	Szám és lineáris kapcsolat
Tranzakciók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal – nem konszolidált	1 = 2 + 3 + 4 + 5 + 6
Tranzakciók készpénzzel és betétekkel (kötelezettségek) – nem konszolidált	2
Tranzakciók rövid lejáratú értékpapírokkal (kötelezettségek) – nem konszolidált	3
Tranzakciók hosszú lejáratú értékpapírokkal (kötelezettségek) – nem konszolidált	4
Tranzakciók központi banki hitelekkel	5
Tranzakciók egyéb hitelekkel (kötelezettségek) – nem konszolidált	6
Konszolidáló tranzakciók	7 = 8 + 9 + 10 + 11
Konszolidáló tranzakciók – készpénz és betétek	8 = 2 – [2A.16]
Konszolidáló tranzakciók – rövid lejáratú értékpapírok	9 = 3 – [2A.17]
Konszolidáló tranzakciók – hosszú lejáratú értékpapírok	10 = 4 – [2A.18]
Konszolidáló tranzakciók – hitelek	11 = 6 – ([2A.20] – [2A.21])

Adósságstatisztikák

3A. táblázat

Kategória	Szám és lineáris kapcsolat
Adósság	1 = 2 + 3 + 4 + 5 + 6 = 7 + 12 = 13 + 14 + 15 = 16 + 17 = 19 + 20 + 22 = 24 + 25 + 26 + 27
Adósság – készpénz és betétek (kötelezettségek)	2
Adósság – rövid lejáratú értékpapírok (kötelezettségek)	3
Adósság – hosszú lejáratú értékpapírok (kötelezettségek)	4
Adósság – központi banki hitelek (kötelezettségek)	5
Adósság – egyéb hitelek (kötelezettségek)	6
A tagállam rezidensei által tartott adósság	7 = 8 + 9 + 10 + 11
A központi bank által tartott adósság	8
Egyéb monetáris pénzügyi intézmények által tartott adósság	9
Egyéb pénzügyi intézmények által tartott adósság	10
A tagállam egyéb rezidensei által tartott adósság	11
A nem a tagállam rezidensei által tartott adósság	12
Nemzeti valutában denominált adósság	13
Részt vevő külföldi valutában denominált adósság	14
Nem részt vevő külföldi valutában denominált adósság	15
Rövid lejáratú adósság	16
Hosszú lejáratú adósság	17
amelyből változó kamatozású	18
Legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű adósság	19
Egy évnél hosszabb és legfeljebb ötéves hátralévő futamidejű adósság	20
amelyből változó kamatozású	21
Öt évet meghaladó hátralevő futamidejű adósság	22
amelyből változó kamatozású	23
Központi kormányzat adósságkomponens	24 = [3B.7] – [3B.15]
Tartományi kormányzat adósságkomponens	25 = [3B.9] – [3B.16]
Helyi önkormányzat adósságkomponens	26 = [3B.11] – [3B.17]
Társadalombiztosítás adósságkomponens	27= [3B.13] – [3B.18]
Tájékoztató adatok
Adósság átlagos hátralevő futamideje	28
Adósság – kamatszelvény nélküli kötvények	29

3B. táblázat

Kategória	Szám és lineáris kapcsolat
Adósság (nem konszolidált)	1 = 7 + 9 + 11 + 13
Konszolidáló elemek	2 = 3 + 4 + 5 + 6 = 8 + 10 + 12 + 14 = 15 + 16 + 17 + 18
Konszolidáló elemek – készpénz és betétek	3
Konszolidáló elemek – rövid lejáratú értékpapírok	4
Konszolidáló elemek – hosszú lejáratú értékpapírok	5
Konszolidáló elemek – hitelek	6
Központi kormányzat által kibocsátott adósság	7
amelyből egyéb kormányzati alszektor által tartott	8
Tartományi kormányzat által kibocsátott adósság	9
amelyből egyéb kormányzati alszektor által tartott	10
Helyi önkormányzat által kibocsátott adósság	11
amelyből egyéb kormányzati alszektor által tartott	12
Társadalombiztosítási alapok által kibocsátott adósság	13
amelyből egyéb kormányzati alszektor által tartott	14
Tájékoztató adatok
Egyéb kormányzati alszektorokba tartozó szervek által kibocsátott, a központi kormányzat által tartott adósságállomány	15
Egyéb kormányzati alszektorokba tartozó szervek által kibocsátott, a tartományi kormányzat által tartott adósságállomány	16
Egyéb kormányzati alszektorokba tartozó szervek által kibocsátott, a helyi önkormányzatok által tartott adósságállomány	17
Egyéb kormányzati alszektorokba tartozó szervek által kibocsátott, a társadalombiztosítási alapok által tartott adósságállomány	18

(1) [x.y] az x. táblázat y. kategóriaszámára utal.

(2) Az adatot a tagállam részt vevő tagállammá válása előtti évekre kell jelenteni.

II. MELLÉKLET

MÓDSZERTANI FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. Szektorok és alszektorok meghatározása

Szektorok és alszektorok az ESA 95-ben

		Állami	Nemzeti magán	Külföldi irányítású
Teljes gazdaság	S.1
Nem pénzügyi vállalatok	S.11	S.11001	S.11002	S.11003
Pénzügyi vállalatok	S.12
Központi bank	S.121
Egyéb monetáris-pénzügyi intézmények	S.122	S.12201	S.12202	S.12203
Egyéb pénzügyi közvetítők, a biztosítótársaságok és nyugdíjalapok kivételével	S.123	S.12301	S.12302	S.12303
Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők	S.124	S.12401	S.12402	S.12403
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok	S.125	S.12501	S.12502	S.12503
Államháztartás	S.13
Központi kormányzat	S.1311
Tartományi kormányzat	S.1312
Helyi önkormányzatok	S.1313
Társadalombiztosítási alapok	S.1314
Háztartások	S.14
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények	S.15
Külföld	S.2
Az EU	S.21
EU tagállamok	S.211
Az EU intézményei	S.212
Harmadik országok és nemzetközi szervezetek	S.22

2. A kategóriák meghatározása (1)

1A.

táblázat

1.	Hiány (–) vagy többlet (+) [1A.1] egyenlő: az S.13 nettó hitelnyújtása (+)/nettó hitelfelvétele (–) (B.9).

2.	Teljes bevétel [1A.2] egyenlő: teljes folyó bevétel [1A.3], plusz teljes tőkebevétel [1A.4].

3.	Teljes folyó bevétel [1A.3] egyenlő: teljes folyó bevétel [1A.11].

4.	Teljes tőkebevétel [1A.4] egyenlő: teljes tőkebevétel [1A.33].

5.	Teljes kiadás [1A.5] egyenlő: teljes folyó kiadások [1A.6], plusz teljes tőkekiadás [1A.7].

6.	Teljes folyó bevétel [1A.6] egyenlő: teljes folyó bevétel [1A.23].

7.	Teljes tőkebevétel [1A.7] egyenlő: teljes tőkebevétel [1A.35].

8.	Elsődleges hiány (–) vagy többlet (+) [1A.8] egyenlő: hiány (–) vagy többlet (+) [1A.9], plusz fizetett kamat [1A.10].

9.	Hiány (–) vagy többlet (+) [1A.9] egyenlő: hiány (–) vagy többlet (+) [1A.1].

10.	Fizetett kamatok [1A.10] egyenlő: fizetett kamatok [1A.28].

11.	Teljes folyó bevétel [1A.11] egyenlő: közvetlen adók [1A.12], plusz közvetett adók [1A.15], plusz társadalombiztosítási hozzájárulások [1A.17], plusz egyéb folyó bevétel [1A.20], plusz árbevétel [1A.22].

12.	Közvetlen adók [1A.12] egyenlő: az S.13 forrásai között nyilvántartott folyó jövedelem-, vagyon- stb. adók (D.5).

13.	Közvetlen adók, amelyből vállalkozások által fizetett adó [1A.13] egyenlő: az S.13 forrásai és az S.11 és S.12 felhasználásai között nyilvántartott folyó jövedelem-, vagyon- stb. adók (D.5).

14.	Közvetlen adók, amelyből háztartások által fizetett adó [1A.14] egyenlő: az S.13 forrásai és az S.14 felhasználásai között nyilvántartott folyó jövedelem-, vagyon- stb. adók (D.5).

15.	Közvetett adók [1A.15] egyenlő: termelési és importadók (D.2), az S.13 forrásai között nyilvántartva.

16.	Közvetett adók, amelyből hozzáadottérték-adó (héa) [1A.16] egyenlő: az S.13 forrásai között nyilvántartott hozzáadottérték-típusú adók (D.211).

17.	Társadalombiztosítási hozzájárulások [1A.17] egyenlő: az S.13 forrásai között nyilvántartott társadalombiztosítási hozzájárulások (D.61).

18.	Társadalombiztosítási hozzájárulások, amelyből a munkáltatók által fizetett tényleges társadalombiztosítási hozzájárulások [1A.18] egyenlő: a munkáltatók S.13 forrásai között nyilvántartott tényleges társadalombiztosítási hozzájárulásai (D.6111).

19.	Társadalombiztosítási hozzájárulások, amelyből a munkavállalók által fizetett tényleges társadalombiztosítási hozzájárulások [1A.19] egyenlő: a munkavállalók S.13 forrásai között nyilvántartott társadalombiztosítási hozzájárulásai (D.6112).

20.

Egyéb folyó bevétel [1A.20] egyenlő: tulajdonosi jövedelem (D.4), plusz nem életbiztosításból eredő követelések (D.72), plusz nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos tranzakciók (D.74), plusz az S.13 forrásai között nyilvántartott egyéb folyó transzferek (D.75), az S.13 forrásai között nyilvántartott kamat (D.41) kivételével, amely az S.13 felhasználásaként is szerepel, plusz egyéb kapott termelési támogatások (D.39), amelyek az S.13 felhasználásai.

21.	Egyéb folyó bevétel, amelyből kapott kamatok [1A.21] egyenlő: az S.13 forrásai és az S.13 kivételével valamennyi szektor felhasználásai között nyilvántartott kamat (D.41).

22.	Árbevétel [1A.22] egyenlő: piaci kibocsátás (P.11), plusz saját végső felhasználási célú kibocsátás (P.12), plusz az S.13 forrásai között nyilvántartott egyéb nem piaci kibocsátású kifizetések (P.131).

23.	Teljes folyó kiadások [1A.23] egyenlő: folyó transzferek [1A.24], plusz fizetett kamat [1A.28], plusz munkavállalói jövedelem [1A.29], plusz folyó termelőfelhasználás [1A.31].

24.	Folyó transzferek [1A.24] egyenlő: szociális kifizetések [1A.25], plusz fizetendő támogatások [1A.26], plusz egyéb fizetett folyó transzferek [1A.27].

25.

Szociális kifizetések [1A.25] egyenlő: természetbeni társadalombiztosítási transzfereken kívüli szociális juttatások (D.62), plusz a piaci szolgáltatókon keresztül a háztartásoknak nyújtott termékek költségével kapcsolatos természetbeni társadalombiztosítási transzfer (D.6311 + D.63121 + D.63131), az S.13 felhasználásai között nyilvántartva, plusz az S.13 felhasználásai és az S.15 forrásai között nyilvántartott egyéb folyó transzferek (D.75).

26.	Az EU költségvetése által fizetett támogatások [1A.26] egyenlő: az S.13 forrásai között nyilvántartott támogatások (D.3).

27.

Egyéb fizetendő folyó transzferek [1A.27] egyenlő: folyó jövedelem-, vagyon- stb. adók (D.5), plusz az egyéb termelési támogatások (D.29), plusz tulajdonosi jövedelem (D.4), a kamatok kivételével (D.41), plusz nettó nem életbiztosítási díjak (D.71), plusz az S.13 felhasználásai között nyilvántartott, nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos tranzakciók (D.74), plusz az S.13 felhasználásai között és az S.15. kivételével valamennyi más szektor forrásai között nyilvántartott egyéb folyó transzferek (D.75).

28.	Fizetett kamat [1A.28] egyenlő: az S.13 felhasználásai és az S.13 kívüli valamennyi szektor forrásai között nyilvántartott kamat (D.41).

29.	Munkavállalói jövedelem [1A.29] egyenlő: az S.13 felhasználásai között nyilvántartott munkavállalói jövedelem (D.1).

30.	Munkavállalói jövedelem, amelyből bérek és keresetek [1A.30] egyenlő: S.13 felhasználásai között nyilvántartott bérek és keresetek (D.11).

31.	Folyó termelőfelhasználás [1A.31] egyenlő: az S.13 felhasználásai között nyilvántartott folyó termelőfelhasználás (P.2).

32.	Bruttó megtakarítás [1A.32] egyenlő: teljes folyó bevétel [1A.11], mínusz teljes folyó kiadások [1A.23].

33.	Teljes tőkebevétel [1A.33] egyenlő: az S.13. kötelezettségeinek vagy nettó értékének változásai között nyilvántartott és az S.13. kivételével valamennyi szektor által fizetett tőketranszferként nyilvántartott kapott tőketranszferek (D.9).

34.	Teljes tőkebevétel, amelyből tőkeadók [1A.34] egyenlő: az S.13 kötelezettségeinek és nettó értékének változásai között nyilvántartott tőkeadók (D.91).

35.	Teljes tőkekiadás [1A.35] egyenlő: beruházás [1A.36], plusz nem pénzügyi eszközök egyéb nettó beszerzése [1A.37], plusz fizetett tőketranszferek [1A.38].

36.	Beruházás [1A.36] egyenlő: az S.13 eszközeinek változásai között nyilvántartott bruttó állóeszköz-felhalmozás (P.51).

37.	Nem pénzügyi eszközök egyéb nettó beszerzése [1A.37] egyenlő: készletváltozások (P.52), plusz értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlege (P.53), plusz a nem termelt nem pénzügyi eszközök beszerzésének és eladásának egyenlege (K.2) az S.13 eszközeinek változásai között nyilvántartva.

38.	Tőkebevétel [1A.38] egyenlő: az S.13. kötelezettségeinek vagy nettó értékének változásai között nyilvántartott, az S.13. kivételével valamennyi szektor által kapott tőketranszferként nyilvántartott, fizetett tőketranszferek (D.9).

39.

Hiány (–) vagy többlet (+) [1A.39] egyenlő: hiány (–) vagy többlet (+) [1A.1], és egyenlő: a központi kormányzat hiánya (–) vagy többlete (+) [1A.40], plusz a tartományi kormányzat hiánya (–) vagy többlete (+) [1A.41], plusz a helyi önkormányzatok hiánya (–) vagy többlete (+) [1A.42], plusz a társadalombiztosítási alapok hiánya (–) vagy többlete (+) [1A.43].

40.	Központi kormányzat hiánya (–) vagy többlete (+) [1A.40] egyenlő: az S.1311 nettó hitelnyújtása (+)/nettó hitelfelvétele (–) (B.9).

41.	Tartományi kormányzat hiánya (–) vagy többlete (+) [1A.41] egyenlő: az S.1312 nettó hitelnyújtása (+)/nettó hitelfelvétele (–) (B.9).

42.	Helyi önkormányzatok hiánya (–) vagy többlete (+) [1A.42] egyenlő: az S.1313 nettó hitelnyújtása (+)/nettó hitelfelvétele (–) (B.9).

43.	Társadalombiztosítási alapok hiánya (–) vagy többlete (+) [1A.43] egyenlő: az S.1314 nettó hitelnyújtása (+)/nettó hitelfelvétele (–) (B.9).

44.	Tényleges társadalombiztosítási hozzájárulások [1A.44] egyenlő: az S.13 forrásai között nyilvántartott tényleges társadalombiztosítási hozzájárulások (D.611).

45.	Természetbeni társadalombiztosítási transzfereken kívüli szociális juttatások [1A.45] egyenlő: az S.13 felhasználásai között nyilvántartott természetbeni társadalombiztosítási transzfereken kívüli szociális juttatások (D.62).

1B.

táblázat

Tagállami befizetések az EU költségvetésébe [1B.1] egyenlő: az EU költségvetésébe fizetett közvetett adók, plusz a kormányzat által az EU költségvetésébe fizetett nemzetközi együtt-működéssel kapcsolatos tranzakciók (D.74) [1B.4], plusz a kormányzat által az EU költségvetésébe fizetett egyéb folyó transzferek (D.75) [1B.5], plusz a kormányzat által az EU költségvetésébe fizetett tőketranszferek (D.9) [1B.7].

2.	Az EU költségvetésébe fizetett közvetett adók [1B.2] egyenlő: az S.212 forrásai között nyilvántartott termelési és importadók (D.2).

3.	Az EU költségvetésébe fizetett közvetett adók, amelyből az EU költségvetésébe fizetett hozzáadottérték-adó (héa) [1B.3] egyenlő: az S.212 forrásai között nyilvántott hozzáadottérték-típusú adók (D.211).

4.	A kormányzat által az EU költségvetésébe fizetett nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos tranzakciók [1B.4] egyenlő: nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos tranzakciók (D.74), az S.212 forrásai és az S.13 felhasználásai között nyilvántartva.

5.	A kormányzat által az EU költségvetésébe fizetett egyéb folyó transzferek [1B.5] egyenlő: az S.212 forrásai és az S.13 felhasználásai között nyilvántartott egyéb folyó transzferek (D.75).

A kormányzat által az EU költségvetésébe fizetett egyéb folyó transzferek, amelyből az EK negyedik saját forrása [1B.6] egyenlő: az S.212 forrásai és az S.13 felhasználásai között egyéb folyó transzferekként nyilvántartott (D.75), bruttó nemzeti termék (GNP) alapú negyedik saját forrás (ESA 95 4.138 bekezdése).

7.	A kormányzat által az EU költségvetésébe fizetett tőketranszferek [1B.7] egyenlő: az S.13 kötelezettségeinek és nettó értékének változásai között, illetve az S.212 által kapott tőketranszferként nyilvántartott fizetett tőketranszferek (D.9).

Az EU kiadásai a tagállamban [1B.8] egyenlő: az EU költségvetése által fizetett támogatások (D.3) [1B.9], plusz az EU költségvetése által a kormányzatnak fizetett egyéb folyó transzferek (D.7) [1B.10], plusz az EU költségvetése által a nem kormányzati szerveknek fizetett egyéb folyó transzferek (D.7) [1B.11], plusz az EU költségvetése által a kormányzatnak fizetett tőketranszferek (D.9) [1B.12], plusz az EU költségvetése által a nem kormányzati szerveknek fizetett tőketranszferek (D.9) [1B.13].

9.	Az EU költségvetése által fizetett támogatások [1B.9] egyenlő: az S.212 forrásai között nyilvántartott támogatások (D.3).

10.	Az EU költségvetése által a kormányzatnak fizetett folyó transzferek [1B.10] egyenlő: az S.13 forrásai és az S.212 felhasználásai között nyilvántartott, folyó nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos tranzakciók (D.74), plusz egyéb folyó transzferek (D.75).

11.	Az EU költségvetése által a nem kormányzati szerveknek fizetett folyó transzferek [1B.11] egyenlő: az S.212 felhasználásai és az S.13 kivételével valamennyi szektor forrásai között nyilvántartott egyéb folyó transzferek (D.75).

12.	Az EU költségvetése által a kormányzatnak fizetett tőketranszferek [1B.12] egyenlő: az S.13 kötelezettségeinek és nettó értékének változásai között, illetve az S.212 eszközeinek változásai között nyilvántartott, kapott tőketranszferek (D.9).

13.	Az EU költségvetése által a nem kormányzati szerveknek fizetett tőketranszferek [1B.13] egyenlő: az S.212 eszközeinek változásai és S.13 kivételével valamennyi szektor kötelezettségeinek és nettó értékének változásai között nyilvántartott, fizetett tőketranszferek (D.9).

14.	Az EU költségvetéséből való nettó részesedés [1B.14] egyenlő: a kormányzatnak, plusz a nem kormányzati szerveknek az EU költségvetéséből való nettó részesedése.

15.	Saját források beszedési költségei [1B.15] az S.13 forrásai között nyilvántartott piaci kibocsátás (P.11) azon része, amely a saját forrásoknak az EU költségvetése által fizetett beszedési költsége.

1C.

táblázat

1.	Végső fogyasztási kiadás [1C.1] egyenlő: az S.13 felhasználásai között nyilvántartott végső fogyasztási kiadás (P.3).

2.	Egyéni fogyasztási kiadás [1C.2] egyenlő: az S.13 felhasználásai között nyilvántartott egyéni fogyasztási kiadás (P.31).

3.	Kollektív fogyasztási kiadás [1C.3] egyenlő: az S.13 felhasználásai között nyilvántartott kollektív fogyasztási kiadás (P.32).

4.	Munkavállalói jövedelem [1C.4] egyenlő: [1A.29].

5.	Folyó termelőfelhasználás [1C.5] egyenlő: [1A.31].

Piaci termelőktől vásárolt természetbeni társadalombiztosítási transzferek [1C.6] egyenlő: az S.13 felhasználásai között nyilvántartott, a piaci szolgáltatókon keresztül a háztartásoknak nyújtott termékek költségével kapcsolatos természetbeni társadalombiztosítási transzferek (D.6311 + D.63121 + D.63131).

7.	Állóeszközök értékcsökkenése [1C.7] egyenlő: az állóeszközök S.13 kötelezettségeinek és nettó értékének változásai között nyilvántartott értékcsökkenése (K.1).

8.	Befizetett termelési adók mínusz kapott támogatások [1C.8] egyenlő: az S.13 felhasználásai között nyilvántartott egyéb befizetett termelési adók (D.29), mínusz az S.13 felhasználásai között nyilvántartott egyéb kapott termelési támogatások (D.39).

9.	Nettó működési eredmény [1C.9] egyenlő: az S.13 nettó működési eredménye (B.2n).

10.	Árbevétel [1C.10] egyenlő: [1A.22].

11.	Előző évi árakon számított végső fogyasztási kiadások [1C.11] egyenlő: az S.13 felhasználásai között előző évi árakon nyilvántartott végső fogyasztási kiadás (P.3) láncindexált volumene.

12.	Hiány (–) vagy többlet (+) [1C.12] egyenlő: hiány (–) vagy többlet (+) [1A.1].

13.	Fizetett kamatok [1C.13] egyenlő: fizetett kamatok [1A.10].

14.	Kamatok – a swap-ügyletekből és a határidős kamatláb-megállapodásokból származó kamatáramlásokat is ideértve – [1C.14] egyenlő: az S.13 felhasználásai között és az S.13 kivételével valamennyi szektor forrásai között nyilvántartott, túlzott hiány esetén követendő eljárás („EDP”) kamat (EDP.41).

15.	EDP-hiány (–) vagy -többlet (+) [1C.15] egyenlő: az S.13 EDP nettó hitelnyújtása (+)/nettó hitelfelvétele (–) (EDP.9).

16.

Nemzetközi mobil távközlési rendszerek (universal mobile telecommunication systems – UMTS) engedélyek értékesítéséből befolyt összeg [1C.16] egyenlő: a harmadik generációs mobiltelefon-engedélyek értékesítéséből befolyt összeg, amelyet az Eurostat mobiltelefon-engedélyek elosztásáról szóló határozata szerint a nem pénzügyi eszközök között tartanak nyilván.

17.	Adósság [1C.17] egyenlő: a 479/2009/EK rendeletben meghatározott adósság.

18.	Bruttó hazai termék (GDP) jelen értéken [1C.18] egyenlő: piaci árakon számított GDP (B.1 * g).

19.	Előző évi árakon számított GDP [1C.19] egyenlő: az előző évi árakon számított GDP (B1 * g) láncindexált volumene.

20.	Előző évi árakon számított állami beruházások [1C.20] egyenlő: az S.13 eszközeinek változásai között nyilvántartott változatlan áras, bruttó állóeszköz-felhalmozás (P.51).

2A.

táblázat

1.	Hiány (–) vagy többlet (+) [2A.1] egyenlő: [1A.1].

2.	Eltérés a pénzügyi és nem pénzügyi számlák között [2A.2] egyenlő: hiány (–) vagy többlet (+) [2A.1], mínusz pénzügyi eszközökkel és kötelezettségekkel végzett nettó tranzakciók [2A.3].

3.	Nettó tranzakciók pénzügyi eszközökkel és kötelezettségekkel [2A.3] egyenlő: pénzügyi eszközök nettó beszerzésével kapcsolatos tranzakciók [2A.4], mínusz kötelezettségekkel végzett nettó tranzakciók [2A.15].

Pénzügyi eszközökkel végzett tranzakciók (konszolidált) [2A.4] egyenlő: tranzakciók készpénzzel és betétekkel (F.2) [2A.5], plusz tranzakciók nem részvény értékpapírokkal (F.33) [2A.6], plusz tranzakciók pénzügyi származtatott ügyletekkel (F.34) [2A.7], plusz tranzakciók hitelekkel (F.4) [2A.8], plusz tranzakciók részvényekkel és egyéb tulajdonosi követelésekkel (F.5) [2A.9], plusz tranzakciók egyéb pénzügyi eszközökkel [2A.13], az S.13 eszközeinek változásai és az S.13 kivételével valamennyi szektor kötelezettségeinek és nettó értékének változásai között nyilvántartva.

5.	Tranzakciók készpénzzel és betétekkel (eszközök) [2A.5] egyenlő: az S.13 eszközeinek változásai és az S.13 kivételével valamennyi szektor kötelezettségeinek és nettó értékének változásai között nyilvántartott készpénz és betétek nettó beszerzése (F.2).

Tranzakciók nem részvény értékpapírokkal – rövid és hosszú lejáratú értékpapírok (eszközök) [2A.6] egyenlő: az S.13 eszközeinek változásai és az S.13 kivételével valamennyi szektor kötelezettségeinek és nettó értékének változásai között nyilvántartott nem részvény értékpapírok nettó beszerzése a pénzügyi származtatott ügyletek kivételével (F.33).

7.	Tranzakciók pénzügyi származtatott ügyletekkel (eszközök) [2A.7] egyenlő: az S.13 eszközeinek változásai és az S.13 kivételével valamennyi szektor kötelezettségeinek és nettó értékének változásai között nyilvántartott pénzügyi származtatott ügyletekkel kapcsolatos nettó kifizetések (F.34).

8.	Tranzakciók hitelekkel (eszközök) [2A.8] egyenlő: az S.13 eszközeinek változásai és az S.13 kivételével valamennyi szektor kötelezettségeinek és nettó értékének változásai között nyilvántartott, a kormányzat által ajánlott új hitelek (F.4), a kormányzatnak visszafizetett összeg levonásával.

9.	Tranzakciók részvényekkel és egyéb tulajdonosi követelésekkel (eszközök) [2A.9] egyenlő: az S.13 eszközeinek változásai között nyilvántartott részvények és egyéb tulajdonosi követelések nettó beszerzése (F.5).

10.

Privatizációk (nettó) [2A.10] egyenlőek: tranzakciók az S.13 eszközeinek változásai és az S.11 vagy S.12 kötelezettségeinek vagy nettó értékének változásai között nyilvántartott részvényekkel és egyéb tulajdonosi követelésekkel (F.5), amelyeket az adós feletti irányítás feladásakor vagy megszerzésekor végez az S.13 (ESA 95 2.26 bekezdés) (2); az ilyen tranzakcióket az S.13 közvetlenül elvégezheti az adós, vagy ezek elvégezhetőek egy másik hitelező szervvel.

11.

Tőkeinjekciók (nettó) [2A.11] egyenlő: tranzakciók az S.13 eszközeinek változásai és az S.11 vagy S.12 kötelezettségeinek vagy nettó értékének változásai között nyilvántartott részvényekkel és egyéb tulajdonosi követelésekkel (F.5), amelyeket az S.13 nem az adós feletti irányítás feladásakor vagy megszerzésekor végez, és azt az S.13 közvetlenül az adós szervvel végzi.

12.

Egyéb [2A.12] egyenlő: tranzakciók az S.13 eszközeinek változásai és az S.11, S.12 vagy S.14 kötelezettségeinek vagy nettó értékének változásai között nyilvántartott részvényekkel és egyéb tulajdonosi követelésekkel (F.5), amelyeket az S.13 nem az adós feletti irányítás feladásakor vagy megszerzésekor végez, és azt az S.13 nem közvetlenül az adóssal, hanem egy másik hitelezővel végzi.

13.

Tranzakciók egyéb pénzügyi eszközökkel [2A.13] egyenlő: monetáris arany és a különleges lehívási jogok S.13 eszközeinek változásai között nyilvántartott nettó beszerzése (F.1), plusz a biztosítástechnikai tartalékok nettó beszerzése (F.6), plusz az S.13 kivételével valamennyi szektor kötelezettségeinek és nettó értékének változásai között nyilvántartott egyéb követelések számlák (F.7).

14.

Tranzakciók egyéb pénzügyi eszközökkel, amelyből felhalmozott, de be nem fizetett adóbevételek és társadalombiztosítási hozzájárulások [2A.14] egyenlő: az egyéb követelések számlák azon része (F.7 eszközök), amelyek a D.2, D.5, D.6 és D.91 kategóriákban nyilvántartott adókkal és társadalombiztosítási hozzájárulásokkal kapcsolatosak, mínusz az adók ténylegesen beszedett összege, az S.13 eszközeinek változásai és az S.13 kivételével valamennyi szektor kötelezettségeinek és nettó értékének változásai között nyilvántartva.

15.

Tranzakciók kötelezettségekkel (konszolidált) [2A.15] egyenlő: tranzakciók készpénzzel és betétekkel (F.2) [2A.16], plusz tranzakciók rövid lejáratú nem részvény értékpapírokkal a pénzügyi származtatott ügyletek kivételével (F.331) [2A.17], plusz tranzakciók hosszú lejáratú nem részvény értékpapírokkal a pénzügyi származtatott ügyletek kivételével (F.332) [2A.18], plusz tranzakciók pénzügyi származtatott ügyletekkel (F.34) [2A.19], plusz tranzakciók hitelekkel (F.4) [2A.20], plusz tranzakciók egyéb kötelezettségekkel [2A.22], az S.13 kötelezettségeinek és nettó értékének változásai és az S.13 kivételével valamennyi szektor eszközeinek változásai között nyilvántartva.

16.	Tranzakciók készpénzzel és betétekkel (kötelezettségek) [2A.16] egyenlő: az S.13 eszközeinek változásai és az S.13 kivételével valamennyi szektor kötelezettségeinek és nettó értékének változásai között nyilvántartott készpénz és betétek nettó beszerzése (F.2).

17.

Tranzakciók nem részvény értékpapírokkal – rövid lejáratú értékpapírok (kötelezettségek) [2A.17] egyenlő: olyan rövid lejáratú nem részvény értékpapírok S.13 kötelezettségeinek és nettó értékének változásai és az S.13 kivételével valamennyi szektor eszközeinek változásai között nyilvántartott nettó beszerzése a pénzügyi származtatott ügyletek kivételével (F.331), amelyek eredeti futamideje legfeljebb egyéves.

18.

Tranzakciók nem részvény értékpapírokkal – hosszú lejáratú értékpapírok (kötelezettségek) [2A.18] egyenlő: a hosszú lejáratú nem részvény értékpapírok S.13 eszközeinek változásai és az S.13 kivételével valamennyi szektor kötelezettségeinek és nettó értékének változásai között nyilvántartott nettó beszerzése a pénzügyi származtatott ügyletek kivételével (F.332), amelyeknek eredeti futamideje egy évnél hosszabb.

19.	Tranzakciók pénzügyi származtatott ügyletekkel (kötelezettségek) [2A.19] egyenlő: a pénzügyi származtatott ügyletekkel kapcsolatos, az S.13 kötelezettségeinek és nettó értékének változásai és az S.13 kivételével valamennyi szektor eszközeinek változásai között nyilvántartott nettó bevételek (F.34).

20.	Tranzakciók hitelekkel (kötelezettségek) [2A.20] egyenlő: az S.13 kötelezettségeinek és nettó értékének változásai és az S.13 kivételével valamennyi szektor eszközeinek változásai között nyilvántartott felvett új hitelek (F.4), a meglévő hitelek visszafizetett összegének levonásával.

21.	Tranzakciók hitelekkel, amelyből központi banki hitelek [2A.21] egyenlő: tranzakciók az S.13 kötelezettségeinek és nettó értékének változásai és az S.121 kivételével valamennyi szektor eszközeinek változásai között nyilvántartott hitelekkel (F.4).

22.

Tranzakciók egyéb kötelezettségekkel [2A.22] egyenlő: a biztosítástechnikai tartalékok (F.6), plusz egyéb kötelezettségek számlák (F.7) felmerülő nettó kötelezettségei, az S.13 kötelezettségeinek és nettó értékének változásai és az S.13 kivételével valamennyi szektor eszközeinek változásai között nyilvántartva.

23.

Tranzakciók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal (konszolidált) [2A.23] egyenlő: készpénzben és betétekben felmerülő nettó kötelezettségek (F.2) [2A.16], plusz a nem részvény értékpapírok a származtatott ügyletek kivételével [2A.17 és 2A.18] (F.33), plusz hitelek (F.4) [2A.20]. Azonos az államháztartás finanszírozási igényével (GGBR).

24.	Tranzakciók hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal [2A.24] egyenlő: olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatban felmerülő nettó kötelezettségek [2A.23], amelyeknek eredeti futamideje egy évnél hosszabb.

25.	Tranzakciók nemzeti fizetőeszközben nyilvántartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal [2A.25] egyenlő: a tagállam törvényes fizetőeszközében nyilvántartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatban felmerülő nettó kötelezettségek [2A.23].

26.

Tranzakciók részt vevő külföldi fizetőeszközben nyilvántartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal [2A.26] egyenlő: az ECU-ban nyilvántartott adósságinstrumentumokkal kapcsolatban felmerülő nettó kötelezettségek [2A.23], plusz – azt megelőzően, hogy a tagállam bevezette az eurót – euróban nyilvántartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, plusz a valamely részt vevő tagállam törvényes fizetőeszközében a részt vevő tagállammá válást megelőzően nyilvántartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Nem tartozik ide a nemzeti fizetőeszköz [2A.25].

27.	Tranzakciók nem részt vevő külföldi fizetőeszközben nyilvántartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal [2A.27] egyenlő: nettó kötelezettségek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal [2A.23], a [2A.25] vagy a [2A.26] kategória kivételével.

28.	Egyéb állományváltozások [2A.28] egyenlő: adósság átértékelési változásai [2A.29], plusz az adósságállomány egyéb volumenváltozásai [2A.32].

29.	Adósság átértékelési változásai [2A.29] egyenlő: devizatartási nyereség és veszteség [2A.30], plusz egyéb átértékelési hatások – névérték [2A.31].

30.	Devizatartási nyereség és veszteség [2A.30] egyenlő: az adósságállomány [3A.1] névleges nyeresége/vesztesége (K.11), melynek értéke változik a devizaárfolyam-változás következtében a nemzeti fizetőeszközre történő átváltásakor.

31.	Egyéb átértékelési hatások – névérték [2A.31] egyenlő: adósságváltozás [2A.33], mínusz tranzakciók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal (konszolidált) [2A.23], mínusz devizatartási nyereség és veszteség [2.30], mínusz adósságállomány egyéb volumenváltozásai [2A.32].

32.

Az adósságállomány egyéb volumenváltozásai [2A.32] egyenlő: egyéb volumenváltozások (K.7, K.8, K.10 és K.12) kötelezettségekben, amelyeket vagy készpénzként és betétként (AF.2), a pénzügyi származtatott ügyletek kivételével nem részvény értékpapírként (AF.33), vagy nem az S.13 eszközei közé tartozó hitelként (AF.4) tartanak nyilván.

33.	Adósságváltozás [2A.33] egyenlő: adósság [3A.1] a t. évben, mínusz adósság [3A.1] a t–1. évben.

2B.

táblázat

Tranzakciók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal – nem konszolidált [2B.1] egyenlő: tranzakciók készpénzzel és betétekkel (kötelezettségek) – nem konszolidált [2B.2], plusz tranzakciók rövid lejáratú értékpapírokkal (kötelezettségek) – nem konszolidált [2B.3], plusz tranzakciók hosszú lejáratú értékpapírokkal (kötelezettségek) – nem konszolidált [2B.4], plusz tranzakciók központi bank hitelekkel [2B.5], plusz tranzakciók egyéb hitelekkel (kötelezettségek) – nem konszolidált [2B.6].

2.	Tranzakciók készpénzzel és betétekkel (kötelezettségek) – nem konszolidált [2B.2] egyenlő: az S.13 kötelezettségeinek és nettó értékének változásai között nyilvántartott tranzakciók készpénzzel és betétekkel (F.2).

Tranzakciók rövid lejáratú értékpapírokkal (kötelezettségek) – nem konszolidált [2B.3] egyenlő: az S.13 kötelezettségeinek és nettó értéke változásai között nyilvántartott tranzakciók a pénzügyi származtatott ügyletek kivételével olyan nem részvény értékpapírokkal (F.33), amelyeknek eredeti futamideje legfeljebb egyéves.

Tranzakciók hosszú lejáratú értékpapírokkal (kötelezettségek) – nem konszolidált [2B.4] egyenlő: az S.13 kötelezettségeinek és nettó értéke változásai között nyilvántartott tranzakciók a pénzügyi származtatott ügyletek kivételével olyan nem részvény értékpapírokkal (F.33), amelyeknek eredeti futamideje egy évnél hosszabb.

5.	Tranzakciók központi banki hitelekkel [2B.5] egyenlő: az S.13 kötelezettségeinek és nettó értékének változásai és az S.121 kivételével valamennyi szektor eszközeinek változásai között nyilvántartott tranzakciók hitelekkel (F.4).

6.	Tranzakciók egyéb hitelekkel (kötelezettségek) – nem konszolidált [2B.6] egyenlő: az S.13 kötelezettségeinek és nettó értéke változásai és az S.121 kivételével valamennyi szektor eszközeinek változásai között nyilvántartott tranzakciók hitelekkel (F.4).

7.	Konszolidáló tranzakciók [2B.7] egyenlő: nem konszolidált tranzakciók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal [2B.1], mínusz tranzakciók hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal (konszolidált) [2A.23].

8.	Konszolidáló tranzakciók – készpénz és betétek [2B.8] egyenlő: tranzakciók készpénzzel és betétekkel (kötelezettségek) – nem konszolidált [2B.2], mínusz konszolidált tranzakciók készpénzzel és betétekkel (kötelezettségek) [2A.16].

9.	Konszolidáló tranzakciók – rövid lejáratú értékpapírok [2B.9] egyenlő: tranzakciók rövid lejáratú értékpapírokkal (kötelezettségek) – nem konszolidált [2B.3], mínusz konszolidált tranzakciók rövid lejáratú nem részvény értékpapírokkal (kötelezettségek) [2A.17].

10.	Konszolidáló tranzakciók – hosszú lejáratú értékpapírok [2B.10] egyenlő: tranzakciók hosszú lejáratú értékpapírokkal (kötelezettségek) – nem konszolidált [2B.4], mínusz konszolidált tranzakciók hosszú lejáratú nem részvény értékpapírokkal (kötelezettségek) [2A.18].

11.	Konszolidáló tranzakciók – hitelek [2B.11] egyenlő: tranzakciók egyéb hitelekkel (kötelezettségek) – nem konszolidált [2B.6], mínusz konszolidált tranzakciók hitelekkel (kötelezettségek) [2A.20], mínusz konszolidált hiteltranzakciók központi banki hitelekkel [2A.21].

3A.

táblázat

1.	Adósság [3A.1] egyenlő: adósság [1C.17].

2.	Adósság – készpénz és betétek (kötelezettségek) [3A.2] egyenlő: az adósság [3A.1] készpénz- és betétinstrumentumban fennálló része (AF.2).

3.	Adósság – rövid lejáratú értékpapírok (kötelezettségek) [3A.3] egyenlő: az adósság [3A.1] nem részvény értékpapírok (a pénzügyi származtatott ügyletek kivételével) instrumentumban fennálló része (AF.33), amelyeknek eredeti futamideje legfeljebb egyéves.

4.	Adósság – hosszú lejáratú értékpapírok (kötelezettségek) [3A.4] egyenlő: az adósság [3A.1] olyan nem részvény értékpapírok (a pénzügyi származtatott ügyletek kivételével) instrumentumban fennálló része (AF.33), amelynek eredeti futamideje egy évnél hosszabb.

5.	Adósság – központi banki hitelek (kötelezettségek) [3A.5] egyenlő: az adósság [3A.1] hitelinstrumentumban fennálló része (AF.4), amely az S.121 eszköze.

6.	Adósság – egyéb hitelek (kötelezettségek) [3A.6] egyenlő: az adósság [3A.1] hitelinstrumentumban fennálló része (AF.4), amely nem az S.121 eszköze.

A tagállam rezidensei által tartott adósság [3A.7] egyenlő: központi bank által tartott adósság [3A.8], plusz egyéb monetáris pénzügyi intézmény által tartott adósság [3A.9], plusz egyéb pénzügyi intézmény által tartott adósság [3A.10], plusz a tagállam egyéb rezidensei által tartott adósság [3A.11].

8.	Központi bank által tartott adósság [3A.8] egyenlő: az adósság [3A.1] azon része, amely az S.121 eszköze.

9.	Egyéb monetáris pénzügyi intézmény által tartott adósság [3A.9] egyenlő: az adósság [3A.1] azon része, amely az S.122 eszköze.

10.	Egyéb pénzügyi intézmény által tartott adósság [3A.10] egyenlő: az adósság [3A.1] azon része, amely az S.123, S.124 vagy S.125 eszköze.

11.	A tagállam egyéb rezidensei által tartott adósság [3A.11] egyenlő: az adósság [3A.1] azon része, amely az S.11, S.14 vagy S.15 eszköze.

12.	A tagállamban nem rezidensek által tartott adósság [3A.12] egyenlő: az adósság [3A.1] azon része, amely az S.2 eszköze.

13.	Nemzeti fizetőeszközben nyilvántartott adósság [3A.13] egyenlő: az adósság [3A.1] azon része, amelyet a tagállam törvényes fizetőeszközében tartanak nyilván.

14.

Részt vevő külföldi fizetőeszközben nyilvántartott adósság [3A.14] egyenlő: – a tagállam részt vevő tagállammá válását megelőzően – az adósság [3A.1] azon része, amelyet egy részt vevő tagállam törvényes fizetőeszközében tartanak nyilván (kivéve a nemzeti fizetőeszközt [3A.13]), plusz az ECU-ban vagy euróban nyilvántartott adósság.

15.	A nem részt vevő külföldi fizetőeszközben nyilvántartott adósság [3A.15] egyenlő: az adósság [3A.1] azon része, amelyet a [3A.13] vagy a [3A.14] nem tartalmaz.

16.	Rövid lejáratú adósság [3A.16] egyenlő: az adósság [3A.1] azon része, amelynek eredeti futamideje legfeljebb egyéves.

17.	Hosszú lejáratú adósság [3A.17] egyenlő: az adósság [3A.1] azon része, amelynek eredeti futamideje egy évnél hosszabb.

18.	Hosszú lejáratú adósság, amelyből változó kamatozású [3A.18] egyenlő: a hosszú lejáratú adósság [3A.17] azon része, amelynek kamatlába változó.

19.	Adósság legfeljebb egyéves hátralevő futamidővel [3A.19] egyenlő: az adósság [3A.1] azon része, amelynek hátralevő futamideje legfeljebb egyéves.

20.	Adósság egy évet meghaladó és legfeljebb ötéves hátralevő futamidővel [3A.20] egyenlő: az adósság [3A.1] azon része, amelynek hátralevő futamideje az egy évet meghaladja, és legfeljebb ötéves.

21.	Adósság egy évet meghaladó és legfeljebb ötéves hátralevő futamidővel, amelyből változó kamatozású [3A.21] egyenlő: az adósság [3A.1] azon része, amelynek hátralevő futamideje az egy évet meghaladja, és legfeljebb ötéves [3A.20], és amelynek kamatlába változó.

22.	Adósság öt évnél hosszabb hátralevő futamidővel [3A.22] egyenlő: az adósság [3A.1] azon része, amelynek hátralevő futamideje öt évnél hosszabb.

23.	Adósság öt évnél hosszabb hátralevő futamidővel, amelyből változó kamatozású [3A.23] egyenlő: öt évnél hosszabb hátralevő futamidővel rendelkező adósság [3A.22] azon része, amelynek kamatlába változó.

24.	Központi kormányzat adósságkomponens [3A.24] egyenlő: az S.1311 azon kötelezettségei, amelyek nem az S.1311 eszközei, mínusz az S.1311 azon eszközei, amelyek az S.1311 kivételével az S.13 kötelezettségei [3B.15].

25.	Tartományi kormányzat adósságkomponens [3A.25] egyenlő: az S.1312 azon kötelezettségei, amelyek nem az S.1312 eszközei, mínusz az S.1312 azon eszközei, amelyek az S.1312 kivételével az S.13 kötelezettségei [3B.16].

26.	Helyi önkormányzatok adósságkomponens [3A.26] egyenlő: az S.1313 azon kötelezettségei, amelyek nem az S.1313 eszközei, mínusz az S.1313 azon eszközei, amelyek az S.1313 kivételével az S.13 kötelezettségei [3B.17].

27.	Társadalombiztosítás adósságkomponens [3A.27] egyenlő: az S.1314 azon kötelezettségei, amelyek nem az S.1314 eszközei, mínusz az S.1314 azon eszközei, amelyek az S.1314 kivételével az S.13 kötelezettségei [3B.18].

28.	Adósság átlagos hátralevő futamideje [3A.28] egyenlő: a kinnlévő állománnyal súlyozott, átlagos hátralevő futamidő években kifejezve.

29.	Adósság – kamatszelvény nélküli kötvények [3A.29] egyenlő: az adósság [3A.1] kamatszelvény nélküli kötvényekben fennálló része, azaz fizetési kupon nélküli kötvények, amelyek kamata a beváltási és a kibocsátási ár különbözetén alapul.

3B.

táblázat

1.	Adósság – nem konszolidált [3B.1] egyenlő: az S.13 kötelezettségei (beleértve azokat is, amelyek az S.13 eszközei) ugyanazon instrumentumokban, mint az adósság [3A.1].

2.	Konszolidáló elemek [3B.2] egyenlő: az S.13 azon kötelezettségei, amelyek egyidejűleg az S.13 eszközei, ugyanazon instrumentumokban, mint az adósság [3A.1].

3.	Konszolidáló elemek – készpénz és betétek [3B.3] egyenlő: a konszolidáló elemek [3B.2] készpénz és betétek (F.2) instrumentumban fennálló része.

4.	Konszolidáló elemek – rövid lejáratú értékpapírok [3B.4] egyenlő: konszolidáló elemek [3B.2] azon része, amelyek olyan részvényeken kívüli értékpapírok (a pénzügyi származtatott ügyletek kivételével) (F.33) instrumentumban vannak, amelyeknek eredeti futamideje legfeljebb egyéves.

5.	Konszolidáló elemek – hosszú lejáratú értékpapírok [3B.5] egyenlő: a pénzügyi származtatott ügyletek kivételével a nem részvény értékpapírok azon instrumentumban fennálló része (F.33), amelynek eredeti futamideje egy évnél hosszabb.

6.	Konszolidáló elemek – hitelek [3B.6] egyenlő: a konszolidáló elemeknek [3B.2] hitelinstrumentumban fennálló része (F.4).

7.	Központi kormányzat által kibocsátott adósság [3B.7] egyenlő: az S.1311 azon kötelezettségei, amelyek nem az S.1311 eszközei, ugyanazon instrumentumokban, mint az adósság [3A.1].

8.	Központi kormányzat által kibocsátott adósság, amelyből egyéb kormányzati alszektor által tartott [3B.8] egyenlő: az S.1311 azon kötelezettségei, amelyek az S.1312, S.1313 vagy S.1314 eszközei, ugyanazon instrumentumokban, mint az adósság [3A.1].

9.	Tartományi kormányzat által kibocsátott adósság [3B.9] egyenlő: az S.1312 azon kötelezettségei, amelyek nem az S.1312 eszközei, ugyanazon instrumentumokban, mint az adósság [3A.1].

10.	Tartományi kormányzat által kibocsátott adósság, amelyből egyéb kormányzati alszektor által tartott [3B.10] egyenlő: az S.1312 azon kötelezettségei, amelyek az S.1311, S.1313 vagy S.1314 eszközei, ugyanazon instrumentumokban, mint az adósság [3A.1].

11.	Helyi önkormányzatok által kibocsátott adósság [3B.11] egyenlő: az S.1313 azon kötelezettségei, amelyek nem az S.1313 eszközei, ugyanazon instrumentumokban, mint az adósság [3A.1].

12.	Helyi önkormányzatok által kibocsátott adósság, amelyből egyéb kormányzati alszektor által tartott [3B.12] egyenlő: az S.1313 azon kötelezettségei, amelyek az S.1311, S.1312 vagy S.1314 eszközei, ugyanazon instrumentumokban, mint az adósság [3A.1].

13.	Társadalombiztosítási alapok által kibocsátott adósság [3B.13] egyenlő: az S.1314 azon kötelezettségei, amelyek nem az S.1314 eszközei, ugyanazon instrumentumokban, mint az adósság [3A.1].

14.	Társadalombiztosítási alapok által kibocsátott adósság, amelyből egyéb kormányzati alszektor által tartott [3B.14] egyenlő: az S.1314 azon kötelezettségei, amelyek az S.1311, S.1312 vagy S.1313 eszközei, ugyanazon instrumentumokban, mint az adósság [3A.1].

15.	Egyéb kormányzati alszektorokba tartozó szervek által kibocsátott, a központi kormányzat által tartott adósságállomány [3B.15] egyenlő: az S.1312, S.1313 vagy S.1314 azon kötelezettségei, amelyek az S.1311 eszközei, ugyanazon instrumentumokban, mint az adósság [3A.1].

16.	Egyéb kormányzati alszektorokba tartozó szervek által kibocsátott, a tartományi kormányzat által tartott adósságállomány [3B.16] egyenlő: az S.1311, S.1313 vagy S.1314 azon kötelezettségei, amelyek az S.1312 eszközei, ugyanazon instrumentumokban, mint az adósság [3A.1].

17.	Egyéb kormányzati alszektorokba tartozó szervek által kibocsátott, a helyi önkormányzatok által tartott adósságállomány [3B.17] egyenlő: az S.1311, S.1312 vagy S.1314 azon kötelezettségei, amelyek az S.1313 eszközei, ugyanazon instrumentumokban, mint az adósság [3A.1].

18.	Egyéb kormányzati alszektorok szervei által kibocsátott és a társadalombiztosítási alapok által tartott adósságállomány [3B.18] egyenlő: az S.1311, S.1312 vagy S.1313 azon kötelezettségei, amelyek az S.1314 eszközei, ugyanazon instrumentumokban, mint az adósság [3A.1].

(1) [x.y] az x. táblázat y. kategóriaszámára utal.

(2) Ez az adós az S.11001 vagy S.12x01 alszektorból az S.11002/3 vagy S.12x02/3 alszektorba, illetve fordítva történő átértékeléséhez vezet.

III. MELLÉKLET

ADATÁTVITELI ÉS KÓDOLÁSI SZABVÁNYOK

A statisztikai információknak a 2. és 3. cikkekben meghatározott elektronikus továbbítása céljára az NKB-k és az EKB az EXDI-rendszert használják. Az adatfájlok kódolása az SDMX-EDI (GESMES/TS) üzenetformátumban történik. Az egyes idősorok kódolása az alább látható ECB_GST1 jelkulcscsalád alkalmazásával történik.

ECB_GST1 jelkulcscsalád

Szám	Név	Leírás	Kódjegyzék
1	Gyakoriság	A jelentett idősorok gyakorisága	CL_FREQ
2	Referenciaterület	A jelentő ország vagy az aggregátum alfanumerikus kétjegyű ISO-országkódja	CL_AREA_EE
3	Kiigazítási mutatószám	A dimenzió azt mutatja, hogy sor került-e bármiféle, például szezonális és/vagy munkanapot érintő kiigazításra az idősor tekintetében.	CL_ADJUSTMENT
4	Felhasználás vagy hitelező/eszköz szektor	Az a szektor, amelynek tekintetében a kategória felhasználásnak/eszközváltozásnak minősül	CL_SECTOR_ESA
5	Tétel	Idősor kategóriája	CL_GOVNT_ITEM_ESA
6	Forrás vagy adós/kötelezettség szektor	Az a szektor, amelynek tekintetében a kategória forrásnak/kötelezettség- és nettóérték-változásnak minősül	CL_SECTOR_ESA
7	Értékelés	Az alkalmazott értékelési módszer	CL_GOVNT_VALUATION
8	Sor egysége	A jelentett kategória egysége és egyéb tulajdonságok	CL_GOVNT_ST_SUFFIX

MEGÁLLAPODÁSOK

Tanács

1.9.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/46

Tájékoztatás az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság kormánya közötti, a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás hatálybalépéséről

Az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság kormánya közötti, a versenyellenes tevékenységekkel kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás 2009. július 1-jén hatályba lépett, miután a megállapodás 11. cikkének (1) bekezdésében előírt eljárások e napon lezárultak.

Helyesbítések

1.9.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 228/47

Helyesbítés a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 39., 2008. február 13. )

1.	Az 5. oldalon, a 10. cikk, (4) bekezdésében

a következő szövegrész:

„… a II. melléklet 32. pontjának d) kategóriájában említett …”

helyesen:

„… a II. melléklet 32. kategóriájának d) pontjában említett …”

2.	A 29. oldalon, a II. mellékletben, a 2. kategória, a) pontjának utolsó albekezdésében

a következő szövegrész:

„… az i., ii. és iii. pontban …”

helyesen:

„… az i., ii. és iii. alpontban …”

3.	A 32. oldalon, a II. mellékletben, a 9. kategória, a) pontjának i. alpontjában

a következő szövegrész:

„i.	amelyet kizárólag húsos, magozott vagy mag nélküli gyümölcsök, vagy az ilyen gyümölcsök mustjának, valamint bogyótermések vagy zöldségek alkoholos erjesztésével és lepárlásával nyernek;”

helyesen:

„i.	amelyet kizárólag magos vagy mag nélküli húsos gyümölcsök, vagy az ilyen gyümölcsök mustjának, bogyótermések vagy zöldségek alkoholos erjesztésével és lepárlásával készítenek;”

4.	A 32. oldalon, a II. mellékletben a 9. kategória, a) pontjának ii. alpontjában

a következő szövegrész:

„ii.	amelyet 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolnak le úgy, hogy a párolt gyümölcsök termékek aromája és íze megmarad a párlatban;”

helyesen:

„ii.	amelyet 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolnak le úgy, hogy a lepárolt nyersanyagok aromája és íze megmarad a párlatban;”

5.	A 33. oldalon, a II. mellékletben a 9. kategória g) pontjában

a következő szövegrész:

„g)	A »Vilmos« név csak az olyan körtepárlat értékesítésekor használható, amelyet kizárólag a »Vilmos« körtefajtából készítettek.”

helyesen:

„g)	A Williams név csak az olyan körtepárlat értékesítésekor használható, amelyet kizárólag a »Vilmos« körtefajtából készítettek.”

6.	A 36. oldalon a II. mellékletben, a 16. kategória a) pontjának i. alpontjában

a következő szövegrész:

„i.

amelyet a ii. pontban felsorolt – részben erjesztett vagy nem erjesztett – gyümölcsök vagy bogyótermések kivonatolásával állítanak elő, maximum 20 liter, ugyanazon gyümölcsből származó mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy ugyanazon gyümölcsből származó párlatnak és/vagy desztillátumnak az erjesztett gyümölcs vagy bogyótermés 100 kg-jához való esetleges hozzáadásával, amelyet 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlás követ;”

helyesen:

„i.

amelyet a ii. alpontban felsorolt – részben erjesztett vagy nem erjesztett – gyümölcsök vagy bogyótermések kivonatolásával állítanak elő, legfeljebb 20 liter mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy ugyanazon gyümölcsből származó párlatnak és/vagy desztillátumnak az erjesztett gyümölcs vagy bogyótermés 100 kg-jához való esetleges hozzáadásával, amelyet 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlás követ;”

7.	A 36. oldalon a II. mellékletben a 17. kategória a) pontjában

a következő szövegrész:

„… a 16. kategória a) bekezdésének ii. pontjában …”

helyesen:

„… a 16. kategória a) pontjának ii. alpontjában …”

Top

Choose the experimental features you want to try