This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document L:2009:015:FULL
Official Journal of the European Union, L 15, 20 January 2009
Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 15, 2009. január 20.
Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 15, 2009. január 20.
ISSN 1725-5090 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 15 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
52. évfolyam |
Tartalom |
|
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező |
Oldal |
|
|
RENDELETEK |
|
|
* |
||
|
* |
|
|
||
|
* |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező
RENDELETEK
20.1.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 15/1 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 24/2009/EK RENDELETE
(2008. december 19.)
az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról
(EKB/2008/30)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) és különösen annak 5. cikkére,
tekintettel az Európai Központi Bank általi statisztikai információgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 2533/98/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeinek biztosítása érdekében az Európai Központi Banknak („EKB”) – a nemzeti központi bankok („NKB-k”) közreműködésével – joga van a Központi Bankok Európai Rendszere („KBER”) feladatainak ellátásához szükséges mértékben statisztikai adatokat gyűjteni az adatszolgáltatói körtől. A 2533/98/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjából következik, hogy az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok („PKV-k”) az adatszolgáltatói kör részét képezik az EKB egyebek között monetáris és bankstatisztika területén fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése alkalmazásában. Emellett a 2533/98/EK rendelet 3. cikke előírja az EKB számára, hogy részletesen határozza meg az adatszolgáltatói kör keretein belül a tényleges adatszolgáltatók csoportját, illetve feljogosítja arra, hogy az adatszolgáltatók egyes csoportjait teljes mértékben vagy részlegesen mentesítse a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség alól. |
(2) |
A PKV-kra vonatkozó adatok fő célja, hogy az EKB megfelelő statisztikával rendelkezzen az egy gazdasági területnek tekintett, a részt vevő tagállamokban működő PKV-alszektor pénzügyi tevékenységeiről. |
(3) |
A PKV-k és a monetáris pénzügyi intézmények („MPI-k”) értékpapírosítási tevékenységének szoros kapcsolata miatt szükség van az MPI-k és PKV-k részéről az egységes, egymást kiegészítő és integrált adatszolgáltatásra. Ezért az e rendeletnek megfelelően szolgáltatott statisztikai adatokat az MPI-kre, a monetáris pénzügyi intézmények szektorának mérlegéről (átdolgozott változat) szóló, 2008. december 19-i 25/2009/EK (EKB/2008/32) európai központi banki rendeletben (2) az értékpapírosított hitelek tekintetében megállapított adatszolgáltatási követelményekkel együttesen kell vizsgálni. |
(4) |
A PKV-k és az MPI-k integrált adatszolgáltatási megközelítése és az ebben a rendeletben előírt mentességek célja az adatszolgáltatók adatszolgáltatási terheinek minimumra csökkentése, valamint a PKV-k és az MPI-k statisztikai adatszolgáltatása átfedéseinek megelőzése. |
(5) |
Az NKB-knak jogosultnak kell lenniük arra, hogy mentesítsék a PKV-kat azon adatszolgáltatási kötelezettség alól, amely az annak révén elért statisztikai előnyhöz képest ésszerűtlenül magas költséggel járna. |
(6) |
Habár a KBER alapokmányának 34.1. cikke alapján elfogadott rendeletek nem keletkeztetnek jogokat vagy kötelezettségeket a nem részt vevő tagállamok tekintetében, a KBER alapokmány 5. cikke minden egyes tagállamra attól függetlenül irányadó, hogy bevezette-e az eurót. A 2533/98/EK rendelet (17) preambulumbekezdése egyértelművé teszi, hogy a KBER alapokmány 5. cikke az Európai Közösséget létrehozó szerződés 10. cikkével együtt magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem részt vevő tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítése céljából, valamint a statisztika területén időben meg kell tenniük az előkészületeket arra, hogy részt vevő tagállamokká válhassanak. |
(7) |
A PKV-kra a jövőben alkalmazni kell az EKB-nak a 2533/98/EK rendelet 7. cikkében megállapított szankciórendszerét, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. |
„PKV”: olyan vállalkozás, amely a közösségi vagy nemzeti jog alapján az alábbiak egyike alapján jött létre:
és amelynek alapvető tevékenysége a következő két kritérium mindegyikének megfelel:
A következők egyike sem képezi részét a PKV fogalommeghatározásának:
|
2. |
„értékpapírosítás”: olyan tranzakció vagy program, amelynek révén valamely eszköz vagy eszközcsoport átruházásra kerül az eszközátruházótól elkülönült és az értékpapírosítás céljaira létrehozott vagy az értékpapírosítás célját szolgáló jogalany részére, és/vagy az eszköz vagy eszközcsoport hitelkockázata vagy annak egy része áthárításra kerül az eszközkibocsátótól elkülönült és az értékpapírosítás céljaira létrehozott vagy az értékpapírosítás célját szolgáló jogalany által kibocsátott értékpapírokba, értékpapírosítási befektetési jegyekbe, egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokba és/vagy pénzügyi származtatott eszközökbe befektetőkre, és:
|
3. |
„eszközkibocsátó”: az eszközöknek vagy eszközök csoportjának és/vagy az eszközök vagy eszközök csoportja hitelkockázatának az értékpapírosító szervezetre való átruházója; |
4. |
„részt vevő tagállam”: olyan tagállam, amely bevezette az eurót; |
5. |
„nem részt vevő tagállam”: olyan tagállam, amely nem vezette be az eurót; |
6. |
„adatszolgáltató”: a 2533/98/EK rendelet 1. cikkének értelmében vett adatszolgáltató; |
7. |
„rezidens”: a 2533/98/EK rendelet 1. cikkének értelmében vett rezidens. E rendelet alkalmazásában és ha a jogi személy fizikai kiterjedéssel nem bír, rezidensi jogállása azon gazdasági terület révén kerül meghatározásra, amelynek joga szerint bejegyezték. Ha a jogalany nem bejegyzett, a jogi értelemben vett illetőséget használjuk ismérvként, nevezetesen az azon ország illetőségébe tartozik, amelynek joga a jogalany létrehozására és folyamatos fennállására irányadó; |
8. |
„MPI”: a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet 1. cikke értelmében vett monetáris pénzügyi intézmény; |
9. |
„részt vevő NKB”: azon részt vevő tagállam NKB-ja, amelyben a PKV rezidens; |
10. |
„tevékenység megkezdése”: az értékpapírosításhoz kapcsolódó minden tevékenység, beleértve az előkészületi intézkedéseket, az olyan jogalany egyszerű létrehozása kivételével, amely a következő hat hónap során nem kezd értékpapírosítási tevékenységbe. A PKV által az értékpapírosítást követően tett minden, előre láthatóvá váló intézkedés a tevékenység megkezdését jelenti. |
2. cikk
Az adatszolgáltatók köre
(1) Az adatszolgáltatói kört a valamely részt vevő tagállam területén rezidens PKV-k alkotják. Az adatszolgáltatói körre vonatkozik a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség.
(2) A tényleges adatszolgáltatói kört az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint teljes egészében mentesített PKV-k figyelmen kívül hagyásával kapott adatszolgáltatói kör alkotja. A tényleges adatszolgáltatói körre vonatkoznak a 4. cikkben megállapított adatszolgáltatási kötelezettségek, figyelemmel az 5. cikkben meghatározott eltérésekre. A tényleges adatszolgáltatói körbe tartoznak azok a PKV-k is, amelyek éves pénzügyi kimutatásaikat az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően jelentik, illetve azok, amelyekre az 5. cikk (5) bekezdése szerinti eseti adatszolgáltatási kötelezettségek vonatkoznak.
(3) Ha valamely PKV nemzeti joga szerint nem rendelkezik jogi személyiséggel, a PKV képviseletére a jogszabályok szerint jogosult személyek, vagy alakszerű képviselet hiányában azok a személyek felelősek az e rendelet értelmében szükséges adatok jelentéséért, akik a nemzeti jog értelmében a PKV tevékenységéért felelősséggel tartoznak.
3. cikk
A PKV-k statisztikai célú jegyzéke
(1) Az EKB Igazgatósága statisztikai célú jegyzéket hoz létre és vezet az adatszolgáltatói kört alkotó PKV-król. A PKV-k benyújtják az NKB-knak azokat az adatokat, amelyeket az NKB-k a monetáris, a pénzügyi intézményekre vonatkozó és a piaci statisztikákról (átdolgozott változat) szóló iránymutatás módosításáról szóló, 2008. december 19-i EKB/2008/31 iránymutatásnak (4) megfelelően kérnek. Ezt a jegyzéket és annak frissített változatait az NKB-k és az EKB teszi hozzáférhetővé megfelelő módon, ideértve az elektronikus eszközök és az internet használatát vagy az érintett adatszolgáltatók kérésére a nyomtatott formát.
(2) A PKV a tevékenysége megkezdésétől számított egy héten belül tájékoztatja az illetékes NKB-t létezéséről, függetlenül attól, hogy tervei szerint a rendelet értelmében történő adatszolgáltatásnak alanya lesz-e vagy sem.
(3) Ha az (1) bekezdésben említett jegyzék legutolsó hozzáférhető elektronikus változata hibás, az EKB nem alkalmaz semmiféle szankciót azon jogalanyokkal szemben, amelyek nem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott követelmény teljesül és a jogalanyok jóhiszeműen bíztak a hibás jegyzékben.
4. cikk
Negyedéves statisztikai adatszolgáltatási követelmények és adatszolgáltatási szabályok
(1) A tényleges adatszolgáltatói kör negyedévente, az I. és a II. mellékletnek megfelelően adatot szolgáltat az illetékes NKB-nak a PKV eszközei és forrásai tekintetében a negyedév végi állományokról, pénzügyi tranzakciókról, leírásokról/leértékelésekről.
(2) Az NKB-k gyűjthetik értékpapíronként a PKV-k által kibocsátott vagy tartott értékpapírokról az (1) bekezdés értelmében szükséges adatokat mindaddig, amíg az (1) bekezdésben említett adatok levezethetők a III. mellékletben meghatározott, statisztikai minimum-előírásoknak megfelelően.
(3) A II. mellékletben megállapított adatszolgáltatási szabályok sérelme nélkül e rendelet értelmében a PKV valamennyi eszközét és forrását jelenteni kell a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvet (5) átültető, megfelelő nemzeti jogszabályban megállapított adatszolgáltatási szabályoknak megfelelően. A Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelvet (6) átültető, vonatkozó nemzeti jogszabályokban szereplő számviteli szabályok vonatkoznak azokra a PKV-kra, amelyekre nem terjed ki a 86/635/EGK irányelvet átültető nemzeti jogszabályok hatálya. Az említett irányelveket átültető nemzeti jogszabályok hatálya alá nem tartozó PKV-kra vonatkozik minden más idevágó nemzeti vagy nemzetközi számviteli standard vagy gyakorlat.
(4) Amennyiben a (3) bekezdés alapján az eszközök piaci áron történő jelentése kötelező, az NKB-k mentesíthetik a PKV-t ezeknek az eszközöknek a piaci áron történő jelentése alól, amennyiben a PKV ezzel járó költségei ésszerűtlenül magasak lennének. Ebben az esetben a PKV a befektetői jelentések céljaira használt értékelési módszert alkalmazza.
(5) Amennyiben a nemzeti piaci gyakorlatok szerint a rendelkezésre álló adatok a negyedéven belüli valamely időpontra vonatkoznak, ehelyett az NKB-k megengedhetik az adatszolgáltatóknak e negyedéves adatok jelentését, ha az adatok összehasonlíthatóak, és ha az ezen időpont és a negyedév vége között történt jelentős tranzakciókat figyelembe veszik.
(6) Az (1) bekezdésben említett leírások/leértékelések helyett a PKV az illetékes NKB-val történő megegyezés alapján más olyan adatot is szolgáltathat, amely lehetővé teszi az NKB számára a leírásokra/leértékelésekre vonatkozó adatok levezetését.
5. cikk
Mentességek
(1) Az NKB-k mentességeket engedélyezhetnek a 4. cikkben meghatározott adatszolgáltatási követelmények alól a következők szerint.
a) |
Az euroövezeti MPI-k által átruházott, lejárat, az adós szektora és területi illetékessége szerint részletezett hitelek tekintetében, és amennyiben az MPI-k továbbra is kezelik az értékpapírosított hiteleket a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet értelmében, az NKB mentességet engedélyezhet a PKV-knak az e hitelekre vonatkozó adatok jelentése alól. Ezeknek az adatoknak a jelentéséről a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet rendelkezik. |
b) |
Az NKB-k mentesíthetik a PKV-ket – a teljes eszközállomány negyedév végi állományi adatainak negyedévenként történő jelentése kötelezettségének kivételével – az I. mellékletben meghatározott valamennyi adatszolgáltatási követelmény alól, feltéve, hogy a negyedéves összesített eszköz/forrás adatok számításakor figyelembe vett PKV-k legalább a PKV-k teljes eszközállományának 95 %-át teszik ki minden egyes részt vevő tagállamban. Az NKB-k kellő időben ellenőrzik e feltétel teljesülését annak érdekében, hogy bármely mentességet minden naptári év kezdetétől számított hatállyal meg lehessen adni, illetve szükség esetén vissza lehessen vonni. |
c) |
Amennyiben a 4. cikkben említett adatok más statisztikai, nyilvános vagy felügyeleti adatokból levezethetők a III. mellékletben meghatározott statisztikai minimum-előírásoknak megfelelően, valamint az a) és b) pont sérelme nélkül, az NKB-k az EKB-val folytatott konzultációt követően teljes egészében vagy részlegesen mentesíthetik az adatszolgáltatókat a rendelet I. mellékletében meghatározott adatszolgáltatási követelmények alól. |
(2) A PKV-k az illetékes NKB előzetes hozzájárulásával választhatják azt is, hogy nem élnek az (1) bekezdésben említett mentesség lehetőségével, és ehelyett eleget tesznek a 4. cikkben meghatározott, teljes körű adatszolgáltatás követelményeknek.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjának értelmében vett mentességet élvező PKV-k éves pénzügyi kimutatásaikat jelentik az illetékes NKB-nak, ha az nyilvános forrásokból nem elérhető, a tárgyidőszak végét követő hat hónapon belül vagy az ezt követő legkorábbi időpontban, a PKV területi illetékessége szerinti tagállam irányadó nemzeti jogi gyakorlatának megfelelően. Az illetékes NKB értesíti azokat a PKV-kat, amelyekre ez az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik.
(4) Az illetékes NKB visszavonja az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentességet, ha három egymást követő adatszolgáltatási időszakban nem bocsátottak időben az illetékes NKB rendelkezésére az e rendeletben előírt statisztikai előírásoknak megfelelő minőségű adatokat, tekintet nélkül arra, hogy ez az érintett PKV-nak felróható-e. A PKV-k az azt követő legkésőbb három hónapon belül megkezdik a 4. cikkben meghatározott adatgyűjtést, hogy az illetékes NKB-tól értesítette az adatszolgáltatókat a mentesítés visszavonásáról.
(5) A (3) bekezdés sérelme nélkül, az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítése érdekében az NKB-k előírhatnak eseti adatszolgáltatási követelményeket az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentességben részesített PKV-k számára. A PKV-k az eseti adatszolgáltatást az illetékes NKB erre irányuló kérésétől számított 15 munkanapon belül teljesítik.
6. cikk
Határidők
Az NKB-k a tárgynegyedév végét követő 28. munkanap végéig nyújtják be az EKB-nak az egyes részt vevő tagállamokban működő PKV-k pozícióit lefedő, negyedéves összevont eszköz és forrásadatokat. Az NKB-k határozzák meg azokat a határidőket, amelyeken belül az adatszolgáltatók adatainak be kell érkezniük.
7. cikk
Minimum-előírások és nemzeti adatszolgáltatási szabályok
(1) A PKV-k megfelelnek azoknak az adatszolgáltatási követelményeknek, amelyek a III. mellékletében meghatározott, az adattovábbításra, pontosságra, koncepcionális megfelelésre és revíziókra vonatkozó minimum-előírásoknak megfelelően rájuk irányadóak.
(2) Az NKB-k meghatározzák és bevezetik a tényleges adatszolgáltatók által követendő adatszolgáltatási rendet, a nemzeti jellemzőknek megfelelően. Az NKB-k gondoskodnak arról, hogy ez az adatszolgáltatási rend biztosítsa az előírt statisztikai adatokat, és lehetővé tegye a III. mellékletben lefektetett, a koncepcionális megfelelésre, az adattovábbításra, pontosságra és revíziókra vonatkozó minimum-előírások betartásának pontos ellenőrzését.
8. cikk
Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés
Az adatszolgáltatók által e rendelet alapján szolgáltatott adatok ellenőrzésére vagy kötelező jellegű gyűjtésére vonatkozó jogot az NKB-k gyakorolják, az EKB arra vonatkozó jogának sérelme nélkül, hogy e jogokat saját maga gyakorolja. Az NKB ezt a jogot különösen abban az esetben gyakorolja, ha a tényleges adatszolgáltatói körben szereplő valamely intézmény nem teljesíti az e rendelet III. mellékletében az adattovábbításra, pontosságra, koncepcionális megfelelésre és revíziókra vonatkozó minimum-előírásokat.
9. cikk
Első adatszolgáltatás
(1) A tevékenységét legkésőbb 2009. március 24-én megkezdő PKV 2009. március végéig tájékoztatja az illetékes NKB-t létezéséről, függetlenül attól, hogy tervei szerint az e rendelet értelmében történő adatszolgáltatásnak alanya lesz-e vagy sem.
(2) A tevékenységét 2009. március 24. után megkezdő PKV a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően tájékoztatja az illetékes NKB-t létezéséről.
(3) A PKV-ra a 4. és 5. cikk értelmében vonatkozó adatszolgáltatási követelmények szerinti első adatszolgáltatás a 2009. decemberi adatokkal veszi kezdetét. Az első adatszolgáltatáskor csak állományokat kell jelenteni.
(4) A tevékenységüket 2009. december 31. után megkezdő PKV-k az első adatszolgáltatás alkalmával egészen az eredeti értékpapírosítás időpontjáig visszamenőleg jelentenek negyedéves adatokat.
(5) A tevékenységüket azt követően megkezdő PKV-k, hogy tagállamuk 2009. december 31. után bevezette az eurót, az első adatszolgáltatás alkalmával egészen az eredeti értékpapírosítás időpontjáig visszamenőleg jelentenek negyedéves adatokat.
10. cikk
Záró rendelkezés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. december 19-én.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Jean-Claude TRICHET
(1) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.
(2) Lásd e Hivatalos Lap 14. oldalát.
(3) HL L 211., 2007.8.11., 8. o.
(4) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(5) HL L 372., 1986.12.31., 1. o.
(6) HL L 222., 1978.8.14., 11. o.
I. MELLÉKLET
STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK
1. táblázat
Állományok és tranzakciók
|
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||
Összesen |
MPI-k |
Nem MPI-k – Összesen |
Összesen |
MPI-k |
Nem MPI-k – Összesen |
|||||||||||||||||||||||||
|
Államháztartás (S.13) |
|
Egyéb rezidensek |
|
Államháztartás (S.13) |
|
Egyéb rezidensek |
|||||||||||||||||||||||
Összesen |
Egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123+S.124) |
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125). |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
Összesen |
Egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123+S.124) |
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125). |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) |
|||||||||||||||||||||
|
ebből PKV-k |
|
ebből PKV-k |
|||||||||||||||||||||||||||
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
legfeljebb egy éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
1 és 5 év között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
5 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
legfeljebb egy éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
1 és 2 év között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
FORRÁSOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
legfeljebb egy éves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
1 és 2 év között |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
2 éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. táblázat
Leírások/leértékelések
|
|
||
|
|
||
ESZKÖZÖK |
|
||
|
|
(1) Egyéb pénzügyi közvetítők, a biztosítótársaságok és nyugdíjalapok kivételével.
(2) Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok.
(3) Nem pénzügyi vállalatok.
(4) A 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően az NKB-k választhatják ezeknek a tételeknek az értékpapíronként történő gyűjtését.
II. MELLÉKLET
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. RÉSZ
Az instrumentumkategóriák meghatározása
Ez a táblázat az instrumentumkategóriák részletes leírását tartalmazza, amelyet a nemzeti központi bankok („NKB-k”) e rendeletnek megfelelően átalakítanak nemzeti kategóriákra. A táblázat nem képezi az egyes pénzügyi instrumentumok listáját, és azok leírása nem kimerítő jellegű. A fogalommeghatározások a Közösségen belüli nemzeti és regionális számlák európai rendszerére (a továbbiakban: ESA 95) utalnak.
Valamennyi pénzügyi eszközt és forrást bruttó összegben kell jelenteni, azaz a pénzügyi eszközöket nem szabad a pénzügyi források levonásával jelenteni.
A. táblázat
Az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközei és forrásai instrumentumkategóriáinak meghatározása
ESZKÖZKATEGÓRIÁK
Kategória |
A főbb jellemzők leírása |
||||||||||||||||
|
Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e tétel az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok (PKV-k) által a hitelfelvevők részére nyújtott pénzeszközök, amelyek nem jelennek meg dokumentum formájában, vagy amelyeket egyetlen dokumentum képvisel, még akkor is, ha az már forgathatóvá vált. Ez a következő tételeket tartalmazza:
A PKV-k által megvásárolt értékpapírok ellenében kifizetett készpénz vagy a készpénzfedezet mellett történő értékpapír-kölcsönzés ellentétele (lásd a 9. kategóriát) Ez a tétel szintén tartalmazza a fizetésre általánosan használt, forgalomban levő euro- és külföldi bankjegyek és pénzérmék állományait. |
||||||||||||||||
|
Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában ez a tétel az adatszolgáltatók által a hitelfelvevők részére nyújtott és az eszközátruházótól megszerzett pénzeszközöket jelenti. Ezekről a pénzeszközökről nem állítottak ki dokumentumokat, illetve ezeket egyetlen dokumentum képviseli, még akkor is, ha az már forgathatóvá vált. Ez a kategória az alábbiakat is magában foglalja:
Az értékpapírosított hiteleket a következő szabályoknak megfelelően kell jelenteni:
Ebbe a tételbe tartoznak az értékpapírosított hitelek, tekintet nélkül arra, hogy az irányadó számviteli gyakorlat előírja-e a hiteleknek az adatszolgáltató mérlegében történő kimutatását. |
||||||||||||||||
|
A nem „részvények és egyéb részesedések” formájában megjelenő olyan értékpapírok állománya, amelyek forgathatók, és amelyekkel rendszerint másodlagos értékpapírpiacokon kereskednek, illetve a piacon ezeket kompenzációs célokra lehet felhasználni, és amelyek birtoklása nem biztosít semmiféle tulajdonosi jogosultságot a kibocsátó intézménnyel szemben. E tételbe az alábbiak tartoznak:
Az értékpapír-kölcsönzési műveletek keretében kölcsönbe adott értékpapírokat az eredeti tulajdonosuk mérlegében kell nyilvántartani, és azok nem helyezhetők át az azokat ideiglenesen megszerző mérlegébe, ha határozott kötelezettségvállalás történt a művelet későbbi visszafordítására, és annak megtétele nem egyszerűen opció (lásd még a 9. kategóriát). Ha az ideiglenes megszerző az értékpapírokat eladja, akkor az ilyen értékesítést végleges értékpapír-adásvételként kell nyilvántartásba venni, és az értékpapír-portfólió negatív előjelű pozíciójaként kell bevezetni az ideiglenes megszerző mérlegébe. A nem részvény értékpapírok állományai tekintetében lejárat szerinti részletezés szükséges. Ez a kibocsátáskori lejárat, azaz az eredeti lejárat, és a pénzügyi instrumentum egy olyan kötött élettartamát jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza. Ebbe a tételbe tartoznak az értékpapírosított nem részvény értékpapírok, tekintet nélkül arra, hogy az irányadó számviteli gyakorlat előírja-e az értékpapíroknak az adatszolgáltató mérlegében történő kimutatását. |
||||||||||||||||
|
Ebbe a tételbe tartoznak a 2. és 3. kategóriában nem szereplő értékpapírosított eszközök – úgymint az adó-visszatérítések vagy kereskedelmi hitelek –, tekintet nélkül arra, hogy az irányadó számviteli gyakorlat előírja-e az eszközöknek az adatszolgáltató mérlegében történő kimutatását. |
||||||||||||||||
|
Értékpapír-állományok, amelyek társaságokban vagy kvázitársaságokban szerzett tulajdonosi jogokat képviselnek. Ezek az értékpapírok általában jogot biztosítanak birtokosaiknak a társaságok vagy kvázitársaságok profitjából és felszámolás esetére saját tőkéjéből való részesedésre. |
||||||||||||||||
|
E tétel alatt az alábbi összes pénzügyi származtatott eszközt jelenteni kell:
A származtatott szerződésekből eredő jövőbeni bruttó kötelezettségvállalásokat nem szabad a mérlegben kimutatni. Ez a tétel nem tartalmazza azokat a pénzügyi származtatott ügyleteket, amelyeket a nemzeti szabályok szerint nem kell a mérlegben kimutatni. |
||||||||||||||||
|
Ebbe a tételbe tartoznak a tárgyi befektetett eszközök, pl. lakásokba, egyéb épületekbe és építményekbe, nem lakás céljára szolgáló épületekbe történő befektetés. |
||||||||||||||||
|
Ez a mérleg eszközoldalán fennmaradó, „máshol nem említett eszközök”-ként meghatározott tétel. Ez az alábbiakat foglalhatja magában:
|
FORRÁSKATEGÓRIÁK
Kategória |
A főbb jellemzők leírása |
||||||||||||||
|
A forgatható értékpapírok kibocsátásából eredő tartozások kivételével a PKV-k hitelezőkkel szemben fennálló tartozásai. Ez a tétel az alábbiakat foglalja magában:
A repó típusú ügyletek mögött húzódó értékpapírokat a 3. „Nem részvény értékpapírok” eszköztétel szabályai szerint kell kimutatni. Az arany készpénzfedezet mellett történő ideiglenes átruházásával járó műveleteket is ebben a tételben kell kimutatni. |
||||||||||||||
|
A PKV-k által kibocsátott, nem a „részvény és egyéb részesedés” kategóriába tartozó értékpapírok, amelyek rendszerint forgathatók, és amelyekkel másodlagos értékpapírpiacokon kereskednek, illetve amelyek a piacon jóváírásra használhatók, és amelyek birtokosai nem szereznek semmiféle tulajdonosi jogot a kibocsátó intézménnyel szemben. Ez a tétel egyebek között magában foglalja a következő formában megjelenő eszközöket:
|
||||||||||||||
|
Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e kategória azon összegekből áll, amelyek az adatszolgáltatók által a részvényesek vagy más tulajdonosok részére kibocsátott alaptőkéből erednek, képviselve a PKV-kban más birtokosok tulajdonosi jogait és általában a PKV eredményéből és felszámolás esetére saját tőkéjéből a részesedésre való jogosultságot. Ide tartoznak a fel nem osztott eredményből vagy tőkéből származó, a jövőben várhatóan szükséges kifizetésekre és kötelezettségekre az adatszolgáltatók által félretett összegek is. Ez a tétel tartalmazza a következőket:
|
||||||||||||||
|
Lásd a 6. kategóriát. |
||||||||||||||
|
Ez mérleg forrásoldalán fennmaradó, „máshol nem említett források”-ként meghatározott tétel. Ez az alábbiakat foglalhatja magában:
|
2. RÉSZ
A szektorok meghatározása
Az ESA 95 szolgál a szektorbesorolás alapjául. A részt vevő tagállamok területén található ügyfeleket az FKV-k, befektetési alapok (BA-k) és MPI-k statisztikai célokat szolgáló jegyzékével és az ügyfeleknek az Európai Központi Bank monetáris-pénzügyi intézményi és piaci statisztikai szektor kézikönyvében (Útmutató az ügyfelek szektorális besorolásához) meghatározott statisztikai azonosítására szolgáló útmutatásokkal összhangban azok szektora szerint azonosítják.
B. táblázat
A szektorok meghatározása
Szektor |
Meghatározás |
||
|
Rezidens nemzeti központi bankok, a közösségi joganyagban meghatározott rezidens pénzügyi intézmények, továbbá minden más rezidens pénzügyi intézmény, amelynek üzleti tevékenysége betétek és/vagy betétek közeli helyettesítőinek gyűjtése monetáris pénzügyi intézménynek nem minősülő egységektől, és hitelek nyújtása saját számlára (legalább gazdasági értelemben), és/vagy értékpapírokba történő befektetés (a monetáris pénzügyi intézmények szektorának mérlegéről (átdolgozott változat) szóló, 2008. december 19-i 25/2009/EK (EKB/2008/32) európai központi banki rendelet) |
||
|
Olyan rezidens egységek, amelyek elsősorban egyéni és kollektív fogyasztásra szánt, nem piaci áruk és szolgáltatások előállításával és/vagy a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztásával foglalkoznak (lásd ESA 95, 2.68–2.70. bekezdés) |
||
|
Pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok (a biztosítótársaságok és nyugdíjalapok kivételével), amelyek elsődleges üzleti tevékenysége források pénzügyi közvetítése nem készpénz, betétek és/vagy betétek közeli helyettesítői formájában az MPI-k körén kívül eső intézményi egységektől (lásd ESA 95, 2.53–2.56. bekezdés). A befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról szóló, 2007. július 27-i 958/2007/EK (EKB/2007/8) európai központi banki rendeletben szereplő fogalommeghatározás szerinti BA-k és az e rendeletben meghatározott PKV-k is ebbe a szektorba tartoznak. Ugyancsak ide tartozik valamennyi pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás és kvázi-vállalkozás, amelyek alapvetően pénzügyi kiegészítő tevékenységet végeznek (lásd ESA 95, 2.57–2.59. bekezdés) |
||
|
Pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek alapvető tevékenysége a kockázatok közös vállalásával összefüggésben végzett pénzügyi közvetítés (lásd ESA 95, 2.60–2.67. bekezdés) |
||
|
Olyan vállalatok és kvázivállalatok, amelyek nem pénzügyi közvetítéssel, hanem elsődlegesen piaci áruk előállításával és nem pénzügyi szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak (lásd ESA 95, 2.21–2.31. bekezdés) |
||
|
Egyének és egyének csoportjai mint fogyasztók, kizárólag saját felhasználásra árukat és szolgáltatásokat, valamint piaci árukat és nem pénzügyi szolgáltatásokat előállítók, amennyiben tevékenységük nem egyezik meg a kvázivállalatokéval. Ide tartoznak a háztartásokat segítő azon nonprofit intézmények, amelyek nem piaci árukat állítanak elő és nem piaci szolgáltatásokat nyújtanak a háztartások meghatározott csoportjai számára (lásd ESA 95, 2.75–2.88. bekezdés) |
3. RÉSZ
Pénzügyi tranzakciók fogalommeghatározása
Az ESA 95-nek megfelelően pénzügyi tranzakció a pénzügyi eszközök nettó beszerzése vagy a kötelezettségek nettó keletkezése az összes pénzügyi instrumentum típus tekintetében, azaz a tárgyidőszakban előfordult összes pénzügyi tranzakció összege. Az egyes tranzakciók értékelési módszerének azt az értéket kell figyelembe vennie, amelyen az eszközöket megszerezték/átruházták, és amelyen a források keletkeztek, illetve azok felszámolási vagy csereértékén. A pénzügyi tranzakcióknak elvileg ennek a módszertannak kell megfelelniük. A leírások/leértékelések és az átértékelési változások nem képezik a pénzügyi tranzakciók részét.
4. RÉSZ
Leírások/leértékelések fogalommeghatározása
A leírások/leértékelések a mérlegben szereplő hitelek értékében beálló olyan változások hatásaiként kerülnek meghatározásra, amelyeket a hitelek leírásának/leértékelésének alkalmazása idéz elő. A hitelek harmadik személy részére történő eladásakor vagy átruházásakor elismert leírását/leértékelését – amennyiben ez megállapítható – szintén jelenteni kell. A leírások arra az eseményre utalnak, amikor a hitelt értéktelen eszköznek tekintik és kivezetik a mérlegből. A leértékelések arra az eseményre utalnak, amikor úgy tekintik, hogy a hitel nem kerül teljes egészében visszafizetésre, és annak mérlegben nyilvántartott értékét csökkentik.
III. MELLÉKLET
A TÉNYLEGES ADATSZOLGÁLTATÓK ÁLTAL ALKALMAZANDÓ MINIMUM-ELŐÍRÁSOK
Az adatszolgáltatók az Európai Központi Bank (EKB) statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek való megfelelés érdekében a következő minimum-előírásokat kötelesek követni.
1. |
Az adattovábbítás minimum-előírásai:
|
2. |
A pontosság minimum-előírásai:
|
3. |
A koncepcionális megfelelés minimum-előírásai:
|
4. |
A revíziók minimum-előírásai: be kell tartani az EKB és az NKB-k által meghatározott adatrevíziós irányelveket és eljárásokat. A rendhagyó revíziókat írásos magyarázattal kell ellátni. |
20.1.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 15/14 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 25/2009/EK RENDELETE
(2008. december 19.)
a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (átdolgozott szöveg)
(EKB/2008/32)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Központi Bank általi statisztikai információgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a kötelező tartalék Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 6. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg) szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3),
tekintettel a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendeletre (4),
mivel:
(1) |
A monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i 2423/2001/EK (EKB/2001/13) európai központi banki rendelet (5) több alkalommal jelentősen módosult. Mivel most a rendelet további módosításai szükségesek, az egyértelműség és az átláthatóság érdekében át kell dolgozni a rendeletet. |
(2) |
A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) feladatai teljesítése érdekében előírja a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) ágazati összevont mérlegének elkészítését. Ennek fő célja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) átfogó statisztikai képet kapjon az egy gazdasági területnek tekintett részt vevő tagállamokban kibontakozó monetáris fejleményekről. Ezek a statisztikák lefedik az aggregált pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket állományok és tranzakciók tekintetében, a teljes körű és homogén MPI-szektor és adatszolgáltatói kör alapján, és rendszeresen készülnek. A terület számított monetáris aggregátumai és azok ellentételei folyamatos analitikai használhatóságának garantálására szükség van kellő mélységgel részletezett adatokra is. |
(3) |
Az EKB-nak – az EK-Szerződésnek megfelelően, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányában (a továbbiakban: a KBER alapokmánya) megállapított feltételek értelmében – rendeleteket kell alkotnia olyan mértékben, amennyiben az szükséges a KBER alapokmányban meghatározott KBER-feladatok végrehajtásához, és a Tanács által a Szerződés 107. cikkének (6) bekezdésének megfelelően elfogadott rendelkezésekben megállapított egyes esetekben. |
(4) |
A KBER-alapokmány 5.1. cikke előírja, hogy az EKB a nemzeti központi bankok (NKB-k) támogatásával gyűjtse be vagy az illetékes nemzeti hatóságoktól, vagy közvetlenül az érintett gazdasági szereplőktől a KBER feladatainak végrehajtása érdekében szükséges statisztikai információkat. Az alapokmány 5.2. cikke előírja, hogy lehetőség szerint az NKB-knak kell végrehajtaniuk az 5.1. cikkben leírt feladatokat. |
(5) |
A 2533/98/EK rendelet 3. cikke előírja az EKB számára, hogy részletesen határozza meg az adatszolgáltatói kör keretein belül a tényleges adatszolgáltatók csoportját, illetve feljogosítja arra, hogy az adatszolgáltatók egyes csoportjait teljes mértékben vagy részlegesen mentesítse a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség alól. A 6. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy az EKB olyan rendeleteket fogadhat el, amelyek részletesen meghatározzák, hogy a statisztikai információk ellenőrzésére, illetve kötelező begyűjtésük végrehajtására vonatkozó jogosultságot milyen feltételekkel lehet gyakorolni. |
(6) |
A 2533/98/EK rendelet 4. cikke előírja, hogy a tagállamok szervezzék meg saját statisztikai adatszolgáltató rendszerüket, és teljeskörűen működjenek együtt a KBER-rel a KBER-alapokmány 5. cikkéből eredő kötelezettségeik teljesítésének biztosítása érdekében. |
(7) |
Helyénvaló lehet, ha az NKB-k a tényleges adatszolgáltatók körétől az EKB által meghatározott statisztikai követelmények teljesítéséhez szükséges statisztikai információkat egy szélesebb körű, az NKB-k saját felelősségi körében a közösségi vagy a nemzeti joggal, vagy a bevett gyakorlattal összhangban másfajta statisztikai célokra is létrehozott statisztikai adatszolgáltatási keretrendszer részeként gyűjtik be, azzal a feltétellel, hogy ez nem veszélyeztetheti az EKB felé a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. Ez egyben csökkentheti az adatszolgáltatási terhet is. Az átláthatóság érdekében ilyen esetekben célszerű tájékoztatni az adatszolgáltatókat arról, hogy az adatgyűjtés egyéb statisztikai célokat szolgál. Meghatározott esetekben az EKB a saját kötelezettségei teljesítése érdekében támaszkodhat az ilyen, más céllal összegyűjtött statisztikai információkra. |
(8) |
Az adatszolgáltatási követelmények azon esetben a legrészletesebbek, amennyiben az ügyfelek a pénztartó szektor részét képezik. Részletes adatokra a következők tekintetében van szükség: a) a betéti kötelezettségekről alszektorok és futamidők szerinti, valamint további, devizanemenként osztályozott statisztikai információk szükségesek az M3-ban szereplő külföldi valuta komponensekben bekövetkező fejlemények alaposabb elemzésének lehetővé tétele érdekében, valamint az M3 külföldi valutákban és euróban levő komponensei közötti helyettesíthetőség mértékének megállapítására irányuló vizsgálat lehetővé tételére; b) a hitelek alszektor/futamidő, felhasználási cél, kamatmegállapítás és pénznem szerinti részletezésben, mivel ezek az információk a monetáris elemzéshez alapvetően szükségesnek minősülnek; c) más MPI-kkel szembeni pozíciók részletezése annyiban, amennyiben ez az MPI-k közötti egyenlegek nettósításának vagy a tartalékalap kiszámításának lehetővé tételéhez szükséges; d) nem euroövezeti rezidensekkel (külfölddel) szembeni pozíciók a „két éven túli, megállapodás szerinti lejáratú betétek”, a „két éven túl felmondással visszaváltható betétek” és a „repoügyletek” esetében azért, hogy a pozitív tartalékaránytól függő tartalékalap kiszámítható legyen; e) a külfölddel szemben fennálló összes betéti kötelezettség, hogy a külföldi ügyfelek adatait össze lehessen állítani; f) a fizetési mérleg és a pénzügyi beszámolók céljára a külfölddel szemben fennálló betéti kötelezettségek és hitelek egy év alatti és azt meghaladó eredeti futamidőnél részletezve. |
(9) |
Az NKB-k az MPI-k értékpapír-portfóliói tekintetében a rendelet által előírt statisztikai információk vonatkozásában ösztönözhetik az értékpapíronkénti adatszolgáltatást, amennyiben ez csökkentheti az adatszolgáltatási terhet és elősegíti a pontosabb statisztikák kialakítását. A pénzpiaci alapok (PPA-k) vonatkozásában: az NKB-k engedélyezhetik, hogy ezek az alapok a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról szóló, 2007. július 27-i 958/2007/EK (EKB/2007/8) európai központi banki rendeletnek (6) megfelelően teljesítsék az adatszolgáltatást az alapkezelők terheinek enyhítése érdekében. |
(10) |
Az EKB a pénzügyi ügyleteket a hó végi adatszolgáltatási napokon fennálló állományok helyzete közötti különbségként azonosítja, amelyekből kiszűri a nem az ügyleteknek tulajdonítható változások hatásait. Az adatszolgáltatóknak előírt követelmény nem vonatkozik az árfolyamváltozásokra, amelyeket az EKB az adatszolgáltatók által devizanemenként külön-külön megadott állományadatok alapján számít ki, vagy az átsorolási kiigazításokra, amelyeket az NKB-k a számukra már rendelkezésre álló, különféle információs forrásokból saját maguk gyűjtenek. |
(11) |
A 2531/98/EK rendelet 5. cikke felhatalmazza az EKB-t, hogy rendeleteket vagy határozatokat fogadjon el egyes intézmények kötelező tartalékképzési kötelezettség alóli mentesítése érdekében és arra, hogy részletesen meghatározza azon lehetőségeket, amikor bármely más intézménnyel szembeni kötelezettségeket a tartalékalapból ki lehet zárni vagy le lehet vonni, továbbá amikor a források egyes kategóriáira eltérő tartalékrátákat lehet megállapítani. A 2531/98/EK rendelet 6. cikke alapján az EKB jogosult bekérni az intézményektől a kötelező tartalékképzésére vonatkozó előírások alkalmazásához szükséges információkat, valamint a pontosság és a tartalom minősége szempontjából ellenőrizni azokat az információkat, amelyeket ezek az intézmények a kötelező tartalék képzésére vonatkozó előírások betartásának alátámasztására szolgáltatnak. A teljes adatszolgáltatási kötelezettségekkel járó terhek csökkentése érdekében kívánatos, hogy a havi mérlegkimutatásra vonatkozó statisztikai információkat a statisztikai célon túlmenően a KBER kötelező tartalékolási rendszerének hatálya alá tartozó hitelintézetek tartalékalapjának rendszeres kiszámítására is használják, a kötelező tartalék képzéséről szóló, 2003. szeptember 12-i 1745/2003/EK (EKB/2003/9) európai központi banki rendeletnek (7) megfelelően. |
(12) |
Szükséges a hitelintézetek részvételével történő egyesülések esetén követendő sajátos eljárások meghatározása annak érdekében, hogy tisztázni lehessen az ilyen intézmények tartalékképzési kötelezettségeit. |
(13) |
Az EKB-nak adatokra van szüksége az MPI-k értékpapírosítási tevékenységéről annak érdekében, hogy értelmezhesse az euroövezetben a hitelezéssel és kölcsönnyújtással kapcsolatos fejleményeket. Ezek az adatok egyben kiegészítik az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló, 2008. december 19-i 24/2009/EK (EKB/2008/30) európai központi banki rendelet (8) értelmében jelentett adatokat. |
(14) |
Bár elismert tény az, hogy az EKB által elfogadott rendeletek nem ruháznak jogokat, illetve nem rónak kötelezettségeket a nem részt vevő tagállamokra, a KBER-alapokmány 5. cikke mind a részt vevő, mind a nem részt vevő tagállamokra vonatkozik. A 2533/98/EK rendelet emlékeztet arra, hogy a KBER-alapokmány 5. cikke a Szerződés 10. cikkével együtt magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem részt vevő tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai információszolgáltatási előírásainak teljesítése céljából, valamint biztosítani kell statisztikai területen az előkészületek időben történő megtételét arra, hogy részt vevő tagállamokká válhassanak, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
— |
„monetáris pénzügyi intézmények” (MPI-k): a közösségi jogban meghatározott rezidens hitelintézetek és olyan más rezidens pénzügyi intézmények, amelyek az MPI-ktől eltérő jogalanyoktól betéteket és/vagy betétek közeli helyettesítőit fogadnak el, és saját számlára (legalább közgazdasági értelemben) hiteleket nyújtanak és/vagy értékpapírokba fektetnek be. Az MPI-ágazat a következőkből áll (9): a) központi bankok; b) 2006/48/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hitelintézetek (olyan vállalkozás, amelynek üzleti tevékenysége a nagyközönségtől betétek és más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése (10), illetve saját számlára hitelek nyújtása, vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézet); és c) egyéb MPI-k, azaz egyéb olyan rezidens pénzügyi intézmények, amelyek megfelelnek az MPI fogalommeghatározásának, üzleti tevékenységük jellegétől függetlenül. Az utóbbiak által kibocsátott pénzügyi instrumentumok, illetve a hitelintézeteknél elhelyezett betétek közötti helyettesíthetőség mértéke határozza meg az „egyéb MPI-k” besorolását, feltéve, hogy más vonatkozásban megfelelnek az MPI-kre vonatkozó meghatározásnak. A kollektív befektetési vállalkozások esetében a PPA-k teljesítik a likviditás egyezményes feltételeit és ezért azok a monetáris pénzügyi intézményi szektorba tartoznak (lásd még az I. melléklet 1. részét), |
— |
„részt vevő tagállam”: a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározott részt vevő tagállam, |
— |
„nem részt vevő tagállam”: mindazon tagállamok, amelyek nem vezették be az eurót, |
— |
„adatszolgáltató”: a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározott adatszolgáltató, |
— |
„rezidens” a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározott rezidens, |
— |
„pénzügyi közvetítő vállalat” („PKV”): a 24/2009/EK (EKB/2008/30) rendelet 1. cikkében meghatározott pénzügyi közvetítő vállalat, |
— |
„értékpapírosítás”: a következő tranzakciók: a) a 2006/48/EK irányelv 4. cikkében meghatározott hagyományos értékpapírosítás; vagy b) a 24/2009/EK (EKB/2008/30) rendelet 1. cikkében meghatározott értékpapírosítás, amelynek része az értékpapírosított hitelek egy PKV-nak való elidegenítése, |
— |
„elektronikuspénz-kibocsátó intézet” és „elektronikus pénz”: a 2000/46/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, |
— |
„leírás”: a hitel kétessé válása miatt a mérlegben nyilvántartott hátralékos hitelösszeg közvetlen csökkentése, |
— |
„hitelgondozó”: az az MPI, amely a napi tevékenysége során kezeli az értékpapírosítás mögött húzódó hitelügyletet a tőke és kamatok adóstól való beszedése tekintetében, amit ezt követően továbbít az értékpapírosításban részt vevő befektetőknek, |
— |
„hitel elidegenítése”: hitel vagy hitelcsomag átruházása az adatszolgáltató által egy nem MPI átvevőnek, ami a tulajdonjog átruházásával vagy a hitelnyújtásban részesedés vállalásával valósul meg, |
— |
„hitel megszerzése”: hitel vagy hitelcsomag megszerzése az adatszolgáltató által egy nem MPI átadótól, ami a tulajdonjog átruházásával vagy a hitelnyújtásban részesedés vállalásával valósul meg. |
2. cikk
Tényleges adatszolgáltatói kör
(1) A tényleges adatszolgáltatói kör a részt vevő tagállamok területén rezidens monetáris pénzügyi intézményekből áll (lásd még a II. melléklet 1. részét).
(2) A tényleges adatszolgáltatói körbe tartozó MPI-k teljes körű adatszolgáltatásra kötelezettek, kivéve, ha a 8. cikk szerint megadott bármely mentesség érvényesül.
(3) Az MPI-kre vonatkozó meghatározásnak megfelelő jogalanyok a rendelet hatálya alá tartoznak, még abban az esetben is, ha azokat kizárták a 2006/48/EK irányelv hatálya alól.
(4) Az I. melléklet 2. része 5.5. szakaszában meghatározott PPA befektetési jegyek/egységek tulajdonosainak rezidensi jogállására információk gyűjtése céljaira a tényleges adatszolgáltatói körbe beletartoznak a 2533/98/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt módon tartalmazza – a biztosítótársaságok és a nyugdíjalapok kivételével – a valamely eltérés hatálya alatt álló egyéb pénzügyi közvetítőket (a továbbiakban: EPK-k) is.
3. cikk
Az MPI-k statisztikai célú jegyzéke
(1) Az EKB Igazgatótanácsa az MPI-kről egy statisztikai célú jegyzéket hoz létre és vezet, figyelembe véve a gyakoriság és határidők tekintetében adódó azon követelményeket, amelyek a jegyzéknek a KBER kötelező tartalékképzési rendszerével összefüggésben történő használatából erednek. Az MPI-k jegyzékében egy rovatban jelzik, hogy az adott pénzintézet jogilag a KBER-ben alkalmazott kötelező tartalékképzési rendszer hatálya alá tartozik-e vagy sem. Az MPI-k jegyzéke naprakész, pontos és a lehető leghomogénebb szerkezetű, valamint statisztikai célokra kellően megbízható.
(2) Az MPI-k statisztikai célú jegyzékét és annak frissített változatait az NKB-k és az EKB teszi hozzáférhetővé adatszolgáltatói kör számára megfelelő módon, ideértve az elektronikus eszközök és az internet használatát vagy az adatszolgáltató szervek kérésére a nyomtatott formát.
(3) Az MPI-k statisztikai célú jegyzéke csak tájékoztató jellegű. Ha azonban a jegyzék legutolsó hozzáférhető változata hibás volt, az EKB nem alkalmaz semmiféle szankciót azon intézményekkel szemben, amelyek helytelenül tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, amennyiben ezt a pontatlan jegyzékben jóhiszeműen bízva tették.
4. cikk
Statisztikai adatszolgáltatási követelmények
(1) A tényleges adatszolgáltatói kör az MPI letelepedése szerinti tagállam NKB-jának szolgáltat havi állományadatokat, a hó végi mérlegről és az összevont átértékelési kiigazításokról. Az adatszolgáltató kör az összevont átértékelési kiigazításokat a hitelleírások/kivezetések vonatkozásában jelenti, és az kiterjed az értékpapírok átértékelődésére is. Az egyes mérlegsorokra és a mérlegen kívüli tételekre vonatkozó további részleteket negyedévente vagy évente kell jelenteni. A szükséges statisztikai információkat részletesen az I. melléklete határozza meg.
(2) Az NKB-k gyűjthetik értékpapíronként az MPI-k által kibocsátott vagy tartott értékpapírokra vonatkozó szükséges statisztikai információkat, amennyiben az (1) bekezdésben említett adatok a IV. mellékletben meghatározott statisztikai minimum-előírásoknak megfelelően levezethetőek.
(3) Az MPI-k a 5. rész 1A. táblázatában meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően jelentik a havi átértékelési kiigazításokat az EKB által megkövetelt teljes adatkör tekintetében. Az NKB-k számára megengedett, hogy további, a minimumkövetelmények körén túli adatokat is gyűjtsenek. E többletadatok az 1A. táblázatban a „minimumkövetelményként” megjelölteken kívüli részletezésre vonatkozhatnak.
(4) Továbbá az EKB magyarázó információkat kérhet az NKB-k által gyűjtött „átsorolások és egyéb kiigazítások” körében tett kiigazításokról.
5. cikk
Kiegészítő statisztikai adatszolgáltatás a hitelek értékpapírosítása és hitelek egyéb átruházása tekintetében
Az MPI-k a következőker jelentik az I. melléklet 6. részének megfelelően:
1. |
a tárgyidőszakban végzett hitel-értékpapírosítások és egyéb hitelátruházások nettó forgalma; |
2. |
a negyedév végén fennálló hátralékos összeg minden olyan hitel tekintetében, amelynél az MPI az értékpapírosításban hitelgondozóként jár el; |
3. |
a 39. Nemzetközi Számviteli Standard (IAS 39) vagy hasonló nemzeti számviteli szabály alkalmazásakor az értékpapírosítás útján elidegenített hitelek tekintetében az időszakvégi azon hátralékos összegeket, amelyek nem kerültek a mérlegből kivezetésre. |
6. cikk
Határidők
(1) Az NKB-k döntik el, hogy az alább meghatározott határidők betartása érdekében – adott esetben figyelembe véve az EKB kötelező tartalékképzési rendszerében megkövetelt időbeli pontosság követelményét – milyen határidővel kérik az adatokat az adatszolgáltatóktól, és erről azokat tájékoztatják.
(2) Az NKB-knak a havi statisztikákat a tárgyhónapot követő hónap 15. napjának végéig kell elküldeniük az EKB részére.
(3) Az NKB-knak a negyedéves statisztikákat a tárgyhónapot követő negyedév 28. napjának végéig kell elküldeniük az EKB részére.
(4) Az NKB-knak az éves statisztikákat a monetáris pénzügyi intézményekről és a piaci statisztikákról (átdolgozás) szóló, 2007. augusztus 1-jei EKB/2007/9 iránymutatásnak (12) megfelelően kell az EKB részére továbbítaniuk.
7. cikk
Számviteli szabályok a statisztikai adatszolgáltatás alkalmazásában
(1) Amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik, az MPI-knek az e rendelet szerinti beszámolási kötelezettségük teljesítése alkalmazásában az adott ország jogrendszerébe átültetett, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvben (13) és bármely más vonatkozó nemzetközi számviteli előírásban megállapított számviteli szabályokat kell követniük.
(2) A betéti kötelezettségeket és hitelek tőkeösszegét névleges hónap végi állományként kell jelenteni, bruttó összegben. Ebből az összegből ki kell zárni a megfelelő számviteli szabályokban meghatározott leírásokat. A betéti kötelezettségek és a hitelek egymással nem nettósíthatók.
(3) Az egyes tagállamokban érvényes számviteli gyakorlat és nettósítási eljárások hatályának sérelme nélkül statisztikai célokból az összes pénzügyi eszközt és kötelezettséget bruttó összegben kell jelenteni.
(4) Az NKB-k lehetővé tehetik a céltartalékkal fedezett hitelek jelentését a céltartalékokkal csökkentett összegen, valamint a megvásárolt hitelek jelentését a beszerzéskori áron, feltéve, hogy az ilyen adatszolgáltatási gyakorlatokat valamennyi rezidens adatszolgáltató követi, és azok szükségesek a hitelek statisztikai értékelésével kapcsolatos folyamatosság fenntartása érdekében, tekintettel a 2005 januárját megelőző időszakokra jelentett adatokra.
8. cikk
Mentességek
(1) A kisebb MPI-k (az eloszlás végében lévő MPI-k) számára mentesség adható:
a) |
az NKB-k mentességet engedélyezhetnek a kisméretű MPI-knek, amennyiben az MPI-k nemzeti mérlegéhez való együttes állományi hozzájárulásuk az 5 %-ot nem haladja meg; |
b) |
a hitelintézetek vonatkozásában az a) pontban említett mentességek hatása az, hogy csökkentik azon hitelintézetek statisztikai adatszolgáltatási terhét, amelyekre az ilyen mentességek alkalmazhatók, a kötelező tartalék számítására vonatkozóan az e rendelet III. mellékletében meghatározott előírások sérelme nélkül; |
c) |
a nem hitelintézet kisméretű MPI-k tekintetében – az a) pontban említett mentesség érvényesülésekor – a kisméretű MPI-ket az NKB-k továbbiakban is legalább évente egyszer begyűjtik azoktól a teljes mérlegre vonatkozó adatokat, hogy a „kisebb” csoport méretét figyelemmel lehessen kísérni; |
d) |
az NKB-k az a) pont sérelme nélkül mentesítést engedélyezhetnek az a) és b) pontban megállapított szabályok előnyeit nem élvező hitelintézeteknek, aminek következtében azok adatszolgáltatási követelményei csökkennek az I. melléklet 7. részében megállapított kötelezettségekhez képest, feltéve, hogy azok nemzeti MPI-mérleghez való egyesített állományi hozzájárulása nem haladja meg a 10 %-ot, és az euroövezeti MPI-mérleghez való hozzájárulása sem haladja meg az 1 %-ot; |
e) |
a tagállamok kellő időben ellenőrzik az a) és d) pontban meghatározott feltétel teljesülését annak érdekében, hogy bármely mentességet minden év kezdetétől számított hatállyal meg lehessen adni, illetve szükség esetén vissza lehessen vonni; |
f) |
a kis MPI-k választhatják azt is, hogy nem élnek a mentesítések lehetőségével és ehelyett eleget tesznek a teljes körű adatszolgáltatás követelményének. |
(2) Mentesítések adhatóak a PPA-knak.
Az NKB-k a PPA-kat mentesíthetik a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy a PPA-k ehelyett a 958/2007/EK (EKB/2007/8) rendeletnek megfelelően teljesítik az adatszolgáltatást, a következő feltételekkel:
— |
a PPA-k ezeket az adatokat havonta jelentik a 958/2007/EK (EKB/2007/8) rendelet I. mellékletében meghatározott kombinált módszernek megfelelően, az említett rendelet 9. cikkében meghatározott határidőkkel összhangban, |
— |
a PPA-k a PPA befektetési jegyekre vonatkozó állományi adatokat a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőknek megfelelően jelentik. |
(3) Mentességek adhatók a PPA befektetési jegyek tekintetében.
a) |
„PPA-k névre szóló befektetési jegyei” azon PPA befektetési jegyek, amelyek tekintetében a nemzeti jogszabályokkal összhangban a befektetési jegy tulajdonosairól, annak rezidensi jogállására is kiterjedő nyilvántartást vezetnek. „PPA-k bemutatóra szóló befektetési jegyei” azon befektetési jegyek, amelyek tekintetében a nemzeti jogszabályokkal összhangban nem vezetnek a befektetési jegy tulajdonosát azonosító nyilvántartást, illetve amelyek tekintetében olyan nyilvántartás vezetnek, amely nem tartalmaz információt a tulajdonos rezidensi jogállásáról. |
b) |
Amennyiben a névre szóló vagy bemutatóra szóló befektetési jegyek kibocsátása első alkalommal történik vagy amennyiben a piaci fejlemények a lehetőségek megváltoztatását vagy kombinálását igénylik (az I. melléklet 2. része 5.5. szakaszában meghatározottak szerint), az NKB-k felmentést adhatnak egyéves időtartamra az I. melléklet 2. részének 5.5. szakaszában meghatározott követelmények tekintetében. |
c) |
A PPA befektetési jegyek tulajdonosainak rezidensi jogállását tekintve az NKB mentességeket adhat az adatszolgáltatóknak, amennyiben a szükséges statisztikai információkat más rendelkezésre álló forrásból gyűjtik, az I. melléklet 2. részének 5.5. szakaszának megfelelően. E feltétel teljesítését az NKB-k kellő időben ellenőrzik annak érdekében, hogy a mentességet az EKB-val történő megállapodásban minden év elejétől kezdődően szükség szerint biztosítsák vagy visszavonják. E rendelet alkalmazásában az NKB-k az adatszolgáltató MPI-k jegyzékét az I. melléklet II. részének 5.5. szakaszában meghatározott elveknek megfelelően hozzák létre és vezetik. |
(4) Az (1) bekezdés sérelme nélkül mentességek adhatók az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények számára.
a) |
A 2006/48/EK irányelv és a 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 2. cikke sérelme nélkül és a b) pontban meghatározott feltétellel az NKB-k mentességeket adhatnak az önálló elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek. A mentességek engedélyezése vagy – szükség esetén – visszavonása érdekében az NKB-k idejében ellenőrzik a b) pontban meghatározott feltételek teljesülését. Az ilyen mentességet engedélyező NKB tájékoztatja erről az EKB-t; |
b) |
az NKB-k mentességet engedélyezhetnek az önálló elektronikuspénz-intézetek számára a következő feltételek legalább egyikének teljesülése esetén:
|
c) |
Ha egy mentességben részesülő elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem mentesül a tartalékképzési követelmények alól, jelenteni köteles legalább a tartalékalap kiszámításához szükséges minimális negyedéves adatokat a III. mellékletben előírt módon. Az intézmény dönthet úgy, hogy a tartalékalapokra korlátozott adatokat havi gyakorisággal jelenti. |
d) |
Amikor egy elektronikuspénz-intézet mentességben részesül, az EKB statisztikai célokból az MPI-k jegyzékébe nem pénzügyi vállalatként fogja feljegyzi az intézetet. Az intézetet MPI-ügyfélként is nem pénzügyi vállalatként fogják kezelni. Az intézetet továbbra is hitelintézetként kezelik az eurorendszer kötelező tartalékképzési követelményeinek tekintetében. |
(5) Mentességek adhatók az átértékelési kiigazítások tekintetében.
a) |
Az (1) bekezdés sérelme nélkül az NKB-k mentességet engedélyezhetnek a PPA-k számára az átértékelési kiigazítások jelentése tekintetében, ezzel kivéve a PPA-kat minden, az átértékelési kiigazítások jelentésére vonatkozó követelmény hatálya alól. |
b) |
Az NKB-k mentességeket engedélyezhetnek az értékpapírok átértékelésének jelentési gyakorisága és határideje tekintetében, és előírhatják ezen adatok negyedévenkénti jelentését az állományadatok negyedévenkénti jelentésére vonatkozó határidővel megegyezően, az alábbi feltételekkel:
|
c) |
Az NKB-k mentességeket engedélyezhetnek az értékpapírok átértékelésének jelentési gyakorisága és határideje tekintetében – beleértve az adatszolgáltatás alóli teljes mentesítést – az értékpapírok havi állományadatait értékpapíronként jelentő hitelintézetek számára, az alábbi feltételekkel:
|
(6) Mentesség adható az azon hitelekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás aló, amelyek értékpapírosítás útján elidegenítésre kerültek.
Az IAS 39-et vagy hasonló nemzeti számviteli szabályokat alkalmazó MPI-k számára az illetékes NKB engedélyezheti, hogy az I. melléklet 2. és 3. részében előírt állományadatokból kizárják az értékpapírosítással elidegenített hiteleket a nemzeti gyakorlatnak megfelelően, feltéve, hogy ezt a gyakorlatot minden rezidens MPI alkalmazza.
(7) Mentességek adhatók a nem euroövezeti tagállamokra vonatkozó egyes negyedéves állományi adatok tekintetében.
Ha az egy magasabb aggregálási szinten összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy egy eurót még be nem vezetett tagállamban rezidens ügyfelekkel szemben fennálló pozíciók jelentéktelenek, az NKB dönthet úgy, hogy nem kéri az ilyen tagállammal kapcsolatos adatszolgáltatást. E döntésről valamennyi NKB tájékoztatja az adatszolgáltatókat.
9. cikk
Minimum-előírások és nemzeti adatszolgáltatási szabályok
(1) A kötelező statisztikai információkat a IV. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revízióra rögzített minimumszabályokkal összhangban kell jelenteni.
(2) Az NKB-k a nemzeti sajátosságokkal összhangban határozzák meg és működtetik a tényleges adatszolgáltatói kör által követendő adatszolgáltatási szabályokat. Az NKB-knak kell gondoskodniuk arról, hogy az ilyen adatszolgáltatási szabályok biztosítsák a kötelező statisztikai információk szolgáltatását, és hogy lehetővé tegyék IV. mellékletben az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatokra vonatkozó minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.
10. cikk
Egyesülések, szétválások és szervezeti átalakítások
Az egyesülés, szétválás vagy bármely más olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségek teljesítésére, az érintett adatszolgáltatónak tájékoztatnia kell az illetékes NKB-t – amint az ilyen művelet végrehajtásának szándéka nyilvánosságra kerül és még kellő időben az egyesülés, szétválás vagy más szervezeti átalakítás hatálybalépését megelőzően – az e rendeletben megfogalmazott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében tervezett eljárásokról.
11. cikk
A jelentett statisztikai információk felhasználása a kötelező tartalék alkalmazásában
(1) A hitelintézetek által e rendelettel összhangban jelentett statisztikai információkat minden hitelintézetnek saját tartalékalapjának kiszámítására kell felhasználnia az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelettel összhangban. Ezen információkat a hitelintézetek különösen tartalékképzési kötelezettségeik tartalékolási időszak során történt teljesítésének igazolására használják fel.
(2) A „kisebb” csoporthoz tartozó hitelintézetek tartalékalap-adatainak alapjául három tartalékolási időszakra az NKB-k által gyűjtött, a tárgynegyedév végét követő 28. munkanap végéig megküldendő negyedév végi adatok szolgálnak.
(3) Az EKB kötelező tartalékképzési rendszerének alkalmazására a III. mellékletben meghatározott különleges szabályok az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet rendelkezéseivel való ütközés esetén elsőbbséget élveznek.
(4) Az EKB és a hitelintézetek likviditáskezelési munkájának elősegítése érdekében a tartalékra vonatkozó követelményeket legkésőbb a tartalékolási időszak első napjáig vissza kell igazolni; kivételes esetekben azonban a hitelintézeteknél felmerülhet annak szükségessége, hogy a tartalékalapra vagy a már visszaigazolt tartalékképzési követelményekre vonatkozó módosításokat jelentsenek be. A tartalékképzési követelmények visszaigazolására vagy tudomásulvételére szolgáló eljárások nem érintik az adatszolgáltató pénzintézeteket azon kötelezettségét, hogy mindenkor kötelesek pontos statisztikai információkat közölni, illetve a korábban esetleg pontatlanul jelentetteket a lehető leghamarabb helyesbíteni.
12. cikk
Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés
Az adatszolgáltatók által e rendeletben szerint szolgáltatandó információk begyűjtésére, illetve azok ellenőrzésére vonatkozó jogosultságot az NKB-k gyakorolják, az EKB e jogosultságok gyakorlására vonatkozó jogának sérelme nélkül. Az NKB-nak e jogosultságát különösen akkor kell gyakorolnia, ha a tényleges adatszolgáltatók körébe tartozó valamely intézmény nem teljesíti az e rendelet IV. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatra vonatkozó minimumszabályokat.
13. cikk
Adatszolgáltatás első alkalommal
(1) Az e rendeletnek megfelelő első adatszolgáltatás a 2010 júniusára vonatkozó havi adatok jelentésével veszi kezdetét, beleértve kizárólag az 5. táblázat vonatkozásában a 2009. decemberi visszamenőleges adatokat.
(2) Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás az olyan cellák tekintetében, amelyek a szindikált hiteleknek felelnek meg az I. melléklet 2. részének 1. táblázatában, a 2011. decemberi adatokkal kezdődik.
(3) Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás az olyan cellák tekintetében, amelyek az eurót bevezető tagállamoknak felelnek meg az I. melléklet 3. részének 3. táblázatában, az euro bevezetésének dátumát követő első negyedéves adatokkal kezdődik.
(4) Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás az olyan cellák tekintetében, amelyek az eurót nem bevezető tagállamoknak felelnek meg az I. melléklet 3. részének 3. és 4. táblázatában, az EU-hoz való csatlakozásuk dátumát követő első negyedéves adatokkal kezdődik. Amennyiben az illetékes NKB úgy dönt, hogy nem kéri az adott tagállam vagy tagállamok EU-hoz való csatlakozásának dátumát követő első negyedéves adatokkal kezdődő jelentéktelen adatok első jelentését, az adatszolgáltatás 12 hónappal azután kezdődik, hogy az NKB értesíti az adatszolgáltatókat arról, hogy adatokat kér.
14. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) A 2423/2001/EK (EKB/2001/13) határozat 2010. július 1-jén hatályát veszti.
(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, és az V. mellékletben meghatározott megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.
15. cikk
Záró rendelkezés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2010. július 1-jétől kell alkalmazni.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. december 19-én.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Jean-Claude TRICHET
(1) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.
(2) HL L 318., 1998.11.27., 1. o.
(3) HL L 177., 2006.6.30., 1. o.
(4) HL L 310., 1996.11.30., 1. o.
(5) HL L 333., 2001.12.17., 1. o.
(6) HL L 211., 2007.8.11., 8. o.
(7) HL L 250., 2006.10.2., 10. o.
(8) Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.
(9) A Nemzeti Számlák Európai Rendszerében (ESA 95) a monetáris pénzügyi intézménynek (MPI) minősülő pénzintézeteket két alszektorba sorolják, nevezetesen a központi bankok (S.121) és egyéb MPI-k (S.122) kategóriába.
(10) Ideértve a banki kötvények nagyközönség részére történő eladásából származó bevételt is.
(11) HL L 275., 2000.10.27., 39. o.
(12) HL L 341., 2007.12.27., 1. o.
(13) HL L 372., 1986.12.31., 1. o.
I. MELLÉKLET
MONETÁRIS PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK
Bevezető
A részt vevő tagállamokban a monetáris pénzügyi intézményi ágazat (MPI) mérlegeit lefedő statisztikai rendszer az alábbi két fő alkotóelemből áll:
a) |
az MPI-k statisztikai célú jegyzéke (lásd az 1. részt az egyes MPI-k betétek és PPA-k azonosításához); és |
b) |
az MPI-k által havi, negyedéves és éves gyakorisággal jelentett statisztikai információk részletes leírása (lásd a 2., 3., 4., 5., 6. és 7. részt). |
Az MPI-k mérlegére vonatkozó teljes körű információ megszerzése érdekében szükséges a biztosítótársaságok és a nyugdíjalapok kivételével az egyéb pénzügyi közvetítők (EPK-k) számára meghatározott jelentési kötelezettség előírása is, amennyiben pénzpiaci alapok (PPA) befektetési jegyeit érintő pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban járnak el. A statisztikai információkat a nemzeti központi bankok (NKB-k) az MPI-ktől a 2. résznek megfelelően, az 1. cikkben és a II. mellékletben meghatározott harmonizált fogalommeghatározásokra és besorolásokra alapozva, saját országos szintű rendszereiknek megfelelően gyűjtik be.
A pénzállomány tartalmazza a forgalomban levő bankjegyeket és pénzérméket, valamint az MPI-k más monetáris kötelezettségeit (betéteket és más, a betétek közeli helyettesítőinek minősülő pénzügyi instrumentumokat). A pénzállomány ellentételei tartalmazzák az MPI-mérleg minden más tételét. Az EKB ezenkívül az állományból és más adatokból – ideértve az MPI-k által szolgáltatott átértékelési kiigazító adatokat is – levezetett, pénzügyi ügyletekre vonatkozó kimutatásokat is összeállít (lásd a 5. részt).
A kötelező statisztikai információkat részletesen a 8. rész határozza meg.
1. RÉSZ
Az egyes MPI-k azonosítása
1. szakasz: Egyes MPI-k azonosítása a betétek helyettesíthetőségének elvei alapján
1.1. |
A nem hitelintézet olyan pénzügyi intézményeket, amelyek a betétek közeli helyettesítőjének minősülő pénzügyi instrumentumokat bocsátanak ki, MPI-ként kell besorolni, ha más vonatkozásban megfelelnek az MPI fogalommeghatározásának. A besorolás alapja a betétek helyettesíthetősége (azaz hogy a kötelezettségek betétnek minősülnek-e), amit azok likviditása határoz meg, tekintettel átruházhatóságuk, átválthatóságuk, megbízhatóságuk és piacképességük kombinált jellemzőire és adott esetben kibocsátásuk futamidejére. A betétek helyettesíthetőségének e feltételei kerülnek alkalmazásra annak meghatározására is, hogy a kötelezettségek betéteknek minősülnek-e, kivéve, ha létezik egy különálló kategória az ilyen kötelezettségek számára. |
1.2. |
A betétek helyettesíthetőségének meghatározása és a kötelezettségek betétként való minősítése céljából egyaránt:
|
2. szakasz: Az MPI-k azonosításának elvei
2.1. |
A PPA-k meghatározásuk szerint olyan kollektív befektetési vállalkozások (KBV-k), amelyek befektetési egységei likviditási szempontból a betétek közeli helyettesítői, és amelyek elsősorban pénzpiaci instrumentumokba és/vagy a PPA-k befektetési jegyeibe és/vagy más, legfeljebb egy év hátralevő futamidejű átruházható értékpapírokba, és/vagy bankbetétekbe és/vagy a pénzpiaci eszközök után járó kamat mértékét megközelítő megtérülési ráta mellett fektetnek be. A PPA-k meghatározására alkalmazott szempontok a nyilvános tájékoztatókból, úgymint az alapok szabályzataiból, a létesítő okiratokból, az alapító okiratokból, alapokmányokból vagy alapszabályokból, forgalmazási megállapodásokból vagy a KBV-k más, hasonló érvényű állásfoglalásából erednek. A PPA saját maga vagy jogi képviselői útján biztosítja a PPA-k részére előírt statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítéséhez szükséges minden információ szolgáltatását. Amennyiben gyakorlati okokból arra szükség van, az adatokat ténylegesen bármelyik olyan jogalany benyújthatja, amely a PPA befektetési jegyeket érintő pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban jár el. |
2.2. |
A PPA-k meghatározása alkalmazásában:
|
2. RÉSZ
Mérleg (havi állományok)
A részt vevő tagállamok területére vonatkozó monetáris aggregátumok és azok ellentételei összeállítása céljából az EKB az 1. táblázatban szereplő következő adatokat kéri:
1. Instrumentumkategóriák
a) Források
A vonatkozó instrumentumkategóriák a következők: a forgalomban levő készpénz, a betéti kötelezettségek, PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek, a hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok, a tőke és a tartalékok, valamint a fennmaradó kötelezettségek. A monetáris és nem monetáris kötelezettségek elkülönítése érdekében a betéti kötelezettségeket egynapos betétek, megállapodás szerinti futamidejű betétek, felmondással visszaváltható betétek és visszavásárlási megállapodások (repoügyletek) szerint is részletezik. Lásd a II. mellékletben szereplő fogalommeghatározásokat.
b) Eszközök
A vonatkozó instrumentumkategóriák a következők: készpénz, hitelek, nem részvény értékpapírok, PPA-k befektetési jegyei, részvények és egyéb részesedések, reáleszközök és a fennmaradó eszközök. Lásd a II. mellékletben szereplő fogalommeghatározásokat.
2. Lejárat szerinti részletezés
Az eredeti futamidők tagozódása az instrumentumok tulajdonságainak helyettesítőjeként szolgál ott, amennyiben a különböző piacok értékpapírjai egymásnak nem teljesen felelnek meg.
a) Források
A lejárati sávokra (vagy felmondásos visszaváltási periódusokra) vonatkozó lejárati idők a következők: a megállapodás szerinti lejáratú betéteknél egy- vagy kétéves futamidő a kibocsátáskor; a felmondással visszaváltható betéteknél háromhavi és kétéves felmondási periódus. A repoügyleteket futamidő szerint nem részletezik, mivel ezek rendszerint nagyon rövid időszakra szóló pénzügyi instrumentumok (kibocsátásukkor rendszerint három hónapnál rövidebb futamidőre szólnak). Az MPI-k által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egy- vagy kétéves lejárat szerint részletezik. A PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek esetében nem kötelező a futamidő szerinti részletezés.
b) Eszközök
A lejárati sávokra vonatkozó lejárati idők a következők: az egyéves és ötéves lejárati sávban az MPI-k által a részt vevő tagállamok rezidens szervezeteinek (kivéve az MPI-knek és az államháztartásnak) nyújtott kölcsönökről alszektoronként, valamint az MPI-k által háztartásoknak nyújtott hitelekről felhasználási cél szerint; a részt vevő tagállamokban tevékenykedő, más MPI-k által kibocsátott értékpapír-állományait egy- és kétéves lejárati sávra kell lebontani, hogy a monetáris aggregátumok kiszámításakor lehetővé váljon ezen eszközök MPI-k közötti köztes állományának levonása.
3. Az egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek nyújtott hitelek cél szerinti részletezése és elkülönült azonosítása
A háztartásoknak és a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott hiteleket tovább kell részletezni a hitel típusa szerint (fogyasztási hitel, lakáscélú hitel, egyéb hitel). Az „egyéb hitelek” kategórián belül külön kell azonosítani az egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek nyújtott hiteleket (lásd a II. melléklet II. részében az instrumentumkategóriák meghatározását, és a II. melléklet III. részében a szektorok meghatározását). Az NKB-k eltekinthetnek az egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek nyújtott hitelek külön azonosításától, ha ezek a hitelek nem érik el a részt vevő tagállamban a háztartásoknak nyújtott összes hitel 5 %-át.
4. Devizanem szerinti részletezés
A monetáris aggregátumok összeállítása során felhasználható mérlegtételek tekintetében az euróban megadott egyenlegeket az adatszolgáltatási rendszerben elkülönítetten kell kimutatni, hogy az EKB választhassa a monetáris aggregátumok olyan meghatározását, hogy azokba bevonja az összes devizanem egyenlegeit vagy csak euróban számol.
5. Részletezés ügyfélszektorok és rezidensi állapot szerint
5.1. |
A részt vevő tagállamokat lefedő monetáris aggregátumok és ellentételeik összeállítása megkívánja a pénztartó szektort alkotó, a részt vevő tagállamok területén levő ügyfelek azonosítását. Erre a célra a nem MPI ügyfeleket az ESA 95 alapján (lásd a II. melléklet 3. részét) államháztartás (S.13), azon belül a központi kormányzat (S.1311) – az összes betéti kötelezettségben külön-külön feltüntetve –, és egyéb rezidens intézmények szektorra osztják fel. Annak érdekében, hogy a monetáris aggregátumokból és hitelállományokból lebontva havi szektoronkénti részletezésű számítást lehessen készíteni, az egyéb rezidens szektorokat tovább részletezik a következő alszektorok szerint: egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124), biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S.125), nem pénzügyi vállalatok (S.11) és háztartások + háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15). Az egyéni vállalkozók/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tekintetében lásd a 3. pontot. Az összes betéti kötelezettség és a „két éven túli, megállapodás szerinti lejáratú”, a „két éven túl felmondásra visszafizetendő” és a „repoügyletek” betétkategóriák tekintetében a hitelintézetek között meg kell továbbá különböztetni a KBER kötelező tartalékképzési rendszere alkalmazásában az MPI-k egyéb ügyfeleit és a központi kormányzatot. |
5.2. |
Az összes betéti kötelezettség és a két éven túli, megállapodás szerinti lejáratú betéti kötelezettségek, valamint a nem részvény értékpapírok tekintetében további részletezésre kerül sor a PKV ügyfelek tekintetében. |
5.3. |
Az „egyéb pénzügyi közvetítők (S.123) + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.124)” kategóriába tartozókkal végzett repoügyletekből/fordított visszavásárlási ügyletekből vagy ezekkel egyenértékű ügyletekből származó egyes betétek/hitelek kapcsolódhatnak a valamely központi szerződő féllel végzett ügyletekhez. Központi szerződő fél (central counterparty) a pénzpiacokon forgalmazott szerződések szerződő felei között a jogilag valamennyi eladóval szemben vevőként, valamennyi vevővel szemben pedig eladóként fellépő közbeiktatott szereplő. Mivel ezek az ügyletek gyakran az MPI-k közötti kétoldalú szerződések helyettesítői, további részletezés szükséges a „visszavásárlási megállapodások” betéti kategórián belül az ezekkel az ügyfelekkel kötött szerződések tekintetében. Hasonlóképpen egy további részletezésre kerül sor a „hitelek” eszközkategórián belül az e szerződő felekkel végzett fordított visszavásárlási ügyletek tekintetében. |
5.4. |
A belföldi, illetve a más részt vevő tagállamok területén rezidens ügyfeleket egymástól elkülönítetten és egyformán kell kezelni valamennyi statisztikai célú részletezésnél. A részt vevő tagállamok területén kívüli ügyfelek földrajzi területek szerinti csoportosítása nem kötelező. A részt vevő tagállamok területén belüli ügyfeleket hazai szektoruk vagy intézményi besorolásuk szerint kell azonosítani, az MPI-k statisztikai célú jegyzékének megfelelően, valamint összhangban az EKB szektorkézikönyvében (1) az ügyfelek statisztikai besorolására vonatkozó iránymutatással, amely a legmesszebbmenőkig az ESA95-nek megfelelő besorolási elveket követi. |
5.5. |
A részt vevő tagállamok MPI-I által kibocsátott PPA befektetési jegyek tekintetében az adatszolgáltatók rezidensi állapot szerinti részletezésben jelentik a tulajdonosok adatait, legalább hazai/más részt vevő tagállam/külföld részletezésben, a nem a részt vevő tagállam rezidenseinek tulajdonában álló állományok kizárásának lehetővé tételére. A névre szóló befektetési jegyek tekintetében a kibocsátó PPA-k vagy azok jogi képviselői a kibocsátott befektetési jegyek tulajdonosairól rezidensi állapot szerinti részletezésben közölnek adatot a havi mérlegben. A bemutatóra szóló befektetési jegyek tekintetében az adatszolgáltatók az adott NKB-nak az EKB-val kötött megállapodásában rögzített módszernek megfelelően jelentik a PPA befektetési jegyek tulajdonosainak rezidensi állapot szerinti részletezését. Ez a kötelezettség az érintett piac szervezetére és az adott tagállam nemzeti jogi szabályozására tekintettel elfogadandó alábbi lehetőségek egyikére vagy azok kombinációjára korlátozódik. Ezt a követelményt az EKB időszakosan ellenőrzi.
|
1. táblázat
Havi állományok (2)
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
MPI-k (4) |
Nem MPI-k |
MPI-k (4) |
Nem MPI-k |
Összesen |
Bankok |
Nem bankok |
||||||||||||||||||||||||||||||
|
Hitelintézetek |
ebből: tartalékképzési követelmény alá tartozó hitelintézetek, EKB és NKB-k |
Államháztartás (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
|
Hitelintézetek |
ebből: tartalékképzési követelmény alá tartozó hitelintézetek, EKB és NKB-k |
Államháztartás (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
|||||||||||||||||||||||||||
Központi kormányzat (S.1311) |
Egyéb államháztartás |
Összesen |
Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124) |
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15) |
Központi kormányzat (S.1311) |
Egyéb államháztartás |
Összesen |
Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124) |
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15) |
|||||||||||||||||||||||
|
ebből: központi szerződő fél (5) |
ebből: PKV-k |
|
ebből: központi szerződő fél (5) |
ebből: PKV-k |
|||||||||||||||||||||||||||||||
(a) |
|
(b) |
(c) |
(d) |
(e) |
(f) |
|
|
(g) |
(h) |
(i) |
(j) |
|
(k) |
(l) |
(m) |
(n) |
(o) |
|
|
(p) |
(q) |
(r) |
(s) |
|
|
(t) |
|||||||||
FORRÁSOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
* |
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
ebből: átruházható betét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||
ebből: legfeljebb kétéves |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
ebből: szindikált hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
* |
|
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
|
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
ebből: átruházható betét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
legfeljebb egy év |
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
két éven túli |
* |
|
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
|
* |
|
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
|
* |
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
három hónapon belüli |
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
három hónapnál hosszabb |
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
ebből: két éven túli (3) |
* |
|
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
|
* |
|
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
|
* |
|
|
|
||||||||
|
* |
|
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
|
* |
|
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
|
* |
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
legfeljebb egy év |
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
egy és két év közötti |
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
két éven túli |
* |
|
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
|
* |
|
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
|
* |
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
három hónapon belüli |
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
három hónapnál hosszabb |
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
* |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
ebből: két éven túli (3) |
* |
|
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
|
* |
|
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
|
* |
|
|
|
||||||||
|
* |
|
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
|
* |
|
* |
* |
* |
* |
|
|
|
|
|
|
* |
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
ebből: legfeljebb kétéves és 100 % alatti névleges tőkegaranciával |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
ebből: legfeljebb kétéves és 100 % alatti névleges tőkegaranciával |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
1. táblázat Források |
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
MPI-k |
Nem MPI-k |
MPI-k |
Nem MPI-k |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
Államháztartás (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
Államháztartás (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
Összesen |
Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124) |
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15) |
Összesen |
Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124) |
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15) |
|||||||||||||||||||||||||||
|
ebből: központi szerződő fél (5) |
ebből: PKV-k |
Összesen |
Fogyasztási hitelek |
Lakáscélú hitelek |
Egyéb hitelek |
|
ebből: központi szerződő fél (5) |
ebből: PKV-k |
Összesen |
Fogyasztási hitelek |
Lakáscélú hitelek |
Egyéb hitelek |
|||||||||||||||||||||||
|
ebből: SP/UP (6) |
|
ebből: SP/UP (6) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||
ebből: szindikált hitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
ebből: repóügyletek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
2e. ebből: euro |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
ebből: újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
ebből: kényelmi hitelkártyahitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
ebből: nyújtott hitelkártyahitelek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
legfeljebb egy év |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
egy és két év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
két éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
legfeljebb egy év |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
egy és két év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
két éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
1. táblázat Eszközök |
3. RÉSZ
Mérleg (negyedéves állományok)
A monetáris fejlemények további elemzésére és más statisztikai célok szolgálatára az EKB a mérleg kulcsfontosságú tételei tekintetében a következőket kéri:
1. |
A részt vevő tagállamok nem MPI-einek nyújtott hitelek alszektor, futamidő és ingatlanfedezet szerinti részletezése (lásd a 2. táblázatot). Ez annak érdekében szükséges, hogy áttekinthető legyen az MPI-k hitelezésének (hitelek és értékpapírok) teljes körű, alszektorok és futamidő szerinti összetétele a pénztartó szektor felé. Nem pénzügyi vállalatok és háztartások tekintetében további „ebből” pozíciók szükségesek az ingatlanfedezettel biztosított hitelek azonosítására. Az euróban denominált, nem pénzügyi szervezetek és háztartások részére nyújtott egy és két éven túli hitelek esetében további „ebből” pozíciók szükségesek egyes hátralévő futamidők és kamatmegállapítási időszak tekintetében (lásd a 2. táblázatot). A kamatmegállapítás a hitel kamatlábának a hitelszerződésben előre kikötött változtatása. Kamatmegállapítással érintett hitelek többek között azok a hitelek, amelyek kamatozását időszakosan felülvizsgálják valamely index alakulásának (pl. Euribor) megfelelően, a folyamatosan felülvizsgált kamatozású hitelek („változó kamatozás”), és az MPI belátása szerint felülvizsgálható kamatozású hitelek. |
2. |
A részt vevő tagállamok monetáris intézményeinek államháztartással (nem központi kormányzattal) szemben fennálló betéti tartozásainak alszektorok szerinti részletezése (lásd a 2. táblázatot). Ezt a havi adatszolgáltatáshoz kiegészítő információként kell megadni. |
3. |
A részt vevő tagállamokon kívüli ügyfelekkel (nem részt vevő tagállamok és a külföld) szembeni pozíciók szektoronkénti részletezései (lásd a 2. táblázatot). Amennyiben az ESA 95-öt nem kell alkalmazni, a Nemzeti Számlák Rendszere (SNA93) szerinti szektorbesorolás érvényes. |
4. |
Országok szerinti részletezés (lásd a 3. táblázatot). Ez a részletezés a monetáris fejlemények további elemzése, az átmeneti előírások és az adatminőségi ellenőrzése céljából szükséges. |
5. |
Devizanemek szerinti részletezés (lásd a 4. táblázatot). Erre a részletezésre azért van szükség, hogy ki lehessen számítani az átértékelődésekkel igazított monetáris aggregátumokra és azok ellentételeire vonatkozó forgalmi statisztikákat, amennyiben ezek az aggregátumok az összes devizanemet összesítve tartalmazzák. |
2. táblázat
Negyedéves állományok (szektor szerinti részletezés)
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem MPI-k |
Nem MPI-k |
Összesen |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Államháztartás (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
Államháztartás (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
|
Bankok |
Nem bankok |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Összesen |
Központi kormányzat (S.1311) |
Egyéb államháztartás |
Összesen |
Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124) |
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15) |
Összesen |
Központi kormányzat (S.1311) |
Egyéb államháztartás |
Összesen |
Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124) |
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15) |
Államháztartás |
Egyéb rezidens szektorok |
|||||||||||||||||||||||||||||
Összesen |
Tartományi kormányzat (S.1312) |
Helyi önkormányzat (S.1313) |
Társadalombiztosítási alapok (S.1314) |
Összesen |
Fogyasztási hitelek |
Lakáscélú hitelek |
Egyéb hitelek |
Összesen |
Tartományi kormányzat (S.1312) |
Helyi önkormányzat (S.1313) |
Társadalombiztosítási alapok (S.1314) |
Összesen |
Fogyasztási hitelek |
Lakáscélú hitelek |
Egyéb hitelek |
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
Ingatlanfedezet |
|
Ingatlanfedezet |
|
Ingatlanfedezet |
|
Ingatlanfedezet |
|
Ingatlanfedezet |
|
Ingatlanfedezet |
|
Ingatlanfedezet |
|
Ingatlanfedezet |
|||||||||||||||||||||||||||||||
FORRÁSOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
|
|
|
||||||
|
|
|
M |
|
|
|
M |
M |
M |
M |
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
|
|
|
M |
M |
M |
M |
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
M |
|
|
|
M |
M |
M |
M |
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
|
|
|
M |
M |
M |
M |
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
M |
|
|
|
M |
M |
M |
M |
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
|
|
|
M |
M |
M |
M |
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
M |
|
|
|
M |
M |
M |
M |
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
|
|
|
M |
M |
M |
M |
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
M |
|
|
|
|
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
|
|
|
|
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
M |
M |
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
M |
M |
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
M |
M |
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
M |
M |
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
M |
M |
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
M |
M |
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
Hitelek egy éven túli eredeti futamidővel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
ebből: hitelek legfeljebb egyéves hátralévő futamidővel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
ebből: hitelek egy évnél hosszabb hátralévő futamidővel és a következő 12 hónapban újramegállapított kamattal |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
Hitelek két éven túli eredeti futamidővel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
ebből: hitelek legfeljebb kétéves hátralévő futamidővel |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
ebből: hitelek két évnél hosszabb hátralévő futamidővel és a következő 24 hónapban újramegállapított kamattal |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
M |
|
|
|
|
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
|
|
|
|
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
|
|
|
||||||
legfeljebb egy év |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
egy éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||
M |
Havi adatkövetelmény (lásd a 1. táblázatot). |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. táblázat
Negyedéves állományok (ország szerinti részletezés)
MÉRLEGTÉTELEK |
Minden részt vevő tagállam (a belföldi szektor kizárásával) és minden más EU-tagállam |
Külföld (EU kivételével) |
|||||
tagállam |
tagállam |
tagállam |
tagállam |
||||
FORRÁSOK |
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
||
MPI-ktől |
|
|
|
|
|
||
nem MPI-ktől |
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
||
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
||
MPI-knek |
|
|
|
|
|
||
nem MPI-knek |
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
||
MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
||
legfeljebb egy év |
|
|
|
|
|
||
egy és két év közötti |
|
|
|
|
|
||
két éven túli |
|
|
|
|
|
||
nem MPI-k által kibocsátott |
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
4. táblázat
Negyedéves állományok (pénznem szerinti részletezés)
MÉRLEGTÉTELEK |
Valamennyi pénznem együtt |
Euro |
Nem euro EU-s fizetőeszközök |
Nem EU-tagállamok fizetőeszközei együtt |
||||||||||
Összesen |
EU-tagállam fizetőeszköze |
EU-tagállam fizetőeszköze |
EU-tagállam fizetőeszköze |
GBP |
Összesen |
USD |
JPY |
CHF |
Valamennyi fennmaradó pénznem együtt |
|||||
FORRÁSOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
MPI-ktől |
M |
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
nem MPI-ktől |
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
MPI-ktől |
M |
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
nem MPI-ktől |
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
legfeljebb egy év |
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
egy éven túli |
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
bankoktól |
Q |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
nem bankoktól |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
M |
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
MPI-knek |
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
nem MPI-knek |
M |
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
MPI-knek |
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
nem MPI-knek |
M |
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
legfeljebb egy év |
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
egy éven túli |
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
bankoknak |
Q |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
nem bankoknak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
MPI-k által kibocsátott |
M |
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
nem MPI-k által kibocsátott |
M |
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
MPI-k által kibocsátott |
M |
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
nem MPI-k által kibocsátott |
M |
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
bankok által kibocsátott |
Q |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
nem bankok által kibocsátott |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
M |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
M |
Havi adatkövetelmény (lásd a 1. táblázatot). |
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||
Q |
Negyedéves adatkövetelmény (lásd a 2. táblázatot). |
|
|
|
|
|
|
|
|
4. RÉSZ
Mérlegen kívüli tételekre vonatkozó információk (éves adatok)
Az EKB fizetési statisztikák céljára és egyéb célokból a következő két tételt kéri:
1. |
Átruházható betétszámlák száma: Ez a tétel az adatszolgáltató intézmény által vezetett átruházható betétszámlák számát tartalmazza (lásd a II. melléklet 2. részében az instrumentumkategóriák táblázatát). |
2. |
Átruházható betétszámlák száma: internetes alapú/személyi számítógéphez kötött. Ez a tétel az adatszolgáltató által vezetett olyan átruházható betétszámlák számát tartalmazza, amelyeket a számlatulajdonos elektronikus úton képes elérni és használni az interneten és személyi számítógépes banki szolgáltatáson keresztül, meghatározott szoftvernek és külön távközlési vonalnak fizetés végrehajtása érdekében. Nem tartoznak ide a telefonon vagy mobiltelefonon elérhető, átruházható betétek, amennyiben azok az interneten vagy személyi számítógépes banki szolgáltatással nem érhetőek el. |
Táblázat
Éves adatok
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK |
|
|
|
|
||||||||||||
|
Nem MPI-k |
|
Nem MPI-k |
|
Nem MPI-k |
|
Nem MPI-k (7) |
|||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
Átruházható egynapos betéti számlák száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
Átruházható internettel/számítógépes kapcsolattal kezelhető egynapos betéti számlák száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
5. RÉSZ
Átértékelési kiigazítások jelentése a forgalmi statisztikák összeállításához
A részt vevő tagállamok területére vonatkozó monetáris aggregátumokra és azok ellentételeire vonatkozó forgalmi statisztikák összeállítása céljából az EKB átértékelési kiigazításokat kér a leírt/kivezetett hitelekről valamint az értékpapírok átértékeléséről:
1. Hitelek leírása/kivezetése
Az összevont átértékelési kiigazításoknak a hitelleírások/kivezetések vonatkozásában történő jelentése lehetővé teszi az EKB számára a két egymást követő adatszolgáltatási időszakban jelentett állományokból a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó statisztikák összeállítását. A kiigazítás tükrözi a 2. és 3. résznek megfelelően jelentett hitelek állományában bekövetkezett minden olyan változást, amelyet a leírások okoznak, beleértve a hitel teljes hátralékos összegének leírását (kivezetés). A kiigazításnak a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékokban bekövetkező változásokat is tükröznie kell, amennyiben egy NKB úgy dönt, hogy a mérlegállományt a céltartalékok összegének levonásával tartja nyilván. A hitelek harmadik személy részére történő eladásakor vagy átruházásakor elismert leírását/törlését – amennyiben ez megállapítható – szintén jelenteni kell.
Az 1A. táblázat határozza meg a hitelek leírásának/törlésének minimumkövetelményeit.
2. Az értékpapírok átértékelése
Az értékpapírok átértékelése tekintetében tett kiigazítások az értékpapírok értékében bekövetkező változásokra utalnak, amelyeket az értékpapírok nyilvántartási vagy piaci árának a változása idéz elő. A kiigazítás tartalmazza az időszakvégi mérleg szerinti állománynak a nyilvántartás szerinti referenciaértékhez képest az időszakban eredő értékváltozásait, azaz az esetleges árfolyamveszteséget/-nyereséget. Tartalmazhatja az értékpapírokkal folytatott tranzakciókból eredő értékelési változásokat is, azaz a realizált árfolyamveszteséget vagy -nyereséget is.
Az 1A. táblázat határozza meg az értékpapírok átértékelésének minimumkövetelményeit.
A mérleg forrásoldalát illetően nem határoztak meg minimum adatszolgáltatási követelményt. Ha azonban az adatszolgáltatók által alkalmazott értékelési gyakorlatok az időszakvégi állomány változását eredményezik, az NKB-knak megengedett az ilyen változásokhoz kapcsolódó adatok gyűjtése. Ezekről az adatokról egyéb „egyéb átértékelési” kiigazításként kell adatot szolgáltatni.
1A. táblázat
Havi átértékelési kiigazítások (8)
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||
MPI-k |
Nem MPI-k |
MPI-k |
Nem MPI-k |
|||||||||||||||||||||||||
|
ebből: tartalékképzési követelmény alá tartozó hitelintézetek, EKB és NKB-k |
Államháztartás |
Egyéb rezidens szektorok |
|
ebből: tartalékképzési követelmény alá tartozó hitelintézetek, EKB és NKB-k |
Államháztartás |
Egyéb rezidens szektorok |
|||||||||||||||||||||
Központi kormányzat |
Egyéb államháztartás |
Összesen |
Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124) |
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15) |
Központi háztartás |
Egyéb államháztartás |
Összesen |
Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124) |
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15) |
|||||||||||||||
FORRÁSOK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
legfeljebb egy év |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
egy éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
legfeljebb egy év |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
egy és két év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
két éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
legfeljebb három hónapos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
három hónapnál hosszabb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
ebből: két éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
legfeljebb egy év |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
egy és két év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
két éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
legfeljebb három hónapos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
három hónapnál hosszabb |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
ebből: két éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
||||||||
két éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
legfeljebb egy év |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
||||||||
egy és két év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
||||||||
két éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* |
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
1A. táblázat Források |
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||
MPI-k |
Nem MPI-k |
MPI-k |
Nem MPI-k |
|||||||||||||||||||||||||||
Államháztartás |
Egyéb rezidens szektorok |
Államháztartás |
Egyéb rezidens szektorok |
|||||||||||||||||||||||||||
Összesen |
Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124) |
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15) |
Összesen |
Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124) |
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15) |
|||||||||||||||||||||
Fogyasztási hitelek |
Lakáscélú hitelek |
Egyéb hitelek |
Fogyasztási hitelek |
Lakáscélú hitelek |
Egyéb hitelek |
|||||||||||||||||||||||||
|
ebből: SP/UP (10) |
|
ebből: SP/UP (10) |
|||||||||||||||||||||||||||
ESZKÖZÖK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
MINIMUM |
|
|
MINIMUM |
MINIMUM |
MINIMUM |
MINIMUM |
MINIMUM |
MINIMUM |
MINIMUM |
MINIMUM |
|
|
MINIMUM |
MINIMUM |
MINIMUM |
MINIMUM |
MINIMUM |
MINIMUM |
MINIMUM |
MINIMUM |
|
||||||||
legfeljebb egy év |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
egy és öt év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
öt éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||
ebből: szindikált hitelek |
MINIMUM |
MINIMUM |
MINIMUM |
|
MINIMUM |
|
|
|
|
MINIMUM |
MINIMUM |
MINIMUM |
|
MINIMUM |
|
|
|
|
|
|
||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
ebből: két éven túli (9) |
MINIMUM |
MINIMUM |
MINIMUM |
|
|
|
|
|
|
|
MINIMUM |
MINIMUM |
MINIMUM |
|
|
|
|
|
|
|
MINIMUM |
|
||||||||
|
(nincs rovat) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
legfeljebb egy év |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
egy és két év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
két éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
(nincs rovat) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
legfeljebb egy év |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
egy és két év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
két éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
MINIMUM |
|
MINIMUM |
|
|
|
|
|
|
|
MINIMUM |
|
MINIMUM |
|
|
|
|
|
|
|
MINIMUM |
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||
1A. táblázat Eszközök |
6. RÉSZ
Adatszolgáltatási követelmények a hitelek értékpapírosítása és hitelek egyéb átruházása tekintetében
1. Fogalommeghatározások
E rész alkalmazásában a „mérlegből történő kivezetés” a hitelnek vagy egy részének a 2. vagy 3. résznek megfelelően jelentett állományokból való törlése, ideértve annak a 8. cikk (6) bekezdésében említett mentesség miatti törlését.
2. Általános követelmények
A 7. cikk (2) bekezdése szerint jelentett adatok, adott esetben a 7. cikk (4) bekezdése szerinti adatokkal módosítva. Valamennyi adattételt a hitel adósának rezidensi státusa és alszektora szerint kell részletezni, az 5. táblázatban megadott oszlopfejlécek szerint. Az értékpapírosítás tárolási szakaszában (amikor az értékpapírosítás még nem zárult le amiatt, mert az értékpapírokat vagy hasonló instrumentumokat még nem állították ki a befektetők részére) elidegenített hiteleket úgy kell tekinteni, mintha azok értékpapírosítása már megtörtént volna.
3. Értékpapírosított vagy egyébként átruházott hitelek nettó forgalmának jelentésére vonatkozó követelmények
3.1. |
Az 5. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az MPI-k az 5. táblázat 1. és 2. részében szereplő tételeket a tárgyidőszakban értékpapírosított vagy egyébként átruházott hitelek nettó forgalma és a tárgyidőszakban megszerzett hitelek különbségeként számítják. Ennek a számításnak nem képezik részét a más euroövezeti MPI-nek átruházott vagy ilyentől megszerzett hitelek, illetve azok a hitelek, amelyek átruházása az adatszolgáltató részvételével zajló egyesülés, felvásárlás vagy szétválás eredményeként történik. |
3.2. |
A 3.1. szakaszban említett tételeket a következők szerint kell az 5. táblázat 1. és 2. részébe besorolni:
|
3.3. |
Az 5. táblázat 1. részében szereplő tételeket havonta tovább kell részletezni a hitel átruházásában részt vevő szerződő fél szerint, megkülönböztetve a PKV-kat, ezen belül az euroövezetben rezidens PKV-kat és egyéb szerződő feleket. Az 5b) táblázatban megadott egyes tételekre negyedévente további, eredeti futamidő és cél szerinti részletezés szükséges. |
4. Követelmények az értékpapírosítás keretében gondozott hitelből fennmaradó összegre
4.1. |
Az 5. cikk (2) bekezdésében említett követelmények érvényesülnek, attól függetlenül, hogy a gondozott hitelek vagy azok megfelelő gondozási jogai nyilván vannak-e tartva az adatszolgáltató mérlegében. Az adatokat az 5. táblázat 3. részének megfelelően jelentik. |
4.2. |
A más euroövezeti tagállamban rezidens EPK-k számára gondozott hitelek tekintetében az MPI-k további részletezést jelentenek minden egyes olyan tagállamra külön, amelyben az EPK rezidens. |
4.3. |
Az NKB-k az 5. cikk (2) bekezdésében szereplő adatokat vagy azok egy részét gyűjthetik minden egyes EPK-ra az értékpapírosított hiteleket gondozó rezidens MPI-ktől. Ha valamely NKB úgy ítéli meg, hogy a 4.1. szakaszban említett adatok és a 4.2. szakaszban említett részletezés begyűjthető minden egyes EPK-ra, értesíti az MPI-ket arról, hogy a 4.1. és 4.2. pontban említett adatszolgáltatás szükséges-e, és ha igen, milyen terjedelemben. |
5. Az IAS 39-et vagy hasonló nemzeti számviteli szabályokat alkalmazó MPI-kra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények
5.1. |
Az IAS 39-et vagy hasonló nemzeti számviteli szabályt alkalmazó MPI-k az 5. táblázat 4. részének megfelelően jelentik az értékpapírosítás útján elidegenített hitelek tekintetében az időszakvégi azon hátralékos összegeket, amelyek nem kerültek a mérlegből kivezetésre. |
5.2. |
A 8. cikk (6) bekezdése szerinti mentesítés hatálya alatt álló MPI-k az 5. táblázat 4. részének megfelelően jelentik az értékpapírosítás útján elidegenített hitelek tekintetében az időszakvégi azon hátralékos összegeket, amelyek a mérlegből kivezetésre kerültek, de amelyeket még mindig nyilvántartanak a pénzügyi kimutatásokban. |
5a. táblázat
Értékpapírosítás és más hitelátruházások
Havi adatok
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
||||||||||||||||||
Államháztartás (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
Államháztartás (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
||||||||||||||||||
Összesen |
Egyéb államháztartás |
Összesen |
Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124) |
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15) |
Összesen |
Egyéb államháztartás (S.1312 + S.1313 + S.1314) |
Összesen |
Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124) |
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15) |
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5b. táblázat
Értékpapírosítás és más hitelátruházások (folytatás)
Negyedéves adatok
MÉRLEGTÉTELEK |
|
|
|
||||||||||||||||||||||||
Államháztartás (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
Államháztartás (S.13) |
Egyéb rezidens szektorok |
||||||||||||||||||||||||
Összesen |
Egyéb államháztartás |
Összesen |
Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124) |
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15) |
Összesen |
Egyéb államháztartás (S.1312 + S.1313 + S.1314) |
Összesen |
Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124) |
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125) |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) |
Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15) |
||||||||||||||
Fogyasztási hitelek |
Lakáscélú hitelek |
Egyéb hitelek |
Fogyasztási hitelek |
Lakáscélú hitelek |
Egyéb hitelek |
||||||||||||||||||||||
|
SP/UP (13) |
|
SP/UP (13) |
||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
M |
M |
|
M |
M |
M |
M |
M |
M |
|
M |
M |
M |
M |
M |
||||||||||||
a hitel célja |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
legfeljebb egy év |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
egy és öt év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
öt éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
M |
|
|
M |
M |
M |
M |
M |
M |
|
M |
M |
M |
M |
M |
||||||||||||
legfeljebb egy év |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
egy és öt év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
öt éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
M |
M |
|
M |
M |
M |
M |
M |
M |
|
M |
M |
M |
M |
M |
||||||||||||
a hitel célja |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
M |
M |
|
M |
M |
M |
M |
M |
M |
|
M |
M |
M |
M |
M |
||||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
legfeljebb egy év |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
egy és öt év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
öt éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||||||||
legfeljebb egy év |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
egy és öt év közötti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
öt éven túli |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
M |
Havi adatkövetelmény (lásd az 5a. táblázatot). |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
7. RÉSZ
A kisméretű hitelintézetek egyszerűsített adatszolgáltatása
A 8. cikk d) pontjában említett mentesítés hatálya alatt álló hitelintézetek mentesíthetők az alábbi követelmények alól:
1. |
A 2. rész 4. szakaszában említett, devizanem szerinti részletezés. |
2. |
A következők külön azonosítása:
|
3. |
A 3. rész 3. szakaszában említett, szektor szerint részletezés. |
4. |
A 3. rész 4. szakaszában említett, ország szerint részletezés. |
5. |
A 3. rész 5. szakaszában említett, devizanem szerint részletezés. |
Emellett ezek a hitelintézetek a 2., 5. és 6. részben említett adatszolgáltatási követelményeket csak negyedéves adatszolgáltatással teljesíthetik, a 6. cikk (3) bekezdésében a negyedéves statisztikákra meghatározott határidőkkel összhangban.
8. RÉSZ
Összefoglaló
A monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegének alkalmazásában használt részletezések összefoglalása (14)
Instrumentum- és futamidő-kategóriák |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
MÉRLEGTÉTELEK |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ESZKÖZÖK |
FORRÁSOK |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Átruházható egynapos betéti számlák száma |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Átruházható internetes alapú/személyi számítógéphez kötött egynapos betéti számlák száma |
Ügyfelek és részletezés cél szerint |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ESZKÖZÖK |
FORRÁSOK |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Valutanemek |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Megjegyzések
(1) A monetáris, pénzügyi intézményekre és piacokra vonatkozó statisztikák ágazati kézikönyve. Az ügyfelek statisztikai besorolására vonatkozó módosított iránymutatás, 2007. március.
(2) A *-gal jelölt rovatokat a tartalékalap kiszámításához használják. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében a hitelintézeteknek vagy bizonyítékot kell adniuk a források tartalékalap számításából kizárandó tételeiről, vagy pedig alkalmazniuk kell az EKB által meghatározott állandó százalékos mértékű szabványosított levonást. A vékony határvonalakkal jelzett rovatokban szereplő adatokat kizárólag a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézeteknek kell jelenteniük. Lásd még a III. mellékletben a kötelező tartalék alkalmazására vonatkozó különleges szabályokat.
(3) A tétel jelentése további értesítésig önkéntes.
(4) Az e tételhez tartozó adatokra eltérő statisztikai gyűjtési eljárások vonatkozhatnak, az NKB I. melléklet 2. részében szereplő szabályoknak megfelelő döntése szerint.
(5) Központi szerződő felek.
(6) Egyéni vállalkozók/jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok.
(7) Külföld nem MPI bankjai.
(8) Az MPI-k a „MINIMUM” jelzéssel ellátott adatsorokat jelentik. Az NKB-k ezt a követelményt szigoríthatják, hogy az kiterjedjen az üresen hagyott (azaz a MINIMUM szöveget nem tartalmazó) rovatként jelölt adatsorokra is. Az NKB-k az üresen hagyott és a MINIMUM szöveget tartalmazó rovatokat jelentik az EKB-nak. A forrásoldalon csillaggal jelölt üres rovatok értékét az ellenkező bizonyításáig zérusnak tekintik.
(9) Az NKB a havi jelentés helyett kérheti az MPI-ktől ennek a tételnek a negyedévenként történő jelentését.
(10) Egyéni vállalkozók/jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok.
(11) Ez a tétel csak negyedéves gyakorisággal jelentendő, a jelentési rendszert lásd az 5b. táblázatban.
(12) Az I. melléklet 6. része 5.2. szakaszában említett kötelezettség tekintetében csak az „Összesen” sort kell jelenteni és azt is csak negyedéves gyakorisággal.
(13) Egyéni vállalkozók/jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok.
(14) A havi adatrészletezések félkövérrel, a negyedéves adatrészletezések normál betűtípussal vannak szedve, a mérlegen kívüli téves adatokat pedig dőlt betű jelöli.
(15) A futamidő szerinti havi részletezés csak a részt vevő tagállamok nem MPI fő rezidens szektorainak és államháztartásának nyújtott hitelekre vonatkozik A részt vevő tagállamok központi kormányzaton kívüli államháztartása részére nyújtott hitelekre vonatkozó, megfelelő futamidő szerinti részletezés negyedéves.
(16) A hitelek esetében cél szerinti további részletezés vonatkozik az S.14 + S.15. alszektorokra. Emellett korlátozott számú instrumentum tekintetében további „ebből” pozíciók szükségesek egyes alszektorokra: „ebből központi szerződő fél” és „ebből pénzügyi közvetítő vállalat” az S.123 alszektorra; „ebből egyéni vállalkozó/jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” az S.14 alszektornak nyújtott hitelekre; „ebből ingatlanfedezettel” az S.11 és S.14 + S.15 alszektoroknak nyújtott hitelekre (csak negyedéves követelmény).
(17) A futamidő szerinti havi részletezés csak a részt vevő tagállamokban működő MPI-k által kibocsátott értékpapír-állományokra vonatkozik. Negyedéves adatként a részt vevő tagállamokban működő nem MPI-k által kibocsátott értékpapír-állományokat „legfeljebb egy év” és „éven túli” kategóriákba sorolják.
(18) Csak a „külföld”-del szemben.
(19) További értesítésig az adatszolgáltatás a „két éven túli felmondással visszaváltható betétekről” önkéntes.
(20) A hitelek és a betétek esetében az alszektoronkénti havi részletezés kötelező.
(21) Az egyes EU-tagállamok valutái szerinti negyedéves részletes csak a kiválasztott elemekre kötelező.
II. MELLÉKLET
KONSZOLIDÁLÁSI ELVEK ÉS MEGHATÁROZÁSOK
1. RÉSZ
Országhatáron belüli konszolidálás statisztikai célokból
1. |
Minden egyes részt vevő tagállam tekintetében az adatszolgáltatói kör azon MPI-kből áll, amelyek szerepelnek az MPI-k statisztikai célú névjegyzékében és a részt vevő tagállamokban (1) rezidensek. Ezek a következők:
Az offshore pénzügyi központokban letelepedett intézményeket statisztikailag azon területek rezidens szervezeteinek tekintik, amelyeken belül e központok találhatók. |
2. |
Statisztikai alkalmazásban az MPI-k összevontan kezelik (konszolidálják) az azonos ország területén belüli összes telephelyük (a bejegyzett székhely vagy központi ügyvezetés helye és/vagy a fióktelep) üzleti tevékenységét. Statisztikai célokból az országhatárokon túlnyúló konszolidálás nem megengedett.
|
2. RÉSZ
Az instrumentumkategóriák meghatározása
1. |
Ez a táblázat az instrumentumkategóriák részletes leírását tartalmazza, amelyet az NKB-k e rendeletnek megfelelően átalakítanak a saját országaik szintjén alkalmazható kategóriákra (3). A fogalommeghatározások az ESA 95-re utalnak. |
2. |
A kibocsátáskori futamidő (eredeti futamidő) a pénzügyi instrumentum egy olyan kötött „élettartamát” jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely szankció terhe mellett váltható vissza (pl. a betétek egyes típusai). A felmondási idő megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már szankció terhe nélkül készpénzre válthatja. A pénzügyi instrumentumokat csak akkor osztályozzák a felmondási időszak hosszának megfelelően, ha nincs megállapodás szerinti lejárat. |
Táblázat
Instrumentumkategóriák
ESZKÖZKATEGÓRIÁK
Kategória |
A főbb jellemzők leírása |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A fizetésre általánosan használt forgalomban levő euro és külföldi bankjegyek és pénzérmék állománya |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e tétel az adatszolgáltatók által a hitelfelvevők részére nyújtott pénzeszközöket jelenti, amelyek nem jelennek meg dokumentum formájában, vagy amelyeket egyetlen dokumentum képvisel (még akkor is, ha az már forgathatóvá vált). Magában foglalja különösen a betétek formájában megjelenő eszközöket. Az NKB-k kérhetik e tétel szektorok szerinti teljes részletezését is. E tételbe az alábbiak tartoznak:
Ezen adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában a hitelek ingatlanfedezet szerinti részletezése tartalmazza azokat a hiteleket, amelyek fedezete megfelel a 2006/48/EK irányelv VIII. melléklete 1. része 13–19. szakaszának, és amelyek esetében a hátralékos hitel/fedezet aránya legfeljebb 1. Ha az adatszolgáltató nem alkalmazza ezeket a szabályokat, az e részletezésben jelentendő hitelek meghatározásának alapját az a módszer képezi, amelyet a tőkekövetelményeknek való megfeleléshez választott. Az alábbi tételt nem szabad hitelként kezelni:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Nem részvény vagy egyéb részesedés formájában megjelenő olyan értékpapírok állománya, amelyek forgathatók, és amelyekkel rendszerint másodlagos értékpapírpiacokon kereskednek, illetve a piacon ezeket kompenzációs célokra lehet felhasználni, és birtoklásuk nem biztosít semmiféle tulajdonosi jogosultságot a kibocsátó intézménnyel szemben. E tételbe az alábbiak tartoznak:
A repo típusú műveletek kezelési módjával való összhang fenntartása érdekében az értékpapír-kihelyezési műveletek keretében kölcsönbe adott értékpapírokat az eredeti tulajdonosuk mérlegében kell nyilvántartani (és nem helyezhetők át az azokat ideiglenesen megszerző mérlegébe), ha határozott kötelezettségvállalás történt a művelet későbbi visszafordítására (és annak megtétele nem egyszerűen opció). Ha az ideiglenes megszerző a megkapott értékpapírokat eladja, akkor az ilyen értékesítést végleges adásvételként kell nyilvántartásba venni, és az értékpapír-portfolió negatív előjelű pozíciójaként kell bevezetni az ideiglenes megszerző mérlegébe. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Ezek a következők:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Ez az instrumentum a pénzpiaci alapok (PPA-k) által kibocsátott befektetési jegyek állományát tartalmazza. Lásd még az I. melléklet 1. részének 2. szakaszában található fogalommeghatározást (lásd még az 5. forráskategóriát és a 10. eszközkategóriát). |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Értékpapír-állományok, amelyek társaságokban és kvázitársaságokban szerzett tulajdonosi jogokat képviselnek. Ezen értékpapírok általában jogot biztosítanak tulajdonosaiknak a társaságok vagy kvázitársaságok profitjából és felszámolás esetére saját tőkéjéből való részesedésre. Ide tartoznak a nyílt végű befektetési alapok befektetési jegyei is (kivéve a PPA-k befektetési jegyeit). |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában ez a tétel olyan nem pénzügyi (tárgyi vagy immateriális) instrumentumokból áll, amelyeket az adatszolgáltatók egymást követően több éven keresztül ismételten fel kívánnak használni. Ide tartoznak az MPI-k által használt földterület és épületek, valamint a berendezések, szoftverek és az infrastruktúra egyéb eszközei. A befektetett pénzügyi instrumentumokat nem itt, hanem a „hitelek”/„nem részvény értékpapírok”/„részvények és egyéb részesedések” tételeknél tartják nyilván, az instrumentum típusától függően. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A „fennmaradó eszközök” a mérleg eszközoldalán levő maradéktételnek tekintendő, amelyeknek a meghatározása „máshová nem sorolt eszközök”. Az NKB-k előírhatják az e tétel részét képező egyes alpozíciók jelentését. A fennmaradó eszközök az alábbiakat tartalmazhatják:
A „fennmaradó eszközök” köréből ki lehet zárni az olyan pénzügyi instrumentumokat, amelyek pénzügyi eszközök formáját öltik (ezek a mérleg más soraiban szerepelnek), egyes pénzügyi instrumentumokat, amelyek nem öltenek pénzügyi eszköz formát, mint pl. a garanciákat, kötelezettségvállalásokat, a közigazgatási és vagyonkezelői hiteleket (mérlegen kívül nyilvántartott tételek) és a nem pénzügyi instrumentumokat, mint pl. a földterület és az áruk (amelyek a „reáleszközök” tételnél szerepelnek). |
FORRÁSKATEGÓRIÁK
Kategória |
A főbb jellemzők leírása |
||||||||||||||||||||
|
A források között a „forgalomban levő készpénz”-t „forgalomban levő, általánosan fizetésre használt bankjegyek és érmék”-ként határozzák meg. E kategória magában foglalja az EKB és az NKB-k által kibocsátott bankjegyeket. A forgalomban levő pénzérmék a részt vevő tagállamokban nem az MPI-k, hanem a központi kormányzat forrástételei. A pénzérmék azonban a monetáris aggregátumok részét képezik és e tételt egyezményesen a „forgalomban levő készpénz” kategóriában kell feltüntetni. E forrás ellentételét a „fennmaradó eszközök” között kell feltüntetni. |
||||||||||||||||||||
|
Az adatszolgáltatók tartozásai a hitelezők felé, amelyek megfelelnek az I. melléklet 1. része 1. szakaszában leírt jellemzőknek, kivéve a forgatható értékpapírok vagy a PPA-k befektetési jegyei kibocsátásából származókat. Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e kategóriát a következő összetevőkre kell bontani: egynapos betétek, megállapodás szerinti futamidejű betétek, felmondás alapján visszaváltható betétek és visszavásárlási megállapodások (repoügyletek).
Az alábbi tételt nem szabad betétként kezelni:
|
||||||||||||||||||||
|
Olyan betétek, amelyek készpénzre átválthatók, és/vagy csekkel, fizetési meghagyással, terheléssel vagy más módon, jelentős késedelem, korlátozás és szankció nélkül átruházhatók. E tételbe az alábbiak tartoznak:
|
||||||||||||||||||||
|
Az „egynapos hitel” kategóriáján belül átruházható betétek azok a betétek, amelyek jelentős késedelem, korlátozás vagy büntetés nélkül kérésre közvetlenül átruházhatók más gazdasági szereplőknek általánosan használt fizetési mód, úgy mint átutalás és beszedési megbízás, esetleg hitelkártya vagy bankkártya, elektronikus pénz, csekk vagy hasonló eszközök révén történő fizetés teljesítése céljából. Az átruházható betétek között nem szerepeltethetőek azok a betétek, amelyek csak készpénzfelvételre használhatóak fel, és/vagy azok a betétek, amelyekből pénzt csak ugyanazon tulajdonos másik számláján keresztül lehet felvenni vagy átutalni. |
||||||||||||||||||||
|
Olyan nem átruházható betétek, amelyeket nem lehet vagy csak bizonyos szankció megfizetése ellenében lehet egy megállapodás szerinti rögzített határidő előtt pénzre váltani. E tétel tartalmazza az olyan hatóságilag szabályozott takarékbetéteket is, amelyeknél a futamidőre vonatkozó szempont nem mérvadó (a „két éven túli” futamidősávba besorolt betétek). Az ismételt lekötésű pénzügyi termékeket a legkorábbi lejárat szerint kell besorolni. Bár a megállapodás szerinti futamidejű betétek esetében fennállhat az előzetes felmondás melletti korábbi visszaváltás lehetősége, illetve a betétet bizonyos szankció terhe mellett korábban vissza lehet váltani, azonban e jellemzők a besorolásnál nem minősülnek lényegesnek. |
||||||||||||||||||||
|
Ezek a következők:
Emellett a két éven túli, megállapodás szerinti lejáratú betétek közé tartoznak az alábbiak:
|
||||||||||||||||||||
|
Megállapodás szerinti futamidő nélküli, át nem ruházható betétek, amelyeket nem lehet pénzre váltani egy előzetes olyan felmondási időszak nélkül, amelynek letelte előtt a készpénzre váltás nem, vagy csak szankció ellenében lehetséges. Ide tartoznak egyrészt azon betétek, amelyek – bár jogilag kérésre esetleg visszaválthatók – visszaváltására a nemzeti gyakorlatnak megfelelően csak egyes korlátozások és szankciók mellett kerülhet sor (a „legfeljebb három hónapos felmondással visszaváltható betétek” futamidősávba sorolt betétek), másrészt a felmondási idő vagy megállapodás szerinti futamidő nélküli befektetési számlák, amelyek azonban korlátozó lehívási rendelkezéseket tartalmaznak (a „három hónapon túli” futamidősávba tartoznak). |
||||||||||||||||||||
|
Ezek a következők:
Emellett a legfeljebb három hónapos felmondási idővel felmondható betétek közé tartoznak a következők:
És a három hónapnál hosszabb felmondási idővel visszaváltható betétek, amelyből (adott esetben) két even túli felmondással visszaváltható:
|
||||||||||||||||||||
|
Az adatszolgáltató által egy adott áron eladott olyan értékpapírokért cserébe kapott készpénz ellentétele, amelyekre az adatszolgáltató határozott kötelezettséget vállalta, hogy ugyanazon (vagy hasonló) értékpapírokat egy meghatározott jövőbeli napon rögzített áron visszavásárol. Az adatszolgáltatók által harmadik személy („ideiglenes megszerző”) részére átruházott értékpapírok ellenében kapott összegeket a „visszavásárlási megállapodások” sorban kell szerepeltetni, feltéve, hogy határozott kötelezettségvállalás történik a művelet irányának megfordítására, és az nem pusztán opció. Ez azzal jár, hogy az adatszolgáltatók az egész művelet lebonyolítása során megtartják az ügylet alapját képező értékpapírok tekintetében a kockázatviselés és a haszonszedés jogát. A repo típusú műveletek következő változatait a „visszavásárlási szerződések” közé sorolják be:
A repo típusú műveletek alapját képező értékpapírokat a „Nem részvény értékpapírok” 3. eszközkategóriában szereplő szabályt követve kell nyilvántartani. Az arany készpénzfedezet melletti ideiglenes átruházásával járó műveleteket is e tétel alatt kell nyilvántartani. |
||||||||||||||||||||
|
A PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek. Lásd az I. melléklet 1. részének 2. szakaszában szereplő fogalommeghatározást. |
||||||||||||||||||||
|
Az adatszolgáltatók által kibocsátott nem részvény értékpapírok, amelyek rendszerint forgathatók, és amelyekkel másodlagos értékpapírpiacokon kereskednek, illetve amelyek a piacon jóváírásra használhatók, és amelyek birtokosai nem szereznek semmiféle tulajdonosi jogot a kibocsátó intézménnyel szemben. E tételbe az alábbiak tartoznak:
|
||||||||||||||||||||
|
Ezek valamennyi lejárat szerinti részletezésben tartalmazzák a következőket:
|
||||||||||||||||||||
|
Az MPI-k által kibocsátott, legfeljebb kétéves eredeti futamidejű hibrid instrumentumok, amelyek a kibocsátás pénznemében lejáratkor a hitelviszonyt megtestesítő és a származékos összetevők egyesítése miatt az eredetileg befektetett összegnél alacsonyabb szerződéses visszaváltási értékkel rendelkeznek. |
||||||||||||||||||||
|
Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e kategória azon összegekből áll, amelyek az adatszolgáltatók által a részvényesek vagy más tulajdonosok részére kibocsátott alaptőkéből erednek, képviselve az MPI-kben más birtokosok tulajdonosi jogait és általában az MPI eredményéből és felszámolás esetére saját tőkéjéből a részesedésre való jogosultságot. Ide tartoznak a fel nem osztott eredményből vagy tőkéből származó, a jövőben várhatóan szükséges kifizetésekre és kötelezettségekre az adatszolgáltatók által félretett összegek is. Ez az alábbiakat foglalja magában:
|
||||||||||||||||||||
|
A „fennmaradó források”-nak a mérleg forrásoldalán visszamaradt tételeket tekintik, amelyek a „máshová nem sorolt kötelezettségek” címet viselik. Az NKB-k előírhatják az e tétel részét képező egyes alpozíciók jelentését. A fennmaradó források az alábbiakat tartalmazhatják:
A „fennmaradó kötelezettségek” fogalomból ki lehet zárni csaknem az összes olyan pénzügyi instrumentumot, amelyek pénzügyi források formáját öltik (és az egyéb mérlegsorokban szerepelnek); azon pénzügyi instrumentumokat, amelyek nem pénzügyi forrás formájában jelennek meg, mint pl. a garanciák, kötelezettségvállalások, közigazgatási és a (mérlegen kívül nyilvántartott) vagyonkezelői hitelek és a nem pénzügyi források, mint pl. a mérleg forrásoldalán szereplő tőketételek (amelyek a „töke és tartalék”-ban szerepelnek). |
3. RÉSZ
A szektorok meghatározása
Az ESA 95 szolgál a szektorbesorolás alapjául. A részt vevő tagállamok területén belüli ügyfeleket hazai szektoruk szerint kell azonosítani, az MPI-k statisztikai célú jegyzékének megfelelően, valamint összhangban az EKB szektorkézikönyvében az ügyfelek statisztikai besorolására vonatkozó iránymutatással. A tagállamok területén kívüli bankintézmények nem MPI, hanem inkább „bank” elnevezéssel szerepelnek hivatkozásokban. Hasonlóképpen a „nem MPI-k” kifejezés csak a tagállamokra vonatkozik; más országok esetében a „nem bankok” kifejezés használatos.
Táblázat
A szektorok meghatározása
Szektor |
Meghatározás |
MPI-k |
Lásd e rendelet 1. cikkét |
Államháztartás (S.13) (ESA 95, 2.68–2.70. bekezdés) |
Olyan rezidens egységek, amelyek elsősorban egyéni és kollektív fogyasztásra szánt nem piaci áruk és szolgáltatások előállításával és/vagy a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztásával foglalkoznak. |
Központi kormányzat (S.1311) (ESA 95, 2.71. bekezdés) |
Az állam központi közigazgatási szervei és egyéb központi szervek, amelyek hatásköre kiterjed a teljes gazdaság területére, a társadalombiztosítási alapok kezelésének kivételével. |
Tartományi kormányzat (S.1312) (ESA 95, 2.72. bekezdés) |
Önálló intézményi egységek, amelyek a központi kormányzat szintje alatti és a helyi önkormányzatok szintje feletti egyes kormányzati feladatköröket gyakorolnak, a társadalombiztosítási alapok kezelésének kivételével. |
Helyi önkormányzatok (S.1313) (ESA 95, 2.73. bekezdés) |
Olyan közigazgatási egységek, amelyek hatásköre a gazdaság területének csak egy helyi részére terjed ki, a társadalombiztosítási alapok helyi szervezetei kivételével. |
Társadalombiztosítási alapok (S.1314) (ESA 95, 2.74. bekezdés) |
Központi, állami és helyi intézményi egységek, amelyek alapvető tevékenysége szociális ellátások nyújtása. |
Egyéb pénzügyi közvetítők (S.123) + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S. 124) (ESA 95, 2.53–2.59. bekezdés) |
Monetáris pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok (a biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak kivételével), amelyek elsődleges üzleti tevékenysége források pénzügyi közvetítése nem készpénz, betétek és/vagy betétek közeli helyettesítői formájában az MPI-k körén kívül eső intézményi egységektől vagy biztosítástechnikai tartalékokból. A kategóriába beletartoznak a PKV-k, nem MPI központi szerződő felek, és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, amely kategóriába tartozik valamennyi olyan pénzügyi vállalkozás és kvázivállalkozás, amelyek alapvetően pénzügyi kiegészítő tevékenységet végeznek. |
Biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S. 125) (ESA 95, 2.60–2.67. bekezdést) |
Nem monetáris pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek alapvető tevékenysége a kockázatok közös vállalásával összefüggésben végzett pénzügyi közvetítés. |
Nem pénzügyi vállalatok (S.11) (ESA 95, 2.21–2.31. bekezdés) |
Olyan vállalatok és kvázivállalatok, amelyek nem pénzügyi közvetítéssel, hanem elsődlegesen piaci áruk előállításával és nem pénzügyi szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak. |
Háztartások (S.14) és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.15) (ESA 95, 2.75–2.88. bekezdés) |
Egyének és egyének csoportjai mint fogyasztók, kizárólag saját felhasználásra árukat és szolgáltatásokat, valamint piaci árukat és nem pénzügyi szolgáltatásokat előállítók, feltéve, hogy tevékenységük nem egyezik meg a kvázivállalatokéval. Ide tartoznak a háztartásokat segítő azon nonprofit intézmények, amelyek nem piaci árukat állítanak elő és nem piaci szolgáltatásokat nyújtanak a háztartások meghatározott csoportjai számára. |
Egyéni vállalkozók és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok (a „Háztartások” kategória alpopulációja) (ESA 95, 2.76d. bekezdés) |
Piacra termelő egyéni vállalkozók és önálló jogi személyiséggel nem rendelkező, nem bejegyzett szervezetek, a kvázivállalkozásként létrehozott szervezetek kivételével. A kategóriába beletartoznak az önfoglalkoztató ügyvédek, orvosok stb., nem bejegyzett üzleti vállalkozásai (társulásai). Egyéni vállalkozók esetében az üzleti vállalkozást folytató jogalany elválaszthatatlanul kötődik a tulajdonos természetes személy(ek)hez, egyesítve az üzleti és magánszférából származó valamennyi jogot és kötelezettséget. |
(1) A táblázatokban az EKB-t úgy kell besorolni, mint egy rezidens MPI-t abban az országban, ahol az EKB tényleges székhelye van.
(2) A leányvállalatok önállóan bejegyzett jogi személyek, amelyekben egy másik jogi személynek többségi vagy kizárólagos részesedéssel rendelkezik, ugyanakkor a fióktelepek nem bejegyzett (önálló jogi személyiséggel nem rendelkező) jogalanyok, és teljes egészében az anyavállalat tulajdonában állnak.
(3) Azaz ez a táblázat nem az egyes pénzügyi instrumentumok jegyzéke.
III. MELLÉKLET
A KÖTELEZŐ TARTALÉKKÉPZÉSI RENDSZER ALKALMAZÁSA ÉS A KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK
1. RÉSZ
Hitelintézetek tartalékképzési követelményei: általános szabályok
1. |
Az 1. táblázatban *-gal jelölt rovatokat a tartalékalap kiszámításához használják. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében a hitelintézeteknek bizonyítékot kell adniuk a források tartalékalap számításából kizárandó tételeiről. A vékony határvonalakkal jelzett rovatokban szereplő adatokat kizárólag a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézeteknek kell jelenteniük. |
2. |
Az „ebből a tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozó hitelintézetek, az EKB és az NKB-k” oszlop nem tartalmazza az adatszolgáltatók kötelezettségeit azon intézményekre vonatkozóan, amelyek a KBER kötelező tartalékképzési rendszere alól mentesített intézménynek minősülnek, azaz reorganizációs intézkedésektől eltérő okok miatt felmentett intézmények. A tartalékképzési kötelezettség alól reorganizációs intézkedések miatt átmenetileg mentesített intézményeket továbbra is a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozóként kezelik, s ezért az ilyen intézményekkel szemben fennálló kötelezettségeket az „ebből a tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozó hitelintézetek, az EKB és az NKB-k” oszlopban kell szerepeltetni. A KBER-ben az egyösszegű engedmény alkalmazása miatt a tartalékok alkalmazására ténylegesen nem kötelezett intézményekkel szemben fennálló kötelezettségeket is ebben az oszlopban kell feltüntetni. |
3. |
A teljes körű adatszolgáltatásra kötelezettek jelenthetik pozícióikat az „MPI-k és a kötelező tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézetek, az EKB és az NKB-k” helyett a „kötelező tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó nem hitelintézetnek minősülő MPI-k, az EKB és az NKB-k” viszonylatában is, feltéve, hogy ez nem eredményezi részadatok elvesztését, és nincs hatással a vastag betűvel nyomtatott pozíciókra. Továbbá a nemzeti adatgyűjtési rendszertől függően és az MPI mérleg e rendeletben szabályozott meghatározásai és besorolási elvei maradéktalan betartásának sérelme nélkül, a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézetek alternatív módon jelenthetik a forgatható instrumentumokra vonatkozó adatok kivételével a tartalékalap kiszámításához szükséges adatokat, az alábbi táblázattal összhangban, feltéve, hogy ez nem érinti az I. melléklet 1. táblázatában a vastag betűvel nyomtatott pozíciókat. |
4. |
A „kisebb” hitelintézeteknek a tartalékalap kiszámításához szükséges negyedéves adatokat legalább az alábbi táblázatnak megfelelően kell közölniük. |
5. |
Az alábbi táblázatnak megfelelő adatszolgáltatás vonatkozásában biztosítani kell az I. melléklet 1. táblázatának való szigorú megfelelést. |
Táblázat
Kötelező tartalékhoz szükséges adatok
|
A kötelező tartalék az 1. táblázat (Források) alábbi oszlopainak összegeként kerül kiszámításra: (a)-(b)+(c)+(d)+(e)+(j)-(k)+(l)+(m)+(n)+(s) |
||
BETÉTI TARTOZÁSOK |
|
||
(Euro és külföldi fizetőeszközök együtt) |
|
||
|
|
||
9.1e + 9.1x |
|
||
9.2e + 9.2x |
|
||
9.3e + 9.3x |
|
||
9.4e + 9.4x |
|
||
|
|
||
ebből: |
|
||
9.2e + 9.2x Megállapodás szerinti futamidővel |
|
||
2 éven túli |
|
||
|
|
||
ebből: |
|
||
9.3e + 9.3x Felmondással visszaváltható |
Önkéntes adatszolgáltatás (1) |
||
2 éven túli |
|
||
|
|
||
ebből: |
|
||
9.4e + 9.4x repóügyletek |
|
||
|
|
||
|
Kintlévőségek, az 1. táblázat (Források) (t) oszlopa |
||
FORGATHATÓ INSTRUMENTUMOK |
|
||
(Euro és külföldi fizetöeszközök együtt) |
|
||
|
|
||
11e + 11x megállapodás szerinti futamidővel |
|
||
legfeljebb két év |
|
||
2 éven túli |
|
||
|
|
2. RÉSZ
Különös szabályok
1. szakasz: Összevont statisztikai adatszolgáltatás a KBER kötelező tartalékképzési rendszere hatálya alá tartozó hitelintézetek csoportja által
1.1. |
Az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 11. cikkében meghatározott feltételek teljesítése mellett az EKB igazgatósága engedélyezheti a tartalékképzési követelmény hatálya alá tartozó hitelintézeteknek a csoportként történő, összevont adatszolgáltatást egy ország területén belül. Valamennyi érintett hitelintézet önállóan szerepel az EKB MPI-kről összeállított jegyzékében. |
1.2. |
Ha a hitelintézet számára az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 10. cikke szerint engedélyezett a kötelező tartalék közvetítőn keresztül történő tartása és nem veszi igénybe az e szakaszban említett, csoportként történő adatszolgáltatás lehetőségét, az adott NKB engedélyezheti a hitelintézetek nevében (a tartalékalap tekintetében történő adatszolgáltatás kivételével) az összevont statisztikai adatszolgáltatást. Valamennyi érintett hitelintézet önállóan szerepel az EKB MPI-kről összeállított jegyzékében. |
1.3. |
Ha a hitelintézetek csoportja összességében a „kisebb” hitelintézet szintje alatt marad, akkor csak a „kisebb” pénzintézetekre vonatkozó egyszerűsített adatszolgáltatási előírásnak kell eleget tennie. Egyébként a csoport egészére a teljes körű adatszolgáltatókra vonatkozó előírások érvényesek. |
2. szakasz: Tartalékképzési követelmények hitelintézetek részvételével történő egyesülések esetén
2.1. |
E melléklet alkalmazásában az „egyesülés”, az „egyesülő intézmények” és a „megszerző intézmény” kifejezések az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 1. cikkében megadott jelentéssel bírnak. |
2.2. |
Azon tartalékolási időszakra, amikor az egyesülés végbemegy, a megszerző intézmény tartalékképzési követelményeit az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 13. cikkében előírt módon kell kiszámítani és teljesíteni. |
2.3. |
Az ezt követő későbbi nyilvántartási időszakokra a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségeit az e melléklet függelékében meghatározott szabályokkal összhangban jelentett statisztikai információk és kialakított tartalékalap alapján számítják ki. Egyébként a statisztikai információk jelentésére és a tartalékképzési követelmények kiszámítására vonatkozóan az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 3. cikkében foglalt általános szabályok irányadók. |
2.4. |
Az előző bekezdésekben megfogalmazott kötelezettségek sérelme nélkül az adott NKB felhatalmazhatja a megszerző intézményt arra, hogy statisztikai információszolgáltatási kötelezettségének ideiglenes eljárással tegyen eleget, például minden, az egyesülésben részt vevő intézmény külön nyomtatványt használhat az egyesülést követő néhány beszámolási időszakon keresztül. A szokásos adatszolgáltatási ügyrendtől engedélyezett eltérést a lehető legrövidebb időszakra kell korlátozni, és nem tarthat tovább az egyesülés megtörténtét követő hat hónapnál. Az ilyen eltérés nem menti fel a megszerző intézményt azon kötelezettsége alól, hogy az adatszolgáltatási követelményeknek az e rendeletben foglaltaknak megfelelően eleget tegyen, továbbá – ha ez alkalmazható – azon kötelezettsége alól sem, hogy vállalja az egyesülő intézmények adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését az e mellékletben foglaltak szerint. |
Táblázat
Az egyesülésben részt vevő hitelintézetek tartalékképzési kötelezettségei kiszámítására vonatkozó különleges szabályok (2)
Eset sorszáma |
Az egyesülés típusa |
Teljesítendő tartalékolási kötelezettségek |
1. |
Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (átvevő intézmény) megszerez egy vagy több teljes körű adatszolgáltatót (egyesülő intézményeket) azon határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére meghatározott. |
Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségét az átvevő intézmény és az egyesülő intézmény tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. |
2. |
Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (átvevő intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó intézményt és esetleg egy vagy több, teljes körű adatszolgáltató szervezetet (egyesülő intézményeket) azt a határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére meghatározott. |
Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségét az átvevő intézmény és az egyesülő intézmény tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. |
3. |
Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (átvevő intézmény) megszerez egy vagy több teljes körű adatszolgáltató szervezetet (egyesülő intézményeket) az adott hónap vége és azon határidő között, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére meghatározott. |
Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségét az átvevő intézmény és az egyesülő intézmény tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. A saját adatszolgáltatási kötelezettségein túlmenően az átvevő intézménynek az egyesülés időpontját megelőző hónapot illetően az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek is eleget kell tennie. |
4. |
Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (átvevő intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó intézményt és esetleg egy vagy több, teljes körű adatszolgáltató szervezetet (az egyesülő intézményeket) az adott negyedév vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére meghatározott. |
Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségét az átvevő intézmény és az egyesülő intézmény tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. A saját adatszolgáltatási kötelezettségein túl, az átvevő intézménynek (az intézmény jellegétől függően) az egyesülés időpontját megelőző hónapot vagy negyedévet illetően az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését is magára kell vállalnia. |
5. |
Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (átvevő intézmény) megszerez egy vagy több, teljes körű adatszolgáltató szervezetet és esetleg egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő intézmények) intézményt azon határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére meghatározott. |
Az 1. esetnél alkalmazott eljárással azonos. |
6. |
Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (átvevő intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt azt a határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére meghatározott. |
Az egyesülés utáni tartalékolási időszaktól kezdődően addig, amíg az átvevő intézmény az egyesülést követően első ízben jelenti a negyedéves adatokat az e rendelet III. mellékletében foglaltaknak megfelelően a „kisebb” csoporthoz tartozó adatszolgáltatókra rótt csökkentett adatszolgáltatási követelmények szerint, az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségét az átvevő intézmény és az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. |
7. |
Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (átvevő intézmény megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt azon határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére meghatározott, és az egyesülés eredményeként a „kisebb” csoporthoz tartozó intézet teljes körű adatszolgáltatóvá válik. |
A 2. esetnél alkalmazott eljárással azonos. |
8. |
Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (átvevő intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt az adott hónap vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére meghatározott. |
Az egyesülés utáni tartalékolási időszaktól kezdődően addig, amíg az átvevő intézmény az egyesülést követően első ízben jelenti a negyedéves adatokat az e rendelet III. mellékletében foglaltaknak megfelelően a „kisebb” csoporthoz tartozó adatszolgáltatókra rótt csökkentett adatszolgáltatási követelményeknek megfelelően, az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségét az átvevő intézmény és az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. A saját adatszolgáltatási kötelezettségein túl, az átvevő intézménynek az egyesülés időpontját megelőző negyedév vonatkozásában az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek is eleget kell tennie. |
9. |
Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (átvevő intézmény) megszerez egy vagy több, teljes körű adatszolgáltatót és esetleg egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt az adott hónap vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére meghatározott. |
A 3. esetnél alkalmazott eljárással azonos. |
10. |
Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (átvevő intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt az adott negyedév vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére meghatározott, és az egyesülés eredményeként a „kisebb” csoporthoz tartozó intézet teljes körű adatszolgáltatóvá válik. |
A 4. esetnél alkalmazott eljárással azonos. |
11. |
Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (átvevő) intézményt hoz létre több, teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (egyesülő) intézmény az adott hónap vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére meghatározott. |
Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségét az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. A saját adatszolgáltatási kötelezettségein túl az átvevő intézménynek az egyesülés időpontját megelőző hónapot illetően az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését is magára kell vállalnia. |
12. |
Olyan egyesülés, amelynek során egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó és esetleg egy vagy több teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (egyesülő) intézményből teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (átvevő) szervezet jön létre az adott negyedév vége és azon határidő közötti időszakban, amit a központi bank az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére meghatározott. |
Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségét az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. Az átvevő intézménynek (az intézmény jellegétől függően) az egyesülés időpontját megelőző hónap vagy negyedév vonatkozásában az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek is eleget kell tennie. |
13. |
Olyan egyesülés, amelynek során egy vagy több a „kisebb” csoporthoz tartozó (beolvadó) intézményből egy „kisebb” csoporthoz tartozó intézmény (átvevő intézmény) jön létre az adott negyedév vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére meghatározott. |
Az egyesülés utáni tartalékolási időszaktól kezdődően addig, amíg az átvevő intézmény az egyesülést követően első ízben jelenti a negyedéves adatokat az e rendelet III. mellékletében foglaltaknak megfelelően a „kisebb” csoporthoz tartozó adatszolgáltatókra rótt csökkentett adatszolgáltatási követelmények szerint, az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségét az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. Az átvevő intézménynek az egyesülés időpontját megelőző negyedévet illetően az egyesülő intézmények statisztikai információs jelentési kötelezettségeinek is eleget kell tennie. |
(1) Az adatszolgáltatók választhatják az adatszolgáltatási kötelezettségek önkéntes adatszolgáltatással való teljesítését, azaz jelenthetnek valós számadatokat (beleértve a zérust) vagy „hiányzó adat”-ot. Ha egyszer a valós számadatok jelentését választották, nem térhetnek vissza a „hiányzó adat” jelentésére.
(2) Ez a táblázat az egyedi esetekre vonatkozó összetettebb eljárások részleteit mutatja be. A táblázatban nem bemutatott esetekre a statisztikai információk jelentésére és a tartalékképzési követelmények kiszámítására vonatkozóan az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 3. cikkében foglalt általános szabályok irányadók.
IV. MELLÉKLET
A TÉNYLEGES ADATSZOLGÁLTATÓK ÁLTAL ALKALMAZANDÓ MINIMUMSZABÁLYOK
Az adatszolgáltatóknak az alábbi minimumszabályoknak kell eleget tenniük az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítéséhez.
1. |
Adatátviteli minimumszabályok
|
2. |
Adatpontossági minimumszabályok:
|
3. |
Koncepcionális megfelelési minimumszabályok:
|
4. |
Revízióra vonatkozó minimumszabályok: Be kell tartani az EKB és az NKB-k által meghatározott adatrevíziós irányelveket és eljárásokat. A rendszeres revíziótól eltérő revíziókhoz magyarázó megjegyzéseket kell fűzni. |
V. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
2424/2001/EK (EKB/2001/13) rendelet |
Ez a rendelet |
1. cikk |
1. cikk |
2. cikk (1) bekezdés |
1. cikk első francia bekezdés; 2. cikk (1) bekezdés |
2. cikk (2) bekezdés |
8. cikk (1) bekezdés |
2. cikk (3) bekezdés |
8. cikk (1) bekezdés e) pont |
3. cikk (1) bekezdés |
3. cikk (1) bekezdés |
3. cikk (2) bekezdés |
3. cikk (2) bekezdés |
3. cikk (3) bekezdés |
3. cikk (3) bekezdés |
4. cikk (1) bekezdés |
4. cikk (1) bekezdés |
4. cikk (2) bekezdés |
4. cikk (1) bekezdés |
4. cikk (3) bekezdés |
9. cikk (1) bekezdés |
4. cikk (4) bekezdés |
9. cikk (2) bekezdés |
4. cikk (5) bekezdés |
8. cikk (1) bekezdés b) pont; 8. cikk (1) bekezdés c) pont |
4. cikk (6) bekezdés |
8. cikk (5) bekezdés a) pont |
4. cikk (7) bekezdés |
8. cikk (5) bekezdés b) pont |
4. cikk (8) bekezdés |
10. cikk |
5. cikk |
11. cikk |
6. cikk |
12. cikk |
7. cikk |
— |
8. cikk |
14. cikk |
9. cikk |
15. cikk |
I. melléklet 1. rész, bevezetés |
I. melléklet, bevezetés |
I. melléklet 1. rész, I., 1. pont |
3. cikk (1) bekezdése |
I. melléklet 1. rész, I., 2. pont |
1. cikk első francia bekezdés |
I. melléklet 1. rész, I., 3. pont |
2. cikk (3) bekezdése |
I. melléklet 1. rész, I., 4. pont |
I. melléklet 1. rész, 1.1. szakasz |
I. melléklet 1. rész, I., 5. pont |
I. melléklet 1. rész, 1.2. szakasz |
I. melléklet 1. rész, I., 6. pont |
1. cikk első francia bekezdés, I. melléklet 1. rész, 2.1. szakasz |
I. melléklet 1. rész, I., 7. pont |
I. melléklet 1. rész, 2.2. szakasz |
I. melléklet 1. rész, I., 8. pont |
1. cikk első francia bekezdés |
I. melléklet 1. rész, I., 9. pont |
8. cikk (3) bekezdés a) pont |
I. melléklet 1. rész, II. |
7. cikk |
I. melléklet 1. rész, III., 1. pont |
(2) preambulumbekezdés, (10) preambulumbekezdés, III. melléklet 1. rész 1. pont |
I. melléklet 1. rész, III., 2. pont |
I. melléklet, bevezetés; 1. melléklet, 2. rész |
I. melléklet 1. rész, III., 3. pont |
I. melléklet 2. rész |
I. melléklet 1. rész, III. i., a), 4. pont |
I. melléklet 2. rész, 1.a) pont |
I. melléklet 1. rész, III. i., a), 5. pont |
I. melléklet 2. rész, 2. pont |
I. melléklet 1. rész, III. i., b), 6. pont |
I. melléklet 2. rész, 1.b) pont |
I. melléklet 1. rész, III. ii., 7. pont |
I. melléklet 2. rész, 4. pont |
I. melléklet 1. rész, III. iii., 8. pont |
I. melléklet 2. rész, 5.1. pont |
I. melléklet 1. rész, III. iii., 9. pont |
I. melléklet 2. rész, 5.1. pont |
I. melléklet 1. rész, III. iv., 10. pont |
I. melléklet 2. rész, 3. pont |
I. melléklet 1. rész, III. v., 11. pont |
— |
I. melléklet 1. rész, III. v., 12. pont |
(8) preambulumbekezdés |
I. melléklet 1. rész, III., 13. pont |
(8) preambulumbekezdés |
I. melléklet 1. rész, III. vi., 13a. pont |
I. melléklet 2. rész, 5.5. pont |
I. melléklet 1. rész, III., vi., 13b. pont |
— |
I. melléklet 1. rész, III., vi., 13c. pont |
I. melléklet 2. rész, 5.5. pont |
I. melléklet 1. rész, III., vi., 13d. pont |
I. melléklet 2. rész, 5.5. pont |
I. melléklet 1. rész, III., vi., 13e. pont |
8. cikk (3) bekezdés b) pont |
I. melléklet 1. rész, III. vi., 14. pont |
6. cikk |
I. melléklet 1. rész, III. vi., 15. pont |
7. cikk (2) bekezdés |
I. melléklet 1. rész, III. vi., 16. pont |
7. cikk (4) bekezdés |
I. melléklet 1. rész, IV., 1. pont |
I. melléklet 3. rész |
I. melléklet 1. rész, IV., 2. pont |
I. melléklet 3. rész |
I. melléklet 1. rész, IV., a)., 3. pont |
I. melléklet 3. rész, 1. pont |
I. melléklet 1. rész, IV., 4. pont |
— |
I. melléklet 1. rész, IV., b)., 5. pont |
I. melléklet 3. rész, 2. pont |
I. melléklet 1. rész, IV. c)., 6. pont |
I. melléklet 3. rész, 4. pont |
I. melléklet 1. rész, IV., 6a. pont |
8. cikk (6) bekezdés |
I. melléklet 1. rész, IV., d)., 7. pont |
I. melléklet 3. rész, 5. pont |
I. melléklet 1. rész, IV., 7a. pont |
8. cikk (6) bekezdés |
I. melléklet 1. rész, IV., e)., 8. pont |
I. melléklet 3. rész, 3. pont |
I. melléklet 1. rész, IV., 9. pont |
6. cikk |
I. melléklet 1. rész, IV., 9A. pont |
— |
I. melléklet 1. rész, IV., 10. pont |
7. cikk |
I. melléklet 1. rész, V., 1. pont |
(9) preambulumbekezdés |
I. melléklet 1. rész, V., 2. pont |
(9) preambulumbekezdés, 4. cikk |
I. melléklet 1. rész, V., 3. pont |
4. cikk (1) bekezdés |
I. melléklet 1. rész, V., 4. pont |
4. cikk (2) bekezdés |
I. melléklet 1. rész, V., 5. pont |
(9) preambulumbekezdés |
I. melléklet 1. rész, V., 6. pont |
I. melléklet 5. rész, 1. pont |
I. melléklet 1. rész, V., i., 7. pont |
I. melléklet 5. rész, 1A. táblázat |
I. melléklet 1. rész, V., ii., 8. pont |
I. melléklet 5. rész, 1A. táblázat |
I. melléklet 1. rész, V. iii., 9. pont |
I. melléklet 5. rész, 1A. táblázat |
I. melléklet 1. rész, V. iv., 10. pont |
6. cikk |
I. melléklet 1. rész, V., 11. pont |
I. melléklet 4. rész, 2. pont |
I. melléklet 1. rész, V., i., 12. pont |
I. melléklet 5. rész, 1A. táblázat |
I. melléklet 1. rész, V., 13. pont |
I. melléklet 5. rész, 1A. táblázat |
I. melléklet 1. rész, V., ii., 14. pont |
I. melléklet 5. rész, 1A. táblázat |
I. melléklet 1. rész, V. iii., 15. pont |
I. melléklet 5. rész, 1A. táblázat |
I. melléklet 1. rész, V., 16. pont |
I. melléklet 5. rész, 1A. táblázat |
I. melléklet 1. rész, V. iv., 17. pont |
6. cikk |
I. melléklet 2. rész, A. táblázat |
I. melléklet 8. rész |
I. melléklet 2. rész, 1.. táblázat |
I. melléklet 2. rész |
I. melléklet 2. rész, 1. táblázat, 5. lábjegyzet |
III. melléklet 1. rész, 3. pont |
I. melléklet 2. rész, 2.. táblázat |
I. melléklet 3. rész |
I. melléklet 2. rész, 3.. táblázat |
I. melléklet 3. rész |
I. melléklet 2. rész, 4.. táblázat |
I. melléklet 3. rész |
I. melléklet 2. rész, 1A. táblázat |
I. melléklet 5. rész |
I. melléklet 3. rész, Általános fogalommeghatározások |
II. melléklet 1. rész |
I. melléklet 3. rész, Szektorok meghatározása |
II. melléklet 3. rész |
I. melléklet 3. rész, Instrumentumkategóriák meghatározása |
II. melléklet 2. rész |
I. melléklet, 3. rész, táblázat |
II. melléklet 2. rész |
II. melléklet 1. rész, I., 1. pont |
2. cikk (2) bekezdés, III. melléklet 1. rész, 3. pont |
II. melléklet 1. rész, II., 2. pont |
III. melléklet 1. rész, 4. pont |
II. melléklet 1. rész, III., 3. pont |
III. melléklet 2. rész, 1.1. szakasz |
II. melléklet 1. rész, III., 4. pont |
III. melléklet 2. rész, 1. szakasz, 1.2. pont |
II. melléklet 1. rész, IV., 5. pont |
III. melléklet 1. rész, 2. pont |
II. melléklet 1. rész, IV., 6. pont |
III. melléklet 1. rész, 2. pont |
II. melléklet 2. rész, 7. pont |
III. melléklet 1. rész, táblázat, lábjegyzet |
II. melléklet 3. rész, 8. pont |
III. melléklet 2. rész, 2. szakasz, 2.1. pont |
II. melléklet 3. rész, 9. pont |
III. melléklet 2. rész, 2. szakasz, 2.2. pont |
II. melléklet 3. rész, 10. pont |
III. melléklet 2. rész, 2. szakasz, 2.3. pont |
II. melléklet 3. rész, 11. pont |
III. melléklet 2. rész, 2. szakasz, 2.4. pont |
II. melléklet, 3. rész, táblázat |
II. melléklet, 1. rész, táblázat |
II. melléklet, függelék, táblázat |
II. melléklet, 2. rész, táblázat |
III. melléklet |
8. cikk |
IV. melléklet |
IV. melléklet |
V. melléklet |
13. cikk |
20.1.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 15/s3 |
MEGJEGYZÉS AZ OLVASÓHOZAz intézmények úgy határoztak, hogy a jövőben nem tüntetik fel szövegeikben az idézett jogszabály utolsó módosítását.Ellenkező jelzés hiányában, az itt megjelent szövegekben a jogszabályokra történő hivatkozást a hatályos változatukra történő hivatkozásként kell értelmezni.