—

tekintettel az Európai Bankhatóság (EBH) 2011-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

—

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Bankhatóság 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszaival együtt (1),

—

tekintettel a Tanács 2013. február 12-i ajánlására (05753/2013 – C7-0041/2013),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

—

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 185. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére,

—

tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 64. cikkére,

—

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 94. cikkére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A7-0113/2013),

A.

mivel a Számvevőszék megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott arról, hogy az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: hatóság) 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója megbízható, és hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

B.

mivel a londoni székhelyű, újonnan létrehozott ügynökség az 1093/2010/EU rendelettel alakult meg, független hatóságként pedig hivatalosan 2011. január 1-jén kezdte meg működését;

C.

mivel a hatóság tekintetében figyelembe kell venni az elődszervezetéből, az Európai Bankfelügyeleti Bizottságból (CEBS) való jogi átalakulást, valamint azt, hogy a hatóság az új megbízatásán kívül átvette a CEBS összes meglévő és folyamatban lévő feladatát és kötelezettségét;

D.

mivel a hatóság a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) szerves részét képezi, és a vegyes bizottságon belül szorosan együttműködik testvérszerveivel, azaz az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal és az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal, valamint az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT);

E.

mivel a hatóság teljes költségvetése 2011-ben 12 685 000 EUR-t tett ki;

F.

mivel az alapító rendeletével (6) összhangban a 2011-es költségvetés 60 %-át a tagállamok és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) államainak hozzájárulása fedezte, 40 %-át pedig az Unió költségvetése;

G.

mivel 2011 végén a hatóság 3 579 861 EUR-s pozitív költségvetési eredményt (7) jegyzett, amit a Bizottság felé fennálló kötelezettségként könyvelt el az elszámolásában;

1.

az éves beszámoló (8) alapján nyugtázza, hogy az Unió kezdeti hozzájárulása a hatóság költségvetéséhez 2011-ben 5 073 000 EUR-t tett ki; megjegyzi, hogy ez volt a hatóság működésének első éve;

2.

az éves beszámoló alapján nyugtázza, hogy a hatóság teljes költségvetése 2011-ben 12 865 000 EUR-t tett ki (ebből a tagállami felügyeleti hatóságok hozzájárulása 7 413 000 EUR, a megfigyelők hozzájárulása pedig 199 000 EUR);

3.

felhívja a Bizottságot, hogy mérlegelje egy olyan javaslat előterjesztésének lehetőségét, amelynek nyomán az európai felügyeleti hatóságok költségvetését teljes egészében az uniós költségvetésből finanszíroznák;

4.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a költségvetési rendelet rendelkezései nem igazodnak teljes mértékben a hatóság finanszírozási tervéhez, mivel a költségvetés 60 %-át a tagállamok és az EFTA-államok hozzájárulásaiból finanszírozzák; úgy véli, hogy e kérdéssel legkésőbb a költségvetési rendelet ügynökségek tekintetében történő, következő felülvizsgálata során foglalkozni kellene, és felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a helyzetet és készítsen jelentést e kérdésről a mentesítésért felelős hatóság számára;

5.

az éves beszámoló alapján megállapítja, hogy 2011-ben a hatóság elsősorban a megalakulására és tevékenységeinek kiszélesítésére összpontosított;

6.

hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a rendelkezésre álló költségvetés és álláshelyek megfelelően igazodjanak a hatóságra ruházott feladatokhoz, mivel az aránytalanság a személyzeti állomány kiegyensúlyozatlan feltöltését eredményezheti a hatóság saját alkalmazottainak felvétele és nemzeti szakértők bevonása tekintetében; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság – erre utaló egyértelmű jelzés nélkül – módosította a hatóság által javasolt létszámtervet; sürgeti a Bizottságot, hogy teljes mértékben átlátható módon járjon el ebben, és más kérdésekben is;

7.

nyugtázza az IMF uniós pénzügyi ágazatra vonatkozó, 2012. decemberi értékelésének előzetes következtetéseiben felvetett aggályokat, mely következtetésekben az a javaslat fogalmazódik meg, hogy az európai felügyeleti hatóságok erőforrásait és hatásköreit a feladataik sikeres ellátásához szükséges mértékben növelni kell, egyidejűleg fokozva működési függetlenségüket;

8.

az éves beszámoló alapján nyugtázza, hogy 2011. január 12-én, a hatóság alakuló ülésén az igazgatótanács elfogadta az alapvető pénzügyi szabályokat és a hatóság saját pénzügyi szabályzatát, annak érdekében, hogy az EBH el tudja látni európai hatóságként fennálló feladatait;

9.

tudomásul veszi, hogy a két bérelt iroda – 1 089 négyzetméteres összterületével – 1 016 512,64 EUR-s költséget jelent, és felszólítja a hatóságot, hogy az irodabérleti díjak és költségek ne haladják meg a helyileg szokásos piaci árakat, és emellett javuló piaci feltételek esetén évente kíséreljék meg a költségek csökkentését;

10.

az éves beszámoló alapján nyugtázza (9), hogy a hatóság által 2011 elején elfogadott standard és általános költségvetési szerkezetet a hatóság tényleges igényeihez kellett igazítani (mivel a költségvetést a működés első éve előtt készítették el, nem állt rendelkezésre korábbi tapasztalat);

11.

az éves beszámoló alapján nyugtázza, hogy 2011. június 10-én a hatóság bevezette a Bizottság által a költségvetési számvitel tekintetében alkalmazott, eredményszemléletű számvitelt (ABAC); megállapítja továbbá, hogy a 2011. január 1-je és június 10-e közötti átmeneti időszakban a hatóság Excel-táblázatokon alapuló eszközt használt költségvetési számvitelre, az átállás idején pedig jelentést készítettek a kötelezettségvállasokról és a kifizetésekről, amit feltöltöttek az ABAC-ba;

12.

nyugtázza, hogy az ABAC bevezetése előtt végrehajtott kifizetések csak az átmenetileg alkalmazott rendszerben vannak rögzítve, az ABAC-ban nem; nyugtázza, hogy minden alkalommal, amikor az ABAC-ból kinyernek egy jelentést a költségvetés felhasználásáról és végrehajtásáról, manuálisan hozzáadják a tételeket egy Excel-táblázathoz, annak érdekében, hogy az egész pénzügyi évre vetítve egyértelműen kimutassák az eredeti költségvetést és a kötelezettségvállalások és kifizetések felhasználását;

13.

az éves beszámoló alapján megállapítja, hogy 2012-től kezdve az összes pénzügyi tranzakciót teljes körűen az ABAC-ban rögzítik;

14.

az éves beszámoló alapján nyugtázza, hogy az általános számvitel tekintetében 2011. június 10-én a hatóság bevezette az SAP-t, amely közvetlenül kapcsolódik az ABAC-hoz, és amelyet a Bizottság is használ; megállapítja továbbá, hogy eddig a hatóság a CEBS által bevezetett SAGE (10) rendszerben végezte a számvitelt, és hogy a 2011. június 10-i átálláskor mérleget készítettek;

15.

nyugtázza, hogy 2011. augusztus 28-án a hatóság bevezette a Bizottság eszköz-nyilvántartási rendszerét (ABAC Assets), az egyes tárgyi eszközök fizikai nyomon követése érdekében (az ABAC Assets beépül a hatóság számviteli rendszerébe); nyugtázza továbbá, hogy korábban a CEBS-nél nem állt rendelkezésre semmilyen rendszer e célra;

16.

az éves beszámoló alapján nyugtázza (11), hogy 2011 augusztusában és szeptemberében a hatóság elvégezte a CEBS-től kapott tárgyi eszközök leltárát, és nem tárt fel jelentős eltéréseket;

17.

örömmel látja, hogy a külső ellenőr, a Deloitte Consulting validálta a hatóság számviteli rendszerét (12); nyugtázza, hogy a hatóság számviteli rendszerét 2012 novemberében felülvizsgálták;

18.

a Deloitte jelentése alapján nyugtázza, hogy „a megfelelés validálására vonatkozóan elvégzett eljárások alapján a Deloitte arra a következtetésre jutott, hogy az EBA számviteli rendszere megfelel az Európai Bizottság (Költségvetési Főigazgatóság) által meghatározott kritériumoknak. Az EBA már számos, a számviteli eljárásra, valamint az informatikai infrastruktúra kulcsfontosságú elemeihez való hozzáférésre vonatkozó belső ellenőrzési eljárást vezetett be és hajtott végre a helyes gyakorlatnak megfelelően”;

19.

az éves beszámoló alapján megállapítja, hogy az intézet 2011 végén a kifizetések tekintetében 71 %-os, a kötelezettségvállalások tekintetében pedig 59 %-os költségvetés-végrehajtási arányt rögzített;

20.

megállapítja, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtásának aránya az I. cím (Személyzeti kiadások) esetében 91 %-os, és illeszkedik a 2011. december 31-én betöltött álláshelyek számához (a létszámtervben előirányzott 46-ból 41); megállapítja továbbá, hogy a kifizetések alacsonyabb végrehajtási aránya (83 %) főként abból adódik, hogy a tagállami felügyeleti hatóságok későn állították ki a kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó számlákat; sürgeti a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e hiányosság kezelésére tett lépéseiről;

21.

az éves beszámoló alapján megállapítja, hogy a III. cím (Operatív kiadások) alacsonyabb végrehajtási aránya főként az informatika területéhez kapcsolódik, és a szükséges informatikai személyzet felvételének vártnál lassabb lebonyolítása, valamint a közbeszerzési eljárás elhúzódása magyarázza; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a III. cím végrehajtási arányának javítása érdekében tett lépésekről;

22.

a hatóság éves jelentése alapján (13) nyugtázza, hogy 2011-ben a hatóság csak nem differenciált előirányzatokat használt; szintén megállapítja, hogy a kötelezettségvállalások 9 054 030 EUR-t, azaz a 2011-es költségvetés 71 %-át tették ki, ebből 7 436 217 EUR-t fizettek ki, és 1 617 813 EUR-t vittek át automatikusan a következő évre, a hatóság pénzügyi szabályzatának 10. cikkével összhangban;

23.

aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék azon észrevétele miatt, mely szerint a kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtási aránya alacsony volt, különös tekintettel a II. címre (Igazgatási kiadások) (57 %) és a III. címre (Operatív kiadások) (46 %), ami hatással volt a hatóság informatikai célkitűzéseire, melyek így nem valósultak meg teljes mértékben; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a végrehajtási arányok javítása érdekében tett lépésekről, mivel az alacsony értékek a költségvetési tervezés és végrehajtás terén meglévő nehézségekről árulkodnak;

24.

megjegyzi, hogy a Számvevőszék rámutatott arra, hogy három esetben hiányosságokat tártak fel költségvetési kötelezettségvállalások előtt tett jogi kötelezettségvállalások tekintetében (742 000 EUR); felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e hiányosság kezelésére tett lépéseiről;

25.

megállapítja, hogy a hatóság éves jelentése (14) szerint 2011-ben számos, árukra és szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési eljárást indítottak el; megállapítja továbbá, hogy a hatóság felhasználta a meglévő bizottsági keretszerződéseket, különösen az informatika területén, ahol számos belső informatikai rendszert (pl. e-mail, intranet) és platformot alkalmazott a tagállami felügyeleti hatóságoktól származó anyagok összegyűjtésére és elemzésére;

26.

elismeri, hogy a hatóság jelentős előrehaladást ért el közbeszerzési eljárásainak aktualizálása terén, annak érdekében, hogy megfeleljen az uniós közbeszerzési szabályoknak; megállapítja, hogy a lezáratlan közbeszerzési eljárások terén meglévő elmaradás jelentős mértékben csökkent, és hogy a hatóság szerint 2013-ban behozzák a további lemaradást, illetve kijavítják azon területeket, ahol a megfelelést még nem érték el; felszólítja a hatóságot, hogy kövesse nyomon az ügyet, és készítsen jelentést a mentesítésért felelős hatóság számára az elért előrehaladásról;

27.

nyugtázza, hogy a közbeszerzési eljárások tekintetében a hatóság számára néhány eltérést engedélyeztek; ugyanakkor megállapítja, hogy az eltérések száma sokkal kevesebb volt 2012-ben, mint 2011-ben, és hogy a jelentős meg nem felelést az esetek többségében kijavították; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e hiányosság kezelésére tett további lépéseiről;

28.

a számvevőszéki jelentés alapján nyugtázza, hogy javítani kell a hatóság munkaerő-felvételi eljárásainak átláthatóságán; sürgeti a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e hiányosság kezelésére tett lépéseiről; úgy véli, hogy a személyzeti szabályzat bizonyos előírásai komoly adminisztratív terhet jelenthetnek; ezért bátorítja a Bizottságot, hogy az ügynökségek tekintetében tegyen lehetővé bizonyos fokú egyszerűsítést a személyzeti szabályzat 110. cikkére vonatkozóan;

29.

a hatóság éves jelentése (15) alapján nyugtázza, hogy 2011 rendkívül fontos év volt a hatóság számára a humánerőforrással foglalkozó csapat felépítése és kibővítése tekintetében, annak érdekében, hogy új feladataihoz megfelelő forrásokat tudjon rendelni; megállapítja továbbá, hogy összesen 33 felvételi eljárást bonyolítottak le, és hogy a hatóság – 19 különböző nemzetből származó – személyzete 2011. január 1-je és december 31-e között 31-ről 52 főre nőtt;

30.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2013. április 17-i (16) állásfoglalására.