Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint az Oroszországból származó karbamid behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal kárt (2) okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   Panasz

A panaszt 2025. augusztus 11-én a Fertilizers Europe (a továbbiakban: panaszos) nyújtotta be. A panaszt a panaszos a karbamiddal foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be.

A panasz nyilvános változatát, valamint az uniós gyártók általi támogatottság mértékére vonatkozó elemzést az érdekelt felek számára betekintésre összeállított akta tartalmazza. Ezen értesítés 5.6. pontja tájékoztatással szolgál arról, hogy az érdekelt felek hogyan férhetnek hozzá az aktához.

2.   Vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék a karbamid, változó nitrogénkoncentrációval, akár vizes oldatban, akár adalékanyagokkal vagy anélkül (a továbbiakban: vizsgált termék).

Amennyiben az érdekelt felek a termékkörre vonatkozóan információkat kívánnak szolgáltatni, ezt az ezen értesítés közzétételétől (3) számított 10 napon belül kell megtenniük.

3.   A dömpingre vonatkozó állítás

Az állítólagosan dömpingelt termék az Oroszországból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg az ex 3102 10 12 , 3102 10 15 , 3102 10 19 és 3102 10 90 KN-kódok alá tartozó vizsgált termék (4). Ezeket a KN-kódokat csak tájékoztató jelleggel, a tarifális besorolás esetleges későbbi változásának sérelme nélkül adjuk meg. A vizsgálat hatálya a vizsgált terméknek a 2. pontban található meghatározásához igazodik.

A panaszos azzal érvelt, hogy a karbamid gyártásához kulcsfontosságú inputot jelentő, az államilag mesterségesen alacsonyan rögzített földgázárak miatt az orosz belföldi karbamid-gyártók termelési költségei torzultak. Ezért a panaszos azt állította, hogy a piacot illetően az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerinti „sajátos piaci helyzet” áll fenn. A panaszos ezért a rendes értéket is számtanilag képezte és kiigazította. A dömpingre vonatkozó állítás tehát a gázköltségek, az értékesítési, általános és igazgatási költségek (SGA-költségek), valamint a nyereség figyelembevételével kiigazított számtanilag képzett rendes érték és a vizsgált terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

A panaszos által javasolt módszer alapján kiszámított dömpingkülönbözetek az érintett ország vonatkozásában jelentősek.

4.   A kárra/az ok-okozati összefüggésre, valamint a nyersanyagpiaci torzulásokra vonatkozó állítás

4.1.    A kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból érkező behozatala összességében abszolút értelemben és piaci részesedését tekintve egyaránt nőtt.

A panaszos által szolgáltatott bizonyítékok azt mutatják, hogy a behozott vizsgált termék volumene és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségekre, az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árszintre és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontották az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

4.2.    A nyersanyagpiaci torzulásokra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termékkel kapcsolatban az érintett országban nyersanyagpiaci torzulások állhatnak fenn. A panaszban található bizonyítékok szerint a vizsgált termék előállítási költségének több mint 17 %-át kitevő gázra az érintett országban kettős árképzési rendszert alkalmaznak. A reprezentatív nemzetközi piacok, különösen a holland azonnali gázpiac (TTF) 2024. évi árának és az érintett ország árainak összehasonlítása alapján a panasz megállapítja, hogy a nyersanyagpiaci torzulások a jelek szerint a reprezentatív nemzetközi piacokon fennálló áraknál lényegesen alacsonyabb árakat eredményeznek az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének második albekezdése értelmében.

Ezért – az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésével összhangban – a vizsgálat keretében a Bizottság áttekinti a panaszos állítása szerinti torzulásokat, és értékeli, hogy a kár megszüntetéséhez adott esetben elegendő-e a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb szintű vám kivetése. Ha a Bizottság a vizsgálat során további, az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének hatálya alá tartozó torzulásokat azonosít, a vizsgálatot ezekre a torzulásokra is kiterjesztheti.

5.   Eljárás

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikkével összhangban vizsgálatot indít.

A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a Bizottság a vizsgálat keretében az alaprendelet 21. cikkével összhangban megállapítja, hogy az intézkedések bevezetése nem ellentétes-e az uniós érdekkel. Annak megállapítása érdekében, hogy alkalmazandó-e a 7. cikk (2a) bekezdése, a vizsgálat keretében a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2b) bekezdésével összhangban az uniós érdeket is megvizsgálja.

5.1.    Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping és a kár vizsgálata a 2024. július 1. és 2025. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2022. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjed ki.

5.2.    Észrevételek a panasszal és a vizsgálat megindításával kapcsolatban

Amennyiben az érdekelt felek a panaszhoz (ideértve a kárt és az ok-okozati összefüggést érintő kérdéseket is) vagy a vizsgálat megindításának valamely részletéhez (ideértve a panasz támogatottságának mértékét is) észrevételeket kívánnak fűzni, ezt az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell megtenniük.

A vizsgálat megindításával összefüggő meghallgatás iránti kérelmeket az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

5.3.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált terméknek az érintett országban működő exportáló gyártóit (5) az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.3.1.   Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

a)   Mintavétel

Tekintettel az ezen eljárásban érintett, az érintett országban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül küldjenek a Bizottságnak információkat vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozóan. Ezeket az információkat a Tron.tdi platformon (a továbbiakban: Tron platform) keresztül kell megadni a következő címen: (https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/tdi/form/AD741_SAMPLING_FORM_FOR_EXPORTING_PRODUCER.) A Tron platformhoz való hozzáférés módjáról az 5.6. és az 5.8. pont ad tájékoztatást.

A Bizottság az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében emellett felvette a kapcsolatot az érintett ország hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Ha mintavételre van szükség, akkor a gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – az összes ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait, valamint az exportáló gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Miután megkapta az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érintett feleket arról, hogy bekerültek-e a mintába, vagy sem. A mintába felvett exportáló gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük egy kérdőívet.

A Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2815).

A Bizottság a kérdőívet az exportáló gyártók ismert szervezeteinek, valamint az érintett ország hatóságainak is a rendelkezésére bocsátja.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett exportáló gyártók együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók). Az 5.3.1. b) pont sérelme nélkül a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatalra kivethető dömpingellenes vám nem fogja meghaladni a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított dömpingkülönbözetek (6) súlyozott átlagát.

b)   A mintában nem szereplő exportáló gyártókra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra. Azoknak az exportáló gyártóknak, amelyek egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kívánják kérni, ki kell tölteniük a kérdőívet, és a megfelelően kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a minta kiválasztására vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül vissza kell küldeniük. Az exportáló gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2815). A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e egyedi vám a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók számára.

Ugyanakkor azoknak a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóknak, amelyek egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérik, tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet számukra, ha például a vizsgálat alá vonandó együttműködő exportáló gyártók száma – a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártókat is ideértve – olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet megállapítása túl nagy terhet jelentene, és akadályozná a vizsgálat időben történő lezárását.

5.3.3.   A független importőrökre (7) vonatkozó vizsgálat (8)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket az érintett országból az Unióba importáló független importőröket a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül küldjék meg a Bizottságnak az ezen értesítés mellékletében kért információkat vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozóan.

A Bizottság a független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható.

Miután megkapta a minta kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érintett feleket az importőrök mintájával kapcsolatos döntéséről. Emellett a Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság a vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében kérdőíveket bocsát a mintába felvett független importőrök rendelkezésére. Ezeknek a feleknek eltérő rendelkezés hiányában a minta kapcsán hozott döntésre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kell kitöltve visszaküldeniük a kérdőívet.

Az importőrök számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2815).

5.4.    A kár megállapítására irányuló eljárás, valamint az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a dömpingelt behozatal mennyiségének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapításához, hogy éri-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. Ezen túlmenően azoknak a további uniós gyártóknak, amelyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, illetve a nevükben eljáró képviselőiknek az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal. Az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeknek eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság az összes ismert uniós gyártót és az uniós gyártók összes ismert szervezetét értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a végleges mintába.

A mintába felvett uniós gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük egy kérdőívet.

Az uniós gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2815).

5.5.    Az uniós érdek vizsgálata nyersanyagpiaci torzulásokra vonatkozó állítások esetén

Amennyiben a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése alapján nyersanyagpiaci torzulásokat azonosít, az alaprendelet 7. cikkének (2b) bekezdésével összhangban megvizsgálja az uniós érdeket.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy szolgáltassanak olyan teljes körű releváns információkat, amelyek alapján a Bizottság eldöntheti, hogy az Uniónak érdekében áll-e az intézkedések szintjének az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése alapján történő meghatározása. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket különösen arra, hogy szolgáltassanak információkat az érintett országban rendelkezésre álló szabad gyártási kapacitásokról, a nyersanyagokért folytatott versenyről, valamint az uniós vállalatok ellátási láncaira kifejtett hatásokról. A Bizottság együttműködés hiányában is dönthet úgy, hogy az Uniónak érdekében áll az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének alkalmazása.

Mindazonáltal az alaprendelet 21. cikkének megfelelően el kell dönteni, hogy a dömpingellenes intézkedések elfogadása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, a szakszervezeteket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy szolgáltassanak információkat az uniós érdekkel kapcsolatban.

Az uniós érdek vizsgálatával kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtani. Az információk tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújthatók be. A kérdőívek – köztük a vizsgált termék felhasználói számára összeállított kérdőív – egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2815). Az alaprendelet 21. cikke alapján szolgáltatott információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.6.    Érdekelt felek

A vizsgálatban való részvételhez az érdekelt feleknek, köztük az exportáló gyártóknak, az uniós gyártóknak, az importőröknek és képviseleti szervezeteiknek, a felhasználóknak és képviseleti szervezeteiknek, a szakszervezeteknek, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Azokat az exportáló gyártókat, uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteket, amelyek az 5.3.1., az 5.3.3. és az 5.4. pont szerinti eljárások keretében információkat szolgáltattak, a Bizottság érdekelt félnek tekinti, amennyiben tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Más felek csak attól az időponttól fogva vehetnek részt a vizsgálatban érdekelt félként, amikor jelentkeznek, és csak akkor, ha tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az, hogy egy személy vagy szervezet érdekelt félnek minősül-e, nem érinti az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához a Tron.tdi platformon keresztül, a következő internetcímen lehet hozzáférni: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI. A hozzáféréshez az oldalon található utasításokat kell követni (9).

5.7.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat.

A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá annak összefoglalását, hogy az érdekelt fél a meghallgatás keretében mit kíván megvitatni. A meghallgatás az érdekelt felek által előzetesen írásban megjelölt kérdésekre korlátozódik.

A meghallgatásra a következő időkeretek vonatkoznak:

—	Az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt tartandó meghallgatást az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül kell kérni. A meghallgatásra rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított 60 napon belül kerül sor.

—

Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakaszt követően a meghallgatást az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatása vagy a tájékoztató dokumentum dátumától számított 5 napon belül kell kérni. A meghallgatásra rendesen az érdekelt felek tájékoztatására vonatkozó értesítés vagy a tájékoztató dokumentum dátumától számított 15 napon belül kerül sor.

—

A végleges ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakaszban a meghallgatást az érdekelt felek végső tájékoztatásának dátumától számított 3 napon belül kell kérni. A meghallgatásra rendesen az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt időszak alatt kerül sor. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, a meghallgatást az újabb végső tájékoztatás kézhezvételét követően azonnal kell kérni. A meghallgatásra ez esetben rendesen az érdekelt felek e tájékoztatására vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidő lejárta előtt kerül sor.

A fenti időkeretek nem érintik a Bizottság szolgálatainak azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben az időkereteken kívül is helyt adjanak meghallgatás iránti kérelemnek, sem a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben elutasítsa a meghallgatás iránti kérelmet. Ha a Bizottság szolgálatai elutasítják a meghallgatás iránti kérelmet, az érintett fél tájékoztatást kap az elutasítás indokairól.

A meghallgatás főszabályként nem használható fel az ügy keretében még rendelkezésre nem álló tényszerű információk bemutatására. Mindazonáltal a megfelelő ügyintézés céljából és annak érdekében, hogy a Bizottság szolgálatai továbbléphessenek a vizsgálatban, az érdekelt felek felkérhetők arra, hogy a meghallgatás után új tényszerű információkkal szolgáljanak.

5.8.    Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára (a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint (b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Sensitive”  (10) (bizalmas) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Sensitive” jelöléssel ellátott információkat benyújtó feleknek ezekről az információkról az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle.

Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket – ideértve az érdekelt félként való nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelmeket is – a Tron.tdi platformon (https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI) keresztül, a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában mellékelve nyújtsák be. A Tron.tdi platform vagy e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: https://europa.eu/!7tHpY3. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag a Tron.tdi platformon keresztül vagy e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük a Tron.tdi platformon keresztül vagy e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate G

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Tron.tdi: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/tdi

E-mail:

Dömping: TRADE-AD741-UREA-DUMPING@ec.europa.eu

Kár: TRADE-AD741-UREA-INJURY@ec.europa.eu

5.9.    Nyilvántartásba vétel

A Bizottság fel kívánja kérni az érintett vámhatóságokat arra, hogy e vizsgálat korai szakaszában vegyék nyilvántartásba az Oroszországból származó karbamid behozatalát annak érdekében, hogy megkönnyítsék a nyilvántartásba vett behozatalra vonatkozó vámok beszedéséről szóló esetleges döntést. Az Oroszországból származó karbamid behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről szóló rendeletet a Bizottság kellő időben közzé fogja tenni.

6.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően az ezen értesítés közzétételétől számított egy éven belül – de legkésőbb 14 hónapon belül – lezárul. Az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében ideiglenes intézkedéseket az ezen értesítés közzétételétől számított legfeljebb hét hónapon belül – de legkésőbb nyolc hónapon belül – lehet bevezetni.

Az alaprendelet 19a. cikkének megfelelően a Bizottság négy héttel az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt tájékoztatást nyújt az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. Az érdekelt felek számára három munkanap áll rendelkezésre, hogy a számítások helytállóságával kapcsolatban írásban észrevételeket tegyenek.

Ha a Bizottság nem vet ki ideiglenes vámokat, hanem folytatja a vizsgálatot, négy héttel az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdésében megállapított határidő lejárta előtt tájékoztató dokumentumot ad ki, amelyben értesíti az érdekelt feleket az ideiglenes vámok kivetésének mellőzéséről.

Eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt feleknek 15 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy az ideiglenes ténymegállapításokhoz vagy a tájékoztató dokumentumhoz írásbeli észrevételeket tegyenek, és 10 nap ahhoz, hogy a végleges ténymegállapításokhoz írásbeli észrevételeket tegyenek. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az érdekelt felek írásbeli észrevételeinek megtételére vonatkozó határidő az újabb végső tájékoztatás keretében kerül meghatározásra.

7.   Információszolgáltatás

Az érdekelt felek csak az ezen értesítés 5. és 6. pontjában meghatározott időkeretek között szolgáltathatnak információkat. Az említett pontokban szereplő információktól eltérő információk a következő határidők és feltételek betartása mellett nyújthatók be:

—	Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakasszal kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 70 napon belül kell benyújtani.

—

Az ideiglenes ténymegállapítások megfogalmazására rendelkezésre álló eljárási szakaszban az érdekelt felek – eltérő rendelkezés hiányában – az ideiglenes ténymegállapításoknak vagy a tájékoztató dokumentumnak az érdekelt felek részére történő megküldésével kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidőt követően nem nyújthatnak be új tényszerű információkat. A határidőt követően az érdekelt felek kizárólag akkor nyújthatnak be új tényszerű információkat, ha bizonyítani tudják, hogy az új tényszerű információk más érdekelt felek tényekkel kapcsolatos állításainak cáfolatához szükségesek, és ha az új tényszerű információk ellenőrzése elvégezhető a vizsgálat időben történő lezárására rendelkezésre álló időn belül.

—

A vizsgálatnak a kötelezően előírt határidőkön belül való lezárása érdekében a Bizottság nem fogad el beadványokat az érdekelt felektől az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére, valamint, ha alkalmazandó, az érdekelt felek újabb végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidő után.

8.   Észrevételek fűzése más felek beadványaihoz

A védelemhez való jog garantálása érdekében az érdekelt feleknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy észrevételeket fűzzenek a más érdekelt felek által benyújtott információkhoz. Ezekben az észrevételekben az érdekelt felek csak a más érdekelt felek beadványaiban tárgyalt kérdésekkel foglalkozhatnak, új kérdéseket nem vethetnek fel.

Az ilyen jellegű észrevételek megtételére a következő időkeretek vonatkoznak:

—	A más érdekelt felek által az ideiglenes intézkedések bevezetésének határideje előtt benyújtott információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítés közzétételét követő 75. napon kell megtenni.

—

Az érdekelt feleknek az ideiglenes ténymegállapításokról való tájékoztatása, illetve a tájékoztató dokumentum nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az ideiglenes ténymegállapításokra, illetve a tájékoztató dokumentumra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 7 napon belül kell benyújtani.

—

Az érdekelt felek végső tájékoztatása nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidőt követő 3 napon belül kell benyújtani. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az e tájékoztatás nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket – eltérő rendelkezés hiányában – az e tájékoztatásra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 1 napon belül kell benyújtani.

A fenti időkeretek nem sértik a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben kiegészítő információkat kérjen az érdekelt felektől.

9.   Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása

Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása csak kivételes körülmények fennállása esetén kérhető, és csak kellően indokolt esetben, alapos okkal biztosítható.

A kérdőívek kitöltésére rendelkezésre álló határidő rendesen legfeljebb 3 nappal hosszabbítható meg, és a meghosszabbítás a szabályok értelmében legfeljebb 7 napra szólhat.

Az eljárás megindításáról szóló ezen értesítésben más információk benyújtására meghatározott határidők a kivételes körülmények fennállásának igazolása nélkül legfeljebb 3 nappal hosszabbíthatók meg.

10.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltatja ezeket az információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően ideiglenes vagy végleges megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a válasz kért formában történő elkészítése indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

11.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését. A meghallgató tisztviselő az eljárás folyamán megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint az érdekelt felek vagy harmadik felek által a védelemhez való joguk gyakorlásával összefüggésben benyújtott kérelmeket.

A meghallgató tisztviselő meghallgatásokat szervezhet, és közvetíthet az érdekelt fél vagy felek és a Bizottság szolgálatai között annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közreműködését a közreműködésre okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. Ha a meghallgatás iránti kérelmet nem a rendelkezésre álló, az ezen értesítés 5.7. pontjában ismertetett időkereteken belül nyújtják be, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: https://policy.trade.ec.europa.eu/contacts/hearing-officer_hu.

12.   A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kezeli.

A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: https://europa.eu/!vr4g9W.

---

(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj.

(2)  Az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban a „kár” általános kifejezés a jelentős hátrányt, a jelentős hátrány okozásával való fenyegetést, valamint a gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatását jelenti.

(3)  Ahol a szöveg ezen értesítés közzétételére utal, ott ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele értendő.

(4)   2025. január 1-je előtt az érintett terméket a 3102 10 10 vagy a 3102 10 90 KN-kódok alá sorolták be.

(5)  Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, ideértve a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a vizsgált terméket gyártja és közvetlenül vagy harmadik félen keresztül az Unió piacára exportálja.

(6)  Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkében foglalt körülmények között megállapított különbözetet.

(7)  Ez a pont kizárólag a független, azaz az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrökre vonatkozik. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók kérdőívének I. mellékletét kell kitölteniük. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2015/2447/oj). Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/952/oj).

(8)  A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a dömping meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(9)  Technikai probléma esetén kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Kereskedelmi Főigazgatóság ügyfélszolgálatával (e-mail: trade-service-desk@ec.europa.eu) telefon: (+32 22979797).

(10)  A „Sensitive” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj).