This document is an excerpt from the EUR-Lex website
A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
864/2007/EK rendelet – a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog („Róma II.”)
ÖSSZEFOGLALÓ
MI A RENDELET CÉLJA?
— |
Nagyobb jogbiztonságot hoz a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog terén, különösen a jogellenes károkozási esetekben.
|
— |
Ésszerű egyensúlyt biztosít a felelősnek tekintett és a kárt elszenvedő személy érdekei között.
|
— |
A rendelet által meghatározott jogot akkor is alkalmazni kell, ha e jog nem egy tagállam joga.
|
— |
A rendelet Dánia kivételével minden uniós országra vonatkozik.
|
FŐBB PONTOK
A rendelet nem lép a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó (azaz a jogokat és kötelezettségeket meghatározó) nemzeti anyagi jog helyébe, csupán azt határozza meg, hogy melyik nemzeti jog alkalmazandó.
Egy jogellenes károkozásból származó szerződésen kívüli kötelezettségre az alábbi jog vonatkozik:
1. | azon ország joga, ahol a kár bekövetkezett, vagy |
2. | azon ország joga, ahol mindkét fél szokásos tartózkodási helye vagy üzleti tevékenységének fő helye volt a kár bekövetkeztekor, vagy |
3. | amennyiben az ügy szorosabban kapcsolódik egy másik országhoz, akkor ezen ország joga. |
A rendelet bizonyos körülmények esetén lehetővé teszi a feleknek is, hogy kölcsönös megállapodás alapján megválasszák a szerződésen kívüli kötelmi viszonyra alkalmazandó jogot.
Az irányadó jog alkalmazási köre
A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog különösen a következőkre vonatkozik:
— |
a felelősség alapja és mértéke, beleértve azon személyek meghatározását, akik felelősségre vonhatók;
|
— |
a felelősség alóli mentesülés indokai; a felelősség bármiféle korlátozása vagy megosztása;
|
— |
a károk megléte, természete és mértékének megállapítása, valamint az igényelt jóvátétel;
|
— |
az intézkedések, amelyeket a bíróság a sérülés vagy károsodás megelőzése és megszüntetése, illetve a kár megtérítése érdekében megtehet;
|
— |
a kötelezettségek megszűnésének, továbbá az elévülés és a jogvesztés feltételei;
|
— |
a kártérítés vagy jóvátétel iránti igény átruházhatóságának, illetve öröklés útján történő átszállásának kérdése;
|
— |
azon személyek köre, akik kártérítésre jogosultak a személyesen elszenvedett károkért;
|
— |
kártérítési felelősség más személy cselekményeiért.
|
Speciális szabályok vonatkoznak bizonyos szerződésen kívüli kötelezettségekre, így például a termékfelelősségre és a szellemi tulajdonjogokra. Bizonyos szerződésen kívüli kötelezettségek ugyanakkor ki vannak zárva a rendelet hatálya alól. Ezek közé tartoznak:
— |
az adó-, vám- vagy közigazgatási ügyek;
|
— |
az állami felelősség;
|
— |
bizonyos szerződésen kívüli kötelmi viszonyok, amelyek például a házassági vagyonjogból és családi kapcsolatokból, atomkárokból vagy a magánélet és a személyiségi jogok – többek között a jó hírnév – megsértéséből erednek.
|
MIKORTÓL HATÁLYOS EZ A RENDELET?
2009. január 11-től (a 29. cikk kivételével, amelyet 2008. július 11 -től kell alkalmazni).
HÁTTÉR
E rendelet („Róma II.”) mellett:
— |
a „Róma I.”rendelet (593/2008/EK rendelet) rögzíti a polgári és kereskedelmi ügyekben a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog meghatározásáról szóló szabályokat; valamint
|
— |
a „Róma III.”rendelet (1259/2010/EU rendelet) rögzíti a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén alkalmazandó jog meghatározásáról szóló szabályokat.
|
Lásd még:
— |
JOGI AKTUS
Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról („Róma II.”) (HL L 199., 2007.7.31., 40–49. o.)
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról („Róma I.”) (HL L 177., 2008.7.4., 6–16. o.). Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
utolsó frissítés 26.10.2015