Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Megállapodás az Európai Közösség és a csendes-óceáni államok között

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Átmeneti partnerségi megállapodás az Európai Közösség és a csendes-óceáni államok között

2009/729/EK határozat az Európai Közösség és a csendes-óceáni államok közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

MI A MEGÁLLAPODÁS ÉS A HATÁROZAT CÉLJA?

A megállapodás céljai a következők:

  • lehetővé tenni, hogy a csendes-óceáni államok élvezhessék az EU által a gazdasági partnerségi megállapodásokról (GPM) szóló tárgyalások keretében felkínált jobb piaci hozzáférést, valamint valamint elkerülni a kereskedelmi zavarokat a csendes-óceáni államok és az EU között a Cotonoui Megállapodás szerint megadott kereskedelmi kedvezmények 2007. december 31-i lejárta miatt, a két fél közötti átfogó GPM megkötéséig;
  • elősegíteni a fenntartható fejlődést és a csendes-óceáni államok fokozatos integrálódását a világgazdaságba, politikai döntéseiknek és fejlesztési prioritásaiknak megfelelően;
  • létrehozni egy, közös érdeken alapuló szabadkereskedelmi övezetet a felek között, és ezt a célt a kereskedelem fokozatos liberalizálásával teljesíteni, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaihoz, valamint az aszimmetria elvéhez igazodva, miközben az EU – a megállapodás szerinti kötelezettségvállalások szintjét és időzítését illetően – figyelembe veszi a csendes-óceáni államok specifikus igényeit és kapacitáskorlátait;
  • kialakítani a megfelelő vitarendezési eljárásokat;
  • kialakítani a megfelelő intézményi keretet.

A határozat az Európai Közösség (a jelenlegi EU) nevében megköti a megállapodást.

FŐBB PONTOK

A csendes-óceáni államok megnevezés 15 független országot foglal magában a csendes-óceáni térségben (Cook-szigetek, Kelet-Timor, Fidzsi, Kiribati, Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, Niue, Palau, Pápua Új-Guinea, Szamoa, Salamon-szigetek, Tonga, Tuvalu és Vanuatu).

A megállapodás a Cotonoui Megállapodás 2. és 9. cikkében meghatározott alapvető elveken és elemeken alapul. A megállapodás 5 részre tagolódik:

  • 1.

    Kereskedelmi partnerség a fenntartható fejlődésért

    • A felek ismételten megerősítik, hogy a fenntartható fejlődés mint cél a megállapodás szerves része, a Cotonoui Megállapodás 1., 2. és 9. cikkében meghatározott átfogó céloknak és alapelveknek megfelelően, azzal a kötelezettségvállalással, hogy figyelembe veszik az érintett országok lakosságának és a jövő nemzedékeinek emberi, kulturális, gazdasági, szociális, egészségügyi és környezeti érdekeit.
    • A döntéshozatali módszerek a felelősségvállalás, a részvétel és a párbeszéd alapvető elvein alapulnak.
    • A megállapodás a regionális integrációra épít, és annak elmélyítése a célja.
    • A felek a nemzetközi fórumokon együttműködnek a megállapodás szempontjából lényeges kérdésekben.
  • 2.

    Árukereskedelem

    A megállapodás az EU-ból vagy a csendes-óceáni államokból származó, meghatározott vámtarifaszám alá tartozó termékekre alkalmazandó.

    A következőkre terjed ki:

    • vámok;
    • piacvédelmi eszközök, pl. dömpingellenes és védintézkedések;
    • nem vámjellegű intézkedések (a mennyiségi korlátozások tilalma, a belső adózással és szabályozással kapcsolatos nemzeti elbánás, mezőgazdasági exporttámogatások);
    • a vámügyek és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése (vámügyi és közigazgatási együttműködés, vámeljárások, a vámhatóságok kapcsolata az üzleti közösséggel, a vámérték megállapítása, a vámügyi szabványok összehangolása regionális szinten);
    • a kereskedelem technikai akadályai, valamint egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések;
    • kivételek, pl. a biztonság, az adózás, a fizetési mérleggel kapcsolatos nehézségek, az emberek, állatok vagy növények élete vagy egészsége, az élelmiszerbiztonság stb. vonatkozásában.
  • 3.

    A viták elkerülése és rendezése

    A megállapodásnak az a célja, hogy elkerülje és rendezze a felek közötti vitákat, hogy kölcsönösen elfogadott megoldást érjenek el.

    A következőkre terjed ki:

    • konzultáció és közvetítés;
    • vitarendezési eljárások;
    • általános rendelkezések, beleértve a WTO-kötelezettségekkel összefüggésben fennálló kapcsolatot.
  • 4.

    Intézményi rendelkezések

    A megállapodás létrehoz egy kereskedelmi bizottságot, amely a felek képviselőiből áll és a megállapodás végrehajtásával foglalkozik, ideértve a következőket:

    • saját eljárási szabályzatának megalkotása;
    • különleges jogkörök átruházása a különbizottságokra (pl. a vámügyi együttműködéssel és a származási szabályokkal foglalkozó különbizottságra).
  • 5.

    Általános és záró rendelkezések

    Ezek fogalommeghatározásokat és rendelkezéseket tartalmaznak a következők területén:

    • koordinátorok és információcsere;
    • regionális preferenciák;
    • kapcsolatok a Cotonoui Megállapodással, a WTO-megállapodással és egyéb nemzetközi megállapodásokkal;
    • felülvizsgálat;
    • a tárgyalások folytatásához és a megállapodáshoz való csatlakozáshoz szükséges eljárások stb.

HATÁLYBALÉPÉS

  • A megállapodás még nincs hatályban.
  • Ideiglenesen érvénybe lépett az EU és Pápua Új-Guinea között, 2009. december 20 óta alkalmazzák.
  • Ideiglenesen hatályba lépett az EU és Fidzsi között, 2014. július 28 óta alkalmazzák.
  • Ideiglenesen hatályba lépett az EU és Szamoa között, 2018. december 31 óta alkalmazzák.
  • Ideiglenesen hatályba lépett az EU és aSalamon-szigetek között, 2020. május 17 óta alkalmazzák.

HÁTTÉR

FŐ DOKUMENTUMOK

Átmeneti partnerségi megállapodás egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok között (HL L 272., 2009.10.16., 2–715. o.)

A Tanács 2009/729/EK határozata (2009. július 13.) az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 272., 2009.10.16., 1. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Cotonouban 2000. június 23-án aláírt partnerségi megállapodás egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között (HL L 317., 2000.12.15., 3–353. o.)

A partnerségi megállapodás későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Megújított partnerség az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal (JOIN(2016) 52 final, 2016.11.22.)

Értesítés az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodás ideiglenes alkalmazásáról (Fidzsi Köztársaság) (HL L 228., 2014.7.31., 2. o.)

Értesítés az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodás ideiglenes alkalmazásáról (Szamoa) (HL L 13., 2019.1.16., 1. o.)

Értesítés az egyrészről az Európai Közösség, másrészről a csendes-óceáni államok közötti átmeneti partnerségi megállapodás ideiglenes alkalmazásáról (Salamon-szigetek) (HL L 158., 2020.5.20., 1. o.)

utolsó frissítés 23.04.2020

Top