EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2021.10.19.
COM(2021) 645 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
A Bizottság 2022. évi munkaprogramja
Együtt erősebbé tesszük Európát
1.Együtt erősebbé tesszük Európát
„Hiszem, hogy az ember szellemisége – lelke – akkor mutatkozik meg igazán, amikor próba elé állítják” – az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek az Unió helyzetét értékelő beszéde, 2021. szeptember 15.
Uniónk példa nélküli válság időszakából lábal ki éppen. Globális szinten zavart okozó események sorozatával szembesülve bebizonyítottuk, hogy együttesen, egységben és ambiciózus célokat kitűzve a legnagyobb kihívásokkal is képesek vagyunk megbirkózni, és eredményeket tudunk felmutatni az európai polgárok számára.
Az Európai Bizottság gyorsan reagált a kihívásokra, legyen szó a Covid19-világjárvány leküzdéséről, az éghajlatváltozás és a természeti válság hatásainak kezeléséről, az egyre inkább digitális világ működésének az emberek érdekeivel való összehangolásáról vagy az új geopolitikai valósággal való szembenézésről. Ennek során létrehoztuk a jobb jövő megalapozásához szükséges építőelemeket. Mindez a hat fő célt felölelő, átalakító erejű, merész programunkkal összhangban történt.
Idei munkapogramunk lehetővé teszi számunkra, hogy fenntartsuk az eddigi lendületet és megtegyük a következő lépéseket ebben a folyamatban, különös figyelmet fordítva a fiatal generációra, összhangban azzal a javaslattal, hogy 2022 legyen az ifjúság európai éve.
Az elmúlt évben a Bizottság előterjesztette az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot, amely vezető szerepet vállal az úttörő erejű klímarendeletben elfogadott célok gazdaságilag fenntartható és társadalmilag igazságos módon történő megvalósításában. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének éghajlatváltozásról szóló közelmúltbeli jelentése további bizonyítékokkal szolgál arra, hogy nincs vesztegetni való időnk – a Glasgow-ban megrendezésre kerülő COP26 és a kunmingi COP15 kulcsfontosságú pillanatot jelent erőfeszítéseink során, mivel tükrözi az éghajlat és a biológiai sokféleség terén jelentkező válságok közötti alapvető kapcsolatot. A jelenlegi magas energiaárak is megerősítik, hogy át kell állni a tiszta energiára és csökkenteni kell az EU fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét.
Meghatároztuk nagyratörő jövőképünket is, amely az emberközpontú, digitálisan felkészült Európa 2030-ig történő kialakítására irányul, és valóra váltásához előterjesztettük a digitális iránytűt. E keret részét képezi a biztonságos internetre irányuló szabályokról szóló javaslat és az európai digitális személyazonosság. Elfogadtuk a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervet és 2030-ig megvalósítandó szociális célokat javasoltunk, amelyeket az uniós vezetők a portói szociális csúcstalálkozón jóváhagytak. Az Európai Unión belüli egyenlőség további erősítése érdekében intézkedéseket javasoltunk a rasszizmussal és a nemen vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetéssel szembeni küzdelem fokozására, miközben intenzívebbé tettük arra irányuló erőfeszítéseinket, hogy a fogyatékossággal élők teljeskörűen részt vehessenek a társadalomban. Határozott lépéseket tettünk továbbá a jogállamiság megóvása és megerősítése, valamint Uniónk alapvető értékeinek védelme és a demokratikus reziliencia megerősítése érdekében, az európai demokráciáról szóló cselekvési tervben meghatározottak szerint.
Minderre egy olyan világjárvány árnyékában került sor, amely soha nem látott mértékű intézkedéseket tett szükségessé mind a polgárok egészségének védelme, mind a szélesebb körű társadalmi-gazdasági hatások minimalizálása érdekében. A Bizottság összesen több mint 2 326 intézkedést fogadott el azonnali reagálásként. Sikeres oltóanyag-stratégiánk segítette az Uniót abban, hogy 4,6 milliárd adag Covid19-oltóanyagot biztosítson, és nyár végére elérje azt a célt, hogy az EU felnőtt lakosságának 70 %-a a védettség eléréséhez szükséges teljes mennyiséget megkapja. Az EU a Covid19-járványra való globális szintű reagálásban is vezető szerepet játszott, és a legnagyobb mértékű hozzájárulást nyújtotta a COVAX-eszközhöz.
Az esetleges jövőbeli világjárványokra való felkészültségünk javítása érdekében felgyorsítottuk a valódi európai egészségügyi unió kialakítására irányuló erőfeszítéseket. Intézkedéseket hoztunk Európa biztonságos újranyitásának támogatására, például az uniós digitális Covid-igazolványról, amelyet – rekordsebességű elfogadását követően – ma már több millió ember használ.
A tagállamokkal együtt számos ambiciózus és átfogó program és eszköz segítségével kezeltük a világjárvány társadalmi és gazdasági hatásait. Az EU hosszú távú költségvetése és a Next Generation EU együtt összesen 2,018 billió euróval segíti gazdaságunk fellendítését és egy zöldebb, igazságosabb, digitálisabb és reziliensebb Európa kiépítését a Covid19-világjárványt követően. A Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválása és az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret 2020-ban a GDP 6,6 %-ának, 2021-ben pedig a GDP 7,1 %-ának megfelelő mértékben tette lehetővé a tagállamoknak a támogatásnyújtást a gazdaság számára. Ez hozzájárult a stabilitás megőrzéséhez és az erőteljes gazdasági fellendüléshez. Biztosítani fogjuk, hogy az uniós költségvetést a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően és az EU pénzügyi érdekeinek teljes körű védelme mellett költsék el. Emellett eddig 21 milliárd EUR-t mozgósítottunk a kohéziós politikai alapokból az egészségügyi ágazat szükséghelyzeti támogatására és a munkahelyek védelmére, a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás (REACT-EU) keretében biztosított 50 milliárd EUR pedig áthidaló szerepet töltött be a helyreállítási eszközök tekintetében.
Az európai helyreállítás érdekében tett erőfeszítéseink már éreztetik hatásukat. A több mint 800 milliárd EUR értékű Next Generation EU eszköz középpontjában álló Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz most lehetőséget kínál számunkra a tartós és inkluzív helyreállítás előkészítésére. Az eszköz átalakító hatása az elkövetkező években fog kibontakozni és egyre erőteljesebbé válni, ahogy – az uniós alapvető jogok és értékek maradéktalan tiszteletben tartása mellett – sor kerül a reformok és a beruházások végrehajtására.
Az elmúlt másfél év sok tanulsággal szolgált számunkra, többek között azzal a felismeréssel, hogy egy ilyen nagyságrendű válságból nem elég pusztán kilábalni. Utána meg kell erősödnünk és reziliensebbé kell válnunk, és gazdaságainkat tartós növekedési pályára kell állítanunk. Végre kell hajtanunk az elmúlt évben elfogadott intézkedéseket. Emellett a zöld és digitális kettős átállás sikeréhez az előttünk álló években Unió-szerte további köz- és magánberuházásokat és reformokat kell elősegítenünk.
A Bizottság eleget tett azon kötelezettségvállalásának, hogy megerősíti az Unió globális vezető szerepét többek között a világjárványra való reagálás, az éghajlat-politikai fellépés és a biodiverzitás terén, az erős, nyitott és méltányos kereskedelem programjának előmozdítása és a szabályokon alapuló globális rendszer fenntartása mellett. Ambiciózus gazdaságélénkítési és beruházási tervek révén fokoztuk a nyugat-balkáni uniós szerepvállalást és megerősítettük partnerségeinket keleti és déli szomszédainkkal, valamint Afrikával is.
Emellett kidolgoztuk a globális változásra irányuló új EU–USA programot, folytattuk a Kínával kapcsolatos árnyalt és határozott politika végrehajtását, egységesebbé tettük az Oroszország irányában érvényesített megközelítésünket, konstruktív és reális programot alakítottunk ki Törökország vonatkozásában, valamint stratégiákat dolgoztunk ki a többoldalú együttműködés és a humanitárius fellépés még hatékonyabbá tétele érdekében.
Ennek szellemében terjesztjük elő ma a 2022. évi munkaprogramunkat, amely tanúskodik azon elhatározásunkról, hogy a világjárványból megerősödve kell talpraállnunk és előrelépnünk, fel kell gyorsítanunk a zöld és digitális kettős átállást, és igazságosabb, reziliensebb és összetartóbb társadalmat kell kiépítenünk, összhangban az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjével és a Párizsi Megállapodással. Arra kérjük az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy jussanak gyorsan megállapodásra a kulcsfontosságú jogalkotási javaslatokról. Együtt képesek vagyunk biztosítani, hogy a polgárok, a vállalkozások és az érdekelt felek élni tudjanak közös erőfeszítéseink eredményeivel. Ezzel párhuzamosan kötelezettségvállalásainkat teljesítve előterjesztjük javaslatainkat, amint ezeket az alábbi bekezdésekben és a munkaprogram mellékleteiben ismertetjük.
2.A hat fő cél teljesítése
2.1.Az európai zöld megállapodás
A Bizottság tovább halad azon az úton, amellyel el kívánja érni, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon. Szabályozási keretet fogunk javasolni a szén-dioxid-eltávolítás tanúsítására, hogy felgyorsítsuk a fenntartható szén-dioxid-eltávolítás alkalmazását, valamint egy olyan új üzleti modellt hozzunk létre, amely jutalmazza az ilyen gyakorlatokat alkalmazó gazdálkodókat. A kibocsátásmentes mobilitásra való átállás támogatása érdekében felülvizsgáljuk a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokat, és jogalkotási keretet hozunk létre a közlekedésből és a logisztikából származó kibocsátások harmonizált mérésére vonatkozóan. Felülvizsgáljuk a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó uniós szabályokat is, hogy tovább csökkentsük ezek kibocsátását és biztosítsuk a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak való megfelelést.
A Fenntartható Európa beruházási terv részeként a zöldkötvények egyre jelentősebb szerepet fognak játszani a társadalmunk dekarbonizációjához szükséges finanszírozásban.
Nyomon fogjuk követni a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet, többek között a felszíni és a felszín alatti vizeket szennyező anyagok kezelése érdekében az integrált vízgazdálkodás, illetve az előírásoknak az Egészségügyi Világszervezet ajánlásaival való összehangolása érdekében a környezeti levegőminőség terén. Emellett intézkedéseket fogunk javasolni a mikroműanyagok termékekhez való hozzáadásának korlátozása és a mikroműanyagok környezetbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében. Foglalkozni fogunk a biológiailag lebontható és komposztálható műanyagokkal kapcsolatos fenntarthatósági kihívásokkal, és azonosítjuk, mely esetekben lehetnek előnyösek a környezetre nézve. Felülvizsgáljuk az osztályozásra, címkézésre és csomagolásra vonatkozó jogszabályokat, és tovább dolgozunk a REACH-rendelet célzott felülvizsgálatán, hogy megfelelőbben védjük az emberi egészséget és a természetet.
A fenntartható termékpolitikára irányuló kezdeményezéseink mellett meg fogjuk erősíteni a fogyasztók azon jogát is, hogy tisztességes áron javíttathassák a termékeket. Ez meg fogja hosszabbítani a termékek hasznos élettartamát, és így elő fogja mozdítani a körforgásos gazdaság célkitűzéseit.
A tiszta energiára való átállás a legjobb biztosíték az olyan ársokkok ellen, mint amilyennel az Unió jelenleg szembesül. A magas energiaárak még inkább világossá teszik, hogy fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások alkalmazását. A 2021 júliusában kitűzött megújulóenergia-célkitűzés támogatására a Bizottság azonosítani fogja a megújuló energiaforrások engedélyezésével kapcsolatos bevált gyakorlatokat, és közleményt tesz majd közzé a napenergiáról, amelyben a konkrét alkalmazásokra összpontosít, és foglalkozik a jelenlegi akadályokkal.
Forrásokat fogunk mozgósítani a szociális értelemben és nemzetközi viszonylatban méltányos és igazságos zöld átállás biztosítása érdekében: az Igazságos Átmenet Alap és a szén-dioxid-kereskedelemnek a közlekedésre és a lakásszektorra való kiterjesztése céljából javasolt Szociális Klímaalap mellett megkettőzzük a biológiai sokféleség védelmét célzó külső finanszírozást, és jelentős mértékben hozzá fogunk járulni a fejlődő országok és az éghajlatváltozás hatásainak leginkább kitett országok éghajlatváltozás elleni küzdelmének finanszírozásához.
Folytatjuk a mezőgazdaság zöldebbé és fenntarthatóbbá tételére, valamint a „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában meghatározott intézkedések megvalósítására irányuló erőfeszítéseinket. 2022-ben a Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal a közös agrárpolitika és a zöld megállapodás célkitűzéseit megvalósító, ambiciózus nemzeti stratégiai tervek elfogadása érdekében, és – más kezdeményezések mellett – a biodiverzitási stratégiában és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában kitűzött 50 %-os csökkentési cél megvalósítását szem előtt tartva a növényvédő szerek fenntartható használatára vonatkozó új szabályokra, valamint a forgalmazási előírások felülvizsgálatára tesz javaslatot. Ezzel párhuzamosan a Bizottság törekedni fog a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok elterjesztésére a karbongazdálkodás előmozdításával, a mezőgazdasági területek használatára, valamint a haltenyésztésre és a tengeri akvakultúrára vonatkozó fenntartható módszerek újradefiniálásával, továbbá a fenntarthatósági mutatók gazdaságok szintjén történő nyomon követésének továbbfejlesztésével.
2.2.A digitális korra felkészült Európa
A világjárvány katalizátorként hatott Európa és a világ digitalizációjának felgyorsítására. A Bizottság tovább fog haladni a digitális évtized felé vezető úton, hogy 2030-ra megvalósuljon az EU digitális átalakulása. Eltökélt szándékunk, hogy élre törjünk a megbízható, biztonságos és emberközpontú technológiákért folyó globális versenyben. Azon fogunk munkálkodni, hogy megállapodásra jussunk a biztonságos internetről, az európai digitális személyazonosságról és a megbízható mesterséges intelligenciáról szóló javaslataink tekintetében, majd végrehajtsuk azokat.
Az egységes piac továbbra is az innovatív, virágzó és jövőorientált európai gazdaság központi elemét képezi. A reziliens helyreállítás és a kettős átállás elősegítéséhez erőteljes és hatékony versenypolitikára és annak érvényesítésére van szükség. Ezzel összefüggésben a Bizottság elindította a versenypolitika felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy a különböző eszközök megfeleljenek céljuknak. Emellett a jövőbeli zavarok megelőzése érdekében elő fogjunk terjeszteni az egységes piaci szükséghelyzeti eszközt.
A számos kihívás és fennakadás ellenére Európa túljutott a válságon, és ez jelentős részben innovatív készségeinknek, erős ipari bázisunknak, valamint diverzifikált és versenyképes ellátási láncainknak köszönhető. Ugyanakkor néhány stratégiai ágazatban sérülékenynek bizonyult amiatt, hogy nagymértékben függ nem uniós szállítók igen korlátozott számú csoportjától, különösen a nyersanyagok tekintetében. Ez különösen szembetűnő a félvezetők esetében. Az európai digitális megoldásokhoz nélkülözhetetlen csipek beszerzése komoly problémává vált az uniós ipar számára, és egyes esetekben le is lassult emiatt a gyártás. Mindezt szem előtt tartva a csipekről szóló európai jogszabályt fogunk elfogadni, hogy a technika állásának megfelelő ökoszisztémát hozzunk létre, megerősítsük innovációs képeségünket és az ellátás biztonságát, továbbá kialakítsuk az úttörő európai technológia új piacait.
Ahogy a gazdaság és a társadalom egyre inkább digitális megoldásokra támaszkodik, biztosítanunk kell, hogy képesek legyünk megvédeni magunkat egy olyan világban, ahol fokozódó veszélyt jelent az összekapcsolt termékek és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások feltörése. Ezért a termékekre vonatkozó közös kiberbiztonsági szabványok megállapítása érdekében javaslatot fogunk tenni egy, a kiberrezilienciáról szóló európai jogszabályra. Emellett megkezdjük egy olyan uniós, világűrbe telepített biztonságos globális kommunikációs rendszer kiépítését, amely Unió-szerte széles sávú kapcsolatot tesz elérhetővé olyan helyeken is, ahol jelenleg ez nem áll rendelkezésre, és biztonságos független kommunikációt biztosít a tagállamok számára.
Mivel az energiaágazat fog a legnagyobb mértékben hozzájárulni ahhoz az uniós éghajlatpolitikai célkitűzéshez, amely szerint a kibocsátást 2030-ig legalább 55 %-kal csökkenteni kell, a Bizottság az ágazat digitális átalakulásának felgyorsítására irányuló cselekvési tervet terjeszt elő. Erre azért van szükség, hogy biztosítható legyen a megújuló energiaforrások, az összekapcsolt mobilitás, az intelligens épületek, valamint a fogyasztókat középpontba helyező, integráltabb energiarendszer felé való elmozdulás. Az elmúlt években az Egyesült Államokban és az EU-ban tapasztalt széles körű energiaellátási zavarok azt mutatják, hogy reziliens és kiberbiztonsági szempontból megbízható energiaellátásra van szükség.
Az európai polgárok csak a megbízható digitális készségek és oktatás biztosítása esetén élvezhetik teljeskörűen a digitális technológia előnyeit. Erre világított rá a Covid19-világjárvány, amelynek során általánossá vált a távoktatás. Ez a szempont a digitális iránytűben is a kulcsfontosságú célkitűzések közt szerepel. A készségek és ismeretek terén jelentkező hiányosságok kezelésére olyan intézkedéseket fogunk javasolni, amelyek elősegítik és ösztönzik a digitális készségek térnyerését az iskolákban és a felsőoktatásban.
A kutatás és innováció fontos szerepet fog játszani a ma előttünk álló kihívások kezelésében. Segítségül szolgál az európai helyreállítás megvalósításához, amely a zöld és a digitális átállás hajtóerejét biztosító gazdasági növekedésen alapul. Szükség lesz erre a méltányos gazdasági növekedéshez, amely valamennyi régió és polgár javát szolgálja, a vidéki térségekben is. Fontos biztosítani, hogy Európa továbbra is úttörő szerepet játsszon a tudományban és az új innovációs hullámok élvonalában maradjon.
A digitális megoldások az integráltabb és fenntarthatóbb mobilitás támogatásához is hozzájárulhatnak. Kezdeményezést fogunk előterjeszteni a multimodális digitális mobilitási szolgáltatásokról, hogy kezeljük a közlekedési módok – ezen belül a vasút – kombinált használata tekintetében jelentkező piaci hiányosságokat.
2.3.Emberközpontú gazdaság
Most, hogy a gazdasági tevékenység lassan visszatér a világjárvány előtti szintre, el kell gondolkodnunk arról, hogy a válság hogyan érintette gazdaságunkat. A Bizottság ezért újraindítja a költségvetési szabályokról és a gazdasági kormányzási keretről szóló nyilvános vitát. A Bizottság a nyilvános vita során kifejtett valamennyi véleményt figyelembe fogja venni. 2022 első negyedévében iránymutatást nyújt az elkövetkező időszakra vonatkozó költségvetési politikához azzal a céllal, hogy megkönnyítse a költségvetési politikák összehangolását, valamint a tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjainak kidolgozását. Az iránymutatás tükrözni fogja a globális gazdasági helyzetet, az egyes tagállamok sajátos helyzetét és a gazdasági kormányzási keretről folytatott vitát. A Bizottság iránymutatást fog adni a gazdasági kormányzási keret lehetséges módosításaihoz azzal a céllal, hogy 2023 előtt kellő időben széles körű egyetértés jöjjön létre a következő lépésekre vonatkozóan. A szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz, a SURE rendkívül sikeres eszköznek bizonyult, és a Bizottság gondosan meg fogja vizsgálni a levont tanulságokat.
A Bizottság nyomon fogja követni a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervet, hogy biztosítsa az európaiak számára a minőségi munkahelyekhez való hozzáférést, a méltányos munkafeltételeket, a széles körű szociális védelmet, valamint a kiegyensúlyozottabb életet.
A világjárvány okozta sokk rávilágított az erős szociális védőhálók fontosságára. A tagállamok szakpolitikáinak támogatása érdekében a minimumjövedelemre vonatkozó ajánlást terjesztünk elő.
A Bizottság ezenkívül közleményt fog előterjeszteni az uniós és nemzeti szintű szociális párbeszéd megerősítéséről annak érdekében, hogy támogassa a szociális partnereknek a méltányos gazdasági, társadalmi és kohéziót erősítő helyreállításban, valamint a zöld, digitális és munkaerőpiaci átmenet előmozdításában betöltött kulcsfontosságú szerepét.
Továbbá a Bizottság javaslatot terjeszt elő a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmének javítására, figyelembe véve a szociális partnerekkel folytatott konzultáció eredményeit. Egyetértünk az Európai Parlamenttel és annak nemrégiben elfogadott, az EUMSZ 225. cikke szerinti jelentésével, amely szerint az azbeszt kérdése komoly aggodalomra ad okot.
A pénzügyi szektor a gazdasági helyreállítás szempontjából kulcsfontosságú szerepet tölt be. A világjárvány alatt nőtt az elektronikus tranzakciók száma, és a Bizottság az azonnali fizetésre vonatkozó kezdeményezést terjeszt elő, hogy elősegítse a fizetés e formájának EU-ban való elterjedését.
Emellett az egészségügyi válság ismét megerősítette, hogy teljes mértékben fejlett európai tőkepiacokra van szükség. A helyreállításhoz jelentős beruházások kellenek, amelyekhez a közpénzek és a hagyományos banki hitelezés önmagában nem biztosít elég fedezetet. A Bizottság a konvergencia fokozása és a fennálló különbségek megszüntetése révén lépéseket fog tenni a fizetésképtelenségi eljárások tekintetében, amivel célja a hatékonyság növelése, a határokon átnyúló beruházások megkönnyítése és a terhek csökkentése. Egyszerűsödnek a tőzsdei jegyzési követelmények annak érdekében, hogy a nyilvános tőkepiacok vonzóbbá váljanak az uniós vállalatok számára, és hogy a kis- és középvállalkozások könnyebben jussanak tőkéhez.
Október 8-án globális szinten 136 joghatóság – köztük valamennyi uniós tagállam, a G20-ak és az OECD-tagok – a globális adóreformmal kapcsolatos történelmi megállapodást ért el, amely előirányozza a tényleges adókulcs globális minimumszintjét (2. pillér), valamint az adóztatási jogok újraelosztását (1. pillér). A Bizottság a folyamat 2016-os kezdete óta határozottan támogatja ezt a nemzetközi erőfeszítést. Emellett a Bizottság most arra fog törekedni, hogy az EU-nak a méltányos globális adózás terén betöltött vezető szerepét kiemelve az egész EU-ban biztosítsa a gyors és következetes végrehajtást.
2.4.Európa globális szerepének erősítése
A folyamatban lévő geopolitikai változások rávilágítottak arra, hogy a gyorsan változó világban meg kell erősíteni Európa befolyását, és meg kell védeni értékeit és érdekeit.
A „Build Back Better World (B3W)” elnevezésű kezdeményezéssel szorosan összehangolandó, globális átjáró kialakítására vonatkozó új stratégiánk révén megerősítjük az Európai Unió arra irányuló erőfeszítéseit, hogy olyan összeköttetéseket célzó partnerségeket építsen ki, amelyek világszerte előmozdítják a megbízható digitális és zöld összeköttetéseket a partnerekkel.
A világ különböző humanitárius válságai rávilágítottak a szükségletek és a rendelkezésre álló erőforrások közötti szakadékra. A különböző globális válságok megerősítették, hogy meg kell szilárdítanunk a szövetségesekkel kialakított partnerségeket, ezért új EU–NATO együttes nyilatkozatot fogunk előterjeszteni, és törekedni fogunk a valódi európai védelmi unió kialakítására irányuló munka felgyorsítására.
A Bizottság a biztonsági és védelmi technológiákra vonatkozó ütemtervet is magában foglaló védelmi csomagot fog előkészíteni, hogy ösztönözze a kutatást, a technológiafejlesztést és az innovációt, valamint csökkentse az EU kritikus technológiák és értékláncok tekintetében fennálló stratégiai függőségét a biztonsági és védelmi ágazatban.
Jövőre számos új kezdeményezést terjesztünk elő, miközben a korábbi intézkedések végrehajtására is összpontosítunk. Javaslatot fogunk tenni a blokkoló intézkedésekről szóló rendelet megerősítésére, hogy a szankciók harmadik országok általi, területen kívüli alkalmazásának további visszaszorítása és ellensúlyozása révén biztosítsuk az uniós gazdasági szereplők – egyének és vállalatok – hatékonyabb védelmét. Ez tovább erősíti majd az EU rezilienciáját és nyitott stratégiai autonómiáját.
Törekedni fogunk a globális energetikai átalakulásra, valamint elő fogjuk mozdítani az ellátás biztonságát, a tiszta technológiákat és a nyitott piacokat. Mindez része az energiaügyi nemzetközi szerepvállalásra vonatkozó új stratégiának, amely új lehetőségeket vázol fel a tiszta energiarendszer bevezetése, valamint az energiahatékonyság és a biztonságos és fenntartható technológiák előmozdítása terén, lehetővé téve a fosszilis tüzelőanyagokról a környezetkímélő energetikai megoldásokra való fokozatos átállást, és elősegítve az igazságos átmenetet.
A 2016. évi nemzetközi óceánpolitikai irányítási menetrendet is átalakítjuk: közös közleményt terjesztünk elő, amely cselekvési tervet határoz meg a nemzetközi óceánpolitikai irányításra vonatkozóan, kitérve az olyan kulcsfontosságú problémákra, mint a szennyezés, az éghajlatváltozás hatásai és a biológiai sokféleség csökkenése. A cselekvési terv határozott üzenetet fog közvetíteni arról, hogy az EU vezető szerepet tölt be a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben foglalt globális célkitűzések végrehajtásában.
Az Öböl-menti térség az EU kulcsfontosságú partnere. Az együttműködés megszilárdítása és a politikai párbeszéd keretének megteremtése érdekében közös közleményt terjesztünk elő, amely stratégiai partnerséget határoz meg az Öböl-menti térséggel.
2.5.Az európai életmód előmozdítása
A fiataloknak, akik az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében folytatott vitában kulcsszerepet töltenek be, képesnek kell lenniük a jövő alakítására. Az Uniónak olyan szellemiséget és látásmódot kell képviselnie, amellyel a fiatalok azonosulni tudnak. Ezért elindítjuk az ALMA nevű új kezdeményezést (a betűszó az angol Aim, Learn, Master, Achieve szavak kezdőbetűiből tevődik össze, melyek ezt jelentik: tűzz célt magad elé, tanulj, fejleszd készségeidet, érvényesülj!), amely a munkanélküli, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő, hátrányos helyzetű európai fiataloknak nyújt segítséget, és biztosítja számukra a külföldi szakmai tapasztalatszerzéshez szükséges szociális támogatást. A végső cél a fiataloknak az oktatásba, a szakképzésbe vagy a minőségi foglalkoztatásba való integrálása.
Az új és régi kihívásokra való reagálás, a demográfiai és munkaerőpiaci hiányok kezelése, valamint a globális felelősségünknek való megfelelés érdekében rendkívül fontos, hogy európai szintű közös alapot találjunk a migráció és a menekültügy kezelésére. A közelmúlt eseményei – többek között a Belaruszban és Afganisztánban történtek – azt mutatják, hogy gyorsan megállapodásra kell jutni az új migrációs és menekültügyi paktummal kapcsolatos fennmaradó jogalkotási javaslatokról. A Bizottság által egy évvel ezelőtt előterjesztett paktum tartalmazza az összes tagállam számára működőképes, kiegyensúlyozott és humánus rendszer valamennyi szükséges elemét. Továbbra is együtt fogunk működni az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal a bizalom erősítése és egy fenntartható európai migrációkezelési politika kialakítása érdekében.
A Bizottság további intézkedéseket tesz a valódi biztonsági unió kiépítése érdekében, és rendszeresen jelentést tesz a biztonság területén elért eredményekről, többek között a kulcsfontosságú jogalkotási javaslatokról folyó tárgyalásokról, különös tekintettel a következő négy stratégiai prioritásra: időtálló biztonsági környezet; a változó fenyegetések kezelése; az európaiak védelme a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel szemben; valamint erős európai biztonsági ökoszisztéma. A kiberbiztonsággal kapcsolatos folyamatos munka továbbra is a biztonsági unió kulcsfontosságú építőeleme. Ezzel párhuzamosan folytatódik az emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos munka: új lépéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy javuljon a kiemelt információk harmadik országokkal való biztonságos cseréje a frontvonalon biztonsági szolgálatot végzők támogatására, ezenkívül aktualizáljuk az előzetes utasinformációra vonatkozó szabályokat.
A világjárványra adott válasz újfent bebizonyította, hogy a tudomány és az oktatás nemcsak életmódunk előmozdítása, hanem egészségünk megőrzése szempontjából is létfontosságú. Bár iskoláink és egyetemeink alkalmazkodnak a digitális forradalomhoz, a válság rávilágított az oktatás méltányosságával kapcsolatos kihívásra, mivel a világjárvány egyes diákokat kedvezőtlenebbül érintett, mint másokat. Biztosítani kívánjuk az európai tudósok következő generációjának jövőjét, és megőrizzük az európai egyetemek globális vezető szerepét, miközben fokozzuk az együttműködést. E célból bemutatjuk az egyetemekre vonatkozó uniós stratégiát, és javaslatokat teszünk a felsőoktatás terén folytatott transznacionális együttműködés elmélyítésének és fenntarthatóságának módjaira vonatkozóan, amelyeket a koherencia biztosítása érdekében az iskolai és a felsőoktatási digitalizáció fejlesztésére irányuló kezdeményezésekkel együtt dolgozunk ki.
A Covid19-válság tanulságainak levonása után új európai gondozási stratégiát fogunk előterjeszteni a gondozók és a gondozásban részesülők támogatására, a gyermekgondozástól kezdve a tartós ápolás-gondozásig. A stratégia keretet hoz létre a szakpolitikai reformokhoz, és iránymutatást nyújt a tartós ápolás-gondozás fenntartható formáinak kialakításához, amely mindenki számára biztosítja a könnyebben elérhető és megfizethetőbb minőségi szolgáltatásokat. A stratégia ezenkívül foglalkozik a gyermekkori neveléssel és gondozással, különös figyelmet fordítva a fogyatékossággal élő és a hátrányos helyzetű csoportokba tartozó gyermekekre. Emellett hozzá fog járulni a nemek közötti foglalkoztatási különbség megszüntetéséhez, a nők társadalmi szerepvállalásának növeléséhez és a nemek közötti egyenlőséghez, többek között a barcelonai célok felülvizsgálata révén.
Folytatjuk az erős európai egészségügyi unió kialakítására irányuló munkát, és az uniós gyógyszeripari ágazat dinamikusabbá tételét szolgáló új keretrendszerre teszünk javaslatot annak érdekében, hogy valamennyi uniós polgár számára biztosítsuk a megfizethető, jó minőségű gyógyszerekhez való hozzáférést, előmozdítsuk az innovációt és fokozzuk az ellátás biztonságát. A keret az innovatív digitalizáció révén egyszerűsített és hatékony szabályozási környezetet fog teremteni, és ezért a terhek csökkentésének egyik kiemelt eszköze lesz. Előterjesztjük továbbá a gyermekeknek szánt és a ritka betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekről szóló jogszabályok felülvizsgálatát a hiányosságok orvoslása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az innovatív gyógyszerek és kezelések azonnal rendelkezésre álljanak. Mindkét kezdeményezés az európai gyógyszerstratégiát követi, és hozzájárul az egészségügyi ágazat nyitott stratégiai autonómiájához, valamint a világjárvány során szerzett tapasztalatokra épít egy időtálló és a válságokkal szemben ellenálló gyógyszerészeti rendszer támogatása érdekében. Ezeket a kezdeményezéseket támogatja a valódi európai egészségügyi adattér létrehozására irányuló javaslat, amely megbízható irányítás révén biztosítja az adatbiztonságot és az adatvédelmet. Mindez hozzájárul az áttörést jelentő gyógyszerek kutatásának megkezdéséhez, és lehetővé teszi a polgárok számára, hogy nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak egészségügyi adataik felett.
Az európai rákellenes terv részét képező, rákszűrésről szóló ajánlás még jobban ösztönözni fogja az életmentő rákszűrést és a korai diagnózist, figyelembe véve a rendelkezésre álló legújabb tudományos eredményeket.
2.6.Az európai demokrácia megerősítése
Az Európa jövőjéről szóló konferencián, amely töretlen lendülettel halad előre, minden európai elmondhatja véleményét arról, hogyan alakítsuk közös jövőnket. A példa nélküli, nyitott és inkluzív demokratikus gyakorlatot jelentő konferencia keretében egy többnyelvű digitális platformot is kialakítottunk. Figyelmet fogunk fordítani az itt megosztott elképzelésekre és hozzájárulásokra, és készen állunk arra, hogy nyomon kövessük a konferencián elfogadott javaslatokat. E lehetőség még hatékonyabb kihasználása érdekében új és innovatív eszközöket alkalmazunk, amelyek segítségével átalakítjuk a polgárokkal való kapcsolattartás módját. Ennek köszönhetően a fiatalok vezető szerepet tölthetnek be a vitában.
Az európai polgári kezdeményezés már most is lehetővé teszi a polgárok számára, hogy hozzájáruljanak Uniónk formálásához: felkérhetik a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot új jogszabályokra. A polgárok jelenleg tizenegy ilyen kezdeményezéshez gyűjtenek támogatást, három további kezdeményezés esetében pedig hamarosan megkezdődik a folyamat.
A tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének megőrzése demokratikus rendszereink alapja. Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály előterjesztésével további lépéseket fogunk tenni a média szabadságát és sokszínűségét érintő fellépések átláthatóságának, elszámoltathatóságának és függetlenségének javítása érdekében.
A jogállamiság európai identitásunk és értékeink központi eleme, ezenkívül az EU kölcsönös bizalmon alapuló hatékony működésének is előfeltétele. A 2021. évi jogállamisági jelentés pozitív fejleményeket mutatott a tagállamokban, de történtek visszalépések is, és újabb aggályok is felmerültek. A Szerződések őreként a Bizottság továbbra is törekszik arra, hogy biztosítsa a jogállamisággal kapcsolatos kihívások azonosítását és kezelését, többek között a 2022. évi jogállamisági jelentésben konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára. A Bizottság ezenkívül az uniós jog elsőbbségének megőrzése érdekében meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket. Emellett a következetes és hatékony megközelítés biztosításához igénybe veszi az eszközök teljes skáláját, többek között az uniós adófizetők pénzének védelme érdekében.
A határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem fokozása érdekében a Bizottság folytatja a büntetőeljárások tagállamok közötti hatékony átadására vonatkozó közös jogi kerettel kapcsolatos munkát. Azt is meg fogjuk vizsgálni, hogy a büntetőügyekben folytatott, határokon átnyúló együttműködés javításának részeként miként érhető el a tagállamok közötti konvergencia az előzetes letartóztatás és a fogvatartási körülmények tekintetében.
A Bizottság ezenkívül továbbra is dolgozik azon, hogy az egyenlőségközpontú Unió mindenki számára valósággá váljon. Biztosítanunk kell, hogy minden polgár biztonságban érezhesse magát, és ne kelljen a szexuális irányultságon, nemi identitáson, nemi önkifejezésen, nemi jellegen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon vagy életkoron alapuló megkülönböztetéstől vagy erőszaktól tartania. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek kulcsszerepet játszanak e jogok biztosításában, és intézkedéseket fogunk javasolni szerepük és függetlenségük megerősítése érdekében. Ezenkívül intézkedéseket fogunk javasolni a szülői jogállás tagállamok közötti elismerésének javítására, valamint a határokon átnyúló helyzetekben a kiszolgáltatott helyzetben lévő felnőttek védelmére irányuló igazságügyi együttműködés megerősítésére. A nők elleni erőszak megelőzésére és leküzdésére javasolt intézkedéseket egy jövő évi kezdeményezés fogja kiegészíteni, amelynek célja, hogy támogassa a tagállamokat a megelőzés javításában és a nőkkel és lányokkal szembeni káros gyakorlatok leküzdésére irányuló támogató intézkedések meghozatalában.
Törekedni fogunk arra, hogy előrelépést érjünk el az új intézményközi uniós etikai testület kialakítása terén, többek között azáltal, hogy továbbra is szorosan együttműködünk a többi intézménnyel annak érdekében, hogy megtaláljuk a szükséges közös alapot a jövőbeli testület hatókörére, szerepére és hatásköreire vonatkozóan. Ezeknek tiszteletben kell tartaniuk az egyes intézmények sajátosságait, valamint a Szerződések szerinti eltérő intézményi és demokratikus felelősségüket és kötelezettségeiket. Az Európai Parlament saját kezdeményezésű jelentése jelentősen hozzájárul a folyamatban lévő vitához.
A Bizottság ezenkívül előterjeszti a képzett munkaerő elvándorlásával és a népességcsökkenéssel kapcsolatos kihívások enyhítésére irányuló kezdeményezését, amely megvizsgálja a különböző kiváltó tényezőket, a hosszú távú következményeket és az képzett munkaerő elvándorlásának megállítására vagy akár visszafordítására szolgáló lehetséges megoldásokat.
3.Minőségi jogalkotás, valamint az uniós jog végrehajtása és érvényesítése
3.1.Minőségi jogalkotás
Minőségi jogalkotási programunk biztosítja, hogy a politikai döntéseket a rendelkezésre álló legjobb bizonyítékok alapján hozzák meg, figyelembe véve azok helyi hatását, valamint a várhatóan érintett személyek és vállalkozások véleményét. E megközelítés révén biztosíthatjuk, hogy a szabályozás célirányos és könnyen betartható legyen, és ne járjon indokolatlan szabályozási terhekkel. „A jogalkotás minőségének javítása: közös erővel a jobb jogszabályokért” címmel megjelent 2021-es közlemény meghatározza a jogalkotás minőségének javítására és előnyeinek maximalizálására szolgáló kulcsfontosságú lehetőségeket.
Az uniós szakpolitikai célkitűzések eléréséhez kapcsolódó terhek minimalizálása érdekében a Bizottság e munkaprogramja tekintetében teljes mértékben alkalmazza az „egy be, egy ki” elvet. Ennek révén az új terhek bevezetésekor biztosítani fogja a meglévő jogszabályokhoz kapcsolódó terhek szisztematikus és proaktív csökkentését. A Bizottság az uniós jogszabályoknak való megfelelés várható költségeit átláthatóbban számszerűsíti, amennyiben ez megvalósítható és arányos, és szisztematikusan mutatja be azokat a hatásvizsgálatokban. Ezenkívül az adminisztratív költségeket ellentételezni fogja. A kiigazítási költségek kompenzálása érdekében a lehető legnagyobb mértékben egyéb intézkedésekre is sor kerül. Az „egy be, egy ki” elv kiegészíti a Célravezető és hatásos szabályozás programot (REFIT), amely módszeresen azonosítja és megszünteti a bürokráciát és a szükségtelen költségeket.
A minőségi jogalkotás a fenntarthatóság és a digitális átállás támogatásában is alapvető fontosságú. A Bizottság zöld és digitális célkitűzései, társadalmi és méltányossági dimenziói, valamint a fenntartható fejlődési célokra, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvre és az „alapértelmezetten digitális” elvre helyezett hangsúly előtérbe kerül az értékeléseinkben, hatásvizsgálatainkban és konzultációinkban. A politikai döntéshozatal valamennyi szakaszában figyelembe kell venni a mindenki számára biztosítandó egyenlőség szempontját – beleértve a nemek közötti egyenlőséget –, valamint a belső politikák külső hatásait is. Javítani kell a területi hatásvizsgálatokat és a vidéki térségekre gyakorolt hatások vizsgálatát, hogy jobban figyelembe lehessen venni a különböző uniós területek szükségleteit és sajátosságait. Különös figyelmet fordítunk a fiatal generációra gyakorolt hatásra. Az előrejelzésnek a politikai döntéshozatalba való beépítése szintén erősíteni fogja szabályozásaink időtállóvá tételét.
3.2.Az uniós jog végrehajtása és érvényesítése
Az ambiciózus és innovatív jogszabályok elfogadása nem az utolsó lépés: az uniós polgárok és vállalkozások jogainak védelméhez elengedhetetlen a megfelelő végrehajtás. A Bizottság továbbra is támogatni fogja a tagállamokat, és együtt fog működni velük az új és a meglévő uniós szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében, valamint habozás nélkül érvényesíti az uniós jogot, szükség esetén kötelezettségszegési eljárás keretében. Ennek megvalósítása szakpolitikai céljaink elérésének előfeltétele olyan területeken, mint például az egységes piac megfelelő működése, Európa digitális korszakba való átvezetése, az európai zöld megállapodás megvalósítása és a szociális jogok európai pillérének végrehajtása. A kötelezettségszegési eljárások szintén lényeges részét képezik annak az eszköztárnak, amely a Bizottság rendelkezésére áll az Unió alapját képező alapvető jogok és értékek védelméhez.
4.Következtetés
Az elmúlt másfél évben az Unió és polgárai páratlan kihívásokkal néztek szembe, de bizonyságot tettek kitartásukról, állhatatosságukról és egységükről. A mai világot továbbra is bizonytalanság, zavaró események és növekvő geopolitikai feszültségek jellemzik, megtetézve a klímaváltozással és más természeti válságokkal. De a társadalmi átalakulást, amelyre Európának szüksége van, és amelyet a polgárok megérdemelnek, pontosan a kihívások által kínált lehetőségek megragadása révén, az általunk lefektetett alapokra építve érhetjük el.
Ez a munkaprogram célzott intézkedéseket határoz meg annak érdekében, hogy folytatódjon a Bizottság által a megbízatás kezdetén kitűzött célok megvalósítása, és hogy az Unió továbbra is a fenntartható helyreállítás útján haladjon. A munkaprogram felsorolja azokat a kulcsfontosságú jogalkotási javaslatokat is, amelyeknek a gyors gyakorlati végrehajtás biztosítása érdekében elsőbbséget kell élvezniük a jogalkotási folyamatban. A lista képezi majd az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott párbeszédünk alapját, amelynek célja, hogy a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodással összhangban az év végéig együttes nyilatkozatot fogadjunk el a jogalkotási prioritásokról.
Megmutattuk, hogy együtt eredményesebben tudjuk kezelni a nemzedékünk előtt álló kihívásokat, és biztosítani tudjuk az emberek életének és megélhetésének védelmét.
Erre az egységre minden eddiginél nagyobb szükség van, de az ambícióinkat nem áldozhatjuk fel. A reziliens Unió kiépítésének folytatásához és ezáltal a virágzó jövő megvalósításához egységre és ambiciózus célkitűzésekre egyaránt szükség van.
