EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.9.13.

COM(2017) 479 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba
Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája

1.Az európai ipar az új iparosodás korában

A termelékenység és az innováció egyik fő hajtóerejét jelentő ipar mindig is a virágzó gazdaság sarokkövének számított Európában. Iparunk szilárd alapokon nyugszik, ugyanakkor a tagállamok, az uniós intézmények és mindenekelőtt maga az ipar részéről is jelentős erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy Európa megőrizze és megerősítse ipari vezető szerepét a globalizáció, a fenntarthatósági kockázatok és a gyors technológiai változások korában.

Juncker elnök politikai iránymutatásában hangsúlyozta, hogy az erős és jól teljesítő ipar nagy jelentőséggel bír az európai gazdaság jövője szempontjából, továbbá kiemelte, hogy az ipar uniós GDP-n belüli arányát 2020-ig ismét 20 %-ra kell növelni. Az ipar közvetlenül 36 millió munkahelyet biztosít 1 , és hozzájárul polgáraink magas életszínvonalához. Emellett meghatározó tényezőként mozdítja elő Európa globális vezető szerepét és nemzetközi tekintélyét. Az Európai Parlament elnöke nemrégiben ugyancsak rámutatott az európai ipar fontosságára, aminek szakpolitikáinkban is egyértelműen érvényesülnie kell 2 .

Európa számos iparágban globális éllovas, különösen a magas hozzáadott értéket képviselő ágazatok, a karbonszegény technológiák, valamint a kifinomult termékek és szolgáltatások területén. Ez a pozíció egy nagyméretű egységes piacra épül, amely 500 millió fogyasztót, erős értékláncokat, képzett és tehetséges munkaerőt és világszínvonalú tudományos bázist tudhat magáénak. Mindazonáltal komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy lépést tartsunk a kihívásokkal és kiaknázzuk az új iparosodásban rejlő rendkívüli lehetőségeket 3 .

Az új iparosodás korának ismertetőjegye a gyorsuló ütemű gazdasági, társadalmi és környezeti átalakulás, valamint a technológiai áttörés olyan területeken, mint például a robotika, a dolgok internete, a mesterséges intelligencia, az energiarendszerek és a biogazdaság. Az információtechnológia által lehetővé tett automatizálás átalakítja a hagyományos gyártási folyamatokat és a munka jellegét. Az ipar egyre inkább beépül a globális értékláncokba, és jelentős szolgáltatási elemekkel egészül ki. Az újonnan megjelenő üzleti modellek felforgatják a hagyományos piacok működését.

Maga az innováció és az értékteremtés is mélyreható változáson megy keresztül egy olyan új fogyasztói generáció hatására, amely közös értékteremtést, összekapcsoltságot és valós idejű teljesítménymérést vár el. Ez egyúttal elhomályosítja a gyártás és a szolgáltatás között húzódó határvonalat. Összekapcsolt világunkban az adatok válnak a versenyképesség új tényezőjévé. Amint a természeti erőforrások szűkössége és az éghajlatváltozás egyre kézzelfoghatóbb valósággá válik, a fenntartható termékek iránti kereslet és a körforgásos fogyasztás exponenciális növekedésnek fog indulni.

Ezek a tendenciák valósak és visszafordíthatatlanok, és az ipar kezdi kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket. Iparunk képes volt visszafordítani az uniós ipar exportpiaci részesedésének és az ipar teljes hozzáadott értékben való részesedésének hanyatlását. Az uniós export piaci részesedése az áruk tekintetében fokozatosan nő, a szolgáltatások tekintetében pedig stabil. A 27 tagú EU 4 ipara által termelt bruttó hozzáadott érték 2009 és 2016 között 6,4 %-kal emelkedett, míg a 28 tagú EU vonatkozásában 4,7 %-os növekedés valósult meg. A feldolgozóipari ágazatok, valamint a nyersanyag-kitermelő iparágakból és a közüzemi szolgáltatásokból származó gyártási inputok a 27 tagú EU tekintetében 21 %-nak (a 28 tagú EU tekintetében 19 %-nak) megfelelő mértékben járultak hozzá a teljes hozzáadott értékhez 2016-ban 5 . A feldolgozóipar által képviselt hozzáadott érték a 27 tagú EU-ban reálértéken számolva 25 %-kal nőtt 2009 óta (a 28 tagú EU-ban 23 %-kal), a feldolgozóipar gazdasági súlya pedig 15,5 %-ról 17,1 %-ra emelkedett (a 28 tagú EU-ban 14,7 %-ról 16,1 %-ra).

Forrás: Eurostat 6

Az ipari foglalkoztatás hanyatló tendenciáját szintén sikerült a visszájára fordítani. 2009 és 2013 között az ipari foglalkoztatottak száma 1,8 millió fővel (5,4 %-kal) esett vissza a 27 tagú EU-ban, 2013 óta viszont több mint nettó 1,5 millió új munkahely jött létre az iparban. A feldolgozóipar területén a munkahelyek száma még gyorsabb ütemben emelkedett, elsősorban ami a jobban fizetett mérnöki, szakmai és vezetői munkaköröket illeti 7 . Az ipar által termelt hozzáadott érték és az ipari foglalkoztatás növekedése az uniós ipar munkatermelékenységének éves növekedési rátájában is megmutatkozik, amely 2009 és 2016 között átlagosan 2,7 % volt. Az uniós munkatermelékenység alakulása kedvezőnek számít más meghatározó gazdaságokhoz képest, amilyen például az Egyesült Államok (2009 és 2015 között átlagosan évi +0,7 %), Japán (+3,4 %) és Dél-Korea (2,3 %) 8 .

Továbbra is tevékenyen fel kell lépnünk a változó értékláncok, a fenntarthatósági kihívások, az aggregált kereslet átrendeződése, valamint az üzleti környezetünkben még fennálló strukturális hiányosságok kezelése érdekében. A kkv-k még mindig rendkívül kiszolgáltatott helyzetben vannak. Sokuk nem rendelkezik a jövő ipara által megkövetelt készségekkel, többek között az alapvető digitális készségekkel. A technológia éllovasai és sereghajtói közötti, egyre mélyülő termelékenységi szakadék visszaveti a potenciális növekedést, és aláássa mind a gazdasági és társadalmi konvergenciát, mind a területi kohéziót. Míg Európa versenytársai nagyszabású beruházásokkal igyekeznek korszerűsíteni iparukat, addig az uniós beruházási ráta továbbra sem éri el a historikus átlagot 9 . Ezzel egyidejűleg az EU és bizonyos országok 10 között fennálló innovációs szakadék növekszik, és a meghatározó gazdasági szereplők – köztük Kína – pontosan azokban a nagyobb hozzáadott értékű ágazatokban kezdenek tényleges versenytársakká válni, amelyekben Európa a legjobban teljesít.

Meg kell erősítenünk tehát iparunk folyamatos alkalmazkodásra és innovációra vonatkozó képességét azáltal, hogy előmozdítjuk az új technológiákba való beruházást, és szembenézünk a fokozott digitalizálással, illetve a karbonszegény és körforgásos gazdaságra való átállással járó változásokkal. Mindebből azonban a vállalkozásoknak is ki kell venniük részüket: korszerűsíteniük kell technológiai bázisukat, gondoskodniuk kell üzleti modelljük időtállóságáról, érvényesíteniük kell a fenntartható fejlődés elveit és fel kell karolniuk az innovációt.

Az ipari átalakulás hatalmas lehetőségeket kínál, ezek kiaknázásához viszont jelentős beruházásokra van szükség a korszerű gyártás, az emberek készségei és a bennük rejlő tehetség, valamint az immateriális javak – így például a kutatás és innováció – területén. A gyorsuló átalakulás egyúttal egy jobban működő egységes piacot követel meg. A technológiának vezető szerepet biztosító, korszerű iparpolitika képes új lendületet adni az uniós régióknak, és megteremteni a változó globális környezethez való alkalmazkodáshoz szükséges rezilienciát.

2.Az európai ipar megerősítése

A Bizottság az innováción és beruházáson alapuló munkahelyteremtést és növekedésösztönzést helyezte kulcsfontosságú kezdeményezéseinek középpontjába, többek között az európai beruházási terv, az egységes piaci stratégia, a tőkepiaci unió, a digitális egységes piaci stratégia, illetve az új európai készségfejlesztési program révén 11 . Az energiaunió és az annak részét képező ambiciózus, előretekintő éghajlat-politika megvalósítása, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtása, valamint a 2030-ra kitűzött fenntartható fejlesztési célok teljesítésében vállalt vezető szerep szintén lendületet ad a versenyképességnek és a fenntartható növekedésnek 12 . A Horizont 2020 kezdeményezés és az európai strukturális és beruházási alapok meghatározó szerepet játszanak az ipari innováció ösztönzésében, és a Bizottság az európai szemeszter keretében együttműködik a tagállamokkal a munkahelyteremtést, a növekedést és a beruházást elősegítő nemzeti reformok végrehajtása érdekében. Az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló vitaanyagban 13 említésre került, hogy az uniós költségvetésnek továbbra is hozzá kell járulnia Európa gazdasági erejének és rezilienciájának fokozásához. 

A Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó átfogó stratégiája – amelyhez nemzeti, regionális és helyi szinten hasonló léptékű tagállami erőfeszítéseknek kell párosulniuk – elősegíti a jobb minőségű jogszabályok megalkotását és a jobb eredmények elérését a társadalom javára. A minőségi jogalkotás megteremti a vállalkozások sikeres működéséhez szükséges jogbiztonságot.

E szakpolitikák nagy hangsúlyt helyeznek az iparra, aminek kiegészítéseként ágazatspecifikus intézkedések valósulnak meg például az acél-, az űr- és a védelmi iparban 17 , a kulcsfontosságú alaptechnológiák pedig kiemelt szerepet kapnak.

Eljött az ideje, hogy számba vegyük az elért eredményeket és kiküszöböljük a fennmaradó hiányosságokat. Amint azt az Európai Parlament 2017. július 5-i állásfoglalása 18 , az Európai Tanács 2016. december 15-i és 2017. június 23-i következtetései, valamint az érintett felek tágabb közössége által tanúsított határozott érdeklődés és támogatás is bizonyítja, általános egyetértés alakult ki arról, hogy az európai iparnak holisztikus és előretekintő jövőképre van szüksége. Ez lehetővé teszi számunkra a Bizottság tíz politikai prioritására épülő hatékonyabb közös fellépést Európa ipari bázisának megszilárdítása érdekében.

Az idén megrendezett európai ipar napjára és az érdekelt felektől érkezett számos hozzászólásra építve a jelen közlemény választ ad erre az igényre, és felvázolja a versenyképességet, a munkahelyteremtést és a növekedést ösztönző, mindenki számára előnyös, intelligens, innovatív és fenntartható ipar megteremtését célzó stratégiát. A stratégia végrehajtása együttes szerepvállalást és következetes erőfeszítéseket tesz szükségessé mind az ipar, mind az érintett uniós, nemzeti és regionális szereplők részéről.

Minderre tekintettel meg kell erősítenünk az idén először megrendezett európai ipar napján kezdeményezett sikeres együttműködést, és azt rendszeres és strukturált keretbe kell foglalnunk.

3.Mélyebb és méltányosabb egységes piac: az emberek és a vállalkozások helyzetének megerősítése

A mélyebb és méltányosabb egységes piac az európai ipar sikerének kulcsa. Hozzá kell járulnia ahhoz, hogy vállalkozásaink bekapcsolódjanak az európai és a globális értékláncokba, és az ipari versenyképesség nélkülözhetetlen mozgatórugójává váljanak. Ugyanakkor az egységes piacnak támogatnia kell az ipart, az embereket és a helyi közösségeket a társadalmi, gazdasági és környezeti változásokhoz való alkalmazkodás érdekében. Az ipari átalakulás előnyeinek széles körben érvényesülniük kell, a lemaradók számára pedig biztosítani kell a felzárkózás lehetőségét és az azt ösztönző támogatást. A mindezt felölelő reziliencia kiépítésének középpontjában az egész életen át tartó tanulás, az esélyegyenlőség, valamint az oktatáshoz, képzéshez és technológiai készségekhez való méltányos hozzáférés áll.

A Bizottság az elmúlt két év során számos intézkedéssel igyekezett lehetővé tenni Európa és az európai vállalkozások számára, hogy learassák az egységes piac gyümölcseit. A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend 19 ösztönzi a közösségi gazdasági modellek kiegyensúlyozott fejlődését, amelyek egyúttal jelentős potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy az erőforrás-hatékonyság motorjává váljanak a gazdaságban. A szabványosítási rendszer modernizálása 20 elősegíti majd az időszerű és piacvezérelt szabványok kialakítását, amelyek lehetővé teszik iparágaink számára a feltörekvő piaci szegmensekben rejlő lehetőségek megragadását. Az idén előterjesztett szolgáltatási csomag 21 kezeli az aránytalan szabályozási akadályokat, megkönnyíti a szakemberek mobilitását és észszerűsíti azokat az eljárásokat, amelyeket a szolgáltatóknak kell követniük tevékenységük más uniós tagállamokra történő kiterjesztésekor. A közelmúltban bemutatott megfelelési csomag 22 erősen hangsúlyozza az egységes piaci szabályok érvényesítését és a polgárok, illetve vállalkozások támogatását annak érdekében, hogy az egységes piac helyi szinten is kézzelfogható valósággá váljon.

Az egységes piac további megerősítése érdekében a Bizottság a kölcsönös elismerés működését egyszerűsítő szabályokat kíván előterjeszteni, valamint felül fogja vizsgálni a piacfelügyeletre vonatkozó szabálykönyvet, hogy az garantálja a termékbiztonságot és hatékonyabban támogassa a több mint 500 nemzeti piacfelügyeleti hatóság tevékenységének összehangolását és végrehajtását. A Bizottság emellett egy sor kezdeményezést indít a szellemi tulajdon szabályozási keretének korszerűsítése céljából. Annak érdekében, hogy a hatóságok jobban hasznosítsák a közbeszerzéseket, mint az intelligens, fenntartható és innovatív technológiák egyik mozgatórugóját, a Bizottság további intézkedéseket fog előterjeszteni a stratégiai közbeszerzés ösztönzése és a nagy infrastrukturális projektek közbeszerzési vonatkozásai terén a tagállamoknak történő segítségnyújtás céljából.

A folyamatban lévő ipari átalakuláshoz való alkalmazkodás jelentős terhet ró az európai iparra és az érintett munkaerőre, és e helyzet kezeléséhez rendkívüli figyelmet kell fordítani a reziliencia kiépítésére, valamint az embereknek és a közösségeknek való segítségnyújtásra, hogy képesek legyenek kihasználni a változás kínálta lehetőségeket. Az oktatási és képzési rendszereknek gondoskodniuk kell arról, hogy az emberek elsajátítsák mindazokat a készségeket, amelyek elengedhetetlenek az e változásban játszott vezető szerep betöltéséhez és a társadalmi szakadék elmélyülésének elkerüléséhez. Ezeket a készségeket a munkaerőpiacra való belépés előtt megfelelően fejleszteni, majd a munkával töltött életszakasz során folyamatosan frissíteni kell. E tekintetben elengedhetetlen a fő érintett felek – köztük a szociális partnerek – bevonása.

Az európai készségfejlesztési program 23 az európai készségek javítása érdekében tíz fő intézkedést irányoz elő – ezek a több mint 70 millió európai felnőttet érintő alapkészséghiány orvoslásától egészen az olyan intézkedésekig terjednek, amelyek előmozdítják az újonnan kialakuló területekre vonatkozó, magas szintű készségek fejlesztését és az ilyen készségek iránti igény előrejelzését. A Bizottság az OECD-vel együttműködve támogatást nyújt a tagállamoknak a nemzeti készségfejlesztési stratégiák kidolgozásához. A Bizottság hamarosan kiterjeszti a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervében 24 érvényesített előretekintő megközelítést további kulcsfontosságú iparágakra is, amilyen például az építőipar, az acélipar, a papíripar, a zöld technológiák, a megújuló energia, az additív gyártás és a tengerhajózás. A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció 25 konkrét fellépésekre tett javaslatot az európai polgárok és a munkaerő képzése és átképzése érdekében a digitalizálás korában. A közelmúltban bevezetett szociális jogok európai pillére 26 a munka jövőjével és a digitális munkaerőpiac térhódításával foglalkozik. Céljai közé tartozik az új, illetve nem szokványos munkaviszonyokhoz kapcsolódó kihívások, a munkakörülmények és a szociális védelemhez való hozzáférés kérdésének kezelése.

A Bizottság még inkább eredményközpontúvá fogja tenni az Európai Szociális Alapot, ezáltal támogatva a munkaerőpiacok rezilienciáját és versenyképességét. A nemzeti munkaerőpiaci szakpolitikák meghatározó szerepet játszanak a jövőbeli készségigények előrejelzésében és az Európai Szociális Alap felhasználásában a változás eredményesebb kezelése, illetve a releváns képzés biztosításának elősegítése érdekében. Az Erasmus+ program szintén kulcsfontosságú eszköz, amely a külföldön szerzett tanulási tapasztalaton keresztül járul hozzá az új készségek elsajátításához. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap olyan munkavállalóknak nyújt támogatást, akik a globalizáció vagy a válság miatti nagy létszámleépítések áldozatává váltak.

4.Az ipar felkészítése a digitális korra

Az ipar jövőjét a digitalizálás fogja meghatározni. A digitális átalakulás a folyamatban lévő ipari forradalom központi tényezője. A nagy adathalmazok, a mesterséges intelligencia és a robotika, a dolgok internete, a nagyteljesítményű számítástechnika és a hasonló technológiák terén tett előrelépések kihatnak a munka jellegére és a társadalom egészére 27 . A digitális technológiák térnyerésével a szolgáltatások minden eddiginél nagyobb jelentőségre tesznek szert az iparban. Az intelligens technológiák ipari értékláncokba való beépítése, illetve azokon átívelő alkalmazása és a szilárd növekedés ösztönzése ezért meghatározó Európa növekedése és versenyképessége szempontjából.

Európa számos feldolgozóipari ágazatban globális éllovasnak számít, és az európai vállalkozások gyakran a digitalizálás és az automatizálás úttörői a kulcsfontosságú iparágakban 28 . Európa korlátozott szerepet játszik az adat- és platformgazdaságban, a kkv-k pedig alacsony mértékben használják a digitális technológiákat 29 . Az EU-ban csupán minden ötödik vállalkozásról mondható el, hogy nagymértékben digitalizált 30 . A vállalkozásoknak tehát teljesíteniük kell a rájuk háruló feladatokat, és fel kell vállalniuk a digitális technológiákba való kezdeti beruházásokat, majd ki kell használniuk az így adódó termelékenységnövekedést és az innovációból származó előnyöket. Az üzleti modellek és folyamatok megváltozhatnak, a vezetőknek és az alkalmazottaknak talán új készségeket kell elsajátítaniuk, az átalakulás üteme pedig felgyorsulhat. A digitalizálásról való lemondás azonban ugyancsak változást idézne elő, és nagy valószínűséggel a versenyképesség, a piaci részesedés és végső soron a munkahelyek csökkenésével járna, legrosszabb esetben pedig akár az érintett vállalkozás léte is veszélybe kerülhetne.

Éppen ezért az európai ipar digitalizálásáról szóló átfogó stratégia 31 rendkívüli hangsúlyt fektet az ipar szélesebb körű digitalizálására. Márciusban megalakult a digitalizálást célzó nemzeti kezdeményezések európai platformja, amely létrehozott egy európai koordinációs keretet, és valamennyi tagállamban ösztönzi a digitalizálással kapcsolatos szakpolitikákat 32 . A Bizottság továbbá beruházásokkal járul hozzá olyan digitális innovációs csomópontok és egyéb technológiai központok létesítéséhez, amelyek összehangoltabb és jobb támogatási szolgáltatásokat nyújtanak az uniós vállalkozásoknak. Ez elősegíti azon vállalkozások bevonását is, amelyek eddig kimaradtak a digitális átalakulásból. 

A digitális ipari platformok (pl. ipari internetes és ipari adatplatformok) segítenek majd egy fedél alá hozni a különböző technológiákat és alkalmazásokat, ezáltal előmozdítva az új termékek, új eljárások, és mindenekelőtt új üzleti és szolgáltatási modellek kifejlesztését. A Bizottság célirányos felhívásokkal kívánja elősegíteni az ilyen platformok létrejöttét számos területen, amilyen például az automatizálás és az együttműködés a gyártás, a precíziós mezőgazdaság és az energia területén.

A digitális egységes piaci stratégia keretében megvalósuló számos egyéb kezdeményezés is ösztönzi az ipar digitalizálását és a közszolgáltatások korszerűsítését, többek között az IKT szabványosítására 33 , a közigazgatásra 34 , a nagy sebességű hálózatokra (köztük az 5G technológiára) és a dolgok internetére irányuló fellépéseken keresztül. A stratégia félidős felülvizsgálatából 35 viszont az derül ki, hogy Európának további erőfeszítéseket kell tennie. A Bizottság a jelenlegi mandátuma során számos új ambiciózus kezdeményezést fog előterjeszteni, hogy megteremtse az európai ipar számára az olyannyira szükséges digitális egységes piacot. Ezek a kezdeményezések olyan területeket érintenek, mint például az adatgazdaság létrehozása, a mesterséges intelligencia és a nagyteljesítményű számítástechnika, amelyek döntő fontosságúak az intelligens ipari ökoszisztémák és a nagy adathalmazokat használó alkalmazások szempontjából.

A mai napon elfogadott átfogó kiberbiztonsági csomag 36 jelentős mértékben hozzájárul majd a kiberfenyegetések kezeléséhez, és tovább erősíti Európa helyzetét az adatbiztonság és az adatvédelem terén. A kiberbiztonsági kompetenciahálózat – illetve annak részeként egy európai kiberbiztonsági kutató és kompetenciaközpont – létrehozására irányuló kezdeményezés elő fogja segíteni az ipari kapacitások bővítését. Ez egyúttal lendületet ad majd az EU arra vonatkozó törekvéseinek, hogy globális szinten a következő generációs digitális technológiák fejlesztésének úttörőjévé váljon. Az adatok szabad áramlására vonatkozó kezdeményezés a jobb és versenyképesebb adatszolgáltatások nyújtásának köszönhetően fel fogja lendíteni az európai adatgazdaságot.

A legkorszerűbb digitális infrastruktúra és a megfelelő frekvenciaforrások kiaknázása ugyancsak elengedhetetlen mind az úttörő digitális innovációk – például az additív gyártás vagy az automatizált járművezetés – fejlesztéséhez, mind a digitalizálás széles körű, gazdaságaink minden részébe és polgáraink mindegyikéhez eljutó kiterjesztéséhez. Az EU-nak és a tagállamoknak meg kell teremteniük az ilyen infrastruktúrák fejlődéséhez szükséges megfelelő keretfeltételeket. Ezen túlmenően az Európai Stratégiai Beruházási Alap – projektek 20 milliárd EUR-t meghaladó összegű finanszírozásával – már most is nagymértékben ösztönzi a digitális infrastruktúrára irányuló beruházásokat. A Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az európai strukturális és beruházási alapok szintén nagyszabású beruházásokat eszközölnek a jövő kulcsfontosságú digitális technológiáiba 37 .

A következő generációs internetkapcsolat – különösen az 5G – jelenti azt az alapot, amelyre a jövő üzleti modelljei épülni fognak. Az autonóm járművek, a dolgok internete és számtalan más olyan alkalmazás, amely a jövőbeli ipar erejének meghatározó tényezője lesz, egyszerűen nem valósulhat meg gyorsabb és zökkenőmentes internetkapcsolat nélkül. Az 5G technológia elterjesztésének felgyorsítását célzó erőfeszítések rendkívüli méreteket öltenek, és ugyanígy rendkívüliek a potenciális hozadékok is, amelyek lépéselőnybe hozhatják az európai ipart és biztosíthatják globális versenyképességét.

5.Európa vezető szerepének kiaknázása egy karbonszegény és körforgásos gazdaságban

Az EU átfogó módon törekszik a fenntartható fejlődés megvalósítására, és úttörő szerepet játszik az éghajlati cselekvésről szóló Párizsi Megállapodás, illetve a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtásában. Emellett a karbonszegény és körforgásos gazdaságra való globális átállás élharcosa. Európának most tőkét kell kovácsolnia ebből a vezető szerepből minden ágazatban, és kezelnie kell a környezetbarát termelés és a tisztaenergia-technológiák terén tapasztalható, egyre kiélezettebb globális versenyt.

Vállalkozásaink fenntarthatóbb és erőforrás-hatékonyabb üzleti modellek felé való elmozdulása nem csupán a környezetvédelemhez járul hozzá, hanem a jelentős költségmegtakarításnak köszönhetően versenyelőnyt is teremt 38 . Új munkahelyeket és lehetőségeket hozhat létre a munkavállalók és a vállalkozók számára. A Bizottság 2017 decemberében új intézkedések sorát fogja előterjeszteni a körforgásos gazdasággal kapcsolatban. Ez magában foglalja majd az európai körforgásos gazdaság műanyagokra való kiterjesztése felé történő elmozdulás stratégiáját, ami egyebek mellett az innováció és a beruházások ösztönzése révén valósítható meg. A biogazdaság erőteljesebb fejlesztése ugyancsak hozzájárulhat, hogy az EU felgyorsítsa a körforgásos és karbonszegény gazdaságra való átállást, fellendítve a megújuló biológiai erőforrások termelését, illetve bioeljárással előállított termékekké és bioenergiává történő átalakítását. Az uniós vállalkozások egyre inkább beágyazódnak a globális ellátási láncokba, ezért a körforgásos gazdaságra történő átállás nem valósítható meg elszigetelten. Felismerve a nyersanyagok uniós feldolgozóiparban betöltött stratégiai jelentőségét 39 , a Bizottság széles körű intézkedéseket hajt végre az uniós nyersanyag-politikai kezdeményezés keretében, és változatlanul támogatja a biztonságos, fenntartható és megfizethető nyersanyagellátást. Bizonyos nyersanyagok különösen kritikusnak számítanak, mivel gazdasági jelentőségük igen nagy, ugyanakkor jelentős ellátási kockázattal párosulnak. E stratégiával párhuzamosan a Bizottság közzéteszi az EU kritikus fontosságú nyersanyagainak felülvizsgált listáját 40 .

A Bizottság már előterjesztette az energiaunióra vonatkozó keretstratégia és a Párizsi Megállapodás végrehajtását szolgáló jogalkotási javaslatok zömét, és most a konkrét intézkedések megvalósítására összpontosít a végrehajtás felgyorsítása érdekében. A Párizsi Megállapodás globális mérföldkőnek számít, mindazonáltal a vonatkozó nemzeti erőfeszítések országtól függően változó mértékűek. Ezért a kockázatnak kitett ágazatok – az egyenlő versenyfeltételeket nem veszélyeztető mértékben – térítésmentesen kibocsátási egységeket kapnak az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere keretében. Az uniós éghajlat-politika emellett különböző eszközöket biztosít a karbonszegény ipari innováció közvetlen támogatására 41 . Az új belépők részére fenntartott tartalékra vonatkozó NER 300 program keretében 2,1 milliárd EUR-t osztottak ki 39 kiemelkedően innovatív projekt számára. A 2020 utáni időszakban a tervek szerint kibocsátási egységeket fognak elkülöníteni egy innovációs alap létrehozása érdekében, amely a leginnovatívabb karbonszegény technológiákat alkalmazó, nagy horderejű projekteket hivatott támogatni az energiaigényes ágazatok, a megújuló energiaforrások és a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás területén. Ezen túlmenően tíz alacsonyabb jövedelmű tagállamban egy modernizációs alap fogja támogatni az energiaágazat korszerűsítését.

A tavaly novemberben elfogadott, tiszta energiára vonatkozó intézkedéscsomagban 42 a Bizottság egy új keretre tett javaslatot az uniós gazdaság energetikai átállásának felgyorsítása, átalakítása és megszilárdítása érdekében, egyúttal biztosítva az EU vezető szerepét és gazdaságunk versenyképességét. A csomag hatására fokozódni fog a verseny a villamos energia kiskereskedelmi piacán, és ez a piaci szegmens megnyílik az új szolgáltatások és üzleti modellek előtt. Az intézkedéscsomag emellett a karbonszegény és körforgásos gazdaságra való átállást ösztönző, kedvező keretfeltételeket hoz létre olyan konkrét és rövid távú intézkedések révén, amelyek segítenek kézzelfogható eredményeket elérni az uniós ipar, a régiók, a települések, a munkavállalók és a polgárok számára. Az innovatív megoldások globális piaci megjelenésének felgyorsítása érdekében az EU a skandináv országokkal közösen 2018-ban megszervezi az innovációs küldetéssel és a tiszta energiával foglalkozó miniszteri találkozót, és ezen a nagyszabású globális csúcstalálkozón a globális tisztaenergia-beruházások 85–90 %-át képviselő nemzetközi partnerek vállalásokat is tesznek majd.

Szintén nagy hangsúlyt kell fektetni az alacsony kibocsátású mobilitásra. Az alacsony kibocsátású mobilitásról szóló 2016-os stratégiát és a 2017. tavaszi mobilitási csomagot 43 követően a Bizottság idén ősszel újabb javaslatokat fog előterjeszteni ebben a témában – ezek közé tartozik például a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó, 2020/2021 utáni szén-dioxid-kibocsátási szabályozás szigorítása, valamint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló cselekvési terv, amely az uniós töltési infrastruktúra gerincének kiépítését hivatott támogatni.

Annak érdekében, hogy az EU megőrizze versenyképességét e területen, ki kell alakítani a még hiányzó kapcsolatokat a releváns értékláncokban. Éppen ezért az akkumulátorokba történő beruházás stratégiai jelentőséggel bír. Mind a mobil, mind a helyhez kötött akkumulátorok teljes uniós értékláncára vonatkozó, az ipar által vezetett kezdeményezések fellendítése érdekében a Bizottság találkozót szervez az érdekelt felekkel 44 , hogy elősegítse az esetleges állami beavatkozás optimalizálását. Ezt követően a Bizottság 2018 első felében előterjeszti a teherautókra, autóbuszokra és távolsági autóbuszokra (nehézgépjárművekre) vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási szabványokra irányuló javaslatot is.

A Bizottság továbbá a tőkepiaci unióval összefüggésben egy fenntartható finanszírozási stratégia kialakításán dolgozik, amely hatékonyabban csatornázná be a magánszféra tőkeforrásait a fenntarthatóbb beruházásokba. A fenntartható és egyéb beruházások jobb megkülönböztetése döntő szerephez jut a kockázatok és hozamok szélesebb körének a hosszú távú befektetési döntésekbe történő beágyazásában, és fokozni fogja a projektvégrehajtást, a tájékoztatást és a címkéket övező bizalmat.

6.Beruházás a jövő iparába

Az EU-n belülről és az EU-n kívülről érkező beruházás az infrastruktúra és az új technológiák tekintetében egyaránt előfeltétele annak, hogy iparunk az ipari átalakulás hajtóerejévé váljon. Míg az átfogó beruházási szintek fokozatosan emelkednek, az innovációba és az egyéb immateriális javakba történő beruházás szintje alacsonyabb, mint sok más versenytársunk esetében. Európának fokozottan ösztönöznie kell a tőkebefektetést, elő kell mozdítania az ígéretes innovációk térnyerését, és kedvező környezetet kell kialakítania a dinamikus kkv-k növekedéséhez.

A 2014 novemberében indított és Juncker elnök nevével fémjelzett európai beruházási terv részeként létrehozták az Európai Stratégiai Beruházási Alapot, amely a stratégiai projekteket hivatott támogatni kontinens-szerte, ezáltal hozzájárulva a beruházások terén mutatkozó hiány megszüntetéséhez. Az Alapnak máris sikerült jelentős magánberuházásokat mozgósítania digitális infrastrukturális, kutatási, közlekedési, valamint fejlesztési és innovációs projektek javára, aminek köszönhetően a gazdaság jelentős pénzforráshoz jut, a beruházások terén tapasztalt közelmúltbeli fellendülés pedig még inkább erőre kap. Az Európai Beruházási Bank Csoport ugyancsak kifejlesztett olyan tőkebefektetési lehetőségeket, amelyek különösen fontosak az innovatív vállalkozások számára tevékenységük kezdeti szakaszában.

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap felülvizsgálatára és kiterjesztésére irányuló bizottsági javaslat (ESBA 2.0) értelmében az ESBA kockázatviselési képessége növekményének 40 %-a a kkv-k forráshoz jutásának javítását fogja szolgálni, az Európai Beruházási Bank pedig bővíteni fogja a közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozásában való részesedését. Ezzel egyidejűleg az úgynevezett salátarendeletre irányuló bizottsági javaslat a hatékonyság javítása céljából egyszerűsíteni fogja az ESBA és az európai strukturális és beruházási alapokból származó források ötvözését, többek között a beruházási platformok vonatkozásában is 45 .

Az európai feldolgozóipar nagyfokú versenyképességét sikeresen biztosító stratégiának Európa stratégiai értékláncok és új technológiák terén meglévő erősségeire és eszközeire kell épülnie, és meg kell szilárdítania ezeket. Ehhez gyakran közös és jól összehangolt erőfeszítésekre és beruházásokra van szükség több tagállam közigazgatási szervei és ipari szereplői részéről. A Bizottság közös európai érdeket szolgáló fontos projektekről szóló közleménye pontosan az ilyen stratégiai projektekkel foglalkozik 46 . Az Európa szempontjából stratégiai jelentőségű értékláncok példájaként említhető az energiatárolás és az elektronikus chipek. Ezek – tagállami alkalmazásuk esetén – meghatározó szerepet tölthetnek be a gazdasági növekedés kulcsterületeire irányuló szakpolitikák és intézkedések előmozdításában. Annak érdekében, hogy a tagállamok és az ipari szereplők proaktívabb hozzáállást tanúsítsanak a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek iránt, a Bizottság a fő érdekelt feleket tömörítő stratégiai fórumot hoz létre a kulcsfontosságú értékláncok és beruházási projektek kiválasztása, valamint az elért eredmények nyomon követése céljából.

Fontos előrelépéseknek lehetünk tanúi a tőkepiaci unió és az egységes piaci stratégia részét képező, induló innovatív vállalkozásokat célzó kezdeményezés terén, amely a forráshoz jutást kívánja megkönnyíteni innovatív vállalkozásaink kezdeti fejlődési szakaszában. A tőkepiaci unió az alternatív finanszírozási eszközökhöz való jobb hozzáférésen keresztül egy sor különböző területen ösztönzi a vállalkozásokba történő beruházást. Sor került az európai kockázatitőke-alapokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatára, hogy az ilyen alapok a vállalkozások szélesebb körének nyújthassanak finanszírozást, a kibocsátási tájékoztatóról szóló rendelet módosítása pedig a tőkebevonást hivatott megkönnyíteni a kkv-k számára. Folyamatban van egy páneurópai alapok alapja létrehozása a vállalkozások induló szakasza után jelentkező, nagyobb léptékű kockázatitőke-befektetések iránti igény kielégítése érdekében.

A Bizottság következő lépésként megvizsgálja, hogy az uniós jog miként teremthetne arányosabb szabályozási környezetet, amely támogatja a kkv-k nyilvános piaci jegyzését. Ezen túlmenően további kezdeményezések várhatók a pénzügyi technológia (FinTech) területén, amelyek mindenekelőtt az innovatív finanszírozási eszközök – például a közösségi finanszírozás – előmozdítására, valamint a kkv- és infrastrukturális hiteleket támogató eszközként szolgáló, biztosítékkal fedezett európai kötvények kifejlesztési lehetőségeinek felmérésére irányulnak 47 . Az innovációtól a piacra lépésig való eljutás finanszírozása terén tapasztalható hiány áthidalása érdekében a Bizottság kiegészítésképpen mérlegelni fogja a növekvő innovatív vállalkozásokkal kapcsolatos kockázati tőkére vonatkozó európai fellépés kidolgozását, ezáltal lehetővé téve a kockázatitőke-alapok számára beruházási kapacitásuk bővítését.

Eltérő kockázati profiljaik és tevékenységük nagyságrendje, illetve hatóköre miatt egyes ágazatok több akadállyal néznek szembe a forráshoz jutást illetően, mint mások. A Bizottság célzott intézkedéseket valósít meg az olyan ágazatokban, mint például az űripar és a védelmi ipar, hogy előmozdítsa az értéklánc különböző részein kínálkozó új lehetőségek kihasználását. Az Európai Védelmi Alap létrehozásával a Bizottság kulcsfontosságú ösztönzőt biztosított a jövőbeli európai védelmi ágazat számára.

A beruházási keretfeltételek – köztük a szabályozási kiszámíthatóság – javítását, a tisztességes versenyt és a jogállamiságot az európai beruházási terv harmadik pillérének részeként a továbbiakban is központi témaként kell kezelni a Bizottság és a tagállamok európai szemeszter keretében folytatott együttműködésében. Nagyobb erőfeszítésekre van szükség azon nemzeti és regionális hatóságok részéről, amelyek elegendő pénzügyi mozgástérrel rendelkeznek a minőségi beruházások támogatásához és a válság óta kialakult beruházáshiány felszámolásához.

Az uniós és a tagállami forrásokat a gazdasági hozzáadott érték megteremtésének ösztönzésére kell felhasználni, anélkül, hogy ez veszélybe sodorná egy virágzó projektfinanszírozási piac kialakulását. Az Unió gondoskodik arról, hogy egyrészt az állami támogatás megfelelően ösztönözze a vállalkozásokat a kutatási-fejlesztési beruházás megvalósítására – beleértve az EU-n kívüli versenytársak által hasonló projektekre kapott forrásokkal megegyező mértékű támogatás lehetőségét is – és a versenyképességet élénkítő egyéb intézkedések végrehajtására, másrészt a kiválasztott vállalkozások ne jussanak olyan gazdasági előnyökhöz, amelyek károsan érintenék a tagállamok közötti versenyt és kereskedelmet.

7.Az ipari innováció támogatása helyi szinten

Európa kiváló kutatási eredményekkel büszkélkedhet számos olyan technológia területén, amely közvetlenül vagy közvetve hozzájárul az intelligens, innovatív és fenntartható ipar megteremtéséhez. Még több erőfeszítést kell tennünk annak érdekében, hogy a kutatás áttörő innovációvá nője ki magát, ezáltal új piacokat teremtve, amelyek a munkahelyteremtés és a növekedés mozgatórugójává válnak. Jelenleg túl kevés innovatív vállalkozásnak sikerül olyan növekedési pályát megvalósítania, amelyen keresztül jelentős munkaadóvá és piacvezetővé válna. Európának meg kell erősítenie támogató környezetét, ezáltal biztosítva, hogy a nagy kockázattal járó diszruptív innovációi nem külföldön, hanem Európa határain belül teremtsenek új piacokat és ipari vezető szerepet. Ugyancsak cselekedni kell a technológiák elterjedésének felgyorsítása és javítása érdekében, különösen a kkv-k és a hagyományos iparágak vonatkozásában.

A gyorsan növekvő vállalkozások és a terjeszkedés útján nagyobb cégekké váló, induló innovatív vállalkozások több munkahelyet teremtenek, mint más vállalkozások. Innovatív megoldásokat alkalmaznak és erősítik gazdaságunkat. A vállalkozásindítás nehézsége nem európai probléma 50 , ám túl kevés az olyan európai induló innovatív vállalkozás, amely hosszabb távon is képes túlélni és növekedni. A gyorsan növekvő és terjeszkedni képes vállalkozások azok, amelyek tartós munkahelyeket és gazdasági növekedést teremtenek, és a hosszú távú innováció motorjává válnak. A Bizottság pontosan ezért helyezett kilátásba a vállalkozások indítását és a vállalkozások növekedését megkönnyítő intézkedéseket az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezésében 51 .

Induló innovatív vállalkozásaink és dinamikus kkv-ink számára a kockázati tőkéhez való hozzáférés és a kedvező üzleti környezet elengedhetetlen az innovációhoz és az európai dimenziójú növekedéshez. Segítségre van szükségük a képzett szakemberekkel, a technológiai központokkal és a támogató szervezetekkel való, régión belüli és régiókon átívelő kapcsolatteremtés terén, hogy felgyorsítsák az ismeretek továbbgyűrűzését és bekapcsolódjanak a globális értékláncokba. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet közös platformot teremt a vezető vállalkozások, egyetemek és kutatólaboratóriumok számára Európa innovációs képességének megerősítése érdekében. A Bizottság mindemellett ösztönzi a klaszterpolitikai kiválóságról szóló párbeszédet 52 , és lépéseket tesz a kreativitás, a formatervezés és a nem technológiai jellegű innovációk csúcstechnológiákkal való ötvözéséért, hogy új termékek és új ipari értékláncok jöjjenek létre, a hagyományos iparágak pedig újult erőre kapjanak 53 . 

Minden szinten előrelépésre van szükség annak biztosításához, hogy szabályozási kereteink megfelelő rugalmasságot kínáljanak, amely lehetővé teszi az innováció fejlődését. Hozzá kell szoknunk, hogy figyelembe vegyük az innovátorok szempontjait is, akik szava gyakran kisebb súllyal esik latba, mint a meglévő szereplőké. A Bizottság e célból minőségi jogalkotási programja teljes egészében érvényesíteni fogja az innovációs elvet. Az innovációs elv azt jelenti, hogy a szabályozás kialakítása és felülvizsgálata során valamennyi szakpolitikai területen figyelembe veszik a kutatás és az innováció hatását annak biztosítása érdekében, hogy az uniós szabályozási keret megkönnyítse a vállalkozások piacra lépését.

Versenypolitikánk fontos hajtóerőként ösztönzi vállalkozásainkat az innovációra és a beruházásra. A verseny mértéke szoros összefüggésben áll a fokozott termelékenységgel, ami garantálja a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedést. A versenypolitika biztosítja, hogy a vállalkozások optimális feltételek mellett jussanak hozzá a szükséges inputokhoz és részesüljenek a termékeik versenyképes felvevőpiacaiból származó előnyökben, így összességében a társadalom erőforrásainak jobb felhasználásához vezet. A nemzeti versenyhatóságok helyzetének javítására irányuló közelmúltbeli bizottsági javaslat a hatékony végrehajtás további megerősítését célozza valamennyi szinten, tekintettel arra, hogy az uniós antitrösztszabályokat alkalmazó döntések mintegy 85 %-át a nemzeti hatóságok hozzák.

A Bizottság ugyancsak igen erőteljesen lép fel a méltányos adózás és az adórendszer egyszerűsítése érdekében 54 . Emellett a nemrégiben újraindított közös összevont társaságiadó-alap nagymértékben ösztönzi a vállalkozásokat az innovációra és a terjeszkedésre. Ami a hozzáadottérték-adót illeti – amely területet következetesen a legtöbb teherrel járó jogterületek egyikeként értékelik 55 – a Bizottság még idén javaslatokat terjeszt elő a vállalkozói kötelezettségek számottevő egyszerűsítése, valamint az egységes uniós héaövezet megteremtése felé vezető út megalapozása céljából.

Ami az Unió által az innovációhoz nyújtott pénzügyi támogatást illeti, a Horizont 2020 kezdeményezés 2018–2020 közötti munkaprogramja több mint 2,6 milliárd EUR-s költségvetést irányoz elő az Európai Innovációs Tanácsra vonatkozó kísérleti projektre a piacteremtő innovációkra irányuló projektek hatékonyabb támogatása érdekében. Emellett a kiemelt területeken 56 2,2 milliárd EUR kerül elkülönítésre a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsítása céljából. A fő célcsoportok a jelentős növekedési potenciállal rendelkező azon innovátorok és vállalkozások, amelyek nem tudnak elegendő magántőkét bevonni. Az Európai Innovációs Tanácsra vonatkozó kísérleti projekt célja, hogy új kiválósági modellt hozzon létre a kiemelkedően ígéretes, ám potenciálisan kockázatos innovációk tekintetében, ezáltal elősegítve a támogatás uniós szintű koncentrációját.

A stratégiai technológiák terén is biztosítanunk kell a vezető szerepet a jövő ipara számára. A kulcsfontosságú alaptechnológiával foglalkozó magas szintű munkacsoport feladata lesz, hogy felülvizsgálja a kulcsfontosságú alaptechnológiákat és azok ipari hasznosításának lehető legjobb módjait 57 .

8.A nemzetközi dimenzió

A nyitott és szabályokon alapuló kereskedelem nélkülözhetetlen részét képezi a globalizáció előnyünkre fordítását célzó erőfeszítéseinknek. Az EU befolyását kihasználva igyekszik előmozdítani a globális egyenlő versenyfeltételeket a két-, illetve többoldalú kereskedelmi tárgyalások keretében, ahol ez a téma minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap. Az uniós kereskedelmi megállapodások gazdasági lehetőségeket teremtenek az európaiak számára, ami pedig munkahelyeket jelent 58 . A kisméretű vállalkozások és az óriáscégek egyaránt használják a kereskedelmi megállapodásokat, hogy a globalizáció előnyeit saját javukra fordítsák 59 . A nyitott kereskedelemnek ugyanakkor tisztességesnek és fenntarthatónak kell lennie. A megerősített piacvédelmi eszköztár és a biztonságot vagy közrendet esetlegesen veszélyeztető közvetlen külföldi befektetések átvilágítását megkönnyítő új keret hozzájárul annak biztosításához, hogy Európa globális szinten is egyenlő versenyfeltételek mellett tevékenykedhessen.

Az EU ambiciózus kereskedelmi programot követ, amelynek keretében számos tárgyalás jelenleg is folyamatban van vagy a közelmúltban zárult le. Konkrétan a 2017. szeptember 21-től ideiglenesen alkalmazandó EU–Kanada megállapodás megszünteti a vámok 99 %-át, felszámolja a szolgáltatáskereskedelmet gátló akadályokat, és jobb hozzáférést biztosít a kanadai közbeszerzési piachoz az uniós vállalkozásoknak, mint Kanada bármely más kereskedelmi partnerének. Ezen túlmenően idén júliusban az EU és Japán – azaz a világ második, illetve negyedik legnagyobb gazdasága, amelyek együttesen a világkereskedelem 22 %-át adják – politikai következtetéseket fogadtak el egy ambiciózus megállapodásról, ezáltal egyértelmű üzenetet közvetítve a világ más részein jelentkező, egyre erősödő protekcionista tendenciák közepette.

Az EU piacvédelmi eszközei elősegítik a tisztességes verseny garantálását az uniós vállalkozások számára, és a Bizottság maradéktalanul kihasználja a jelenleg elérhető eszközöket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelése érdekében. A piacvédelmi eszközök korszerűsítésére 60 , illetve a dömpingszámítás új módszertanára 61 vonatkozó bizottsági javaslatnak köszönhetően – a társjogalkotók általi elfogadást követően – ezek az eszközök még hatékonyabban fogják kezelni a jelentős piaci torzulásokat.

A közbeszerzés területén az EU számos fontos kereskedelmi partnere változatlanul versenykorlátozó gyakorlatokat alkalmaz, amelyek diszkriminatívak az uniós vállalkozásokra nézve és a piacra jutás tekintetében nem garantálják a kölcsönösséget. A Bizottság ezért felkéri a társjogalkotókat, hogy mielőbb fogadják el a nemzetközi közbeszerzési eszközre irányuló felülvizsgált javaslatot, amely eszköz a közbeszerzési piacokhoz való nyitott és kölcsönös hozzáférést hivatott előmozdítani világszerte.

Az uniós szabályoknak alkalmazkodniuk kell a globális versenyből fakadó, egyre komolyabb kihívásokhoz is, köztük például az arra vonatkozó aggályokhoz, hogy a kulcsfontosságú technológiákkal rendelkező európai vállalkozásokat stratégiai okokból felvásárolják a külföldi befektetők – elsősorban az állami tulajdonú vállalatok. A Bizottság tehát a mai napon javaslatot tesz egyrészt egy olyan keretre, amely elősegíti a biztonságot vagy közrendet esetlegesen veszélyeztető közvetlen külföldi befektetések tagállami átvilágítását, másrészt pedig egy együttműködési mechanizmusra és egy uniós szintű átvilágítási keretre 62 . A jelen közleményhez hasonlóan ez a támogató keret is fontos eleme a globalizáció előnyünkre fordításáról szóló bizottsági vitaanyag nyomon követésének.

9.Partnerség a tagállamokkal, a régiókkal, a városokkal és a magánszektorral

Az EU a munkahelyteremtést, a növekedést és az innovációt ösztönző keret javításán dolgozik, ugyanakkor az ipari versenyképességet élénkítő és támogató eszközök többsége nemzeti, illetve regionális szinten áll rendelkezésre. Az európai ipar uniós szintű megerősítésére irányuló erőfeszítésekhez tehát nemzeti reformtörekvéseknek kell társulniuk, amelyek figyelembe veszik a konkrét nemzeti és regionális különbségeket.

A Bizottság az európai szemeszter keretében változatlanul együttműködik a tagállamokkal az ipari versenyképességhez szükséges fő tényezők biztosítása érdekében, amilyenek például a jobb beruházási keretfeltételek, a termelékenységet fokozó erőforrás-elosztás és a kedvezőbb üzleti környezet. A termék- és szolgáltatáspiaci reformoknak földrajzi és ágazati határokon átívelően hozzá kell járulniuk a zökkenőmentes mobilitáshoz és az értékláncokba történő integrációhoz. A munkaerőpiacok és a szociális rendszerek tekintetében folyamatos reformokra van szükség, hogy azok az emberek érdekeit szolgálják és előmozdítsák az innovációt és az alkalmazkodást azáltal, hogy biztonságos és támogató környezetet teremtenek, valamint lehetővé teszik a polgárok számára a kockázatvállalást, az oktatásban, a képzésben és az egész életen át tartó tanulásban való részvételt, a szükséges képesítések megszerzését és a feladatok, a karrierminták és a munkával töltött életszakasz változásaihoz való alkalmazkodást.

Az új strukturálisreform-támogató program gyakorlati támogatást kínál a strukturális reformok végrehajtásához az európai szemeszter összefüggésében, emellett a tagállamok a Horizont 2020 keretprogram szakpolitika-támogató eszközét és az intelligens szakosodási platformot is igénybe vehetik kutatási és innovációs rendszerük célzott reformjaihoz. A Bizottság „beruházási küldötteket” fog kijelölni a tagállamokban, akik kapcsolattartó szerepet fognak játszani a nemzeti és regionális hatóságok, a projektgazdák, a befektetők és a civil társadalom között a releváns beruházási ügyekben.

A Bizottság kísérleti fellépést indít azzal a céllal, hogy testreszabott és együttes támogatást nyújtson a súlyos válsággal küzdő vagy hanyatló régiók sajátos kihívásainak kezeléséhez. A tagállamokkal és a tagállami regionális és helyi önkormányzatokkal szoros együttműködésben megvalósuló kezdeményezés a növekedést gátló akadályok felszámolására törekszik azáltal, hogy elősegíti a regionális gazdaságok számára az átalakulást és a jövőbe mutató új, fenntartható gazdasági ágazatok javára történő diverzifikációt.

Általánosabban fogalmazva, az EU fontos szerepet játszik a régiók és az önkormányzatok helyzetének megerősítésében, hogy képesek legyenek kezelni a kihívásokat és egymástól tanulni ahelyett, hogy mindenhol ugyanazt a szabványmegoldást alkalmaznák. Az EU biztosítja a tagállamok és a régiók számára azokat az eszközöket, amelyekkel az intelligens szakosodáson keresztül kielégíthetik az átalakulással járó konkrét igényeiket. A nemrégiben kiadott „Az innováció erősítése Európa régióiban” című közlemény 63 rámutat, hogy milyen módokon maximalizálható Európa potenciálja az intelligens szakosodáson keresztül, az uniós, nemzeti és regionális szintek közötti együttműködés révén, például az ipari modernizációt elősegítő platform keretében 64 .

További lépésekre van szükség az ipari értékláncok mentén megvalósuló, régiók közötti stratégiai együttműködés elmélyítésének ösztönzése érdekében. Meg kell erősítenünk a helyi közösségek arra vonatkozó képességét, hogy kezeljék a társadalmi, illetve gazdasági változást, és képesek legyenek alkalmazkodni. A szociális vállalkozók és az innovátorok tapasztalatai jól szemléltetik, hogy miként építhető ki a közösségeken belüli szociális reziliencia azáltal, hogy kielégítik a konkrét társadalmi igényeket, és ezzel egyidejűleg gazdasági tevékenységet és munkahelyeket hoznak létre. A vállalati társadalmi felelősségvállalás szintén nagy jelentőséggel bír a fenntarthatóság elérése szempontjából, és a változó fogyasztói preferenciák tükrében elősegíti a vállalatok számára a versenyképesség és az innováció fokozását.

Az ipari szereplők, a szakszervezetek és az egyéb érdekelt felek közötti élénk párbeszéd segít előre jelezni a változást és alkalmazkodni a jövőbeli igényekhez. A 2017 februárjában első ízben megrendezett európai ipar napján az összes érdekelt felet felölelő, átfogó párbeszéd vette kezdetét. Erre építve egy nyitott és inkluzív fórumot kívánunk létrehozni az együttműködés ösztönzése és az EU iparpolitikai stratégiájának végrehajtása terén tett előrelépések nyomon követése céljából. Ez a folyamat egyúttal az uniós iparpolitikai kezdeményezésekhez kapcsolódó, már meglévő szakmai csoportok 65 észrevételeiből is meríteni fog. Példaként említhető, hogy 2018-ban az európai ipar napja rendezvény keretében eszmecserére kerül sor a jövő technológiáiról a kulcsfontosságú alaptechnológiával foglalkozó magas szintű munkacsoport 66 tevékenységére támaszkodva, emellett a rendezvény hozzá fog járulni a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekkel foglalkozó stratégiai fórum céljainak kialakításához.

10.Következtetések

A tagállamok, az uniós intézmények és az érintett felek – köztük az európai ipar vezető szereplői – körében jelentős mértékű egyetértés alakult ki az ipari versenyképességet célzó átfogó és holisztikus stratégia érdekében való összefogás szükségességéről, és az ebbe a stratégiába foglalandó fő elemekről.

Ez a közlemény felvázolja ezen átfogó iparpolitikai stratégia fő irányát és prioritásait. Olyan stratégiáról van szó, amely megerősíti az iparágak helyzetét a munkahelyteremtés és a növekedésösztönzés érdekében, gondoskodik az ipari átalakulás által legsúlyosabban érintett régiók és munkavállalók védelméről, valamint megszilárdítja és megvédi Európa vezető szerepét, versenyképességét és technológiai úttörőként kivívott helyzetét. A stratégia fontos hivatkozási pontként szolgál, és lehetővé teszi, hogy koherensebb megközelítést alkalmazzunk szakpolitikáink, szabályaink és pénzügyi programjaink kialakítása, fejlesztése és végrehajtása során.

Már eddig is jelentős lépések valósultak meg, mindazonáltal még igen sok a teljesítendő feladat ahhoz, hogy a stratégia teljeskörűen életbe lépjen, és az ipari szereplők és polgáraink az EU bármely régiójában élhessenek a jövő kínálta lehetőségekkel. E cél megvalósítása közös felelősségünk, amely az uniós intézmények, valamint a nemzeti és a regionális szereplők erőfeszítésein, együttműködésén és felelősségvállalásán, és mindenekelőtt az ipar aktív szerepvállalásán alapul.

Az iparpolitikai stratégia terén tett előrelépések nyomon követéséhez és a különböző (nemzetközi, uniós, nemzeti, regionális, helyi) szinteken szükséges további fellépések meghatározásához egy nyitott, inkluzív és együttműködésen alapuló párbeszédnek helyt adó fórumra van szükség. Az e folyamathoz való hozzájárulás lehetőségét valamennyi érintett fél számára biztosítani kell.

A Bizottság az Európai Tanács tavaszi ülését megelőzően megrendezi az ipar napját az összes jelentős szereplő bevonásával. Az éves rendezvény azt hivatott biztosítani, hogy európai, nemzeti, regionális és helyi szintű szakpolitikáink együttesen elősegítsék az európai ipar számára a munkahelyteremtés, a növekedés és az innováció megvalósítását Európában, továbbá felhívja a figyelmet a legújabb ipari, társadalmi és környezeti tendenciákra is, amelyek adott esetben szakpolitikai válaszintézkedéseket igényelnek.

A Bizottság az ipar napja alapján levont következtetéseket a magas szintű ipari kerekasztal elé terjeszti, amely testület 2018 folyamán fog megalakulni, és a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, az ipar, a szociális partnerek és a civil társadalom képviselőit fogja tömöríteni. A magas szintű ipari kerekasztal észrevételezi a Bizottság kezdeményezéseit és intézkedéseit, és tanácsadással segíti az iparpolitika különböző szinteken történő végrehajtását.

Az európai ipar napja és a magas szintű ipari kerekasztal kiemelkedő szerepet fog játszani annak biztosításában, hogy az ipari versenyképességre vonatkozó célkitűzések valamennyi szinten erőteljesen érvényesüljenek a szakpolitikákban. Az ehhez szükséges lendület biztosítása érdekében a Bizottság a továbbiakban is szorosan együttműködik az Európai Parlamenttel, és várakozással tekint az Európai Tanács ülései elébe, amelyek keretében rendszeresen áttekintik majd az e területen elért előrelépéseket.

(1)

     Ez az adat a feldolgozóipart, a nyersanyag-kitermelő iparágakat és a közüzemi szolgáltatásokat foglalja magában. Nem tartalmazza az üzleti szolgáltatásokat és az építőipart, amelyek mindazonáltal szorosan kapcsolódnak az uniós iparhoz, nem utolsósorban az értékláncok és a szolgálatosodás egyre növekvő szerepére való tekintettel.

(2)

      http://www.europarl.europa.eu/the-president/en/newsroom/speech-by-the-president-of-the-european-parliament-antonio-tajani-to-the-european-council-meeting-on-22-june-2017

(3)

     Lásd: „Vitaanyag a globalizáció előnyünkre fordításáról”, Európai Bizottság, COM(2017) 240.

(4)

     A 27 tagú EU a szöveg teljes egészében az Egyesült Királyság nélküli Európai Unióként értendő.

(5)

     A fentiekhez hasonlóan (lásd: 1. lábjegyzet) ezek az adatok nem tartalmazzák az üzleti szolgáltatásokat és az építőipart.

(6)

     A 2016. évi adatok nem véglegesek.

(7)

     Európai Munkakörfigyelő 2017.

(8)

     Az OECD adatai a foglalkoztatottak száma alapján.

(9)

     Az 1996 és 2007 közötti átlagos beruházási ráta 21,4 %.

(10)

     Például Dél-Korea és Japán. Lásd: Európai innovációs eredménytábla 2017.

(11)

     COM(2014) 903, COM(2015) 192, COM(2015) 468, COM(2015) 550, COM(2016) 381.

(12)

     COM(2015) 80, COM(2015) 614, COM(2016) 739.

(13)

     COM(2017) 358.

(14)

     REFIT-eredménytábla: https://ec.europa.eu/info/law/law-making-process/overview-law-making-process/evaluating-and-improving-existing-laws/reducing-burdens-and-simplifying-law/refit-making-eu-law-simpler-and-less-costly_hu Például az online értékesítéssel kapcsolatos egyablakos héaügyintézés és a harmonizált általános adatvédelmi szabályok – amelyek 28 nemzeti szabályozást váltanak fel – évente várhatóan mintegy 2,3 milliárd EUR megtakarítást eredményeznek majd a vállalkozások számára.

(15)

      https://ec.europa.eu/info/law/law-making-process/overview-law-making-process/evaluating-and-improving-existing-laws/reducing-burdens-and-simplifying-law/refit-platform_hu  

(16)

     Az uniós jogalkotáshoz a következő weboldalon járulhat hozzá: http://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say_hu  

(17)

     COM(2016) 155, COM(2016) 705, COM(2016) 950.

(18)

     Az Európai Parlament 2017. július 5-i állásfoglalása: „Nagyratörő európai uniós ipari stratégia kidolgozása az európai növekedés, foglalkoztatás és innováció stratégiai prioritása jegyében”.

(19)

     COM(2016) 356.

(20)

     COM(2016) 358.

(21)

     COM(2016) 820, COM(2016) 821, COM(2016) 822, COM(2016) 824.

(22)

     COM(2017) 255, COM(2017) 256, COM(2017) 257.

(23)

     COM(2016) 381.

(24)

     A terv kísérleti szakasza hat ágazatot érint: gépjárműipar, védelmi ipar, tengerészeti technológiák, textil- és ruházati termékek, bőráruk és lábbelik, űripar, valamint turizmus:  https://ec.europa.eu/growth/industry/policy/skills_en  

(25)

     https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/digital-skills-jobs-coalition

(26)

     COM(2017) 250.

(27)

     A tudás és a munka automatizálása, a robotok és az autonóm járművek a becslések szerint 2025-ig évente akár 12 billió EUR-nak megfelelő összesített gazdasági hatással járhatnak, a termelékenység növekedését is beleértve. Lásd: COM(2017) 228.

(28)

     Európa piaci részesedése világszinten a robotika terén 33 %, a beágyazott rendszerek terén 30 %, a gépjárműipari félvezetők terén 55 %, a félvezető berendezések terén 20 % és a fotonikai komponensek terén 20 %.

(29)

     A Roland Berger által készített, az ipar digitális felkészültségére vonatkozó tanulmány szerint az ipari óriások mintegy 60 %-a és a kkv-k több mint 90 %-a lemaradt a digitális innovációban.

(30)

     Jelentés Európa digitális fejlődéséről, SWD(2017) 160.

(31)

     COM(2016) 180.

(32)

     15 tagállamban már elindultak a nemzeti kezdeményezések, hat kezdeményezés előkészítése pedig jelenleg zajlik. A cél az, hogy az év végére minden tagállam bekapcsolódjon.

(33)

     COM(2016) 176.

(34)

     COM(2016) 179.

(35)

     COM(2017) 228.

(36)

     JOIN(2017) 450, COM(2017) 476, COM(2017) 477, COM(2017) 478, COM(2017) 489, C(2017) 6100, COM(2017) 474.

(37)

     Amilyen például a mikroelektronika, a fotonika, a robotika, a felhőalapú számítástechnika és a mesterséges intelligencia. A Horizont 2020 keretében előreláthatólag 3,4 milliárd EUR beruházás fog megvalósulni a kulcsfontosságú digitális technológiák területén. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból több mint 17 milliárd EUR-t ruháznak be az ipar digitalizálásába, a közigazgatásba, az oktatásba, a széles sávú rendszerekbe, a digitális kutatásba és innovációba, valamint a digitális megoldások terjesztésébe. Az egyéb európai strukturális és beruházási alapok révén további 4 milliárd EUR-t ruháznak be a vidéki széles sávú rendszerekbe és a digitális kompetenciákba.

(38)

     2000 óta, elsősorban az európai kezdeményezések és jogszabályok hatására Európa kétszer akkora sebességgel csökkenti iparának energiaintenzitását, mint az Egyesült Államok. Tekintettel arra, hogy az energia Európában fontos költségtényező, e tendencia az EU versenyképességének javulását eredményezte. Ugyanakkor az ipari versenyképességet az ipari folyamatok és az üzemeltetés energiahatékonyságának javulása is serkenti. Az ipari folyamatokban használt termékek és a berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények mérséklik az ipar energiafogyasztását és energiaköltségeit.

(39)

     A VDI Energiahatékonysági Központ (VDI ZRE) szerint az alapanyagok számítanak a gyártás fő költségtényezőjének (44 %, míg a munkaerő 18 %-ot, az adó 3 %-ot és az energia 2 %-ot képvisel).

(40)

     COM(2017) 490.

(41)

     Az új belépők részére fenntartott tartalékra vonatkozó NER 300 program keretében 2,1 milliárd EUR-t osztottak ki 39 kiemelkedően innovatív projekt számára. A 2020 utáni időszakban a tervek szerint kibocsátási egységeket fognak elkülöníteni egy innovációs alap létrehozása érdekében, amely a leginnovatívabb karbonszegény technológiákat alkalmazó, nagy horderejű projekteket hivatott támogatni az energiaigényes ágazatok, a megújuló energiaforrások és a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás területén. Ezen túlmenően tíz alacsonyabb jövedelmű tagállamban egy modernizációs alap fogja támogatni az energiaágazat korszerűsítését.

(42)

     COM(2016) 860.

(43)

     COM(2016) 501, COM(2017) 283.

(44)

     Emellett a tiszta energiával foglalkozó ipari fórum ugyancsak hozzájárul, hogy az ipar előnyt kovácsoljon a megújuló energiaforrások és az építőipar területén jelentkező új növekedési lehetőségekből.

(45)

     Hasonlóan a Nord-Pas-de-Calais régióban működő célzott alaphoz, amely kapcsolatot teremt az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az ESBA és a magánszereplők között: http://www.eib.org/infocentre/press/releases/all/2015/2015-237-nord-pas-de-calais-15-meur-dans-un-fonds-dinvestissement-dedie-a-la-troisieme-revolution-industrielle.htm

(46)

     Az uniós állami támogatási szabályok (HL C 188., 2014. 6. 20.) kialakításuknak köszönhetően fejezetten arra ösztönzik a tagállamokat, hogy az állami források olyan integrált projektekre irányítsák, amelyek egyértelműen továbbgyűrűző hatást fejtenek ki az Unió jelentős részében. Ilyen például a kulcsfontosságú alaptechnológia, vagyis az olyan tudásintenzív technológiák, amelyeket a kutatás-fejlesztés magas intenzitása, gyors innovációs ciklusok, nagy tőkekiadások és jól képzett munkaerő jellemeznek – COM(2012) 0341.

(47)

     Részletesebb áttekintés a tőkepiaci unióról szóló cselekvési terv félidős felülvizsgálatában található, COM(2017) 292.

(48)

     COM(2016) 950.

(49)

     COM(2017) 295.

(50)

     Az Eurostat adatai szerint 2014-ben 2,6 millió új vállalkozást alapítottak az EU-ban, ami csaknem 4 millió új munkahelyet teremtett.

(51)

     COM(2016) 733.

(52)

     A Bizottság 2018-ban létrehozza a klaszterekkel foglalkozó magas szintű szakértői csoportot, amely ajánlásokat fog kidolgozni a klaszterek mint az iparpolitikai stratégiai eszközeinek jobb kihasználásának lehetőségeiről. A szakértői csoport tevékenységét a Klaszterek és az Ipari Szerkezetváltás Európai Megfigyelőközpontja keretében működő európai klaszterpolitikai fórum is támogatja majd, az intelligens szakosodásról szóló közleményben bejelentetteknek megfelelően.

(53)

     A Bizottság a COSME programon, a Kreatív Európa programon és azon belül a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszközén, az Európai Stratégiai Beruházási Alapon, valamint a strukturális alapokon keresztül támogatást nyújt a kreatív innovációk és partnerségek inkubátorhálózatának kialakításához (kreatív emberek, a hagyományos gyártás, az információtechnológia és a tudomány bevonásával). A Bizottság fel fog lépni a különböző eszközök közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése és koherenciája érdekében.

(54)

     A Bizottság egy sor intézkedést terjesztett elő az agresszív adótervezés kezelésére. Ezek közé tartoznak az adótervezési konstrukciókat kialakító és működtető köztes szereplőkre vonatkozó új átláthatósági szabályok. Ezen túlmenően a tagállamok immár kötelesek automatikusan jelentős mennyiségű információs cserélni egymással a természetes és jogi személyek által külföldön tartott jövedelmekről és tőkéről.

(55)

     Lásd: COM(2013) 122.

(56)

     A következő kiemelt területekről van szó: az épületállomány dekarbonizációja, megújuló energiaforrások hasznosítása, energiatárolás, elektromos közlekedés és városi közlekedési rendszerek.

(57)

     A kulcsfontosságú alaptechnológia koncepcióját széleskörűen alkalmazzák a jelenlegi többéves pénzügyi keretbe tartozó szakpolitikák és finanszírozási programok kialakítása során. Az ipari és technológiai környezetben zajló mélyreható és gyors változásokra való tekintettel a szakértői csoport áttekinti az azonosított technológiák listáját, és tanácsadással segíti az ipari hasznosítás és az európai gazdaságnak, társadalomnak és polgároknak nyújtott előnyök maximalizálását.

(58)

     Az EU-ban 31 millió munkahely függ a világ többi részébe irányuló kivitelünktől.

(59)

     Ebben az összefüggésben az EU a piacra jutási stratégia részeként szigorítja a kereskedelmi megállapodások nyomon követését és végrehajtását. Példaként említhető a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló jelentés (COM(2017) 338), amely szerint 2016-ban különböző iparágakban összesen 20 meglévő – köztük több régóta fennálló – kereskedelmi akadályt sikerült megszüntetni a világ 12 országában, aminek nyomán számottevő új exportlehetőségek jelentek meg.

(60)

     COM(2013) 191, COM(2013) 192.

(61)

     COM(2016) 721.

(62)

     COM(2017) 494, COM(2017) 487. 

(63)

     COM(2017) 376.

(64)

     A Bizottság kísérleti fellépést indít azzal a céllal, hogy testreszabott és együttes támogatást nyújtson a súlyos válsággal küzdő vagy hanyatló régiók sajátos kihívásainak kezeléséhez. A tagállamokkal és a tagállami regionális és helyi önkormányzatokkal szoros együttműködésben megvalósuló kezdeményezés a növekedést gátló akadályok felszámolására törekszik azáltal, hogy elősegíti a regionális gazdaságok számára az átalakulást és a jövőbe mutató új, fenntartható gazdasági ágazatok javára történő diverzifikációt.

(65)

     Köztük például az ipar digitalizálására irányuló nemzeti kezdeményezések európai platformja.

(66)

     A „Horizont 2020 ipari technológiákkal foglalkozó magas szintű stratégiai csoport” elnevezésű bizottsági szakértői csoport.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.9.13.

COM(2017) 479 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK

Beruházás az intelligens, innovatív és fenntartható iparba
Az Európai Unió megújított iparpolitikai stratégiája

Melléklet
Az intelligens, innovatív és fenntartható ipar megteremtését célzó fő intézkedések következő lépései

A melléklet nem kimerő jelleggel áttekintést nyújt az intelligens, innovatív és fenntartható ipar megteremtését célzó fő intézkedésekről, valamint meghatározza azok végrehajtásának következő lépéseit, a következő lépések ütemezését és a legfontosabb érintett szereplőket.