EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.6.1.

COM(2016) 358 final

Szabványosítási csomag

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

EURÓPAI SZABVÁNYOK A 21. SZÁZAD SZÁMÁRA

{SWD(2016) 186 final}

Európai szabványok a 21. század számára

Az európai szabványok hozzájárulnak az egységes piaci integrációhoz és ezáltal a munkahelyteremtésnek, az uniós gazdaság általános növekedésének, a versenyképesség javulásának, az innovációnak és az ipari vezető szerepnek a biztosításához. Az egységes piac elmélyítése a gazdasági szereplők egyenlő versenyfeltételeinek kiterjesztését jelenti, mégpedig a műszaki harmonizáción keresztül.

Az áruktól a szolgáltatásokig és az információs és kommunikációs technológiákig (ikt) a szabványokról bebizonyosodott, hogy a minőség és a biztonság javításának, az átláthatóság és az interoperabilitás fokozásának, a költségek csökkentésének és a vállalkozások – különösen kkv-k – előtti piacnyitásnak rugalmas módját jelentik. A szabványok hasznosak a fogyasztók, a vállalkozások és a társadalom egésze számára.

A gazdasági adatok alátámasztják, hogy egy jól működő szabványosítási rendszer GDP-növekedést vált ki (lásd alább a 3. oldalt). A szabványalkotás Európában túlnyomórészt iparvezérelt. Míg a szabványokat szabványügyi szervezetek dolgozzák ki, előfordulhat, hogy egyszerűen a piac fogad el valamely, egy vállalkozás vagy az adott területen tevékenykedő testület – például szakmai szervezet – által kidolgozott műszaki előírásokat.

A szabályozó hatóság jogszabályban meghatározhatja az alapvető követelményeket, és kérheti, hogy az európai szabványosítási rendszer közvetett hivatkozás céljából dolgozzon ki önkéntes európai szabványokat, amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételüket követően a megfelelés (vagy biztonság) vélelmét biztosítják. Hatékony szabványosítási rendszer tehát csak a szabályozó hatóság, a szabványügyi szervek és az ipar közötti szoros partnerségen alapulhat.

Az európai szabványosítási rendszer eddig sikeresen adott ki kiváló minőségű és hatékony szabványokat, egyúttal biztosítva Európa pozícióját a globális színtéren. Az ipar támogatja az európai szabványok kidolgozását, valamint a tudomány és a technika legújabb vívmányainak figyelembevétele érdekében azok rendszeres és dinamikus felülvizsgálatát. Ezen túlmenően az európai és a nemzetközi szabványosítás közötti kölcsönhatás állandó: időnként európai szabványokat javasolnak nemzetközi szabványügyi szervezeteknek, máskor nemzetközi szabványok válnak európai szabványokká. A párbeszéd fontos, mivel megkönnyíti a vállalkozások, különösen a kkv-k világpiacra jutását.

A szabványosítási környezet azonban jelenleg is változik. Az új technológiák és a digitális technológiák globális ipari értékláncokba való fokozatos beépítése, valamint a gyorsan változó nemzetközi kontextus nyomást gyakorol az európai szabványosítási rendszerre, amely ugyanakkor a jelenleginél is nagyobb mértékben hozzájárulhatna az EU munkahelyteremtési és növekedési céljaihoz. Az ipar, a fogyasztók és más érdekcsoportok szabványok iránti szükségleteinek hatékony kielégítéséhez új lendületre van szükség. Ezen új lendületre alapozás biztosítja, hogy Európa továbbra is a szabványosítás egyik globális központja maradhasson. Ellenkező esetben a szabványalkotásra máshol kerülne sor, és Európa elveszítené a lépéselőny kihasználására kínálkozó lehetőségeit.

E célból az egységes piaci stratégiában előirányzott közös szabványosítási kezdeményezés a szóban forgó prioritások köz- és magánszféra közötti nyílt együttműködéssel történő megvalósításának innovatív módját határozza meg.

E közleményben a Bizottság a változó környezethez alkalmazkodó, sokféle szakpolitikát támogató, valamint a vállalkozások, a fogyasztók és a munkavállalók számára egyaránt előnyös, egységes és hatékony európai szabványosítási rendszerre vonatkozó jövőképét határozza meg.

A közlemény ezenkívül a közös szabványosítási kezdeményezést az egységes piaci stratégia közvetlen eredményeként helyezi kontextusba. A közleményt az európai szabványosítás különböző vonatkozásait feltáró dokumentumok – például egy értékelő jelentés, a 2017-re vonatkozó éves uniós munkaprogram és a szolgáltatási szabványokra vonatkozó dokumentum – kísérik.

Az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU rendelet (a továbbiakban: rendelet) megállapítja az EU, a tagállamok, a szabványügyi szervezetek és szervek, a társadalmi és szociális érdekcsoportok, többek között a fogyatékossággal élőket képviselő érdekcsoportok, valamint a szabványok felhasználói közötti tartós partnerség jogi keretét.

A ma bemutatott jövőkép e keret 1 REFIT 2 -értékelésén és kiterjedt nyilvános konzultációkon 3 alapul, amelyek során megállapítást nyert, hogy az európai szabványosítási rendszer a jogalkotó által elvárt célkitűzések megvalósítása felé halad 4 , ugyanakkor az európai szabványosítási rendszeren belüli fokozottabb inkluzivitást, több párbeszédet és jobb kommunikációt javasol.

E felhívásokra válaszlépésként, valamint az európai intézmények és az európai szabványosítási közösség közötti partnerség megerősítése érdekében a Bizottság az egységes piaci stratégiájában 5 bejelentette a köz- és a magánintézményeket és szervezeteket együttműködésen alapuló párbeszédfolyamat keretében tömörítő közös szabványosítási kezdeményezés elindításával kapcsolatos szándékát. A közös célkitűzés egy világszerte hatást kifejtő európai szabványosítási központ előmozdítása, ahol a szabványok kidolgozására időben, nyílt, átlátható és inkluzív módon kerül sor a mindenkit szolgáló innováció támogatása és ösztönzése, valamint az európai vállalkozások versenyképességének az egyre inkább globális értékláncokon belüli javítása érdekében 6 .

A közös kezdeményezést két másik dokumentum egészíti ki, amelyek konkrétabban foglalkoznak a gazdasági fejlődésre horizontális hatást kifejtő kulcsfontosságú szabványosítási területekkel: a 2016 áprilisában elfogadott, a digitális egységes piaci technológiákra és a közszolgáltatások korszerűsítésére vonatkozó csomag keretébe tartozó „Ikt-szabványosítási prioritások a digitális egységes piac érdekében” című európai bizottsági közlemény 7 (a továbbiakban: az ikt-szabványosításról szóló áprilisi közlemény), valamint a jelenlegi csomag részét képező, a szolgáltatási szabványokról szóló külön dokumentum.

Ily módon az új együttműködési formák új bevált gyakorlatot fognak kialakítani egy fokozottabb együttműködésen alapuló és dinamikus megközelítés érdekében, a minőségi jogalkotásra vonatkozó alapelvekkel 8 összhangban.

1. A szabványok számítanak

…mert ösztönzik az innovációt

A múltban a szabványokat innováció-lassító hatásúnak tekintették. A szabványok tulajdonképpen ösztönzik az innovációt: lehetővé teszik innovatív termékek és szolgáltatások korai piaci elterjedését, különösen akkor, ha meghatározott termékek vagy eljárások alkalmazásának előírása helyett teljesítménykritériumokkal foglalkoznak, lehetővé teszik a technológiaátadást és megkönnyítik a kutatást. A szabványok továbbá jellemzően biztosítják a különböző eszközök és szolgáltatások közötti interoperabilitást, lehetővé téve az „innováción felüli” innovációt. A szabványosítás lehetővé teszi, hogy különböző egyének, cégek és intézmények adott technológia vagy módszertan terén koordinációt folytassanak. A szabványok – jellemzően az európai szabványügyi szervezek keretein belüli kidolgozásukat követően – értékes hozzájárulást biztosítanak a további innovációhoz, új termékek és szolgáltatások létrehozását eredményezve. A rendeleten alapuló inkluzív innovációs folyamatok biztosítják, hogy a szabványok az azokat kidolgozók és felhasználók számára egyaránt működjenek, elősegítve ezáltal, hogy a szabványalkotás a piacnyitás és az innováció eszköze legyen.

…mert javítják a minőséget és a biztonságot

A szabványok ezenkívül a fogyasztók, a munkavállalók, a vállalkozások és a társadalom egésze számára javítják a termékek és szolgáltatások minőségét és biztonságát. Az egészségügyi, a biztonsági és a környezetvédelmi szabványok számos termék és szolgáltatás jellemzőit meghatározzák.

…mert lehetővé teszik a foglalkoztatást és a növekedést

A szabványok alapvetően hozzájárulnak az Európán belüli foglalkoztatáshoz és növekedéshez. Egy megfelelően működő szabványosítási környezet hozzájárul a versenyképességhez. Több tagállami tanulmány bizonyítja, hogy a szabványok kedvező hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre és a versenyképességre. Franciaországi 9 , németországi 10 és egyesült királyságbeli 11 tanulmányok megerősítették, hogy a szabványosítás növeli az egyes országok GDP-jét. A szabványok növekedésre kifejtett hatásának becsült aránya Franciaország esetében a GDP 0,8 %-a, az Egyesült Királyság esetében 0,3 %-a, Németország esetében pedig 0,9 %-a. Pénzügyi adatokban kifejezve: a német szabványügyi szerv, a DIN becslése szerint csak Németországban a szabványok akár évi 17 milliárd EUR-t termelnek. Az Egyesült Királyságban készült másik közelmúltbeli tanulmány megerősíti, hogy a szabványok használata kedvezően hat a nemzetgazdaságra: a szabványok 2013-ban (2014. évi árakon számítva) mintegy 11 milliárd EUR-val járultak hozzá a 40 milliárd EUR GDP-növekedéshez és mintegy 8,5 milliárd EUR-val az Egyesült Királyság exportjához. Ugyanezen tanulmányból kiderül, hogy a szabványok hozzájárulnak a minőség javításához: a válaszadók 70 %-a azt állítja, hogy a szabványok javították a termékek és szolgáltatások minőségét 12 .

…mert támogatják a globális értékláncokat

A szabványok a globális értékláncokat is támogatják, mert EU-n kívüli piacokat nyithatnak meg a vállalkozások számára: az európai és a nemzeti szabványügyi szervek a világszerte használt nemzetközi szabványok kidolgozása érdekében együttműködnek a nemzetközi szabványügyi szervekkel, például az ISO-val és az IEC-vel.

Mindezen okokból kifolyólag a szabványok iránti felhívások – az energiauniótól az éghajlatpolitikai fellépésen és a körforgásos gazdaságon át a digitális egységes piacig – különféle uniós szakpolitikák részét képezik.

…mert az európai szabványosítási folyamat megszünteti az egységes piacon belüli költséges széttagoltságot 

Az európai szabványosítási rendszer a szabványalkotó európai és nemzeti szabványügyi szervek, az európai szabványosítást az uniós jogszabályok és szakpolitikák végrehajtásának támogatásához igénybe vevő Bizottság, valamint az ipar, a kkv-k, a munkavállalók, a környezetvédelmi szervezetek és az állampolgári csoportok között régóta fennálló és sikeres köz- és magánszféra közötti partnerségre épül. Az európai szabványosítási rendszer magánszféra alapú rendszer 13 , amely az egyes ágazatokon belüli termékek és szolgáltatások szabványosításával foglalkozik. Maga a szabványalkotási folyamat a WTO alapelvein 14 , valamint a kkv-k és a társadalmi érdekcsoportok bevonásán 15 alapul. A várt piaci elterjedés – azáltal, hogy konszenzuson alapul – lehetővé teszi innovatív termékek mérsékelt termelési költségek melletti piaci térnyerését.

A rendelet három európai szabványügyi szervezetet (CEN, Cenelec, ETSI) ismer el. Ezek a szervezetek különféle termékekkel, anyagokkal, szolgáltatásokkal és folyamatokkal (CEN), az elektrotechnikai mérnöki tudomány területével (Cenelec), valamint információs és kommunikációs technológiákkal (ETSI) foglalkoznak.

Az „európai szabványok” önkéntes, piacvezérelt, az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott szabványok: a 28 tagállam egymással ütköző nemzeti szabványait helyettesítik. Ez megkönnyíti a vállalkozások, különösen a kkv-k életét. Az európai szabványok fontos jellemzője továbbá, hogy az ismeretek és a technológia mindenkori állapotának tükrözése érdekében rendszeres frissítés tárgyát képezik. Jelenleg nagyjából 20 000, a CEN-Cenelec által kidolgozott termék- és szolgáltatási szabvány, valamint 35 000, az ETSI által kidolgozott szabvány jellegű dokumentum létezik.

A „harmonizált európai szabványok” az európai szabványügyi szervezetek által a harmonizált uniós jogszabályok alkalmazása céljából a Bizottság szabványosításra való felkéréseire (felhatalmazásaira) 16 válaszolva kidolgozott sajátos európai szabványtípusok. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételt követően 17 a harmonizált szabványok használata mellett döntő uniós vállalkozások esetében érvényesül a kapcsolódó uniós jogszabályokban meghatározott követelményeknek való „megfelelés vélelme” 18 . E vállalkozások további akadályok nélkül értékesíthetik termékeiket vagy szolgáltatásaikat az egységes piac egészében, több mint félmilliárd potenciális fogyasztóhoz eljutva. Jelenleg 4 000, a CEN-Cenelec által kidolgozott harmonizált európai szabvány és csaknem 500, az ETSI által kidolgozott harmonizált európai szabvány létezik.

2. A szabványok összessége: több szakpolitikát kiszolgáló egyetlen platform

A gyorsan fejlődő technológiai ciklusok, az ipari rendszerek nagyfokú összetettsége és kölcsönhatása, a termékek, szolgáltatások és ikt közötti határok elmosódása, az üzleti modellek diverzifikálódása nyomás alá helyezi a jelenlegi szabályozási rendszereket. Ez az európai szabványosítási rendszer esetében is így van.

E kihívásokkal szemben egy hatékony, nyílt, átlátható, inkluzív és dinamikus európai szabványosítási rendszerre van szükség a tudomány és technika mindenkori állását tükröző, a piaci igényeket és a közpolitikákat támogató, a gazdasági szereplők számára kiszámítható és stabil befektetési keretet biztosító szabványok létrehozása érdekében.

A több gazdasági ágazatot és érdekcsoportot támogató egységes szabványosítási politika Európa vezető szerepe szempontjából kulcsfontosságú. A kellő időben és magas színvonalon, valamennyi szereplő bevonásával inkluzív módon kidolgozott, és az innovatív vállalkozások számára az egységes piaci és a világpiaci érvényesülést lehetővé tevő szabványok a szabályozó hatóságok, az ipar és a fogyasztók számára egyaránt előnyösek.

E célból az egységes piaci stratégia bejelentette az európai szabványosítási rendszer köz- és magánszférabeli partnerei – többek között az európai és nemzeti szabványügyi szervezetek és szervek, az ipari egyesületek, a kkv-k, a fogyasztói egyesületek, a szakszervezetek, a környezetvédelmi szervezetek, az EFTA-tagállamok és a Bizottság – között létrejött közös szabványosítási kezdeményezést.

A minden partner részvételével folytatott megbeszélésekre egyedi formában, nyílt, innovatív, konszenzuson alapuló és együttműködésre épülő szövegezési folyamat keretében került sor. A megbeszéléseket az összes fent említett érdekcsoport proaktív kötelezettségvállalása jellemezte. E folyamat eredménye többek között az összes partner közös jövőképe, valamint a szabványok kidolgozásának 2019 végéig történő korszerűsítésére, priorizálására, felgyorsítására és ésszerűsítésére törekvő különféle kezdeményezésekre való együttes összpontosítás közös folyamatának kialakítása volt.

A résztvevők önkéntes alapon és a hatályos jogszabályok – különösen az 1025/2012/EU rendelet – sérelme nélkül törekednek a közös szabványosítási kezdeményezésben megfogalmazott jövőkép felvállalására és végrehajtására. Mindegyik partner a szakértelme és érdekeltsége szerint járul hozzá a folyamathoz.

A közös szabványosítási kezdeményezés a szabványosítás értékláncán (lásd az 1. ábrát) alapul, és három területen végrehajtott 15 fellépés (lásd az 1. mellékletet) útján valósul meg:

I.az európai szabványosítási rendszerre irányuló figyelemfelkeltés, oktatás és a rendszer megértése;

II.koordináció, együttműködés, átláthatóság és inkluzivitás; valamint

III.versenyképesség és nemzetközi dimenzió.

E fellépések célja, hogy javítsák az európai szabványosítási rendszert annak alapvető értékeivel – a konszenzussal és a szabványok önkéntes jellegével – összhangban.

A közös szabványosítási kezdeményezés főbb várt eredményei

2013-ban az európai szabványok kidolgozásához átlagosan 36 hónapra volt szükség (míg 2009-ben 60 hónapra). A szabványkidolgozás sebességét össze kell egyeztetni a szabvány inkluzív jellegével és minőségével. A szabványosítással foglalkozó közösség különböző részein érdekes kísérletek folynak a magas színvonalú szabványok kellő időben történő kidolgozásának javítására. Ilyen többek között a szabványalkotás új módjainak feltárása a szükséges idő 2020-ig történő megfelezése céljából. A közös szabványosítási kezdeményezés keretében a bevált gyakorlatok egyes szervezetek közötti cseréje és az egyes szervezetek fokozottabb együttműködése elő fogja idézni a szükséges szabványalkotási folyamatokat.

A gyorsan fejlődő technológiai háttér mellett a kellő időben történő szabványkidolgozás szükségessé teszi a szabványok relevanciájának már korai, a K+F szakaszában történő mérlegelését. A közös szabványosítási kezdeményezés partnerei azt javasolják, hogy a szabványalkotás az együttműködésen alapuló szabványkidolgozás új módjaival gyorsítható fel.

A szabványosítás K+F útján történő hatékony előrejelzése és tervezése fontos. Előrejelző tanulmányok tulajdonképpen segítséget nyújthatnak a szabványkidolgozás igényének előrejelzéséhez azáltal, hogy a feltörekvő technológiákat, a jövőbeli termékekhez és folyamatokhoz kapcsolódó kutatási igényeiket összekapcsolják a szakpolitika meghatározásával. A Közös Kutatóközpont közelmúltbeli előrejelző tanulmánya 19 megvizsgálta a jövőbeli ipari környezetet és az európai szabványosítási rendszer tökéletesítésének területeit, hogy az európai szabványosítási rendszer kielégítse a jövőbeli szükségleteket, ugyanakkor tiszteletben tartsa a rendszer alapvető értékét. A közös szabványosítási kezdeményezés megvizsgálja, hogy a kutatási/innovációs prioritások és az európai szabványosítás közötti szakadék hogyan elemezhető szisztematikusabb és előretekintőbb módon, hogy végül eredményesebben hidalja azt át, mégpedig annak érdekében, hogy a K+F-munkában korán visszatükröződjön a szabványosítás és az európai szabványosítási rendszer általi hasznosítása, hogy megfelelőbben lehessen támogatni az innovatív termékek és szolgáltatások értékesítését. Ez segít a prioritásokat összehangolni a – főként a Horizont 2020 program támogatásával zajló – szabványfejlesztésekkel és tesztelési tevékenységekkel.

Másik fontos elem a szabványosítás versenyképességi potenciáljára irányuló oktatás és figyelemfelkeltés. Európai szinten a szabványosítás – főként az uniós szabványosítási modell – alig van jelen vagy egyáltalán nincs jelen az iskolarendszerű oktatásban, illetve a szakképzésben. Ezért a tapasztalattal rendelkező tagállamokkal együtt meg kell vizsgálni és elő kell mozdítani, hogy a szabványosítás az iskolarendszerű oktatás, a felsőoktatás és a szakképzés része legyen, emellett be kell vonni a tudományos társadalmat, és a következő szabványosító generációt kellő időben fel kell készíteni. A közös szabványosítási kezdeményezés a nemzeti és európai közigazgatások számára a szabványosítási tárgyú képzési programok kidolgozását ezen oktatási projekt fontos elemeként irányozza elő, támogatva az intelligens és innovációbarát jogszabályokat és közpolitikákat.

A szabványosítási tevékenységek priorizálása az európai ipar versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú. A hatékony priorizálás a piaci relevancia és a szakpolitikai szükségletek meghatározása során párbeszédet és közös elemzést kíván az EU és a szabványosítási érdekcsoportok részéről. Ide tartozik a dolgozói és a társadalmi érdekcsoportok szabványalkotás során megfogalmazott véleménye és az ipar korai bevonása a szabványosításról szóló rendelet 10., 11. és 12. cikkével összhangban a Bizottsággal folytatott fokozott információcsere révén. A jobb priorizálás ezenkívül lehetővé fogja tenni az Európában rendelkezésre álló szakértelem hatékonyabb felhasználását (jelenleg nagyjából 60 000 szakértő járul hozzá az európai szabványosítási rendszerhez). A jobb priorizálás továbbá a digitális egységes piac kiteljesítéséhez elengedhetetlen, prioritást élvező ikt-technológiák szabványosításának átfogó stratégiai és politikai megközelítését meghatározó, az e közleményt kísérő, az ikt-szabványokról szóló, fent említett közleményben kiemelt, kulcsfontosságú tényező. E kezdeményezések jövőképe megegyezik a közös szabványosítási kezdeményezésével, így az utókövetésükre ez utóbbival összhangban ezeken az ágazatközi területeken kerül sor. Ezen túlmenően három kísérleti projekt arra fog törekedni, hogy javítsa a szabványosítást a prioritást élvező területeken, például az építőipari ágazatban, a közbeszerzés tekintetében, valamint a kkv-k, a dolgozói és a társadalmi érdekcsoportok nemzetközi szabványosításban való részvétele tekintetében.

A Bizottság ugyanakkor jobban nyomon tudja majd követni azokat a közzé nem tett harmonizált szabványokat, amelyek esetében az európai szabványügyi szervezetek uniós harmonizált szabvánnyá átültetés céljával az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételt javasoltak.

Ahogyan a piacok egyre inkább globalizálódnak, a szabványosítás is egyre inkább globalizálódik. Nemzetközi szinten Európa kereskedelmi és befektetési potenciálja az európai szabályozási modell harmadik országokban történő népszerűsítése révén erősödik. A közös szabványosítási kezdeményezés célja, hogy nemzetközi szinten előmozdítsa olyan eszközök használatát, mint a szabványosítás alapjául szolgáló közös szabályozási modellek kidolgozása nemzetközi szervezeteken belül és nemzetközi tárgyalások során, annak érdekében, hogy közös megegyezésre lehessen jutni azokkal az érintett kereskedelmi partnerekkel, amelyek az érintett nemzetközi szabványokat alkalmazzák a különböző ágazatokban, valamint annak érdekében, hogy támogatni lehessen az európai kkv-kat, valamint a dolgozói és a társadalmi érdekcsoportokat a nemzetközi szabványosítási folyamatok során, például a kkv-knak szánt bevált gyakorlatoknak a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) szintjén történő előmozdításával. E célból és más szakpolitikai témakörök céljából a Bizottság rendszeres kapcsolatot és strukturált párbeszédet folytat ezekkel a szervezetekkel.

Összességében ezeket a fellépéseket szerves egésznek és egymást erősítőnek kell tekinteni. A szabványosítás teljes értéklánca így átláthatóbb és inkluzívabb, továbbá hatékonyabb módon reagál majd a jövőbeli kihívásokra a Bizottság tíz prioritása mentén.

1. ábra: Az európai szabványosítás értéklánca, koncepció és ábraszerkesztés: Európai Bizottság

3. A gazdaság egészére kiható szakpolitikákat befolyásoló szabványok: szolgáltatási és ikt-szabványok

A gazdaság fokozódó digitalizálása és szolgálatosodása az ikt- és a szolgáltatási szabványokat a gazdasági spektrum egészében működő, kulcsfontosságú ösztönzőkké tette. Ezt a potenciált még teljes mértékben fel kell mérni, ezért az ezen a két területen folytatott szabványosítást a Bizottság konkrétan és prioritásként kezeli. Ezért a Bizottság már 2016 áprilisában elfogadta az ikt-szabványoktól szóló közleményt, és az e közleményt kísérő „Az európai szolgáltatási szabványokban rejlő lehetőségek kiaknázása az európai fogyasztók és vállalkozások támogatása érdekében” című dokumentummal a szolgáltatási szabványokra vonatkozó külön útmutatót terjeszt elő.

….Ikt-szabványok

A közös ikt-szabványok biztosítják a digitális technológiák interoperabilitását, és az eredményes digitális egységes piac alapját jelentik. Az ikt-szabványok garantálják, hogy a technológiák zökkenőmentesen és megbízhatóan működjenek együtt az ágazatok és ipari területek között, méretgazdaságosságot biztosítsanak, ösztönözzék a kutatást és az innovációt, és fenntartsák a piacok nyitottságát. A digitális egységes piac kiteljesítése szempontjából kritikus jelentőségű, prioritást élvező technológiák területén az ikt-szabványok kidolgozása összpontosított és fenntartott európai válaszreakciót igényel. Ezek a megfontolások képezik az ikt-szabványokról szóló áprilisi közlemény alapját, céljuk pedig annak biztosítása, hogy az ikt-vonatkozású szabványok alkotása a szakpolitikai igényekre jobban reagáló, dinamikusabb, nyitottabb módon, a kutatáshoz és az innovációhoz szorosabban kapcsolódva, összefogottabban történjen, és hogy e szabványok végül nagyobb hatást fejtsenek ki a szélesebb értelemben vett európai gazdaságra a digitális gazdasággá történő átalakulása során.

Az európai vállalkozások a köz- és magánszféra partnerségei és más nagyléptékű, az ágazat által irányított kutatási kezdeményezések révén kutatásaikat össze tudják kapcsolni a szabványosítással. Fokozottabb együttműködésre van szükség az érintett szereplők, köztük az európai ipar, valamint az európai és nemzetközi szabványosítási szervezetek és fórumok között átfogó szabványosítási útitervek kidolgozása érdekében. A Bizottság kiemelten fontosnak tartja a nyílt szabványok bevezetésének ösztönzését. Előnyben kell részesíteni a nyílt és horizontális szabványfejlesztési ökoszisztémákat a saját tulajdonú megoldásokkal, tisztán nemzeti megközelítésekkel, valamint az interoperabilitást korlátozó szabványokkal szemben.

A Bizottság nyomon fogja követni a prioritást élvező ikt-területeken az illetékes nemzetközi szabványosítási és egyéb fórumokon folyamatban lévő munkát, és a jövőben is proaktív párbeszédet folytat a legfőbb nemzetközi partnerekkel az ikt területén kijelölt prioritások globális összehangolásának biztosítása érdekében.

…. és a szolgáltatási szabványok

A szolgáltatási szabvány olyan szabvány, amely valamely szolgáltatás által a célravezetőségének megállapítása érdekében teljesítendő követelményeket határozza meg, például fogalommeghatározások, a szolgáltatás minőségére és szintjére vonatkozó mutatók közlésével vagy a teljesítés időpontjának meghatározásával 20 .

Az önkéntes európai szolgáltatási szabványok számos olyan előnnyel járhatnak, mint a termékszabványok. A szolgáltatások az uniós gazdaság 70 %-át teszik ki, a szolgáltatási szabványok ennek ellenére az összes európai szabványnak mindössze 2 %-át teszik ki. Ezen túlmenően az érdekelt felekkel a közelmúltban folytatott konzultációból az derült ki, hogy a nemzeti szolgáltatási szabványok akadályokat képezhetnek a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás előtt. Mindemellett olyankor, amikor a szolgáltatások valamennyi tagállam GDP-jének egyre magasabb százalékos arányát adják, a szolgáltatók minden eddiginél jobban bekapcsolódnak a globális értékláncokba, és a gyártók egyre inkább termékekkel együtt nyújtanak szolgáltatást, ennek gyakori neve „szolgálatosodás”. Ezt hátráltathatja, ha a termékekre vonatkozó szabványok nem felelnek meg a kísérő szolgáltatásokra vonatkozó szabványoknak.

Az európai szolgáltatási szabványok alacsonyabb szintje okozza, hogy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást tervező európai szolgáltatók és a termékeikkel határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást tervező gyártók lehetőségeket mulasztanak el. Ezen okból kifolyólag és az európai gazdaságra kifejtett hatása miatt több felhívás irányult összehangolt európai fellépésre.

Az egységes piaci stratégiában bejelentetteknek megfelelően és az ipar, a fogyasztói egyesületek, a tagállamok és a szabványalkotók részéről érkező felhívásokra reagálva a Bizottság a csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumban terjeszti elő a szolgáltatási szabványokra vonatkozó megközelítését. A dokumentum áttekinti a szolgáltatási szabványokkal kapcsolatos kihívásokat, valamint általános keretet és gyakorlati politikai megoldásokat egyaránt meghatároz az európai szolgáltatási szabványok fokozottabb kidolgozásának, a nemzeti akadályok kezelésének és a tájékoztatás javításának előmozdítása érdekében. Alapul fog szolgálni a Bizottság, a tagállamok, a szabványalkotók és az érdekcsoportok számára annak biztosítása érdekében történő együttműködésükhöz, hogy a szolgáltatási szabványok maximálisan hozzájáruljanak a gazdasági spektrum egészéhez. A dokumentum kiegészíti ezt a közös kezdeményezést, valamint az európai szolgáltatási piacok integrálására vonatkozó intézkedéseket.

4. További lépések

Az európai szabványosítási politika kidolgozása jelenleg különböző szakpolitikai eszközök, elsősorban az Unió európai szabványosításra vonatkozó éves munkaprogramja 21 és az ikt-szabványosítás gördülőterve 22 segítségével történik. Ezenfelül különböző helyszíneken, nevezetesen a szabványügyi bizottság 23 és az ikt-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő európai platform 24 keretein belül szabványokkal kapcsolatos párbeszéd zajlik. Egy korszerű rendszernek a különböző uniós szakpolitikai prioritásokat és eszközöket összehangoló, egységes és koherens európai szabványosítási politikán kell alapulnia.

Ennek megvalósítása érdekében a Bizottság fontosnak tartja, hogy mindezeket az eszközöket az uniós szabványosítási politikával foglalkozó, átfogó éves kormányzási ciklus során összehangolja. A ciklus központi eleme az Unió európai szabványosításra vonatkozó éves munkaprogramjának minden év júliusában történő elfogadása lesz, amelyet az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága teljes körű részvételének biztosítása érdekében 2017-től javasoltan megelőz egy tavaszi intézményközi párbeszéd. A párbeszéd a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, az Unió európai szabványosításra vonatkozó éves munkaprogramja, a digitális egységes piacot szolgáló ikt-szabványosítási prioritások és a közös kezdeményezés végrehajtásáról és az európai szolgáltatási szabványok kidolgozásáról szóló, egyetlen bizottsági jelentésen fog alapulni.

Ezenfelül e jelentés tényalapjának további minőségjavítása érdekében és a Tanács kérésének megfelelően 25 a Bizottság e nemzeti tanulmányok kiegészítése céljából a szabványosítás gazdasági hatásáról szóló, uniós szintű tanulmányt fog készíteni.

A jelenlegi szabványosítási csomag az ikt-szabványosításról szóló áprilisi közleménnyel és a közös kezdeményezéssel együtt meghatározza a szabványosítás politikai döntéshozatalt támogató szerepére vonatkozó koherens, bizottsági jövőképet. A csomag az alábbi dokumentumokból áll:

1.Az Unió 2017. évi, az európai szabványosításra vonatkozó éves munkaprogramja, amely – az EU hosszú távú foglalkoztatási és növekedési stratégiái, például a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv 26 figyelembevételével – meghatározza az európai szabványosítás stratégiai prioritásait és célkitűzéseit, és amely tartalmazza azokat az európai szabványokat és európai szabvány jellegű dokumentumokat, amelyek megalkotására a Bizottság 2017-ben felkérni szándékozik az európai szabványügyi szervezeteket.

2.A „24. cikk szerinti jelentés” és REFIT-dokumentum, amelyek meghatározzák az európai szabványosítási rendszer működését alátámasztó bizonyítékokat, és támogatják a közös szabványosítási kezdeményezés szerinti szakpolitikai fejleményeket.

3.A szolgáltatási szabványokról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum: „Az európai szolgáltatási szabványokban rejlő lehetőségek kiaknázása az európai fogyasztók és vállalkozások támogatása érdekében”.

5. Következtetés

Ebben a szabványosítási csomagban a Bizottság az egységes piaci stratégia fejleményeként koherens jövőképet mutat be, melynek célja, hogy az uniós politikai döntéshozatalt támogató szabványosításnak új lendületet adjon, összehangolva a gyorsan változó gazdasági környezetet, valamint a gyártás, a digitalizáció és a szolgáltatások közötti, elmosódó határokat. E tekintetben az első fellépés az európai szabványosítási rendszer különböző szereplőivel való jobb kapcsolattartás érdekében a közös szabványosítási kezdeményezéssel kapcsolatban elért megállapodás, amely közös célt szolgál: a Bizottság prioritásainak megvalósítását, valamint az EU-n belüli foglalkoztatáshoz és növekedéshez való hozzájárulást. Mivel ez a jövőkép a szabványosítás holisztikus megközelítésén alapul, magában foglalja az ikt-szabványosításról szóló, közelmúltban elfogadott közleményt is.

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet, a Tanácsot, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, valamint a Régiók Bizottságát arra, hogy hagyják jóvá ezt a közleményt és a kísérő dokumentumokat, ezzel is hozzájárulva az egységes piac kiteljesítéséhez, és valamennyi érintett érdekcsoporttal együttműködve aktívan köteleződjenek el a végrehajtása mellett.

I. melléklet: A közös kezdeményezés első fellépéssorozatra vonatkozó javaslata, a kísérleti projektekkel együtt:

1.Az európai szabványosítási rendszerre irányuló figyelemfelkeltés, oktatás és a rendszer megértése

1)A gazdasági és társadalmi hatások, valamint a szabványokhoz való hozzáférés tanulmányozása az EU-n és az EFTA-n belül

2)A kutatás és az innováció összekapcsolása a szabványosítással

3)A szabványosításra irányuló oktatási programok/A szabványosításra irányuló képzés és figyelemfelkeltés

4)A szabványosítás ismeretének javítása kifejezetten a nemzeti hatóságok szintjén

5)Kísérleti projekt: A szabványosítás fokozott támogatása az építési termékekről szóló rendelethez kapcsolódóan

2.Koordináció, együttműködés, átláthatóság és inkluzivitás

6)A szabványok piaci relevanciájáról rendezett kerekasztal („SMARRT”)

7)Az 1025/2012/EU rendelet operatív vonatkozásainak optimalizálása

8)Kellő időben kiadott és megfeleltetett, magas színvonalú szabványok biztosítása

9)Inkluzivitás, átláthatóság és valamennyi érdekcsoport tényleges részvétele az európai szabványosítási rendszerben

10)Valamennyi érdekcsoport részvételének elősegítése nemzeti szinten

11)Kísérleti projekt: Szabványok fokozottabb használata a közbeszerzés területén és a közbeszerzési irányelveknek való jobb megfelelés

3.Versenyképesség és nemzetközi dimenzió

12)Az európai szolgáltatási szabványok gyakoribb kidolgozásának és használatának ösztönzése az európai szolgáltatási piacok integrációjának elősegítése érdekében

13)Önkéntes szabványokkal támogatott európai szabályozási modell előmozdítása és annak szoros összekapcsolása a harmadik országokban folytatott nemzetközi szabványosítással

14)Az európai ipar korszerűsítése, többek között digitalizálása globális viszonylatban

15)Kísérleti projekt: Az európai kkv-k és a társadalmi érdekcsoportok érdekképviseletének javítása a nemzetközi szabványosítási folyamatok során

Egyik fellépés sem fejthet ki további hatást az EU költségvetésére; a finanszírozás azonban a jelenlegi többéves pénzügyi terv keretében támogathatónak tekinthető.

(1)

A 24. cikk szerinti jelentés e csomag részét képezi.

(2)

Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT): helyzetkép és kilátások, COM(2014) 368 final, 2014.6.18.

(3)

Independent review of the European standardisation system [Az európai szabványosítási rendszer független felülvizsgálata], ISBN: 978-92-79-46201-6; DOI: 10.2873/720891; ET-01-15-151-EN-N

(4)

 A rendelet harmonizálja a korábban széttagolt szabványosítási jogszabályokat, kiterjeszti azok hatályát a szolgáltatásokra és a szabványoktól eltérő, szabvány jellegű dokumentumokra, és végül jobban bevonja a társadalmi érdekcsoportokat és a kkv-kat a rendszerbe. A REFIT-értékelés magát a keretet a célnak megfelelőnek tartja, és áthelyezi a hangsúlyt arra, hogy a végrehajtása hogyan támogathatja a leghatékonyabban a Bizottság tíz prioritását. A rendelet közelmúltbeli hatálybalépésére tekintettel a rendelet teljes körű utólagos értékelése nem valósulhatott meg amiatt, hogy a Bizottság által 2013 óta kért szabványosítási munka teljes ciklusa még nem zárult le. Mindazonáltal a független felülvizsgálat, amely a REFIT-értékelés kulcsfontosságú részét képezte, nagy érdeklődést váltott ki az érdekcsoportok körében. A főbb aggodalmak ahhoz kapcsolódnak, hogy a jelenlegi európai szabványosítási rendszernek fokoznia kell az érdekcsoportok részvételét és képviseletét.

(5)

COM(2015) 550 final

(6)

 Az inkluzív folyamatok azért fontosak, mert el kell kerülni, hogy a szabványok túlzott megfelelési és tanúsítási költségeket, illetve a versenyt fékező kockázatokat vonjanak magukkal.

(7)

COM (2016) 176 final

(8)

COM(2015) 215 final; http://ec.europa.eu/smart-regulation/better_regulation/key_docs_en.htm

(9)

AFNOR (2016): Economic impact of standardisation [A szabványosítás gazdasági hatása], 2016. január, Párizs, Franciaország; AFNOR (2009): The Economic Impact of Standardisation – Technological Change, Standards and Long-Term Growth in France [A szabványosítás gazdasági hatása – Technlógiai változás, szabványok és hosszú távú növekedés Franciaországban].

(10)

DIN (2000): Economic Benefits of Standardisation [A szabványosítás gazdasági előnyei], 3 kötet. Berlin: Beuth. (Frissítés: 2011)

(11)

DTI (2005): The Empirical Economics of Standards [A szabványok empirikus gazdaságtana], DTI ECONOMICS PAPER 12. szám. London

(12)

British Standards Institution (BSI), The Economic Contribution of Standards to the UK Economy [A szabványok gazdasági hozzájárulása az Egyesült Királyság gazdaságához], 2015

(13)

 Az 1025/2012/EK rendelet (2) preambulumbekezdése: „Az európai szabványosítás megszervezésére az érintett érdekcsoportok által és részére kerül sor a nemzeti képviselet (Európai Szabványügyi Bizottság [CEN] és Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság [Cenelec] és a közvetlen részvétel (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet [ETSI]) alapján”.

(14)

Átláthatóság, nyitottság, pártatlanság és konszenzus, hatékonyság és relevancia, kohézió, fejlesztési dimenzió (A WTO-megállapodássorozat – A kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó bizottság által a kereskedelem technikai akadályai tárgyában    1995. január 1. óta elfogadott határozatok és ajánlások), 1. rész: Határozatok és ajánlások, https://www.wto.org/english/res_e/publications_e/tbttotrade_e.pdf)

(15)

Az 1025/2012/EU rendelet III. melléklete szerinti szervezetek.

(16)

 Az 1025/2012/EU rendelet 10. cikke.

(17)

 A rendelet 10. cikke szerint.

(18)

Ez az állítás túlnyomórészt az általános termékbiztonsági (2001/95/EK) irányelv alkalmazásában kidolgozott, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételt követően a biztonság vélelmét biztosító európai szabványokra vonatkozik.

(19)

„How will standards facilitate new production systems in the context of European innovation and competitiveness in 2025?” [Hogyan fognak a szabványok elősegíteni új termelési rendszereket az európai innováció és versenyképesség összefüggésében 2025-ben?], ISBN: 978-92-79-45414-1

(20)

Példák: a postai szolgáltatások területén emelt fogyasztói panaszok kezelésére vonatkozó szabvány, a turistainformációs szolgáltatásokra vagy a létesítménygazdálkodásra vonatkozó szabványok.

(21)

Az Unió európai szabványosításra vonatkozó éves munkaprogramja az 1025/2012/EU rendelet 8. cikke szerint meghatározza az európai szabványosítás stratégiai prioritásait, figyelembe véve az Unió hosszú távú növekedési stratégiáit. A munkaprogram tartalmazza azokat az európai szabványokat és európai szabvány jellegű dokumentumokat, amelyek kidolgozására a Bizottság az európai szabványügyi szervezeteket szándékozik felkérni.

(22)

A munkaprogram a Bizottság által az ikt-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő európai platformmal együttműködésben kidolgozott dokumentum, amely több évre kiterjedő áttekintést nyújt az uniós szakpolitikai tevékenységek támogatása érdekében folytatandó előzetes vagy kiegészítő ikt-szabványosítási tevékenységekről.

(23)

Az 1025/2012/EU rendelet 22. cikke.

(24)

Az említett platformot az IKT-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő európai platform létrehozásáról szóló, 2011. november 28-i bizottsági határozat (2011/C 349/04) hozta létre. E platform az ikt-szabványosítási politikával kapcsolatos témakörökben a Bizottság tanácsadó csoportja. Magában foglalja a tagállamok, az európai, a nemzetközi és a globális szabványügyi szervek, az ipar és a társadalom képviselőit.

(25)

A Tanács 2015. márciusi következtetései.

(26)

COM(2015) 614 final, 2015. december 2.