EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.2.16.

COM(2016) 52 final

2016/0030(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2016) 25 final}
{SWD(2016) 26 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

E rendelettervezet célja annak biztosítása, hogy valamennyi tagállam megfelelő eszközöket vezessen be egy ellátási zavar vagy kivételesen nagy gázkereslet következtében előálló gázhiány hatásaira való felkészülés és e hatások kezelése érdekében. A gázellátás biztonságára vonatkozó felelősségnek három szintje van. A gázellátás biztonságáért az elsődleges felelősséget – piaci mechanizmusok alapján – a földgázipari vállalkozások viselik. Ha egy adott tagállamban piaci hiányosság tapasztalható, a szóban forgó tagállam és a régió más tagállamainak hatáskörrel rendelkező hatóságai felelősek azért, hogy megtegyék a védett fogyasztók gázellátásának biztosítását szolgáló megfelelő intézkedéseket. Egy másik szinten az Európai Bizottság általános koordinációt biztosít, és gondoskodik arról, hogy az alkalmazott intézkedések összhangban álljanak egymással.

E célkitűzés teljesítése érdekében a rendelettervezet fokozott regionális koordinációra tesz javaslatot, míg bizonyos elveket és előírásokat az Európai Unió szintjén határoz meg. A javasolt megközelítés szerint a tagállamoknak szorosan együtt kell működniük a régióikban a regionális kockázatértékelés végzése során. Az EU-szintű összhang biztosítása érdekében a regionális kockázatértékelést az egész EU-ra kiterjedő szimuláció alapján kell lefolytatni, közös előírások és egyedi forgatókönyv alapján. A regionális kockázatértékelés során azonosított kockázatokkal partneri értékelésnek alávetett és a Bizottság által jóváhagyott regionális megelőzési cselekvési tervekben és veszélyhelyzeti tervekben kell foglalkozni.

Annak biztosítása érdekében, hogy a kockázatértékelések és a tervek minden szempontra kitérjenek és egymással összhangban álljanak, a rendelet kötelező sablonokat határoz meg, felsorolva azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a kockázatértékelés lefolytatása és a tervek megalkotása során. A regionális együttműködést javítani kell, mivel a gázellátás zavara könnyen érinthet egy időben több tagállamot is. A nemzeti kockázatértékelések és tervek nem a legmegfelelőbbek az ilyen helyzetek kivédésére.

A rendelet javítja továbbá az ellátással szemben támasztott követelmények védett fogyasztókra (főként a háztartásokra) történő, továbbá az infrastruktúrával szemben támasztott követelmények (a gázellátás biztosításának lehetősége abban az esetben is, ha a legnagyobb infrastruktúra nem áll rendelkezésre) alkalmazását. Ez lehetővé teszi a kétirányú szállítást lehetővé tevő állandó kapacitást. Végül pedig további átláthatósági intézkedések bevezetését javasolja a gázbeszerzési szerződéseket illetően, mivel ezek a szerződések érinthetik az EU ellátásbiztonságát.

Öt évvel a 994/2010/EU rendelet elfogadása után a gázellátás biztonsága még ma is rendkívül időszerű kérdés, figyelemmel az Ukrajna és Oroszország közötti feszültségekre. Nemzeti szinten és az EU szintjén is erőfeszítéseket tesznek a gázellátás biztonságának növelésére 2015/2016 telén és a jövőre nézve.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Európai Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A 2015. január 15-e és április 8-a között az érdekelt felekkel folytatott nyilvános konzultáció során 106 válasz érkezett. Így ez a konzultáció igen széles körűnek tekinthető 6 . Bár a válaszadók többsége a magánszektorból, illetve fogyasztói, szabályozói vagy ipari szervezetektől érkezett, a közszektorbeli szervezetek is viszonylag nagy számban részt vettek a konzultációban.

A konzultáció a hatályban lévő rendelet kettős felépítését követte, amely a megelőzésre és a zavarok enyhítésére épül. A megelőzéssel kapcsolatos kérdések arra kerestek választ, vajon szükség van-e a hatályos jogszabályok javítására. E kérdések között azonban teret kapott az új elképzelések tesztelése is, különös tekintettel az ellátással szemben támasztott követelményeknek való megfelelésre irányuló intézkedések alkalmazására. A zavarok enyhítésére vonatkozó kérdések arra irányultak, hogy a tagállamok felkészültek-e egy veszélyhelyzet kezelésére, és ennek során számításba veszik-e a hatékony összehangolt megoldásokat, vagy pusztán nemzeti alapú megközelítést alkalmaznak és a szomszédaikat is érintő kontraproduktív intézkedésekhez folyamodnak.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

1. Költségek és az árakra gyakorolt hatás

A költségekre és árakra gyakorolt összhatás rendkívül korlátozott. Egyes javaslatok célja a szükségtelen költségek elkerülése és az ellátásbiztonság javítására irányuló intézkedések közti szinergiák kiaknázása. Ezáltal valamennyi fogyasztó számára csökkennie kell az ellátásbiztonsági keret összköltségeinek. Az olyan intézkedések, mint a regionális kockázatértékelés, a regionális tervek vagy a szerződésekre vonatkozó rendelkezések nem növelik jelentősen a költségeket. Elképzelhető, hogy hatást gyakorolnak az adminisztratív terhekre.

A költségeket feltehetően jobban érintik az olyan szakpolitikai eszközök, mint az N–1 képlet kiértékelésének finomítása és az ellenirányú áramlásra vonatkozó kötelezettségek. Ami azonban az N–1 előírást illeti, nem valószínű, hogy a képlet finomítása következtében egy, az előírásoknak megfelelő tagállam meg nem felelővé váljon, ami kötelező beruházásokat tenne szükségessé. Fennmarad az a lehetőség, hogy keresletoldali intézkedéseket hozzanak az N–1 előírásnak való megfelelés érdekében. Egy jól beállított N–1 magasabb beruházási szintet tehet szükségessé, de ez az érintett tagállam értékelésén és a tényleges kapacitásra vonatkozó jobb helyzetképen alapulna. Ezért ez költséghatékony intézkedésnek tűnik, figyelemmel az azzal járó előnyökre, hogy minimális beruházással pontosabb kép nyerhető az ágazatról (pl. a tárolás valódi hozzájárulása a kivételi ráták realisztikusabb becslésének köszönhetően, a tárolt gáz szintjétől függően). A hidraulikai számítás 9 sem járhat többletköltségekkel, mivel a szállításirendszer-üzemeltetők rendelkeznek az ilyen értékelésekhez szükséges eszközökkel. Az uniós szintű szimulációkat az ENTSOG el tudja végezni a 715/2009/EK rendeletben előírt éves nyári és téli ellátási előrejelzés részeként. Ezek segíthetik a költséghatékony intézkedések azonosítását a nemkívánatos hatások minimalizálása érdekében.

2. Az érdekelt felekre, különösen a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatás

Összességében a 3. lehetőség kedvező kell, hogy legyen a piaci résztvevők és a fogyasztók számára. Az ellátással szemben támasztott követelményekre vonatkozó intézkedések jobb felügyelete átlátható és költséghatékony módon biztosítja a megfelelést. A nyilvános konzultáció során sok ágazati válaszadó felelte azt, hogy nagyobb átláthatóságot és olyan, teljes mértékben indokolt intézkedéseket szeretnének, amelyeket rendszeresen felülvizsgálnak vagy tesztelnek.

A kis- és középvállalkozások továbbra is „védett fogyasztók” maradnak, ha egy tagállam így dönt, így ez a lehetőség nem gyakorol rájuk nézve hátrányos hatást. Ezen lehetőség szerint a fő különbség az, hogy rájuk nem szükségképpen vonatkozik a szolidaritási elv. Fontos azonban emlékeztetni arra, hogy ennek az elvnek az a lényege, hogy veszélyhelyzet esetén biztosítsa a háztartások és a szociális alapszolgáltatók folyamatos ellátását. Ez a mechanizmus végső eszköz, amely csak szélsőséges gázhiány esetén alkalmazandó. A felülvizsgált rendelet célja éppen az ilyen helyzetek elkerülése, mindazonáltal ezekre is fel kell készülnünk.

3. A belső piac megvalósítása

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapvető jogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetében)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2016/0030 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, 11

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére, 12

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A földgáz (gáz) továbbra is az Unió energiaellátásának alapvető eleme. Az Unió a gáz jelentős részét harmadik országokból hozza be.

(2)A gázellátás súlyos zavara minden tagállamot, az Unió egészét és az Energiaközösség létrehozásáról szóló, 2005. október 25-én Athénban aláírt szerződés szerződő feleit is érintheti. Jelentős kárt okozhat az uniós gazdaságnak, és súlyos társadalmi következményekkel is járhat, különösen a kiszolgáltatott fogyasztói csoportok esetében.

(3)E rendelet biztosítani kívánja, hogy minden szükséges intézkedésre sor kerüljön annak érdekében, hogy a folyamatos gázellátás biztosított legyen az Unió egész területén, különös tekintettel a védett fogyasztóknak nehéz éghajlati viszonyok vagy gázellátási zavarok esetén nyújtott szolgáltatásra. Ezeket a célokat a leginkább költséghatékony intézkedések révén és az energiapiacok torzulása nélkül kell elérni.

(4)A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló, 2010. október 20-i 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet már igen pozitívan befolyásolta az uniós gázellátás biztonságát, mind a felkészülés, mind az enyhítő intézkedések tekintetében. A tagállamok most már felkészültebbek egy esetleges gázellátási válságra annak köszönhetően, hogy kötelesek megelőző és veszélyhelyzeti intézkedéseket tartalmazó terveket kidolgozni, és védettebbek, mert az infrastruktúra kapacitása és a gázellátás tekintetében több kötelezettségnek meg kell felelniük. A 994/2010/EU rendelet végrehajtásáról 2014 októberében közreadott jelentés ugyanakkor kiemelt néhány területet, amelyeken a rendelet továbbfejlesztése még jobban elősegíthetné az uniós gázellátás biztonságát.

(5)Az európai gázrendszer rövid távú ellenálló képességéről szóló 2014. októberi bizottsági közlemény 13 elemezte az oroszországi gázbeszerzések esetleges részleges vagy teljes megszakadásának hatásait, és megállapította, hogy a kizárólag tagállami megközelítések nem kellőképpen eredményesek a beszerzések súlyos zavara esetén, mert a hatókörük – jellegüknél fogva – korlátozott. A stresszteszt megmutatta, hogy a tagállamok fokozottabb együttműködésére épülő megközelítés jelentősen csökkenthetné a beszerzések súlyos zavarainak hatását a legkiszolgáltatottabb tagállamokban.

(6)A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája című 2015. februári bizottsági közlemény 14 hangsúlyozza, hogy az energiaunió a szolidaritásra és a bizalomra épül, amely szükséges kelléke az energiabiztonságnak. E rendeletnek törekednie kell a tagállamok közötti szolidaritás és bizalom megerősítésére, továbbá életbe kell léptetnie az e célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, ezáltal előkészítve az energiaunió megvalósítását.

(7)A zökkenőmentesen működő belső földgázpiac az uniós energiaellátás-biztonság garantálásának és az ellátási zavarok káros hatásainak való tagállami kiszolgáltatottság csökkentésének legjobb biztosítéka. Amikor egy tagállamban a földgázellátás biztonsága veszélybe kerül, fennáll a kockázat, hogy az e tagállam által egyoldalúan meghozott intézkedések veszélyeztetik a gáz belső piacának megfelelő működését, és hátrányosan befolyásolják más tagállamok fogyasztóinak gázellátását. Annak érdekében, hogy a gáz belső piaca a kínálat beszűkülése esetén is működhessen, szükséges rendelkezni arról, hogy az ellátási válságokra adott válaszok mind a megelőző intézkedéseket, mind pedig a tényleges ellátási zavarok esetén hozott intézkedéseket tekintetve szolidárisak és összehangoltak legyenek.

(8)Mind ez idáig nem sikerült teljes mértékben kihasználni a regionális együttműködésen alapuló hatékonyabb és kevésbé költséges intézkedésekben rejlő lehetőségeket. Ez nemcsak a veszélyhelyzetekben alkalmazott nemzeti enyhítő intézkedések, hanem az olyan nemzeti megelőző intézkedések – például a nemzeti tárolási kapacitások vagy a cseppfolyósított földgázzal kapcsolatos szakpolitikák – jobb összehangolására is vonatkozik, amelyek bizonyos régiókban fontos stratégiai szerepet játszhatnak.

(9)A szolidaritás szellemében e rendelet vezérelvének a hatóságok és a földgázipari vállalkozások regionális együttműködésének kell lennie, ez biztosítja ugyanis minden egyes régió releváns kockázatainak azonosítását, valamint a kockázatok csökkentését és az uniós fogyasztók szempontjából leginkább költséghatékony intézkedések végrehajtását célzó összehangolt fellépés előnyeinek optimalizálását.

(10)Bizonyos fogyasztók – köztük a háztartások és a szociális alapszolgáltatók – különösen kiszolgáltatottak, és szociális védelmet igényelhetnek. E védett fogyasztók meghatározása nem lehet ellentétes az Európai Unió szolidaritási mechanizmusaival.

(11)A gázellátás biztonságát saját tevékenységi körükön belül a földgázipari vállalkozásoknak, a hatáskörrel rendelkező hatóságaikon keresztül a tagállamoknak, valamint a Bizottságnak közösen kell biztosítaniuk. Ez a feladatmegosztás igen szoros együttműködést tesz szükségessé a felek között. Ugyanakkor a gázt villamosenergia-termelésre vagy ipari célokra felhasználó fogyasztók is fontos szerepet játszhatnak a gázellátás biztonságának szavatolásában azáltal, hogy a válsághelyzetre keresletoldali intézkedésekkel, például megszakítható szerződésekkel és másik energiahordozóra való átállással tudnak reagálni, ami azonnali hatást gyakorol a kereslet és a kínálat egyensúlyára.

(12)A 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15 rendelkezéseinek megfelelően a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak az e rendeletben foglalt feladataik végrehajtása során szorosan együtt kell működniük a többi érintett nemzeti hatósággal, köztük különösen a nemzeti szabályozó hatóságokkal.

(13)Az infrastruktúrával szemben támasztott követelményeknek egy minimális szintű infrastruktúra fenntartására kell kötelezniük a tagállamokat annak érdekében, hogy az infrastruktúra legnagyobb kapacitású elemének kiesése esetén a rendszerben kellő tartalék legyen. Mivel az „N–1” mutató alapján végzett elemzés csupán kapacitásalapú megközelítés, az „N–1” mutató segítségével kapott eredményeket ki kell egészíteni egy olyan részletes elemzéssel, amely a gázáramlásokat is számításba veszi.

(14)A 994/2010/EU rendelet előírja, hogy a szállításirendszer-üzemeltetőknek valamennyi határkeresztező rendszerösszekötőn kétirányú szállítást lehetővé tevő állandó kapacitást kell kialakítaniuk, kivéve akkor, ha mentesülnek e kötelezettség alól. E rendelkezés célja annak biztosítása, hogy a kétirányú szállítást lehetővé tevő állandó kapacitás lehetséges előnyei az új rendszerösszekötők létesítésének tervezésekor mindig figyelembevételre kerüljenek. A kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás ugyanakkor mind a szomszédos tagállam, mind a gázfolyosó mentén fekvő többi ország földgázzal való ellátására is felhasználható. A kétirányú szállítást lehetővé tevő állandó kapacitás kialakításának a gázellátás biztonsága szempontjából vett előnyeit ezért szélesebb összefüggésben, a szolidaritás és a megerősített együttműködés szellemében kell mérlegelni. Ennélfogva a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitások kialakításával kapcsolatos döntések meghozatala során olyan költség-haszon elemzéseket kell végezni, amelyek az egész szállítási folyosót figyelembe veszik. Ennek megfelelően helyénvaló, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok a regionális kockázatértékelések eredményei alapján felülvizsgálják a 994/2010/EU rendelet alapján adott mentességeket.

(15)A 2008/114/EK tanácsi irányelv 16 egy meghatározott folyamat segítségével javítani kívánja az Unión belül az európai infrastruktúra, – és ezen belül a földgáz-infrastruktúra – kijelölt kritikus elemeinek biztonságát. E rendelet a 2008/114/EK irányelvvel együtt hozzájárul egy, az uniós energiabiztonsággal kapcsolatos átfogó megközelítés kialakításához.

(16)A rendelet olyan, elegendő mértékben harmonizált ellátásbiztonsági előírásokat határoz meg, amelyek megoldást kínálnak legalább a 2009. januárihoz hasonló helyzetekre, amikor is zavar keletkezett az oroszországi földgázbeszerzésekben. Ezek az előírások figyelembe veszik a tagállamok közötti eltéréseket, valamint a 2009/73/EK irányelv 3. cikke szerinti közszolgáltatási kötelezettségeket és fogyasztóvédelmi intézkedéseket. Az ellátásbiztonsági előírásoknak – a szükséges jogbiztonság megteremtése érdekében – stabilnak és egyértelműen meghatározottnak kell lenniük, és nem róhatnak ésszerűtlen és aránytalan terheket a földgázipari vállalkozásokra. Továbbá az uniós földgázipari vállalkozások számára egyenlő hozzáférést kell biztosítaniuk a nemzeti fogyasztókhoz.

(17)A kockázatértékelés, valamint a megelőzést és a kockázatok enyhítését szolgáló intézkedések meghatározása és elfogadása terén alkalmazott regionális megközelítés lehetővé teszi az erőfeszítések összehangolását, ami jelentős haszonnal jár az intézkedések eredményessége és az erőforrások optimalizálása tekintetében. Ez különösen igaz azokra az intézkedésekre, amelyek a nehéz körülmények között védett fogyasztóknak nyújtott ellátás folyamatosságának biztosítására, illetve az esetleges veszélyhelyzetek hatásainak enyhítésére irányulnak. Az egymással összefüggő kockázatok regionális szintű értékelése – amely átfogóbb és pontosabb is egyben – biztosítja, hogy a tagállamok jobban fel legyenek készülve az esetleges válsághelyzetekre. Emellett az ellátásbiztonság terén alkalmazott összehangolt és előzetesen egyeztetett megközelítés következetes választ kínál veszélyhelyzet esetén, és csökkenti a kizárólag tagállami szintű intézkedések nyomán a szomszédos tagállamokban jelentkező esetleges negatív továbbgyűrűző hatások kockázatát.

(18)A régiókat a lehetőségekhez mérten a már meglévő, a tagállamok és a Bizottság által kialakított regionális együttműködési struktúrák alapján kell meghatározni, különös tekintettel a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló 347/2013/EU rendelet 17 értelmében létrehozott regionális csoportokra. Ugyanakkor mivel e rendelet és a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló rendelet eltérő célokra irányul, a két rendelet hatálya alá tartozó regionális csoportok mérete és szerkezete eltérő lehet.

(19)E rendelet alkalmazásában a regionális csoportok meghatározásakor figyelembe kell venni az ellátás szerkezetét, a tagállamok közötti meglévő és tervezett rendszerösszekötőket és rendszerösszekötő kapacitást, a piac fejlettségét és érettségét, a meglévő regionális együttműködési struktúrákat, valamint a régióban található tagállamok számát, amelyet korlátozni kell, hogy a csoport kezelhető méretű maradjon.

(20)A regionális együttműködés megvalósíthatósága érdekében a tagállamoknak minden régión belül ki kell alakítaniuk egy együttműködési mechanizmust. E mechanizmust vagy mechanizmusokat kellő előrelátással kell létrehozni, úgy, hogy legyen idő a kockázatértékelésre és a tartalmas regionális tervek kidolgozására. A tagállamok szabadon állapodnak meg az adott régió számára legalkalmasabb együttműködési mechanizmusról. A Bizottság feladata, hogy a teljes folyamatot támogassa, megossza a regionális együttműködések kialakítására vonatkozó bevált módszereket, amilyen például a régión belül rotációs alapon betöltött, a különböző dokumentumok előkészítésével foglalkozó koordinátor szerepköre vagy a célzott szervek létrehozása. Ha nem születik megállapodás az együttműködési mechanizmusról, a Bizottságnak jogában áll megfelelő együttműködési mechanizmust javasolni egy adott régió számára.

(21)A regionális szinten elkészítendő átfogó kockázatértékelések keretében a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak értékelniük kell a természeti, műszaki, kereskedelmi, pénzügyi, szociális, politikai, piaci és egyéb releváns kockázatokat, ideértve adott esetben az egyetlen legnagyobb szolgáltatótól származó ellátás zavarait is. Valamennyi kockázatot a megelőzési cselekvési tervben és a veszélyhelyzeti tervben meghatározandó hatékony, arányos és megkülönböztetéstől mentes intézkedésekkel kell kezelni. A kockázatértékelés eredményeit emellett fel kell használni az 1313/2013/EU határozat 18 6. cikkében előírt, valamennyi veszélyre vonatkozó kockázatértékelésekben is.

(22)A kockázatértékelésekhez való hozzájárulás céljából a földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózatának (a továbbiakban: földgázpiaci ENTSO) – a gázkoordinációs csoporttal és a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózatával (ENTSO-E) egyeztetve – az egész Unióban a 2014-es stresszteszthez hasonló szimulációkat kell végeznie.

(23)A maximális felkészültség biztosítása – vagyis az ellátási zavarok elkerülése, illetve bekövetkezésük esetén a hatások enyhítése – érdekében az adott régió hatáskörrel rendelkező hatóságainak az érdekelt felekkel folytatott egyeztetést követően megelőzési cselekvési terveket és veszélyhelyzeti terveket kell kidolgozniuk. A regionális terveknek figyelembe kell venniük az egyes tagállamok sajátos jellemzőit. Ezenkívül egyértelműen meg kell határozniuk a földgázipari vállalkozások és a hatáskörrel rendelkező hatóságok szerepét és felelősségeit. A kidolgozandó tagállami intézkedéseknek teljes mértékben figyelembe kell venniük a megelőzési cselekvési tervben és a veszélyhelyzeti tervben foglalt regionális intézkedéseket. Kidolgozásukkor szem előtt kell tartani azt, hogy a tagállami kockázatokat a regionális együttműködés nyújtotta lehetőségeket teljesen kihasználva törekedjenek kezelni. A tervek lehetnek műszaki vagy szervezési jellegűek, és a céljuk az, hogy segítsék megelőzni a veszélyhelyzetek kialakulását vagy eszkalálódását, illetve enyhítsék azok hatását. A terveknek figyelemmel kell lenniük a villamosenergia-rendszerek védelmére, továbbá összhangban kell lenniük az energiaunió stratégiai tervezési és jelentéstételi eszközeivel.

(24)Mindezek figyelembevételével a belső gázpiac megfelelő működésének különösen ellátási zavarok és válsághelyzet esetén történő fenntartása érdekében pontosan meg kell határozni a földgázipari vállalkozások és a hatáskörrel rendelkező hatóságok feladatait és felelősségét. A feladatok és a felelősség meghatározása során biztosítani kell a háromszintű megközelítés tiszteletben tartását, amelynek értelmében először az érintett földgázipari vállalkozások és az ipar szereplői, majd a tagállamok nemzeti és regionális szinten, végül az Unió lép be a folyamatba. E rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a földgázipari vállalkozások és a fogyasztók az ellátási zavarokra adott válaszukban, amíg csak lehetséges, a piaci mechanizmusokra támaszkodjanak. Ugyanakkor rendelkeznie kell olyan mechanizmusokról is, amelyeket akkor lehet alkalmazni, amikor a piacok önmagukban már nem képesek a gázellátási zavart megfelelően kezelni.

(25)Ellátási válság idején a piaci szereplők számára megfelelő lehetőséget kell biztosítani arra, hogy piaci alapú intézkedésekkel reagáljanak a kialakult helyzetre. Amennyiben a piaci intézkedések kínálta lehetőségek kimerültek és nem elegendőek, a tagállamoknak és hatáskörrel rendelkező hatóságaiknak intézkedéseket kell hozniuk az ellátási zavarok hatásainak elhárítása vagy enyhítése érdekében.

(26)Amennyiben a bevezetni tervezett intézkedések nem piaci alapúak, a tagállamoknak ismertetniük kell azok gazdasági hatásait is. Ez biztosítja, hogy a fogyasztók hozzáférjenek a számukra szükséges információkhoz az intézkedések költségvonzatáról, továbbá garantálja az intézkedések átláthatóságát, különösen a gázáron belüli részesedésüket illetően.

(27)2015 márciusában az Európai Tanács felszólított az önkéntes közös energiabeszerzési mechanizmusok lehetséges módozatainak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előírásai és az uniós versenyszabályok maradéktalan érvényesülése melletti értékelésére. Ez lehetővé tenné a tagállamok és a földgázipari vállalkozások számára, hogy kihasználják a közös földgázbeszerzés – mint a korlátozott ellátás egyik, az említett szabályoknak megfelelő kezelési módja – által kínált potenciális előnyöket.

(28)Az olyan keresletoldali intézkedések, mint a másik energiahordozóra való átállás vagy a nagy ipari fogyasztóknak szolgáltatott gázmennyiségek gazdaságilag hatékony csökkentése, komoly szerepet játszhatnak az energiabiztonság megvalósításában, amennyiben ellátási zavar esetén gyorsan alkalmazhatók. és jelentős keresletcsökkentés érhető el velük. További lépésekre van szükség a hatékony energiafelhasználás ösztönzése érdekében, különösen ott, ahol keresletoldali intézkedésekre van szükség. Figyelembe kell venni a javasolt kereslet- és kínálatoldali intézkedések környezeti hatását, és a környezetre a legkisebb mértékben hatást gyakorló intézkedéseket kell a lehető leginkább előnyben részesíteni. Ugyanakkor számításba kell venni az ellátás biztonságával és a versenyképességgel kapcsolatos szempontokat is.

(29)A megelőzési cselekvési terv és a veszélyhelyzeti terv kidolgozása és végrehajtása során a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak mindig szem előtt kell tartaniuk a gázrendszer regionális és nemzeti szintű biztonságos üzemeltetésének szempontját. A tervekben ismertetni kell a hálózat üzemeltetését befolyásoló műszaki korlátokat, beleértve a veszélyhelyzet esetén a gázáramlás csökkentését indokló műszaki és biztonsági okokat is.

(30)Az Unió egyes régióiban kis fűtőértékű gázt szolgáltatnak. Jellemzői miatt ez a fajta gáz nem használható fel a nagy fűtőértékű gázra tervezett készülékekben. A nagy fűtőértékű gáz azonban felhasználható a kis fűtőértékű gázra tervezett készülékekben, ha előbb kis fűtőértékű gázzá alakítják, például nitrogént adnak hozzá. A kis fűtőértékű gáz sajátosságait meg kell vizsgálni tagállami és regionális szinten, és figyelembe kell venni a kockázatértékelésben, valamint a megelőzési cselekvési és a veszélyhelyzeti tervekben.

(31)Biztosítani kell a veszélyhelyzet esetén meghozandó intézkedések kiszámíthatóságát, amely lehetővé teszi, hogy a piaci szereplők megfelelően tudjanak reagálni és felkészülni ezekre a körülményekre. Ezért főszabályként a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak be kell tartaniuk a veszélyhelyzeti tervüket. Kellően indokolt esetben, kivételes körülmények között ugyanakkor lehetővé kell tenni számukra, hogy a tervektől eltérő intézkedéseket hozzanak. Az is lényeges, hogy a veszélyhelyzetek bejelentése átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá váljon. A rendszer-egyensúlyozási pozícióról, vagyis a gázszállító hálózat átfogó állapotáról a 312/2014/EU bizottsági rendeletben 19 meghatározott kereten belül nyújtott információk fontos szerepet játszhatnak e tekintetben. Ezen információknak valós időben elérhetőnek kell lenniük a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok számára is abban az esetben, ha ez utóbbiak nem azonosak a hatáskörrel rendelkező hatósággal.

(32)A megelőzési cselekvési terveket és a veszélyhelyzeti terveket rendszeresen naprakésszé kell tenni és nyilvánosságra kell hozni. Emellett rendelkezni kell partneri értékelésükről is. A partneri értékelési folyamat lehetővé teszi az olyan következetlenségek és intézkedések korai azonosítását, amelyek veszélyeztethetik más tagállamok gázellátásának biztonságát, és ily módon biztosítja, hogy a különböző régiók tervei összhangban legyenek egymással. Emellett a tagállamok számára is lehetővé teszi, hogy megosszák egymással a bevált módszereket.

(33)Annak érdekében, hogy a veszélyhelyzeti tervek mindig naprakészek és hatékonyak legyenek, a tagállamoknak az aktualizálásuk közötti időszakokban a nagy és a közepes hatású forgatókönyvek és a válaszok valós idejű szimulációjával tesztelniük kell a terveket. A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a tesztek eredményeit ismertetniük kell a gázkoordinációs csoporttal.

(34)A kockázatértékelés, valamint a tervek elkészítésének, partneri értékelésének és a Bizottság általi értékelésének segítése érdekében szükség van olyan kötelező átfogó sablonokra, amelyek a kockázatértékelésben vizsgálandó valamennyi kockázatra, továbbá a megelőzési cselekvési tervek és a veszélyhelyzeti tervek valamennyi elemére kiterjednek.

(35)A tagállamok és a Bizottság közötti kommunikáció megkönnyítése érdekében a kockázatértékelésekről, a megelőzési cselekvési tervekről, a veszélyhelyzeti tervekről és az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi egyéb dokumentumról és információcseréről szabványosított elektronikus értesítési rendszeren keresztül kell értesítést tenni.

(36)Amint azt a 2014. októberi stresszteszt bebizonyította, az Unió ellátásbiztonságának garantálásához és az összköltség minimális szinten tartásához szolidaritásra van szükség. Amennyiben egy tagállam veszélyhelyzetet hirdet ki, kétlépcsős megközelítést kell alkalmazni a szolidaritás megerősítésére. Először valamennyi tagállam, amely szigorított ellátási előírásokat vezetett be, köteles azokat az alapértelmezett szintre visszaállítani, hogy a földgázpiac likviditása nagyobb legyen. Ezt követően, amennyiben az első lépés nem képes biztosítani a szükséges kínálatot, a szomszédos tagállamoknak további intézkedéseket kell hozniuk – akkor is, ha nincsenek veszélyhelyzetben – annak érdekében, hogy a veszélyhelyzetben lévő tagállamban a háztartások, a szociális alapszolgáltatók és a távhőszolgáltatók gázellátása biztosított legyen. A tagállamoknak – a földgázipari vállalkozások tisztességes és méltányos kompenzálása mellett – a veszélyhelyzeti terveikben azonosítaniuk és részletesen ismertetniük kell ezeket a szolidaritási intézkedéseket.

(37)Az európai szolidaritásnak szükség esetén az Unió és a tagállamok által nyújtott polgári védelmi segítség formájában is meg kell jelennie. E segítségnyújtás támogatását és koordinálását az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal 20 létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmus feladataként kell meghatározni; e mechanizmus célja az Unió és a tagállamok közötti együttműködés megerősítése és a polgári védelem terén folyó tevékenység koordinálásának elősegítése a természeti és az ember okozta katasztrófák megelőzését, kezelését és az azokra való felkészülést szolgáló rendszerek eredményességének javítása érdekében.

(38)Ahhoz, hogy értékelni lehessen egy-egy tagállam, régió vagy az egész Unió ellátásbiztonsági helyzetét, elengedhetetlen a vonatkozó információkhoz való hozzáférés. Tekintettel arra, hogy ezek az adatok az ellátásbiztonság-politikák kidolgozásának alapvető kiindulási adatait képezik, a tagállamoknak és a Bizottságnak rendszeres hozzáférésre van szükségük különösen a földgázipari vállalkozásoktól származó, a gázellátás fő paramétereire vonatkozó információkhoz. Kellőképpen indokolt esetekben – függetlenül attól, hogy került-e kihirdetésre veszélyhelyzet – további, az átfogó gázellátási helyzet értékeléséhez szükséges információkhoz is hozzáférést kell biztosítani. Ezek a további információk jellemzően a szállított gázmennyiségekre vonatkoznak, az árra nem; ilyen információt képeznek például a minimális és a maximális gázmennyiségek, a leszállítási pontok vagy az ellátás céljára igénybe vehető tartalékok. Ilyen adatszolgáltatásra például akkor lehet szükség, ha egy tagállamban az egy adott vevőnek vagy vevőknek nyújtott gázellátás szerkezete a piacok rendes működése mellett nem várható módon megváltozik, és ez kihat az Unió egyes részeinek vagy egészének gázellátására.

(39)2015 márciusában az Európai Tanács megállapította, hogy a harmadik országbeli szállítókkal kötött gázbeszerzési szerződéseknek átláthatóbbnak kell lenniük, és jobban meg kell felelniük az uniós energiabiztonsági előírásoknak. Ebben az összefüggésben egy, a tagállamoknak a kiemelt gázbeszerzési szerződésekhez való hozzáférését szolgáló hatékony és célzott mechanizmus révén kell biztosítani azon releváns kockázatok átfogó értékelését, amelyek zavart eredményezhetnek a gázellátásban vagy válság esetén akadályozhatják a szükséges enyhítő intézkedéseket. E mechanizmus keretében egyes kiemelt gázbeszerzési szerződésekről közvetlenül a megkötésüket követően automatikusan értesíteni kell a tagállamokat. Ugyanakkor a szerződéseket érintő automatikus értesítési kötelezettségnek arányosnak kell lennie. Az igazgatás hatékonysága szempontjából a helyes egyensúlyt az biztosítja, ha e kötelezettséget azon, egy szállító és egy beszerző között létrejött szerződésekre kell alkalmazni, amelyek lefedik a nemzeti piac 40 %-át; ez a szabály egyben egyértelmű kötelezettségeket ró a piaci szereplőkre is. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy más gázbeszerzési szerződések nem relevánsak az ellátásbiztonság szempontjából. Ennek megfelelően a tagállamoknak jogukban áll más olyan szerződéseket is bekérni, amelyek negatívan befolyásolhatják egy-egy tagállam, régió vagy az egész Unió gázellátásának biztonságát. A gázellátás biztonságát fenyegető kockázatok tagállami, regionális és uniós szintű kezelését szolgáló megelőzési cselekvési tervek és veszélyhelyzeti tervek egységességének és hatékonyságának értékelésében betöltött szerepe folytán a Bizottságnak a tagállamokkal azonos hozzáféréssel kell rendelkeznie a gázbeszerzési szerződésekhez. A Bizottság felszólíthatja a tagállamokat a tervek olyan értelmű módosítására, hogy azok figyelembe vegyék a szerződésekből származó információkat. A bizalmas üzleti adatok titkosságát biztosítani kell. A Bizottságnak a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó információkhoz való nagyobb mértékű hozzáférése nem befolyásolhatja a Bizottság folyamatban lévő erőfeszítéseit a gázpiac figyelemmel kísérése terén, és az uniós jog megsértésének észlelése esetén a Bizottságnak közbe kell lépnie. E rendelet rendelkezései nem érintik a Bizottság azon jogát, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikkének megfelelően kötelezettségszegési eljárást indítson, és kikényszerítse a versenyszabályok, köztük az állami támogatásra vonatkozó szabályok érvényesülését.

(40)A gázkoordinációs csoportnak a Bizottság tanácsadójaként kell működnie, és uniós veszélyhelyzet esetén elő kell segítenie az ellátásbiztonsági intézkedések koordinálását. Nyomon kell követnie az e rendelet értelmében hozott intézkedések megfelelőségét és helyénvalóságát is, beleértve a különböző régiók által kidolgozott és a partnerek által értékelt megelőzési cselekvési tervek és veszélyhelyzeti tervek következetességét is.

(41)Az Unió egyik célja az Energiaközösség megerősítése, amely az Unió és az Energiaközösség energiapiacainak fokozottabb integrációja révén garantálná az uniós energiajog, az energiapiaci reformok és az energiaágazatbeli ösztönző beruházások hatékony végrehajtását. Ennek részeként olyan közös válságkezelést is be kell vezetni, amelynek keretében összehangolt, az Energiaközösség szerződő feleire is kiterjedő regionális szintű megelőzési és veszélyhelyzeti tervekre születnek javaslatok. Emellett az európai gázrendszer rövid távú ellenálló képességéről szóló 2014. októberi bizottsági közlemény kiemeli annak szükségességét, hogy a belső energiapiac szabályai az uniós tagállamok és az Energiaközösség szerződő felei közötti energiaforgalomra nézve is érvényesüljenek. Ebben a tekintetben az uniós tagállamok és a szerződő felek közötti államhatárokon átívelő hatékony válságkezelés biztosítása érdekében a közös aktus elfogadása nyomán úgy kell rendelkezni, hogy az Energiaközösség egyes szerződő feleivel folytatott konkrét együttműködés azonnal megkezdődhessen, amikor az előírt kölcsönös rendelkezéseket mindkét oldal megfelelő módon bevezette.

(42)Mivel a harmadik országokból beszerzett földgáz kulcsszerepet tölt be az Unió gázellátásának biztonságában, a Bizottságnak össze kell hangolnia a harmadik országokat érintő intézkedéseket, és törekednie kell arra, hogy a szállító és a tranzitországokkal megállapodások jöjjenek létre a válsághelyzetek kezeléséről és az Unióba irányuló gázszállítások stabilitásáról. A Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy az érintett harmadik országokkal konzultálva munkacsoportot szervezzen az Unióba irányuló gázszállítások válsághelyzetben történő figyelemmel kísérésére, valamint arra, hogy közvetítő és koordinátori feladatokat lásson el azokban az esetekben, amikor harmadik országban felmerülő nehézség miatt válság következik be.

(43)Amennyiben megbízható információk állnak rendelkezésre olyan, az Unión kívül fennálló helyzetről, amely fenyegeti egy vagy több tagállam gázellátásának biztonságát, és beindíthatja a korai előrejelző mechanizmust az Unió és a harmadik ország között, a Bizottságnak késedelem nélkül tájékoztatnia kell a gázkoordinációs csoportot, az Uniónak pedig megfelelő intézkedések meghozatalával meg kell kísérelnie a helyzet enyhítését.

(44)A tagállamok önállóan nem képesek kielégítően megvalósítani e rendelet célját, nevezetesen a biztonságos földgázellátás biztosítását az Unión belül. Az intézkedés léptéke vagy hatásai miatt ez a cél uniós szinten jobban megvalósítható. Ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően az Unió intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(45)Annak érdekében, hogy az Európai Unió gyorsan tudjon reagálni a földgázellátás biztonságát érintő változó körülményekre, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a régiók, a kockázatértékelési sablonok és a tervsablonok módosítása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, egyebek mellett szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(46)A 994/2010/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni. A joghézag elkerülése érdekében a 994/2010/EU rendelet alapján kidolgozott megelőzési cselekvési terveknek és vészhelyzeti terveknek hatályban kell maradniuk mindaddig, amíg az e rendelet értelmében kidolgozott új megelőzési cselekvési tervek és veszélyhelyzeti tervek első alkalommal elfogadásra nem kerülnek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
Tárgy

Az e rendeletben foglalt rendelkezések a gázellátás biztonságának megőrzését kívánják garantálni azáltal, hogy biztosítják a földgáz belső piacának (belső gázpiac) megfelelő és folyamatos működését, olyan rendkívüli intézkedések bevezetését teszik lehetővé, amelyek akkor alkalmazandók, ha a piac már nem képes a gáz iránti igények kielégítésére, valamint mind a megelőző intézkedések, mind pedig az egyedi ellátási zavarokra adott válaszok tekintetében egyértelműen meghatározza és elhatárolja egymástól a földgázipari vállalkozások, a tagállamok és az Unió feladatait. E rendelet továbbá – a szolidaritás szellemében – átlátható mechanizmusokat biztosít a tagállami, a regionális és az uniós szinten jelentkező veszélyhelyzetekre való felkészülés és reagálás összehangolására.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2009/73/EK irányelv 21 2. cikkének és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22 2. cikkének fogalommeghatározásai irányadók.

E rendelet alkalmazásában továbbá:

1.„védett fogyasztó”: a gázelosztó hálózathoz csatlakoztatott lakossági fogyasztó, valamint, amennyiben az érintett tagállam úgy határoz:

a)a kis- vagy középvállalkozás, amennyiben csatlakoztatva van a gázelosztó hálózathoz, valamint a szociális alapszolgáltató, amennyiben csatlakoztatva van a gázelosztó vagy -szállító hálózathoz, azzal a feltétellel, hogy ezek a vállalkozások és szolgáltatók az adott tagállamban legfeljebb a végső éves gázfogyasztás 20 %-át képviselik;

b)a távhőszolgáltató abban az esetben, ha lakossági fogyasztók vagy az a) pontban említett vállalkozások vagy szolgáltatók számára szolgáltat fűtési célból hőt, amennyiben nem áll módjában másik energiahordozóra átállni, és csatlakoztatva van a gázelosztó vagy -szállító hálózathoz;

2.„szociális alapszolgáltató”: az egészségügyi, a sürgősségi és a biztonsági szolgáltató;

3.„nemzeti szabályozó hatóság”: a 2009/73/EK irányelv 39. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt nemzeti szabályozó hatóság.

3. cikk
Felelősség a gázellátás biztonságáért

(1)A gázellátás biztonságának biztosításával kapcsolatos felelősség – saját tevékenységi körükön és hatáskörükön belül – a földgázipari vállalkozások, a hatáskörrel rendelkező hatóságaikon keresztül a tagállamok, valamint a Bizottság között oszlik meg.

(2)Minden tagállam kijelöl egy nemzeti kormányzati hatóságot vagy nemzeti szabályozó hatóságot, amely az adott tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaként biztosítsa az e rendeletben előírt intézkedések végrehajtását. A hatáskörrel rendelkező hatóságok e rendelet végrehajtása során együttműködnek egymással. A tagállamok lehetővé tehetik, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság az e rendeletben foglalt feladatait részben más szervekre ruházza. Az átruházott feladatokat a hatáskörrel rendelkező hatóság felügyelete mellett kell elvégezni, és a 7. cikk szerinti tervekben meg kell jelölni. A 10. cikk (1) bekezdése szerinti válságszintek kihirdetésére kizárólag hatóság jogosítható fel.

(3)Minden tagállam késedelem nélkül értesíti a Bizottságot a hatáskörrel rendelkező hatóság nevéről, valamint a hatóságot érintő minden változásról. A hatáskörrel rendelkező hatóság nevét minden tagállam nyilvánosságra hozza.

(4)Az e rendeletben előírt intézkedések végrehajtása során a hatáskörrel rendelkező hatóság oly módon határozza meg az érintett szereplők feladatait és felelősségét, hogy biztosítsa a háromszintű megközelítés érvényesülését, amely szerint először az érintett földgázipari vállalkozások és az ágazat szereplői, majd a tagállamok nemzeti vagy regionális szinten, végül pedig az Unió lép be a folyamatba.

(5)A Bizottság – az indokolt körben, és különösen a 11. cikk (1) bekezdése értelmében vett uniós vagy regionális szintű veszélyhelyzetek esetén – az e rendeletben meghatározott módon, többek között a 14. cikk szerinti gázkoordinációs csoporton vagy a 11. cikk (4) bekezdése szerinti válságkezelő csoporton keresztül regionális és uniós szinten összehangolja a hatáskörrel rendelkező hatóságok intézkedéseit.

(6)Az ellátás biztonságát biztosító, a megelőzési cselekvési tervekben és a veszélyhelyzeti tervekben szereplő intézkedéseknek egyértelműen meghatározottnak, átláthatónak, arányosnak, megkülönböztetéstől mentesnek és ellenőrizhetőnek kell lenniük, indokolatlanul nem torzíthatják a versenyt és a belső gázpiac hatékony működését, továbbá nem veszélyeztethetik más tagállamok vagy az Unió egésze gázellátásának biztonságát.

(7)Az e rendeletben meghatározott regionális együttműködés céljaira kialakított régiók összetétele az alábbi kritériumokon alapul:

a)a földrajzi közelség;

b)a tagállamok közötti meglévő és tervezett rendszerösszekötők és rendszerösszekötő kapacitás, valamint az ellátás szerkezete;

c)az együttes erőforrás-felhasználásra és a régió gázellátásának biztonságát fenyegető kockázatok ellensúlyozására kínálkozó lehetőségek;

d)a piac fejlettsége és érettsége;

e)a tagállamok kezelhető száma az egyes régiókban;

f)a meglévő regionális együttműködési szerkezetek, a lehetőségekhez mérten.

A régiók felsorolását és összetételét az I. melléklet tartalmazza.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy abban az esetben, ha a körülmények szükségessé teszik valamelyik régió megváltoztatását, a 18. cikknek megfelelően, az e bekezdés első albekezdésében foglalt kritériumok alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosítása céljából.

4. cikk
Az infrastruktúrával szemben támasztott követelmények

(1)Minden tagállam, illetve ha egy tagállam úgy rendelkezik, a hatáskörrel rendelkező hatósága biztosítja az ahhoz szükséges intézkedések megtételét, hogy a földgáz-infrastruktúra egyetlen legnagyobb elemének kiesése esetén az N–1 mennyiségnek a II. melléklet 2. pontjában található képlete azt mutassa, hogy a fennmaradó infrastruktúra műszaki kapacitása képes – e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül – a számítási terület teljes gázkeresletét kielégíteni egy olyan napon, amelyet kivételesen nagy, a statisztikai valószínűség szerint húszévenként egyszer előforduló gázkereslet jellemez. Ez a követelmény nem érinti a rendszerüzemeltetők azon felelősségét, hogy a kapcsolódó beruházásokat végrehajtsák, sem a szállításirendszer-üzemeltetőknek a 2009/73/EK irányelvben és a 715/2009/EK rendeletben meghatározott kötelezettségeit.

(2)Az (1) bekezdésben foglalt azon előírás, amelynek megfelelően biztosítani kell, hogy a fennmaradó infrastruktúra rendelkezzen a teljes gázkereslet kielégítéséhez szükséges műszaki kapacitással, akkor is teljesítettnek tekintendő, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság a megelőzési cselekvési tervben bemutatja, hogy megfelelő piaci alapú keresletoldali intézkedésekkel az ellátási zavar kellő mértékben és időben ellensúlyozható. Erre a célra a II. melléklet 4. pontjában található képlet alkalmazandó.

(3)Indokolt esetben a 6. cikk szerinti kockázatértékelésnek megfelelően a szomszédos tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai határozhatnak úgy, hogy az e cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettséget közösen teljesítik. Ebben az esetben a hatáskörrel rendelkező hatóságok a megelőzési cselekvési tervben ismertetik N–1 képletének kiértékelését, és elmagyarázzák, hogy megállapodásuk segítségével miként teljesítik ezt a kötelezettséget. Ezzel összefüggésben alkalmazni kell a II. melléklet 5. pontját.

(4)A szállításirendszer-üzemeltetőknek a tagállamok közötti összes rendszerösszekötőn – az alábbi esetek kivételével – kétirányú gázszállítást lehetővé tevő állandó fizikai kapacitást (a továbbiakban: kétirányú szállítást lehetővé tevő állandó kapacitás) kell kialakítaniuk:

a)a termelő létesítményekhez, az LNG-létesítményekhez és az elosztó hálózatokhoz csatlakozó összekötők esetében;

b)ha e kötelezettség alól mentességet kaptak.

A rendszerösszekötőkön kétirányú szállítást lehetővé tevő állandó kapacitások kialakítására vagy bővítésére, valamint az ezzel kapcsolatos kötelezettség alóli mentesség igénylésére vagy meghosszabbítására irányuló eljárásokat a III. melléklet szabályozza.

(5)Akkor, amikor a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (8) bekezdésének és a 715/2009/EK rendelet 13. cikkének megfelelően átlátható kritériumok alapján megállapítják vagy jóváhagyják a díjakat vagy az ezekre vonatkozó módszereket, a nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe veszik az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség teljesítésének tényleges költségeit és – ösztönzési célból – a kétirányú szállítást lehetővé tevő állandó kapacitás kialakításának költségigényét.

(6)Annyiban, amennyiben a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás kialakítására vagy bővítésére irányuló beruházást a piac nem teszi szükségessé, és abban az esetben, ha ennek a beruházásnak több tagállamban, vagy egy tagállamban egy másik tagállam javára jelentkeznek költségei, az érintett tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai – még azelőtt, hogy a beruházásokról döntenének – közösen határoznak a költségek elosztásáról. A költségek elosztásával kapcsolatosan figyelembe kell venni különösen, hogy az ellátás biztonságának növelése tekintetében az érintett tagállamok milyen arányban részesülnek az infrastruktúra-fejlesztő beruházások hasznából, valamint hogy milyen beruházások valósultak már meg az érintett infrastruktúra vonatkozásában.

(7)A hatáskörrel rendelkező hatóság biztosítja, hogy – a jól összekapcsolt hálózat létrehozásához való hozzájárulásával, az adott esetnek megfelelően ideértve a piaci igényekkel és az azonosított kockázatokkal összhangban meghatározott elegendő számú határkeresztező betáplálási és kiadási pontot is – minden új szállítási infrastruktúra javítsa az ellátásbiztonságot. A hatáskörrel rendelkező hatóságok a kockázatértékelésben megállapítják, hogy léteznek-e belső szűk keresztmetszetek, és hogy a tagállami beérkező kapacitás és a tagállami infrastruktúra, ezen belül különösen a szállítóhálózatok, képesek-e a tagállami és a határkeresztező gázforgalmat a kockázatértékelésben megállapított, a tagállami szintű földgáz-infrastruktúra egyetlen legnagyobb elemének és a régió szempontjából közös érdekű földgáz-infrastruktúra egyetlen legnagyobb elemének kiesése esetén követendő forgatókönyvhöz igazítani.

(8)Luxemburg, Szlovénia és Svédország kivételesen nem köteles teljesíteni az e cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettséget, de köteles erre törekedni, továbbá az 5. cikknek megfelelően köteles biztosítani a gázellátást a védett fogyasztóknak. Ez a kivétel az alábbi feltételek fennállása mellett alkalmazandó:

a)Luxemburg esetében: legalább két rendszerösszekötővel rendelkezik más tagállamokkal, legalább két különböző beszerzési forrása van, és saját területén nincsenek gáztároló létesítményei;

b)Szlovénia esetében: legalább két rendszerösszekötővel rendelkezik más tagállamokkal, legalább két különböző beszerzési forrása van, és saját területén nincsenek gáztároló létesítményei és LNG-létesítményei;

c)Svédország esetében: területén keresztül nem valósul meg gázszállítás másik tagállamba, éves bruttó nemzeti gázfogyasztása kevesebb mint 2 millió tonna kőolaj-egyenérték, és teljes primerenergia-fogyasztásának kevesebb mint 5 %-a származik gázból.

Luxemburg, Szlovénia és Svédország az infrastruktúra-fejlesztő beruházásokkal összefüggésben átlátható, részletes és megkülönböztetésmentes módon biztosítja rendszeres piacvizsgálatok végrehajtását, és e vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozza. A felsorolt tagállamok értesítik a Bizottságot az első albekezdésben meghatározott feltételekben bekövetkező változásokról. Az első albekezdésben megállapított kivétel nem alkalmazható attól kezdve, hogy a feltételek valamelyike nem teljesül.

Luxemburg, Szlovénia és Svédország 2018. december 3-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben – az infrastruktúrával szemben támasztott követelmények teljesítésének gazdasági hatásai, a piacvizsgálat eredményei, a régió gázpiacán bekövetkezett fejlemények és a régióban végrehajtott földgázinfrastruktúra-projektek figyelembevételével – ismerteti az első albekezdésben meghatározott feltételekkel összefüggésben fennálló helyzetet, valamint az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség teljesítésére vonatkozó kilátásokat. A jelentés alapján, és amennyiben az első albekezdésben megállapított feltételek még mindig fennállnak, a Bizottság határozhat úgy, hogy a kivétel további négy éven keresztül alkalmazandó marad. Kedvező határozat esetén az ezen albekezdésben meghatározott eljárást négy év után meg kell ismételni.

5. cikk
Az ellátással szemben támasztott követelmények

(1)A hatáskörrel rendelkező hatóság kötelezi az általa meghatározott földgázipari vállalkozásokat arra, hogy a következő esetek mindegyikében intézkedéseket hozzanak a tagállam védett fogyasztóinak földgázzal való ellátása érdekében:

a)ha egy hétnapos csúcsidőszakban olyan rendkívüli hőmérséklet tapasztalható, amely a statisztikai valószínűség szerint húszévenként egyszer fordul elő;

b)ha egy legalább 30 napos időszakban olyan kivételesen nagy gázkereslet tapasztalható, amely a statisztikai valószínűség szerint húszévenként egyszer fordul elő;

c)a földgáz-infrastruktúra egyetlen legnagyobb elemében átlagos téli körülmények között bekövetkező üzemzavar esetén, legalább 30 napig.

A tagállamok legkésőbb 2017. március 31-ig értesítik a Bizottságot a védett fogyasztók körének általuk alkalmazott meghatározásáról, a védett fogyasztók éves gázfogyasztásának mennyiségeiről és arról, hogy a védett fogyasztók az adott tagállam teljes éves végső gázfogyasztásának hány százalékát képviselik. Ha egy tagállam a 2. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában meghatározott csoportokat a védett fogyasztók közé sorolja, a Bizottságnak küldött értesítésében meg kell adnia az e csoportokba tartozó fogyasztók gázfogyasztásának mennyiségeit, valamint azt, hogy ezek a fogyasztói csoportok külön-külön a végső éves gázfelhasználás hány százalékát képviselik.

A hatáskörrel rendelkező hatóság azonosítja és a megelőzési cselekvési tervben felsorolja az első albekezdésben említett földgázipari vállalkozásokat. Az ellátással szemben támasztott követelmények teljesítését célzó új intézkedéseknek meg kell felelniük a 8. cikk (4) bekezdésében foglalt eljárási feltételeknek.

A tagállamok az első albekezdésben meghatározott kötelezettséget teljesíthetik azáltal, hogy a földgázt más energiahordozóval helyettesítik, amennyiben ily módon ugyanazt a védelmi szintet biztosítják.

(2)Az ellátással szemben az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott harmincnapos időszakokon túlmenően támasztott szigorúbb követelményeknek, valamint a gázellátás biztonsága érdekében előírt esetleges további kötelezettségeknek a 6. cikk szerinti kockázatértékelésen kell alapulniuk, meg kell jelenniük a megelőzési cselekvési tervben, és:

a)összhangban kell lenniük a 3. cikk (6) bekezdésével;

b)nem befolyásolhatják hátrányosan egyetlen másik tagállam képességét sem arra, hogy nemzeti, regionális vagy uniós veszélyhelyzet esetén e cikkel összhangban ellássa védett fogyasztóit; és

c)regionális vagy uniós veszélyhelyzet esetén meg kell felelniük a 11. cikk (5) bekezdésében előírt kritériumoknak.

A megelőzési cselekvési tervben igazolni kell, hogy az első albekezdés szerinti intézkedések teljesítik az ugyanott meghatározott feltételeket. Emellett az első albekezdés alapján meghozott új intézkedéseknek meg kell felelniük a 8. cikk (4) bekezdésében foglalt eljárási feltételeknek is.

(3)A hatáskörrel rendelkező hatóság által az (1) és a (2) bekezdés alapján meghatározott időszakokat követően, valamint az (1) bekezdésben meghatározottaknál súlyosabb körülmények között a hatáskörrel rendelkező hatóság és a földgázipari vállalkozások törekednek arra, hogy – különösen a védett fogyasztók számára – a gázellátást folyamatosan fenntartsák.

(4)Az ellátással szemben e cikk szerint támasztott követelmények teljesítése érdekében a földgázipari vállalkozásokra megállapított kötelezettségeknek megkülönböztetésmenteseknek kell lenniük, és nem róhatnak indokolatlan terheket e vállalkozásokra.

(5)A földgázipari vállalkozások az e rendelet értelmében őket terhelő kötelezettségeket teljesíthetik regionális vagy uniós szinten. A hatáskörrel rendelkező hatóság nem követelheti meg az e cikk szerinti követelményeknek kizárólag a területén belül elhelyezkedő infrastruktúra segítségével történő teljesítését.

(6)A hatáskörrel rendelkező hatóságok biztosítják, hogy a védett fogyasztók ellátásának feltételei a belső energiapiac megfelelő működésének sérelme nélkül, az árak pedig a készletek piaci értékének figyelembevételével kerüljenek megállapításra.

6. cikk
Kockázatértékelés

(1)Az I. mellékletben meghatározott régiók mindegyikében a hatáskörrel rendelkező hatóságok regionális szinten közösen értékelik a gázellátás biztonságát érintő valamennyi kockázatot. Az értékelésnek figyelembe kell vennie az összes releváns kockázatot, köztük a természeti katasztrófákat, valamint a műszaki, a kereskedelmi, a szociális, a politikai és az egyéb kockázatokat. A kockázatértékelést az alábbi módon kell elvégezni:

a)a 4. és az 5. cikkben meghatározott követelmények felhasználásával. A kockázatértékelésnek ismertetnie kell N–1 képlete nemzeti szintű kiértékelésének módját, és tartalmaznia kell N–1 képletének regionális szintű kiértékelését. A kockázatértékelésnek ismertetnie kell a kiindulási feltételezéseket, köztük az N–-1 képletének regionális szintű kiértékelése során figyelembe vett kiindulási feltételezéseket, valamint az elvégzett számításokhoz szükséges adatokat. N–1 képlete nemzeti szintű kiértékelésének kiegészítéseképpen egy hidraulikai modell segítségével szimulálni kell az infrastruktúra egyetlen legnagyobb elemének kiesését, továbbá ki kell értékelni N–1 képletét azzal a feltételezéssel, hogy a földgáztároló létesítmények a teljes kapacitás 30%-ával, illetve 100%-ával működnek;

b)tekintetbe véve minden releváns országos és regionális körülményt, elsősorban a piac méretét, a hálózat konfigurációját, a tényleges áramlásokat, beleértve az érintett tagállamból kifelé megvalósuló áramlásokat is, a gáz kétirányú fizikai áramlásának lehetőségét, beleértve a szállítási rendszer emiatti megerősítésének esetleges szükségességét is, a meglévő termelési és tárolási kapacitást, a földgáz szerepét a teljes energiaellátáson belül, különösen a távfűtés és a villamosenergia-termelés, illetőleg az ipar működése szempontjából, valamint a biztonsággal és a gáz minőségével kapcsolatos megfontolásokat;

c)rendkívül magas gázigénnyel és ellátási zavarral jellemzett különböző forgatókönyvek alapulvételével, figyelembe véve ezek előfordulásának eddigi eseteit, valószínűségét, jellegzetes időpontját, gyakoriságát és időtartamát, és felmérve e forgatókönyvek várható következményeit, például:

i.az ellátásbiztonság szempontjából releváns infrastruktúra, különösen a szállítási infrastruktúra, a tárolók vagy az LNG-terminálok, köztük az N–1 képletének kiértékelése céljából azonosított legnagyobb infrastruktúra-elem zavarát, és

ii.a harmadik országbeli beszállítóktól érkező szállítások zavarát, valamint az indokolt esetekben a geopolitikai kockázatokat;

d)a kockázatok régión belüli tagállamok közötti és más tagállamokkal való kölcsönhatásainak és összefüggéseinek azonosításával, az adott eset körülményeitől függően beleértve ebbe többek között a rendszerösszekötők, a határkeresztező gázszállítások, a tárolási létesítményekhez való határokon átívelő hozzáférés és a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitások szempontjait is;

e)az államhatárokon elhelyezkedő összes betáplálási és kiadási pont maximális rendszerösszekötő kapacitásának, valamint a földgáztárolók különböző feltöltési szintjeinek figyelembevételével.

(2)Az egyes régiók hatáskörrel rendelkező hatóságai megállapodnak egymással a kockázatértékelés e cikk (5) bekezdésében meghatározott határidőn belüli elvégzésére szolgáló együttműködési mechanizmusról. A hatáskörrel rendelkező hatóságok 18 hónappal a kockázatértékelés és annak naprakésszé tett változatai elfogadásának határideje előtt értesítik a gázkoordinációs csoportot a kockázatértékelés elvégzésére kiválasztott együttműködési mechanizmusról. A Bizottság átfogó támogatást nyújthat a kockázatértékelés elkészítéséhez, különösen az együttműködési mechanizmus kialakításához. Amennyiben egy régió hatáskörrel rendelkező hatóságai nem jutnak megállapodásra az együttműködési mechanizmusról, a Bizottság megfelelő együttműködési mechanizmust javasolhat a régió számára.

A kiválasztott együttműködési mechanizmus keretében a kockázatértékelésre vonatkozó értesítés határideje előtt egy évvel minden egyes hatáskörrel rendelkező hatóság megosztja és naprakésszé teszi a kockázatértékelés elkészítéséhez és különösen az (1) bekezdés c) pontjában említett különböző forgatókönyvek értékeléséhez szükséges valamennyi tagállami adatot.

(3)A kockázatértékelést a IV. mellékletben foglalt sablonnak megfelelően kell elkészíteni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e sablonok módosítása céljából.

(4)A földgázipari vállalkozások, az ipari gázfogyasztók, a lakossági és az ipari gázfogyasztók érdekeit képviselő releváns szervezetek, valamint a tagállamok és a nemzeti szabályozó hatóság – ha nem azonos a hatáskörrel rendelkező hatósággal – együttműködnek a hatáskörrel rendelkező hatósággal, és kérésére minden, a kockázatértékelés elvégzéséhez szükséges információt rendelkezésre bocsátanak.

(5)Amint a régió összes tagállama elfogadta a kockázatértékelést, arról első alkalommal legkésőbb 2018. szeptember 1-jéig értesíteni kell a Bizottságot. A kockázatértékelést négyévente naprakésszé kell tenni, kivéve abban az esetben, ha a körülmények ennél gyakoribb naprakésszé tételt tesznek szükségessé. A kockázatértékelésnek figyelembe kell vennie az infrastruktúrával szemben a 4. cikkben támasztott követelmények teljesítéséhez szükséges beruházások megvalósításának mértékét és az új, alternatív megoldások alkalmazása során tapasztalt országspecifikus nehézségeket. A kockázatértékelésnek a veszélyhelyzeti tervekkel összefüggésben a 9. cikk (2) bekezdése alapján elvégzett szimuláció révén szerzett tapasztalatokat is számításba kell vennie.

(6)2017. november 1-jéig a földgázpiaci ENTSO elvégzi az ellátási zavarokat és az infrastruktúra működésének zavarait leíró forgatókönyvek egész Unióra kiterjedő szimulációját. A forgatókönyveket a földgázpiaci ENTSO határozza meg a gázkoordinációs csoporttal egyeztetve. A hatáskörrel rendelkező hatóságok a földgázpiaci ENTSO rendelkezésére bocsátják a szimulációkhoz szükséges adatokat, például a csúcsterhelés alatti kereslet szintjére, a termelési kapacitásra és a keresletoldali intézkedésekre vonatkozókat. A hatáskörrel rendelkező hatóságok a kockázatértékelések, a megelőzési cselekvési tervek és a veszélyhelyzeti tervek elkészítésekor figyelembe veszik a szimulációk eredményeit. Az ellátási zavarokat és az infrastruktúra működésének zavarait leíró forgatókönyvek egész Unióra kiterjedő szimulációját négyévente naprakésszé kell tenni, kivéve abban az esetben, ha a körülmények ennél gyakoribb naprakésszé tételt tesznek szükségessé.

7. cikk
A megelőzési cselekvési terv és a veszélyhelyzeti terv elkészítése

(1)Az I. mellékletben meghatározott régiók mindegyikében a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a földgázipari vállalkozásokkal, a lakossági és az ipari gázfogyasztók – beleértve a villamosenergia-termelőket is – érdekeit képviselő releváns szervezetekkel és a nemzeti szabályozó hatóságokkal – ha ezek nem azonosak a hatáskörrel rendelkező hatósággal – folytatott konzultációt követően közösen:

a)olyan megelőzési cselekvési tervet készítenek, amely a 8. cikknek megfelelően tartalmazza a régión belül azonosított kockázatok – beleértve a pusztán nemzeti léptékű kockázatokat is – megszüntetése vagy enyhítése érdekében a 6. cikk alapján elvégzett kockázatértékeléssel összhangban meghozandó intézkedéseket; valamint

b)olyan veszélyhelyzeti tervet készítenek, amely a 9. cikknek megfelelően tartalmazza a régión belül bekövetkező gázellátási zavarok hatásainak – beleértve a pusztán nemzeti léptékű zavarok hatásait is – megszüntetése vagy enyhítése érdekében meghozandó intézkedéseket.

(2)Az egyes régiók hatáskörrel rendelkező hatóságai minden egyes régión belül kellő időben megállapodnak egymással a tervek elkészítésére, valamint a tervekre és a naprakésszé tett változataikra vonatkozó értesítések megküldésére szolgáló együttműködési mechanizmusról.

Az adott régión belüli hatáskörrel rendelkező hatóságok mindegyike meghatározza a pusztán nemzeti léptékű kockázatok, valamint a korlátozott hatásuk miatt nemzeti szinten kezelendő események hatásainak megszüntetéséhez és enyhítéséhez szükséges intézkedéseket, amelyeket aztán bele kell foglalni a regionális szinten elkészített tervekbe. Ezek a nemzeti szintű intézkedések a regionális szintű intézkedések hatékonyságát semmilyen tekintetben nem akadályozhatják. Minden egyes hatáskörrel rendelkező hatóság azonosítja emellett a regionális együttműködés és a lehetséges közös intézkedések területeit is. A nemzeti intézkedéseket és a regionális együttműködéssel kapcsolatos javaslatokat a tervre vonatkozó értesítésre nyitva álló határidő előtt egy évvel meg kell osztani a régió többi hatáskörrel rendelkező hatóságával.

A megelőzési cselekvési tervek és a veszélyhelyzeti tervek elkészítésének és elfogadásának folyamatáról a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendszeresen beszámolnak a gázkoordinációs csoportnak. Ennek keretében a hatáskörrel rendelkező hatóságok 18 hónappal a terv elfogadására és naprakésszé tételére nyitva álló határidő előtt beszámolnak a gázkoordinációs csoportnak az általuk közösen meghatározott együttműködési mechanizmusról. A Bizottság átfogó támogatást nyújthat a tervek elkészítéséhez, különösen az együttműködési mechanizmus kialakításához. Amennyiben egy régió hatáskörrel rendelkező hatóságai nem jutnak megállapodásra az együttműködési mechanizmusról, a Bizottság megfelelő együttműködési mechanizmust javasolhat a régió számára. A hatóságok biztosítják a tervek végrehajtásának rendszeres nyomon követését.

(3)A megelőzési cselekvési terveket és a veszélyhelyzeti terveket az V. mellékletben található sablonok szerint kell elkészíteni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e sablonok módosítása céljából.

(4)A megelőzési cselekvési terveket és a veszélyhelyzeti terveket az adott régió minden tagállama legkésőbb 2019. március 1-jéig elfogadja, közzéteszi, és azokról értesíti a Bizottságot. Ezekre az értesítésekre csak azután kerülhet sor, hogy a terveket az adott régión belül minden tagállam elfogadta. A Bizottság tájékoztatja a gázkoordinációs csoportot a tervekre vonatkozó értesítésekről, és a terveket a Bizottság internetes oldalain közzéteszi.

(5)A Bizottság – a partneri értékelés és a gázkoordinációs csoporton belül elhangzó vélemények kellő figyelembevételével – a hatáskörrel rendelkező hatóságok általi értesítést követő négy hónapon belül értékeli a terveket. A partneri értékelések elvégzésének eljárásával összefüggésben alkalmazni kell a VI. mellékletet.

A Bizottság egy megelőzési cselekvési tervről vagy veszélyhelyzeti tervről véleményt ad ki az adott régión belüli hatáskörrel rendelkező hatóságok számára és ajánlásokat fogalmaz meg a terv felülvizsgálatára vonatkozóan, ha megítélése szerint a terv:

a)a kockázatértékelésben azonosított kockázatokat nem enyhíti eredményesen;

b)nem egyeztethető össze az értékelt kockázati forgatókönyvekkel vagy más régió terveivel;

c)torzíthatja a versenyt vagy akadályozhatja a belső energiapiac működését;

d)nem felel meg e rendelet előírásainak vagy az uniós jog más rendelkezéseinek; vagy

e)veszélyezteti más tagállamok vagy az Unió egésze gázellátásának biztonságát.

(6)A Bizottság által a (4) bekezdés alapján kiadott vélemény megküldésétől számított három hónapon belül az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok értesítik a Bizottságot módosított tervükről, vagy megküldik a Bizottságnak azokat a megfontolásokat, amelyek miatt az ajánlásokkal nem értenek egyet.

Egyet nem értés esetén a hatáskörrel rendelkező hatóságok válaszát követő három hónapon belül a Bizottság olyan értelmű határozatot hozhat, amelyben előírja az érintett terv módosítását. A hatáskörrel rendelkező hatóságok a bizottsági határozat megküldését követő három hónapon belül elfogadják és közzéteszik a tervet.

(7)A bizalmas üzleti adatok titkosságát meg kell őrizni.

(8)A 994/2010/EU rendelet alapján kidolgozott és megfelelően naprakésszé tett megelőzési cselekvési tervek és veszélyhelyzeti tervek az (1) bekezdés szerinti megelőzési cselekvési tervek és veszélyhelyzeti tervek első elkészítéséig hatályban maradnak.

8. cikk
A megelőzési cselekvési tervek tartalma

(1)A megelőzési cselekvési tervnek tartalmaznia kell:

a)a kockázatértékelés eredményeit és a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint figyelembe vett forgatókönyvek összefoglalását;

b)a régión mindegyik tagállama vonatkozásában a védett fogyasztók körének meghatározását és az 5. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében körülírt információkat;

c)a régió mindegyik tagállama vonatkozásában a 4. és az 5. cikknek megfelelően az infrastruktúrával és az ellátással szemben támasztott követelmények teljesítését szolgáló intézkedéseket, mennyiségeket és kapacitásokat, ezen belül az adott esetnek megfelelően azt, hogy a 4. cikk (2) bekezdése alapján figyelembe vett keresletoldali intézkedések mennyiben képesek kellő időben kielégítően ellensúlyozni az ellátásban bekövetkező zavarokat, a közös érdekű földgáz-infrastruktúra egyetlen legnagyobb elemének azonosítását a 4. cikk (3) bekezdésének alkalmazása esetén, a védett fogyasztók minden egyes kategóriája és az 5. cikk (1) bekezdésében körülírt minden egyes forgatókönyv esetében szükséges gázmennyiségeket, az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően az ellátással szemben esetleg támasztott szigorított követelményeket, beleértve az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülésének indokolását is, valamint a 12. cikk alapján alkalmazott, az ellátással szemben támasztott szigorított követelményeket vagy további kötelezettséget átmenetileg enyhítő mechanizmus leírását;

d)a földgázipari vállalkozásokra és más érintett szervekre rótt, a gázellátás biztonságára valószínűsíthetően kiható kötelezettségeket, így például a gázrendszer biztonságos üzemeltetése érdekében előírt kötelezettségeket;

e)a kockázatértékelés keretében azonosított kockázatok kezelésére szolgáló azon további megelőző intézkedéseket, köztük a szomszédos tagállamok közötti összeköttetések javítása iránti igényhez és a gázellátási útvonalak és források diverzifikálásának lehetőségeihez kapcsolódókat, amelyek biztosítják, hogy a gázellátás szükség esetén a lehető leghosszabb ideig minden fogyasztó számára fenntartható legyen;

f)a tervben szereplő intézkedések, köztük a k) pontban említett kötelezettségek gazdasági hatására, eredményességére és hatékonyságára vonatkozó információkat;

g)a tervben szereplő intézkedések, köztük a k) pontban említett kötelezettségek által a belső energiapiac, valamint a nemzeti piacok működésére gyakorolt hatások leírását;

h)az intézkedések által a környezetre és a fogyasztókra gyakorolt hatások leírását;

i)a többi tagállammal való együttműködés alkalmazni kívánt mechanizmusait, beleértve a megelőzési cselekvési tervek és a veszélyhelyzeti tervek elkészítését és végrehajtását szolgáló mechanizmusokat is;

j)a meglévő és a jövőben létesítendő rendszerösszekötőkre vonatkozó információkat, ideértve az Unió gázhálózatához való hozzáférést, a határkeresztező áramlást, valamint a tároló- és az LNG-létesítményekhez és a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitásokhoz való határokon átívelő hozzáférést – különösen veszélyhelyzet esetén – biztosító rendszerösszekötőket is;

k)a gázellátás biztonságával összefüggő összes közszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó információkat.

(2)A megelőzési cselekvési tervnek és különösen az infrastruktúrával szemben a 4. cikknek megfelelően támasztott követelmények teljesítésére szolgáló intézkedéseknek figyelembe kell venniük a földgázpiaci ENTSO által a 715/2009/EK rendelet 8. cikke (10) bekezdésének megfelelően elkészítendő, az Unió egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési tervet.

(3)A megelőzési cselekvési tervnek elsősorban piaci intézkedéseken kell alapulnia, nem róhat túlzott terhet a földgázipari vállalkozásokra, és nem befolyásolhatja hátrányosan a belső gázpiac működését.

(4)A tagállamok hatásvizsgálatnak vetik alá az e rendelet hatálybalépése után elfogadandó nem piaci alapú megelőző intézkedéseket, beleértve az ellátással szemben az 5. cikk (1) bekezdésében támasztott követelmények és az 5. cikk (2) bekezdése alapján támasztott szigorított követelmények teljesítése érdekében tett intézkedéseket is. A hatásvizsgálatnak ki kell terjednie legalább:

a)a javasolt intézkedés által a nemzeti gázpiac fejlődésére és a nemzeti szintű versenyre kifejtett hatásokra;

b)a javasolt intézkedések által a belső gázpiacra kifejtett hatásokra;

c)a szomszédos tagállamok gázellátásának biztonságára kifejtett esetleges hatásokra, elsősorban azon intézkedések esetében, amelyek csökkenthetik a regionális piacokon belüli likviditást vagy korlátozhatják a szomszédos tagállamok felé irányuló áramlást;

d)az intézkedéseknek az alternatív piaci alapú intézkedésekhez képest vett költségeire és hasznaira;

e)az intézkedés szükségességének és arányosságának a lehetséges piaci alapú intézkedésekhez képest vett értékelésére;

f)az intézkedés nyitottságára, amely egyenlő lehetőségeket biztosít az összes piaci szereplő számára;

g)a tervezett intézkedés megszüntetésének stratégiájára, a tervezett intézkedés várható időtartamára és felülvizsgálatának menetrendjére.

Az a) és a b) pontban előírt elemzést a nemzeti szabályozó hatóságok végzik el.

(5)A hatásvizsgálatot és az elfogadott intézkedéseket a hatáskörrel rendelkező hatóság közzéteszi, és azokról értesíti a Bizottságot. A Bizottság az értesítést követő négy hónapon belül döntést hoz, amelyben kötelezheti a tagállamokat az elfogadott intézkedések módosítására. Ezt a határidőt az értesítés hiánytalan kézhezvételének időpontját követő naptól kell számítani. A határidő a Bizottság és a tagállam hozzájárulásával meghosszabbítható.

A Bizottság akkor hozhat az intézkedés módosítását vagy visszavonását előíró határozatot, ha az intézkedés:

a)valószínűsíthetően torzítani fogja az Unió belső piacát;

b)valószínűsíthetően torzítani fogja a nemzeti gázpiac fejlődését;

c)az ellátás biztonságának megőrzéséhez nem szükséges, vagy ahhoz képest nem arányos; vagy

d)valószínűsíthetően veszélyeztetni fogja más tagállamok ellátásának biztonságát.

Az elfogadott intézkedés csak azután lép hatályba, hogy a Bizottság jóváhagyta, vagy azt a tagállamok a Bizottság határozatának megfelelően módosították.

(6)A megelőzési cselekvési tervet 2019. március 1. után négyévente – kivéve abban az esetben, ha a körülmények ennél gyakoribb felülvizsgálatot tesznek szükségessé –, valamint a Bizottság felkérésére naprakésszé kell tenni. A naprakésszé tett tervnek türköznie kell a naprakésszé tett kockázatelemzést és a 9. cikk (2) bekezdése szerint elvégzett tesztek eredményeit. A naprakész tervre alkalmazni kell a 7. cikk (3)–(7) bekezdését.

9. cikk
A veszélyhelyzeti terv tartalma

(1)A veszélyhelyzeti tervnek:

a)a 10. cikk (1) bekezdése szerinti válságszintekre kell épülnie;

b)meg kell határoznia a földgázipari vállalkozások és az ipari gázfogyasztók, köztük az érintett villamosenergia-termelők szerepét és felelősségét, tekintetbe véve azt, hogy a gázellátás zavara ezekre különböző mértékben hat ki, valamint a 10. cikk (1) bekezdésben meghatározott egyes válságszintek esetén a felsorolt jogalanyoknak a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal és – ha alkalmazandó – a nemzeti szabályozó hatóságokkal való kapcsolattartását;

c)a 10. cikk (1) bekezdésében meghatározott válságszintek mindegyike vonatkozásában meg kell határoznia a hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint a 3. cikk (2) bekezdése alapján átruházott feladatokkal megbízott többi szerv szerepét és felelősségét;

d)biztosítania kell, hogy a földgázipari vállalkozások és az ipari gázfogyasztók, beleértve az érintett villamosenergia-termelőket is, valamennyi válságszinten elegendő lehetőséget kapjanak a reagálásra;

e)szükség esetén meg kell határoznia a gázellátásban bekövetkező zavarok által a távhőszolgáltatásra és a földgázból előállított villamos energia szolgáltatására kifejtett lehetséges hatások enyhítése érdekében hozandó intézkedéseket és lépéseket;

f)létre kell hoznia az egyes válságszintek esetében követendő részletes eljárásokat és intézkedéseket, beleértve az információáramlás mechanizmusait is;

g)meg kell jelölnie egy válságkezelőt vagy válságkezelő csoportot, és meg kell határoznia annak feladatait;

h)meg kell állapítania, hogy a piaci alapú intézkedések hogyan járulnak hozzá a riasztási szint kihirdetésére okot adó helyzet kezeléséhez, illetőleg a veszélyhelyzet enyhítéséhez;

i)meg kell jelölnie a veszélyhelyzeti szint esetében tervezett vagy végrehajtandó nem piaci alapú intézkedések hatásait, és értékelnie kell, hogy a válság kezeléséhez milyen mértékben van szükség e nem piaci alapú intézkedések meghozatalára. A nem piaci alapú intézkedések hatását értékelni kell, és meg kell határozni a végrehajtásukhoz szükséges eljárásokat. Nem piaci alapú intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha a piaci alapú mechanizmusok önmagukban – különösen a védett fogyasztók számára – már nem képesek az ellátás biztosítására, valamint akkor, ha a 12. cikk alkalmazása azt szükségessé teszi;

j)ismertetnie kell minden válságszint esetében a többi tagállammal való együttműködés mechanizmusait;

k)részletesen ismertetnie kell a földgázipari vállalkozásoknak a riasztási és a veszélyhelyzeti szintekkel összefüggésben fennálló jelentéstételi kötelezettségeit;

l)le kell írnia a gázelosztó és a gázszállítási hálózathoz csatlakoztatott nem védett fogyasztók indokolatlan gázfogyasztásának megelőzése érdekében bevezetett műszaki vagy jogi intézkedéseket;

m)le kell írnia a 12. cikkben megállapított szolidaritási kötelezettség alkalmazása érdekében bevezetett műszaki és pénzügyi intézkedéseket;

n)meg kell határoznia – a bizalmas adatok titkosságának megőrzésére vonatkozó követelmény tiszteletben tartásával – a gázellátás biztosítása érdekében veszélyhelyzet esetén megteendő előre meghatározott intézkedések listáját, beleértve az ezen intézkedésekben részt vevők közötti kereskedelmi megállapodásokat és a földgázipari vállalkozásoknak esetleg nyújtott ellentételezés mechanizmusait is. Ezek az intézkedések a tagállamok és/vagy a földgázipari vállalkozások határokon átívelő megállapodásait is magukban foglalhatják.

(2)A veszélyhelyzeti tervben meghatározott intézkedéseket, fellépéseket és eljárásokat a (3) bekezdésben előírt rendes négyévenkénti naprakésszé tételek közötti időszakokban legalább kétszer tesztelni kell. A veszélyhelyzeti terv tesztelése keretében a tagállamok a veszélyhelyzeti tervüknek megfelelően a nagy és a közepes hatású forgatókönyvek, valamint a válaszok figyelembevételével valós idejű szimulációkat hajtanak végre. A tesztek eredményeit a hatáskörrel rendelkező hatóságok a gázkoordinációs csoport elé tárják.

(3)A veszélyhelyzeti tervet 2019. március 1. után négyévente – kivéve abban az esetben, ha a körülmények ennél gyakoribb naprakésszé tételt tesznek szükségessé –, valamint a Bizottság felkérésére naprakésszé kell tenni. A naprakésszé tett tervnek türköznie kell a naprakésszé tett kockázatelemzést és a (2) bekezdés szerint elvégzett tesztekből levont következtetéseket. A naprakésszé tett tervre alkalmazni kell a 7. cikk (3)–(7) bekezdését.

(4)A veszélyhelyzeti tervnek biztosítania kell, hogy a 715/2009/EK rendeletnek megfelelően az infrastruktúrához való határokon átívelő hozzáférés – amennyire ez műszaki és biztonsági szempontból lehetséges – veszélyhelyzet esetén is fennmaradjon, és nem vezethet be olyan intézkedést, amely indokolatlanul korlátozza a határkeresztező gázáramlást.

10. cikk
Válság kihirdetése

(1)A három válságszint a következő:

a)korai előrejelzési szint (korai előrejelzés): ha konkrét, súlyos és megbízható információk állnak rendelkezésre arról, hogy olyan eseményre kerülhet sor, amely valószínűsíthetően jelentős mértékben rontani fogja az ellátást, és amely valószínűsíthetően a riasztási szint vagy a veszélyhelyzeti szint aktiválását fogja eredményezni; a korai előrejelzési szint egy korai előrejelző mechanizmus révén aktiválható;

b)riasztási szint (riasztás): ha ellátási zavar vagy rendkívül magas gázkereslet eredményeként jelentős mértékben romlik az ellátás, de a piac még képes a zavar vagy a keresletnövekedés kezelésére anélkül, hogy nem piaci intézkedésekhez kellene folyamodni;

c)veszélyhelyzeti szint (veszélyhelyzet): rendkívül magas gázkereslet, jelentős ellátási zavar vagy az ellátás egyéb jelentős mértékű romlása esetén, valamint akkor, ha minden lehetséges piaci intézkedést végrehajtottak, de a gázkínálat nem képes kielégíteni a fennmaradó gázkeresletet, és ezért további, nem piaci intézkedéseket kell hozni különösen annak érdekében, hogy az 5. cikknek megfelelően biztosítható legyen a gázellátás a védett fogyasztók számára.

(2)Amikor a hatáskörrel rendelkező hatóság a (1) bekezdésben meghatározott valamelyik válságszintet kihirdeti, azonnal értesíti a Bizottságot, és minden szükséges információt a rendelkezésére bocsát különösen az általa meghozni kívánt intézkedésekről. Olyan veszélyhelyzet esetén, amelynek eredményeképpen az Unió és tagállamai segítségnyújtásra kaphatnak felkérést, az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága haladéktalanul értesíti a Bizottság Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központját.

(3)Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság veszélyhelyzetet hirdet ki, követnie kell a veszélyhelyzeti tervben előre meghatározott intézkedéseket, és haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot és a régión belüli hatáskörrel rendelkező hatóságokat különösen az általa meghozni kívánt intézkedésekről. Kellően indokolt, kivételes körülmények között a hatáskörrel rendelkező hatóság hozhat a veszélyhelyzeti tervtől eltérő intézkedéseket. A hatáskörrel rendelkező hatóság az ilyen intézkedésekről és azok indokairól azonnal értesíti a Bizottságot és a régión belüli hatáskörrel rendelkező hatóságokat.

(4)A tagállamok és különösen a hatáskörrel rendelkező hatóságok biztosítják, hogy:

a)ne kerüljön bevezetésre olyan intézkedés, amely bármikor indokolatlanul korlátozza a belső piacon belüli gázáramlást;

b)ne kerüljön bevezetésre olyan intézkedés, amely valószínűsíthetően súlyosan veszélyeztetni fogja valamely másik tagállam gázellátását; és

c)a 715/2009/EK rendeletnek megfelelően az infrastruktúrához való határokon átívelő hozzáférés – amennyire ez műszaki és biztonsági szempontból lehetséges – a veszélyhelyzeti tervnek megfelelően fennmaradjon.

(5)A Bizottság a lehető legkorábban, de legkésőbb a hatáskörrel rendelkező hatóság által a (2) bekezdés alapján szolgáltatott információk kézhezvételétől számított öt napon belül ellenőrzi, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése az (1) bekezdés c) pontja alapján indokolt-e, valamint hogy a meghozott intézkedések a lehető legszigorúbban követik-e a veszélyhelyzeti tervben felsorolt intézkedéseket, nem rónak-e túlzott terhet a földgázipari vállalkozásokra, és megfelelnek-e a (4) bekezdésben foglalt követelményeknek. A Bizottság valamely hatáskörrel rendelkező hatóság vagy a földgázipari vállalkozások kérésére vagy hivatalból felkérheti a hatáskörrel rendelkező hatóságot az intézkedések módosítására, amennyiben azok ellentétesek az e bekezdés első mondatában meghatározott feltételekkel. A Bizottság emellett felkérheti a hatáskörrel rendelkező hatóságot a veszélyhelyzet kihirdetésének visszavonására, ha úgy ítéli meg, hogy az az (1) bekezdés c) pontja alapján már nem indokolt.

A hatáskörrel rendelkező hatóság a Bizottság felkérésre vonatkozó értesítésétől számított három napon belül módosítja intézkedéseit, és erről értesíti a Bizottságot, vagy tájékoztatja a Bizottságot azokról a megfontolásokról, amelyek miatt nem ért egyet a felkéréssel. Ez utóbbi esetben a Bizottság három napon belül módosíthatja vagy visszavonhatja a felkérést, vagy a kérdés megfontolása céljából egyeztetést kezdeményezhet a hatáskörrel rendelkező hatósággal vagy az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, és, amennyiben szükségesnek tartja, a gázkoordinációs csoporttal. A Bizottság az intézkedés módosítására irányuló felkérését részletesen megindokolja. A hatáskörrel rendelkező hatóság teljes mértékben figyelembe veszi a Bizottság álláspontját. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság végső döntése eltér a Bizottság álláspontjától, a hatáskörrel rendelkező hatóság köteles megindokolni azt.

11. cikk
Reagálás a regionális és az uniós veszélyhelyzetekre

(1)A veszélyhelyzetet kihirdető hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére a Bizottság a 10. cikk (5) bekezdése szerinti ellenőrzést követően regionális vagy uniós veszélyhelyzetet hirdethet ki. Legalább két veszélyhelyzetet kihirdető hatáskörrel rendelkező hatóság kérésére, amennyiben e veszélyhelyzetek indokai kapcsolódnak egymáshoz, a Bizottság a 10. cikk (5) bekezdése szerinti ellenőrzést követően az esettől függően regionális veszélyhelyzetet vagy uniós veszélyhelyzetet hirdet ki. A Bizottság a helyzetnek leginkább megfelelő kommunikációs eszköz alkalmazásával minden esetben kikéri a többi hatáskörrel rendelkező hatóság véleményét, és kellőképpen figyelembe veszi az általuk átadott valamennyi vonatkozó információt. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a regionális veszélyhelyzet vagy az uniós veszélyhelyzet fennállása a továbbiakban nem indokolt, a Bizottság kihirdeti az uniós vagy regionális veszélyhelyzet megszűnését. A Bizottság minden esetben megindokolja határozatát, és arról tájékoztatja a Tanácsot.

(2)A Bizottság, amint kihirdette a regionális vagy az uniós veszélyhelyzetet, összehívja a gázkoordinációs csoportot. A regionális vagy uniós veszélyhelyzet ideje alatt legalább három tagállam kérésére a Bizottság egy teljes ülés vagy az ülés egy része erejéig a tagállamok és a hatáskörrel rendelkező hatóságok képviselőire korlátozhatja a gázkoordinációs csoportban való részvételt.

(3)Uniós vagy regionális veszélyhelyzet esetén a Bizottság – a gázkoordinációs csoporttal folytatott konzultációból származó releváns információk és a konzultáció eredményeinek maradéktalan figyelembevételével – összehangolja a hatáskörrel rendelkező hatóságok fellépését. Ennek keretében különösen:

a)biztosítja az információcserét;

b)biztosítja a tagállami és a regionális szintű intézkedések uniós szintű következetességét és hatékonyságát;

c)koordinálja a harmadik országok tekintetében az intézkedéseket.

(4)A Bizottság összehívhat egy, a 9. cikk (1) bekezdésének g) pontja alapján a veszélyhelyzetben érintett tagállamok által kijelölt válságkezelőket tömörítő válságkezelő csoportot. A Bizottság a válságkezelők egyetértésével egyéb érintett érdekelteket is felkérhet a válságkezelő csoport munkájában való részvételre. A Bizottság biztosítja, hogy a gázkoordinációs csoport rendszeresen tájékoztatást kapjon a válságkezelő csoport munkájáról.

(5)A tagállamok és különösen a hatáskörrel rendelkező hatóságok biztosítják, hogy:

a)ne kerüljön bevezetésre olyan intézkedés, amely bármikor indokolatlanul korlátozza a belső piacon belüli, különösen az érintett piacok felé megvalósuló gázáramlást;

b)ne kerüljön bevezetésre olyan intézkedés, amely valószínűsíthetően súlyosan veszélyeztetni fogja valamely másik tagállam gázellátását; és

c)a 715/2009/EK rendeletnek megfelelően az infrastruktúrához való határokon átívelő hozzáférés – amennyire ez műszaki és biztonsági szempontból lehetséges – a veszélyhelyzeti tervnek megfelelően fennmaradjon.

(6)Amennyiben egy hatáskörrel rendelkező hatóság vagy földgázipari vállalkozás kérése nyomán vagy hivatalból a Bizottság megállapítja, hogy a regionális vagy uniós veszélyhelyzet fennállása alatt valamelyik tagállam vagy hatáskörrel rendelkező hatóság fellépése vagy valamelyik földgázipari vállalkozás magatartása ellentétes az (5) bekezdésben foglalt követelményekkel, a Bizottság felkéri az adott tagállamot vagy hatáskörrel rendelkező hatóságot fellépésének olyan módosítására vagy olyan intézkedés meghozatalára, amely biztosítja az (5) bekezdésben foglalt követelmények teljesülését, és tájékoztatja a tagállamot vagy hatáskörrel rendelkező hatóságot ennek indokairól. A földgázrendszer mindenkori biztonságos üzemeltetésének szükségességét megfelelő módon figyelembe kell venni.

A tagállam vagy hatáskörrel rendelkező hatóság a Bizottság felkérésre vonatkozó értesítésétől számított három napon belül módosítja intézkedését, és erről értesíti a Bizottságot, vagy tájékoztatja a Bizottságot azokról a megfontolásokról, amelyek miatt nem ért egyet a felkéréssel. Ez utóbbi esetben a Bizottság három napon belül módosíthatja vagy visszavonhatja a felkérést, vagy a kérdés megfontolása céljából egyeztetést kezdeményezhet a tagállammal vagy a hatáskörrel rendelkező hatósággal, és, amennyiben szükségesnek tartja, a gázkoordinációs csoporttal. A Bizottság az intézkedés módosítására irányuló felkérését részletesen megindokolja. A tagállam vagy hatáskörrel rendelkező hatóság teljes mértékben figyelembe veszi a Bizottság álláspontját. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy tagállam végső döntése eltér a Bizottság álláspontjától, a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy tagállam köteles megindokolni azt.

(7)A Bizottság – a gázkoordinációs csoporttal folytatott konzultációt követően – az ágazat szakértőiből és a Bizottság képviselőiből állandó tartaléklistát hoz létre egy monitoring-munkacsoport kialakítása céljából. Ez a monitoring-munkacsoport szükség esetén az Unión kívülre vezényelhető annak érdekében, hogy ott – a szállító és a tranzitországként szolgáló harmadik országokkal együttműködésben – figyelemmel kísérje az Unió felé megvalósuló gázáramlásokat, és azokról jelentést tegyen.

(8)A hatáskörrel rendelkező hatóság a segítségnyújtás iránti igényekről tájékoztatja a Bizottság Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központját (ERCC). Az ERCC értékeli az általános helyzetet, és tanácsadással szolgál a legérintettebb tagállamoknak és – az indokolt esetekben – a harmadik országoknak nyújtandó segítségről.

12. cikk
Szolidaritás

(1)Ha egy tagállam a 10. cikk (1) bekezdése értelmében kihirdette a veszélyhelyzeti válságszintet, akkor az 5. cikk (2) bekezdése alapján az ellátás területén más tagállamok földgázipari vállalkozásaival szemben támasztott szigorított követelményeket és a számukra előírt további kötelezettségeket átmenetileg az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított szintre kell enyhíteni.

(2)Mindaddig, amíg a kihirdetett veszélyhelyzetben lévő tagállam háztartásainak, szociális alapszolgáltatóinak és távhőszolgáltatóinak ellátása az (1) bekezdésben előírt intézkedés alkalmazása ellenére sem megoldott, a kihirdetett veszélyhelyzetben lévő tagállam földgázrendszeréhez közvetlenül csatlakozó más tagállamok – annyiban, amennyiben ez a kihirdetett veszélyhelyzetben lévő tagállam háztartásainak, szociális alapszolgáltatóinak és távhőszolgáltatóinak ellátásához szükséges – nem biztosítják a háztartásokon, a szociális alapszolgáltatókon és a távhőszolgáltatókon kívüli fogyasztók gázellátását.

Az első albekezdés a szociális alapszolgáltatókra és a távhőszolgáltatókra annyiban alkalmazandó, amennyiben azok az adott tagállamon belül a védett fogyasztók körébe tartoznak.

(3)A hatáskörrel rendelkező hatóságok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a területükön a (2) bekezdésben körülírt helyzetben a háztartásokon, a szociális alapszolgáltatókon és a távhőszolgáltatókon kívüli fogyasztók számára nem szolgáltatott gáz a (2) bekezdés értelmében veszélyhelyzetben levő tagállamba legyen szállítható annak érdekében, hogy ez utóbbi tagállam a területén a háztartásokat, a szociális alapszolgáltatókat és a távhőszolgáltatókat ellássa földgázzal.

(4)Az egymáshoz közvetlenül csatlakozó földgázrendszerrel rendelkező tagállamok megállapodnak a (3) bekezdés alkalmazását lehetővé tévő műszaki, jogi és pénzügyi szabályokról, és ezeket a szabályokat belefoglalják az érintett régiók veszélyhelyzeti terveibe. Ezek a szabályok vonatkozhatnak egyebek mellett az alkalmazandó gázárakra, a rendszerösszekötők igénybevételére, beleértve a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitásokat is, a gázmennyiségekre és az ellentételezési költségek fedezetére. A (3) bekezdésben megállapított kötelezettségeket elsősorban piaci alapú intézkedések, például árverések segítségével kell teljesíteni. A (3) bekezdés alkalmazását lehetővé tévő műszaki, jogi és pénzügyi szabályok módosítása esetén megfelelő módon naprakésszé kell tenni az érintett veszélyhelyzeti terveket is.

(5)A (2) bekezdést 2019. március 1-jétől fogva kell alkalmazni.

(6)Ha a tagállamok nem állapodnak meg a szükséges műszaki, jogi és pénzügyi szabályokról, akkor a Bizottság a tervekről elfogadott véleményében és határozatában keretrendszert javasolhat az ilyen célú intézkedések számára.

13. cikk
Információcsere

(1)Veszélyhelyzet idején az érintett földgázipari vállalkozások napi rendszerességgel a hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezésére bocsátják különösen a következő információkat:

a)a gázkereslet és a gázkínálat napi előrejelzése a következő három napra;

b)a napi gázáramlás minden határkeresztező betáplálási és kiadási ponton, valamint minden olyan ponton, amely a hálózatot termelő létesítménnyel, tárolási létesítménnyel vagy LNG-terminállal köti össze, millió köbméter per nap mértékegységben kifejezve;

c)azon időtartam, napban kifejezve, amely alatt a védett fogyasztók gázellátása előreláthatóan biztosítható.

(2)A Bizottság regionális vagy uniós veszélyhelyzet esetén felkérheti a hatáskörrel rendelkező hatóságot legalább a következők haladéktalan rendelkezésre bocsátására:

a)a (1) bekezdésben meghatározott információk;

b)tájékoztatás a hatáskörrel rendelkező hatóság által tervezett vagy már végrehajtott, a veszélyhelyzetet enyhíteni hivatott intézkedésekről és azok eredményességéről;

c)a más hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz címzett, további intézkedések meghozatalára vonatkozó megkeresések;

d)a más hatáskörrel rendelkező hatóságok megkeresésére végrehajtott intézkedések.

(3)A veszélyhelyzetet követően a hatáskörrel rendelkező hatóság a lehető legkorábban, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszüntetése után hat héttel a Bizottság rendelkezésére bocsátja a veszélyhelyzet és a végrehajtott intézkedések eredményességének részletes értékelését, beleértve a veszélyhelyzet gazdasági hatásainak értékelését, a villamosenergia-ágazatra gyakorolt hatásokat, valamint az Uniónak és tagállamainak nyújtott, illetőleg a tőlük kapott segítség hatásait is. Ezt az értékelést a gázkoordinációs csoport rendelkezésére kell bocsátani, és be kell építeni a megelőzési cselekvési tervek és a veszélyhelyzeti tervek naprakésszé tett változataiba.

A Bizottság elemzi a hatáskörrel rendelkező hatóságok értékeléseit, és elemzésének eredményeiről összesített formában tájékoztatja a tagállamokat, az Európai Parlamentet és a gázkoordinációs csoportot.

(4)Ha azt a körülmények kellőképpen indokolják, a hatáskörrel rendelkező hatóság – függetlenül attól, hogy kihirdettek-e veszélyhelyzetet – kötelezheti a földgázipari vállalkozásokat az (1) bekezdésben meghatározott, vagy az adott tagállam vagy más tagállamok általános gázellátási helyzetének értékeléséhez szükséges további információk megadására, ideértve a szerződésekre vonatkozó információkat is. A Bizottság a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól bekérheti a földgázipari vállalkozások által szolgáltatott információkat.

(5)Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy adott régió vagy az egész Unió gázellátása veszélyeztetve van vagy lehet, kötelezheti a hatáskörrel rendelkező hatóságokat az Unió gázellátási helyzetének értékeléséhez szükséges információk begyűjtésére és a Bizottság részére való elküldésére. A Bizottság az értékelését megoszthatja a gázkoordinációs csoporttal.

(6)Annak érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a Bizottság értékelhessék az ellátásbiztonság nemzeti, régiós és uniós szintű helyzetét, a földgázipari vállalkozások értesítik:

a)az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságokat az egy évnél hosszabb időtartamra szóló gázbeszerzési szerződések következő adatairól:

i.a szerződés időtartama;

ii.a szerződés tárgyát képező mennyiségek összesen, éves szinten és az átlagos havi mennyiség;

iii.a riasztás vagy veszélyhelyzet esetén a szerződés alapján szolgáltatandó maximális napi mennyiség;

iv.a szerződés szerinti leszállítási pontok;

v.a minimális napi, havi és éves gázmennyiségek;

vi.a gázszállítás felfüggesztésének feltételei;

b)a hatáskörrel rendelkező hatóságot és a Bizottságot a [Kiadóhivatal: beírandó e rendelet hatálybalépésének napja] után megkötött vagy módosított, önmagukban vagy az ugyanazon szállítóval vagy kapcsolt vállalkozásaival létesített más szerződésekkel együtt az érintett tagállam éves földgázfogyasztásának 40 %-ánál többet biztosító, több mint egyéves időtartamra szóló gázbeszerzési szerződéseikről, ezek megkötését vagy módosítását követően haladéktalanul. Az értesítési kötelezettség a kizárólag a gázárakra kiterjedő módosításokra nem vonatkozik. Az értesítési kötelezettség alkalmazandó a gázellátási szerződés teljesítését érintő valamennyi kereskedelmi megállapodásra is.

A hatáskörrel rendelkező hatóság az első albekezdés a) pontjában felsorolt adatokról minden évben legkésőbb szeptember végéig értesíti a Bizottságot.

(7)Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely, e cikk (6) bekezdése b) pontjának hatálya alá nem tartozó gázszállítási szerződés kihathat egy adott tagállam, régió vagy az egész Unió ellátásának biztonságára, és azt a körülmények kellőképpen indokolják, annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, amelyben a szerződést megkötő földgázipari vállalkozás a tevékenységét folytatja, vagy a Bizottság kötelezheti az adott földgázipari vállalkozást a szerződésnek az ellátásbiztonságra gyakorolt hatások értékelése érdekében történő átadására. A kötelezettség kiterjedhet a gázellátási szerződés teljesítését érintő valamennyi egyéb kereskedelmi megállapodásra is.

(8)A kockázatértékelés, a megelőzési cselekvési terv és a veszélyhelyzeti terv elkészítése és naprakésszé tétele során a hatáskörrel rendelkező hatóság figyelembe veszi az e cikk alapján kapott információkat. A Bizottság olyan értelmű határozatot fogadhat el, amelyben kötelezi a hatáskörrel rendelkező hatóságot a terveknek az e cikk alapján kapott információk alapján való módosítására.

(9)A hatáskörrel rendelkező hatóságok és a Bizottság megőrzik a bizalmas üzleti adatok titkosságát.

14. cikk
Gázkoordinációs csoport

(1)A gázellátás biztonságát érintő intézkedések összehangolásának megkönnyítésére létrejön a gázkoordinációs csoport. A csoport a tagállamok, különösen azok hatáskörrel rendelkező hatóságai, valamint az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség) és a földgázpiaci ENTSO képviselőiből, valamint az érintett ágazatok és fogyasztók képviseleti szerveinek képviselőiből áll. A Bizottság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően dönt a csoport összetételéről, és biztosítja, hogy az teljes mértékben reprezentatív legyen. A csoportban a Bizottság látja el az elnökséget. A csoport elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(2)A gázkoordinációs csoporttal konzultálni kell különösen a következő kérdésekben, és a gázkoordinációs csoport a Bizottságot különösen a következő kérdésekben segíti:

a)a gázellátás biztonsága mindenkor és különösen veszélyhelyzet idején;

b)a gázellátás biztonsága szempontjából nemzeti, regionális és uniós szinten releváns minden információ;

c)a bevált módszerek és a lehetséges iránymutatások minden érintett fél számára;

d)az ellátás biztonságának szintje, referenciaértékek és értékelési módszerek;

e)országos, regionális és uniós szintű forgatókönyvek, valamint a készültségi szintek tesztelése;

f)a megelőzési cselekvési tervek és a veszélyhelyzeti tervek értékelése, a megelőzési cselekvési tervekben és a veszélyhelyzeti tervekben előírt intézkedések végrehajtásának értékelése;

g)az Unióban előforduló veszélyhelyzeteket kezelő intézkedések koordinálása az Energiaközösségről szóló szerződés harmadik ország szerződő feleivel és más harmadik országokkal;

h)a leginkább érintett tagállamok által igényelt segítségnyújtás.

(3)A Bizottság rendszeresen összehívja a gázkoordinációs csoportot, és a bizalmas üzleti adatok titkosságának tiszteletben tartása mellett megosztja vele a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól kapott információkat.

15. cikk
Együttműködés az Energiaközösség szerződő feleivel

(1)A 3. cikk (2) bekezdésének második mondata, a 3. cikk (6) bekezdése, a 4. cikk (3), (4) és (6) bekezdése, az 5. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontja, a 7. cikk (5) bekezdésének b) és e) pontja, a 8. cikk (1) bekezdésének e), g) és i) pontja, a 8. cikk (4) bekezdésének b) és c) pontja, a 9. cikk (1) bekezdésének j) és m) pontja, a 9. cikk (4) bekezdése, a 10. cikk (4) bekezdése, a 11. cikk (5) bekezdése és a 12. cikk az Energiaközösség szerződő felei felé fennálló kötelezettséget ró a tagállamokra, amelyet a következő eljárás szerint kell teljesíteni:

a)az Energiaközösség Miniszteri Tanácsa az ellátás biztonságáról szóló, az Energiaközösség szerződő felei számára a tagállamokkal fenntartott kapcsolataikban kölcsönös kötelezettségeket bevezető közös aktussal elfogadja ezt a rendeletet, és beépíti azt az Energiaközösség szabályrendszerébe; 

b)az Energiaközösség szerződő fele végrehajtja a közös aktust, megfelelő módon értesíti a teljes körű végrehajtásról az Energiaközösség titkárságát, és egyúttal kérelmet nyújt be e bekezdés részéről történő alkalmazása érdekében;

c)az Energiaközösség titkársága értesíti a Bizottságot a végrehajtásról és az Energiaközösség kérelmező szerződő fele és a tagállamok közötti kölcsönös kötelezettségek alkalmazandóságának a Bizottság általi megerősítésére irányuló kérelemről.

Az Energiaközösség titkársága által küldött értesítést követően a Bizottság határozatot hoz, amelyben megerősíti a tagállamok és az Energiaközösség szerződő fele között e bekezdés alkalmazásában fennálló kölcsönös kötelezettségek alkalmazandóságát, és megjelöli e kölcsönös kötelezettségek alkalmazásának kezdetét.

(2)Az (1) bekezdés szerinti bizottsági határozat meghozatalát követően az Energiaközösség adott szerződő felének képviselőit fel kell kérni a gázkoordinációs csoport ülésén való részvételre minden olyan esetben, amikor az a szóban forgó szerződő felet közvetlenül érintő, az (1) bekezdés hatálya alá tartozó ügyet tárgyal.

16. cikk
Nyomon követés a Bizottság részéről

A Bizottság a gázellátás biztonságával kapcsolatos intézkedéseket folyamatosan nyomon követi, és erről rendszeresen beszámol a gázkoordinációs csoportnak.

A Bizottság a 7. cikk (5) bekezdésében előírt értékelések alapján indokolt esetben következtetéseket von le az ellátásbiztonság uniós szintű növelésének lehetséges módjait illetően, és jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet végrehajtásáról, valamint – szükség esetén – ajánlásokat fogalmaz meg e rendelet továbbfejlesztése érdekében.

17. cikk
Értesítések

A kockázatértékelésről, a megelőzési cselekvési tervekről, a veszélyhelyzeti tervekről és valamennyi egyéb dokumentumról elektronikus úton, a CIRCABC platformon keresztül kell értesíteni a Bizottságot.

Az értesítéssel kapcsolatban mindennemű kommunikációt elektronikus úton kell lefolytatni.

18. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 6. cikk (3) bekezdésében és a 7. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [Kiadóhivatal: beírandó e rendelet hatálybalépésének napja]-án/-én kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (3) bekezdésében és a 7. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)A 6. cikk (3) bekezdése vagy a 7. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

19. cikk
Eltérés

E rendelet Máltára és Ciprusra mindaddig nem alkalmazandó, amíg területükön nincs gázellátás. Málta és Ciprus tekintetében a következő rendelkezésekben megállapított kötelezettségeket a gázellátás területükön való megkezdésétől számított, alább meghatározott időn belül kell teljesíteni, és azokat a döntéseket, amelyek meghozatalára ezek a tagállamok a következő rendelkezések szerint jogosultak, ezen az időn belül kell elfogadni:

a)a 2. cikk második bekezdésének 1. pontja, a 3. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (6) bekezdése és a 13. cikk (6) bekezdésének a) pontja tekintetében: 12 hónap;

b)az 5. cikk (1) bekezdése tekintetében: 18 hónap;

c)a 7. cikk (4) bekezdése tekintetében: 24 hónap;

d)a 4. cikk (4) bekezdése tekintetében: 36 hónap;

e)a 4. cikk (1) bekezdése tekintetében: 48 hónap.

20. cikk
Hatályon kívül helyezés

A 994/2010/EU rendelet hatályát veszti.

A hatályát vesztő rendeletre való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásként kell érteni, és a VIII. mellékletben található megfelelési táblázat szerint kell értelmezni. 

21. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, COM(2014) 330 final.

(2) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak, COM(2015) 80 final.

(3) A folyosó alapú megközelítés azt jelenti, hogy a gázszállító csővezeték mentén fekvő valamennyi tagállamnak értékelnie kell a csővezetékben történő folyamatos ellenirányú gázáramlás határaikon túlmutató minden lehetséges előnyét.

(4) https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/SWD%202014%20325%20Implementation%20of%20the%20Gas%20SoS%20Regulation%20en.pdf

(5) Forrás: Európai Bizottság

(6) A válaszadók felsorolása itt található: https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/List%20of%20stakeholders%20FOR%20PUBLICATION%20-%20updated%2018%2006.pdf  

(7) A gáztárolás belső piaci és az ellátásbiztonság garantálásában betöltött szerepéről szóló tanulmány, amelyet az REF4E, Mercados, E-Bridge készített az Energiaügyi Főigazgatóság részére. https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/REPORT-Gas%20Storage-20150728.pdf

(8) „Az uniós gázvásárlók nagykereskedelmi földgázpiaci tárgyalási pozíciójának erősítését célzó különböző megközelítések költségeinek és előnyeinek gazdasági elemzése.” A Bizottság a honlapján teszi közzé a tanulmányt.

(9) A hidraulikai számítás olyan matematikai modellt alkalmazó szimuláció eredménye, amely egy (nemzeti vagy regionális) hálózatban történő gázszállítást úgy ír le, hogy figyelembe veszi annak topológiáját és fizikai jellemzőit. A modell figyelembe veszi a leszállítási pontoknál szükséges nyomást és a keresleti profilokat. Az N–1 forgatókönyv hidraulikai modellel történő szimulációjával megtudható, hogy a rendszerben rendelkezésre álló gáz képes-e elérni az összes leszállítási pontot abban az esetben, ha a legnagyobb gázinfrastruktúrában zavar lép fel.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. április 17-i 347/2013/EU rendelete a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).

(11) HL C , , . o.

(12) HL C , , . o.

(13) COM(2014) 654 final.

(14) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak, COM(2015) 80 final.

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).

(16) A Tanács 2008. december 8-i 2008/114/EK irányelve az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről (HL L 345., 2008.12.23., 75. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. április 17-i 347/2013/EU rendelete a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1313/2013/EU határozata az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 24. o.).

(19) A Bizottság 2014. március 26-i 312/2014/EU rendelete a gázszállításirendszer-üzemeltetők közötti rendszeregyensúlyozásra vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozásáról (HL L 91., 2014.3.27., 15. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1313/2013/EU határozata az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 24. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 715/2009/EK rendelete a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 36. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.2.16.

COM(2016) 52 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

JAVASLAT: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SWD(2016) 25 final}
{SWD(2016) 26 final}

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

JAVASLAT: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. MELLÉKLET

Regionális együttműködés

A 3. cikk (7) bekezdésében említett régiók a következők:

–Északnyugat: Egyesült Királyság és Írország;

–Nyugat-Európa északi és déli része: Belgium, Franciaország, Luxemburg, Spanyolország, Hollandia és Portugália;

–Déli Gázfolyosó Bulgária, Görögország és Románia;

–Közép-kelet: Cseh Köztársaság, Németország, Lengyelország és Szlovákia;

–Délkelet: Ausztria, Horvátország, Magyarország, Olaszország és Szlovénia;

–Balti energiapiacok I. (a balti energiapiacok összekapcsolási terve I.): Észtország, Finnország, Lettország és Litvánia;

–Balti energiapiacok II. (a balti energiapiacok összekapcsolási terve II.): Dánia és Svédország;

–Ciprus;

–Málta, amennyiben nincs összekapcsolva egy másik tagállammal. Amennyiben Málta össze van kapcsolva egy másik tagállammal, az érintett tagállam régiójába tartozónak minősül.

II. MELLÉKLET

N–1 képletének kiértékelése

1.N–1 képletének meghatározása

N–1 képlete a gázinfrastruktúra 715/2009/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 18. pontja értelmében vett műszaki kapacitásának azon képességét írja le, hogy a gázinfrastruktúra egyetlen legnagyobb elemének kiesése esetén maradéktalanul ki tudja elégíteni a számítási terület gázkeresletét olyan napon, amelyet rendkívül magas, statisztikai valószínűség szerint 20 évenként egyszer előforduló gázkereslet jellemez. 

A gázinfrastruktúra magában foglalja a gázszállító hálózatot, beleértve a rendszerösszekötőket, valamint a számítási területhez kapcsolódó termelési, LNG- és tárolási létesítményeket.

A gázinfrastruktúra egyetlen legnagyobb elemének kiesése esetén fennmaradó összes gázinfrastruktúra műszaki kapacitásának el kell érnie a számítási terület azon összesített napi gázkeresletét, amely rendkívül magas, statisztikai valószínűség szerint 20 évenként egyszer előforduló gázkereslettel jellemezhető napon fordul elő.

N–1 alábbiak szerint számított értékének legalább 100 %-nak kell lennie.

2.N–1 képletének alkalmazása

, N–1 ≥ 100 %

A számításhoz alkalmazott paramétereket egyértelműen le kell írni és meg kell indokolni.

Az EPm kiszámításához részletes listát kell benyújtani a betáplálási pontokról és egyéni kapacitásukról.

3.Az N–1 képletében található paraméterek meghatározása

A „számítási terület” a hatáskörrel rendelkező hatóság által meghatározott olyan földrajzi terület, amelyre nézve N–1 képlete kiértékelésre kerül.

Keresletoldali meghatározások 

„Dmax”: teljes napi gázkereslet (millió köbméter per napban kifejezve) a számítási területen statisztikai valószínűség szerint 20 évenként egyszer előforduló, rendkívül magas napi kereslettel jellemezhető napon.

Kínálatoldali meghatározások 

„EPm”: a Pm, LNGm és Sm értékekkel már kifejezett termelési, LNG- és tárolási létesítményektől eltérő betáplálási pontok műszaki kapacitása (millió köbméter per napban kifejezve), vagyis a számítási területre gázbeszállítást biztosítani képes valamennyi, határon elhelyezkedő betáplálási pont műszaki kapacitásának összege.

„Pm”: maximális műszaki termelési kapacitás (millió köbméter per napban kifejezve): az összes földgáztermelő létesítménynek a számítási terület betáplálási pontjaihoz szállítható maximális napi műszaki termelési kapacitásának összege.

„Sm”: maximális műszaki tárolási mennyiség (millió köbméter per napban kifejezve): az összes tárolási létesítménynek a számítási terület betáplálási pontjaihoz szállítható maximális napi műszaki kivételi kapacitásának összege, figyelembe véve azok saját fizikai jellemzőit;

„LNGm”: maximális műszaki LNG-létesítmény-kapacitás (millió köbméter per napban kifejezve): az összes LNG-létesítmény összesített maximális napi műszaki kimeneti kapacitása a számítási területen, olyan kritikus elemek figyelembevételével, mint a cseppfolyósított földgáz átfejtése, a hozzá kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások, a cseppfolyósított földgáz átmeneti tárolása és visszaalakítása, valamint a rendszer műszaki kimeneti kapacitása.

„Im”: a számítási terület ellátására szolgáló, a legnagyobb kapacitással rendelkező egyetlen legnagyobb gázinfrastruktúra-elem műszaki kapacitása (millió köbméter per napban kifejezve). Amennyiben több gázinfrastruktúra összekapcsolásával egyetlen közös upstream vagy downstream gázinfrastruktúra jött létre, amelyet nem lehet szétválasztva működtetni, azt egyetlen gázinfrastruktúra-elemnek kell tekinteni.

4.N–1 képletének kiértékelése keresletoldali intézkedések alkalmazása esetén

, N–1 ≥ 100 %

Keresletoldali meghatározások

„Deff”: a Dmax azon része (millió köbméter per napban kifejezve), amelyet az ellátás zavara esetén az 8. cikk (1) bekezdésének c) pontja és a 4. cikk (2) bekezdése szerinti piaci alapú, keresletoldali intézkedésekkel elégségesen és időben ki lehet elégíteni.

5.N–1 képletének kiértékelése regionális szinten

A 3. pontban említett számítási területet a megfelelő regionális szintre kell bővíteni. Az I. mellékletben felsorolt régiók alkalmazandók. N–1 képletének regionális szintű kiértékeléséhez a közös érdekű gázinfrastruktúra egyetlen legnagyobb elemét kell alkalmazni. Egy régió egyetlen legnagyobb közös érdekű gázinfrastruktúra-eleme a régió azon legnagyobb gázinfrastruktúra-eleme, amely az adott régió tagállamai gázellátásához közvetlenül vagy közvetetten hozzájárul, és azt a kockázatértékelésben meg kell határozni.

N–1 képletének regionális kiértékelése csak akkor válthatja fel N–1 képletének országos kiértékelését, ha a közös kockázatértékelés szerint a közös érdekű gázinfrastruktúra egyetlen legnagyobb eleme valamennyi érintett tagállam gázellátása szempontjából kiemelkedő fontosságú.

A 6. cikk (1) bekezdésében említett számítások esetében az I. mellékletben felsorolt régiók egyetlen legnagyobb közös érdekű gázinfrastruktúra-elemét kell alkalmazni.

III. MELLÉKLET

Kétirányú szállítást lehetővé tevő állandó kapacitás

1.A rendszerösszekötők kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitásának lehetővé tétele vagy javítása érdekében, illetve az erre irányuló kötelezettség alóli mentesítés megszerzése vagy meghosszabbítása érdekében a szállításirendszer-üzemeltetők a rendszerösszekötő mindkét oldalán benyújtják az alábbiakat a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz (érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok), miután konzultáltak a gázellátási folyosó menti összes szállításirendszer-üzemeltetővel:

a)javaslat kétirányú szállítást lehetővé tevő állandó kapacitás kialakítására az ellenirányt illetően (ellenirányú áramlást lehetővé tevő fizikai kapacitás); vagy

b)a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás kialakítására irányuló kötelezettség alóli mentesítésre vonatkozó kérelem.

Ezeket a beadványokat az e rendelet hatálybalépésekor már létező valamennyi rendszerösszekötő esetében legkésőbb 2018. december 1-jéig – a megvalósíthatósági tanulmányok elkészülése után, de az új rendszerösszekötők részletes műszaki terveinek kidolgozása előtt – be kell nyújtani.

2.Az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás kialakítására vagy javítására irányuló javaslatnak és a mentesítés megadására vagy meghosszabbítására vonatkozó kérelemnek a piaci kereslet felmérésén, a keresletre és kínálatra vonatkozó előrejelzéseken, megvalósíthatósági tanulmányon, az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás költségein, beleértve a szállítási rendszer emiatt szükségessé váló megerősítését, valamint az ellátás biztonságát érintő előnyökön kell alapulnia, figyelembe véve azt, hogy az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás hogyan járulhat hozzá az infrastruktúrával szemben támasztott, a 4. cikkben meghatározott követelmények betartásához. A javaslat tartalmazza majd a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 11. cikke szerinti módszertan alapján elkészített költség-haszon elemzést.

3.A javaslat vagy a mentesítés iránti kérelem beérkezése után az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok haladéktalanul konzultálnak a gázellátási folyosó mentén fekvő valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával, az Ügynökséggel és a Bizottsággal a javaslatról, illetve a mentesítés iránti kérelemről. A megkeresett hatóságok a megkeresés beérkezését követő négy hónapon belül nyilváníthatnak véleményt.

4.A 3. pontban említett időszak lejárta utáni két hónapon belül az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok a kockázatértékelés, a 2. pontban felsorolt információk, a 3. pont szerinti konzultációt követően beérkező vélemények alapján és figyelembe véve a gázellátás biztonságát és a belső földgázpiachoz való hozzájárulást, közös határozatot hoznak; ez a határozat az alábbiak egyike lehet:

a)az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitásra vonatkozó javaslat elfogadása; ez a határozat tartalmaz költség-haszon elemzést, a költségek országok közötti elosztását, a végrehajtás ütemtervét és a további használat feltételeit;

b)maximum négy évre vonatkozó átmeneti mentesítés nyújtása vagy meghosszabbítása, amennyiben a határozatban szereplő költség-haszon elemzés szerint az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás a gázellátási folyosó menti egyetlen tagállamban sem javítaná a gázellátás biztonságát, vagy ha a beruházás költségei jelentős mértékben meghaladnák az ellátás biztonsága tekintetében várható hasznot;

c)a szállításirendszer-üzemeltetők felszólítása javaslatuk vagy mentesítés iránti kérelmük módosítására és újbóli benyújtására.

5.Az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok haladéktalanul benyújtják közös határozatukat a gázellátási folyosó menti tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak, az Ügynökséghez és a Bizottsághoz, ideértve a 4. pont szerinti konzultációt követően beérkező véleményeket is.

6.A közös határozat beérkezését követő két hónapon belül a gázellátási folyosó menti tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai ismertethetik a közös határozattal szembeni kifogásaikat, és benyújthatják azokat a határozatot elfogadó hatóságokhoz, az Ügynökséghez és a Bizottsághoz. A kifogásoknak tényekre és értékelésre kell korlátozódniuk, különösen ha a költségek országok közötti elosztásáról nem folytattak konzultációt a 4. pont értelmében.

7.Az Ügynökség a közös határozat 5. pont szerinti beérkezését követő három hónapon belül véleményt nyilvánít a közös határozat minden elemével kapcsolatban, figyelembe véve az esetleges kifogásokat, és benyújtja véleményét a gázellátási folyosó menti összes tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságnak és a Bizottságnak.

8.Az Ügynökség 7. pont szerint megfogalmazott véleményének beérkezését követő négy hónapon belül a Bizottság határozatot fogadhat el, amelyben a közös határozat módosítását kéri.

9.Amennyiben az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok a 4. pontban megadott határidőn belül nem tudtak közös határozatot hozni, akkor erről a határidő lejártának napján tájékoztatják az Ügynökséget és a Bizottságot. E tájékoztatás beérkezését követő két hónapon belül az Ügynökség véleményt fogad el, amelyben javaslatot tesz a közös határozat 4. pontban felsorolt összes elemével kapcsolatban, és e véleményt benyújtja az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz és a Bizottsághoz.

10.Az Ügynökség 9. pont szerint megfogalmazott véleményének beérkezését követő négy hónapon belül a Bizottság a vélemény figyelembevételével határozatot fogad el a közös határozat 4. pontban felsorolt összes elemével kapcsolatban. Amennyiben a Bizottság további információkat kér, a négyhónapos időszak akkor indul, amikor az összes kért információ beérkezik. Az időtartam további két hónappal meghosszabbítható, ha az összes érintett hatáskörrel rendelkező hatóság beleegyezik.

11.A Bizottság, a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a szállításirendszer-üzemeltetők megőrzik az üzleti szempontból érzékeny információk titkosságát.

12.A kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás kialakítására irányuló kötelezettség alól a 994/2010/EU rendelet értelmében adott mentesítés 2018. december 1-jéig marad érvényben, kivéve ha érvényessége már korábban lejár.

IV. MELLÉKLET

Kockázatértékelési sablon

Az alábbi sablont angol nyelven kell kitölteni.

Általános információk

–Tagállamok a régióban

–Az e kockázatértékelés elkészítésében részt vevő hatáskörrel rendelkező hatóságok neve 2

1.A rendszer leírása

1.1.Röviden mutassa be a regionális gázrendszert, és térjen ki az alábbiakra:

a)Fő gázfogyasztási adatok 3 : végső éves gázfogyasztás (milliárd köbméter) és a fogyasztók típusa szerinti bontás 4 , csúcsterhelés (összesen és a fogyasztók típusa szerinti bontásban, millió köbméter per napban kifejezve)

b)Írja le a gázrendszer működését a régióban: fő áramlások (betáplálás / kiadás / két tagállam közötti áramlás), a betáplálási és kiadási pont infrastruktúrájának kapacitása a régióba és a régióból, és tagállamonként, ideértve a kihasználási arányt, az LNG-létesítményeket (maximális napi kapacitás, kihasználási arány és hozzáférési rendszer) stb. Amennyiben az a régióban tagállamai szempontjából releváns, az L-gáz-rendszert is.

c)Származási ország szerinti bontásban adja meg a gázbehozatali forrásokat 5

d)Ismertesse a régió szempontjából fontos tárolási létesítmények szerepét, ideértve a határokon átnyúló hozzáférést is:

(1)tárolókapacitás (teljes és üzemi gázmennyiség) a fűtési szezonban fennálló kereslethez viszonyítva

(2)maximális napi kivételi kapacitás a különböző feltöltési szinteken (lehetőleg teljes kapacitáson és szezonvégi szinteken)

e)Írja le a hazai termelés régióban betöltött szerepét:

(1)a termelés értéke a végső éves gázfogyasztás viszonylatában

(2)maximális napi termelési kapacitás

f)Írja le a gáz villamosenergia-termelésben betöltött szerepét (pl. fontosság, megújuló energiaforrások tartalékaként betöltött szerep), ideértve a gáztüzelésű termelési kapacitást (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában) és a kapcsolt energiatermelést (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában)

1.2.Röviden írja le az egyes tagállamok gázrendszerét, és térjen ki az alábbiakra:

a)Fő gázfogyasztási adatok: végső éves gázfogyasztás (milliárd köbméter) és a fogyasztók típusa szerinti bontás, csúcsterhelés (millió köbméter per nap)

b)Mutassa be a gázrendszer nemzeti szintű működését, ideértve az infrastruktúrákat is (amelyek nem tartoznak az 1.1. b) pont hatálya alá). Ha releváns, térjen ki az L-gáz rendszerre

c)Nevezze meg a gázellátás biztonsága szempontjából fontos infrastruktúrákat

d)Származási ország szerinti bontásban adja meg a nemzeti szintű gázbehozatal forrásait

e)Mutassa be a tárolási létesítmények tagállamokban betöltött szerepét, ideértve az alábbiakat:

(1)tárolókapacitás (teljes és üzemi gázmennyiség) a fűtési szezonban fennálló kereslethez viszonyítva

(2)maximális napi kivételi kapacitás a különböző feltöltési szinteken (lehetőleg teljes kapacitáson és szezonvégi szinteken)

f)Írja le a hazai termelés szerepét, és térjen ki az alábbiakra:

(1)a termelés értéke a végső éves gázfogyasztás viszonylatában

(2)maximális napi termelési kapacitás

g)Írja le a gáz villamosenergia-termelésben betöltött szerepét (pl. fontosság, megújuló energiaforrások tartalékaként betöltött szerep), ideértve a gáztüzelésű termelési kapacitást (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában) és a kapcsolt energiatermelést (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában)

2.Az infrastruktúrával szemben támasztott követelmények (4. cikk)

Írja le, hogy hogyan tartják be az infrastruktúrával szemben támasztott követelményeket, ideértve az N–1 képletéhez használt fő értékeket és a megfelelés alternatív lehetőségeit (a szomszédos tagállamokkal, keresletoldali intézkedésekkel együtt), továbbá a kétirányú szállítást lehetővé tevő meglévő kapacitásokat, a következőképpen:

2.1.Regionális szint

N–1 képlete

a)a régió tekintetében a közös érdekű gázinfrastruktúra egyetlen legnagyobb elemének megnevezése

b)N–1 képletének kiértékelése regionális szinten

c)a képlet összes eleméhez a használt értékek leírása, ideértve a számításhoz használt köztes értékeket is (pl. az EPm esetében tüntesse fel az e paraméter tekintetében figyelembe vett összes betáplálási pont kapacitását)

d)a képletben szereplő paraméterek kiszámításánál adott esetben alkalmazott módszerek és feltételezések (pl. Dmax) (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni)

2.2.Nemzeti szint (a régióban található tagállamonként)

a)N–1 képlete

(1)a gázinfrastruktúra egyetlen legnagyobb elemének megnevezése

(2)N–1 képletének kiértékelése nemzeti szinten

(3)a képlet összes eleméhez a használt értékek leírása, ideértve a számításhoz használt köztes értékeket is (pl. az EPm esetében tüntesse fel az e paraméter tekintetében figyelembe vett összes betáplálási pont kapacitását)

(4)a képletben szereplő paraméterek kiszámításánál adott esetben alkalmazott módszerek (pl. Dmax) (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni)

(5)az N–1 képlete kiértékeléséből kapott eredmények magyarázata a tárolók teljes kapacitásának 30 %-os és 100 %-os szintjét figyelembe véve

(6)az N–1 forgatókönyv hidraulikai modell használatával végzett szimulációja fő eredményeinek magyarázata

(7)Amennyiben a tagállam úgy dönt, N–1 képletének kiértékelése keresletoldali intézkedések alkalmazása esetén:

–N–1 képletének kiértékelése a II. melléklet 4. pontja alapján

–a képlet összes eleméhez a használt értékek leírása, ideértve a számításhoz használt köztes értékeket is (amennyiben eltérnek a 2.2. a) 3. pontban leírt adatoktól)

–a képletben szereplő paraméterek kiszámításánál adott esetben alkalmazott módszerek (pl. Dmax) (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni)

–az ellátási zavar és várható hatásának (Deff) ellensúlyozását célzó elfogadott / elfogadásra váró piaci alapú, keresletoldali intézkedések magyarázata

(8)Amennyiben a szomszédos tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai úgy állapodtak meg, az N–1 előírás közös kiszámítása:

–N–1 képletének kiértékelése a II. melléklet 5. pontja alapján

–a képlet összes eleméhez a használt értékek leírása, ideértve a számításhoz használt köztes értékeket is (amennyiben eltérnek a 2.2. a) 3. pontban leírt adatoktól)

–a képletben szereplő paraméterek kiszámításánál adott esetben alkalmazott módszerek és feltételezések (pl. Dmax) (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni)

–az N–1 kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében elfogadott feltételek magyarázata

b)Kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás

(1)Adja meg a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitással ellátott rendszerösszekötő pontokat és a kétirányú áramlások maximális kapacitását

(2)Jelölje meg az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás (pl. megszakítható kapacitás) használatának feltételeit

(3)Jelölje meg azokat a rendszerösszekötő pontokat, amelyeknél a 4. cikk (4) bekezdése értelmében mentesítést adtak, továbbá a mentesítés időtartamát és a mentesítés okait

3.A kockázatok azonosítása

Írja le azokat a kockázatforrásokat, amelyek negatív hatást gyakorolhatnak a gázellátás biztonságára az érintett tagállamban, illetve a régióban, ezek valószínűségét és következményeit.

A kockázatforrások típusainak nem kimerítő listája:

Politikai kockázatok

–Harmadik országokból érkező gázellátás zavarai különböző okokból

–Politikai feszültség (a származási országban vagy tranzitországban)

–Háború/polgárháború (a származási országban vagy tranzitországban)

–Terrorizmus

Műszaki kockázatok

–Robbanás/tűz

–Tűz (egy adott létesítményen belül)

–Szivárgás

–Nem megfelelő karbantartás

–Berendezés meghibásodása (nem indul el, üzem alatt meghibásodik, stb.)

–Villamos energia (vagy más energiaforrás) hiánya

–IKT-meghibásodás (hardver vagy szoftver meghibásodása, internettel, SCADA-rendszerrel kapcsolatos problémák stb.)

–Számítógépes támadás

–Talajkiemelés (kotrás, cölöpözés), földmunka stb. hatása

Kereskedelmi/piaci/pénzügyi kockázatok

–Harmadik országbeli beszállítókkal kötött megállapodások

–Kereskedelmi vita

–Az ellátás biztonsága szempontjából fontos infrastruktúra harmadik országbeli szereplők általi ellenőrzése, ami többek között alulfinanszírozottsággal, a diverzifikáció akadályozásával és az uniós jogszabályok be nem tartásával járhat

–Áringadozás

–Alulfinanszírozottság

–Hirtelen, váratlan csúcsterhelés

–Egyéb kockázatok, amelyek strukturális alulteljesítést okozhatnak

Társadalmi kockázatok

–Sztrájk (különböző kapcsolódó szektorokban, például a gázágazatban, kikötőkben, a közlekedésben stb.)

–Szabotázs

–Rongálás

–Lopás

Környezeti kockázatok

–Földrengés

–Földcsuszamlás

–Árvíz (heves esőzés, folyó)

–Vihar (tenger)

–Lavina

–Szélsőséges időjárási körülmények

–Tűz (a létesítményen kívül, például a közeli erdőkben, gyepterületen stb.)

3.1.Regionális szint

a)Nevezze meg a régióban fennálló kockázati forrásokat, ideértve valószínűségüket és hatásaikat, valamint ha releváns, a kockázatok tagállamok közötti kölcsönhatásait és összefüggéseit

b)Írja le azokat a kritériumokat, amelyek segítségével meghatározzák, hogy a rendszer magas/elfogadhatatlan kockázatoknak van-e kitéve

c)Sorolja fel a vonatkozó kockázati forgatókönyveket a kockázati forrásoknak megfelelően, és írja le, hogy hogyan választották ki őket

d)Tüntesse fel, hogy milyen mértékben vették figyelembe a földgázpiaci ENTSO által elkészített forgatókönyveket

3.2.Nemzeti szint (ha releváns)

a)Nevezze meg a tagállam szempontjából releváns kockázati forrásokat, ideértve valószínűségüket és hatásukat

b)Írja le azokat a kritériumokat, amelyek segítségével meghatározzák, hogy a rendszer magas/elfogadhatatlan kockázatoknak van-e kitéve

c)Sorolja fel a vonatkozó kockázati forgatókönyveket a kockázati forrásoknak és valószínűségüknek megfelelően, és írja le, hogy hogyan választották ki őket

4.Kockázatelemzés és kockázatértékelés

Elemezze a 3. pontban megnevezett kockázati forgatókönyveket. A kockázati forgatókönyvek szimulációjánál vegye figyelembe az ellátás biztonságával kapcsolatos meglévő intézkedéseket, például az N–1 előírást és az ellátással szemben támasztott követelményeket. Az egyes kockázati forgatókönyvek tekintetében:

a)részletesen írja le a kockázati forgatókönyvet, ideértve az összes feltételezést és adott esetben a kiszámításukhoz használt alapvető módszereket

b)részletesen írja le az elvégzett szimulációk eredményeit, ideértve a hatások számszerűsítését is (pl. nem szállított gázmennyiségek, társadalmi-gazdasági hatások, a távhőszolgáltatásra gyakorolt hatások, a villamosenergia-termelésre gyakorolt hatások)

5.Következtetések

Írja le a kockázatértékelés fő eredményeit, ideértve a további fellépést igénylő kockázati forgatókönyvek megnevezését is.

V. MELLÉKLET

Tervsablonok

Az alábbi sablonokat angol nyelven kell kitölteni.

Sablon a megelőzési cselekvési tervhez

Általános információk

–Tagállamok a régióban

–Az e terv előkészítésében részt vevő hatáskörrel rendelkező hatóságok neve 6

1.A rendszer leírása

1.1.Röviden mutassa be a regionális gázrendszert, és térjen ki az alábbiakra:

a)Fő gázfogyasztási adatok 7 : végső éves gázfogyasztás (milliárd köbméter) és a fogyasztók típusa szerinti bontás 8 , csúcsterhelés (összesen és a fogyasztók típusa szerinti bontásban, millió köbméter per napban kifejezve)

b)Írja le a gázrendszer működését a régióban: fő áramlások (betáplálás / kiadás / két tagállam közötti áramlás), a betáplálási és kiadási pont infrastruktúrájának kapacitása a régióba és a régióból, és tagállamonként, ideértve a kihasználási arányt, az LNG-létesítményeket (maximális napi kapacitás, kihasználási arány és hozzáférési rendszer) stb. Amennyiben az a régióban tagállamai szempontjából releváns, az L-gáz-rendszert is.

c)Származási ország szerinti bontásban adja meg a gázbehozatali forrásokat 9

d)Ismertesse a régió szempontjából fontos tárolási létesítmények szerepét, ideértve a határokon átnyúló hozzáférést is:

(1)tárolókapacitás (teljes és üzemi gázmennyiség) a fűtési szezonban fennálló kereslethez viszonyítva

(2)maximális napi kivételi kapacitás a különböző feltöltési szinteken (lehetőleg teljes kapacitáson és szezonvégi szinteken)

e)Írja le a hazai termelés régióban betöltött szerepét:

(1)a termelés értéke a végső éves gázfogyasztás viszonylatában

(2)maximális napi termelési kapacitás

f)Írja le a gáz villamosenergia-termelésben betöltött szerepét (pl. fontosság, megújuló energiaforrások tartalékaként betöltött szerep), ideértve a gáztüzelésű termelési kapacitást (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában) és a kapcsolt energiatermelést (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában)

1.2.Röviden írja le az egyes tagállamok gázrendszerét, és térjen ki az alábbiakra:

a)Fő gázfogyasztási adatok: végső éves gázfogyasztás (milliárd köbméter) és a fogyasztók típusa szerinti bontás, csúcsterhelés (millió köbméter per nap)

b)Mutassa be a gázrendszer nemzeti szintű működését, ideértve az infrastruktúrákat is (amelyek nem tartoznak az 1.1. b) pont hatálya alá). Ha releváns, térjen ki az L-gáz rendszerre

c)Nevezze meg a gázellátás biztonsága szempontjából fontos infrastruktúrákat

d)Származási ország szerinti bontásban adja meg a nemzeti szintű gázbehozatal forrásait

e)Mutassa be a tárolási létesítmények tagállamokban betöltött szerepét, ideértve az alábbiakat:

(1)tárolókapacitás (teljes és üzemi gázmennyiség) a fűtési szezonban fennálló kereslethez viszonyítva

(2)maximális napi kivételi kapacitás a különböző feltöltési szinteken (lehetőleg teljes kapacitáson és szezonvégi szinteken)

f)Írja le a hazai termelés szerepét, és térjen ki az alábbiakra:

(1)a termelés értéke a végső éves gázfogyasztás viszonylatában

(2)maximális napi termelési kapacitás

g)Írja le a gáz villamosenergia-termelésben betöltött szerepét (pl. fontosság, megújuló energiaforrások tartalékaként betöltött szerep), ideértve a gáztüzelésű termelési kapacitást (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában) és a kapcsolt energiatermelést (teljes (MWe) és a teljes termelési kapacitás százalékában)

2.A kockázatértékelés összefoglalása

Röviden írja le a 6. cikk szerint elvégzett kockázatértékelés eredményeit, ideértve az alábbiakat:

a)az értékelt forgatókönyvek listája és az egyes forgatókönyveknél alkalmazott feltételezések rövid leírása, továbbá a feltárt kockázatok/hiányosságok

b)a kockázatértékelés fő következtetései

3.Az infrastruktúrával szemben támasztott követelmények (4. cikk)

Írja le, hogy hogyan tartják be az infrastruktúrával szemben támasztott követelményeket, ideértve az N–1 képletéhez használt fő értékeket és a megfelelés alternatív lehetőségeit (a szomszédos tagállamokkal, keresletoldali intézkedésekkel együtt), továbbá a kétirányú szállítást lehetővé tevő meglévő kapacitásokat, a következőképpen:

3.1.Regionális szint

N–1 képlete

a)a régió tekintetében a közös érdekű gázinfrastruktúra egyetlen legnagyobb elemének megnevezése

b)N–1 képletének kiértékelése regionális szinten

c)a képlet összes eleméhez a használt értékek leírása, ideértve a számításhoz használt köztes értékeket is (pl. az EPm esetében tüntesse fel az e paraméter tekintetében figyelembe vett összes betáplálási pont kapacitását)

d)a képletben szereplő paraméterek kiszámításánál adott esetben alkalmazott módszerek és feltételezések (pl. Dmax) (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni)

3.2.Nemzeti szint

a)N–1 képlete

(1)a gázinfrastruktúra egyetlen legnagyobb elemének megnevezése

(2)N–1 képletének kiértékelése nemzeti szinten

(3)a képlet összes eleméhez a használt értékek leírása, ideértve a számításhoz használt köztes értékeket is (pl. az EPm esetében tüntesse fel az e paraméter tekintetében figyelembe vett összes betáplálási pont kapacitását)

(4)a képletben szereplő paraméterek kiszámításánál adott esetben alkalmazott módszerek (pl. Dmax) (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni)

(5)Amennyiben a tagállam úgy dönt, N–1 képletének kiértékelése keresletoldali intézkedések alkalmazása esetén:

–N–1 képletének kiértékelése a II. melléklet 5. pontja alapján

–a képlet összes eleméhez a használt értékek leírása, ideértve a számításhoz használt köztes értékeket is (amennyiben eltérnek a 3.2. a) 3. pontban leírt adatoktól)

–a képletben szereplő paraméterek kiszámításánál adott esetben alkalmazott módszerek (pl. Dmax) (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni)

–az ellátási zavar és várható hatásának (Deff) ellensúlyozását célzó elfogadott / elfogadásra váró piaci alapú, keresletoldali intézkedések magyarázata

(6)Amennyiben a szomszédos tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai úgy állapodtak meg, az N–1 előírás közös kiszámítása:

–N–1 képletének kiértékelése a II. melléklet 5. pontja alapján

–a képlet összes eleméhez a használt értékek leírása, ideértve a számításhoz használt köztes értékeket is (amennyiben eltérnek a 3.2. a) 3. pontban leírt adatoktól)

–a képletben szereplő paraméterek kiszámításánál adott esetben alkalmazott módszerek és feltételezések (pl. Dmax) (a részletes magyarázatot mellékletek formájában kell megadni)

–az N–1 kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében elfogadott feltételek magyarázata

b)Kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitás

(1)Adja meg a kétirányú szállítást lehetővé tevő kapacitással ellátott rendszerösszekötő pontokat és a kétirányú áramlások maximális kapacitását

(2)Jelölje meg az ellenirányú áramlást lehetővé tévő kapacitás (pl. megszakítható kapacitás) használatának feltételeit

(3)Jelölje meg azokat a rendszerösszekötő pontokat, amelyeknél a 4. cikk (4) bekezdése értelmében mentesítést adtak, továbbá a mentesítés időtartamát és a mentesítés okait

4.Az ellátással szemben támasztott követelményeknek való megfelelés (5. cikk)

Itt minden tagállam tekintetében írja le az ellátással szemben támasztott követelményeknek, valamint az ellátással szemben támasztott szigorított követelményeknek vagy a gázellátás biztonsága érdekében bevezetett további kötelezettségeknek való megfelelés érdekében elfogadott intézkedéseket:

a)a védett fogyasztók alkalmazott meghatározása, ideértve a hatálya alá tartozó fogyasztókat és éves gázfogyasztásukat (kategória, nettó érték és a végső éves nemzeti gázfogyasztás százaléka szerint)

b)az ellátással szemben támasztott követelményeknek való megfeleléshez szükséges gázmennyiség az 5. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében leírt forgatókönyvek szerint

c)az ellátással szemben támasztott követelményeknek való megfeleléshez szükséges kapacitás az 5. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében leírt forgatókönyvek szerint

d)az ellátással szemben támasztott követelményeknek való megfelelés érdekében bevezetett intézkedés(ek):

(1)az intézkedés(ek) leírása

(2)címzettek

(3)amennyiben létezik ilyen, az ellátással szemben támasztott követelményeknek való megfelelés előzetes ellenőrző rendszerének leírása

(4)szankciórendszer, ha van

(5)az egyes intézkedések tekintetében az alábbiak leírása:

–az intézkedés gazdasági hatása, eredményessége és hatékonysága

–az intézkedés hatása a környezetre

–az intézkedés hatása a fogyasztókra

(6)Amennyiben nem piaci alapú intézkedéseket alkalmaznak (az egyes intézkedések tekintetében):

–az intézkedés szükségességének indoklása (az ellátás biztonsága miért nem érhető el kizárólag piaci alapú intézkedésekkel);

–az intézkedés arányosságának indoklása (miért a nem piaci alapú intézkedés a várt hatás elérésének legkevésbé korlátozó eszköze)

–az intézkedés alábbiakra gyakorolt hatásának elemzése:

a)más tagállamok ellátásának biztonsága

b)nemzeti piac

c)belső piac

(7)A [OP: Please insert the date of the entry into force of this Regulation] után bevezetett intézkedések esetében az intézkedés(ek) 8. cikk (4) bekezdése értelmében végrehajtott nyilvános hatásvizsgálatának internetes elérhetősége

e)Ha releváns, írja le a gázellátás biztonsága miatt bevezetett, az ellátással szemben támasztott szigorított követelményeket vagy további kötelezettségeket:

(1)az intézkedés(ek) leírása

(2)az intézkedés szükségességének indoklása (miért kell szigorítani az ellátással szemben támasztott követelményeket, és amennyiben nem piaci alapú intézkedéseket alkalmaznak, az ellátás biztonsága miért nem érhető el kizárólag piaci alapú intézkedésekkel)

(3)az intézkedés arányosságának indoklása (az ellátással szemben támasztott szigorított követelmények vagy a további kötelezettségek miért a várt hatás elérésének legkevésbé korlátozó eszközei, és amennyiben nem piaci alapú intézkedéseket alkalmaznak, miért a nem piaci alapú intézkedés a várt hatás elérésének legkevésbé korlátozó eszköze)

(4)címzettek

(5)érintett gázmennyiségek és kapacitások

(6)a szokásos értékekre való csökkentésre irányuló mechanizmus a szolidaritás szellemében és a 12. cikk értelmében

(7)Tüntesse fel, hogy ez az intézkedés hogyan felel meg az 5. cikk (2) bekezdésében megadott feltételeknek

5.Megelőző intézkedések

Írja le a már alkalmazott vagy a tervezett megelőző intézkedéseket, ideértve az L-gázzal kapcsolatos intézkedéseket is:

a)Írja le a kockázatértékelés szerint megállapított egyes kockázatokkal kapcsolatban elfogadott megelőző intézkedéseket, ideértve az alábbiak leírását is:

(1)nemzeti vagy regionális vonatkozásuk

(2)gazdasági hatásuk, eredményességük és hatékonyságuk

(3)a környezetre gyakorolt hatásuk

(4)a fogyasztókra gyakorolt hatásuk

Adott esetben térjen ki az alábbiakra:

–a szomszédos tagállamok közötti összeköttetések javítására irányuló intézkedések

–A gázszállítási útvonalak és ellátási források diverzifikációjára irányuló intézkedések

–A gázellátás biztonsága szempontjából kulcsfontosságú infrastruktúra harmadik országbeli szervek általi ellenőrzés tekintetében történő védelmét szolgáló intézkedések (ideértve adott esetben az általános vagy ágazatspecifikus beruházás-ellenőrzési jogszabályokat, bizonyos részvényesek számára biztosított különleges jogokat stb.)

b)Írja le az olyan egyéb intézkedéseket, amelyeket nem a kockázatértékelés folyományaként fogadták el, mégis pozitív hatást gyakorolnak a régió/tagállam ellátásának biztonságára

c)Amennyiben nem piaci alapú intézkedéseket alkalmaznak (az egyes intézkedések tekintetében):

(1)az intézkedés szükségességének indoklása (az ellátás biztonsága miért nem érhető el kizárólag piaci alapú intézkedésekkel)

(2)az intézkedés arányosságának indoklása (miért a nem piaci alapú intézkedés a várt hatás elérésének legkevésbé korlátozó eszköze)

(3)az intézkedés alábbiakra gyakorolt hatásának elemzése:

–az intézkedés szükségességének indoklása (az ellátás biztonsága miért nem érhető el kizárólag piaci alapú intézkedésekkel)

–az intézkedés arányosságának indoklása (miért a nem piaci alapú intézkedés a várt hatás elérésének legkevésbé korlátozó eszköze)

–az intézkedés alábbiakra gyakorolt hatásának elemzése:

a)más tagállamok ellátásának biztonsága

b)nemzeti piac

c)belső piac

d)Magyarázza meg, hogy milyen mértékben vettek figyelembe hatékonysággal kapcsolatos intézkedéseket – ideértve a keresletoldali intézkedéseket is – az ellátás biztonságának növelésére

e)Magyarázza meg, hogy milyen mértékben vettek figyelembe a megújuló energiaforrásokat az ellátás biztonságának növelésére

6.Egyéb intézkedések és kötelezettségek (pl. a rendszer biztonságos üzemeltetése)

Írja le az olyan egyéb intézkedéseket és kötelezettségeket, amelyeket az olyan földgázipari vállalkozások és más érintett szervek számára írtak elő, amelyek hatást gyakorolhatnak a gázellátás biztonságára – például a rendszer biztonságos üzemeltetésére vonatkozó kötelezettség –, valamint azt, hogy kit érintene ez a kötelezettség, és hogy milyen mennyiségű gázra vonatkozna. Magyarázza meg, hogy ezeket az intézkedéseket pontosan mikor és hogyan alkalmaznák.

7.Infrastrukturális projektek

a)Írja le a tervezett infrastrukturális projekteket, ideértve a régióban tervezett közös érdekű projekteket is, kiépítésük becsült ütemtervét, a kapacitásokat, valamint a régió gázellátásának biztonságára gyakorolt becsült hatásukat

b)Tüntesse fel, hogy az infrastrukturális projektek hogyan veszik figyelembe a földgázpiaci ENTSO által a 715/2009/EK rendelet 8. cikke (10) bekezdésének megfelelően elkészített, az Unió egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési tervet

8.Az ellátás biztonságával összefüggő közszolgáltatási kötelezettségek

Tüntesse fel és röviden ismertesse az ellátás biztonságával összefüggő meglévő közszolgáltatási kötelezettségeket (a részletes információkat mellékletek formájában kell megadni). Egyértelműen jelölje meg, hogy kinek és hogyan kell megfelelnie ezeknek a kötelezettségeknek. Adott esetben írja le, hogy ezek a közszolgáltatási kötelezettségek hogyan és mikor lépnek életbe.

9.Az együttműködés céljából kidolgozott mechanizmusok

a)Írja le a régióban a tagállamok közötti együttműködés céljából használt mechanizmusokat, ideértve e megelőzési cselekvési terv, a veszélyhelyzeti terv és a 12. cikkben foglaltak kidolgozását és végrehajtását

b)Írja le a régión kívül fekvő egyéb tagállamokkal a 12. cikk alkalmazásához szükséges rendelkezések kidolgozása és elfogadása céljából folytatott együttműködéshez használt mechanizmusokat

10.Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A 7. cikk (1) bekezdése értelmében írja le e terv és a veszélyhelyzeti terv kidolgozása érdekében az alábbiakkal folytatott konzultációkhoz használt mechanizmusokat és a konzultációk eredményeit:

a)földgázipari vállalkozások

b)a háztartások érdekeit képviselő érintett szervezetek

c)az ipari gázfogyasztók, köztük a villamosenergia-termelők érdekeit képviselő érintett szervezetek

d)nemzeti szabályozó hatóság

11.Nemzeti sajátosságok

Ismertesse az ellátás biztonsága tekintetében fontos és e terv előző szakaszaiban még nem említett nemzeti körülményeket és intézkedéseket, ideértve az L-gáz-ellátást is, amennyiben az L-gáz regionális szinten nem releváns.

Sablon a veszélyhelyzeti tervhez

Általános információk

–Tagállamok a régióban

–Az e terv előkészítésében részt vevő hatáskörrel rendelkező hatóságok neve 10

1.A válságszintek meghatározása

a)Tagállamonként tüntesse fel a válságszintek kihirdetéséért felelős szervet és az ilyen kihirdetések esetében alkalmazandó eljárásokat.

b)Tüntesse fel azokat a mutatókat vagy paramétereket (amennyiben vannak ilyenek), amelyek segítségével megállapítható, hogy egy esemény jelentős mértékben ronthat-e az ellátás helyzetén és kihirdethető egy bizonyos válságszint.

2.Az egyes válságszintek esetén meghozandó intézkedések 11

2.1.Korai előrejelzés

a)Írja le az ebben a szakaszban alkalmazandó intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:

(1)az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása

(2)adott esetben az alkalmazandó eljárás leírása

(3)az intézkedés várható hozzájárulása az esemény hatásainak kezeléséhez vagy a megtörténte előtti felkészüléshez

(4)az érintett szereplők közötti információáramlás

2.2.Riasztási szint

a)Írja le az ebben a szakaszban alkalmazandó intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:

(1)az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása

(2)adott esetben az alkalmazandó eljárás leírása

(3)az intézkedés várható hozzájárulása a helyzet hatásainak kezeléséhez a riasztási szinten

(4)az érintett szereplők közötti információáramlás

b)Ismertesse, hogy a riasztási szint esetében milyen jelentéstételi kötelezettségei vannak a földgázipari vállalkozásoknak

2.3.Veszélyhelyzeti szint

a)Adja meg a gáz elérhetővé tétele érdekében veszélyhelyzet esetén a keresleti és kínálati oldalon teendő, előre meghatározott intézkedések listáját, beleértve az ilyen intézkedésekben érintett felek közötti üzleti megállapodásokat és adott esetben a földgázipari vállalkozások számára biztosított ellentételezési mechanizmusokat.

b)Írja le az ebben a szakaszban alkalmazandó piaci alapú intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:

(1)az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása

(2)az alkalmazandó eljárás leírása

(3)az intézkedés várható hozzájárulása a helyzet mérsékléséhez a veszélyhelyzeti szinten

(4)az érintett szereplők közötti információáramlás

c)Írja le a veszélyhelyzeti szinten tervezett vagy végrehajtandó nem piaci alapú intézkedéseket, és az egyes intézkedések tekintetében tüntesse fel az alábbiakat:

(1)az intézkedés és a fő érintett szereplők rövid leírása

(2)az intézkedés szükségességének az értékelése a válság kezelése tekintetében, ideértve a használata mértékét

(3)az intézkedés végrehajtására használt eljárás részletes ismertetése (pl. mi vezethet az intézkedés alkalmazásához, ki hozná meg a döntést)

(4)az intézkedésnek a piaci alapú intézkedéseket kiegészítő várható hozzájárulása a helyzet mérsékléséhez a veszélyhelyzeti szinten

(5)az intézkedés egyéb hatásainak értékelése

(6)annak indoklása, hogy az intézkedés hogyan felel meg a 10. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek

(7)az érintett szereplők közötti információáramlás

d)Ismertesse, hogy a földgázipari vállalkozásoknak milyen jelentéstételi kötelezettségei vannak

3.A villamos energiára és távhőszolgáltatásra vonatkozó különleges intézkedések

a)Távhőszolgáltatás

(1)Röviden írja le az ellátási zavar várható hatását a távhőszolgáltási ágazatban

(2)Tüntesse fel a gázellátásban beálló zavar távhőszolgáltatásra gyakorolt hatásának enyhítése érdekében hozandó intézkedéseket és lépéseket. Ennek hiányában tüntesse fel, hogy a különleges intézkedések elfogadása miért nem lenne megfelelő

b)Gáz felhasználásával előállított villamos energia biztosítása

(1)Röviden írja le az ellátási zavar várható hatását a villamosenergia-ágazatban

(2)Tüntesse fel a gázellátásban beálló zavar villamosenergia-ágazatra gyakorolt hatásának enyhítése érdekében hozandó intézkedéseket és lépéseket. Ennek hiányában tüntesse fel, hogy a különleges intézkedések elfogadása miért nem lenne megfelelő

(3)Tüntesse fel a megfelelő koordinációt biztosító mechanizmusokat, illetve meglévő rendelkezéseket, ideértve az információcserét a gáz- és villamosenergia-ágazat fő szereplői között, különösen a szállításirendszer-üzemeltetők között a különböző válságszinteken

4.Válságkezelő és válságkezelő csoport

Tüntesse fel a válságkezelőt vagy válságkezelő csoportot, és határozza meg szerepét.

5.A különböző szereplők szerepe és felelősségi köre

a)Az egyes válságszintek tekintetében határozza meg az alábbi érintett felek szerepét és felelősségi körét, ideértve a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal és adott esetben a nemzeti szabályozó hatósággal való kapcsolattartást:

(1)földgázipari vállalkozások

(2)ipari fogyasztók

(3)érintett villamosenergia-termelők

b)Az egyes válságszintek tekintetében határozza meg a hatáskörrel rendelkező hatóságok és azon szervek szerepét és felelősségi körét, amelyeket egyes feladatokkal megbíztak

6.Együttműködési mechanizmusok

a)Írja le az egyes válságszinteken a régión belüli együttműködésre szolgáló és a megfelelő koordinációt biztosító mechanizmusokat. Írja le az egyes válságszinteken a regionális szintű megfelelő reagálást biztosító döntéshozatali eljárásokat, amennyiben vannak ilyenek és nem tartoznak a 2. pont hatálya alá

b)Írja le az egyes válságszinteken a régión kívüli tagállamokkal való együttműködésre szolgáló és a fellépések koordinációját biztosító mechanizmusokat.

7.Tagállamok közötti szolidaritás

a)Írja le a régió tagállamai közötti, a 12. cikkben említett szolidaritás elvének alkalmazását biztosító megállapodásokat

b)Írja le a régió tagállamai és a más régiók tagállamai közötti, a 12. cikkben említett szolidaritás elvének alkalmazását biztosító megállapodásokat

8.A nem védett fogyasztók általi jogtalan fogyasztással kapcsolatos intézkedések

Írja le a védett fogyasztóknak veszélyhelyzet esetére szánt gázellátás nem védett fogyasztók általi fogyasztásának megelőzésére alkalmazott intézkedéseket. Tüntesse fel az intézkedés jellegét (igazgatási, műszaki stb.), a fő érintett szereplőket és az alkalmazandó eljárásokat.

9.Veszélyhelyzeti tesztek

a)Tüntesse fel a veszélyhelyzetekre adott válaszok valós idejű szimulációjának ütemtervét

b)Tüntesse fel az érintett szereplőket, az eljárásokat és a konkrét nagy és közepes hatású szimulált forgatókönyveket

A veszélyhelyzeti terv naprakésszé tétele tekintetében: mutassa be röviden a legutóbbi veszélyhelyzeti terv ismertetése óta elvégzett teszteket és a fontosabb eredményeket. Tüntesse fel, hogy e tesztek nyomán milyen intézkedéseket fogadtak el.

VI. MELLÉKLET

A megelőzési cselekvési tervek és veszélyhelyzeti tervek partneri értékelése

1.Minden bejelentett megelőző cselekvési terv és veszélyhelyzeti terv esetében egy értékelő csoportnak partneri értékelést kell végeznie.

2.Minden régióban létre kell hozni egy értékelő csoportot. Minden értékelő csoport maximum öt hatáskörrel rendelkező hatóság és a földgázpiaci ENTSO egy-egy képviselőjéből áll, valamint megfigyelőként a Bizottság is részt vesz. A hatáskörrel rendelkező hatóságok és a földgázpiaci ENTSO képviselőit a Bizottság választja ki, figyelembe véve a földrajzi egyensúlyt, és bevonva legalább egy szomszédos tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát is. Az értékelő csoport tagjai nem tartozhatnak a partneri értékelés tárgyát képező tervek elkészítésében részt vevő hatáskörrel rendelkező hatósághoz, más ilyen szervhez vagy szervezethez.

3.A Bizottság tájékoztatja az értékelő csoportot a tervek bejelentéséről. A tájékoztatást követő két hónapon belül az érintett értékelő csoport jelentést készít és nyújt be a Bizottsághoz. A jelentés benyújtása előtt az értékelő csoport legalább egyszer megvitatja a megelőzési cselekvési tervet és a veszélyhelyzeti tervet az azt elkészítő hatáskörrel rendelkező hatóságokkal. A Bizottság közzéteszi a jelentést.

4.A gázkoordinációs csoport – annak érdekében, hogy biztosítsa a koherenciát a különböző régiók között és uniós szinten – a partneri jelentés figyelembevételével megvitatja a megelőzési cselekvési terveket és a veszélyhelyzeti terveket.

VII. MELLÉKLET

A nem piaci alapú gázellátás-biztonsági intézkedések listája

A megelőzési cselekvési terv és veszélyhelyzeti terv kidolgozása során a hatáskörrel rendelkező hatóság mérlegeli az alább tájékoztató jelleggel, nem teljes körűen felsorolt intézkedések kizárólag veszélyhelyzet esetén történő alkalmazását:

Kínálatoldali intézkedések:

–a stratégiai földgázkészletek felhasználása;

–az alternatívtüzelőanyag-készletek kötelező felhasználása (például a 2009/119/EK tanácsi irányelv 12 rendelkezéseivel összhangban);

–a gáztól eltérő forrás felhasználásával előállított villamos energia kötelező használata;

–a gáztermelési szintek kötelező emelése;

–a tartalékok kötelező felhasználása.

Keresletoldali intézkedések:

–A kereslet kötelező csökkentésére irányuló különféle lépések, például:

–kötelező átállás másik energiahordozóra;

–a megszakítható szerződések kötelező alkalmazása, amennyiben a piaci alapú intézkedések részeként még nem alkalmazzák őket teljes körűen;

–kötelező terheléscsökkentés elrendelése.

VIII. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. április 17-i 347/2013/EU rendelete a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).

(2) Amennyiben ezzel a feladattal valamely hatáskörrel rendelkező hatóság mást bízott meg, tüntesse fel az e kockázatértékelés elkészítésében a hatóság nevében eljáró szerv/szervek nevét.

(3) Az első értékeléshez az előző két év adatait kell használni. A frissítésekhez az előző négy év adatait kell használni.

(4) Ideértve az ipari fogyasztókat, a villamosenergia-termelést, a távhőszolgáltatást, a lakossági, a szolgáltatási szektor és egyebek fogyasztását (tüntesse fel, hogy itt milyen típusú fogyasztókat vesz figyelembe). Adja meg a védett fogyasztók általi fogyasztás mennyiségét is.

(5) Írja le az alkalmazott módszereket.

(6) Amennyiben ezzel a feladattal valamely hatáskörrel rendelkező hatóság mást bízott meg, tüntesse fel a terv előkészítésében a hatóság nevében eljáró szerv/szervek nevét.

(7) Az első tervhez az előző két év adatait kell használni. A frissítésekhez az előző négy év adatait kell használni.

(8) Ideértve az ipari fogyasztókat, a villamosenergia-termelést, a távhőszolgáltatást, a lakossági, a szolgáltatási szektor és egyebek fogyasztását (tüntesse fel, hogy itt milyen típusú fogyasztókat vesz figyelembe). 

(9) Írja le az alkalmazott módszereket.

(10) Amennyiben ezzel a feladattal valamely hatáskörrel rendelkező hatóság mást bízott meg, tüntesse fel a terv előkészítésében a hatóság nevében eljáró szerv/szervek nevét.

(11) Tüntesse fel a regionális és nemzeti intézkedéseket is.

(12) A Tanács 2009. szeptember 14-i 2009/119/EK irányelve a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről (HL L 265., 2009.10.9., 9. o.).