EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.5.27.
COM(2020) 442 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja
UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS – AZ EURÓPAI HELYREÁLLÍTÁSI TERV MOTORJA
1.Ambiciózus és innovatív uniós költségvetés az európai gazdaság helyreállításának szolgálatában
A Bizottság bátor, átfogó tervet dolgozott ki Európa helyreállítására. Ez a terv a szolidaritáson és a méltányosságon alapul, és mélyen az Unió közös elveiben és értékeiben gyökerezik. A terv felvázolja, hogy miként lehet újraindítani az európai gazdaságot, lendületet adni a zöld és a digitális átállásnak, és a gazdaságot hogyan lehet méltányosabbá, ellenállóbbá és fenntarthatóbbá tenni a jövő generációi számára.
A Covid19-világjárvány az Unió és a világ minden szegletét érintette. A világjárvány gazdasági és társadalmi hatása azonban jelentős eltéréseket mutat az egyes tagállamokban, csakúgy, mint ahogy a tagállamok sokkok elnyelésére és kezelésére való képessége is nagyon különböző. Ez egyrészt azzal a veszéllyel fenyeget, hogy káros különbségek alakulnak ki a tagállamok gazdaságai között, másrészt pedig komoly nyomást gyakorol az egységes piacra. Európának összehangolt, gyors, ambiciózus és célzott reagálásra van szüksége ott, ahol a legnagyobb szükség van rá.
A helyreállítási terv végrehajtásához jelentős állami és magánberuházásokra lesz szükség. Erőteljes fellépés szükséges e szükségletek kielégítéséhez, hogy megszűnjön a köz- és magánberuházások tekintetében fennálló, összesen 1,5 billió EUR összegű hiány, hogy helyreálljanak a világjárvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk, valamint hogy Uniónk a stabil, fenntartható és reziliens növekedés pályájára álljon.
A Bizottság azt javasolja, hogy az EU az uniós költségvetésben rejlő összes potenciált latba vetve arra törekedjen, hogy a helyreállítás első éveiben beruházásokat indukáljon, és a pénzügyi támogatást az időszak elejére ütemezze. A javaslatok a következő alapokon nyugszanak:
ØA szükséghelyzeti Európai Helyreállítási Eszköz (a továbbiakban: a NextGenerationEU Eszköz), amelynek összege 750 milliárd EUR. Ez a pénzügyi piacokról származó új finanszírozással fogja átmenetileg növelni az uniós költségvetést. Az így mozgósított, uniós programokon keresztül folyósított források az emberek megélhetésének megvédését és a gazdaság talpra állítását, valamint a fenntartható és reziliens növekedés előmozdítását célzó azonnali intézkedéseket fogják támogatni.
ØA 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keret megerősítése. A Bizottság a NextGenerationEU Eszköz segítségével új eszközök létrehozását és a legfontosabb programok megerősítését javasolja annak érdekében, hogy a források gyorsan eljussanak azokra a területekre, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, megerősödjön az egységes piac, fokozódjon az együttműködés olyan területeken mint az egészségügy és a válságkezelés, és az Unió olyan hosszú távú költségvetéssel rendelkezzen, amely hajtóereje tud lenni a zöld és a digitális átállásnak, továbbá képes felépíteni egy méltányosabb és ellenállóképesebb gazdaságot.
Az Európai Tanács által április 23-án jóváhagyott, a munkavállalók, a vállalkozások és az államok számára létrehozott, összesen 540 milliárd EUR értékű csomagot alkotó három fontos biztonsági hálóval együtt ezek az uniós szinten hozott rendkívüli intézkedések 1 290 milliárd EUR-t mozgósítanak az európai helyreállítás célzott és az időszak elejére ütemezett támogatására. A többéves pénzügyi keret és a NextGenerationEU Eszköz tőkeáttételi hatására vonatkozó konzervatív becslések alapján feltételezhető, hogy ez az intézkedéscsomag összesen 3,1 billió EUR beruházást generálhat.
Ezek az intézkedések határozottan reagálnak az Európai Parlament azon felhívására, hogy „az Európai Bizottság tegyen javaslatot az új többéves pénzügyi keret részeként egy nagyszabású helyreállítási és újjáépítési csomagra az európai gazdaság válság utáni támogatására”, valamint a vezetők helyreállítási alap iránti igényére, amelynek „megfelelő nagyságrendűnek kell lennie, a leginkább érintett európai ágazatokat és földrajzi területeket kell céloznia és kifejezetten e példa nélküli válság kezelésére kell irányulnia”.
Ez a közös értelmezés alapot képez az intézmények közötti gyors és átfogó megállapodáshoz. A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács nagyon szoros együttműködését kéri e helyreállítási terv valamennyi eleme tekintetében, és felkéri őket, hogy évente vizsgálják felül a NextGenerationEU Eszköz keretében külső címzett bevételekből finanszírozott kiadásokat. E felülvizsgálat elveit intézményközi nyilatkozatban lehetne rögzíteni. A NextGenerationEU Eszközről és egy ambiciózus hosszú távú költségvetésről való gyors megállapodás az európai szolidaritás és elszántság erőteljes megnyilvánulása lesz egy olyan időszakban, amikor a tét aligha lehetne magasabb.
A NextGenerationEU Eszközzel felvértezett hosszú távú uniós költségvetés különösen alkalmas arra, hogy az európai gazdasági helyreállítás hajtóerejeként szolgáljon. Az uniós költségvetés átlátható és megbízható keretet biztosít az előttünk álló nagyszabású beruházási programhoz, amely a kormányzás és a döntéshozatal közösségi módszerében gyökerezik. Az uniós költségvetés bizonyítottan a beruházások, a kohézió és a szolidaritás motorja, amely erősíti Európa egységes piacát.
Az elmúlt hetekben a Bizottság a hatályos uniós költségvetés teljes fennmaradó rugalmasságát felhasználta, hogy minden rendelkezésre álló eurót az életmentésre és a megélhetés védelmére fordítson. Ezek az intézkedések megmutatták, hogy az uniós költségvetés képes kellő időben és jelentős mértékben támogatni a válságban lévő tagállamokat. Emellett az intézkedések kimerítették a hatályos uniós költségvetés teljes fennmaradó rugalmasságát, ami rávilágít arra, hogy sürgősen új intézkedéseket kell bevezetni a helyreállítás következő és kulcsfontosságú szakaszainak előmozdítása érdekében.
A modern és rugalmas, az Unió prioritásaihoz szorosan igazodó hosszú távú költségvetésre vonatkozó bizottsági javaslatok alapvető elemei ma is érvényesek. A Bizottság most azt javasolja, hogy igazítsák ki és erősítsék meg ezeket a javaslatokat annak érdekében, hogy azok az európai helyreállítás motorjaként szolgálhassanak. Az Európai Parlamentben és a Tanácsban eddig elért jelentős eredményekre építve biztosíthatjuk a lehető legjobb feltételeket az idejében történő megállapodáshoz.
Továbbra is a zöld és digitális Európára való kettős átállás jelenti a meghatározó kihívást e generáció számára. Ez a Bizottság javaslataiban is végig tükröződik. A nagyszabású épület-korszerűsítési hullámba, a megújuló energiákba és a tisztahidrogén-megoldásokba, a tiszta közlekedésbe, a fenntartható élelmiszerekbe és az intelligens körforgásos gazdaságba való beruházás hatalmas lehetőségeket rejt magában az európai gazdaság növekedése szempontjából. A támogatásnak összhangban kell állnia az Unió éghajlatváltozási és környezetvédelmi célkitűzéseivel. A digitális infrastruktúrába és készségekbe való beruházás hozzá fog járulni a versenyképesség és a technológiai szuverenitás fokozásához. A jövőbeli egészségügyi kihívásokkal szembeni ellenálló képességbe és a stratégiai autonómiába való beruházás révén az Unió felkészültebb lesz a jövőbeli válságokra.
A NextGenerationEU Eszköz a legsürgetőbb kihívásokra való határozott reagáláshoz szükséges többletkapacitást fogja biztosítani az uniós költségvetés számára. Ez egy egyszeri szükséghelyzeti eszköz lesz, amelyet átmeneti időszakra hoznak létre, és kizárólag válságelhárítási és helyreállítási intézkedésekre használnak fel. A pénzeszközök az uniós költségvetésen keresztül jutnak el a tagállamokhoz a beruházási és reformprioritások támogatására, és a helyreállítás szempontjából kulcsfontosságú pénzügyi programok megerősítésére fogják felhasználni őket 2024. december 31-i záró időponttal. A pénzügyi piacokról történő forrásbevonás hozzájárul a finanszírozási költségek ütemezésének szétterítéséhez, így a tagállamoknak nem kell jelentős kiegészítő hozzájárulást tenniük az uniós költségvetéshez a 2021–2027 közötti időszakban. A Bizottság olyan új saját forrásokra is javaslatot fog tenni, amelyek segíthetnek finanszírozni a NextGenerationEU Eszköz keretében bevont piaci források visszafizetését.
A NextGenerationEU Eszköz gyors elindítása alapvető fontosságú lesz a gazdasági válsággal kapcsolatos problémák megoldásában. Ezen túlmenően arra törekedve, hogy a legsürgetőbb igények kielégítése érdekében a pénzeszközök a lehető leghamarabb rendelkezésre álljanak, a Bizottság a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keret olyan módosítását javasolja, hogy már 2020-ban további 11,5 milliárd EUR összegű finanszírozás álljon rendelkezésre. Ez a kiegészítő finanszírozás a REACT-EU, a Fizetőképesség-támogatási Eszköz és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap számára állna rendelkezésre, ezen igények sürgősségét tükrözve.
2.Hogyan kerül felhasználásra a NextGenerationEU Eszköz?
Az ebben a csomagban szereplő összes program és minden euró a Bizottság igényfelmérésében meghatározott leglényegesebb helyreállítási igények kezelését szolgálja majd. Ezek a javaslatok azokra a területekre összpontosítanak, ahol az uniós költségvetés a legnagyobb hatást válthatja ki, ezáltal kiegészítve és kibővítve a tagállamokban folyamatban lévő alapvető munkát.
A csomag három pillérre épül: a válságot követő helyreállítás, elhárítás és megerősödés érdekében tett tagállami erőfeszítéseket támogató eszközök; a magánberuházások fellendítését és a nehéz helyzetben lévő vállalkozások támogatását célzó intézkedések; valamint a kulcsfontosságú uniós programok megerősítése a válság tanulságainak levonása, továbbá az egységes piac erősebbé és ellenállóbbá tétele érdekében.
1)A tagállamok támogatása a válságot követő helyreállítás, elhárítás és megerősödés érdekében
Az állami beruházásoknak alapvető szerepet kell játszaniuk a kiegyensúlyozott és fenntartható helyreállításban. A NextGenerationEU Eszközből származó finanszírozás nagy részét (több mint 80 %) ezért a beruházások és a reformok támogatására fogják felhasználni a tagállamokban, azokra a területekre koncentrálva, ahol a legnagyobb a válság hatása és a reziliencia szükségessége. A helyreállítás legfontosabb eszköze az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lesz, amelyet kifejezetten az európai prioritásokhoz igazodó beruházások és reformok finanszírozására alakítottak ki. A kohéziós politika alapvető szerepet fog játszani a kiegyensúlyozott és fenntartható helyreállítás támogatásában az új REACT-EU kezdeményezés révén, amelynek célja a legsürgetőbb gazdasági és szociális szükségletek kezelése, valamint a jövőbeli kohéziós programok kiigazítása annak érdekében, hogy azok rugalmasabbá váljanak és teljes mértékben igazodjanak a helyreállítási prioritásokhoz. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap a mezőgazdasági termelőket és a vidéki térségeket fogja segíteni a zöld átállás megvalósításában, és támogatni fogja az ambiciózus európai környezetvédelmi célkitűzések szempontjából alapvető fontosságú beruházásokat és reformokat. Végezetül, a méltányos átállást támogató mechanizmus jelentős megerősítése abban fogja segíteni a tagállamokat, hogy felgyorsítsák a zöld gazdaságra való átállást, és ezáltal lendítsék fel gazdaságukat.
ØAz új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz
Az uniós költségvetés képes hathatósan támogatni az európai szemeszter keretében meghatározott beruházási és reformprioritásokat, ami különösen nagy jelentőséggel bír egy olyan időszakban, amikor a nemzeti költségvetésekre nyomás nehezedik.
A helyreállítási terv központi eleme az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lesz. Az eszköz célja a tartós helyreállításhoz elengedhetetlen beruházások és reformok támogatása, a tagállamok gazdasági és társadalmi rezilienciájának javítása, valamint a zöld és a digitális átállás támogatása. A program valamennyi tagállam számára elérhető lesz, de a támogatás az Unió leginkább érintett részeire és azokra a területekre összpontosul, ahol a legnagyobbak a rezilienciaszükségletek. Ez segít majd ellensúlyozni a tagállamok közötti különbségek növekedését, és felkészíteni gazdaságainkat a jövőre.
Az eszköz nagyszabású pénzügyi támogatást fog nyújtani az olyan beruházásokhoz és reformokhoz, amelyek ellenállóbbá teszik a tagállamok gazdaságait. Döntő fontosságú, hogy az eszköz biztosítani fogja, hogy ezek a beruházások és reformok a zöld és digitális átállással kapcsolatos kihívásokra és beruházási igényekre összpontosítsanak. Segíteni fogja a tagállamokat a válságot követően még kritikusabb gazdasági és társadalmi kihívások kezelésében, olyan különböző területeken, mint például a szociális helyzet, a foglalkoztatás, a készségek, az oktatás, a kutatás és innováció, valamint az egészségügy, de ugyanígy az üzleti környezethez kapcsolódó területeken, a közigazgatást és a pénzügyi szektort is beleértve. A Bizottság széles körű technikai támogatást fog nyújtani annak biztosítása érdekében, hogy a pénzeszközöket a lehető legjobban használják fel.
Az eszköz javasolt költségvetése 560 milliárd EUR, amely a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek finanszírozását segíti majd. Az eszköz 310 milliárd EUR-ig terjedő összegben nyújt majd vissza nem térítendő támogatásokat és mintegy 250 milliárd EUR összegű kölcsönt lesz képes nyújtani.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szilárdan beépül majd az európai szemeszterbe. A tagállamok nemzeti reformprogramjaik részeként helyreállítási és rezilienciaépítési terveket fognak kidolgozni. Ezek a tervek határozzák meg az eszköz keretében finanszírozandó beruházási és reformprioritásokat, valamint a kapcsolódó beruházási csomagokat. A finanszírozást az elért eredményektől függően és előre meghatározott referenciaértékek alapján részletekben fogják folyósítani.
ØREACT-EU – a tagállamok számára nyújtott kohéziós támogatás növelése
A Bizottság javaslatot tett az új REACT-EU kezdeményezésre a tagállamoknak nyújtott kohéziós támogatás növelése céljából annak érdekében, hogy a tagállami gazdaságok ellenállóbbá és fenntarthatóbbá váljanak a válságelhárítás szakaszában. Ez segít majd áthidalni az első válaszintézkedések és a hosszabb távú helyreállítás közötti szakadékot.
A Bizottság azt javasolja, hogy a REACT-EU keretében mostantól 2022-ig további 55 milliárd EUR összegű kohéziós forrás váljon elérhetővé: 2021-ben és 2022-ben 50 milliárd EUR a NextGenerationEU Eszköz révén, és már 2020-ban 5 milliárd EUR a jelenlegi pénzügyi keret kiigazításával. Ez a jelenlegi kohéziós szabályokon fog alapulni, ideértve a koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezések által bevezetett kivételes rugalmasságot is. E javaslatok értelmében a jelenlegi kohéziós programok és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap keretében 2020–2022-ben további finanszírozás fog rendelkezésre állni, lehetővé téve, hogy megszakítás nélkül folytatódhasson a kulcsfontosságú válságelhárítási intézkedések finanszírozása és a leginkább rászoruló személyek támogatása.
A kiegészítő finanszírozást a válság gazdasági és társadalmi hatásainak súlyossága, többek között az ifjúsági munkanélküliség szintje és a tagállamok viszonylagos jóléte alapján osztják el. A kiegészítő kötelezettségvállalásokat a tagállamok által benyújtott és a Bizottság által elfogadott programmódosítások vagy új célzott program útján hajtják végre. A Bizottság szorosan együtt fog működni a tagállamokkal ennek az eljárásnak a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb lebonyolítása érdekében.
A finanszírozás a zöld, digitális és reziliens helyreállítás szempontjából legfontosabb ágazatokban támogatja majd a kulcsfontosságú válságelhárítási intézkedéseket. Ezek magukban foglalják a munkaerőpiacokra irányuló beruházásokat – többek között munkaerő-felvételi támogatások, csökkentett munkaidős foglalkoztatás és a fiatalok foglalkoztatását célzó intézkedések révén –, az egészségügyi rendszerek támogatását, valamint a kis- és középvállalkozások működő tőkével való ellátását. A támogatás valamennyi gazdasági ágazatban rendelkezésre fog állni – ideértve a turizmust és a kultúrát – a zöld és digitális átállásra irányuló alapvető beruházások számára, és növelni fogja a jövőbeli kohéziós programok keretében már tervbe vett beruházásokat. E kiegészítő források egy részét az élelmiszerhiánnyal és anyagi nélkülözéssel küzdők megsegítésére is fel lehet használni.
ØA kohéziós politika a mindenki számára elérhető gazdasági fellendülés szolgálatában
Az azonnali válságelhárításon túl a kohéziós politika döntő fontosságú lesz a hosszú távú kiegyensúlyozott helyreállítás biztosításához, hogy elkerüljük az aszimmetriák, illetve a növekedés tagállamok közötti és tagállamokon belüli eltéréseinek kialakulását.
Ezért az Unió stratégiai prioritásainak szempontjából alapvető fontosságú, hogy 2021. január 1-jén elinduljanak az új kohéziós politikai programok, a kiegészítő pénzeszközök jelenlegi programok számára 2022 végéig történő rendelkezésre bocsátásával párhuzamosan. Ezeket a javaslatokat úgy dolgozták ki, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogassák a jelenlegi prioritásokat.
A Bizottság most kiigazítja a jövőbeli kohéziós politikai programokra vonatkozó javaslatait, hogy azok még erőteljesebben támogassák a helyreállítást szolgáló eszközöket, például a nemzeti egészségügyi rendszerek rezilienciájának javítása terén, továbbá az olyan ágazatokban, mint a turizmus és a kultúra, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására és az ifjúsági foglalkoztatásra irányuló intézkedések, az oktatás és a készségek, valamint a gyermekszegénység leküzdésére irányuló intézkedések terén.
A válság valószínűleg különösen súlyosan érinti a fiatalokat, ezért azoknak a tagállamoknak, ahol az ifjúsági munkanélküliség szintje meghaladja az uniós átlagot, az Európai Szociális Alap Plusz megosztott irányítás alá tartozó forrásainak legalább 15 %-át a fiatalok támogatására kell programozniuk. Tekintettel a válságnak a társadalom legsérülékenyebb rétegeire gyakorolt várható hatására, a Bizottság azt is javasolja, hogy az Európai Szociális Alap Plusz összes kiadásának legalább 5 %-át a gyermekek szegénységből való kiemelésének elősegítésére fordítsák.
A tagállamok technikai segítséget fognak kapni ahhoz, hogy maximalizálhassák az új kohéziós politikai programok és a REACT-EU keretében jelenleg véhgrehajtás alatt álló programok együttes előnyeit.
A felülvizsgált javaslatok nagyobb rugalmasságot biztosítanak a pénzeszközök közötti átcsoportosítások tekintetében is, és szükséghelyzetekben alkalmazandó új rendelkezéseket vezetnek be. A leginkább rászoruló tagállamok és régiók megfelelő támogatásának biztosítása érdekében a Bizottság felülvizsgált javaslatai rendelkeznek a nemzeti kohéziós allokációknak a legfrissebb rendelkezésre álló statisztikák figyelembevételével történő 2024. évi felülvizsgálatáról is. Ez a felülvizsgálat valamennyi tagállam esetében kizárólag felfelé történő kiigazításhoz vezethet, legfeljebb 10 milliárd EUR összeg erejéig.
ØA méltányos átállás támogatása
Európa helyreállítása és jövőbeli jóléte azon múlik, hogy milyen lépéseket teszünk most a klímasemleges, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való átállás előkészítése érdekében. Ezek a változások minden európai polgárt érintenek majd, de az átállás terhei nagyobb mértékben hárulnak majd egyes ágazatokra és régiókra, mint másokra. A helyreállítási csomag részeként a Bizottság azt javasolja, hogy a NextGenerationEU Eszköz nyújtson pénzügyi támogatást az európai gazdaság átállásához, és biztosítsa, hogy senki se maradjon ki belőle.
A Bizottság konkrétan azt javasolja, hogy jelentős, 30 milliárd EUR összegű kiegészítő finanszírozást biztosítsanak a Méltányos Átállást Támogató Alap számára, melynek teljes keretösszege így 40 milliárd EUR lesz. A finanszírozás célja a klímasemlegességre történő átállás társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítése a leginkább érintett régiókban, például a munkavállalók átképzésének támogatása, a kkv-k új gazdasági lehetőségek kialakításában való segítése, valamint a tiszta energiára való átállásba és a körforgásos gazdaságba való beruházás révén. Az InvestEU finanszírozásának növelése azt is jelenti, hogy a méltányos átállást támogató mechanizmus második pillérét is meg fogják erősíteni. A Bizottság javaslatot tesz a méltányos átállást támogató mechanizmus harmadik pillérét alkotó új közszektor-hitelezési eszköz létrehozására is. Ezt az uniós költségvetésből származó 1,5 milliárd EUR és az Európai Beruházási Bank által biztosítandó 10 milliárd EUR értékű kölcsön fogja támogatni. A méltányos átállást támogató mechanizmus három pillére együttesen várhatóan mintegy 150 milliárd EUR összegű beruházást mozgósít majd annak biztosítása érdekében, hogy senki se maradjon ki a zöld átállásból.
A vidéki területek alapvető szerepet fognak játszani a zöld átállás megvalósításában, valamint Európa nagyratörő éghajlatpolitikai és környezetvédelmi céljainak elérésében. A Bizottság javasolja az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap költségvetésének 15 milliárd EUR-val történő megemelését annak érdekében, hogy támogassa a mezőgazdasági termelőket és a vidéki területeket az európai zöld megállapodás végrehajtásához szükséges strukturális változások bevezetésében, és különösen az új biodiverzitási stratégiában, valamint a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában foglalt nagyratörő célok megvalósításában.
2)A gazdaság beindítása és a magánberuházások újraindulásának elősegítése
Sürgős fellépésre van szükség a gazdaság beindításához, valamint a kulcsfontosságú ágazatokba és technológiákba eszközölt magánberuházások által vezérelt helyreállítás feltételeinek megteremtéséhez. A Bizottság ezért az Európa kiemelt beruházási programjának számító InvestEU megerősítését javasolja, hogy Unió-szerte ösztönzést kapjanak a stratégiai projektekbe történő magánberuházások. Ennek részeként a Bizottság egy új stratégiai beruházási eszköz létrehozását javasolja az Európa jövőbeli ellenálló képessége és stratégiai autonómiája szempontjából kulcsfontosságú értékláncokba történő beruházások céljára. Az egészséges vállalkozások a beruházások sikerének előfeltételét jelentik, azonban az év végéig várhatóan több százezer vállalkozás fog súlyos finanszírozási nyomás alá kerülni. A Bizottság ezért javaslatot tesz az új Fizetőképesség-támogatási Eszközre, amely sürgős támogatást nyújt a válság által fenyegetett egészséges vállalkozásoknak, és segít nekik átvészelni a vihart. Ennek az eszköznek még ebben az évben működőképessé kell válnia.
ØLikviditási és fizetőképességi mentőcsomag létrehozása a nehéz helyzetbe került vállalkozások számára
A magánszektor ellenálló képességén és alkalmazkodóképességén múlik, hogy az európai gazdaságok képesek lesznek-e újra növekedni. A válság következtében jelenleg sok, rendes körülmények között életképes vállalkozás súlyos likviditási és fizetőképességi problémákkal küzd. A Bizottság becslései szerint amennyiben kedvezőtlen forgatókönyv valósul meg, az év végéig a 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások 35–50 %-a szembesülhet finanszírozási hiánnyal. A feltőkésítési-igények csak ebben az évben 720 milliárd EUR és 1,2 billió EUR között mozoghatnak. Egy ilyen léptékű válságban a tagállamok által jelenleg nyújtott támogatások nem lesznek elegendőek. Ráadásul az egyes tagállamok igen eltérő mértékben képesek támogatni vállalkozásaikat. Ezért sürgősen segítséget kell nyújtani ezeknek a vállalkozásoknak a válság átvészeléséhez, hogy elkerüljük a gazdasági károk és a vállalati csődök ördögi körének kialakulását, és előkészítsük az utat az egységes piacon belüli helyreállításhoz.
A Bizottság ezért javaslatot tesz az új Fizetőképesség-támogatási Eszközre, hogy segítsen magánforrásokat mozgósítani az olyan európai vállalkozások sürgős támogatása érdekében, amelyek rendes körülmények között képesek lennének az azonnali likviditási és fizetőképességi problémák kezelésére. Ez az eszköz ideiglenes lesz, és kizárólag és szigorúan a világjárvány gazdasági hatásainak kezelésére irányul. Segíteni fog elkerülni a jelentős tőkehiányok kialakulását és az egyébként életképes vállalkozások fizetésképtelenné válását, valamint az emiatt bekövetkező súlyos gazdasági károkat. Ezeket a gyors hatású intézkedéseket olyan programok keretében nyújtott hosszabb távú támogatás fogja kiegészíteni, mint az InvestEU, a kohéziós politika és az egységes piaci program.
Az új ideiglenes eszközt az ESBA keretében hozzák létre. Az eszköz nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat célzó magánberuházásokat fog mozgósítani azáltal, hogy részleges garanciákat nyújt a veszteségekre. Tartalékot képeznek az uniós költségvetésben: a gyors kezdés biztosítása érdekében 2020-ban 5 milliárd EUR összegben a jelenlegi pénzügyi keretből, majd további 26 milliárd EUR összegben a NextGenerationEU Eszközből, ezáltal az uniós költségvetés mintegy 75 milliárd EUR összegű garanciát nyújt az Európai Beruházási Bank Csoportnak, amely biztosítja a gyors helyszíni végrehajtást. Az eszköz célja, hogy 300 milliárd EUR összegű beruházással járuljon hozzá a fizetőképesség támogatásához.
A garanciát úgy alakítják ki, hogy a beruházások valamennyi tagállamban és ágazatban biztosan azokra a vállalkozásokra irányuljanak, amelyeknek a legnagyobb szükségük van tőkére, különös tekintettel azokra a tagállamokra, amelyek kevésbé képesek állami támogatás nyújtása révén beavatkozni, valamint azokra a tagállamokra és ágazatokra, amelyekben a Covid19-járvány gazdasági hatásai a legsúlyosabbak voltak. Ez elengedhetetlen az egységes piacon belüli egyenlő versenyfeltételek megőrzéséhez és az Unión belüli káros gazdasági különbségek további elmélyülésének elkerüléséhez. Alaposan meg kell vizsgálni a Fizetőképesség-támogatási Eszközt végrehajtó intézmények tőkehelyzetét.
Emellett kiegészítő intézkedésként emelni fogják az Európai Beruházási Alap tőkéjét a kis- és középvállalkozások széles körének való támogatásnyújtás – ideértve a Fizetőképesség-támogatási Eszköz végrehajtását is – érdekében. Ez hozzájárulna egy átfogó európai helyreállítási csomag kialakításához, az Európai Tanács által áprilisban elfogadott intézkedésekkel összefüggésben is. Ennek a legfeljebb 1,5 milliárd EUR összegű tőkeemelésnek a finanszírozása a jelenlegi és a következő többéves pénzügyi keretből fog megvalósulni.
ØMegerősített beruházási kapacitás és stratégiai autonómia
A válság súlyosan érinti a magánberuházásokat: a Bizottság elemzése szerint a magánberuházások 2020–2021-ben több mint 1 billió EUR-val csökkenhetnek. Az európai gazdaság beruházási igényeinek kielégítése sürgős, e tendencia megfordítását és a beruházások által vezérelt helyreállítás feltételeinek megteremtését célzó fellépést igényel. Ez a beruházás különösen fontos Európa zöld és digitális átállásának sikeréhez, amelynek beruházás igényei ugyanebben az időszakban a Bizottság becslései szerint legalább 1,2 billió EUR-t tesznek ki. Európa jövőjének záloga a kulcsfontosságú ágazatokba és technológiákba – az 5G-től a mesterséges intelligenciáig és a tiszta hidrogéntől a tengeri megújuló energiáig – történő beruházás.
Az InvestEU program egyedülállóan alkalmas a beruházások mozgósítására és az uniós szakpolitikák támogatására a mély gazdasági válság utáni helyreállítás során. Ezt jól mutatják az elmúlt pénzügyi válság után az Európai Stratégiai Beruházási Alap és a pénzügyi eszközök végrehajtása során szerzett tapasztalatok.
A Bizottság ezért azt javasolja, hogy az InvestEU-nak a társjogalkotók által már elfogadott négy szakpolitikai keretét összesen 15,3 milliárd EUR-ra emeljék. Ez több mint 240 milliárd EUR összegű beruházást eredményezhet.
Az InvestEU kulcsfontosságú támogatást nyújt a vállalkozásoknak a helyreállítás szakaszában, és biztosítja, hogy a magánbefektetők kiemelt figyelmet fordítsanak az Unió közép- és hosszú távú szakpolitikai prioritásaira, különösen az európai zöld megállapodásra és a digitalizációra. Növelni fogja az Európai Beruházási Bank Csoport és a nemzeti fejlesztési bankok kockázatvállalási kapacitását a gazdasági helyreállítás támogatása céljából. Jelentős magánberuházások mozgósításával kiegészíti a válságelhárítási szakaszban a Fizetőképesség-támogatási Eszköz és a REACT-EU által nyújtott azonnali támogatást, valamint a jövőbeli keretben a kohéziós politikából és más programokból nyújtott finanszírozást.
Beruházás a stratégiai autonómiába: új stratégiai beruházási eszköz
Az InvestEU egyik fő eleme egy olyan új eszköz lesz, amely a létfontosságú ellátási láncok stratégiai autonómiájának európai szinten történő kiépítése révén növeli Európa ellenálló képességét.
Az InvestEU új kereteként létrejön a stratégiai beruházási eszköz. Ez az eszköz olyan projekteket fog támogatni, amelyek az egész EU-ban hozzájárulnak az erős és ellenállóképes értékláncok kiépítéséhez, és növelik az Unió egységes piacának autonómiáját, miközben az uniós szabályokkal összhangban fenntartják az Unió nyitottságát a versenyre és a kereskedelemre. Ez növelni fogja az uniós gazdaság ellenálló képességét, miközben forrásokat biztosít a stratégiailag fontos vállalkozások számára az EU-n belüli fejlődéshez és gyarapodáshoz. Az e projektekhez nyújtott tagállami támogatás valószínűleg nem lesz elegendő, és az erős határokon átnyúló dimenzió miatt a sikerhez elengedhetetlen az összehangolt európai megközelítés.
A NextGenerationEU Eszközből származó 15 milliárd EUR összegű céltartalékképzés révén az új eszköz 31,5 milliárd EUR összegű uniós költségvetési garanciát nyújtana, és akár 150 milliárd EUR összegű beruházást generálhatna azzal a céllal, hogy az európai ipar vezető szerepre tegyen szert a stratégiai ágazatokban és a kulcsfontosságú értékláncokban, többek között azokban, amelyek a zöld és digitális kettős átállás szempontjából nélkülözhetetlenek. A keret biztosítani fogja, hogy az ilyen beruházások teljes mértékben kiaknázzák az egységes piacban rejlő lehetőségeket, az uniós költségvetési garancia pedig a teljes európai gazdaságban fogja a vállalkozásokat támogatni, és a helyreállítás hatékony eszköze lesz.
3)A válság tanulságainak levonása és Európa stratégiai kihívásainak kezelése
A válság egyfelől rávilágított az európai együttműködés értékére, másfelől egyértelműen megmutatta, hogy az Uniónak sürgősen ki kell építenie a válságokra való reagáláshoz szükséges kapacitását és növelnie kell a jövőbeli sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességét. A Bizottság javaslatot tesz „az EU az egészségügyért“ új programra a közegészség védelmének megerősítése és a jövőbeli egészségügyi válságokra való felkészülés céljából. A rescEU – az uniós polgári védelmi mechanizmus – kibővül és megerősödik annak érdekében, hogy az Unió képes legyen felkészülni a jövőbeli válságokra és reagálni azokra. Megerősítésre kerül az Európai horizont program az egészségügy, az ellenálló képesség, valamint a zöld és digitális átállás terén folyó létfontosságú kutatások finanszírozása érdekében. A jövőbeli pénzügyi keretnek a helyreállítási szükségletekkel való teljes körű összehangolása érdekében megerősítésre kerülnek más uniós programok – ideértve az Unió külső eszközeit is –, valamint megerősödnek a speciális eszközök, hogy az uniós költségvetés rugalmasabbá és reagálóképesebbé váljon.
ØÚj és megerősített programok az ellenálló képesség kiépítésére és az együttműködés megerősítésére
A NextGenerationEU Eszköz célzottan erősíti azokat a kulcsfontosságú programokat, amelyek táplálják a növekedést és erősítik Európa azon képességét, hogy ellenálljon a jövőbeli válságoknak és leküzdje azokat. Ezek a megerősítések kiegészítik a Bizottságnak a jövőbeli keretre vonatkozó eredeti javaslatait, amelyek továbbra is méltányos és kiegyensúlyozott alapot képeznek egy megállapodáshoz.
Új program az egészségvédelem és az együttműködés megerősítésére
A válság megmutatta, hogy a jövőbeli pénzügyi keretben az egészségügy finanszírozásának magasabb prioritást kell élveznie. A Bizottság javaslatot tesz az ambiciózus és önálló „EU az egészségügyért“ programra, amely célzott támogatást nyújt az igényfelmérés során feltárt egészségügyi kihívások kezeléséhez. E javaslat értelmében az új program finanszírozása 9,4 milliárd EUR-t tesz ki, ami jelentős növekedés az Európai Szociális Alap Plusz keretében tett korábbi javaslatokhoz képest.
Az új program hozzá fog járulni annak biztosításához, hogy az Unió rendelkezzen a jövőbeli egészségügyi válságokra való gyors és a szükséges mértékű reagálást lehetővé tevő kritikus kapacitásokkal. A program célja, hogy létrehozza az egészségügyi válságok megelőzésének, illetve az azokra való felkészülésnek és reagálásnak az átfogó uniós keretét, kiegészítve és megerősítve a nemzeti szintű erőfeszítéseket és az egészségügyi rendszereknek a kohéziós politika keretében nyújtott regionális támogatást.
A program első ága az egészségvédelemmel és a válsághelyzetekre való felkészültséggel foglalkozik. Támogatni fogja a kritikus egészségügyi infrastruktúrába, eszközökbe, struktúrákba, folyamatokba és laboratóriumi kapacitásokba – ideértve a járványok felügyeletére, modellezésére, előrejelzésére, megelőzésére és kezelésére szolgáló eszközökbe – történő beruházásokat. Támogatni fogja egy olyan mechanizmus létrehozását, amely lehetővé teszi az egészségügyi válságok szempontjából fontos termékek, például gyógyszerek – beleértve az oltóanyagokat is – és kezelések, ezek intermedierei, hatóanyagai és nyersanyagai; orvostechnikai eszközök és felszerelések, például lélegeztetőgépek, védőruházat és védőfelszerelések, diagnosztikai anyagok és eszközök fejlesztését, beszerzését és kezelését. Hozzájárul egy új, az egész EU-ra kiterjedő kockázatkommunikációs keret létrehozásához, amely kiterjed a válságok valamennyi szakaszára.
A második ág a tagállamokban működő hatékony és inkluzív egészségügyi rendszereknek köszönhetően javuló egészségügyi eredményekre irányuló hosszabb távú elképzelést támogatja, amely a jobb betegségmegelőzés és -felügyelet, egészségfejlesztés, hozzáférés, diagnózis és kezelés, valamint határokon átnyúló egészségügyi együttműködés révén valósulna meg. A program támogatja például a kapacitásépítést a tagállamokban, finanszírozza az orvosokat és az egészségügyi dolgozókat célzó képzési programokat, valamint beruház az egészségügyi ágazat digitális átalakításába és az interoperábilis digitális infrastruktúrák kiépítésébe, többek között a kutatásba és az adatok megosztásába.
A program kialakítása és végrehajtása során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztást ezen a területen. A program kapcsolódik a többi uniós program keretében nyújtott vonatkozó támogatásokhoz, és új módszereket alakít ki az együttes fellépések végrehajtására, valamint az egészségügyi ellenintézkedések és források rendelkezésre állásának biztosítására súlyos egészségügyi veszélyek esetén. A szükséges egészségügyi hozzájárulások biztosítása révén együtt fog működni a megerősített rescEU-val, amely a válsághelyzetekre való közvetlen reagálási képességekre, a készletekre, a felszerelések és a személyzet szükséghelyzetekben történő telepítésére és kiküldésére összpontosít.
Az uniós polgári védelmi mechanizmus reagálási képességének megerősítése
A világjárvány egyik egyértelmű tanulsága, hogy Európának képesnek kell lennie arra, hogy gyorsabban és rugalmasabban reagáljon a határokon átnyúló súlyos válságokra, tekintettel a gazdaságainkat és társadalmainkat sújtó esetleges zavarok nagyságrendjére. A Bizottság ezért a rescEU, az unió polgári védelmi mechanizmusának megerősítését javasolja. Ez rugalmasabbá fogja tenni a rescEU-t, és növelni fogja az EU képességét az uniós szintű együttes fellépésre.
A pénzügyi keretösszeget 3,1 milliárd EUR-ra emelik a veszélyhelyzet-reagálási infrastruktúrába, a szállítási kapacitásba és a szükséghelyzeti támogató csoportokba történő beruházások finanszírozása érdekében. A korszerűsített rescEU biztosítja az Unió számára a különböző típusú – beleértve az egészségügyi komponenssel rendelkező – szükséghelyzetek kezeléséhez szükséges kapacitást és logisztikai infrastruktúrát, kiegészítve az új „EU az egészségügyért“ programot. A javaslat emellett észszerűsíti az operatív kapacitásokat, és növeli azok rugalmasságát. Ez biztosítani fogja, hogy az EU a jövőben késedelem nélkül és hatékonyabban reagáljon a nagyszabású szükséghelyzetekre.
Európai horizont – beruházás az innovációba és a jövőre való felkészülésbe
Az Európa horizont keretprogram 94,4 milliárd EUR-val rendelkezik majd az egészségüggyel és az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységek európai támogatásának növelése érdekében. Ez hozzá fog járulni a szükséghelyzetekre való hatékony és gyors reagálást lehetővé tevő felkészültség fokozásához, valamint a tudományos alapokon nyugvó megoldásokba való beruházáshoz, kiegészítve az új „EU az egészségügyért“ program és a rescEU keretében biztosított operatív finanszírozást.
Az egészségügy területén a kiegészítő forrást az olyan kihívásokra irányuló kutatási erőfeszítések fokozására fogják felhasználni, mint a Covid19-világjárvány, a klinikai vizsgálatok kiterjesztése, az innovatív védintézkedések, a virológia, az oltóanyagok, a kezelések és a diagnosztika, valamint a kutatási eredmények népegészségügy-politikai intézkedésekbe való átültetése.
Javasolt továbbá az éghajlattal kapcsolatos területeken a kutatásra és innovációra szánt források növelése. Ez növelni fogja az uniós ipar versenyképességének támogatását a kapcsolódó gazdasági ágazatokban, és elő fogja mozdítani az európai zöld megállapodás céljaival összhangban álló helyreállítást. A kiegészítő forrás további eszközöket fog biztosítani a kis- és középvállalkozások, az induló vállalkozások és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok újonnan megjelenő és áttörést hozó innovációi számára.
Kiállás globális partnereink mellett a válság idején
A világjárvány globális kihívás. Globális válasz nélkül a világ minden országa és régiója – az Uniót is beleértve – változatlanul sebezhető marad. Az EU-nak továbbra is világszerte szolidaritást kell tanúsítania partnereivel a Covid19-járvány elleni küzdelemben.
A Bizottság azt javasolja, hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz 86 milliárd EUR összeget kapjon egy új külső tevékenységi garancián és az Európai Fenntartható Fejlődési Alapon keresztül, hogy a nemzetközi partnerekkel, például a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, az ENSZ-szel és az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve támogassa a partnereket – különösen a Nyugat-Balkánon, a szomszédságban és Afrika többi részén – a pandémia elleni küzdelemben és a világjárványból való kilábalásban. A jelenlegi pénzügyi keret célzott kiigazítása lehetővé teszi, hogy már 2020-ban 1 milliárd EUR összegű kiegészítő támogatás álljon rendelkezésre.
A támogatás likviditást biztosít a kis- és középvállalkozásoknak, megőrzi a megújuló energiával kapcsolatos projektekbe irányuló beruházásokat, és növeli a partnerországok helyi valutában történő finanszírozási kapacitását az egészségügyi rendszerek – beleértve a felkészültséget is – megerősítése, valamint a Covid19-járványhoz kapcsolódó oltóanyagok, kezelések és adiagnosztikai eszközök gyártási kapacitásának kiépítése érdekében. Ez a megnövelt támogatás a legsérülékenyebb országokat és régiókat is célozni fogja, kezelve a világjárvány súlyos társadalmi és gazdasági következményeit.
A Bizottság javasolja továbbá a humanitárius segítségnyújtási eszköz további 5 milliárd EUR-val történő megerősítését, válaszul a világ legsérülékenyebb részein jelentkező, növekvő humanitárius szükségletekre. A világjárvány és a gazdasági visszaesés hatása — például az olaj- és nyersanyagárak mélyrepülése és a hazautalások drasztikus csökkenése miatti bevételkiesés – súlyosbítja a meglévő szükségleteket, és emiatt még fontosabb, hogy az Unió megfelelő eszközökkel legyen képes kifejezni szolidaritását a világ többi részével.
ØEgyéb programok eszközökkel való ellátása a rezilienciaépítés és a stratégiai prioritások megvalósítása érdekében
A tárgyalások végső szakaszának alapvető hivatkozási pontja továbbra is a Bizottság által 2018-ban javasolt, a méltányos átállást támogató mechanizmussal és a ma javasolt módosításokkal megerősített, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó pénzügyi keret. A javasolt felépítés, a támogatás szintje, a prioritások közötti egyensúly és az olyan kulcsfontosságú jellemzők, mint például a kiadások legalább 25 %-ának az éghajlat-politikai fellépésekhez való hozzájárulására vonatkozó célkitűzés, valamint a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség támogatására vonatkozó intézkedések mind-mind szükségesek a kiegyensúlyozott helyreállítási csomaghoz. Egy másik kulcsfontosságú elem az uniós költségvetésnek a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságokkal szembeni védelméről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat. Emellett a költségvetés csalással és szabálytalanságokkal szembeni védelmére szigorú intézkedések vannak érvényben, amelyeket a Bizottság tovább fog erősíteni. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) gyakorolni fogja ellenőrzési és vizsgálati hatáskörét.
A válság azonban egyértelműen megmutatta, hogy a vezetők által februárban megvitatott támogatási szintek számos kulcsfontosságú területen nem lesznek elegendőek. A NextGenerationEU Eszköz keretében finanszírozott emelések mellett ezért elengedhetetlen más programok keretének növelése is, hogy azok teljes mértékben betölthessék szerepüket az Unió ellenállóbbá tételében, valamint a világjárvány és annak következményei által súlyosbított kihívások kezelésében.
Ide tartoznak a következők:
ØAz Unió kibervédelmének fokozása és a digitális átállás támogatása a Digitális Európa program összesen 8,2 milliárd EUR összegű költségvetéssel való ellátása révén.
ØBeruházás egy korszerű, nagy teljesítményű közlekedési infrastruktúrába a határokon átnyúló összeköttetések – például a Rail Baltica – elősegítése érdekében, és további 1,5 milliárd EUR az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz számára.
ØA helyreállítást ösztönző, jól működő egységes piac feltételeinek megteremtése az Egységes piac program, valamint az adó- és vámügyi együttműködést támogató programok javasolt költségvetésének 3,7 milliárd EUR, 239 millió EUR, illetve 843 millió EUR összegű szinten tartása révén.
ØBefektetés a fiatalokba az Erasmus+ program számára nyújtandó további 3,4 milliárd EUR-val, ami 24,6 milliárd EUR-ra emeli a program teljes keretösszegét, valamint a kulturális és kreatív ágazatokba a Kreatív Európa program 1,5 milliárd EUR-ra történő növelésével.
ØAz agrár-élelmiszeripari és a halászati ágazat rezilienciájának erősítése, valamint a válságkezeléshez szükséges mozgástér biztosítása a közös agrárpolitika számára további 4 milliárd EUR-val, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap számára pedig további 500 millió EUR-val.
ØA külső határok védelme, valamint a migrációs és menekültügyi politika terén folytatott együttműködés fokozása a Menekültügyi és Migrációs Alap és az Integrált Határigazgatási Alap keretének 22 milliárd EUR-ra történő megemelése révén.
ØAz európai stratégiai autonómia és biztonság erőteljes támogatásának biztosítása a Belső Biztonsági Alap 2,2 milliárd EUR-ra történő növelésével és az Európai Védelmi Alap 8 milliárd EUR-ra történő megerősítésével.
ØNyugat-balkáni partnereink támogatása azáltal, hogy az Unió által nyújtott előcsatlakozási támogatást 12.9 milliárd EUR-ra emeljük.
E célzott kiigazítások révén az Unió olyan hosszú távú pénzügyi kerettel fog rendelkezni, amely jobban igazodik prioritásaihoz és ambícióihoz, valamint közép- és hosszú távon hozzájárul az Unió rezilienciájának és stratégiai autonómiájának kialakításához. A Bizottság ezért olyan célzott módosításokat javasol a következő pénzügyi keretre vonatkozó 2018. évi javaslatához, amelyek magukban foglalják a tárgyalások eddigi eredményeit, a méltányos átállást támogató mechanizmusra vonatkozó bizottsági javaslatot és az előzőekben ismertetett emeléseket. A NextGenerationEU Eszközt is magában foglaló többéves pénzügyi keret programonkénti teljes áttekintése a mellékletben található.
ØRugalmasabb szükséghelyzeti eszközök
Az egyes programokon túl a válság rávilágított annak fontosságára, hogy az Unió képes legyen gyorsan és rugalmasan reagálni az összehangolt európai válaszintézkedések bevezetése érdekében. Ehhez pedig rugalmasabb uniós költségvetésre van szükség. Az egészségügyi válság széles körű következményei gyorsan kimerítették a hatályos költségvetés rugalmasságát. A jövőben rugalmasabb és dinamikusabb költségvetésre van szükség, amit csak jól megtervezett speciális eszközökkel lehet megvalósítani.
A Bizottság ezért javasolja a rugalmassági és a szükséghelyzeti eszközök megerősítését, amelyek az előre nem látható kihívások kezelése érdekében jelentős forrásokat tudnak mozgósítani. Ilyen például az EU Szolidaritási Alapja, amely támogatást nyújt a nagy kiterjedésű katasztrófák által sújtott tagállamoknak és régióknak, valamint az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, amely azokat a munkavállalókat támogatja, akik átfogó szerkezetátalakítások miatt veszítik el munkahelyüket.
A jelentős mértékben megemelt szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék megerősíti az egészségügyi válság valamennyi aspektusára, valamint más veszélyhelyzetekre való uniós reagálást. Az uniós eszközök, például a humanitárius segítségnyújtás, a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz, az Egységes piac program és annak állat- és növényegészségügyi szükséghelyzeti intézkedései, valamint a Menekültügyi és Migrációs Alap révén szükség esetén szükséghelyzeti támogatás nyújtható.
Ezek az eszközök a Bizottság 2018. május 2-i javaslataihoz képest együttesen akár további 21 milliárd EUR összegű szükséghelyzeti finanszírozást biztosítanának a 2021–2027-es időszakban.
3.Váltsuk valóra: a NextGenerationEU Eszköz
A javasolt helyreállítási intézkedések nagy részét egy új, 750 milliárd EUR pénzügyi kapacitású ideiglenes helyreállítási eszköz, a NextGenerationEU Eszköz fogja támogatni. Az eszköz kivételes és ideiglenes jellegű szükséghelyzeti mechanizmus lesz. A finanszírozást a saját forrásokról szóló határozat fogja lehetővé tenni, mégpedig úgy, hogy a Bizottság az Unió nevében legfeljebb 750 milliárd EUR összegű forrást vonhat be a 2021–2024-es időszakban végrehajtandó intézkedésekre.
A NextGenerationEU Eszköz finanszírozásához kapcsolódó potenciális kötelezettségek fedezéséhez szükséges költségvetési kapacitás biztosítása érdekében és a költségvetési fegyelem követelményeivel összhangban a saját forrásokról szóló módosított határozat kivételesen és ideiglenesen az EU bruttó nemzeti jövedelmének 0,6 %-ával megemeli a saját források kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozó felső határait. A felső határok megemelése kizárólag a Covid19-válsággal kapcsolatos igények kielégítését szolgálja, és az e kötelezettségek fedezéséhez szükséges időtartamra korlátozódik.
A NextGenerationEU Eszköz méretének és kialakításának tükröznie kell az Unió előtt álló kihívások nagyságrendjét és sürgősségét. A válság nyomán felmerülő sürgős beruházásfinanszírozási igények példátlanok. Ezért határozott és rendkívüli uniós szintű fellépésre van szükség. E fellépés példa nélküli jellege és e források kivételes összege miatt ezeket a saját források rendszerébe kell ágyazni, amelyet valamennyi tagállam saját alkotmányos követelményeivel összhangban hagy jóvá.
A válságot közvetlenül követő időszakban tovább növelné a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomást, ha a további támogatást a megnövelt nemzeti hozzájárulásokból finanszíroznák. Ilyen rendkívüli körülmények között teljes mértékben indokolt egy olyan finanszírozási mechanizmus alkalmazása, amely a szolidaritás megnyilvánulásaként a válsággal arányos mértékű, jelentős és időben történő kiadásnövekedést tenne lehetővé a nemzeti adósságok növelése nélkül.
A forrásbevonás arra fog épülni, hogy az Unió már kiterjedt tapasztalatokkal rendelkezik a piaci alapú eszközöknek a tagállami beruházások és reformok támogatása érdekében történő alkalmazása terén. Az Unió a nagyon magas hitelminősítését tükröző feltételekkel vesz fel kölcsönt a pénzügyi piacokon, és gyorsan oda irányítja ezeket a forrásokat, ahol azokra a legnagyobb szükség van.
E célból a Bizottság különböző lejáratú kötvényeket bocsát majd ki a tőkepiacokon, a lehető legjobban kihasználva e piacoknak az ilyen kötvények felvételére való képességét, miközben biztosítja a legalacsonyabb átlagos hitelfelvételi költséget. Ez a diverzifikált finanszírozási stratégia lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a forrásbevonási műveleteket a műveletek nagyságrendjének és az uralkodó piaci környezetnek leginkább megfelelő módon végezze.
A NextGenerationEU Eszközön keresztül folyósított forrásokból 500 milliárd EUR-t a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatási komponensének finanszírozására, valamint más kulcsfontosságú válságelhárítási és helyreállítási programok megerősítésére fogják felhasználni. A 250 milliárd EUR összegű eszközön keresztül mozgósított finanszírozás fennmaradó részét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott kölcsönök formájában bocsátják a tagállamok rendelkezésére.
A bevont forrásokat 2027 után és legkésőbb 2058-ig visszafizetik. Ez segít enyhíteni a tagállamok költségvetésére nehezedő nyomást egy olyan időszakban, amikor az államháztartások komoly megpróbáltatásnak vannak kitéve, ugyanakkor biztosítja, hogy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ezen kibocsátásából eredő valamennyi kötelezettséget a jövőbeli uniós költségvetésekből teljesítsék. A bevont piaci finanszírozás visszafizetésének elősegítése és a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomás további csökkentése érdekében a Bizottság a pénzügyi időszak későbbi szakaszában további új saját forrásokat fog javasolni.
A jövőbe tekintve: a saját források rendszerének megreformálása
Az új gazdasági környezet, valamint a NextGenerationEU Eszköz keretében bevont források visszafizetésének fenntartható kezelése megerősíti az uniós költségvetés finanszírozásának alapvető reformjára irányuló igényt.
A Bizottság továbbra is azon az állásponton van, hogy a visszatérítések fokozatos megszüntetése kiegyensúlyozottabbá teszi a többéves pénzügyi keretet. A jelenlegi helyzetben azonban – tekintettel a Covid19-világjárvány gazdasági hatására – a visszatérítések fokozatos megszüntetése egyes tagállamok esetében aránytalanul megnövelné a hozzájárulásokat a 2021–2027-es időszakban. Ennek elkerülése érdekében a jelenlegi visszatérítéseket a Bizottság 2018-as javaslatában előirányzottnál sokkal hosszabb időszak alatt lehetne fokozatosan megszüntetni.
Az új saját források kiegészítenék a tradicionális saját forrásokat, az egyszerűsített hozzáadottértékadó-alapú saját forrást és a nemzeti hozzájárulásokat, valamint az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladékon alapuló új saját forrásokat. Az új saját források az éghajlatváltozás kezelését célzó uniós prioritásokra és szakpolitikákra, valamint a globalizált világban a méltányos adóztatásra fognak épülni.
A Bizottság elkötelezett a zöld megállapodás megvalósítása mellett. Ezzel összefüggésben a zöld saját források hozzájárulhatnak a helyreállítási erőfeszítésekhez, ugyanakkor támogathatják az európai gazdaság és társadalom zöld átállását. A lehetőségek közé tartozhat a kibocsátáskereskedelmi rendszeren alapuló saját forrás – beleértve annak lehetséges kiterjesztését a tengeri és légi közlekedési ágazatra –, valamint az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus.
Az Európai Tanács 2020. februári ülésén megvitatott, a kibocsátáskereskedelmi rendszeren alapuló saját forrás lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy megtartsák a közelmúltbeli árverésből származó összegnek megfelelő bevételi szintet. Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer által generált, ezt a maximumot meghaladó bevételek az uniós költségvetésbe folynának be. Ez a saját forrás a szén-dioxid-ár alakulásától és a rendszer más ágazatokra való kiterjesztésétől függően mintegy 10 milliárd EUR összegű bevételt generálhat az uniós költségvetés számára.
Biztosítani kell ugyanakkor, hogy az uniós vállalkozások egyenlő versenyfeltételek mellett versenyezzenek a nem uniós vállalkozásokkal. Az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus segítene megelőzni a kibocsátásáthelyezést, amely aláássa a szén-dioxid-semleges társadalomra való átállásra irányuló uniós erőfeszítéseket. Az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus a hatókörétől és a kialakításától függően mintegy 5 milliárd EUR-tól 14 milliárd EUR-ig terjedő többletbevételt eredményezhet.
Azok a vállalatok, amelyek hatalmas hasznot húznak az EU egységes piacából, és – a közvetlen és közvetett uniós és nemzeti támogatásnak is köszönhetően – túlélik a válságot, hozzájárulhatnának az egységes piac újjáépítéséhez a helyreállítás szakaszában. Ez a hozzájárulás megnyilvánulhatna egy, a vállalatok tevékenységén alapuló saját forrásban is, amely – kialakításától függően – évente mintegy 10 milliárd EUR-t eredményezhet.
A digitális adó a jelentős digitális jelenlétre kivetendő társasági adóval kapcsolatos OECD-munkán alapulna; a Bizottság aktívan támogatja az OECD és a G20-ak által vezetett megbeszéléseket, és készen áll a cselekvésre, ha nem születik globális megállapodás. A 750 millió EUR-t meghaladó árbevétellel rendelkező vállalatokra kivetett digitális adó évente akár 1,3 milliárd EUR-t is generálhat az uniós költségvetés számára.
Ezek az új saját források segíthetnének a NextGenerationEU Eszköz keretében bevont piaci finanszírozás visszafizetésének és kamatainak finanszírozásában. Amennyiben ezeket az új saját forrásokat 2024-ig bevezetik, az a tagállamoknak a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez való nemzeti hozzájárulását a gazdaságuk arányában csökkenthetné a 2020. évi befizetésekhez képest.
A NextGenerationEU Eszközön alapuló valamennyi bevétel- és kifizetésáramlás az éves költségvetési eljárás során allokált előirányzatokon felül fog történni, ezért nem lesz hatással a költségvetési egyenlegre. Ezek az áramlások – a kifizetett kamatot is beleértve – egyértelműen meg fognak jelenni a költségvetésben, ideiglenes és kivételes jellegük illusztrálása és a teljes átláthatóság biztosítása érdekében.
Emellett a Covid19-világjárvány gazdasági hatása rávilágít annak fontosságára, hogy elegendő költségvetési mozgásteret kell biztosítani az Unió számára olyan gazdasági sokkhatások esetén, amelyek a bruttó nemzeti jövedelem csökkenéséhez vezetnek. Annak érdekében, hogy a saját források felső határai alatt elegendő mozgástér álljon az Unió rendelkezésére ahhoz, hogy az egy adott évben esedékes pénzügyi kötelezettségeit és függő kötelezettségeit – még a legkedvezőtlenebb gazdasági fejlemények ellenére is – fedezni tudja, a Bizottság javasolja, hogy a saját források felső határai állandó jelleggel a kötelezettségvállalások tekintetében az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,46 %-ára, a kifizetések tekintetében pedig 1,40 %-ára emelkedjenek.
4.Következtetés – az európai helyreállítást szolgáló nagyratörő költségvetésről szóló gyors megállapodás felé vezető út
A jelenlegi rendkívüli nehézségek és bizonytalanság idején az Uniónak minden eddiginél jobban meg kell mutatnia, hogy készen áll és hajlandó határozottan cselekedni, és kijelölni a jobb jövő felé vezető utat. Az ambiciózus helyreállítási tervről való megállapodás – középpontjában az uniós költségvetéssel – a lehető legnagyobb esélyt nyújtja az Unió számára a sikerre.
A NextGenerationEU Eszköz kibontakoztatja az uniós költségvetésben rejlő összes lehetőséget a gazdaság beindítására, valamint Európa fenntarthatóságának, rezilienciájának és stratégiai autonómiájának fellendítésére. A program a piaci finanszírozás kihasználásával kapcsolatos uniós tapasztalatokra épít, és a jelenlegi körülmények között sürgősen szükséges támogatási mérték elérése érdekében kibővíti azt.
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó megerősített többéves pénzügyi keret az Uniót a válságból a hosszú távú helyreállítás útjára vezeti, alapvető finanszírozást nyújtva az azonnali igényekhez, valamint a zöld átállásra és a digitális átállásra irányuló hosszú távú beruházásokhoz.
A helyreállítási terv sikere nemcsak annak mértékétől és ambíciójától függ, hanem a fellépés gyorsaságától és attól is, hogy mennyire vagyunk képesek a reagálást a fejleményekhez igazítani. Az Unió számos részén sürgősen szükség van pénzügyi támogatásra a vállalkozások tevékenységének fenntartása és a leginkább rászorulók támogatása érdekében. A hosszú távú keretről való megállapodásra is kevés idő áll rendelkezésre – de még nincs túl késő. A gyors megállapodás lehetővé teszi a megerősített programok időben történő elindítását.
Az Európai Parlamenthez hasonlóan a Bizottság álláspontja is az, hogy biztosítani kell az új hosszú távú keretre való zökkenőmentes átállást. A jelenlegi keret meghosszabbítása azonban nem helyettesíti az új, korszerű, hosszú távú költségvetésről szóló átfogó megállapodást. Az új pénzügyi keret az egyetlen módja annak, hogy az Uniót felvértezzük a helyreállítási terv megvalósításához elengedhetetlen új programokkal és eszközökkel. Az elkövetkező hetekben ezért az intézményközi munkának teljes mértékben és osztatlanul a NextGenerationEU Eszköz és az új hosszú távú keret véglegesítésére kell összpontosítania.
Az Európai Bizottság felkéri az Európai Tanácsot és a társjogalkotókat, hogy mielőbb vizsgálják meg ezeket a javaslatokat annak érdekében, hogy júliusig az Európai Tanács szintjén politikai megállapodás születhessen.
A jelenlegi keret módosítására irányuló javaslattal kapcsolatos korai döntés lehetővé teszi, hogy a REACT-EU, a Fizetőképesség-támogatási Eszköz és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap haladéktalanul további finanszírozási forrásokhoz jusson, tükrözve ezen igények sürgősségét.
A Bizottság ezt követően szorosan együtt fog működni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a jövőbeli hosszú távú keretről és az azt kísérő ágazati programokról szóló megállapodás véglegesítése érdekében. Amennyiben ez a munka kora ősszel lezárul, úgy az új hosszú távú költségvetés 2021. január 1-jén működésbe léphet, és lendületet adhat Európa helyreállításának.
Ha most cselekszünk, az azt mutatja, hogy az Unió készen áll minden szükséges lépés megtételére annak érdekében, hogy helyreállítsa a gazdaságot, megvédje valamennyi európai polgár megélhetését, és beruházzon a méltányosabb, környezetbarátabb és digitálisabb jövőre való hosszú távú európai átállásba.
milliárd EUR, 2018-es árakon
