EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.9.12.

COM(2018) 632 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) értékeléséről












Az Európai Bizottság hozzájárulása a 2018. szeptember 19–20-i salzburgi vezetői üléshez

Tartalomjegyzék

1.    Bevezetés    

2.    Háttér-információk    

3.    Az EUROSUR értékelése    

3.1.Az értékelés köre

3.2.Az EUROSUR végrehajtásának jelenlegi állása

3.3.Az értékelés eredményei

3.3.1.Relevancia

3.3.2.Eredményesség

3.3.3.Hatékonyság

3.3.4.Koherencia

3.3.5.Uniós hozzáadott érték

3.4.Az alapvető jogok tiszteletben tartása és az azokra gyakorolt hatás

3.4.1.A harmadik országok és a visszaküldés tilalmának elve

3.4.2.A személyes adatok kezelése

3.4.3.Javasolt fejlesztések

4.    További figyelmet igénylő kérdések    

4.1.Az EUROSUR működésének javítása

4.1.1.A nemzeti koordinációs központok hatáskörének megerősítése

4.1.2.Az EUROSUR irányításának javítása

4.1.3.A technikai követelmények csökkentése

4.1.4.Az EUROSUR fúziós szolgáltatásainak kiaknázása

4.2.Az EUROSUR alkalmazási körének bővítése

4.2.1.A határátkelőhelyen történő határforgalom-ellenőrzésre való kiterjesztés

4.2.2.A légi határok őrizete

4.2.3.Szomszédos harmadik országokkal való együttműködés

4.2.4.Az EUROSUR és az integrált határigazgatás

5.    Következtetések és nyomon követés    

0.Bevezetés

Az Unió külső határainak hatékony igazgatása elsődleges prioritás, és feltételét képezi az európai integráció egyik fő eredménye, a szabad utazás schengeni térsége hatékony végrehajtásának és fenntartásának.

Az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról szóló, 2013-ban elfogadott 1052/2013/EU rendelet 1 közös keretet biztosít a tagállamok határőrizeti hatóságai és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) – a továbbiakban: az Ügynökség – közötti információcseréhez és együttműködéshez. Az EUROSUR kerete 2013. december 2. óta működik. A rendelet rendelkezik arról, hogy a Bizottság minden negyedik évben átfogó értékelést készít az EUROSUR-ról, és ezen értékeléshez szükség esetén a rendelet módosítására vonatkozó megfelelő javaslatokat kell csatolni.

Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló, 2016. szeptember 14-én elfogadott rendelet 2 létrehozta – az Ügynökség és a tagállamok megosztott felelősségeként – az Európai Határ- és Parti Őrséget, kibővítette az Ügynökség megbízatását, valamint meghatározta az európai integrált határigazgatás elemeit. Tekintettel arra, hogy az Ügynökség jelentős szerepet tölt be az EUROSUR végrehajtásában, az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet jelentős hatást gyakorol az EUROSUR gyakorlati végrehajtására, és ezt figyelembe kell venni az EUROSUR továbbfejlesztésekor.

Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet teljes körű végrehajtását és ennek az EUROSUR-re gyakorolt hatását, az EUROSUR kezdetben 2016 decemberére előirányzott értékelését 2018 szeptemberére halasztották.

1.Háttér-információk

Az EUROSUR az információcserét- és együttműködést célzó mechanizmust hoz létre, amely lehetővé teszi a határőrizeti tevékenységeket végző különböző nemzeti hatóságok számára a taktikai, operatív és stratégiai szintű információcserét és együttműködést mind a tagállamokon belül és azok között, mind pedig az Ügynökséggel.

Az EUROSUR célja az irreguláris bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés felderítése, megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint a migránsok életének védelme és megmentése biztosításához való hozzájárulás. Az EUROSUR a helyzetismeret, és a tagállamok külső határain való reagálási képesség fejlesztésére irányul 3 .

Az EUROSUR a külső szárazföldi és tengeri határok őrizetére alkalmazandó. Önkéntes alapon a légi határok őrizetére, valamint a határátkelőhelyen történő határforgalom-ellenőrzésre is alkalmazható. Az EUROSUR őrizeti tevékenységei magukban foglalják a jogellenes határátlépések monitoringját, felderítését, azonosítását, nyomon követését, megakadályozását és feltartóztatását.

Az EUROSUR nem alkalmazandó azon jogi vagy közigazgatási intézkedésekre, amelyeket azt követően hoztak, hogy egy tagállam illetékes hatósága határokon átnyúló bűncselekményt derített fel, illetve a külső határokat jogellenesen átlépő személyeket tartóztatott fel, és a különösen nem terjed ki a büntetőeljárás alá vonással kapcsolatos aspektusokra.

Az EUROSUR fő alkotóelemei a következők:

·Nemzeti koordinációs központok, amelyek az egyes tagállamokban a hatóságok között határőrizet terén folytatott együttműködés és információcsere csomópontjaként szolgálnak;

· Kommunikációs hálózat, amely támogatja az EUROSUR-on belüli információcserét, a különleges és az EU-minősített adatokra is kiterjedően, valamint elérhetővé teszi az Ügynökség által működtetett videokonferencia-szolgáltatást;

·Az EUROSUR fúziós szolgáltatásai, amelyeket az Ügynökség biztosít, és amelyek ellátják a tagállamokat és az Ügynökséget a külső határokra és a határok előtti területekre irányuló megfigyelési szolgáltatásokkal, megfigyelési tevékenységek és információforrások – például műholdas képek, hajózási adatszolgáltatási rendszerek, valamint időjárási és környezeti szolgáltatások – együttes alkalmazására alapozva;

·Különböző helyzetképek, amelyek az eseményekre és a járőrözési eszközökre vonatkozó információkat és analitikai információkat tartalmaznak. Mindegyik tagállam maga kezeli saját nemzeti helyzetképét. Az Ügynökség kezeli az európai helyzetképet, amely a tagállamok területére terjed ki, valamint a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képet, amely a külső határokon túli területre terjed ki 4 .

A rendelet továbbfejlesztett reagálási képességről is rendelkezik, különösen a tagállamok által meghatározandó külső határszakaszok révén. E határszakaszokat az Ügynökség – kockázatelemzés alapján és az érintett tagállamokkal egyetértésben – különböző hatásszintekkel (alacsony, közepes, magas) minősíti. A tagállamok és az Ügynökség ez alapján megteszik a minősítés szerinti hatásszintnek megfelelő reagálási intézkedéseket.

A rendelet emellett keretet biztosít az EUROSUR tekintetében a szomszédos harmadik országokkal olyan kérdésekben folytatott információcseréhez és együttműködéshez, mint amilyen például a személyes adatok cseréje, amelyet az 1052/2013/EU rendelet szigorúan korlátoz.

2.Az EUROSUR értékelése

2.0.Az értékelés köre

Az értékelés az 1052/2013/EU rendelet teljes alkalmazási körére kiterjed, és a rendeletnek a tagállamok és az Ügynökség általi végrehajtására összpontosít. E rendelet 22. cikke (2) bekezdésével és a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatással összhangban a következők értékelését foglalja magában:

·Az EUROSUR relevanciája, valamint az alapul szolgáló okok fennállásának folyamatossága;

·Az EUROSUR eredményessége, az elért eredményeket a kitűzött célokkal összevetve;

·Az EUROSUR hatékonysága, költség-haszon elemzéssel;

·Az EUROSUR más szakpolitikákkal és jogi aktusokkal való koherenciája, valamint

·A rendelet uniós hozzáadott értéke, szubszidiaritási vizsgálat révén.

Az értékelés emellett egy olyan független értékelést is magában foglal, amelyet az Alapjogi Ügynökség végez az alapvető jogoknak való megfelelésről és alapvető jogokra gyakorolt hatásról.

2.1.Az EUROSUR végrehajtásának jelenlegi állása 

Az EUROSUR irányítási keretet és információcsere-rendszert egyaránt magában foglal. Általánosságban az EUROSUR keretének végrehajtása a rendelkezésnek megfelelően zajlott:

·Minden tagállam létrehozta a maga nemzeti koordinációs központját a nemzeti szintű határőrizet központjaként, amelyek általában a hét minden napján, napi 24 órán át működnek. A hatáskörök megosztásától és a tagállam földrajzi helyzetétől függően a nemzeti koordinációs központot vagy a határőrök vezetésére és irányítására, vagy a határőrizeti tevékenységek koordinálását szolgáló csomópontként használják. A nemzeti koordinációs központok mindegyike együttműködik és információkat cserél más tagállamok központjaival és az Ügynökséggel, az ugyanazon tagállamhoz tartozó egyéb nemzeti hatóságokkal pedig majdnem mindegyik. Több tagállamnak azonban még teljes mértékben összhangba kell hoznia központját az 1052/2013/EU rendeletben meghatározott követelményekkel, amint ezt a schengeni értékelési mechanizmus megállapította.

·Valamennyi tagállam létrehozta nemzeti helyzetképét a határainak helyzetéről, megosztva a határokkal kapcsolatos rendkívüli eseményeket (eseményréteg) és az elemzési jelentéseket (elemzési réteg). Járőrözési eszközeinek helyzetét jelenleg a tagállamoknak csupán fele osztja meg nemzeti szinten a műveleti réteg révén. A tagállamok fele a szomszédos tagállamokkal is megoszt a nemzeti helyzetképéből származó információkat.

·Valamennyi tagállam meghatározta határszakaszait, és az Ügynökség az érintett tagállamokkal egyetértésben megállapította, illetve módosította ezek hatásszintjét. A magas hatásszintű határszakaszok tekintetében az Ügynökség biztosította minden érintett tagállam – így Olaszország és Görögország – számára a támogatást.

·Valamennyi tagállam jelentést tett a Bizottságnak a szomszédos harmadik országokkal folytatott együttműködésükről. Ez az együttműködés rendszerint regionális együttműködési hálózatok keretében vagy kétoldalú megállapodások révén valósul meg. Az értékelés részeként a tagállamok megosztották a Bizottsággal a harmadik országokkal kötött egyes kétoldalú megállapodások szövegét.

·Az Ügynökség jelenleg tizenhárom EUROSUR fúziós szolgáltatást biztosít. E szolgáltatások jelentős hozzáadott értéket képviselő információs szolgáltatásokat nyújtanak minden nemzeti koordinációs központnak az EUROSUR kommunikációs hálózatán keresztül, valamint közvetlenül az Ügynökség által koordinált közös műveletekhez. E szolgáltatásokat a határműveletek támogatására, a határokon átnyúló bűncselekmények – például a migránsok csempészésének, valamint a fegyverek, kábítószer, cigaretta és más hamisított termékek csempészetének – felderítésére és elemzésére, valamint veszélyben levő migránsok felderítésére használják. Emellett a tagállami járőrözés támogatására is alkalmazzák őket.

Az EUROSUR fúziós szolgáltatások biztosítása érdekében az Ügynökség napi szinten együttműködik az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel (EMSA), az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal (EFCA) és az Európai Unió Műholdközpontjával, és a szolgáltatások kibővítését a Kopernikusz uniós űrkutatási program által nyújtott pénzügyi támogatás tette lehetővé. A parti őrségi feladatok terén folytatott európai együttműködés, valamint az EMSA, az EFCA és az Ügynökség közötti háromoldalú munkamegállapodás keretében jelenleg folyik a többcélú légi megfigyelés (Multipurpose Aerial Surveillance, M.A.S.) elnevezésű új szolgáltatás tesztelése.

·Az Ügynökség folytatja az EUROSUR kommunikációs hálózatának üzembe állítását és működtetését. Az európai helyzetkép révén 2013 decembere óta több mint 184 000 határokkal kapcsolatos eseményt jelentettek és osztottak meg. 2018 januárjában az Ügynökség hivatalosan véglegesítette e hálózat biztonsági akkreditációját, ami lehetővé teszi, hogy a hálózat RESTREINT UE/EU RESTRICTED minősítésű információkat cseréljen a nemzeti koordinációs központokkal.

Az információcsere felhasználóbarátabbá tétele érdekében a hálózat és felhasználói felület elérhetőségét még javítani kell. Ez lehetővé tenné a tagállamok számára a rendelkezésre álló információk gyorsabb és jobb felhasználását. Míg az EUROSUR-ban jelentett információk tekintetében mind a váratlan események típusa, mind a helyzetképek jelentési időszakai vonatkozásában már bizonyos fokú heterogenitás figyelhető meg, a rendelkezésre álló információk analitikai célú felhasználása tovább javítható az információkezelés automatizálásának fokozása révén.

·A nemzeti koordinációs központok és az Ügynökség közötti EUROSUR kommunikációs hálózatot az Ügynökség által kezelt egy másik információs rendszerrel együtt telepítették, amely az Ügynökség hasonló feladatokat ellátó alkalmazását, a „közös műveletek bejelentő rendszerét” (JORA) szolgálja ki. Ez a redundancia a tagállamok számára zavart okozott, és negatívan befolyásolta a külső határokon történő jelentéstétel minőségét. A helyzet azonban javul, mivel az Ügynökség fokozatosan egyesíti a JORA-t és az EUROSUR kommunikációs hálózatát, amelyeknek középtávon egyetlen eszközzé válnak majd.

·2015-ben a Bizottság elfogadta az EUROSUR-kézikönyvet 5 ,  amely technikai és operatív iránymutatásokat, ajánlásokat és bevált gyakorlatokat tartalmaz, ideértve a harmadik országokkal való együttműködésre vonatkozóakat is.

2.2.Az értékelés eredményei 

2.2.0.Relevancia

A migrációs válság, különösen a nyugat-balkáni útvonal mentén 2015–2016-ban tapasztalt migrációs hullám, valamint az Európában történt terrortámadások jelentik azt a két fő válsághelyzetet, amellyel az EU-nak az EUROSUR elfogadása óta szembe kellett néznie. Mindkét válsághelyzet egyértelműen megmutatta, hogy az Európai Határ- és Parti Őrségnek az információcserét és az együttműködést szabályozó megbízható és átfogó keretekre van szüksége. Az EUROSUR-t e tekintetben tovább kell fejleszteni.

Az EUROSUR az illegális bevándorlás megelőzése és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem tekintetében játszik fontos szerepet. Számos példa van arra, amikor az EUROSUR-on keresztül az Ügynökséggel és a tagállamok között folytatott információcsere megakadályozta a kábítószerek, a fegyverek, a cigaretta és más tiltott áruk csempészetét, valamint az embercsempészést, és az embercsempészek elfogásához, illetve bíróság elé állításához vezetett.

Az EUROSUR számos esetben közvetlenül is hozzájárult több száz migráns életének megmentéséhez azáltal, hogy a tengeren felderítette őket, és elindította a kutatás-mentési mechanizmust. Közvetett módon pedig az EUROSUR ennél is több életet mentett meg azáltal, hogy létrehozta és biztosítja az együttműködést és az információcserét a nemzeti koordinációs központok és a tengeri mentést koordináló központok munkatársai között.

2.2.1.Eredményesség 

Az EUROSUR keretrendszer hatékonyan elősegíti az információcserét és az együttműködést.

A nemzeti koordinációs központok létrehozása hozzáadott értéket teremtett azáltal, hogy javította az ügynökségek közötti együttműködést és információcserét nemzeti és regionális szinten, a szomszédos tagállamokkal és az Ügynökséggel. A nemzeti koordinációs központok szerepét tovább lehetne erősíteni a helyi és regionális határigazgatási szintekkel való jobb koordináció biztosításával, és ki is lehetne terjeszteni az integrált határigazgatás egyéb vonatkozásaira, mint például a másodlagos mozgások nyomon követésére.

Az Ügynökség és a tagállamok között az európai helyzetkép keretében megosztott információk minőségét lehetne javítani. Amint már említettük, egyesíteni kell az Ügynökség által használt különböző információs rendszereket, így a JORA-t és az EUROSUR kommunikációs hálózatot. Az automatizálást és az alkalmazások felhasználását a legkorszerűbb technológia alkalmazásával kell javítani. Az Ügynökségnek nyomon kell követnie az EUROSUR-ban megosztott szolgáltatások és információk minőségét, és adott esetben meg kell követelnie, hogy e minőség megfelelő legyen.

Összességében ahhoz, hogy hatékonyabb lehessen, az EUROSUR-nak egyetlen rendszerből az információcsere és az együttműködés átfogóbb irányítási keretévé kell válnia.

2.2.2.Hatékonyság 

Az EUROSUR működési költségei, amelyeket a nemzeti költségvetések, az uniós finanszírozási eszközök és az Ügynökség finanszíroznak, körülbelül 130 millió euróra becsülhetők. Ez jóval alatta marad az EUROSUR 2011. évi jogalkotási javaslatát 6 kísérő hatásvizsgálatban becsült 208 millió eurónak.

Az EU pénzügyi támogatást nyújtott és nyújt a tagállamoknak az EUROSUR végrehajtásához a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan a Külső Határok Alapon keresztül, valamint a jelenlegi többéves pénzügyi keretben a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközön keresztül, mind megosztott, mind közvetlen irányítás keretében. Ezen eszközök végrehajtása külön kerül értékelésre.

Az EUROSUR korlátozott adminisztratív terhet jelent. A megkérdezett érdekelt felek szerint az adminisztratív terhek egyik forrása, hogy az információcseréhez manuális beavatkozásra van szükség.

Az érdekelt felek szerint az EUROSUR által lehetővé tett jobb helyzetismeretből és a reagálási képességek javulásából származó előnyök jelentősebbek, mint az EUROSUR végrehajtásához kapcsolódó költségek: az EUROSUR hozzájárult az európai szintű szinergiák érvényesítéséhez, így a nemzeti szintű költségeket mérsékelte.

2.2.3.Koherencia 

Az EUROSUR elősegíti a szinergiákat és így a koherenciát más szakpolitikákkal: a nemzeti koordinációs központ az egyéb szakpolitikai szereplőkkel (tengerügy, biztonság, vámellenőrzés) folytatott operatív együttműködés központja. Jó példa a polgári és a katonai szereplők közötti együttműködésre is, mivel több nemzeti koordinációs központban képviseltetik magukat katonai szervek is, például a haditengerészet tisztviselői.

Uniós szinten az EUROSUR fúziós szolgáltatásai olyan eszközök, amelyek más parti őrségi funkciók ellátásához, például a halászat ellenőrzéséhez is felhasználhatók. Kölcsönös előnyök származnak a külső biztonság terén is: az EUROSUR információs termékeket az Ügynökség például a közös biztonság- és védelempolitika égisze alatt végrehajtott EUNAVFOR MED Sophia művelet keretében is megosztotta.

Az EUROSUR fúziós szolgáltatások elősegítik egyes kutatási projektek és programok eredményeinek gyakorlati alkalmazását, és a Kopernikusz uniós űrprogram konkrét eredményeként jöttek létre.

Az Európai Határ- és Parti Őrségre vonatkozó rendelet által bevezetett újítások fényében, valamint az Ügynökség új megbízatásának és az integrált uniós határigazgatás végrehajtása érdekében az EUROSUR ugyanakkor módosításra szorul.

2.2.4.Uniós hozzáadott érték

Az EU határigazgatási rendszerének szereplői teljes mértékben elismerik az EUROSUR uniós hozzáadott értékét. Az EUROSUR megszüntetése nem képzelhető el, mivel a legtöbb tagállamban a határőrizet jelenleg e rendszer működésére támaszkodik.

Az EUROSUR fúziós szolgáltatásai valódi hozzáadott értéket jelentenek a határőrizetben részt vevő végfelhasználók számára. Egyetlen nemzeti határőrszervezet sem lenne képes önmagában világűrbe telepített határellenőrzési szolgáltatásokat és az EUROSUR fúziós szolgáltatások által kínált más nagy hatótávolságú platformokat működtetni.

2.3.Az alapvető jogok tiszteletben tartása és az azokra gyakorolt hatás 

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) értékelte az EUROSUR működését. Jelentésében 7 az Alapjogi Ügynökség arra a következtetésre jut, hogy az EUROSUR megfelel mind az alapvető jogoknak, mind az adatvédelmi elveknek. Ugyanakkor az értékelés számos lehetséges javításra tesz javaslatot.

2.3.0.A harmadik országok és a visszaküldés tilalmának elve 

Az FRA különös figyelmet fordított a harmadik országokkal folytatott határigazgatási együttműködés kontextusában a visszaküldés tilalmának kérdésére, és nem talált meg nem felelést:

Azon 20 tagállam többsége, amely kétoldalú megállapodásokat kötött harmadik országokkal a határőrizet területén, általánosan értékeli az alapvető jogok harmadik országokban fennálló helyzetét, 11 tagállam pedig az alapvető jogokra vonatkozó védzáradékot iktatott be e megállapodásaiba.

Az FRA hét véletlenszerűen kiválasztott kétoldalú megállapodást vizsgált meg, amelyek egyike sem tartalmazott olyan rendelkezéseket, amelyek ellentétesek lettek volna az Alapjogi Chartában, valamint az 1052/2013/EU rendelet (15) preambulumbekezdésében és 2. cikkének (4) bekezdésében foglalt alapjogi előírásokkal. Az FRA értékelése szerint a legtöbb megállapodás általános hivatkozást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a megállapodást a felek nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell végrehajtani. E megállapodások egyértelműbb utalást tartalmazhatnának, kifejezetten utalva az alapvető jogokat tiszteletben tartó végrehajtás szükségességére.

2.3.1.A személyes adatok kezelése 

A személyes adatokat a megfelelő képzések és az EUROSUR-kézikönyvben foglalt iránymutatások alapján összességében megfelelően kezeli az EUROSUR.

A hajóazonosító számok kivételével az Ügynökség és a tagállamok nem cserélnek személyes adatokat az EUROSUR keretében. Személyes adatokat mindössze 6 tagállam dolgoz fel az EUROSUR nemzeti végrehajtása keretében.

2.3.2.Javasolt fejlesztések 

Jelentésében az FRA az EUROSUR több lehetséges fejlesztésére tett javaslatot: javasolta például olyan konkrét rendelkezések beillesztését a harmadik országokkal kötendő jövőbeni megállapodásokba, amelyek szerint a megállapodást az alapvető jogokkal összhangban kell alkalmazni, teljes mértékben tiszteletben tartva a visszaküldés tilalmának elvét, és az alapvető adatvédelmi biztosítékokat. Lehetséges alternatív megoldásként technikai és eljárási megoldások kidolgozását javasolta a kutatás-mentési események, valamint a kiszolgáltatott személyeket, például a gyermekeket érintő események megfelelőbb dokumentálásához. Az FRA úgy véli, hogy ez mérsékelheti az emberi jogok megsértésének kockázatát.

3.További figyelmet igénylő kérdések

Az EUROSUR-rendelet tervezett módosításával a következő javítások érhetők el:

3.0.Az EUROSUR működésének javítása

Az EUROSUR-nak rendszerből olyan irányítási keretté kellene fejlődnie, amely elősegíti a nemzeti, regionális és uniós szintű, valamint harmadik felekkel folytatott információcserét és együttműködést.

3.0.0.A nemzeti koordinációs központok hatáskörének megerősítése

A tagállami nemzeti koordinációs központok létrehozása az EUROSUR-rendelet egyik legnagyobb vívmánya. Amikor több nemzeti hatóság vesz részt a határellenőrzésben, a nemzeti koordinációs központ gyakran a különböző minisztériumokhoz tartozó többféle szervezet körében az ügynökségközi együttműködést elősegítő platformként szolgál.

A nemzeti koordinációs központ segített az ügynökségközi együttműködés nemzeti szinten túlmutató strukturálásában is, továbbá a határőrizet területén folytatott két- és többoldalú együttműködés előmozdításában. Jelenleg folyamatban van a nemzeti koordinációs központ modelljének harmadik országok általi átvétele, ami által lehetővé válik regionális együttműködési hálózatok kialakítása.

Az EUROSUR-nak az európai integrált határigazgatás előmozdítását célzó bármely továbbfejlesztése során figyelembe kell venni a tagállamok adminisztratív struktúráinak és kultúráinak sokféleségét. A nemzeti koordinációs központ szerepének és hatásköreinek megerősítése és pontosítása lehetővé tenné a végrehajtás során szükséges mértékű rugalmasság fenntartását, és ezzel egyidejűleg az információcsere és az együttműködés fokozását.

3.0.1.Az EUROSUR irányításának javítása

Az EUROSUR-rendeletben jobban meg kell határozni a különböző szereplők szerepét és feladatkörét, hogy javuljon az érdekeltek közötti információcsere és kiépüljön köztük a bizalom.

Például részletesebben kell pontosítani az EUROSUR keretében történő eseményjelentést és az információs szolgáltatások teljesítését, mindenekelőtt annak meghatározása során, hogy melyek a felelős szervezetek, valamint hogy ki vállalja a felelősséget az információkért, és milyen határidőn belül kell jelenteni az eseményeket.

Standardokat kell létrehozni a jelentéstételi eljárások, a jelentett események típusa és a gépek közötti kapcsolatokat elősegítő technikai interfészek közelítése céljából. Automatizált mechanizmust kell létrehozni az EUROSUR keretében cserélt információk minőségének ellenőrzésére és betartatására.

3.0.2.A technikai követelmények csökkentése 

A technológia gyors fejlődése olyan tényező, amely lehetővé teszi az információcsere megoldások új és hatékonyabb végrehajtását is.

Jóllehet az EUROSUR nagyon rövid időn belül történő létrehozásához elengedhetetlen volt szigorú technikai követelmények előírása, például a helyzetképek szerkezetére vonatkozóan, ezek a követelmények hamar a gyors és hatékony információcsere akadályává válhatnak, és így gátolhatják a továbbfejlesztést.    

Az EUROSUR-rendeletben előírt, a nemzeti és az uniós szint közötti információcsere mellett például a „globális” EUROSUR keretben két- vagy többoldalú alapon gyorsabban sor kerülhetne a taktikai és operatív információk cseréjére helyi szinten a tagállamok között.

Ugyanez igaz a közös műveletek során az Ügynökség közös műveletek bejelentésére szolgáló rendszerén keresztül történő információcserére, amely szintén az EUROSUR információval való feltöltésének elsődleges forrása.

3.0.3.Az EUROSUR fúziós szolgáltatásainak kiaknázása

Az EUROSUR fúziós szolgáltatásai az uniós szintű erős ügynökségközi együttműködés által generált információs szolgáltatási eszköztárat jelentik. Általános az egyetértés abban, hogy ez a mechanizmus valódi uniós hozzáadott értéket teremt a határigazgatási műveletek esetében.

A határőrizet fejlődésével olyan új eszközök kidolgozására kerül sor, mint például a többcélú légi megfigyelés. Az EUROSUR-nak lehetővé kell tennie az ilyen új szolgáltatások gyors bevezetését, biztosítva ugyanakkor az alapjogok és az adatvédelmi követelmények tiszteletben tartását.

3.0.Az EUROSUR alkalmazási körének bővítése

A levont tanulságok és az EUROSUR, mint a tagállamok és az Ügynökség közötti információcsere és együttműködés jogi kerete sikerére alapozva a rendelet alkalmazási köre a határigazgatás több szempontjának figyelembevétele érdekében fokozatosan bővíthető lenne.

3.0.0.A határátkelőhelyen történő határforgalom-ellenőrzésre való kiterjesztés

Amint az az 1052/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében szerepel, a határátkelőhelyeken történő ellenőrzésekkel és a légi határok őrizetével kapcsolatos információkat jelentős számú tagállam önkéntes alapon továbbítja. A jelenlegi helyzetben az ezen határokon történő számos esemény kimaradhat az európai helyzetképből, mivel azokat nem minden tagállam jelenti be.

Ezért szükséges a határátkelőhelyeken történő események szisztematikus beépítése.

3.0.1.A légi határok őrizete 

A repülőterek fent említett problémái mellett a légi határok őrizetének kérdése külön figyelmet érdemel. Jelentések érkeznek új bűncselekményekről, amelyeknél kábítószer és cigaretta csempészésére használnak könnyű légi járműveket, köztük távirányítású légijármű-rendszereket. Az EUROSUR-keret továbbfejlesztése során technikai és szervezeti megoldásokon is lehetne dolgozni.

3.0.2.Szomszédos harmadik országokkal való együttműködés 

A szomszédos harmadik országokkal folytatott információcsere és szorosabb együttműködés alapvetően fontos a migrációs áramlások kezeléséhez és a bűncselekmények megelőzéséhez a külső határokon.

Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 54. és 55. cikke e tekintetben új és kiterjedtebb lehetőségeket kínál az Ügynökség számára, mint az EUROSUR-rendelet 20. cikke.

Javítani kell a harmadik országokkal folytatott információcsere és együttműködés két rendeletben meglévő keretének koherenciáját az átfedések elkerülése, és az egyéb, olyan jogszabályokkal való kiegészítő jelleg biztosítása érdekében, mint a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló rendelet 8 .

3.0.3.Az EUROSUR és az integrált határigazgatás 

Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet a tagállamok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közötti megosztott felelősségként határozza meg az európai integrált határigazgatást. Ezért az integrált határigazgatás esetében nincs az információcserére és együttműködésre vonatkozó általános közös keret.

Az EUROSUR a határőrizet területén sikeresen átültetett a gyakorlatba egy ilyen keretet. Mérlegelni kell az integrált határigazgatás közös keretére irányuló koncepció kiterjesztésének lehetőségét, beleértve a továbbutazások nyomon követését is.

5.Következtetések és nyomon követés

Az SWD(2018) 410 dokumentumban szereplő értékelés, valamint és a tagállamok és az Ügynökség szakértőivel folytatott megbeszélések megállapításainak fényében a Bizottság következtetései a következők:

Noha az EUROSUR-keret előrelépést tett a célkitűzései teljesítése felé, működése javítható lenne egy technikai információs rendszerből egy információcserére és együttműködésre vonatkozó irányítási keretté való továbbfejlesztésével, amely kiterjed a határellenőrzésre és esetleg az európai integrált határigazgatás más, kiválasztott összetevőire.

Nyomon követés:

Az EUROSUR-rendelet 22. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság az EUROSUR értékeléséről szóló ezen jelentéshez az EUROSUR-rendelet módosítására, valamint az Európai Határ- és Parti Őrség módosításáról szóló javaslatnak az EUROSUR-ra való kiterjesztésére irányuló javaslatot csatol.

(1)       1052/2013/EU rendelet .

(2)      Az (EU) 2016/1624 rendelet.

(3)      Az EUROSUR-rendeletet 30 tagállam alkalmazza, azaz 26 uniós tagállam (az Egyesült Királyság és Írország kivételével) és a négy schengeni társult ország (Izland, Norvégia, Liechtenstein és Svájc).

(4)      Az EUROSUR keretében az információcserét és -megosztást az egyes tagállamok és az Ügynökség decentralizált módon végzik. Az EUROSUR kommunikációs hálózatán keresztül nem kerül sor semmilyen személyes adat cseréjére, és csak néhány tagállam folytat személyesadat-cserét nemzeti koordinációs központján keresztül.

(5)      A Bizottság 2015. december 15-i ajánlása az európai határőrizeti rendszer végrehajtására és irányítására vonatkozó gyakorlati kézikönyv (EUROSUR-kézikönyv) elfogadásáról.

(6)      COM(2011) 873 végleges.

(7)    Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége: Hogyan érinti az EUROSUR-rendelet az alapvető jogokat, http://fra.europa.eu/en/publication/2018/evaluation-impact-eurosur-fundamental-rights

(8)      A Tanács 377/2004/EK rendelete (2004. február 19.) a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról