EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.6.29.

COM(2018) 508 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program félidős értékeléséről

{SWD(2018) 358 final}
{SWD(2018) 359 final}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program félidős értékeléséről

A Jogok, egyenlőség és polgárság program 1 az EU számára különösen nehéz időszakban indult el, egy olyan időben, amikor a gazdasági válság hatásai általános jelleggel csökkentették a szociális és emberi jogi ügyekre rendelkezésre álló nemzeti erőforrások és finanszírozás nagyságát. A program 2014 óta az Európa 2020 stratégiával összhangban 2 a jogok és egyenlőség Európájának további fejlesztését célozza.

Ez a jelentés a program által elért félidős eredményeket, továbbá a végrehajtása minőségi és mennyiségi szempontjait mutatja be a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 13. cikke (2) bekezdésének (b) pontja alapján.

A félidős értékelés által érintett időszak a program végrehajtásának első félideje 2014-től 2017 közepéig. Az értékelés a 2014., 2015. és 2016. évi éves munkaprogramokra terjed ki. A 2017. évi munkaprogramot ugyanakkor elsősorban a kialakítás és a struktúra szempontjából, nem pedig a végrehajtás tekintetében vizsgálták.

Ez a jelentés az Európai Bizottság 4 által készített, külső értékeléssel alátámasztott értékelés megállapításain alapul 5 .

1.Bevezetés és háttér

A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program a 2007–2013 közötti programozási időszakban hatályban volt programokat, azaz a Daphne III programot, az Alapvető jogok és polgárság programot és a Progress programot 6 váltotta fel.

A jelenlegi program az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel jött létre.

A rendelet általános célkitűzése a következő:

·Hozzájárulni egy olyan térség továbbfejlesztéséhez, ahol a személyek egyenlőségét és az EUSZ-ben, az EUMSZ-ben, a Chartában, valamint az olyan nemzetközi emberi jogi egyezményekben foglalt jogait előmozdítják, védik és ténylegesen végrehajtják, amelyhez az Unió csatlakozott.

A konkrét célkitűzései pedig az alábbiak:

·a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalmának elve tényleges végrehajtásának előmozdítása és a Charta 21. cikkében foglalt indokon alapuló megkülönböztetés tilalmának a tiszteletben tartása,

·a rasszizmus, az idegengyűlölet, a homofóbia és az intolerancia egyéb formáinak megelőzése és az ellenük való küzdelem,

·a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítása és védelme,

·a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása, valamint a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének elősegítése,

·a gyermekek, fiatalok és nők, továbbá kockázatnak kitett más csoportok elleni erőszak megelőzése és az ellene való küzdelem,

·a gyermekek jogainak előmozdítása és védelme,

·hozzájárulás a magánélet és a személyes adatok legmagasabb szintű védelmének biztosításához,

·az uniós polgárságból eredő jogok gyakorlásának előmozdítása és javítása,

·az egyének mint belső piaci fogyasztók és vállalkozók számára annak lehetővé tétele, hogy érvényesítsék az uniós jogból eredő jogaikat, figyelembe véve a fogyasztóvédelmi program keretében finanszírozott projekteket is.

A programot az Európai Bizottság közvetlen centralizált irányítás formájában hajtja végre.

Földrajzi tekintetben minden uniós tagállam jogosult részt venni a programban. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai, a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok szintén részt vehetnek a programban, ha megfelelnek bizonyos feltételeknek. Izland a program összes konkrét célkitűzéséhez csatlakozott, míg Liechtenstein csak a megkülönböztetéssel, a rasszizmussal, az idegengyűlölettel, a fogyatékossággal élő személyek jogaival és a nők és férfiak közötti egyenlőséggel foglalkozó célkitűzésekben vesz részt.

2.A program legfontosabb elemei és végrehajtása

A rendelet 5. cikke szerint a program tevékenységek széles körét támogatja, például elemzési tevékenységeket, kölcsönös tanulást, együttműködést, tájékoztató kampányokat és terjesztést, azon kulcsfontosságú szereplők támogatására, akik tevékenysége hozzájárul a konkrét célkitűzései megvalósításához. Emellett a program Európa különböző pontjain szociális és emberi jogi területen aktív szervezeteket is támogat, például: európai hálózatokat; jellemzően nem nyereség-orientált állami és magán szervezeteket; az uniós tagállamokban működő nemzeti, regionális és helyi hatóságokat; nem kormányzati szervezeteket; egyetemeket és kutatóintézeteket; továbbá nemzetközi szervezeteket.

Ami a célcsoportokat illeti, a célba vett csoportokként, amelyek vagy közvetlenül a program tevékenységeiben való részvétel útján vagy közvetve a program végrehajtása révén tehetnek szert előnyre, a program kedvezményezettjei között vannak az állami hatóságok, nem kormányzati szervezetek és a program célkitűzéseinek megvalósításában érintett egyéb kutatási szervezetek is. A célcsoportba tartozik emellett minden polgár is, hiszen a program célkitűzései és kezdeményezései között szerepel az egyenlőség és a személyek jogainak előmozdítása, védelme és hatékony érvényesítése, különösen a megkülönböztetéssel, intoleranciával vagy erőszakkal szembesülő személyek esetében, beleértve a migránsokat és a kisebbségeket.

A rendelet szerint a program célkitűzéseihez kapcsolódó projektek támogatásának fő finanszírozási mechanizmusai a tevékenységi támogatások, a működési támogatások és a beszerzési intézkedések. Míg a tevékenységi támogatások általában két évig tartanak, a program az éves működési támogatások révén az alábbi területeken működő európai hálózatokat finanszíroz: megkülönböztetésmentesség; rasszizmus, idegengyűlölet, homofóbia és az intolerancia egyéb formái; fogyatékosságok; a nők és a férfiak közötti egyenlőség; az erőszak minden formájának megelőzése és az azok elleni küzdelem, valamint a gyermekek jogainak előmozdítása.

2.1.A program konkrét célkitűzései

·1. sz. konkrét célkitűzés: A megkülönböztetés tilalmának előmozdítása

A program a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést megakadályozó és az ilyen megkülönböztetés ellen küzdő projekteket támogat. Ennek a konkrét célkitűzésnek egyik kulcsfontosságú témája a roma integráció előmozdítása. E tekintetben a Jogok, egyenlőség és polgárság program támogatja a nemzeti roma platformokat és szorosan együttműködik az uniós tagállamokkal és azok nemzeti roma kapcsolattartó pontjaival, továbbá a megkülönböztetés tilalmáért és a roma integrációért küzdő civil társadalmi szervezetekkel. A program finanszírozza továbbá az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek európai hálózatának tevékenységeit. Ennek a hálózatnak az alapfeladata a tagállamok által a megkülönböztetés tilalmához kapcsolódó témákra kijelölt, az egyenlőség előmozdításával foglalkozó nemzeti szervek közötti együttműködés és információcsere erősítése.

·2. sz. konkrét célkitűzés: A rasszizmus, az idegengyűlölet, a homofóbia és az intolerancia egyéb formáinak megelőzése és az ellenük való küzdelem

Az ezen a területen finanszírozott projektek hozzájárulnak a hatályos uniós jog hatékonyabb tagállami végrehajtásához és a gyűlöletbűncselekmények és gyűlöletbeszéd áldozatainak segítéséhez. A finanszírozott tevékenységek különösen a menekültek és migránsok védelmét támogatják a populizmus, szélsőségesség és intolerancia erősödésével szemben.

·3. sz. konkrét célkitűzés: A fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítása

Ennek a konkrét célkitűzésnek az operatív célja az, hogy növelje a fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatos tájékozottságot és ezen jogok jobb érvényesítését, ami a korlátok lebontásához, e személyek társadalomban való teljes részvételéhez és a jogaik maradéktalan gyakorlásához vezet. Ez főként a fogyatékossággal élő személyek jogai mellett kiálló európai szintű hálózatok tevékenységét elősegítő működési támogatások és az adatgyűjtésre, képzésre és tájékoztató tevékenységekre összpontosító beszerzési tevékenységek útján történik. A 2014-es éves munkaprogram alapján a program támogatásával vezették be az Európai Fogyatékossági Kártyát 7 , amely megkönnyíti a fogyatékossággal élő személyek határokat átlépő utazását.

·4. sz. konkrét célkitűzés: A nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása

A program olyan projekteket támogat, amelyek – az élet minden területén, különösen a gazdasági döntéshozatalban – a nemek közötti egyenlőség erősítésében és a nők gazdasági függetlenségének előmozdításában segítik a tagállamokat és az érintett érdekelteket. Az ezen célkitűzés alapján biztosított finanszírozás hozzá kíván járulni a fizetés, jövedelem és nyugdíjak terén fennálló nemek közötti különbség csökkentéséhez.

·5. sz. konkrét célkitűzés: A gyermekekkel, a fiatalokkal, a nőkkel és egyéb veszélyeztetett csoportokkal szembeni erőszak megelőzése és az ellene való küzdelem

A program elsősorban az erőszak legsérülékenyebb áldozatai, azaz a nők és a gyermekek védelmét és támogatását segítő projekteket, továbbá az ezen a területen működő nem kormányzati szervezetekkel közösen végzett tájékoztató és erőszak-megelőzési tevékenységeket finanszíroz. Emellett támogatja az erőszakot elkövetők kezelését is. A gyermekvédelmi rendszerek erősítése a Bizottság egyik prioritása, és a program a migráns gyermekek jogait az ilyen gyermekekért és gyermekekkel közvetlenül dolgozó nemzetközi szervezetek finanszírozása útján támogatja.

·6. sz. konkrét célkitűzés: A gyermekek jogainak előmozdítása

A gyermekek jogait a gyermekbarát igazságszolgáltatásra és a sérülékeny gyermekek (például a gyámsági rendszert elhagyó vagy a törvénnyel összeütközésbe kerülő gyermekek) védelmére összpontosító projekteken keresztül mozdítják elő, különösen az ilyen gyermekekkel foglalkozó közalkalmazottak, nem kormányzati szervezetek és jogászok képzési tevékenységének támogatásával.

·7. sz. konkrét célkitűzés: A magánélet és személyes adatok védelme

Az adatvédelem tekintetében ez a program az Unió fő finanszírozási forrása. Az ezen konkrét célkitűzés keretében végzett tevékenységek szorosan kapcsolódnak a 2016-ban elfogadott adatvédelmi reformhoz 8 . Ezen célkitűzés révén a program olyan projekteket finanszíroz, amelyek elsősorban az új adatvédelmi jogszabályok tagállamok általi átültetését és bevezetését, továbbá az adatvédelmi hatóságok és adatvédelmi tisztviselők képzését támogatják.

·8. sz. konkrét célkitűzés: Uniós polgárság

A program olyan projekteket – elsősorban tájékoztató tevékenységeket – támogat, amelyek célja az uniós polgároknak az EU civil és politikai életébe való bevonásának erősítése. Ezért olyan projekteket támogat, amik segítséget nyújtanak a polgároknak ahhoz, hogy jobban megismerjék az uniós polgárságból eredő jogaikat. Elsősorban ezen konkrét célkitűzés keretében kapnak finanszírozást az uniós polgársággal foglalkozó tájékoztató kampányok, amelyek különösen a polgárok választójogára összpontosítanak, figyelemmel a 2019-es európai választásokra.

·9. sz. konkrét célkitűzés: A fogyasztók és vállalkozók jogai

A program olyan projekteket is finanszíroz, amelyek az egyéneket mint fogyasztókat vagy vállalkozókat támogatják a belső piacon az uniós jogból eredő jogaik erősítése érdekében. Az uniós finanszírozás ezen a területen hozzá kíván járulni a fogyasztói jogok ismeretének és a velük kapcsolatos tudatosság erősítéséhez, különösen a digitális piactéren.

2.2.Költségvetés

A program teljes költségvetése a 2014–2020 közötti időszakra 439 473 000 EUR. A legmagasabb kötelezettségvállalási arányt (94,91 %) 2016-ban érték el (lásd: 1. táblázat). Az elérhető források szerinti a Jogok, egyenlőség és polgárság program a rendelkezésre álló források mintegy 23 %-át fordítja beszerezési intézkedésekre, jóllehet a konkrét célkitűzések megoszlása nem egyenletes 9 .

1. táblázat: A program 2014–2016 közötti éves kötelezettségvállalásai

Források: Éves monitoring jelentések (jelentések az éves munkaprogramok végrehajtásáról és 2016-os projektadatbázis)

Általában a támogatásokhoz rendelt legtöbb erőforrást lekötötték (a kötelezettségvállalási arány mintegy 90 %).

A tervezett összegek tekintetében a legnagyobb konkrét célkitűzés a gyermekekkel szembeni erőszak megelőzésére irányuló célkitűzés, ezt követi a megkülönböztetés tilalmára irányuló célkitűzés. Ez a két célkitűzés együttesen a lekötött keret több mint 20 %-át teszi ki (26 %). Ezzel szemben – még mindig a tervezett összeg alapján – a legkisebb konkrét célkitűzések a gyermekek jogaira, az uniós polgárságra, a fogyasztóvédelemre és az adatvédelemre irányulnak.

A támogatásokra irányuló kötelezettségvállalásoknak a program konkrét célkitűzései közötti megoszlása az 1. ábrán látható.

 1. ábra: Lekötött összegek konkrét célkitűzés és a beavatkozás típusa szerint

Forrás: Éves jelentések a 2014-es és 2015-ös éves munkaprogram végrehajtásáról, kivonatok a 2016-os projektből. AG (tevékenységi támogatások), OG (működési támogatások), PROC (beszerzési intézkedések), RCHI (gyermekek jogainak előmozdítása), RCIT (uniós polgárságból származó jogok előmozdítása), RCON (fogyasztói jogok előmozdítása), RDAP (gyermekek, fiatalok, nők és kockázatnak kitett más csoportok elleni erőszak megelőzése), RDAT (legmagasabb szintű adatvédelem biztosítása), RDIS (a megkülönböztetés tilalmának előmozdítása), RDIB (a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítása), RGEN (a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása és nemek közötti egyenlőség érvényesítése), RRAC (a rasszizmus, az idegengyűlölet, a homofóbia és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelem)

Míg a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó konkrét célkitűzést tevékenységi támogatások, működési támogatások és beszerzési intézkedések kiegyensúlyozott csomagja révén hajtják végre, az erőszak elleni küzdelem konkrét célkitűzést leginkább tevékenységi támogatások útján.

2.3.Beérkezett kérelmek és kiválasztott projektek

Mind a tevékenységi, mind a működési támogatásokra vonatkozó 2014-es és 2015-ös adatok azt mutatták, hogy a legtöbb pályázatot azokra a konkrét célkitűzésekre adták be, amelyek a megkülönböztetés tilalmának és az erőszak megelőzésének előmozdításához kapcsolódnak (lásd alább a 2. ábrát).

2. ábra: Az odaítélt és a megpályázott tevékenységi támogatások és működési támogatások száma konkrét célkitűzésenként és évenként (2014–2015)

Forrás: Éves jelentések a 2014-es és 2015-ös éves munkaprogram végrehajtásáról. RCHI (a gyermekek jogainak előmozdítása), RCIT (az uniós polgárságból származó jogok előmozdítása), RDAP (a gyermekek, fiatalok, nők és kockázatnak kitett más csoportok elleni erőszak megelőzése),RDIS (a megkülönböztetés tilalmának előmozdítása), RDIB (a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítása), RGEN (a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítása, és nemek közötti egyenlőség érvényesítése), RRAC (a rasszizmus, az idegengyűlölet, a homofóbia és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelem)

A 2014–2016-os éves munkaprogramok által lefedett időszakban 352 projektet finanszíroztak. A 2014-es és 2015-ös 10 pályázati felhívások odaítélési arányát tekintve az átlag szinte valamennyi konkrét célkitűzés esetében 7 % és 27 % között mozog, ami meglehetősen alacsony. Csak a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítása célkitűzésnél részesült valamennyi benyújtott pályázat támogatásban. A második legmagasabb odaítélési arány (közel 58 %) 2014-ben volt megfigyelhető a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó konkrét célkitűzés kapcsán.

2016-ban kevesebb kérelem érkezett be, ami egybeesett a Participant Portal bevezetésével 11 . Ez a tendencia azonban nem járt együtt a jóváhagyott projektek jelentős csökkenésével.

2.4.A program főbb eredményei

A jelenlegi Jogok, egyenlőség és polgárság programra vonatkozó mutatószámok rendszerének bevezetése megfelelőnek bizonyult a program eredményeinek mérésére.

A program általános célkitűzése tekintetében (azaz hogy „hozzájáruljon egy olyan térség továbbfejlesztéséhez, ahol a személyek egyenlőségét és az EUSZ-ben, az EUMSZ-ben, a Chartában, valamint az olyan nemzetközi emberi jogi egyezményekben foglalt jogait előmozdítják, védik és ténylegesen végrehajtják, amelyhez az Unió csatlakozott”) célokat tűztek ki öt mutató alapján 12 .

Mivel a program kimeneteinek és eredményeinek elérését célzó folyamat eddig jó volt, észszerű azt várni, hogy a program az általános célkitűzés elérése tekintetében is jól halad. Azonban a legnagyobb elemzési nehézség a globális mutatók változásának nyomon követése és visszavezetése a program konkrét beavatkozásaira.

A program általános célkitűzésével kapcsolatban rögzített öt cél közül kettő megvalósulása várható: az egyik a nemek közötti bérkülönbségre, a másik pedig az uniós polgárságból eredő jogokra vonatkozó cél. A program hozzájárulása az uniós polgárságból eredő jogok ismeretével kapcsolatos eredményekhez valószínűleg jelentős lesz, mivel a program közvetlen hatást gyakorol a változás előmozdítását célzó tájékoztató intézkedésekre való összpontosítás révén.

Ezzel szemben a program hozzájárulása várhatóan közvetettebb lesz a nők foglalkoztatási rátájával, a nők magasabb döntéshozatali szinteken való képviseletével és a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási rátájával kapcsolatos célok elérése tekintetében, mivel ezeken a területeken a változáshoz olyan strukturálisabb változások szükségesek a munkaerőpiacokon és a gazdasági struktúrákban, amelyek kívül esnek a program közvetlen ráhatási körén. Az elvégzett értékelés szerint azonban a Jogok, egyenlőség és polgárság program fontos szerepet játszik az ilyen strukturális változások támogatásában is.

Ami a kilenc konkrét célkitűzés megvalósításában tett előrelépést illeti, a megkülönböztetés tilalmára, az uniós polgárságból eredő jogokra és a fogyasztói jogokra vonatkozó konkrét célkitűzésekhez a program közvetlenül hozzájárul, és a célok ezek tekintetében várhatóan megvalósulnak.

Ezzel szemben a többi konkrét célkitűzés esetében a hozzájárulás közvetettebb. Ez a helyzet a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó konkrét célkitűzés esetében is, ahol a célok többsége várhatóan nem teljesül, mivel a munkaerőpiacokon és a gazdasági struktúrákban több strukturális változásra lenne szükség, ami viszont a program közvetlen hatókörén kívül esik.

Általában véve az értékelés eredményei alapján elmondható, hogy a program tevékenységei hozzájárulnak a konkrét célkitűzések eléréséhez, de a hatásuk meglehetősen mérsékelt egyrészt a program korlátozott erőforrásai (például a nemek közötti egyenlőség és az uniós polgárságból eredő jogok területén), másrészt amiatt, hogy a változásokat sok más különböző tényező és szakpolitika befolyásolja.

2.5.Résztvevők és partneri kapcsolatok

A hálózataiknak és az egymással való összekapcsoltságuk miatt a transznacionális partnerségek jelentősen hozzájárulnak a program eredményességéhez. A válaszadók többsége szerint a program révén kialakult partnerségek valóban javították a szervezeti felépítésüket a projektek megvalósítása, az eredmények fenntarthatósága és az általános képességeik terén. A kedvezményezettek egy kisebb száma arról is beszámolt, hogy a partnerségek pozitív hatással voltak a forrásbevonási képességükre.

A létrejött partnerségek értékelése a kedvezményezettek szervezeti típus szerinti megfelelő képviseletét mutatta (az összes kedvezményezett 39 %-a nonprofit szervezet, és csak 5 %-a nyereség-orientált magán szervezet), ugyanakkor a résztvevő szervezetek földrajzi összetétele egyenetlen volt (csakúgy, mint a jogelőd programok esetében).

A legtöbb pályázó szervezetet (akár koordinátorként, akár partnerként) felmutató ország Olaszország (leginkább) és Spanyolország (kisebb mértékben); őket Görögország, az Egyesült Királyság, Románia és Bulgária követi. Az ugyanebből a hat országból származó szervezetek a finanszírozott tevékenységi támogatások mintegy 50 %-át kapták.

3.Mit ért el a Jogok, egyenlőség és polgárság program?

Ahogy az értékelés megmutatta, a program középtávon általában jól teljesít a konkrét célkitűzések, az eredményesség, a hatásosság, a relevancia, a koherencia/kiegészítő jelleg/szinergiák és az uniós értéknövelő hatás tekintetében. Ugyanakkor a méltányosságát illetően javulásra van szükség.

3.1.Eredményesség 13

A program jól halad előre az általános és a konkrét célkitűzései elérésében. Azonban néha nehéz nyomon követni és visszavezetni a globális mutatók változásait magára a program beavatkozásaira, mivel bizonyos változásokat sok más különféle tényező is befolyásol. A program eredményeinek mérésére választott monitoring mutatók összességében megfelelők, de némi javítást be lehetne vezetni.

A valamennyi konkrét célkitűzés területén elért legfontosabb eredmény a szakemberek jobb készségei és kompetenciái. A program egy másik fontos eredménye a hozzájárulás a projekteredmények rendszerszerű megváltozásához, beleértve a konkrét célkitűzések keretében kidolgozott jobb eszközöket, eljárásokat, szolgáltatásokat és szakpolitikákat.

A kedvezményezettek többsége szerint a Bizottság által a program támogatására vállalt kommunikációs tevékenységek alapvetően sikeresek voltak, és ezért a program népszerűsége növekedett a jogelőd programokhoz képest. Azonban fenn kell tartani az erőfeszítéseket annak biztosítására, hogy a program minden tagállamban minden lehetséges pályázót elérjen.

A program haszna magas a jogelőd programokéval összevetve a beérkezett pályázatok és az odaítélt támogatások tekintetében is.

További pozitív fejlemény volt a program pénzügyi végrehajtásának magas szintje, hiszen a 2014–2015 években a pályázók által az egyes konkrét célkitűzések tekintetében kért és odaítélt finanszírozás szintje valamivel magasabb, mint a jogelőd programok esetében volt.

Emellett több mutató és a felmért és megkérdezett érdekeltek véleménye alapján az értékelés pozitív változásokat mutatott abban, hogy javult az uniós jog és az uniós szakpolitikák, jogok és értékek ismeretének szintje. A programtevékenységek során létrejött partnerségeknek emellett pozitív hatása volt a kedvezményezettekre és a program résztvevőinek készségeire és képességeire.

Ami a programtevékenységeknek a finanszírozás befejeződését követő fenntarthatóságát illeti, a felmért érdekeltek többsége úgy vélte, hogy az intézkedések nagyon nagy valószínűséggel fennmaradnak az új készségek és tudás megszerzése, a magasabb szintű tudatosság és a projekteken túlnyúló eszközök és eljárások létrehozása tekintetében. Valamivel kisebb volt a várakozás a projekt befejezésén túlnyúló képzési tevékenységek esetében. Azonban a válaszadóknak csak a harmada várta azt, hogy a projekt során finanszírozott partnerségek túlnyúlnak a finanszírozási időszakon. Ugyanígy alacsony azon érdekeltek aránya, akik úgy vélték, hogy a program által finanszírozott projektek során létrejött partnerségek növelték a forrásbevonási képességüket. Általában alig van bizonyíték a projekt eredményeinek a finanszírozás megszűnését követő fenntarthatóságára.

Végül: a felmérésben választ adók több mint 80%-a azt állította, hogy a program (nagyon) hatékony a releváns célcsoportok igényeinek kielégítésében. A program értékelésben megkérdezett kedvezményezettjeinek több mint 70 %-a úgy vélte, hogy a program rendkívül hatékony volt a megfelelő szakpolitikai területek és a leginkább releváns célcsoportok megcélzásában.

I

3.2.Hatékonyság 14

A hatékonyság értékelése a kedvezményezettek által az intézkedések költséghatékonyságáról alkotott vélemény minőségi értékelésén alapul, mivel a program beavatkozásának költségeivel és hasznaival kapcsolatban korlátozottan rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé a költség-haszon elemzéshez használt szokásos mennyiségi módszertanok alkalmazását. A kedvezményezettek és a tagállamok képviselőinek többsége szerint a program költségei vagy arányosak a hasznokkal vagy meghaladják azokat. A projektek teljesítménye különösen a képzési tevékenységek tekintetében haladja meg a várakozásokat több konkrét célkitűzés esetében. Ez igaz a gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak megelőzése konkrét célkitűzésre, ami még figyelemreméltóbb a kevesebb felmerült kiadás fényében (a becsült 60 %-a).

A program egyik legfontosabb eredménye – az elődeivel összevetve – az, hogy kisebb teher hárult a kedvezményezettekre az időbeli és pénzügyi erőforrások szempontjából. 

Emellett az érdekeltek szerint a program kialakításában 2007–2013-hoz képest végrehajtott változások járulnak hozzá a leginkább ahhoz, hogy a projektek hatékonyabban érik el eredményeiket. 

A kedvezményezettek a jelenlegi finanszírozási eszközöket megfelelőnek ítélik a program számára. Azonban úgy vélik, hogy lenne lehetőség alternatív intézkedések, például mikrohitel és kis összegű kölcsön alkalmazására.

Végezetül: több kedvezményezett rámutatott a pályázat és a projekttevékenységek megkezdése között eltelő hosszú időre, ami problémás a hatékonyságuk szempontjából, mivel ezen hosszú időtartam alatt változhatnak a környezeti tényezők, ami további erőforrásokat tesz szükségessé a projekt új kontextushoz igazításához.

3.3. Relevancia 15

A program magas szinten megfelel az érdekeltjei és kedvezményezettjei igényeinek, pl. a tudás fejlesztése, a képzés, a tudatosság növelése és s strukturális támogatás tekintetében. Az értékelés során megkérdezett érdekelteknek nagyon pozitív volt a véleménye arról, hogy a program intézkedései megfelelnek az igényeiknek. Az értékelés azonban talált néhány hézagot bizonyos érdekeltek és polgárok igényei vonatkozásában, amikre a programnak nagyobb figyelmet kellene fordítania; ilyen például a többszörös megkülönböztetésnek kitett nők (pl. migránsok, fogyatékossággal élő személyek és idősebb nők) helyzete.

A program elfogadásakor azonosított igények még mindig relevánsak, mivel – ahogy azt az elvégzett értékelés igazolta – számos, különösen a nemek közötti egyenlőséghez vagy a fogyatékossággal élő személyek jogaihoz kapcsolódó célkitűzés teljesülése az előrehaladás lassúsága miatt nem valószínű. 

A program elég rugalmas is ahhoz, hogy új igényeket fogadjon be. 

Egy további jel arra, hogy a program továbbra is megfelel az aktuális igényeknek, az, hogy a korábbi programokhoz képest növekszik a finanszírozott támogatások iránti kereslet, különösen a gyermekek elleni erőszakhoz, a megkülönböztetés tilalmához és a rasszizmus elleni küzdelemhez kapcsolódó konkrét célkitűzések esetében.

3.4. Koherencia, kiegészítő jelleg, szinergiák 16

A kedvezményezettek szerint a program belső koherenciája (a konkrét célkitűzések és a beavatkozások között) magas szintű, és magas szintű a külső koherencia és kiegészítő jelleg az egyéb uniós eszközökkel, programokkal és intézkedésekkel. 

Az értékelés során nem találtak jelentős átfedést más uniós finanszírozású programokkal. Ez látszólag megerősíti azt, hogy a konkrét célkitűzések korszerűbben és egyértelműen meghatározottak a jogelőd programokkal való összevetésben.

Emellett a program nagyon következetes a nemzetközileg elfogadott elvekkel, például a 2030-as fenntartható fejlődési menetrenddel.

Továbbá: a kedvezményezettek mintegy 90 %-a szerint a Jogok, egyenlőség és polgárság program is összességében következetes az ezen a területen levő nemzeti politikákkal a célkitűzéseit, céljait és intézkedési típusait illetően. 

3.5. Uniós értéknövelő hatás 17

A bennfoglalt „európai” és transznacionális dimenzió a program uniós értéknövelő hatásának középpontját jelenti. A kedvezményezettek többsége szerint a programtevékenységek hiányában nem lettek volna hasonló projektek vagy azok nem lehettek volna ugyanilyen lefedettségűek a kedvezményezettek és a célcsoportok tekintetében a tagállami szinten elérhető erőforrások hiánya miatt. Ez különösen a képzési intézkedéseknél releváns az erőszak mindenféle formája megelőzésének területén, illetve az adatvédelem területén. Az uniós finanszírozás az uniós szintű szervezetek esetében különösen fontos, mivel nehezebb lenne nemzeti finanszírozást szerezni egy transznacionális hálózat számára. A megkérdezett érdekeltek szerint a program által finanszírozott projekteknek látszólag jobb a minősége és innovatívabbak, mint a nemzeti szinten finanszírozottak. Pontosabban: ezek a projektek, amelyek lehetővé teszik az innovatív megközelítésekkel való kísérletezést, megmutathatják a nemzeti kormányoknak a vállalt tevékenységek előnyeit. Például: a megfélemlítés területén nyújtott iskolai képzésben nem alkalmaznának innovatív módszereket, például olyanokat, amikben az elkövetők és az áldozatok is részt vesznek; egy másik példa az uniós fogyatékossági kártya bevezetését célzó projekt. Ezeket a fogyatékossággal élő személyek jogaira vonatkozó konkrét célkitűzés keretében támogatták, és a céljuk az volt, hogy létrehozzák az európai fogyatékossági kártyával foglalkozó megfelelő nemzeti szervezeteket (kormányzati vagy nem kormányzati egységeket) és kialakítsák a kedvezmények nemzeti csomagjait, amelyeket a tagállamok készek kölcsönössé tenni.

Végül: a program általi finanszírozásra vonatkozó igény továbbra is magas volt a program teljes végrehajtása alatt. Mindezek a megállapítások az mutatják, hogy a program által lefedett területeken folyamatos igény van uniós szintű intézkedésre.

3.6. Méltányosság 18

A program konkrét támogatást nyújtott a nemek közötti egyenlőségre, a gyermekek jogaira és a fogyatékossággal élő személyek jogaira vonatkozó átfogó prioritások előmozdításához.

A nemek közötti egyenlőség érvényesítését egy hozzárendelt konkrét célkitűzés útján támogatta. Emellett a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó konkrét célkitűzést más konkrét célkitűzések keretében is finanszírozták. Ez azt jelenti, hogy jelentős pénzügyi erőforrásokat rendeltek közvetlenül a nemek közötti egyenlőség előmozdításához és érvényesítéséhez. A nemek közötti egyenlőség előmozdításának elvei és mechanizmusai a program valamennyi szakaszában (programozás, végrehajtás és nyomon követés) megjelennek, de tovább lehetne erősíteni a többszörösen hátrányos helyzetű nők védelmét, és jobban be lehetne vonni az esélyegyenlőségi szerveket a program prioritásainak meghatározásába.

Ami a gyermekek jogainak védelmét illeti, a programnak két konkrét célkitűzése van, amelyek közvetlenül a gyermekek jogainak előmozdítását veszik célba. Ezeken felül más konkrét célkitűzések is finanszírozhatnának a gyermekek szempontjából potenciális releváns intézkedéseket. A gyermekek jogainak tiszteletben tartását tovább erősíti az a tény is, hogy a finanszírozásra pályázó szervezetek, amelyek a projekt megvalósítása során közvetlenül foglalkoznak majd a gyermekekkel, a gyermekvédelmi szabályzatukat kötelesek benyújtani a Bizottságnak. A gyermekek jogainak előmozdítását azonban a program valamennyi szakaszában tovább lehetne fejleszteni, különösen a gyermekek érdekvédelmi szerveinek a programprioritások meghatározásába való bevonásával.

A program konkrét célkitűzést szentel a fogyatékossággal élő személyek jogainak, egy másikat pedig a megkülönböztetés – ezen belül a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés – tilalma elvének hatékony végrehajtásának előmozdítására. Az ezen konkrét célkitűzésre benyújtott valamennyi pályázat finanszírozásban részesült. Növelni kell a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítását a program összes fázisában, különösen az EU fogyatékosságügyi 2010–2020-as stratégiájával való közvetlen kapcsolat révén és azáltal, hogy a program prioritásainak meghatározásába jobban bevonják a fogyatékkal élő személyek érdekeit képviselő szerveket.

Úgy tűnik, hogy a méltányosság tekintetében a program nem teljesíti a többszörösen hátrányos helyzetű személyek igényeit, mivel a konkrét célkitűzések nem támogatják a kettő vagy több hátrány által érintettek csoportjaival kapcsolatos szinergiákat és intézkedéseket.

Emellett úgy tűnik, hogy a társfinanszírozás akadályt jelent a programban részt venni kívánó kisebb nem kormányzati szervezetek számára.

Végül: a programnak a jövőben meg kell próbálnia az erőforrásait kiegyensúlyozottabban szétosztani a kedvezményezettek különböző célcsoportjai és a tagállamok között.

Annak jobb megértéséhez, hogy a program miként mozdítja elő a méltányosságot a finanszírozott tevékenységeken keresztül, a résztvevők adatait nem, fogyatékossági állapot vagy életkor szerinti bontásban kell összegyűjteni a rendelet előírása szerint. Erre azonban még nem került sor.

3.7. Egyszerűsítési lehetőségek 19

Az értékelés szerint a jelenlegi közvetlen igazgatási mód megfelelő a program méretére és célkitűzéseire tekintettel. Azonban a kedvezményezettek többsége szerint lehetőség van további egyszerűsítésre a program végrehajtása, igazgatása és kialakítsa terén. A közölt indokok között a kedvezményezettek megemlítették különösen azt, hogy a pénzügyi beszámoló túl részletes, különösen a más uniós programokban (pl. Horizont 2020 és Erasmus+) használtakhoz képest, és hangsúlyozták, hogy a jelenlegi adminisztrációs terheket csökkenteni lehetne a pályázatok kidolgozása, továbbá a monitoring és beszámolási követelmények tekintetében.

A kedvezményezettek egy másik aktuális kulcsfontosságú javaslata a működési támogatásokra vonatkozik, amelyek időtartamát a véleményük szerint (egyről) legalább két évre meg kell hosszabbítani ahhoz, hogy csökkenjenek a projektre való pályázás és az igazgatási folyamatok adminisztratív terheit. Ugyanakkor az éves működési támogatások lehetővé teszik a Bizottság számára a finanszírozott szervezetek tevékenységeinek áttekintését, és nagyobb rugalmasságot biztosítanak arra, hogy a kedvezményezettek munkáját a saját szakterületükön felmerülő igényekhez igazítsák.

Továbbá: a standard költségek hiánya azt jelenti, hogy gyakran hosszadalmas tárgyalásokat kell folytatni a projektekben részt vevő partnerek között a különböző tevékenységek költségeiről.

Ugyanakkor pozitívum, hogy a kedvezményezettek és a bizottsági tisztviselők egyetértettek abban, hogy a közelmúltban bevezetett pályázati rendszer (Participant Portal) a pályázati folyamat egyszerűsítése felé hat, és javítja a monitoring adatok gyűjtését és összesítését. Ezzel együtt még mindig van lehetőség a folyamat további egyszerűsítésére, különösen a benyújtandó adminisztratív dokumentáció vonatkozásában.

A kedvezményezettek szerint további kulcsfontosságú probléma az, hogy a programban elérhető finanszírozás nagy része a meghatározott támogatási összegekhez szükséges társfinanszírozási összegek miatt viszonylag hozzáférhetetlen a kis civil nem-kormányzati szervezetek számára.

Végül: az adminisztratív teher egyik eleme, amivel a kedvezményezettek széles körben egyetértettek, az, hogy a pályázattól a projekttevékenységek megkezdéséig túlságosan hosszú időtartam telik el.

4. Következtetések és jövőbeni feladatok

A Jogok, egyenlőség és polgárság program által az egyenlőség és jogok európai térségének fejlesztésében játszott döntő szerep különösen fontos volt magának a programnak az indulásakor, amikor sok tagállamban még érezhetőek voltak a gazdasági válság hatásai és a kapcsolódó európai politikai és társadalmi fejlemények.

A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program félidős értékeléséről szóló jelentés megerősíti, hogy a program szerepet játszik a vonatkozó uniós értékek előmozdításához való hozzájárulásban, ideértve az emberi méltóság tiszteletben tartását, az alapvető jogokat, a megkülönböztetésmentességet, a toleranciát, a szolidaritást és a nemek közötti egyenlőséget, valamint az erősebb uniós polgárság megerősítésében és fejlesztésének támogatásában. A program jelenlegi struktúrája megfelelőnek és kellően rugalmasnak tűnik a program általános és konkrét célkitűzéseinek eléréséhez. Ezen belül a program konkrét célkitűzései átfogó szemléletű erőfeszítésekről tanúskodnak a korábbi programokban azonosított problémák kezelése irányában. Ezek az erőfeszítések korszerűbb, a személyek egyenlőségének és jogainak kereszteződésében elhelyezkedő programot eredményeztek, ahol egyértelműbben megmutatkozik, miként járulnak hozzá az egyes tevékenységek a konkrét célkitűzések eléréséhez.

Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a Jogok, egyenlőség és polgárság program magas szintű uniós hozzáadott értéket képvisel mind a résztvevőkre és célcsoportokra gyakorolt pozitív hatását, mind az egyéb uniós finanszírozási eszközök és szakpolitikai kezdeményezések kiegészítésében játszott szerepét illetően.

A jövőbeli uniós költségvetés és finanszírozási programok előkészítése keretében a Bizottság a félidős értékelés megállapításai alapján figyelembe fog venni minden olyan szempontot, amit fejlesztendőként azonosítottak, különösen, hogy a felmerülő igények előtérbe helyezése, a monitoringmutatók felülvizsgálata és a kedvezményezettek közötti nagyobb földrajzi egyensúly elérése tekintetében.

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354, 2013.12.28.).

(2)

Az Európa 2020 stratégiára vonatkozó további információkat lásd: https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/economic-and-fiscal-policy-coordination/eu-economic-governance-monitoring-prevention-correction/european-semester/framework/europe-2020-strategy_hu

(3)

Az Európai Parlament és a Tanács 1381/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program létrehozásáról (HL L 354, 2013.12.28.).

(4)

A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program végrehajtása félidős értékeléséről szóló jelentéshez kapcsolódó bizottsági szolgálati munkadokumentum.

(5)

A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó Jogok, egyenlőség és polgárság program félidős értékelése, Ernst & Young Financial-Business Advisors, zárójelentés, 2018 április, megjelent.

(6)

Európai Bizottság (2015): A 2007–2013 közötti pénzügyi terv keretében megvalósított öt program utólagos értékelése – zárójelentés. Egyedi programértékelés: Daphne program: http://ec.europa.eu/justice/grants1/files/expost_evaluations_2007_2013/daphne_programme_evaluation__final_report.pdf ; Egyedi programértékelés: Alapvető jogok és uniós polgárság: http://ec.europa.eu/justice/grants1/files/expost_evaluations_2007_2013/frc_programme_evaluation_final_report.pdf ; A PROGRESS közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007–2013) utólagos értékelése és ajánlások a jogutód programokhoz a PROGRESS 2014–2020 számára http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=12610&langId=en .

(7)

Az Európai Fogyatékossági Kártyával kapcsolatos bővebb információkat lásd: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1139&langId=hu

(8)

Az adatvédelmi reformmal kapcsolatos bővebb információért lásd: https://ec.europa.eu/info/law/law-topic/data-protection_hu  

(9)

A beszerzési intézkedések a fogyasztók jogaival kapcsolatos konkrét célkitűzés teljes tervezett kiadását, a polgársággal kapcsolatos konkrét célkitűzés teljes tervezett költségvetésének 65 %-át, illetve a rasszizmus megelőzésével kapcsolatos konkrét célkitűzés teljes tervezett költségvetésének kevesebb mint 5 %-át teszik ki. A többi konkrét célkitűzések esetében a beszerzési intézkedések a tervezett költségvetés 11–55 %-át teszik ki.

(10)

2016 tekintetében az odaítélési arány a rendelkezésre álló információkból nem állapítható meg.

(11)

A Participant Portal olyan elektronikus platform, amely a Jogok, egyenlőség és polgárság program keretében közzétett pályázati felhívásokra beérkezett kérelmek kezelésére szolgál. Az értékelési eredmények alapján az új Portált tovább lehetne egyszerűsíteni, különösen a benyújtandó adminisztratív dokumentáció tekintetében, annak érdekében, hogy ösztönözzék a kisebb vagy kevésbé tapasztalt szervezetek részvételét.

(12)

1. eredménymutató: nők foglalkoztatási rátája, 20–64 évesek korcsoportja: Cél: 75 % (nők és férfiak esetében egyaránt): kiemelt cél; 71 % a nők esetében. 2. eredménymutató: a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási rátája: Cél: 55 %. 3. eredménymutató: nemek közötti bérkülönbség: Cél: 14 %. 4. eredménymutató: a nők százalékos aránya a nem ügyvezető igazgatók között a tőzsdén jegyzett társaságok igazgatóságában: Cél: 40 %. 5. eredménymutató: azon európaiak százalékos aránya, akik „jól” vagy „nagyon jól” tájékozottnak tartják magukat az őket uniós polgárként megillető jogokról: Cél: 51 %.

(13)

 Eredményesség: a Jogok, egyenlőség és polgárság program elérte-e az általános célkitűzéseit, továbbá a kilenc konkrét célkitűzését, és milyen mértékben, és mely tényezők járultak hozzá ezekhez az eredményekhez.

(14)

 Hatékonyság: a program költségei arányosak voltak-e az elért előnyökre tekintettel, és milyen mértékben, és mely paraméterek/tényezők vettek részt ezekben az eredményekben.

(15)

 Relevancia: a Jogok, egyenlőség és polgárság program lefedte-e a célcsoportok 2011-es hatásvizsgálatban és a program jogi alapjában azonosított igényeit és problémáit és a felmerült igényeket, és milyen mértékben, és a célkitűzései még mindig relevánsak-e a kedvezményezettek igényei és problémái szempontjából.

(16)

 Koherencia/kiegészítő jelleg/szinergiák: a program következetes-e az egyéb uniós és nemzetközi szintű beavatkozásokkal, és milyen mértékben, ideértve például a jogelőd uniós programokat ezen a területen, az egyén uniós eszközökkel támogatott tevékenységeket és általában az európai prioritásokkal a program által lefedett területeken.

(17)

 Uniós értéknövelő hatás: az uniós fellépés hatásai milyen mértékben egészítik ki azt az értéket, ami a csak nemzeti szintű intézkedésből származott volna.

(18)

 Méltányosság: a program méltányosan osztotta-e fel az elérhető erőforrásokat a különböző tagállamokban levő kedvezményezettek között, figyelembe vette-e a célcsoportok igényeit, előmozdította-e a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, a gyermekek jogait és a fogyatékossággal élő személyek jogait, és milyen mértékben.

(19)

 Egyszerűsítési lehetőségek: tovább egyszerűsíthető-e a Jogok, egyenlőség és polgárság program igazgatása, és milyen mértékben?