52018DC0422

(4)A vonatkozó országspecifikus ajánlásokat figyelembe vették az európai strukturális és beruházási alapok 2014–2020 közötti időszakra szóló programozása során. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól, hogy vizsgálja felül partnerségi megállapodását és releváns programjait, és javasoljon azokhoz módosításokat. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná az említett rendelkezést 6 .

(5)Románia jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. 2018. évi stabilitási programja értelmében a kormány arra törekszik, hogy 2018-ban 2,95 %-ra javítsa a GDP-arányos államháztartási egyenleget, majd a további javulás eredményeként 2021-ben 1,45 %-os szintet érjen el. A középtávú költségvetési célt – a GDP 1 %-ának megfelelő strukturális hiányt – a programidőszak végéig, vagyis 2021-ig várhatóan nem érik el. Az újraszámított strukturális egyenleg 2021-ben várhatóan eléri a –2,1%-ot. A 2018. évi konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos államadósság-ráta a 2021-re várhatóan 40 % alatt marad. Az említett költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv optimista. Emellett a kitűzött államháztartási többletcélok elérésének támogatásához szükséges intézkedések nincsenek kellőképpen kidolgozva.

(6)2017. június 16-án a Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 121. cikke (4) bekezdésének megfelelően úgy határozott, hogy Romániában 2016-ben a középtávú céltól való, megfigyelhető jelentős eltérés következett be. Tekintettel a megállapított jelentős eltérésre, a Tanács 2017. június 16-i ajánlásai szerint Romániának meg kell tennie a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások 7 nominális növekedési rátája 2017-ben ne haladja meg a 3,3 %-ot, ami a GDP 0,5 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felel meg. 2017. december 5-én a Tanács megállapította, hogy Románia a neki címzett 2017. június 16-i tanácsi ajánlás nyomán nem tett eredményes intézkedéseket, és felülvizsgált ajánlást bocsátott ki. Az új ajánlásban a Tanács felkérte Romániát, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája 2018-ban ne haladja meg a 3,3 %-ot, ami a GDP 0,8 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felel meg. 2018. június XX-án/-én a Tanács megállapította, hogy Románia a neki címzett 2017. december 5-i tanácsi ajánlás nyomán nem tett eredményes intézkedéseket. Ezen túlmenően a 2017. évi eredményadatok alapján Románia 2017-ben jelentősen eltért az ajánlott kiigazítástól. Az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdésével és az 1466/97/EK tanácsi rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság 2018. május 23-án figyelmeztetést adott ki Románia számára, mely szerint 2017-ben jelentős eltérés volt megfigyelhető a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától. Ezt követő, 2018. június XX-i ajánlásaiban a Tanács megerősítette, hogy Romániának biztosítania kell, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája 2018-ban ne haladja meg a 3,3 %-ot, ami a GDP 0,8 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felel meg. A Bizottság 2018. évi tavaszi előrejelzése alapján fennáll a kockázata annak, hogy 2018-ben eltérés lesz ettől az ajánlástól.

(7)A Tanács 2018. június XX-i ajánlása szerint Romániának meg kell tennie a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája 2019-ben ne haladja meg az 5,1 %-ot, ami a GDP 0,8 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felel meg. A Bizottság 2018. évi tavaszi előrejelzése alapján fennáll a kockázata annak, hogy Románia 2019-ben eltér ettől a követelménytől. Emellett a Bizottság 2018. évi tavaszi előrejelzése 2018-ra a GDP 3,4 %-ának, 2019-re pedig a GDP 3,8 %-ának megfelelő költségvetési hiányt vetít előre, ami meghaladja a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Összességében a Tanács úgy véli, hogy tekintettel a költségvetési kilátások számottevő romlására, 2018-tól jelentős további intézkedésekre lesz szükség a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek való megfelelés érdekében, összhangban a 2018. június XX-án/-én Romániának címzett, a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős mértékű eltérés kiigazítását célzó ajánlással.

(8)Románia költségvetési tervezése a felelősségteljes költségvetés-politikai döntéshozatal szükségessége ellenére rendszeresen figyelmen kívül hagyja költségvetési keretének előírásait. A költségvetési paktumot Románia költségvetési hatáskörről szóló törvénye ülteti át a nemzeti jogba. A szabályok megfelelően kidolgozottak, de a gyakorlatban ismételten figyelmen kívül hagyják őket. 2016-ban a strukturális hiány a középtávú költségvetési cél fölé emelkedett, és ezzel Románia megszegte a hiányra vonatkozó szabályt. Mind a 2017. évi, mind pedig a 2018. évi költségvetés a GDP közel 3 %-át kitevő államháztartási hiányt irányzott elő, ami a strukturális egyenleg – a szabályokkal szembemenő – romlását jelenti. A 2017-ben végrehajtott két költségvetési módosítás nem felelt meg azoknak a szabályoknak, amelyek a folyó költségvetési év során az államháztartási hiány és az elsődleges hiány felső határa növekedésének, valamint a személyi állomány és az államháztartási kiadások növekedésének tilalmára vonatkoznak. Továbbá, csakúgy mint a korábbi években, 2017-ben a frissített költségvetési stratégiát a jogszabályban előírt határidő lejárta után küldték meg a parlamentnek, így nem biztosítottak hosszabb távú perspektívát a költségvetési tervezéshez.

(9)Az adózási fegyelem továbbra is gyenge, különösen a hozzáadottérték-adó tekintetében. Az elmúlt évben Románia korlátozott mértékű előrelépést tett az adózási fegyelem és az adóbehajtás megerősítésére irányuló ismételt országspecifikus ajánlás végrehajtásában. A hozzáadottérték-adó tekintetében az elméletileg várható és ténylegesen beszedett bevételek közötti különbség továbbra is nagyon magas. A megfelelés javítása érdekében a hatóságok megosztott kifizetéseket vezettek be. Ez nem kötelező, kivéve a fizetésképtelen társaságok és a jelentős fennálló héa-kötelezettségekkel rendelkező adófizetők esetében. Az intézkedésnek azonban még nem sikerült jelentős eredményeket elérnie. Az adóhatóság informatikai rendszeréhez kapcsolódó elektronikus pénztárgépek bevezetése még folyamatban van.

(10)A pénzügyi szektor egészsége tovább javult, de bizonyos fejlemények nyomon követésére van szükség. A bankszektor tőkeerős, és eszközminősége javult. Ugyanakkor szoros nyomon követést tesz indokolttá számos olyan, folyamatban lévő jogalkotási kezdeményezés, amely hátrányosan érinti a nemteljesítő hitelek elidegenítését, a hiteleket és a beruházásokat. Az előre finanszírozott második pillérbe tartozó nyugdíjalapokhoz való hozzájárulások közelmúltbeli csökkentése enyhítette a rövid távú költségvetési aggályokat, azonban negatív hatással lehet a tőkepiacok fejlődésére.

(11)A munkanélküliség a foglalkoztatás növekedésének köszönhetően mérséklődött, miközben a munkaerő-állomány a népesség elöregedése és a kivándorlás miatt csökkent. Románia ugyanakkor jelentős kihasználatlan munkaerő-potenciállal rendelkezik; számos csoport, mint például a fiatalok, a romák, a tartósan munkanélküli személyek és a fogyatékossággal élő személyek nehezen férnek hozzá a munkaerőpiachoz. Az elmúlt évben Románia kevés előrelépést tett a munkaerőpiactól legtávolabb rekedt csoportokra összpontosító célzott aktivizálási politikák és integrált közszolgáltatások megerősítésére irányuló országspecifikus ajánlás tekintetében. A mobilitási programok fokozott pénzügyi ösztönzése ellenére az aktív munkaerőpiaci intézkedésekben való részvétel továbbra is nagyon alacsony maradt, az adminisztratív terhek pedig magasak. A helyi érdekű közmunkaprogramok keveset tettek a megfelelő készségek biztosítása és a rendes foglalkoztatásra való áttérés támogatása érdekében. A tartósan munkanélküli személyek és a szociális segélyek kedvezményezettjei tekintetében nincs esetkezelés. Az állami foglalkoztatási szolgálatok és a szociális és oktatási szolgáltatók, illetve a külső szolgáltatók közötti együttműködés korlátozott.

(12)A szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázata nagyon magas. Különösen érintettek a gyermekes családok, a fogyatékossággal élő személyek, a romák és a vidéki lakosság. A jövedelmi egyenlőtlenségek továbbra is magasak, többek között azért, mert az adókedvezmények rendszere gyenge hatást gyakorol a piaci jövedelmi egyenlőtlenség enyhítésére. A szociális referenciaindexet – amely a legfontosabb szociális juttatások számításának alapját képezi – 2008-as bevezetése óta nem frissítették. A 2018-ban hatályba lépő, a pénzügyi felzárkózást elősegítő minimumjövedelemről szóló törvény megnövelte volna a szociális támogatás kiterjedtségét és megfelelőségét. Ennek hatálybalépése azonban több mint egy évvel későbbre halasztódott. A nők alsó nyugdíjkorhatára alacsonyabb nyugdíjjogosultságokat von maga után, súlyosbítva az időskori szegénységet és a nemek közötti foglalkoztatottsági különbséget.

(13)A szociális partnerek bevonása a gazdasági és társadalmi reformok kialakításába és végrehajtásába nagyon korlátozott. A szociális partnerek véleményét gyakran nem veszik figyelembe, még akkor sem, ha egymáshoz közelítenek. Románia kollektív tárgyalási kerete nem segíti elő az ágazati kapcsolatok jól működő rendszerét. A szociális párbeszédet az alacsony szintű kollektív tárgyalások jellemzik, különösen ágazati szinten, a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek tagsága pedig alacsony. A hatékonyabb társadalmi párbeszéd útjában álló legfontosabb akadályok a magas reprezentativitási küszöbértékek és az ágazatok homályos meghatározása. Eddig kevés előrelépés történt a keret jogszabály-módosítások általi javítása érdekében.

(14)Az elmúlt néhány évben a minimálbért többször is – eseti mérlegelés alapján – megemelték. 2015 óta a nettó minimálbér több mint 60 %-kal nőtt. 2017-ben a munkavállalók mintegy 30 %-a dolgozott minimálbérért, ami erősen szűkített bérelosztást jelent. A minimálbér-emelésekre vonatkozó objektív mechanizmusra irányuló javaslatot a szociális partnerek jóváhagyták, de a kormány nem alkalmazta.

(15)A készségkínálat nem tart lépést a gazdaság igényeivel. Az alapkészségek és a digitális készségek alacsony szintje kedvezőtlen hatással van a versenyképességre, a foglalkoztatásra és a konvergenciára. A felnőttképzésben való részvétel rendkívül kis mértékű. Még nem áll rendelkezésre olyan mechanizmus, amely az aktív munkaerőpiaci politikákat összehangolja a szükséges készségekkel, továbbá a készségek iránti jövőbeli igények előrejelzésére és az új technológiák várható hatásának becslésére gyenge a kapacitás. A szakképzés továbbra is második választási lehetőség, és nem igazodik kellőképpen a munkaerőpiaci igényekhez, valamint a regionális vagy ágazati szakosodási stratégiákhoz.

(16)Az oktatási rendszer gyenge teljesítménye hozzájárul az esélyek jelentős egyenlőtlenségéhez és Románia hosszú távú növekedési kilátásaihoz. A minőségi inkluzív többségi oktatás biztosítása és az ahhoz való hozzáférés kihívást jelent, különösen a romák és a vidéki térségekben élő gyermekek számára. Még ki kell dolgozni az iskolai szegregáció kezelésére szolgáló nyomonkövetési módszertant. Az oktatásból és képzésből lemorzsolódók aránya csökken, de még mindig magas. A lemorzsolódás veszélyének kitett gyermekek azonosítására szolgáló gyors információs rendszer kidolgozása folyamatban van, de a minőségi oktatásra való összpontosítás gyenge. Néhány intézkedés ellenére az iskolai és a felsőoktatási minőségbiztosítás kihívásokkal szembesül. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya nagyon alacsony. Az oktatásba való beruházások szintje viszonylag alacsony, és a hátrányos helyzetű iskolák nem részesülnek kellő támogatásban.

(17)A lakosság egészségi állapota javult, de továbbra is az uniós szint alatt marad. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés továbbra is kihívást jelent, ami negatív hatással van a gyermeknevelésre, a foglalkoztathatóságra és az egészséges öregedésre. Az alacsony finanszírozás és az erőforrások nem hatékony felhasználása korlátozza az egészségügyi rendszer hatékonyságát, miközben jelentős az orvos- és ápolóhiány. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést korlátozza a hálapénz elterjedt gyakorlata és az egészségügyi infrastruktúrától való távolság. Románia némi előrelépést tett a hálapénz visszaszorítására irányuló országspecifikus ajánlás nyomán, valamint nyomonkövetési mechanizmust vezet be, amelynek tényleges hatását még értékelni kell. A járóbeteg-ellátásra való áttérésre vonatkozó országspecifikus ajánlás teljesítése terén eddig korlátozott előrelépés történt. A nemzeti egészségügyi stratégia folyamatban lévő végrehajtását a prioritások változása és a beruházások nem megfelelő tervezése jellemzi.

(18)A szakpolitikák tervezése, végrehajtása és nyomon követése terén továbbra is gyenge a stratégiai tervezés, a nyilvános konzultációs folyamat és a szabályozás hatásvizsgálata. Mindez rontja a szabályozás minőségét és kiszámíthatóságát. Emellett a jogszabályok gyakori változásai, mint például az adótörvény módosításai, megterhelik az üzleti környezetet. Az érdekelt felek bevonása a reformok kialakításába és végrehajtásába gyenge, és annak ellenére, hogy a releváns intézményi struktúrák rendelkezésre állnak, valódi párbeszédre ritkán kerül sor. A mechanizmus, amely a nyilvános konzultációk során az érdekelt felek véleményének kezelésére szolgál, nem biztosítja a megfelelő nyomon követést. Konkrét közelmúltbeli példa erre annak a szociális partnerek által elfogadott, a minimálbér növelésére irányuló objektív mechanizmusra irányuló javaslatnak a figyelmen kívül hagyása, amely választ jelentett volna az országspecifikus ajánlásra. A közigazgatási reformok terén nem sikerült kézzelfogható eredményeket elérni. A közigazgatás humánerőforrás-menedzsmentjére vonatkozó jogszabályok elfogadása késik. A kormányzati főtitkárság korlátozott szerepet játszik a szakpolitikai tervezés minőségellenőrzésében.

(19)Románia növekedési kilátásait korlátozza az infrastruktúra rossz minősége, beleértve a közlekedési, a hulladék- és a szennyvízágazatot. Az állami beruházásokat alacsony hatékonyság jellemzi, különösen a projektek előkészítése és rangsorolása során. A közúti, vasúti és vízi infrastruktúra általános állapota és megbízhatósága továbbra is gyenge, a közlekedési ágazat reformja pedig nagyon lassan halad. A hulladékgazdálkodási reform előrehaladása lassú, míg a szilárdhulladék- és szennyvízágazat egyaránt kihívásokkal néz szembe. A közlekedési főterv és a nemzeti hulladékgazdálkodási terv célja, hogy stabil ütemtervet biztosítson a beruházások számára, és erősítse az igazgatási kapacitást az ágazatokban, azonban a projektelőkészítés stratégiai tervezéssel való összehangolása eddig korlátozott volt. Románia korlátozott haladást ért el azon országspecifikus ajánlások végrehajtása terén, amelyek a projektek rangsorolásának és az állami beruházások előkészítésének megerősítésére vonatkoztak.

(20)A hatékony és átlátható közbeszerzés továbbra is kulcsszerepet játszik a Románia előtt álló fontos politikai kihívások kezelésében, ideértve a hatékony állami kiadásokat, a korrupció elleni küzdelmet, továbbá az innováció, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítását. Románia némi előrelépést tett a közbeszerzési stratégia végrehajtására vonatkozó országspecifikus ajánlás végrehajtása terén, a tervet azonban még nem hajtották végre teljes mértékben. Ugyanakkor a közbeszerzés hatékonyságának és stratégiai alkalmazásának fokozása, a hatékony ellenőrzés és a csalás elleni küzdelem továbbra is kihívást jelent. A meghozott intézkedések fenntarthatósága és a reformok visszafordíthatatlansága folyamatos nyomon követést igényel. A közbeszerzéssel kapcsolatos hatékonysági és átláthatósági kihívások különösen a iaşi-i, cluj-i és craiovai regionális kórházakba történő nagy egészségügyi infrastrukturális beruházásokat érintik.

(21)Az állami tulajdonban lévő vállalatok kulcsszerepet játszanak a kritikus infrastrukturális ágazatokban, mint például az energia és a vasúti közlekedés terén. Működési és pénzügyi teljesítményük azonban gyengébb, mint a magánszektorbeli partnereké. Az állami tulajdonban lévő vállalatok vállalatirányítását a közelmúltban jelentősen meggyengítették, visszafordítva a 2015. és 2016. évi országspecifikus ajánlások nyomán elért haladást. Nem csupán az új jogszabály végrehajtása bizonytalan, de jelenleg is történnek olyan kísérletek, amelyek számos vállalatot mentesítenének a hatálya alól. Emellett késik az állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó pénzügyi adatok közzététele. Ennek eredményeként az állami források hatékony felhasználása előmozdításának elsődleges feltételei sérülnek, és teret engednek a beruházási döntések torzulásának. 2018 februárjában az alkotmánybíróság felszólította a parlamentet, hogy vizsgálja felül a fenti mentességeket.

(22)Az elmúlt év fejleményei nagymértékben megkérdőjelezték Románia által az igazságszolgáltatási rendszerének reformja és a magas szinten elkövetett korrupció kezelése terén tett jelentős előrehaladás visszafordíthatatlanságát és fenntarthatóságát. Az igazságszolgáltatás függetlensége veszélyben van, nyomás nehezedik az igazságszolgáltatási intézményekre és a korrupció elleni küzdelem jogi keretére, miközben a fennmaradó kihívások kezelése továbbra is akadályokba ütközik. A korrupció megelőzése és leküzdése érdekében történő további intézkedéseket kidolgozó, a 2016–2020 közötti időszakra vonatkozó nemzeti korrupcióellenes stratégia végrehajtása szakértői szinten folyik, azonban kézzelfoghatóbb politikai támogatásra van szükség, mivel a közszektort érintő korrupciós és irányítási kérdések továbbra is minden szinten jelen vannak, és az üzleti környezet előtt álló egyik legfőbb kihívást jelentik.

(23)Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében a Bizottság folytatja a romániai igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem nyomon követését. Ezek a területek ezért nem szerepelnek a Romániára vonatkozó országspecifikus ajánlásokban, azonban relevánsak az ország pozitív társadalmi-gazdasági környezetének fejlesztése szempontjából.