EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.7.15.

COM(2015) 337 final

2015/148(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2015) 135 final}
{SWD(2015) 136 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat okai és céljai

Ahhoz, hogy eredményesen kezelhessük az éghajlatváltozást, és elérhessük az EU hosszú távú dekarbonizációs célkitűzéseit – azaz 2050-re legalább 80%-kal csökkenteni tudjuk a kibocsátások mennyiségét –, folyamatos előrelépésekre van szükség a karbonszegény gazdaság felé, ami egyben új növekedési és munkahely-teremtési lehetőségeket is jelent. E törekvések egyik fontos lépéseként az Európai Tanács 2014 októberében megállapodott a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről.

Ennek a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keretnek a végrehajtása fontos elem egy ellenállóképes energiaunió kiépítéséhez és egy előretekintő éghajlat-politikához, amelyeket a Bizottság prioritásként kezel az elkövetkező évekre nézve. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó szakpolitikai keretről szóló megállapodással és annak e javaslat révén történő végrehajtásával az EU egyben fontos     lépést tett afelé is, hogy 2015 decemberében, Párizsban hathatós nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás kerüljön elfogadásra.

A 2030-ig szóló szakpolitikai keret központi eleme az a kötelező érvényű célkitűzés, hogy az EU 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkentse teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Ahhoz, hogy ezt a célt költséghatékonyan elérhessük, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) alá tartozó ágazatoknak a 2005-ös szinthez képest 43%-kal, a nem ETS-ágazatoknak pedig 30%-kal kell majd csökkenteniük kibocsátásaikat. Az Európai Tanács felvázolta az EU ETS-en belüli kibocsátáscsökkentés elérésének alapelveit. 1 Ez a javaslat az Európai Tanács által rögzített alapvető célok megvalósításához szükséges jogi keretet hozza létre, alapvetően három kérdést érintve:

(1) A javaslat az ETS-en belüli üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig elérendő 43%-os csökkentésére vonatkozó célt egy, a 2021-es évtől kezdve évente 2,2%-kal csökkenő összkvóta formájába ülteti át, ami a 2021–2030-as időszakra nézve a jelenlegi 1,74%-os éves csökkentéshez képest további mintegy 556 millió tonnás szén-dioxid-csökkentésnek felel meg.

(2) A javaslat a 2013 óta alkalmazott összehangolt szabályok kapcsán szerzett kedvező tapasztalatokra épít, és a kibocsátásáthelyezés potenciális kockázatának megfelelő kezelésére további kiszámítható, hathatós és méltányos szabályokat dolgoz ki az ipar számára biztosított kibocsátási egységek térítésmentes kiosztásra vonatkozóan. A javasolt szabályok célja, hogy az EU energiaigényes iparágai a karbonszegény gazdaságra való fokozatos átállás során is megőrizzék nemzetközi versenyképességüket – feltéve hogy más jelentős gazdaságok nem tesznek hasonló erőfeszítéseket –, illetve hogy fenntartsa az ösztönzőket a karbonszegény technológiákba történő hosszú távú befektetésekhez. Mivel az Európai Tanács úgy döntött, hogy az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részaránya nem lehet kevesebb, az ipar számára térítésmentesen kínált kibocsátási egységek száma korlátozott, ami célirányos szabályokat tesz szükségessé. Ez a célzott szabályozás elsősorban három módon valósítható meg: A térítésmentes kiosztásnak a termelési adatokhoz való gyakoribb hozzáigazítása biztosítja, hogy a növekvő vállalatok és ágazatok támogatást kapjanak. A térítésmentes kiosztás kalkulációjához használt referenciaértékek frissítése tükrözni fogja az egyes iparágak technológiai kapacitásait és az eltelt évtizedben végbement fejlődésüket. A térítésmentes kiosztásból a legnagyobb arányban részesülő ágazatok listájára ezentúl elsődlegesen azok az ágazatok kerülnek majd fel, amelyek a leginkább ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés potenciális kockázatának. Míg a kibocsátásáthelyezéshez kapcsolódó szabályok főként a szén-dioxid-kibocsátás közvetlen költségeinek kompenzációját érintik, a szóban forgó javaslat a közvetett költségekre is kiterjed.

A tagállamok eltérő energiaszerkezetét figyelembe véve az EU ETS-ből származó bevételeket a szén-dioxid-kibocsátás közvetett költségeinek ellentételezésére kellene felhasználni úgy, hogy közben tiszteletben tartják az állami támogatási szabályokat is. A tagállamoknak részleges ellentételezést kell nyújtaniuk azon ágazatok vagy alágazatok egyes létesítményei számára, amelyek esetében megállapították, hogy egyrészt az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a villamos áram árába beépülő költsége miatt jelentős a kibocsátásáthelyezés kockázata, másrészt pedig hogy a támogatás szükséges és arányos, és továbbra is ösztönzi az energiatakarékosságot és a keresletnek a „szürke” helyett a „zöld” áram felé történő elmozdulását.

A párizsi Felek Konferenciáján elfogadott jegyzőkönyvnek és az azt kísérő határozatoknak biztosítaniuk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának dinamikus mobilizálását, a technológiatranszfert és a kapacitásépítést a jogosult felek – főként a legkevesebb lehetőséggel rendelkezők – számára. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozása 2020 után is fontos részét fogja képezni a források mozgósításának. Az árverésből származó bevételek egy részét ezért az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszírozó lépésekre – ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is – kell felhasználni a sérülékeny helyzetű harmadik országokban. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósítandó összeg az egyes felek által javasolt „tervezett nemzeti hozzájárulások” ambiciózusságától és minőségétől, a későbbi beruházási tervektől és a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatoktól is függ.

Az EU ETS-ből származó bevételeket a szociális partnerekkel szorosan egyeztetve a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére is fel kellene használni.

(3) A javaslat több finanszírozási mechanizmust tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne támogatni a villamosenergia-ágazatban és az iparban működő gazdasági szereplőket azon innovációs és beruházási problémáik megoldásában, amelyekkel a karbonszegény gazdaságra való átállás során szembesülnek. Konkrétabban: a javaslat kiegészíti az innovatív technológiák demonstrációjához nyújtható, meglévő támogatást, és kiterjeszti azt az iparban megjelenő, áttörést jelentő innovációkra is. A kibocsátási egységek térítésmentes kiosztására a villamosenergia-ágazat alacsonyabb jövedelmű tagállamokban történő korszerűsítése céljából továbbra is lehetőség lesz, és egy külön alap is létrejön az olyan beruházások előmozdítására, amelyek a kibocsátáscsökkentéshez való hozzájárulás érdekében az energetikai rendszerek korszerűsítését vagy az energiahatékonyság javítását célozzák. Ez a további finanszírozás a Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) között az EU ETS kapcsán megvalósult együttműködés tapasztalataira épül, és adott esetben az Európai Stratégiai Beruházási Alap sajátosságait is kiindulópontként használja.

Ez a javaslat emellett az irányelvet és a korábban a Bizottságra ruházott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás révén gyakorlandó hatásköröket hozzáigazítja a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok Lisszaboni Szerződés keretében elfogadott rendszeréhez. 2 Az EU minőségi jogalkotás iránti elkötelezettsége alapján a felhatalmazásokat és a végrehajtási aktusokat csak ott tartják meg, ahol azok fontosak az EU ETS eredményes működéséhez.

Ez a javaslat nem foglalkozik az EU ETS légi közlekedésre történt kiterjesztéséhez kapcsolódó kérdésekkel. Az irányelv légi közlekedési tevékenységekre történő alkalmazásának módosításai akkor válnak majd hatályossá, ha 2016-ban, az ICAO közgyűlésén nemzetközi megállapodás születik egy 2020-ra végrehajtandó világpiaci alapú intézkedésről.

Összhang a szakpolitikai területen már meglévő rendelkezésekkel

Az egyéb éghajlat-politikai fellépésekkel való összhangot tekintve a megújuló energiákkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos szakpolitikákra kell elsősorban odafigyelnünk. Mindkét szakpolitika teljes mértékben elősegíti az EU ETS környezeti hatékonyságát, az e két politika és az EU ETS közötti szinergiákat pedig tovább erősíti a piaci stabilizációs tartalék, amelyről nemrég született megállapodás. Az EU 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretéhez tartozó hatásvizsgálat elemzése szerint az 1990-es szinthez képest 40%-os csökkenést jelentő átfogó kibocsátáscsökkentési cél költséghatékony módon történő eléréséhez mindenekelőtt a megújuló energiával és az energiahatékonysággal összefüggő intézkedések oldaláról van szükség jelentős hozzájárulásra.

A nemzetközi éghajlat-politikával való összhangot illetően fontos megjegyezni, hogy az EU ETS eredményesen határozott meg árat a szén-dioxid-kibocsátásokra, és azt világszerte széles körben alkalmazzák kibocsátáskereskedelmi rendszerek modelljeként, építve az EU-ban szerzett tapasztalatokra.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. és 193. cikke megerősíti és meghatározza az EU éghajlatváltozás területén meglévő hatásköreit. E javaslat jogalapja az EUMSZ 192. cikke.

Szubszidiaritás (a nem kizárólagos hatáskörök vonatkozásában)

Az EU ETS irányelv olyan, meglévő uniós politikai eszköz, amely 2020 után is érvényben lesz. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében rögzített szubszidiaritási elvvel összhangban az ezt az eszközt módosító javaslatban kitűzött célok csak uniós szinten, egy európai bizottsági javaslat révén érhetők el.

Az éghajlatváltozás határokon átnyúló probléma, ezért az éghajlat-politikai fellépések terén európai, sőt ahol lehetséges, globális szintű koordinációra van szükség. Konkrétabban: a szén-dioxid-piac 2020 utáni reformja a leghatékonyabban uniós szintű fellépés segítségével valósítható meg úgy, hogy ösztönzőket nyújtanak az ipar számára a karbonszegény technológiákba történő beruházásokhoz, és közben segítik megőrizni az iparvállalatok versenyképességét a nemzetközi piacon és az EU belső piacán.

Ennek az irányelvnek a célkitűzései ezért a tagállamok egyoldalú fellépései révén nem valósíthatók meg kielégítő módon – erre az irányelv volumene és hatásai miatt uniós szinten jobb lehetőség van.

Arányosság

Ahogy a hatásvizsgálat is rögzíti, a javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel nem lép túl azon, ami az EU 2030-ra vonatkozó üvegházhatásúgáz-csökkentési céljainak költséghatékony és emellett a belső piac megfelelő működését is biztosító megvalósításához szükséges.

   A jogi aktus típusának megválasztása

E javaslat célkitűzéseinek elérése irányelvvel biztosítható a legjobban. Ez a legmegfelelőbb jogi eszköz a meglévő EU ETS irányelv (2003/87/EK irányelv) módosításához.

Egy irányelv azt követeli meg a tagállamoktól, hogy a kitűzött célokat elérjék, és az intézkedéseket nemzeti anyagi és eljárásjogi rendszerükbe átültessék. E megközelítés nagyobb szabadságot biztosít a tagállamoknak az uniós intézkedések végrehajtásakor, mint egy rendelet, hiszen a tagállamok így megválaszthatják az irányelvben foglalt intézkedések végrehajtásának legmegfelelőbb eszközeit. Ez a tagállamok számára lehetővé teszi annak biztosítását, hogy a módosított szabályok összhangban álljanak az EU ETS-t végrehajtó hatályos nemzeti anyagi és eljárásjogi rendszerükkel, mindenekelőtt a létesítmények engedélyezése, illetve a jogérvényesítési eszközök és szankciók szabályozása vonatkozásában.

Végül az irányelv mint megfelelő jogi aktus kiválasztása összhangban van azzal az elvvel, mely szerint mindaddig, amíg a célkitűzések teljesülnek, a lehető legkevesebb beavatkozásra van szükség.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Utólagos értékelések/a meglévő jogszabályok célravezetőségi vizsgálata

Egy, a meglévő ETS irányelvet relevancia, eredményesség, hatékonyság, uniós hozzáadott érték és az egyéb uniós szakpolitikákkal való összhang szempontjából értékelő tanulmány előzetes megállapításai azt mutatják, hogy az EU ETS mint a környezetvédelmi szabályozást piaci eszközzel kombináló szakpolitikai eszköz összességében véve működik a gyakorlatban, és hozza a tőle várt eredményeket. Igen nagy szerep hárul rá az EU éghajlat-politikai céljainak megvalósításában, mivel a kibocsátáscsökkentés költséghatékony módját jelenti. Az érintett ágazatokban a kibocsátás folyamatosan csökkent, és bár nem minden kibocsátáscsökkenés tulajdonítható egyedül az EU ETS-nek, igazolható, hogy a rendszer nagyon is hatékonyan hozzájárul a kibocsátások csökkentéséhez.

Az EU ETS megkönnyíti a CO2-költségek internalizációját. Szerepet játszik a beruházási döntések meghozatalakor, még akkor is, ha a mai alacsony szén-dioxid-árak mellett a CO2-költségeket gyakran beépítik az energiaköltségek általános összegébe. Az ma már gyakori, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából kisebb hatékonyságnövekedéseket sikerül elérni, de az ilyen értelemben vett hatékonyság javítását célzó nagyobb beruházások még mindig kivételesnek számítanak.

Ezenfelül az EU ETS egyértelmű uniós hozzáadott értékkel is bír, hiszen a tagállami szintű, különböző rendszerek vagy egyéb éghajlat-politikák szétforgácsolt és a szabályozott szervek szempontjából költséges helyzethez, illetve EU-szerte eltérő célszintekhez és szén-dioxid-árakhoz vezetnének, ami az igazgatást is bonyolultabbá tenné. Az EU-szerte egységes szén-dioxid-árat és harmonizált infrastruktúrát biztosító EU ETS kiaknázza azokat a szinergiákat, amelyeket egy uniós szintű fellépés nyújtani tud.

A 2030-ra vonatkozó kibocsátáscsökkentési cél megvalósítása és az összkvóta olyan kibocsátási szintnek megfelelő megállapítása azonban, ami 2005-höz képes 43%-os csökkenéshez vezetne, módosításokat tesz szükségessé a jelenlegi jogi keretben. Ez főként az EU ETS szerinti összkvótát 2021-től kezdve csökkentő éves lineáris csökkentési tényező módosítását, a térítésmentes kiosztást és a kibocsátásáthelyezést, az árverésen értékesítendő kibocsátási egységek részarányát, valamint a dekarbonizáció finanszírozási mechanizmusait érinti.

Konzultáció az érdekelt felekkel

E javaslat kidolgozásának különböző szakaszaiba bevonták a tagállamokat, az ipar képviselőit, NGO-kat, kutatóintézeteket és tudományos intézményeket, szakszervezeteket és a polgárokat. A 2030-ig szóló kerethez kapcsolódó nyilvános konzultációk kiegészítéseként egy széles körű további konzultáció is zajlott az érdekeltekkel a 2020 utáni időszakra vonatkozó kibocsátásáthelyezést érintő rendelkezések különböző technikai oldalairól, valamint az innováció támogatásának egyes szempontjairól. A Bizottság fontos ismereteket szerzett egy írásbeli konzultáció révén, amelyhez 2014 májusa és júliusa között lehetett hozzászólni, 3 valamint az érdekelt felekkel 2014 júniusában, júliusában és szeptemberében folytatott három ülés során is, 4 amelyek elsősorban a kibocsátásáthelyezés kérdésével foglalkoztak. E konzultáció eredményei nyilvánosan hozzáférhetőek a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/clima/policies/ets/cap/leakage/documentation_en.htm

Ezt egy online konzultáció követte, amelynek keretében 2014 decemberétől 2015 márciusáig lehetett észrevételeket tenni. Ez a konzultáció elsősorban az EU ETS olyan, egyéb aspektusaival foglalkozott, mint például a térítésmentes kiosztás folytatása a villamosenergia-ágazat számára; a NER300-nak a jövőbeli innovációs alaphoz felhasználható tanulságai és kiterjesztése az ipari innovációs projektekre; a modernizációs alap irányítási struktúrája; a kis kibocsátóknak az ETS-ből a 3. szakaszban való opcionális kivonásával kapcsolatos tapasztalatok; az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék díjai; illetve az EU ETS általános értékelése. A Bizottsághoz az érdekeltek széles körétől összesen több mint 500 hozzászólás érkezett. Ennek a második konzultációnak az eredményeiről az ezt a javaslatot kísérő hatásvizsgálat 5 1.3.2. részében és 3. mellékletében olvasható beszámoló, és azokat a jelen javaslatban a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vettük.

Összességében elmondható, hogy a nyilvános konzultációk során széles támogatás mutatkozott az EU ETS mint politikai eszköz iránt.

A térítésmentes kiosztást és a kibocsátásáthelyezés kockázatának kezelését illetően számos ipari területen működő érdekelt fél a jelenlegi rendszer korlátozott változtatásait támogatná, más érdekeltek – köztük egyes tagállamok és a civil társadalom – pedig úgy vélik, hogy nagyobb célzottságra vagy további harmonizációra van szükség. Ezeket az észrevételeket figyelembe véve a javaslat a meglévő szabályok korlátozott mértékű módosítását tartalmazza, azonban célirányosabb megközelítést követ a térítésmentes kiosztás kapcsán, az időközben elért technológiai előrelépések alapján frissítve a referenciaértékeket, biztosítva emellett az ipar nemzetközi versenyképességének megfelelő védelmét is. A javaslat ugyanakkor az egyéni kvóták gyakoribb kiszámítása révén lehetővé teszi a térítésmentes kiosztásnak az aktuális termelési szintekhez való jobb hozzáigazítását.

Az innovációs alapot illetően az energiaágazat és az ipar képviselői általában véve üdvözlik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló innovációknak a javaslatban szereplő további támogatását és a kör kibővítését az iparra. Eltérő nézetek fogalmazódtak meg arról, hogy a kockázatmegosztási megközelítést a jelenlegi NER300-mechanizmus hatékonyságának javítása érdekében hogyan lehetne jobban adaptálni az iparra vagy a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra. A javaslat azzal ad választ ezekre az aggályokra, hogy a projekt életciklusa során már korábbi stádiumban és nagyobb arányban lehetővé teszi a támogatást.

Ami a modernizációs alapot illeti, az ideális irányítási struktúráról bizonyos mértékig szintén eltértek a nézetek. Egyes érdekeltek azt támogatják, hogy a kedvezményezett tagállamok játsszanak kulcsszerepet az alap kezelésében, míg mások valamennyi tagállam, a Bizottság és az Európai Beruházási Bank hangsúlyosabb szerepe mellett szállnak síkra. A javaslat ésszerű egyensúlyra törekszik egyfelől a kedvezményezett tagállamokban folyó projektek hatékony finanszírozásának igénye, másfelől pedig annak biztosítása között, hogy az energiarendszerek korszerűsítése érdekében az összes tagállam érdeke és az EBB szakértelme közösen érvényesüljön.

Az energiaágazatnak történő opcionális térítésmentes kiosztást illetően a piaci szereplők általában támogatják az ésszerűbb és egyszerűbb szabályozást, valamint a jelentéstételre vonatkozó harmonizált iránymutatásokat, amelyek javítják a mechanizmus átláthatóságát. Ez a nagyobb átláthatóság és világosabb szabályok iránti igény megfelelően tükröződik a javaslatban, különösen annak révén, hogy a Bizottság közzéteheti majd a tagállamoktól a beruházásokról kapott információkat.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A külső szakértői vélemények tekintetében a Bizottság az EU ETS-ről rendelkezésre álló egyre szélesebb körű, szakmailag felülvizsgált empirikus kutatásra épít. Emellett abból az ETS értékeléséről készülő tanulmányból 6 is merít információkat, amelyet egy 2014-es megbízás alapján egy, az ICF International vezette konzorcium készít. 2014-ben megbízást adtak egy másik tanulmányra 7 is, amelynek fel kell mérnie az ipari ágazatoktól a származtatott termékeik vevőihez átkerülő költségek problémáját, és meg kell határoznia, milyen tényezők befolyásolják ezt a költségáthárítási lehetőséget, a főbb energiaigényes ipari ágazatok esetében számszerűsítve is az adatokat. Egy további tanulmány 8 megrendelésére is sor került, melynek feladata, hogy értékelje egyrészt a harmonizált, referenciaérték-alapú kiosztási eljárással szerzett tapasztalatokat, illetve különösen azt, hogy a referenciaértékek elérték-e a kitűzött céljukat. 2013-ban a 2005–2012-es időszak folyamán a tíz legfontosabb nagy energiafelhasználású ipari ágazatban történt kibocsátásáthelyezéssel kapcsolatos adatok felmérésének céljával került sor egy tanulmány 9 megrendelésére. E tanulmányok megállapításait a javaslatot kísérő hatásvizsgálatban tárgyaljuk.

A hatásvizsgálat keretében végzett elemzéshez a 3. szakaszbeli térítésmentes kiosztás meghatározásához a tagállamoktól kapott ellenőrzött adatok is felhasználásra kerültek.

•Hatásvizsgálat

A javasolt irányelvhez egy hatásvizsgálat kapcsolódik, amely nagymértékben épít a 2030-ig szóló keret átfogó hatásvizsgálatának 10 megállapításaira, és elsősorban egyes, eddig még nem értékelt ETS-specifikus módszertani elemekkel foglalkozik.

A hatásvizsgálat összefoglaló lapja, egy vezetői összefoglaló és a Hatásvizsgálati Testület pozitív véleménye nyilvánosan hozzáférhető lesz. A hatásvizsgálat számos olyan szempontot értékelt, amelyre vonatkozóan az Európai Tanács a 2030-ig szóló keretre vonatkozó következtetéseiben stratégiai iránymutatást adott. Foglalkozik például a kibocsátásáthelyezés lehetséges kockázatával, egy modernizációs és innovációs alap létrehozásával, az alacsonyabb jövedelmű tagállamok villamosenergia-ágazatának korszerűsítését célzó opcionális térítésmentes kiosztással, valamint a 2013 óta levont tanulságokra épülő szempontokkal, például a kibocsátási egységek érvényességével, a megbízható és biztonságos jegyzék garantálásával és a kis kibocsátók opcionális kivonásának folytatásával.

A kibocsátásáthelyezés lehetséges kockázatának kezelése tekintetében a hatásvizsgálat több lehetőséget is számba vett. Ezek a referenciaértékek frissítéséhez, a termelési szintek kiigazításához, az egyes ágazatok kibocsátásáthelyezési csoportokba való besorolásához, valamint a közvetett költségek kompenzációjához kapcsolódnak. Az innovációs alap tekintetében a dokumentum főként a projektek ellenőrzésének és kiválasztásának, valamint a pénzügyi támogatás nyújtásának módozataival kapcsolatos lehetőségeket vizsgálta. A modernizációs alap esetében az alap kezelésének lehetőségeit vették számra. Az energiaágazat számára történő opcionális térítésmentes kiosztást illetően olyan opciók kidolgozására került sor, amelyek a jelenlegi gyakorlathoz képest javítanák a vonatkozó szabályokat és növelnék az átláthatóságot.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

Az EU ETS jelentős bevételt generál a tagállamok költségvetései számára. A javaslat elsősorban e miatt az összefüggés miatt van hatással a nemzeti költségvetésekre és közigazgatásokra. Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék biztonságos működését az Unió költségvetéséből finanszírozzák. Emellett van még egy csekély mértékű és korlátozott hatás az EU költségvetésére is, ezt azonban a jelenlegi, 2014–2020-as többéves pénzügyi keret teljes mértékben fedezi.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Magyarázó dokumentumok

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az EU ETS irányelvnek a javaslat által módosított főbb elemei a következőek:

Lineáris csökkentési tényező (9. cikk)

A lineáris csökkentési tényező 2021-től kezdve 2,2%-ra változik. Ez biztosítja, hogy a kibocsátási egységek teljes mennyisége (az összkvóta) nagyobb éves ütemben csökkenjen, és így az EU ETS hatálya alá tartozó ágazatok összesített kibocsátáscsökkenése 2030-ra elérje a 43%-ot.

Az árverésen értékesített kibocsátási egységek részaránya (10. cikk)

Az Európai Tanács 2014. októberi iránymutatásával összhangban, amely szerint az árverésen értékesített kibocsátási egységek részaránya nem csökkenhet, a javaslat az ezt a részarányt 2013 és 2020 között meghatározó különböző elemeket figyelembe véve százalékos érték formájában rögzíti a megfelelő arányokat. Az elosztást tekintve a tagállamok által árverésre bocsátandó EU ETS kibocsátási egységek 10%-a – a szolidaritást szem előtt tartva, illetve a növekedés és a kapcsolódások elősegítése érdekében – továbbra is egyes alacsony jövedelmű tagállamok javára kerül kiosztásra, a kibocsátási egységek fennmaradó része pedig az összes tagállam között kerül megosztásra.

A térítésmentes kiosztásra és a kibocsátásáthelyezésre vonatkozó rendelkezések (10a. és 10b. cikk)

A javaslat úgy rendelkezik, hogy az ipar számára biztosított térítésmentes kiosztás meghatározásához alapul szolgáló referenciaértékeket aktualizálni kell, hogy azok tükrözzék a megfelelő ágazatokban időközben elért technológiai előrelépéseket. Ennek érdekében egy általános mértéket alkalmaznak majd, lehetővé téve, hogy abban az esetben, ha egy adott szektorban a technológiai haladás tényleges mértéke kimutathatóan lényegesen eltér ettől az általános mértéktől, akkor egy módosított mértéket vegyenek figyelembe.

A kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatnak tartott területek továbbra is több kibocsátási egységet kapnak, mint a többi ágazat, amely inkább képes a kapcsolódó költségeket a termékek áraiban továbbhárítani. A kibocsátásáthelyezés valódi kockázatának kitett ágazatok és alágazatok meghatározásának átdolgozott módszere két kritérium: a kibocsátásintenzitás és a kereskedelmi intenzitás kombinált alkalmazására épül.

A térítésmentes kiosztás emellett jobban fog igazodni az egyes ágazatok tényleges termelési szintjeihez. Ennek érdekében a térítésmentes kiosztásokat rendszeresen aktualizálják, miközben az innovációs ösztönzőket teljes mértékben megtartják, a tagállamok, az üzemeltetők és a Bizottság adminisztrációs terhei és költségei pedig ésszerű szinten maradnak.

Az új belépők, illetve a jelentős termelésnövekedések esetében a kibocsátási egységek egy erre elkülönített tartalékból kerülnek kiosztásra. Az új belépők részére fenntartott tartalék a piaci stabilizációs tartalék 250 millió ki nem osztott kibocsátási egységéből jön létre, és kiegészül azokkal a kibocsátási egységekkel, amelyeket a 2021-től kezdődő időszakban létesítménybezárások vagy jelentős termelésbeli változások miatt nem használnak fel. Azokat a kibocsátási egységeket, amelyek az ipar számára előirányzott mennyiségből 2020-ig nem kerülnek térítésmentesen kiosztásra vagy a piaci stabilizációs tartalékba, ugyancsak ehhez az új belépők részére fenntartott tartalékhoz adják hozzá.

A szén-dioxid-kibocsátás közvetett költségei (10a. cikk (6) bekezdés)

A szén-dioxid-kibocsátás azon közvetett költségeit illetően, amelyek a szén-dioxid-kibocsátás költségeinek az áram árában való továbbhárítása révén merülnek fel, a javaslat azt irányozza elő, hogy a tagállamoknak az állami támogatási szabályok betartásával kompenzációt kellene nyújtaniuk, és erre az árverésekből származó bevételeket kellene felhasználni.

Kis kibocsátású létesítmények (kis kibocsátók) (27. cikk és 11. cikk (1) bekezdés)

A kis kibocsátású létesítmények esetében – figyelembe véve az EU ETS-hez kapcsolódó viszonylag magasabb adminisztrációs költségeiket – helyénvaló, hogy továbbra is fennmarad az a lehetőség, hogy kivonják őket a rendszer hatálya alól. A javaslat ezért azt irányozza elő, hogy a jelenleg kivont létesítmények továbbra is kívül maradhatnak a rendszeren, amennyiben egyenértékű hozzájárulást teljesítenek a kibocsátáscsökkentéshez. 2021-től a tagállamok további létesítményeket is kivehetnek a rendszer hatálya alól.

Az innováció támogatása (10a. cikk (8) bekezdés)

Az innováció meglévő uniós támogatását oly módon egészítik ki, hogy 400 millió kibocsátási egységet erre a célra fordítanak. Ehhez a mennyiséghez még további 50 millió kibocsátási egység is járul a 2013 és 2020 között felhasználatlanul maradó kibocsátási egységekből, amelyeket egyébként 2020-ban a piaci stabilizációs tartalékba kellene helyezni. Ez az innovációs támogatás jelenleg ugyan csak a szén-dioxid-leválasztással és -tárolással, illetve a megújuló energiával kapcsolatos projektekre használható fel, a javaslat azonban kiszélesíti a támogatás körét az iparra, azzal a céllal, hogy jobban ösztönözze a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó innovációkat.

Az energiarendszerek korszerűsítése az alacsonyabb jövedelmű tagállamokban (10c. és 10d. cikk)

Az alacsonyabb jövedelmű tagállamokban működő energiarendszerek korszerűsítésének támogatása, valamint a villamosenergia-ágazat költséghatékony kibocsátáscsökkentéshez való hozzájárulási lehetőségeinek teljes kiaknázása érdekében a javaslat két intézkedést irányoz elő: a villamosenergia-ágazat számára történő térítésmentes kiosztás folytatását, valamint egy modernizációs alap létrehozását.

Ahogy arra az érdekeltek gyakran rámutatnak, a villamosenergia-ágazat számára történő átmeneti térítésmentes kiosztás eredményességének felmérését egyes tagállamokban jelentősen nehezíti a vonatkozó szabályoknak, valamint a beruházások megvalósításának az átláthatatlansága. A javaslat növeli az átláthatóságot azáltal, hogy a tagállamoktól megköveteli, hogy versenyeztetéses ajánlattételi eljárás alapján egy meghatározott pénzbeli küszöbérték feletti beruházásokat válasszanak ki. Emellett egyértelmű közzétételi követelményeket fogalmaz meg a tagállamok számára, és lehetőséget biztosít a Bizottság számára, hogy fontos információkat hozzon nyilvánosságra a beruházásokról.

A modernizációs alap a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 2%-ából jön létre. Ezeket a végrehajtandó projektekhez szükséges pénzeszközök megteremtése érdekében az EU ETS árverési rendeletében foglalt szabályoknak megfelelően árverésre bocsátják. A pénzeszközöket a támogatható tagállamok között egy, a javaslat mellékletében rögzített, előre meghatározott kulcs alapján osztják szét. Kiemelt figyelmet fordítanak majd a kis léptékű projektek finanszírozására.

A kibocsátási egységek érvényessége (13. cikk)

A javaslat az adminisztratív költségek csökkentése érdekében előirányozza, hogy az egyik kereskedési időszakra kiadott kibocsátási egységek a későbbi időszakokra is érvényesek maradjanak.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok rendszeréhez történő hozzáigazítás („a Lisszaboni Szerződéshez való igazítás”)

Fontos végrehajtási jogszabályokat fogadtak el, köztük egy, az árverésre és egy, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékre vonatkozó rendeletet, valamint a térítésmentes kiosztásra és a kibocsátásáthelyezésre vonatkozó szabályokat lefektető határozatokat is. Az irányelvnek a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseivel való összeegyeztetése érdekében a javaslat felhatalmazza a Bizottságot, hogy ahol a Bizottság már korábban is rendelkezett a megfelelő hatáskörökkel, a vonatkozó eljárással összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási aktusokat fogadjon el.

2015/148 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, 12

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, 13

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére, 14  

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15 az üvegházhatású gázkibocsátás költséghatékony és gazdaságos módon történő csökkentésének előmozdítása érdekében létrehozta az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszerét.

(2)2014. októberi ülésén az Európai Tanács kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás összmennyiségét az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal csökkenti. Az említett kibocsátáscsökkentés eléréséhez az összes gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia, és a célszám az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) révén valósítható meg a leginkább költséghatékony módon, 2030-ig 43%-os csökkentést lehetővé téve a 2005-es szinthez képest. Ezt a tervezett nemzeti kibocsátáscsökkentésre vonatkozó uniós és tagállami kötelezettségvállalás is megerősítette, melyet 2015. március 6-án eljuttattak az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének titkárságának. 16

(3)Az Európai Tanács megerősítette, hogy e cél elérésének legfontosabb uniós eszköze egy jól működő, megújított, a piacot stabilizáló eszközzel rendelkező EU ETS lesz. 2021-től kezdve az éves csökkentési tényező 2,2% lesz, a térítésmentes kiosztás nem szűnik meg, de a jelenlegi intézkedések 2020 után is érvényben maradnak, hogy megelőzzék a kibocsátásáthelyezésnek az éghajlat-változási politika folytán kialakuló kockázatát – feltéve, hogy más jelentős gazdaságok nem tesznek hasonló erőfeszítéseket –, anélkül, hogy csökkentenék az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek arányát. Az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányát százalékos adatként kellene kifejezni a jogszabályokban annak érdekében, hogy javuljon a beruházási döntésekkel kapcsolatos tervezési biztonság, növekedjék az átláthatóság, továbbá egyszerűbbé és érthetőbbé váljon az egész rendszer.

(4)Fontos uniós prioritás egy ellenállóképes energiaunió létrehozása annak érdekében, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok rendelkezésére. Ehhez folytatni kell az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló ambiciózus intézkedéseket, amelyek keretében az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer lenne az európai éghajlat-politika sarokköve, és az energiaunió egyéb vonatkozásaival kapcsolatban is előrelépésre van szükség. 17 A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó keretben elhatározott célkitűzések megvalósítása hozzájárul egy ésszerű szén-dioxid-ár kialakításához, és továbbra is ösztönzi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentését.

(5)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkének (2) bekezdése szerint az uniós politika a „szennyező fizet” elvre épül, és ennek alapján a 2003/87/EK irányelv a teljes árverezés fokozatosan kialakítandó rendszerére történő átállást irányozza elő. A kibocsátásáthelyezés elkerülése indok a teljes átállás elhalasztására, és a kibocsátási egységek ipar számára biztosított célzott és térítésmentes kiosztását indokolttá teszik azok a valódi kockázatok, amelyeket az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése jelent olyan harmadik országokban, amelyek iparára nem vonatkoznak hasonló szén-dioxid-kibocsátási korlátok, feltéve, hogy más jelentős gazdaságok nem hoznak hasonló éghajlat-politikai intézkedéseket.

(6)Az általános szabály a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése marad; a térítésmentes kiosztás kivételt jelent. Ezért – ahogy azt az Európai Tanács is megerősítette – az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, amely a 2013 és 2020 közötti időszakban 57%, nem szabad csökkenteni. A bizottsági hatásvizsgálat 18 részletesen bemutatja az árverésre bocsátandó kibocsátási egységek részarányát, és rámutat arra, hogy ez az 57%-os részarány a tagállamok nevében árverésre bocsátott kibocsátási egységekből áll, ideértve az új belépők számára elkülönített, de ki nem osztott kibocsátási egységeket, az egyes tagállamok villamosenergia-termelésének korszerűsítésére szolgáló kibocsátási egységeket és azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket csak egy későbbi időpontban fognak árverésre bocsátani, mert a 2015/...-i európai parlamenti és tanácsi (EU) határozattal 19 létrehozott piaci stabilizációs tartalékhoz tartoznak.

(7)Annak érdekében, hogy az uniós kibocsátáscsökkentés környezeti hasznát meg lehessen őrizni – miközben más országok intézkedései nem nyújtanak hasonló ösztönzést az iparnak a kibocsátáscsökkentéshez –, a kibocsátásáthelyezés valódi kockázatának kitett ágazatokban és alágazatokban fenn kellene tartani a térítésmentes kiosztást. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer működése során szerzett tapasztalatok megerősítették, hogy az ágazatok és alágazatok eltérő mértékben vannak kitéve a kibocsátásáthelyezés kockázatának, valamint azt, hogy a térítésmentes kiosztás megakadályozta a kibocsátásáthelyezést. Míg egyes ágazatokban és alágazatokban magasabbnak ítélhető meg a kibocsátásáthelyezés kockázata, más ágazatok kibocsátásaik fedezése céljából, piaci részesedésük csökkenése nélkül a kibocsátási költségek egy jelentős részét be tudják építeni a termékek árába, és csak a költségek fennmaradó része hárul rájuk. Számukra így alacsony a kibocsátásáthelyezés kockázata. A kereskedelmi és a kibocsátásintenzitás alapján a Bizottságnak meg kellene határoznia, hogy melyek az érintett ágazatok, és ezeket differenciáltan kellene kezelnie annak érdekében, hogy jobban azonosíthatóak legyenek azok az ágazatok, amelyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés valós kockázatának. Amennyiben e kritériumok alapján magasabb érték alakul ki, mint egy olyan küszöbérték, amelyet úgy határoznak meg, hogy figyelembe veszik, hogy az érintett ágazatoknak és alágazatoknak mennyiben van lehetőségük a költségeknek a termékek árába való beépítésre, az illető ágazatot vagy alágazatot úgy kell tekinteni, hogy ki van téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának. A többi ágazatot úgy kell tekinteni, hogy nem vagy csak kis mértékben fenyegeti őket a kibocsátásáthelyezés kockázata. Ha tekintetbe veszik a villamosenergia-termelésen kívüli ágazatok és alágazatok azon lehetőségeit, hogy a költségeket beépíthetik a termékárakba, az várhatóan a rendkívüli nyereségeket is csökkentené.

(8)Az érintett ágazatok technológiai fejlődésének tükrözése és az adott kiosztási időszakhoz történő hozzáigazításuk érdekében gondoskodni kell arról, hogy a létesítményeknek történő térítésmentes kiosztás referenciaértékeit, amelyeket a 2007–2008-as évek óta összegyűjtött adatok alapján határoznak meg, a megfigyelt átlagos javulásnak megfelelően frissítsék. A kiszámíthatóság érdekében ezt egy olyan tényező alkalmazásával kellene megvalósítani, amely a leginkább alkalmas az ágazatok közötti technológiai fejlődés értékelésére. Ennek a tényezőnek a létesítményekből származó megbízható, objektív és ellenőrzött adatokra kellene támaszkodnia, mégpedig úgy, hogy azoknak az ágazatoknak, amelyek fejlődési üteme lényegesen eltér ettől a tényezőtől, olyan referenciaértékük legyen, amely közelebb áll a tényleges fejlődési ütemükhöz. Amennyiben az adatok azt mutatják, hogy a 2007–2008-as időszakban a csökkentési tényező évente több mint 0,5%-kal magasabb vagy alacsonyabb az adott időszakhoz viszonyítva, akkor a referenciaértéket ki kell igazítani ezzel a százalékaránnyal. Annak biztosítása céljából, hogy az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz finomítókban és vegyi üzemekben történő előállítása egyenlő versenyfeltételek mellett történjen, ezek referenciaértékeit továbbra is a finomítók referenciaértékeihez kellene igazítani.

(9)Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban a tagállamoknak részben kártalanítaniuk kellene az olyan ágazatok bizonyos üzemeit, amelyekről megállapították, hogy jelentős mértékben ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés kockázatának az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó költségek villamosenergia-árakba történő beépítése miatt. A párizsi Felek Konferenciáján elfogadott jegyzőkönyvnek és az azt kísérő határozatoknak biztosítaniuk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának dinamikus mobilizálását, a technológiatranszfert és a kapacitásépítést a jogosult felek – főként a legkevesebb lehetőséggel rendelkezők – számára. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozására 2020 után is fontos szerep hárul a források mozgósításában. Az árverésből származó bevételek egy részét ezért az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszírozó lépésekre – ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is – kell felhasználni a sérülékeny helyzetű harmadik országokban. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására mozgósítandó összeg az egyes felek által javasolt „tervezett nemzeti hozzájárulások” ambiciózusságától és minőségétől, a későbbi beruházási tervektől és a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatoktól is függ. A tagállamoknak az árverésből származó bevételeket a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére is fel kellene használniuk.

(10)A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS), az új megújulóenergia-technológiák, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és folyamatok területén áttörést jelentő innovációk számára az irányelvből eredő legnagyobb hosszú távú ösztönzőt az általa létrehozott szén-dioxid-árjelzés jelenti, valamint az, hogy a kibocsátási egységeket nem kell leadni a tartósan tárolt vagy elkerült CO2-kibocsátások után. Ezenkívül a kereskedelmi CCS-létesítmények és az innovatív, megújuló energián alapuló technológiák demonstrációjának felgyorsítására már most is igénybe vett források kiegészítésére EU ETS egységeket kellene felhasználni annak érdekében, hogy garantáltan jutalmazzák a CCS-létesítmények, az új megújulóenergia-technológiák, továbbá az ipari innováció alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákban és eljárásokban történő bevezetését az Unióban a megfelelő mértékben tárolt vagy elkerült CO2-hoz feltéve, hogy érvényben van egy tudás megosztására vonatkozó megállapodás. E támogatás nagy részét az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának igazolt elkerüléséhez kellene kötni, de bizonyos támogatás előre meghatározott célszámok elérése esetén is nyújtható, figyelembe véve az alkalmazott technológiát. Projektkategóriánként eltérő lehet, hogy a projektköltségeket maximálisan milyen arányban célszerű támogatni.

(11)Az összes EU ETS kibocsátási egység 2%-át árverésre kellene bocsátani, a közös aukciós platformon rendezett árverésekre vonatkozóan az 1031/2010. rendeletben meghatározott szabályokkal és rendelkezésekkel összhangban, majd az ebből származó bevételből létre kellene hozni egy modernizációs alapot. Azoknak a tagállamoknak, amelyek egy főre jutó GDP-je piaci árfolyamokon 2013-ban alacsonyabb volt, mint az uniós átlag 60%-a, jogosultaknak kellene lenniük a modernizációs alapból történő támogatásra, és 2030-ig mentességet kellene élvezniük a villamosenergia-termelés tekintetében történő teljes körű árverés elve alól. Ez a térítésmentes kiosztás lehetőségének alkalmazásával érhető el, amely azt a célt szolgálja, hogy átlátható módon előmozdítsák az e tagállamok energiaágazatának korszerűsítésére irányuló reálberuházásokat, kerülve azonban a belső energiapiac torzulásait. A modernizációs alap szabályainak egy olyan következetes, átfogó és átlátható keretet kellene eredményezniük, amely a lehető leghatékonyabb végrehajtást biztosítja, azt is szem előtt tartva, hogy minden résztvevő számára könnyű hozzáférést kell lehetővé tenni. Az irányítási struktúra funkciójának összhangban kellene lennie az alapok megfelelő felhasználására vonatkozó céllal. Az irányítási struktúrának egy befektetési tanácsból és egy irányítóbizottságból kellene állnia, és a döntéshozatalban megfelelően figyelembe kellene vennie az EBB szakértelmét, hacsak nem kis projektek kapnak támogatást egy nemzeti fejlesztési bank által nyújtott hitelek vagy egy olyan nemzeti program által nyújtott támogatás révén, amelynek ugyanazok célkitűzései, mint a modernizációs alapnak. Az alapból finanszírozandó beruházásokra a tagállamoknak kellene javaslatot tenniük. Az alacsony jövedelmű tagállamok beruházási igényeinek megfelelő kezelése érdekében a források elosztása során azonos mértékben fogják figyelembe venni a hitelesített kibocsátásadatokat és a GDP-kritériumokat. A modernizációs alapból többféle formában folyósítható a pénzügyi támogatás.

(12)Az Európai Tanács megerősítette, hogy bizonyos tagállamokban javításra szorulnak az energiaágazat korszerűsítésére irányuló fakultatív térítésmentes kiosztás módozatai, ideértve az átláthatóságot. A legalább 10 millió euró értékű beruházásokat az érintett tagállamnak versenyeztetéses ajánlattételi eljárás révén, egyértelmű és átlátható szabályok alapján kell kiválasztania, annak biztosítása érdekében, hogy a térítésmentes kiosztást az energiaszektort korszerűsítő reálberuházások előmozdítására vegyék igénybe, összhangban az energiaunió célkitűzéseivel. A 10 millió eurónál kisebb értékű beruházásoknak szintén jogosultnak kellene lenniük a térítésmentes kiosztásból történő finanszírozásra. Az érintett tagállamnak egyértelmű és átlátható kritériumok alapján kell kiválasztania az ilyen beruházásokat. E kiválasztási eljárás eredményeit nyilvános konzultációra kellene bocsátani. A nyilvánosságot megfelelő módon tájékoztatni kell a beruházási projektek kiválasztási szakaszában, valamint a projektek megvalósítása során.

(13)A közkiadások hatékonyságának biztosítása végett az EU ETS finanszírozásának összhangban kell lennie más uniós finanszírozási programokkal, köztük az európai strukturális és beruházási alapokkal.

(14)A meglévő rendelkezések, amelyek értelmében a kis létesítmények ki vannak véve az EU ETS hatálya alól, lehetővé teszik, hogy a szóban forgó létesítmények továbbra is kimaradjanak belőle. Lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok frissítsék az EU ETS-ből kivett létesítményeket tartalmazó listájukat, és hogy azok a tagállamok, amelyek jelenleg ezt nem teszik meg, élhessenek ezzel a lehetőséggel minden egyes kereskedelmi időszak elején.

(15)Az Európai Tanács 2014. októberi ülésén úgy döntött, hogy a tagállamok által elárverezendő EU ETS kibocsátási egységek 10%-át szétosztják bizonyos tagállamok között a szolidaritás, a növekedés és az energiahálózatok összekapcsolása érdekében, a többi kibocsátási egységet pedig az összes tagállam között osztják szét, mégpedig olyan arányban, amely megfelel a 2013–2020 között alkalmazandó arányoknak. Ez azokra a tagállamokra is vonatkozik, amelyek ezen időszak során csatlakoztak az EU-hoz. Ennek a szolidaritásnak azok a tagállamok lennének a kedvezményezettjei, amelyek egy főre jutó GDP-je alacsonyabb a 2013. évi uniós átlag 90%-ánál, és az irányelv megfelelő mellékletét ennek megfelelően naprakésszé kell tenni. A 2013-2020-as időszakban meg kellene szüntetni a fenti elosztáshoz való hozzájárulás alóli átmeneti mentességet azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó átlagos jövedelemszintje több mint 20%-kal magasabb, mint az uniós átlag.

(16)A 2015/... (EU) határozat létrehoz egy piaci stabilizációs tartalékot a kibocsátáskereskedelmi rendszerhez, hogy az aukciós kínálat rugalmasabbá, a rendszer pedig ellenállóbbá váljék. Ez a határozat azt is előírja, hogy azok a kibocsátási egységek, amelyeket 2020-ig nem osztanak ki új belépők számára, valamint a működés beszüntetése, illetve részleges beszüntetése miatt ki nem osztott kibocsátási egységek kerüljenek bele a piaci stabilitási tartalékba.

(17)Annak érdekében, hogy egy jogalkotási aktus bizonyos nem alapvető elemeinek kiegészítése vagy módosítása céljából általános hatályú nem jogalkotási aktusokat fogadjanak el, a jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban, illetve a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (3) bekezdése, a 10. cikk (4) bekezdése, a 10a. cikk (1) és (8) bekezdése, a 10b. cikk, a 10d. cikk, a 14. cikk (1) bekezdése, a 15. cikk, a 19. cikk (3) bekezdése, a 22. cikk, a 24. cikk, a 24a. cikk és a 25a. cikk alapján át kellene ruházni a Bizottságra. A felhatalmazások minimális szintre történő csökkentése érdekében törlésre kerülnek a 2003/87/EK irányelv 3f. cikk (7) bekezdésében, a 11a. cikk (9) bekezdésében és a 11b. cikk (7) bekezdésében felsorolt, a külön tartalékalap működtetésére és a kicserélhető nemzetközi jóváírások mennyiségének odaítélésére vonatkozó hatáskörök, valamint a kicserélhetőségre vonatkozó további normák megállapításával és a kettős elszámolásra vonatkozó további szabályokkal kapcsolatos jogkörök. Az ezen rendelkezések alapján elfogadott jogi aktusok továbbra is hatályban maradnak. Különösen fontos, hogy előkészítő munkája során a Bizottság – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vonatkozó dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon továbbítsa az Európai Parlament és a Tanács részére. Ami a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (4) bekezdése alapján történő felhatalmazást illeti, azon tagállamok számára, amelyek nem használják a közös árverési platformot, ez továbbra sem lesz kötelező.

(18)Annak érdekében, hogy egységes feltételeket lehessen teremteni a 2003/87/EK irányelv 10a. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésének és a 16. cikk (12) bekezdésének az alkalmazásához, végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra. Ezeket a szükséges végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint kell gyakorolni. 20 A végrehajtási aktusok számának minimálisra történő csökkentése érdekében a 2003/87/EK irányelv 11a. cikk (8) bekezdéséből el kell hagyni a cserére bocsátható nemzetközi jóváírások mennyiségeinek további meghatározására vonatkozó jelenlegi hatáskört. Az ezen rendelkezés alapján elfogadott jogi aktusok továbbra is hatályban maradnak.

(19)A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának 21 megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó, egy vagy több dokumentumot mellékelnek. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok megküldése adott esetben indokolt.

(20)Ennek az irányelvnek az a célja, hogy a fenntartható fejlődés elvével összhangban gazdaságilag a lehető leghatékonyabban elősegítse a környezet magas szintű védelmét, ugyanakkor elegendő időt biztosítson a létesítményeknek az alkalmazkodáshoz, továbbá kedvezőbb elbánásról gondoskodjon a különösen érintett személyek számára, mindezt arányosan, az irányelv célkitűzéseivel a lehető legteljesebb mértékben összeegyeztethető módon.

(21)Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket.

(22)Mivel ennek az irányelvnek a céljai tagállami szinten nem valósíthatók meg kielégítően, és az irányelv hatásköre és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTÁK EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk
A 2003/87/EK irányelv módosítása

A 2003/87/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.A 3d. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.”.

2.A 3f. cikkből a (9) bekezdést el kell hagyni.

3.A 9. cikk második és harmadik bekezdésének a helyébe a következő szöveg lép:

„2021-től kezdve a lineáris csökkentési tényező 2,2%.”

4.A 10. cikk a következőképpen módosul:

a) az 1. bekezdés három új albekezdéssel egészül ki:

„2021-től kezdődően a tagállamok által elárverezendő kibocsátási egységek részaránya 57% lesz.

2021 és 2030 között a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 2%-át árverésre bocsátják egy alap létrehozása érdekében abból a célból, hogy javítsák az energiahatékonyságot és korszerűsítsék bizonyos tagállamok energetikai rendszereit az irányelv 10d. cikkének („modernizációs alap”) megfelelően.

A tagállamok által árverésen értékesítendő kibocsátási egységek teljes fennmaradó mennyiségét a 2. bekezdésnek megfelelően kell elosztani”;

b) a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

   (i) az (a) pontban a „88%” helyébe „90%” lép;

(ii) a (b) pont helyére a következő szöveg lép:

„(b) az árverés útján értékesítendő teljes kibocsátásiegység-mennyiség 10 %-át – a Közösségen belüli szolidaritás és növekedés céljára figyelemmel – bizonyos tagállamok között kell szétosztani, a IIa. mellékletben előírt százalékokkal növelve ezzel e tagállamoknak az árverés útján történő értékesítés céljára az a) pont alapján jutó kibocsátásiegység-mennyiséget.”; és

(iii) a c) pontot el kell hagyni;

(iv) a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben szükséges, a b) pontban említett százalékszámot arányosan ki kell igazítani oly módon, hogy az elosztás mértéke 10% legyen.”.

c) a (3) bekezdés a következő (j), (k) és (l) pontokkal egészül ki:

„(j)olyan ágazatok vagy alágazatok érdekeit szolgáló pénzügyi intézkedések finanszírozására, melyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből származnak, amennyiben ezek az intézkedések megfelelnek a 10a. cikk (6) bekezdésében foglalt feltételeknek;

(k)az éghajlatváltozás elleni küzdelmet finanszírozó lépésekre a sérülékeny helyzetű harmadik országokban, ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is.;

(l)a szociális partnerekkel szorosan egyeztetve a dekarbonizálódó gazdaság munkahelyeinek átalakulása által érintett munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának elősegítésére.”

d) a (4) bekezdés harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.”.

5.A 10a. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el. Ez a jogi aktus arról is gondoskodik, hogy az új belépők részére fenntartott tartalékból további forrásokat biztosítsanak jelentős termelésnövekedés esetére, oly módon, hogy ugyanazokat a küszöböket és elosztási kiigazításokat alkalmazzák, mint a működés részleges beszüntetése esetében.”

b) a 2. bekezdés az alábbi új, harmadik albekezdéssel egészül ki:

„Ki kell igazítani a térítésmentes kiosztásra vonatkozó referenciaértékeket, hogy el lehessen kerülni az indokolatlan extraprofitot, továbbá hogy tükrözni lehessen a 2007–2008-as időszakban végbement, illetve minden olyan későbbi időszakban végbemenő technológiai fejlődést, amelyre vonatkozóan a térítésmentes kiosztásokat a 11. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározzák. Ez a kiigazítás annak az értéknek az 1%-ával csökkenti a 10a. cikk alapján elfogadott jogi aktus által meghatározott referenciaértékeket, amelyet a 2007–2008-as adatok alapján állapítottak meg 2008 és a térítésmentes kiosztás releváns időszakának közepe közötti periódus minden évére vonatkozóan, kivéve, ha:

(i) A 11. cikk alapján benyújtott információk alapján a Bizottság megállapítja, hogy a 10a. cikkben foglalt elvek felhasználásával kiszámított egyes referenciamutatók a 2007–2008-as érték 0,5%-ánál nagyobb mértékben pozitívan vagy negatívan eltérnek-e a fentiekben említett éves csökkenéstől. Amennyiben igen, az illető referenciaértéket 0,5%-kal vagy 1,5%-kal ki kell igazítani a 2008 és a térítésmentes kiosztás időszakának közepe közötti periódus minden évének vonatkozásában;

(ii) Ettől eltérően az aromás vegyületek, a hidrogén és a szintézisgáz referenciaértékeit ugyanolyan arányban kell módosítani, mint a finomítókra vonatkozó referenciaértékeket annak érdekében, hogy meg lehessen őrizni az egyenlő versenyfeltételeket e termékek gyártói számára.

A Bizottság végrehajtási aktust fogad el a 22a. cikknek megfelelően.”

c) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az árverés útján történő értékesítés 10. cikkben meghatározott arányának betartása érdekében minden olyan évben, amikor a térítésmentes kiosztások összege nem éri el azt a maximális szintet, amely tiszteletben tartja a tagállamok árverési arányát, az addig a szintig megmaradó kibocsátási egységeket a térítésmentes kiosztások csökkenésének megakadályozására vagy korlátozására kell felhasználni a tagállamok árverési arányának későbbi években történő tiszteletben tartásának érdekében. Mindazonáltal abban az esetben, ha elérik a maximális szintet, a térítésmentes kiosztásokat ennek megfelelően ki kell igazítani. Bármely ilyen jellegű kiigazítást egységes módon kell elvégezni.”;

d) a (6) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A belső piacra gyakorolt mindennemű hatás figyelembevétele mellett a tagállamoknak pénzügyi intézkedéseket kell hozniuk olyan ágazatok vagy alágazatok érdekében, melyek ki vannak téve a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának azon jelentős közvetett költségek következtében, amelyek valójában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás villamosenergia-árakba beépülő költségeiből származnak. Az e költségek részleges kompenzálását célzó ilyen pénzügyi intézkedéseknek összhangban kell lenniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal. ”

e) a 7. bekezdés a következőképpen módosul:

(i) Az első albekezdés első és második mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„Az irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésében említett maximális kibocsátásiegység-mennyiséget, amely 2020-ig nem kerül térítésmentes kiosztásra, el kell különíteni az új belépők részére és a jelentős termelésnövekedések esetére, azzal a 250 millió kibocsátási egységgel együtt, amelyet az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/… határozata (*) alapján a piaci stabilizációs tartalékban helyeztek el.

2021-től kezdve azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket a 19. és 20. bekezdés alkalmazása miatt nem osztanak ki a létesítményeknek, hozzá kell adni a tartalékhoz.”

_____

(*) [a határozat teljes címe és a HL-hivatkozás beillesztendő].”

(ii) Az ötödik albekezdést el kell hagyni.

f) a 8. bekezdés első, második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„400 millió kibocsátási egységet rendelkezésre kell bocsátani az I. mellékletben felsorolt ipari ágazatokban alkalmazott karbonszegény technológiák és eljárások területén végzendő innováció támogatása céljából, valamint annak érdekében, hogy elősegítsék a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztására és geológiai tárolására (CCS) irányuló kereskedelmi demonstrációs projektek, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmazott innovatív technológiák demonstrációs projektjei létesítésének és üzemeltetésének ösztönzését.

A kibocsátási egységeket a karbonszegény ipari technológiák és eljárások területén végzett innováció, továbbá olyan demonstrációs projektek támogatására kell rendelkezésre bocsátani, amelyek a kiegyensúlyozott földrajzi megoszlásban gazdaságilag még nem életképes CCS-technológiák és megújuló energiát hasznosító technológiák széles skálájának a fejlesztésére irányulnak. Az innovatív projektek előmozdítása érdekében támogatás nyújtható a projektek releváns költségeinek legfeljebb 60%-a részére, amelyből legfeljebb 40% esetében nem előfeltétel az üvegházhatású gázok kibocsátásának hitelesített elkerülése, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos előre meghatározott célok, figyelembe véve az alkalmazott technológiát.

Ezenkívül a 2015/... (EU) határozat által létrehozott piaci stabilizációs tartalékból származó 50 millió ki nem osztott kibocsátási egység kiegészít bármilyen, az e bekezdés szerinti fennmaradó forrást a fent említett projektekhez – a projektek valamennyi tagállamban a kis volumenű projekteket is magukban foglalják – 2021 előtt. A projekteket objektív és átlátható kritériumok alapján kell majd kiválasztani.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.”

g) a 9. és 10. bekezdést törölni kell.

(h) a 11. bekezdésben a „majd 2027-re megszűnjön az ingyenes kiosztás” szövegrészt el kell hagyni.

i) a 12–18. bekezdést el kell hagyni.

6.A 10b. és a 10c. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10b. cikk:

Intézkedések egyes energiaigényes iparágak támogatására kibocsátásáthelyezés esetén

(1)Azoknál az ágazatoknál és alágazatoknál, amelyekben a harmadik országokkal folytatott kereskedelem intenzitásának – ami a harmadik országokba irányuló kivitel és a harmadik országokból származó behozatal összértékének és az EGT-piac összméretének (az éves forgalom és a harmadik országokból történő teljes behozatal összegének) hányadosa – és a kgCO2--ben mért kibocsátási intenzitásuknak a szorzata, osztva bruttó hozzáadott értékükkel (euróban), meghaladja a 0,2-t, fennállhat a kibocsátásáthelyezés veszélye. Ezek az ágazatok és alágazatok egészen 2030-ig térítésmentes kiosztásban részesülnek annak a mennyiségnek a 100%-ára, amelyet a 10a. cikk alapján elfogadott intézkedéseknek megfelelően határoznak meg.

(2)Azok az ágazatok és alágazatok, amelyekben a harmadik országokkal folytatott kereskedelmük intenzitása és a kibocsátási intenzitásuk szorzata meghaladja a 0,18-at, bevonhatók az 1. bekezdésben említett csoportba egy, a következő kritériumokat alkalmazó minőségi értékelés alapján:

a)    az érintett ágazatokban, illetve alágazatokban működő egyes létesítmények milyen mértékben tudják csökkenteni kibocsátási szintjeiket vagy villamosenergia-fogyasztásukat;

b)    a jelenlegi és várható piaci jellemzők;

c)    a haszonkulcs, mint a hosszú távú beruházási vagy áttelepítési döntések lehetséges mutatója.

(3)Más ágazatok és alágazatok vélhetően a kibocsátási egységek költségeinek nagyobb részét képesek megjeleníteni a termékárakban, és egészen 2030-ig térítésmentes kiosztásban részesülnek annak a mennyiségnek a 30%-ára, amelyet a 10a. cikk alapján elfogadott intézkedéseknek megfelelően határoznak meg.

(4)A Bizottság 2019. december 31-ig a fenti bekezdésekre vonatkozóan elfogad egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust a négy számjegyű szintű (NACE- 4 kód) tevékenységekre az 1. bekezdés esetében, összhangban a 23. cikkel, a három legutóbbi naptári év rendelkezésre álló adatai alapján.

10c. cikk

Átmeneti térítésmentes kibocsátási egységek kiosztásának lehetősége az energetikai ágazat korszerűsítésére

(1)A 10a. cikk (1)–(5) bekezdésétől eltérően azok a tagállamok, amelyek egy főre jutó, piaci áron számított GDP-je (euróban) alacsonyabb az uniós átlag 60%-ánál, átmenetileg térítésmentes kibocsátási egységeket oszthatnak ki villamosenergia-termelést végző létesítmények részére az energetikai ágazat korszerűsítése végett.

(2)Az érintett tagállam versenyeztetéses ajánlattételi eljárást szervez azon projektek számára, melyek esetében a beruházás teljes összege meghaladja a 10 millió eurót, abból a célból, hogy kiválassza a térítésmentes kiosztással finanszírozandó beruházásokat. A versenyeztetéses ajánlattételi eljárásnak:

a)     meg kell felelnie az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek;

b)    biztosítania kell, hogy csak olyan projektek legyenek jogosultak az ajánlattételi eljárásban való részvételre, amelyek hozzájárulnak az energiaösszetétel és a beszerzési források diverzifikálásához, a szükséges szerkezetátalakításhoz, a környezeti rehabilitációhoz és az infrastruktúra korszerűsítéséhez, továbbá az energiatermelési, - szállítási és -elosztó ágazatokban a tiszta technológiák alkalmazásához és e technológiák korszerűsítéséhez;

c)    egyértelmű, objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási kritériumokat kell megállapítania a projektek rangsorolására annak biztosítása érdekében, hogy olyan projekteket válasszanak ki, amelyek:

(i) költség-haszon elemzés alapján pozitív nettó nyereséget biztosítanak a kibocsátáscsökkentés tekintetében, és előre meghatározott mértékben jelentősen csökkentik a CO2-kibocsátás szintjét;

(ii) kiegészítő jellegűek, egyértelműen kezelik a cserére és korszerűsítésre vonatkozó igényeket, és nem vezetnek a piaci alapú energiakereslet növekedéséhez;

(iii) a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot jelentik;

2019. június 30-ig minden olyan tagállamnak, amely fakultatív térítésmentes kiosztást kíván alkalmazni, részletes nemzeti keretet kell közzétennie, amely nyilvános véleményezés céljából ismerteti a versenyeztetéses ajánlattételi eljárást és a kiválasztási kritériumokat.

Azokban az esetekben, amikor 10 millió eurónál alacsonyabb értékű beruházások részesülnek térítésmentes kiosztás révén megvalósuló támogatásban, a tagállamnak objektív és átlátható kritériumok alapján kell a projekteket kiválasztania. E kiválasztási eljárás eredményeit nyilvános véleményezés céljából közzé kell tenni. Ennek alapján az érintett tagállam összeállít egy listát a beruházásokról, és 2019. június 30-ig benyújtja azt a Bizottságnak.

(3)A tervezett beruházások értéke nem lehet kevesebb a térítésmentes kiosztások piaci értékénél, de figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy a közvetlenül ehhez kapcsolódó árnövekedés korlátozva legyen. A piaci értéket a kibocsátási egységek közös árverési platformon kialakult, előző naptári évi árának átlaga jelenti.

(4)Az átmeneti térítésmentes kiosztásokat le kell vonni a kibocsátási egységek azon mennyiségéből, amelyet a tagállam egyébként árverésre bocsátana. A térítésmentes kiosztás összmennyisége nem haladhatja meg azon kibocsátási egységek 40%-át, amelyeket az érintett tagállam a 10. cikk (2) bekezdése a) pontjának értelmében a 2021-2030-as időszakban kap, egyenlő éves mennyiségekre elosztva a 2021 és 2030 közötti időszakban.

(5)Az üzemeltetők részére történő kiosztásra annak igazolását követően kerül sor, hogy megvalósítottak egy, a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás szabályai szerint kiválasztott beruházást.

(6)A tagállamok előírják a kedvezményezett villamosenergia-termelőknek és hálózatirányítóknak, hogy minden év február 28-ig jelentést tegyenek kiválasztott beruházásaik megvalósításáról. A tagállamok jelentést nyújtanak be erről a Bizottságnak, a Bizottság pedig nyilvánosságra hozza ezeket a jelentéseket.”

7.Az irányelv szövege a következő 10d. cikkel egészül ki:

„10d. cikk

Modernizációs alap

(1)A 2013–2021-es időszakra felállításra kerül egy alap az olyan beruházások támogatására, melyek korszerűsítik az energetikai rendszereket, és növelik az energiahatékonyságot azokban a tagállamokban, ahol az egy főre jutó GDP 2013-ban nem érte el az uniós átlag 60%-át. Az alap finanszírozása a 10. cikknek megfelelően történik.

A támogatott beruházásoknak meg kell felelniük ezen irányelv és az Európai Stratégiai Beruházási Alap céljainak.

(2)Az alapból az energiarendszerek korszerűsítésével és az energiahatékonysággal kapcsolatos kis léptékű beruházási projektek is kapnak pénzügyi támogatást. Ennek érdekében a beruházási bizottság iránymutatásokat és a beruházások kiválasztására vonatkozó, kimondottan az ilyen projektekre érvényes kritériumokat fog kidolgozni.

(3)A források elosztása kombinált alapon történik, azaz fele részben a hitelesített kibocsátások, fele részben pedig a GDP-kritériumok alapján. Ezt az elosztást a IIb. melléklet ismerteti.

(4)Az alapot egy beruházási bizottság és egy irányítóbizottság kezeli. Tagságuk a kedvezményezett tagállamok, a Bizottság és az EBB képviselőiből, valamint a többi tagállam által 5 évre választott három képviselőből áll. A beruházási bizottság felelős egy uniós szintű beruházási politika, megfelelő finanszírozási eszközök és a beruházásokra vonatkozó kiválasztási kritériumok meghatározásáért. Az irányítóbizottság az alap napi szintű irányításáért felel.

A beruházási bizottság a Bizottság egyik képviselőjét választja elnökéül. A beruházási bizottság konszenzusos döntések meghozatalára törekszik. Amennyiben a beruházási bizottság az elnök által megállapított határidőig nem tud konszenzussal dönteni, a beruházási bizottság egyszerű többséggel hoz határozatot.

Az irányítóbizottságot a beruházási bizottság által kijelölt tagok alkotják. Az irányítóbizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza.

Ha az EBB nem javasolja egy beruházás finanszírozását és ehhez indokolást is fűz, akkor a beruházási döntést csak a tagok kétharmados többségének támogatásával lehet meghozni. Ilyen esetben a beruházást fogadó tagállam és az EBB nem szavazhat. Az előző két mondatban foglaltak nem alkalmazandók olyan kis volumenű projektek esetében, amelyek finanszírozása nemzeti fejlesztési bank által nyújtott hitelekből vagy egy olyan nemzeti program végrehajtásához adott támogatásból származik, amely a modernizációs alap célkitűzéseihez illeszkedő egyedi célok elérését szolgálja feltéve, hogy a program keretében a IIb. mellékletben rögzített tagállami részesedésnek legfeljebb 10%-át használják fel.

(5)A kedvezményezett tagállamok éves szinten beszámolnak az irányítóbizottságnak az alap által finanszírozott beruházásokról. A jelentést nyilvánosságra kell hozni és annak tartalmaznia kell a következőket:

a)információk a finanszírozott beruházásokról tagállamonként;

b)annak értékelése, hogy az elért energiahatékonyság vagy az energiarendszer modernizációja szempontjából a beruházás milyen hozzáadott értéket nyújtott.

(6)Az irányítóbizottság minden évben beszámol a Bizottságnak a beruházások értékelése és kiválasztása terén szerzett tapasztalatokról. A Bizottság 2024. december 31-ig felülvizsgálja a projektek kiválasztásának alapját, és adott esetben javaslatokat tesz az irányítóbizottság számára.

(7)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e cikk végrehajtása érdekében.”.

8.A 11. cikk (1) bekezdése a következő második albekezdéssel egészül ki:

„2018. szeptember 30-ig be kell nyújtani azon létesítmények listáját, amelyek 2021. január 1-jétől öt éven keresztül ezen irányelv hatálya alá tartoznak. Ezt követően ötévenként újabb listát kell benyújtani a következő ötéves periódusra. A listán fel kell tüntetni a termelő tevékenységre, a hő- és gázátadásra, az elektromosenergia-termelésre és a létesítményrész szintű kibocsátásra vonatkozó információkat a benyújtást megelőző öt naptári év vonatkozásában. Csak azoknak a létesítményeknek lehet térítésmentesen kibocsátási egységeket kiosztani, amelyek megadták ezeket az adatokat.”.

9.A 11a. cikk (8) és (9) bekezdését el kell hagyni.

10.A 11b. cikk (7) bekezdését el kell hagyni.

11.A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

A kibocsátási egységek érvényessége

A 2013. január 1-jétől kezdődően kiadott kibocsátási egységek korlátlan ideig érvényesek. A 2021. január 1-jétől kezdődően kiadott kibocsátási egységeken fel kell tüntetni, hogy melyik, 2021. január 1-jét követő tízéves időszakban kerültek kiadásra; érvényességük ennek a tízéves időszaknak az első évétől megvalósuló kibocsátásokra szól.”.

12.A 14. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.”.

13.A 15. cikk ötödik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.”.

14.A 16. cikk (12) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(12)Szükség esetén az e cikkben említett eljárások tekintetében részletes szabályokat kell elfogadni. A végrehajtási jogi aktusokat a 22a. cikkben említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”.

15.A 19. cikk (3) bekezdésében a harmadik mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Ezenkívül rendelkeznie kell arról is, hogy szabályokat vezetnek be a kibocsátási egységeknek a kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolására vonatkozó megállapodásokban történő kölcsönös elismeréséről. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.”.

16.A 22. cikk második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.”.

17.Az irányelv szövege a következő 22a. cikkel egészül ki:

„22a. cikk
Bizottsági eljárásrend

(1)A Bizottságot a 93/389/EGK határozat 8. cikke által létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Amennyiben a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.”.

18.A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk 
A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 3d. cikk (3) bekezdésében, a 10. cikk (4) bekezdésében, a 10a. cikk (1) és (8) bekezdésében, a 10b. és a 10d. cikkben, a 14. cikk (1) bekezdésében, a 15. cikkben, a 19. cikk (3) bekezdésében, a 22. és a 24. cikkben, a 24a. és a 25a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása meghatározatlan időtartamra szól ... -tól/-től(*) kezdődő hatállyal.

(*) Az alap jogalkotási aktus hatálybalépésének időpontja.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a (2) bekezdésben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozattal a határozatban megjelölt felhatalmazás megszűnik. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A fenti bekezdések szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról történő értesítését követő két hónapon belül, vagy ha még a fenti időtartam lejárta előtt mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról értesíti a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodhat.”.

19.A 24. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„2008-tól kezdődően a tagállamok ezen irányelvvel összhangban az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszerét az I. melléklet felsorolásában nem szereplő tevékenységekre és üvegházhatású gázokra is alkalmazhatják, figyelembe véve minden vonatkozó követelményt, különösen a belső piacra gyakorolt hatásokat, a verseny esetleges torzulásait, a közösségi rendszer környezetvédelmi integritását és a tervezett nyomonkövetési és jelentési rendszer megbízhatóságát, illetve amennyiben a Bizottság jóváhagyja e tevékenységek és üvegházhatású gázok felvételét:

a Bizottság által a 23. cikk felhatalmazása értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően, amennyiben a kiterjesztés az I. mellékletben fel nem sorolt tevékenységekre és üvegházhatású gázokra vonatkozik.”;

b) a (3) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egy ilyen, a kibocsátással és a tevékenységekkel kapcsolatos adatok nyomon követésére és az azzal kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó rendelethez.”.

20.A 24a. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell lenniük a 11b. cikk (7) bekezdésének megfelelően elfogadott aktusokkal. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.”;

b) a (2) bekezdést el kell hagyni.

21.A 25. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

22.A 25a. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben egy harmadik ország intézkedéseket hoz az említett országból induló, és a Közösségben leszálló légi járatok éghajlatváltozásra gyakorolt hatásainak csökkentése érdekében, a Bizottság – miután a harmadik országgal és a 23. cikk (1) bekezdésében említett bizottság keretében a tagállamokkal konzultációt folytatott – mérlegeli a közösségi rendszer és a harmadik országbeli intézkedések optimális összeegyeztetésének lehetőségeit.

Szükség esetén a Bizottság módosításokat fogadhat el az érintett harmadik országból érkező járatoknak az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységekből való kivételére, vagy az I. mellékletben felsorolt légiközlekedési tevékenységek egyéb olyan módosítására, amelyet a negyedik albekezdés szerinti valamely megállapodás ír elő. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk szerint ilyen jellegű módosításokat fogadjon el.”.

23.A IIa. melléklet ezen irányelv I. mellékletével összhangban módosul.

24.A IIb. melléklet ezen irányelv II. mellékletével összhangban módosul.

25.A IV. melléklet ezen irányelv III. mellékletével összhangban módosul.

2. cikk
Átültetés

(1)A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2018. december 31-ig megfeleljenek. Az említett rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk
Átmeneti rendelkezés

A jelen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében rögzített kötelezettségüknek való megfelelés keretében a tagállamok biztosítják, hogy a legutóbb a 2015/.../EU határozattal módosított 2003/87/EK irányelv 10. cikkének, 10a. cikke (5)–(7) bekezdéseinek, 10a. cikke (8) bekezdése első és második albekezdésének, 10a. cikke (12)–(18) bekezdéseinek, 10c. cikkének, 11a. cikke (8) és (9) bekezdésének, valamint IIa. és IIb. mellékletének átültetését célzó nemzeti jogszabályaik 2020. december 31-ig hatályosak maradjanak.

4. cikk
Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk
Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 22  

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 23 irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

✓ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

–◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–◻    Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

✓A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 24  

◻ Bizottság általi közvetlen irányítás

–✓a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségeken keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

✓ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–✓ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

Létrehozandó új költségvetési tételek – Nincsenek.

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–✓    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását 31 vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–✓    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–✓    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–✓    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

–◻    A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–✓    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/145397.pdf .

(2) 182/2011/EU rendelet (2011. február 16.).

(3) Az eredmények összefoglalása és az egyes hozzászólások megtalálhatók az Éghajlat-politikai Főigazgatóság weboldalán, a http://ec.europa.eu/clima/consultations/articles/0023_en.htm címen.

(4) Az ülések felvételei és a prezentáció megtalálható az Éghajlat-politikai Főigazgatóság weboldalán, a http://ec.europa.eu/clima/policies/ets/cap/leakage/documentation_en.htm címen.

(5) SEC(2015)XXX.

(6) ICF International, Umweltbundesamt, SQ Consult, Ecologic Institut, Vivid Economics és ZEW (folyamatban lévő munka).

(7) „Study on different pass-through factors to assess the impact of the EU ETS carbon cost” (folyamatban lévő munka).

(8) „Assessment of the first years of the functioning of the new allocation system based on benchmarks” (folyamatban lévő munka).

(9) Carbon Leakage and Competitiveness Assessment, Ecorys, 2014 ( http://ec.europa.eu/clima/policies/ets/cap/leakage/docs/cl_evidence_factsheets_en.pdf ).

(10) SWD(2014) 15 final.

(11) HL C 326., 2012.10.26., 391. o.

(12) HL C […], […], […] o..

(13) HL C […], […], […] o..

(14) HL C […], […], […] o..

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o., magyar nyelvű különkiadás: 15. fejezet, 7. kötet, 631. o.).

(16) http://www4.unfccc.int/submissions/indc/Submission%20Pages/submissions.aspx

(17) COM(2015)80, A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája

(18) SEC (2015) XX.

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/... határozata az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L …, ….,…. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(21) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

(22) Tevékenységalapú irányítás: ABM (activity-based management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (activity-based budgeting).

(23) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(24) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html .

(25) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(26) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(27) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

(28) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(29) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(30) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(31) Lásd a 2013. december 20-i L 347/185. sz. Hivatalos Lapban kihirdetett 1293/2013/EU rendelet (LIFE 2014–2020) 22. cikkét.

(32) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(33) Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

(34) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(35) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(36) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

(37) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(38) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25%-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.7.15.

COM(2015) 337 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról

{SWD(2015) 135 final}
{SWD(2015) 136 final}

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról

I. melléklet

A 2003/87/EK irányelv IIa. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„IIa. MELLÉKLET

A tagállamok által a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében árverésre bocsátandó kibocsátási egységek százalékos arányának a szolidaritás és a gazdasági növekedés szempontjait alapul vevő, illetve a kibocsátások csökkentését és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást szolgáló növekedése

II. melléklet

A 2003/87/EK irányelv IIb. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„IIb. MELLÉKLET

A modernizációs alap forrásainak felosztása 2030. december 31-ig.

III. melléklet

A 2003/87/EK irányelv IV. melléklete A. részében a negyedik, „Egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követése” cím alatti bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság által az összes érintett fél együttműködésével kidolgozott, a 14. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott egységesített vagy elismert módszereket kell alkalmazni.”.