INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A Bizottság 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata[1] meghatározza a közös agrárpolitika (KAP) költségvetési keretét és fő irányvonalait. Ennek alapján a Bizottság a KAP jogi keretét a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan kijelölő rendeleteket, valamint az e politika alakulásával kapcsolatos lehetséges forgatókönyveket bemutató hatásvizsgálatot terjeszt elő.

A reformra irányuló jelenlegi javaslatok „A KAP jövője 2020-ig” című bizottsági közleményen[2] alapulnak, amely átfogó szakpolitikai alternatívákat vázolt fel a mezőgazdaságot és a vidéki térségeket érintő jövőbeli kihívások megválaszolására, valamint a KAP célkitűzéseinek, azaz 1) a fenntartható élelmiszer-termelésnek, 2) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak és az éghajlatváltozás elleni fellépésnek, valamint 3) a kiegyensúlyozott területi fejlődésnek az elérése érdekében. A közleményben szereplő reformjavaslatok mind az intézményközi vita[3], mind a hatásvizsgálat keretében az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során széles körű támogatásra találtak.

A folyamat során világossá vált, hogy ösztönözni kell az erőforrás-hatékonyságot, hiszen ezáltal teremthető meg az uniós mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén – az Európa 2020 stratégiával összhangban – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, miközben a KAP-ot továbbra is két olyan pillér köré célszerű szervezni, amelyek egymást kiegészítő eszközökkel ugyan, de ugyanazon célkitűzések megvalósítására irányulnak. Az első pillér tartalmazza az európai uniós mezőgazdasági termelőknek éves szinten alapvető jövedelemtámogatást biztosító közvetlen kifizetéseket és piaci intézkedéseket, valamint a konkrét piaci zavarok esetén nyújtandó támogatást, a második pillér pedig a vidékfejlesztést, amelynek esetében a tagállamok közös keretrendszer alapján többéves programokat dolgoznak ki és társfinanszíroznak.[4]

Az egymást követő reformok révén a KAP a termelők jövedelemtámogatásának biztosítása mellett fokozta a mezőgazdaság piacorientáltságát, a környezetvédelmi követelmények szorosabban beépültek a mezőgazdasági szakpolitikába, valamint megnőtt a vidékfejlesztési támogatások jelentősége, amelyek immár az EU vidéki térségeinek fejlesztésére irányuló integrált szakpolitikai eszközt jelentenek. E reformfolyamat hatására ugyanakkor a támogatások tagállamok közötti és tagállamokon belüli jobb elosztása, valamint a környezetvédelmi kihívások megoldását szolgáló intézkedések célirányosabbá tétele és az egyre erősödő piaci ingadozások jobb kezelése iránti igény is megmutatkozott.

Eddig a reformok főleg magát a mezőgazdaságot érintő kihívásokra, így például a nagymértékű termékfeleslegek levezetésére vagy az élelmiszer-biztonsági válságok kezelésére kerestek megoldásokat, és e megoldások később uniós és nemzetközi szinten is hasznos eszközül szolgáltak az EU számára. Napjaink legtöbb kihívása azonban olyan tényezőkre vezethető vissza, amelyek kívül esnek a mezőgazdaság területén, és ennélfogva átfogó politikai választ igényelnek.

A mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzete továbbra is nehéz marad, mivel több kockázattal, a termelékenység csökkenésével, valamint a ráfordítási árak növekedése miatti árpréssel kell szembenézniük; ezért továbbra is fenn kell tartani a jövedelemtámogatást, valamint meg kell erősíteni a kockázatok és a válsághelyzetek kezelésére irányuló eszközöket. Az erős lábakon álló mezőgazdaság nélkülözhetetlen az uniós élelmiszeripar és a globális élelmezésbiztonság szempontjából.

A mezőgazdaság területén és a vidéki térségekben ezzel egyidejűleg fokozni kell az erőfeszítéseket az Európa 2020 menetrend részét képező ambiciózus éghajlatvédelmi és energiaügyi célkitűzések, valamint a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégia megvalósítása érdekében. A mezőgazdasági termelőknek, akik az erdészeti gazdálkodókkal együtt a földek fő kezelői, támogatásra lesz szükségük a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérését leginkább elősegítő művelési rendszerek és eljárások alkalmazásában és fenntartásában, mivel a piaci árak nem tükrözik e közjavak biztosítását. Különösen fontos továbbá a vidéki térségekben rejlő különböző potenciálok lehető legjobb kihasználása, hiszen ez hozzájárul az inkluzív növekedéshez és kohézióhoz.

E reform hatására felgyorsul az a folyamat, amely a környezetvédelmi követelmények figyelembevételére irányul. Az első pillérbe először kerül egy erős „kizöldítési elem”, amellyel biztosítható, hogy valamennyi, támogatásban részesülő uniós mezőgazdasági termelő a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó követelményeket túllépve mindennapi tevékenységét a környezet védelme és az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából előnyös módon végezze. A jövőben a közvetlen kifizetések harminc százaléka az említett „kizöldítési elemhez” fog kapcsolódni, amelynek köszönhetően valamennyi gazdaság hozzá fog járulni a környezeti és éghajlati előnyök biztosításához: az állandó legelők megőrzése elősegíti a szén-dioxid talajban való megkötését és a gyepes élőhelyek fenntartását, az ökológiai jelentőségű területek meghatározásának köszönhetően javul a víz- és élőhelyvédelem, a növénytermesztés diverzifikálásán keresztül pedig fokozódik a talaj és az ökoszisztémák ellenállóképessége. Ezáltal a földterületek és a természetes élőhelyek nagyobb mértékben járulhatnak hozzá a biodivezitás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén kitűzött fő uniós célkitűzések eléréséhez. A kölcsönös megfeleltetési követelmények, amelyek továbbra is a közvetlen kifizetések alapját fogják képezni, nagyobb hangsúlyt fognak helyezni a nedves területek és a kötöttszén-készletekkel rendelkező talajok védelmére, ugyanakkor e követelmények az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ésszerűsödnek. A Bizottság elkötelezett amellett, hogy a vízügyi keretirányelvet is bevonja a kölcsönös megfeleltetés hatálya alá, amint valamennyi tagállam esetében megvalósult annak teljes körű végrehajtása, különös tekintettel a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó egyértelmű kötelezettségekre. Az ökoszisztémák helyreállítása, megőrzése és javítása, valamint az erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes mezőgazdaság ösztönzése révén a vidékfejlesztés területén is elsőbbséget kaptak a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásra és az éghajlatváltozás elleni fellépésre vonatkozó célkitűzések. A vidékfejlesztési politika így jelentősen hozzá fog járulni a Natura 2000 és a vízügyi keretirányelv teljes körű végrehajtásához, valamint az EU 2020-ra vonatkozó, biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájának megvalósításához.

A jövőbeli KAP éppen ezért nem csupán az uniós gazdaság jóllehet lényeges, de kis részterületével foglalkozó politika lesz, hanem az élelmezésbiztonság, a környezetvédelem és a területi egyensúly szempontjából is stratégiai fontosságú politika. Ebben rejlik egy valóban közös politika uniós hozzáadott értéke: a korlátozott költségvetési forrásokat a lehető leghatékonyabban képes felhasználni úgy, hogy közben EU-szerte biztosítja a mezőgazdaság fenntarthatóságát, az éghajlatváltozás és egyéb fontos, határokon átnyúló problémák kezelését, valamint a tagállamok közötti szolidaritás erősítését, ugyanakkor a helyi igények figyelembevétele érdekében a végrehajtás során kellő rugalmasságot biztosít.

A többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatban meghatározott keret előirányozza a KAP kétpilléres szerkezetének fenntartását, miközben a költségvetési források névértékét mindkét pillér esetében a 2013. évi szinten tartja és egyértelműen a fő uniós prioritások terén elérendő eredmények teljesítését helyezi a középpontba. A javaslat szerint a közvetlen kifizetéseknek a fenntartható termelés elősegítésére kell irányulniuk, és ennek érdekében az e célra rendelkezésre álló költségvetési források 30%-át az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös, kötelező intézkedésekre kell szánni. A kifizetések mértékét célszerű fokozatosan egymáshoz közelíteni és a jelentős kifizetésben részesülő kedvezményezettek esetében fokozatosan maximalizálni kell a kifizetéseket. A vidékfejlesztést más uniós, megosztott irányítású alapokkal együtt egy olyan közös stratégiai keretbe indokolt belefoglalni, amely eredményorientáltabb és amelyre egyértelműbb és megfelelőbb előzetes feltételek vonatkoznak. Végezetül a KAP finanszírozását a piaci intézkedések tekintetében a többéves pénzügyi keret mellett két másik eszközzel is kívánatos erősíteni: 1) egy válsághelyzetek kezelésére szolgáló vésztartalékkal és 2) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap alkalmazási körének kibővítésével.

Mindezek alapján a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan a KAP jogi keretének főbb elemeit a következő rendeletek tartalmazzák:

– a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet);

– a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) irányuló javaslat (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet);

– az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a vidékfejlesztésről szóló rendelet);

– a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (horizontális rendelet);

– a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat;

– a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések 2013. évi alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat;

– az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat.

A vidékfejlesztésről szóló rendelet a Bizottság által 2011. október 6-án előterjesztett azon javaslatra épül, amely az összes alapnak egy közös stratégiai kereten belül történő működtetésére vonatkozó szabályokat határozza meg[5]. Egy további rendelet készül a leginkább rászoruló személyeknek szóló programról, amelyre vonatkozóan a pénzeszközök jelenleg a többéves pénzügyi keret egy másik fejezetében találhatóak.

Ezenkívül az Európai Unió Bírósága által felvetett kifogások figyelembevételével jelenleg zajlik a kedvezményezettekre vonatkozó információk közzétételével kapcsolatos új szabályok kidolgozása, hogy a kedvezményezetteknek a személyes adatok védelméhez fűződő joga a lehető leginkább összeegyeztethető legyen az átláthatóság elvével.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLAT

A jelenlegi politikai keret értékelésére, valamint a jövőbeli kihívások és igények vizsgálatára támaszkodva a hatásvizsgálat három lehetséges forgatókönyv hatásait értékeli és hasonlítja össze. Mindez egy szolgálatközi csoport által irányított, 2010 áprilisában kezdődött hosszú folyamat eredménye, amelynek során mélyreható mennyiségi és minőségi elemzésre került sor: többek között a 2020-ig terjedő időszak tekintetében a mezőgazdasági piacokra és bevételekre vonatkozó középtávú előrejelzések formájában referenciahelyzet került meghatározásra, valamint a különböző szakpolitikai lehetőségek által az ágazat gazdaságára gyakorolt hatásokat szemléltető modell került kidolgozásra.

A hatásvizsgálatban ismertetett három forgatókönyv a következő: 1) kiigazítás: ez a forgatókönyv megtartja a jelenlegi politikai keretet, ugyanakkor megoldást keres annak legnagyobb hiányosságaira, például a közvetlen kifizetések elosztásának a kérdésére; 2) integráció: ez a forgatókönyv fontos politikai változásokkal számol, így a közvetlen kifizetések célirányosabbá tételével és „kizöldítésével”, a vidékfejlesztési politikának a többi uniós szakpolitikával való jobb összehangolásával és stratégiai irányultságának erősítésével, valamint a termelők közötti együttműködés szélesebb körű alkalmazását lehetővé tevő jogalap-szélesítéssel; 3) hangsúlyváltás: ez a forgatókönyv kizárólag környezetvédelmi szempontok mentén történő szakpolitikai hangsúlyváltást jelent, amelynek keretében a közvetlen kifizetések fokozatosan megszűnnek, feltételezve, hogy a termelési kapacitás támogatás nélkül fenntartható, valamint hogy a vidéki területek társadalmi-gazdasági igényeit más szakpolitikák is ki tudják szolgálni.

Tekintettel a gazdasági válságra és a közfinanszírozásra nehezedő nyomásra, amelyre válaszul az EU kidolgozta az Európa 2020 stratégiát és a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot, a három forgatókönyv eltérő fontosságot tulajdonít a versenyképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdasággal rendelkező dinamikus vidéki térségek megteremtését célzó jövőbeli KAP három politikai célkitűzésének. Az Európa 2020 stratégiával – különösen a forráshatékonyság tekintetében – való jobb összhang megteremtése érdekében egyre fontosabb lesz, hogy a kutatás, a tudásmegosztás, valamint (többek között a mezőgazdasági termelékenységgel és fenntarthatósággal kapcsolatos európai innovációs partnerség keretében) az együttműködés és az innováció ösztönzése révén növekedjen a mezőgazdasági termelékenység. Ugyan az uniós mezőgazdasági politikára már nem jellemző kereskedelemtorzító politikai környezet, az ágazatra azonban várhatóan további teher fog nehezedni a – különösen a dohai fejlesztési menetrend, illetve az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás keretében – folytatódó liberalizáció következtében.

A hatásvizsgálat keretében folytatott konzultáció során előnyben részesített szempontok figyelembevételével három politikai forgatókönyv került kidolgozásra. Az érdekeltek 2010. november 23. és 2011. január 25. között nyújthatták be észrevételeiket, valamint 2011. január 12-én tanácsadó bizottság került összehívásra. A főbb következtetések összefoglalva a következők[6]:

– Az érintettek körében széles egyetértés uralkodik abban a tekintetben, hogy a jövő kihívásainak kezeléséhez, azaz az élelmezésbiztonságnak, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak és a kiegyensúlyozott területi fejlődésnek az elérése érdekében két pillér köré szerveződő, erős KAP-ra van szükség.

– A legtöbb megkérdezett úgy véli, hogy a KAP-nak piac- és árstabilizáló szerepet kellene betöltenie.

– Az érintettek véleménye megoszlik a támogatások irányultságát (különösen a közvetlen támogatások újraelosztását és a kifizetések maximalizálását) illetően.

– Egyetértés van a tekintetben, hogy az éghajlatváltozás elleni fokozott küzdelem és a nagyobb környezeti teljesítmény megvalósításában, amely az Unió társadalmának javát szolgálja, mindkét pillér fontos szerepet játszhat. Habár számos termelő úgy gondolja, hogy ez mára már megvalósult, a szélesebb közönség azon a véleményen van, hogy az első pillérhez tartozó kifizetések felhasználásának hatékonyságát növelni lehetne.

– A megkérdezettek azt szeretnék, ha a jövőben bekövetkező növekedés és fejlődés kiterjedne az EU egészére, beleértve a kedvezőtlen helyzetű térségeket is.

– Több válaszadó hangsúlyozta, hogy a KAP-ot össze kellene vonni más, így a környezetvédelmi, egészségügyi, kereskedelemi vagy fejlesztési szakpolitikákkal.

– A megkérdezettek szerint a KAP az innováció, a versenyképes vállalkozások fejlesztése, valamint a közjavak uniós polgárok számára való biztosítása révén illeszkedhet az Európa 2020 stratégiához.

Ennek megfelelően a hatásvizsgálat során összehasonlításra került a három lehetséges politikai forgatókönyv:

A hangsúlyváltással számoló forgatókönyv nyomán a termelés a leginkább költséghatékony területekre és a legjövedelmezőbb ágazatokba helyeződne át, és ezáltal felgyorsulna a mezőgazdasági ágazat strukturális kiigazítása. Bár a környezetvédelem finanszírozásában jelentős növekedés következne be, az ágazat ugyanakkor a piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának korlátozása következtében nagyobb kockázatnak lenne kitéve. Ezentúl jelentős társadalmi és környezeti költségek keletkeznének, mivel a kevésbé versenyképes területeken számottevő jövedelemcsökkenés és környezetkárosodás következne be, hiszen ebből a politikai alternatívából hiányzik a kölcsönös megfeleltetési követelményekhez kötött közvetlen kifizetések multiplikátor hatása.

A lehetőségek skálájának másik végén a kiigazításra irányuló forgatókönyv áll, amely a leginkább lehetővé tenné a szakpolitikai folytonosságot és egyben korlátozott, mindazonáltal érezhető javulást eredményezne mind a mezőgazdaság versenyképessége, mind a környezeti teljesítmény terén. Ugyanakkor komoly kétségek merülnek fel azt illetően, hogy a szóban forgó forgatókönyv képes-e megfelelően kezelni a mezőgazdaság hosszú távú fenntarthatósága szempontjából is meghatározó, az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos jövőbeli nagy kihívásokat.

Az integrációra irányuló forgatókönyv a közvetlen kifizetések célirányosabbá tétele és „kizöldítése” révén úttörő megközelítést alkalmaz. Az értékelés tanúsága szerint van lehetőség környezetbarátabb mezőgazdaság kialakítására úgy, hogy az a termelők számára ésszerű költségekkel járjon, habár egyes adminisztratív terhek nem kerülhetők el. A vidékfejlesztés szintén új lendületet kaphat, feltéve, hogy a tagállamok és régiók hatékony módon tudnak élni az új lehetőségekkel, valamint a közös stratégiai keret és más uniós alapok nem hatnak az első pillérhez kapcsolódó szinergiákkal szemben, illetve nem gyengítik a vidékfejlesztésre jellemző sajátos erősségeket. Megfelelő egyensúly elérése mellett ez a forgatókönyv alkalmas a leginkább arra, hogy választ adjon a mezőgazdaság és a vidéki területek hosszú távú fenntarthatóságának kérdésére.

Mindezek alapján a hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az integrációra irányuló forgatókönyv képes a legkiegyensúlyozottabb módon fokozatosan összhangba hozni a KAP-ot az Unió stratégiai célkitűzéseivel, és ez az egyensúly a jogalkotási javaslatok egyes elemeinek átültetésében is kifejezésre jut. Ki kell alakítani továbbá egy olyan értékelési keretet, amely szakpolitikai célkitűzésekhez kötött közös mutatók segítségével méri a KAP teljesítményét.

Az egyszerűsítés a teljes folyamat során fontos szempont volt, amelyet kívánatos többféle módon, például a kölcsönös megfeleltetés és a piaci eszközök ésszerűsítése vagy a mezőgazdasági kistermelők támogatási rendszerének kialakítása révén tovább fokozni. Ezenkívül a közvetlen kifizetések „kizöldítését” ajánlatos oly módon kialakítani, hogy az adminisztratív terhek, köztük az ellenőrzési költségek, a lehető legalacsonyabb szinten maradjanak.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat célszerűnek tartja a KAP jelenlegi kétpilléres szerkezetének megőrzését: az első pillérbe tartozó általános érvényű éves kötelező intézkedéseket a második pillér többéves programozási megközelítésmódjának keretében olyan nem kötelező intézkedéseknek célszerű kiegészíteniük, amelyek jobban illeszkednek a tagállami és regionális sajátosságokhoz. A közvetlen kifizetések rendszerének újratervezése ugyanakkor a második pillérhez kapcsolódó szinergiák jobb kihasználására irányul, a második pillér maga pedig – az egyéb uniós, megosztott irányítású alapokkal való jobb összehangolás érdekében – közös stratégiai keret részét képezi.

Ennek alapján megmarad a négy alapvető jogi eszközből álló jelenlegi szerkezet is, habár a finanszírozásról szóló rendelet hatálya bővül oly módon, hogy a közös rendelkezések bekerülnek a mostantól horizontális rendeletnek nevezett rendeletbe.

E javaslatok összhangban állnak a szubszidiaritás elvével. A KAP valóban közös politika: az EU és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik, amelynek irányítása a fenntartható és sokrétű mezőgazdaság EU-szerte történő megőrzése céljából uniós szinten történik az éghajlatváltozáshoz hasonló, több tagállamot érintő fontos kérdések figyelembevételével és a tagállamok közötti szolidaritás erősítésével. Az élelmezésbiztonságot, a környezetet és a területi egyensúlyt érintő jövőbeli nagy kihívások tükrében a KAP továbbra is stratégiai jelentőségű szakpolitika marad, amely lehetővé teszi a politikai kihívások minél eredményesebb kezelését és a költségvetési források lehető leghatékonyabb felhasználását. A javaslat értelmében továbbá megmarad az eszközök eddigi kétpilléres szerkezete, hiszen ez nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a helyi sajátosságaikhoz jobban illeszkedő megoldások kialakításában és a második pillér társfinanszírozásában. Az új európai innovációs partnerség és a kockázatkezelési eszköztár szintén a második pillérbe tartozik. Ezzel egyidejűleg a szakpolitika jobban fog igazodni az Európa 2020 stratégiához (és többek között a többi uniós alapot magában foglaló közös kerethez), valamint számos tekintetben javul és egyszerűsödik. Végezetül a hatásvizsgálat keretében elvégzett elemzés egyértelműen kimutatta, mekkora költségeket generálna az intézkedések elmaradása az okozott negatív gazdasági, környezeti és társadalmi következményeknél fogva.

A közvetlen kifizetésekről szóló rendelet közös szabályokat határoz meg az alaptámogatási rendszerre és a kapcsolódó támogatásokra vonatkozóan. A szabályozás a 2003. évi reformra és a 2008. évi állapotfelmérésre támaszkodva – amelynek következtében a közvetlen kifizetések függetlenedtek a termeléstől, ugyanakkor kölcsönös megfeleltetési követelmények vonatkoznak rájuk – jelenleg azt a célt követi, hogy a támogatás jobban igazodjon egyes tevékenységekhez, területekhez vagy kedvezményezettekhez, valamint hogy megteremtse a tagállamok között és az egyes tagállamokon belül a támogatási szintek közelítéséhez szükséges feltételeket. A rendelet egyik szakasza a termeléshez kötött támogatással foglalkozik.

2014-től EU-szerte egységes rendszer, az alaptámogatási rendszer váltja fel az egységes támogatási rendszert és az egységes területalapú támogatási rendszert. A szóban forgó rendszer működésének alapját a mezőgazdasági termelőknek az alkalmazás első évében a támogatható hektárszám alapján országos vagy regionális szinten nyújtott támogatási jogosultságok jelentik. A jelenlegi időszakban még választható regionális modell így általánossá válik, és a rendszer valamennyi mezőgazdasági földterületre kiterjed. A jogosultságok és a nemzeti tartalék kezelésére vonatkozó szabályok nagyjából megegyeznek a jelenlegi szabályokkal.

A támogatás méltányosabb elosztása céljából a jogosultságok értékét nemzeti és regionális szinten egységes érték felé kell közelíteni. Erre a komoly zavarok elkerülése érdekében fokozatosan kerül sor.

A rendelet egyik fontos szempontja a KAP általános környezetvédelmi teljesítményének javítása a közvetlen kifizetések „kizöldítése” révén oly módon, hogy egyes, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat – amelyek túlmutatnak a kölcsönös megfeleltetésen és a második pillérhez tartozó intézkedések alapját képezik – valamennyi mezőgazdasági termelőnek alkalmaznia kell.

Az aktív mezőgazdasági termelő fogalmának meghatározása révén célzottabban támogathatók a mezőgazdasági tevékenység iránt ténylegesen elkötelezett mezőgazdasági termelők, és ezáltal biztosítható a támogatás legitimitása. Ezenkívül a foglalkoztatás megfelelő figyelembevételével a nagyobb kedvezményezettek esetében meg fog valósulni a támogatás fokozatos csökkentése és maximalizálása.

A következő kifizetések nyújthatók még:

– az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatot – növénytermesztés diverzifikálása, az állandó legelők és ökológiai jelentőségű területek fenntartása – folytató mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás (az éves nemzeti felső határ 30 %-a). Az ökológiai termelés automatikusan részesül a szóban forgó támogatásból, a Natura 2000 területeken gazdálkodó mezőgazdasági termelőknek pedig meg kell felelniük azoknak a vonatkozó követelményeknek, amelyek összhangban állnak a Natura 2000 szabályozással;

– a hátrányos természeti adottságú területeken (a terület körülhatárolása ugyanúgy történik, mint a vidékfejlesztés esetében) gazdálkodó mezőgazdasági termelők részére nyújtott önkéntes támogatás (az éves nemzeti felső határ 5 %-áig); ez a támogatás azon a felismerésen alapul, hogy a hátrányos természeti adottságú területeken a gazdálkodás fenntartásához jövedelemtámogatásra, valamint a fennálló vidékfejlesztési támogatás kiegészítésére van szükség;

– a mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás (az éves nemzeti felső határ 2 %-áig), amely kiegészíthető a vidékfejlesztés keretében a tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatással;

A rendelet ugyanakkor a mezőgazdasági kistermelők esetében egyszerűsített támogatási rendszert hoz létre (az éves nemzeti felső határ 10 %-áig): a szóban forgó termelők átalánykifizetésben részesülhetnek, amely felváltja az összes közvetlen kifizetést és adminisztratív szempontból egyszerűsítést eredményez, megkönnyítve e termelők számára a környezetvédelemmel, a kölcsönös megfeleltetéssel és az ellenőrzésekkel kapcsolatos követelmények teljesítését.

Az olyan különleges gazdálkodási típusok, illetve meghatározott mezőgazdasági rendszerek esetében, amelyeknek bizonyos nehézségekkel kell megküzdeniük és amelyek gazdasági és/vagy társadalmi szempontból kiemelt fontosságúak, termeléstől függő önkéntes támogatási rendszer áll rendelkezésre; a támogatás mértéke a meglévő termelési szint fenntartásához szükséges mérték (és az éves nemzeti felső határ 5 %-áig terjedhet, egyes konkrét esetekben pedig ennél több is lehet).

A rendelet továbbá fenntartja Bulgária és Románia esetében a kiegészítő nemzeti közvetlen támogatás nyújtásának lehetőségét, valamint tartalmazza a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást.

Az egyszerűsítés szempontjából a közvetlen kifizetések új rendszerének az alapját a támogatási jogosultságok egyetlen típusa fogja jelenteni, valamint ésszerűsödnek az átruházásra vonatkozó szabályok és ezáltal egyszerűsödik e jogosultságok kezelése; a termeléstől függő támogatásokra vonatkozó rendelkezések egy helyre történő összehangolásával a jogi keret a felhasználók számára áttekinthetőbbé vált, valamint a mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó rendszer az egyszerűsített követelményeknek és eljárásoknak köszönhetően lehetővé teszi a kistermelőkre nehezedő adminisztratív terhek csökkentését és versenyképességük növekedését.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A többéves pénzügyi keretről szóló javaslat értelmében az uniós költségvetésből továbbra is jelentős rész szolgál a mezőgazdaság, e stratégiai jelentőségű közös politika finanszírozására. A javaslat szerint ezért a KAP-nak a 2014–2020 közötti időszakra rendelkezésre álló, az első pillérhez utalt (folyó árakon) 317,2 milliárd EUR, valamint a második pillérhez utalt 101,2 milliárd EUR előirányzatokat fő tevékenységeire kell összpontosítania.

Az első és második pillérhez tartozó forrásokat további 17,1 milliárd EUR egészíti ki, amelyből a többéves pénzügyi keret egyéb jogcímei alatt 5,1 milliárd EUR a kutatásra és innovációra, 2,5 milliárd EUR az élelmiszer-biztonságra és 2,8 milliárd EUR a leginkább rászoruló személyek élelmiszer-támogatására irányul, továbbá a többéves pénzügyi kereten kívül 3,9 milliárd EUR található a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett új tartalékban és legfeljebb 2,8 milliárd EUR az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapban, vagyis a 2014–2020 közötti időszakban összesen 435,6 milliárd EUR áll rendelkezésre.

A támogatások tagállamok közötti elosztását illetően a javaslat azt indítványozza, hogy minden olyan tagállam esetében, amelynek közvetlen kifizetései nem érik el az uniós átlag 90%-át, a különbség egyharmada kerüljön kipótlásra. A közvetlen kifizetésekre vonatkozó rendeletben a nemzeti korlátok ennek alapján kerülnek meghatározásra.

A vidékfejlesztési támogatás elosztása a politikai célkitűzésekhez kötődő objektív kritériumok alapján, a jelenlegi elosztás figyelembevételével történik. Ahogy már jelenleg is, a kevésbé fejlett régióknak indokolt továbbra is magasabb társfinanszírozási rátával rendelkezniük, amely egyes intézkedésekre – tudásmegosztás, termelői csoportok, együttműködés, Leader stb. – szintén alkalmazandó.

A javaslat a pillérek közötti átcsoportosítások tekintetében bizonyos fokú (a közvetlen kifizetések 5%-áig terjedő) rugalmasságot vezet be: az első pillérből a másodikba való átcsoportosítás révén a tagállamok megerősíthetik vidékfejlesztési politikájukat, míg a második pillérből az elsőbe való átcsoportosítással azok a tagállamok élhetnek, amelyekben a közvetlen kifizetések szintje nem éri el az uniós átlag 90%-át.

A KAP-reformra vonatkozó javaslatok pénzügyi hatását részletesen a javaslatokat kísérő pénzügyi kimutatás tartalmazza.

2011/0280 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az 1979. évi csatlakozási okmányra, és különösen az ahhoz csatolt, a gyapotra vonatkozó 4. jegyzőkönyv (6) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[7],

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[8],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[9],

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően[10],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény[11] meghatározza a 2013 utáni közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó lehetséges kihívásokat, célkitűzéseket és irányvonalakat. Az említett közleményről folyó vitára tekintettel 2014. január 1-jével esedékes a KAP reformja. A reformnak ki kell terjednie a KAP valamennyi fő eszközére, többek között a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletre[12]. A reform hatókörére tekintettel helyénvaló a 73/2009/EK rendeletet hatályon kívül helyezni és új jogszabállyal felváltani. A reform keretében indokolt továbbá a rendelkezéseket a lehetőségekhez mérten ésszerűsíteni és egyszerűsíteni.

(2) Ennek a rendeletnek tartalmaznia kell a mezőgazdasági termelőknek szóló uniós támogatás kifizetésével kapcsolatos minden alapvető szempontot, valamint meg kell határoznia a támogatáshoz való hozzáférésre vonatkozó, a szóban forgó alapvető szempontokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó kritériumokat és feltételeket.

(3) Egyértelművé kell tenni, hogy a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló […/…/EU] európai parlamenti és tanácsi rendelet[13] [horizontális KAP-rendelet: horizontális rendelet] és az annak értelmében elfogadott rendelkezések az e rendeletben meghatározott intézkedésekre is alkalmazandók. A KAP-pal kapcsolatos többi jogi eszközzel való összhang biztosítása érdekében egyes, jelenleg a 73/2009/EK rendeletben szereplő rendelkezéseket mostantól a(z) […/…/EU] rendelet [horizontális rendelet] állapít meg, különösen a közvetlen kifizetésekre vonatkozó rendelkezések szerinti kötelezettségek teljesítését biztosító szabályokat, többek között az ellenőrzések és a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén alkalmazandó közigazgatási intézkedések és közigazgatási szankciók, a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok, így a kötelező gazdálkodási követelmények és a jó mezőgazdasági és környezeti állapot, az érintett intézkedések nyomon követése és értékelése, valamint a jogosulatlan kifizetések visszatéríttetésével kapcsolatos szabályok tekintetében.

(4) E rendelet bizonyos nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról.

(5) E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása, valamint a verseny torzulása és a mezőgazdasági termelők közötti hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni az alábbiak tekintetében: az alaptámogatási rendszerre vonatkozó éves nemzeti felső határok rögzítése, a támogatási jogosultságok kiosztása iránti kérelmekre vonatkozó szabályok elfogadása; a nem aktivált támogatási jogosultságoknak a nemzeti tartalékba való visszautalására vonatkozó intézkedések elfogadása, a nemzeti hatóságok támogatási jogosultságok átruházásáról szóló értesítésével kapcsolatos követelmények, valamint a szóban forgó értesítésre vonatkozó határidő meghatározása, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatásra vonatkozó éves felső határok meghatározása, a hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatás esetében alkalmazandó éves felső határok megállapítása, a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásra vonatkozó éves felső határok megállapítása, a termeléstől függő önkéntes támogatásra vonatkozó éves felső határok megállapítása, a termeléstől függő önkéntes támogatás keretében hozott döntések értékelésére és jóváhagyására vonatkozó eljárással kapcsolatos szabályok elfogadása, az engedélyezési eljárással és a termelők értesítésével kapcsolatos szabályok elfogadása a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában a földterület és a fajták engedélyezésével kapcsolatban, a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás összegére vonatkozó csökkentés kiszámításának szabályaival kapcsolatos rendelkezések, valamint az általános értesítési követelményekkel kapcsolatos szabályok elfogadása. E hatásköröket a Bizottságnak a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[14] megfelelően kell gyakorolnia.

(6) Kívánatos előírni, hogy rendkívüli irányítási intézkedésekkel kapcsolatos kellően indokolt esetben a Bizottság az egy vagy több tagállamban fellépő sürgős és váratlan problémák megoldására irányuló, azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogadjon el, amennyiben rendkívüli sürgősségi okok azt szükségessé teszik.

(7) Tekintettel az e rendelet és a KAP egyéb eszközei közötti kapcsolatra, az egyes vidéki területek közötti különbségekre és a kibővült Unióban a tagállamok korlátozott pénzügyi forrásaira, e rendelet célkitűzései az uniós finanszírozás nyújtotta többéves garanciának köszönhetően és az egyértelműen meghatározott prioritások révén hatékonyabban valósíthatóak meg uniós szinten. E rendelet ezért összhangban áll az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott szubszidiaritás elvével. Mivel e rendelet hatálya nem lépi túl a rendelet célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket, megfelel az említett Szerződés 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott arányosság elvének is.

(8) A támogatási rendszerekkel kapcsolatos olyan új jogszabályok figyelembevétele érdekében, amelyek e rendelet hatálybalépését követően kerülhetnek elfogadásra, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet hatálya alá tartozó támogatási rendszerek jegyzékének módosítása céljából.

(9) Új konkrét szempontok figyelembevétele, valamint a kedvezményezettek jogainak védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következő célokból: az e rendelet szerinti támogatáshoz való hozzáférésre vonatkozó további meghatározások megállapítása, azon keret létrehozása, amelyen belül a tagállamoknak meg kell határozniuk a természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott mezőgazdasági területeken elvégzendő minimumtevékenységeket, a termelők által teljesítendő azon kritériumokat, amelyek alapján úgy tekinthető, hogy a termelő megfelelt a mezőgazdasági terület kultúrállapotban tartására vonatkozó követelménynek, valamint az állandó gyepterületre vonatkozóan a gyep és egyéb egynyári takarmánynövény túlsúlyának meghatározására szolgáló kritériumokat.

(10) A kedvezményezettek jogainak védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a pénzügyi fegyelem következtében a tagállamok által a mezőgazdasági termelők esetében alkalmazandó csökkentések kiszámítási alapjára vonatkozó szabályok elfogadása céljából.

(11) Annak biztosítására, hogy a KAP finanszírozására szánt összegek összhangban legyenek a(z) .../.../EU rendelet [horizontális rendelet] 16. cikkének (1) bekezdésében említett éves felső határokkal, fenn kell tartani annak lehetőségét, hogy a közvetlen kifizetések szintjét bármely naptári évben ki lehessen igazítani. A közvetlen kifizetések kiigazítására csak a mezőgazdasági termelőknek nyújtott olyan kifizetések esetében kerülhet sor, amelyek az adott naptári évben meghaladják az 5000 EUR-t. Figyelembe véve a Bulgária és Románia esetében az összes közvetlen kifizetésre vonatkozó fokozatos bevezetési mechanizmus alkalmazásának keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések szintjét, a pénzügyi fegyelem ezen eszközét a szóban forgó tagállamok esetében csak 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

(12) Az odaítélhető közvetlen kifizetések teljes maximális összegeit érintő – többek között a tagállamok által az első és második pillér közötti átcsoportosításokkal kapcsolatosan hozandó döntésekből fakadó – változások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben meghatározott nemzeti és nettó felső határok felülvizsgálata céljából.

(13) A mezőgazdasági termelőknek szóló különböző támogatási rendszerek alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy számos esetben olyan kedvezményezettek – repülőterek, vasúttársaságok, ingatlanvállalatok, sportpályát működtető vállalkozások stb. – részesültek támogatásban, akiknek az üzleti tevékenysége nem vagy csak kis mértékben volt mezőgazdasági tevékenység. A támogatás célirányosabbá tétele érdekében kívánatos, hogy a tagállamok ne nyújtsanak közvetlen támogatást az említett természetes és jogi személyeknek. Mivel a részmunkaidőben dolgozó kisebb mezőgazdasági termelők ugyanakkor közvetlenül hozzájárulnak a vidéki területek életképességéhez, őket nem célszerű kizárni a közvetlen támogatásban részesülők köréből.

(14) A kisebb összegű kifizetések kezelésével járó túlzott igazgatási terhek elkerülése érdekében indokolt, hogy a tagállamok általában ne nyújtsanak közvetlen támogatást abban az esetben, ha a kifizetés összege nem éri el a 100 EUR-t, vagy ha egy támogatási kérelem esetében a mezőgazdasági üzem támogatható területe kevesebb, mint egy hektár. Mivel azonban az egyes tagállamok mezőgazdaságának szerkezete jelentős eltéréseket mutat, és jelentős mértékben eltérhet a gazdaságok Unióban tapasztalt átlagos szerkezetétől, a tagállamok számára célszerű lehetővé tenni, hogy egyedi helyzetüket tükröző alsó küszöbértéket alkalmazzanak. A legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek igen sajátos gazdálkodási szerkezete miatt indokolt a tagállamok számára lehetővé tenni annak eldöntését, hogy a szóban forgó régiókban kell-e alsó küszöbértéket alkalmazni. Kívánatos továbbá, hogy a tagállamok mezőgazdasági ágazatuk strukturális sajátosságainak figyelembevételével szabadon dönthessenek arról, hogy az alsó küszöbérték két típusa közül melyiket alkalmazzák. Mivel támogatás nyújtható az úgynevezett „földnélküli” mezőgazdasági üzemmel rendelkező mezőgazdasági termelők számára is, a hektáralapú küszöb alkalmazása ebben az esetben nem érné el a kívánt hatást. Az ilyen mezőgazdasági termelők esetében ezért a támogatáshoz kapcsolódó minimumösszeget indokolt alkalmazni. Az azon bulgáriai és romániai mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében, akik esetében a közvetlen kifizetéseket fokozatosan vezetik be, az alsó küszöbértéknek a fokozatos bevezetési eljárás végén nyújtandó végső összegeken célszerű alapulniuk.

(15) A közvetlen jövedelemtámogatás mezőgazdasági termelők közötti eloszlására jellemző, hogy a kifizetések aránytalanul nagy részét viszonylag kis számú nagyobb kedvezményezett kapja. A jövedelemtámogatási célkitűzés hatékony megvalósításához a méretgazdaságosságból kifolyólag a nagyobb kedvezményezetteknek nincs szükségük a kisebb kedvezményezettekkel megegyező mértékű támogatásra. Ezen túlmenően alkalmazkodási potenciáljuknak köszönhetően a nagyobb kedvezményezettek alacsonyabb támogatási szint mellett is könnyebben működnek Ezért a kifizetések mezőgazdasági termelők közötti jobb elosztása érdekében méltányos bevezetni egy olyan rendszert, amelynek keretében a nagyobb kedvezményezettek esetében a támogatási szint fokozatosan csökken, majd végül maximalizálásra kerül. Indokolt ugyanakkor, hogy a szóban forgó rendszer figyelembe vegye a fizetett munka intenzitását, hogy a magas foglalkoztatási létszámú nagy mezőgazdasági üzemeket ne érjék aránytalan hatások. A szóban forgó felső határokat azonban az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok támogatására irányuló kifizetésekre nem célszerű alkalmazni, mivel ezáltal csökkenhetnek az intézkedés által elérni kívánt pozitív hatások. A kifizetések maximalizálásának hatékony megvalósítása érdekében kívánatos előírni, hogy a tagállamok kritériumokat állapítsanak meg annak megakadályozása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők az említett maximalizálás hatásait jogellenes módon elkerüljék. A nagyobb kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések csökkentéséből és maximalizálásából származó bevételeknek indokolt azokban a tagállamokban maradniuk, ahol keletkeztek, és azokat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[15] (vidékfejlesztésről szóló rendelet) szerinti olyan projektek finanszírozására fordítani, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az innovációhoz.

(16) A támogatásmaximalizálás végrehajtásának megkönnyítése érdekében, különös tekintettel a közvetlen kifizetések mezőgazdasági termelők számára történő kifizetésének eljárási rendjére és a vidékfejlesztési célokra történő átcsoportosításra, minden tagállamra vonatkozóan nettó felső határt kell megállapítani a mezőgazdasági termelők számára a maximalizálás alkalmazása után kifizetendő összegek korlátozása céljából. Az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló, 2006. január 30-i 247/2006/EK tanácsi rendeletnek[16] és az egyedi mezőgazdasági intézkedések kisebb égei-tengeri szigetek javára történő meghatározásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. szeptember 18-i 1405/2006/EK tanácsi rendeletnek[17] megfelelően a KAP keretében nyújtott támogatás sajátosságainak és annak a ténynek a figyelembevétele érdekében, hogy a szóban forgó közvetlen kifizetésekre nem vonatkozik a támogatásmaximalizálás, az érintett tagállamokra vonatkozó nettó felső határok tekintetében nem kell figyelembe venni ezeket a közvetlen kifizetéseket.

(17) Kívánatos egyértelművé tenni azt, hogy az ebben a rendeletben szereplő olyan rendelkezések, amelyek a tagállamok részéről esetlegesen állami támogatásnak minősülő magatartást idézhetnek elő, ki vannak zárva az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazási köréből, mivel e rendelkezések a verseny indokolatlan torzulásának megelőzése érdekében a támogatás nyújtásához megfelelő feltételeket határoznak meg, vagy ilyen feltételek Bizottság általi elfogadását helyezik kilátásba.

(18) A KAP által meghatározott célkitűzések elérése érdekében szükség lehet a támogatási rendszereknek – szükség esetén akár rövid határidőn belül is – a változó körülményekhez való hozzáigazítására. Ezért rendelkezni kell arról, hogy a szóban forgó rendszereket – különösen a gazdasági fejlemények és a költségvetési helyzet függvényében – felül lehessen vizsgálni, és ennek keretében a kedvezményezettek számára egyértelművé kell tenni, hogy a támogatási feltételek változhatnak.

(19) Azoknak a tagállamoknak a mezőgazdasági termelői, amely tagállamok 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakoztak az Európai Unióhoz, a csatlakozási okmányaikban meghatározott fokozatos bevezetési mechanizmus keretében jutottak közvetlen kifizetésekhez. Bulgária és Románia esetében ez a mechanizmus még 2014-ben és 2015-ben is hatályos. Az említett tagállamoknak ezenkívül lehetőségük volt arra, hogy kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetéseket nyújtsanak. Bulgária és Románia esetében indokolt lehetővé tenni, hogy a fokozatos bevezetés lezárultáig továbbra is nyújthassanak ilyen kifizetéseket.

(20) Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás elosztása az Unión belül – beleértve a 73/2009/EK rendelet alapján meghatározott egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamokat is – az egyes mezőgazdasági területek között megfelelőbb legyen, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet[18] alapján létrehozott, majd a 73/2009/EK rendelet keretében folytatott egységes támogatási rendszert – amelynek eredményeképpen a korábbi támogatási mechanizmusok a termeléstől független közvetlen kifizetések egységes rendszerében egyesítésre kerültek – indokolt egy új, alaptámogatási rendszerrel felváltani. A szóban forgó változás nyomán az említett rendeletek alapján kiosztott támogatási jogosultságok érvényességének le kell járnia, valamint új jogosultságokat kell kiosztani, habár ez utóbbi is a rendszer alkalmazásának első évében a mezőgazdasági termelő birtokában lévő támogatható hektárszámon alapulna.

(21) Miután a különböző ágazatok bekerültek az egységes támogatási rendszerbe és a mezőgazdasági termelőknek ebből adódóan kellő idejük volt az alkalmazkodásra, egyre nehezebbé vált annak megindokolása, hogy a hektáronkénti támogatási szintek között a korábbi referenciák alkalmazásából eredően miért mutatkoznak jelentős egyedi eltérések. Indokolt ezért a tagállamok között a közvetlen jövedelemtámogatást méltányosabban elosztani: ehhez a támogatási szintet jobban el kell választani a korábbi referenciáktól, valamint jobban kell érvényesíteni az átfogó költségvetési összefüggéseket. A közvetlen támogatás kiegyensúlyozottabb elosztásának biztosítása érdekében – a bérszínvonalban és az inputköltségek terén jelentkező különbségek figyelembevétele mellett – a hektáronkénti közvetlen támogatás szintjét fokozatosan ki kell igazítani. Helyénvaló, hogy azok a tagállamok, amelyek esetében a közvetlen kifizetések szintje elmarad az átlag 90 %-ától, a közvetlen kifizetések meglévő szintje és az uniós átlag 90%-a közötti különbség egyharmadát kipótolják. A támogatási szintek közelítését indokolt arányos mértékben azoknak a tagállamoknak finanszírozni, amelyek közvetlen kifizetései meghaladják az uniós átlagot. Ezenkívül minden 2019-ben aktivált támogatási jogosultság egységértékének egy tagállamon, illetve egy régión belül meg kell egyeznie az átmeneti időszak alatt lineáris szakaszokban végrehajtandó közelítés eredményeképpen. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelőket ebből fakadóan ne érjék zavart okozó pénzügyi következmények, indokolt lehetővé tenni azon tagállamok számára, amelyek az egységes támogatási rendszert és különösen a múltbeli adatokon alapuló modellt alkalmazták, hogy az új támogatási rendszer alkalmazásának első évében a támogatási jogosultságok kiszámítása során figyelembe vegyenek korábbi szempontokat. A következő, 2021-től kezdődő időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos vitának kívánatos kiterjednie a támogatási szintek teljes közelítésének célkitűzésére is, amelynek keretében a szóban forgó időszak alatt Unió-szerte egyenletesebbé válna a közvetlen kifizetések elosztása.

(22) Az egységes támogatási rendszer alkalmazása során szerzett tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy célszerű annak egyes elemeit – többek között a nemzeti felső határok meghatározását – megtartani annak biztosítása érdekében, hogy a támogatások teljes szintje ne lépje túl a mindenkori költségvetési keretet. A tagállamoknak indokolt továbbra is nemzeti tartalékot működtetni, amelynek segítségével megkönnyíthető az új fiatal mezőgazdasági termelőknek a támogatási rendszerben való részvétele, illetve figyelembe vehetők az egyes régiókban jelentkező speciális szükségletek. Célszerű fenntartani a támogatási jogosultságok átruházására és használatára vonatkozó szabályokat, de a lehetőségekhez mérten egyszerűsíteni kell azokat.

(23) A kedvezményezettek jogainak védelme, valamint az alaptámogatási rendszer alkalmazásából eredő lehetséges egyedi helyzetek tisztázása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következő célokból: a mezőgazdasági termelőknek az alaptámogatási rendszerben való részvételi jogosultságával és a rendszerhez való hozzáférésével kapcsolatos szabályok elfogadása az öröklés vagy várható öröklés, a szerződéses bérletben történő jogutódlás, a jogállásában vagy elnevezésben bekövetkezett változás, valamint a mezőgazdasági üzem egyesülése vagy szétválása esetén; a támogatási jogosultságok értékének és számának kiszámítására, illetve értékének növelésére vonatkozó szabályok, ezen belül a mezőgazdasági termelő kérelme alapján kiosztott támogatási jogosultságok tekintetében ideiglenes érték és szám, illetve ideiglenes növelés meghatározásának lehetőségére, a támogatási jogosultságok ideiglenes és végleges értékének és számának meghatározásához szükséges feltételekre, valamint az olyan esetekre vonatkozó szabályok, amikor adásvételi vagy bérbeadási szerződés befolyásolhatja a jogosultságok kiosztását; a nemzeti tartalékból származó támogatási jogosultságok értékének és számának megállapítására és kiszámítására vonatkozó szabályok elfogadása; a támogatási jogosultságok törtrészeit illetően a támogatási jogosultságok egységértékének módosítására vonatkozó szabályok és a támogatási jogosultságok nemzeti tartalék felhasználásának következtében, valamint azon mezőgazdasági termelők részére történő kiosztására vonatkozó kritériumok elfogadása, akik 2011-ben nem nyújtottak be támogatási kérelmet.

(24)             A támogatási jogosultságok megfelelő kezelése érdekében a Bizottságot fel kell fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a támogatási jogosultságok bejelentésével és aktiválásával kapcsolatos szabályok elfogadása céljából.

(25) A kender tekintetében egyedi intézkedéseket kell megállapítani annak biztosítására, hogy ne rejthessenek tiltott növényeket az alaptámogatásra jogosult növények közé, hátrányosan befolyásolva ezzel a kender piacának közös szervezését. Ezért továbbra is biztosítani kell, hogy támogatás odaítélésére kizárólag olyan terület esetében kerülhessen sor, ahol olyan kenderfajtát vetettek, amelynek pszichotrópanyag-tartalma tekintetében meghatározott garanciák állnak rendelkezésre. A közegészség védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és azok tetrahidrokannabinol-tartalmának ellenőrzésére szolgáló eljárás meghatározására vonatkozó szabályok elfogadása céljából.

(26) Az új KAP célkitűzéseinek egyike az, hogy a közvetlen kifizetések kötelező „kizöldítése" révén javuljon a környezetvédelmi teljesítmény, amely EU-szerte elő fogja segíteni az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat. Ebből a célból kívánatos, hogy a tagállamok a közvetlen kifizetésekre vonatkozó nemzeti felső határuk egy részét az alaptámogatáson felüli, a mezőgazdasági termelők által követendő, elsősorban az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel egyaránt kapcsolatos szakpolitikai célok megvalósítására irányuló kötelező gyakorlatok támogatására irányuló éves kifizetés nyújtására fordítsák. A szóban forgó gyakorlatokat célszerű olyan egyszerű, általános, szerződésen kívüli, éves tevékenységek formájában meghatározni, amelyek túlmutatnak a kölcsönös megfeleltetésen és kapcsolódnak a mezőgazdasághoz; ilyen például a növénytermesztés diverzifikálása, az állandó gyepterületek fenntartása vagy az ökológiai jelentőségű területek. Az említett gyakorlatok kötelező jellegét indokolt azokra a mezőgazdasági termelőkre is alkalmazni, akik mezőgazdasági üzeme részben vagy teljesen a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv[19], valamint a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[20] hatálya alá tartozó Natura 2000 területen található, azon gyakorlatok tekintetében, amelyek összeegyeztethetőek az említett irányelvek célkitűzéseivel. Tekintettel az ökológiai termelési rendszerekből származó elismert környezetvédelmi előnyökre, célszerű biztosítani, hogy azok a mezőgazdasági termelők, akik megfelelnek az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletben[21] meghatározott feltételeknek, további kötelezettségek teljesítése nélkül részesülhessenek a „kizöldített” kifizetésekből. Célszerű rendelkezni arról, hogy a „kizöldítési” követelményeknek a figyelmen kívül hagyása a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 65. cikke alapján szankciót von maga után.

(27) Annak érdekében, hogy a növénytermesztés diverzifikálására irányuló intézkedéssel kapcsolatos követelmények alkalmazása arányos és megkülönböztetéstől mentes legyen, valamint lehetővé tegye a környezet fokozottabb védelmét, a Bizottságot fel kell fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a „szántóföldi növény” fogalommeghatározásának és a szóban forgó intézkedés alkalmazásával kapcsolatos szabályok elfogadása céljából.

(28) Annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők az állandó gyepterületű területet állandó gyepterületként fenntartsák, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó intézkedés alkalmazására vonatkozó szabályok elfogadása céljából.

(29) Az ökológiai jelentőségű területekkel kapcsolatos intézkedés hatékony és következetes, a tagállami sajátosságokat figyelembe vevő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az intézkedés keretében említett ökológiai jelentőségű területek típusainak pontosabb meghatározására, valamint a szóban forgó intézkedésben említett százalékérték betartása céljából figyelembe vehető ökológiai jelentőségű területek egyéb típusainak megállapítására és meghatározására vonatkozóan.

(30) A fenntartható mezőgazdaság hátrányos természeti adottságú területeken való előmozdítása érdekében fontos a tagállamok számára lehetővé tenni, hogy a közvetlen kifizetésekre vonatkozó nemzeti felső határuk egy részét arra fordítsák, hogy a szóban forgó területeken működő valamennyi mezőgazdasági termelőnek az alaptámogatáson felül területalapú éves kifizetést nyújtsanak. Az említett kifizetés ne válthatja fel a vidékfejlesztési programok keretében nyújtott támogatást, és ilyen kifizetésben az olyan területek mezőgazdasági termelői nem részesülhetnek, amelyek kijelölése ugyan az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelettel[22] összhangban van, de az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló …/…./EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[23] [vidékfejlesztésről szóló rendelet] 46. cikkének (1) bekezdésével nincs.

(31) A fiatal mezőgazdasági termelők számára a mezőgazdasági ágazatban új gazdasági tevékenységek létrehozása és kialakítása pénzügyi kihívást jelent, amelyet a közvetlen kifizetések elosztása és célirányosabbá tétele során indokolt figyelembe venni. Az említett vállalkozói kezdeményezések alapvető fontosságúak az Unió mezőgazdasági ágazatának versenyképessége szempontjából, és ezért a mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő fiatal mezőgazdasági termelők részére jövedelemtámogatási rendszert kell létrehozni tevékenységük megkezdésének és a mezőgazdasági üzemük azt követő strukturális kiigazításának a megkönnyítése érdekében. A tagállamok számára célszerű lehetővé tenni, hogy a közvetlen kifizetésekre vonatkozó nemzeti felső határuk egy részét a fiatal mezőgazdasági termelőknek az alaptámogatáson felül nyújtott, területalapú éves kifizetésre fordítsák. Helyénvaló rendelkezni arról, hogy e támogatást legfeljebb öt éves időtartamra lehessen nyújtani, hogy kizárólag a vállalkozás életciklusának kezdeti szakaszára vonatkozzon és ne válhasson működési támogatássá.

(32) A kedvezményezettek jogainak védelme és hátrányos megkülönböztetésük elkerülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek – többek között a korhatárnak a jogi személyben közreműködő egy vagy több természetes személyre történő alkalmazása – meghatározása céljából, amelyek teljesülése esetén egy jogi személy jogosultnak tekinthető arra, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőknek szóló támogatásban részesüljön.

(33) A tagállamok számára indokolt lehetővé tenni, hogy a közvetlen kifizetésekre vonatkozó nemzeti felső határuk egy részét arra fordítsák, hogy pontosan meghatározott esetekben egyes ágazatokban termeléstől függő támogatást nyújtsanak. A termeléstől függő támogatásokra felhasználható forrásokat indokolt megfelelő szintre korlátozni, ugyanakkor lehetővé tenni e támogatás nyújtását azokban a tagállamokban, illetve meghatározott, sajátos helyzetű régióikban, ahol meghatározott gazdálkodási típusok vagy mezőgazdasági ágazatok gazdasági, környezetvédelmi és/vagy társadalmi szempontból kiemelt fontosságúak. Meg kell engedni a tagállamok számára, hogy a nemzeti felső határuk legfeljebb 5 %-át, illetve 10 %-át abban az esetben, ha a termeléstől függő támogatás szintje a 2010–2013 közötti időszakra eső legalább egy évben meghaladja az 5 %-ot, e támogatásra használják fel. Megfelelően indokolt olyan esetekben azonban, amikor egy adott régióban kimutathatóak bizonyos érzékeny természetű igények, a tagállamoknak – a Bizottság jóváhagyása mellett – lehetővé kell tenni, hogy nemzeti felső határuk több, mint 10 %-át felhasználják. Termeléstől függő támogatást csak az említett régiókban meglévő termelési szint fenntartásának ösztönzéséhez szükséges mértékben indokolt nyújtani. Fontos, hogy e támogatásban azok a mezőgazdasági termelők is részesülhessenek, akik 2013. december 31-én az 1782/2003/EK rendelet és a 73/2009/EK rendelet alapján különleges támogatási jogosultsággal rendelkeznek és a támogatási jogosultságok aktiválásához nem rendelkeznek támogatható hektárterülettel. A tagállam által megállapított éves nemzeti felső határ 10 %-át meghaladó, termeléstől függő önkéntes támogatás jóváhagyása tekintetében a Bizottságot továbbá fel kell hatalmazni, hogy a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül végrehajtási aktusokat fogadhasson el.

(34) Az uniós források hatékony és célzott felhasználása, valamint az egyéb hasonló támogatási eszközök keretében való kettős finanszírozás elkerülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a termeléstől függő önkéntes támogatás odaítélésének feltételeire, az egyéb uniós intézkedésekkel való összhangra, valamint a támogatáshalmozásra vonatkozó szabályok elfogadása céljából.

(35) A gyapotágazatra vonatkozó támogatás tekintetében a 73/2009/EK rendelet – a vonatkozó valamennyi szempont figyelembevételével – szükségesnek tartotta, hogy a támogatás bizonyos része egy támogatható hektáronként megállapított terményspecifikus támogatáson keresztül továbbra is függjön a gyapottermeléstől, hogy biztosítható legyen a gyapottermelő régiókban a termelésben bekövetkező zavarok kockázatának megelőzése. Ezt a megoldást az 1979-es csatlakozási okmány gyapotról szóló 4. jegyzőkönyvében meghatározott célkitűzésekkel összhangban továbbra is indokolt fenntartani.

(36) A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás hatékony alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában a földterület és a fajták engedélyezésére vonatkozó szabályok és feltételek, valamint a szóban forgó terményspecifikus támogatás nyújtására vonatkozó feltételekkel, a jogosultsági követelményekkel és az agronómiai gyakorlattal, az ágazati szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumokkal, a termelőkre vonatkozó követelményekkel, valamint azzal az esettel kapcsolatos szabályok elfogadása céljából, ha az elismert ágazati szervezet nem teljesíti a szóban forgó kritériumokat.

(37) Az 1782/2003/EK rendelet módosításáról és a gyapotágazat nemzeti szerkezetátalakítási programjainak létrehozásáról szóló, 2008. június 23-i 637/2008/EK tanácsi rendelet[24] 2. fejezetének értelmében minden termelő tagállam vagy négyévente, első alkalommal 2009. január 1-jéig négyéves szerkezetátalakítási programtervezetet, vagy 2009. december 31-ig egyetlen módosított, nyolc évre szóló szerkezetátalakítási programtervezetet nyújt be a Bizottságnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyapotágazat szerkezetátalakítására más intézkedések alkalmasabbak volnának, többek között a(z) …/…/EU rendelet [vidékfejlesztésről szóló rendelet] alapján finanszírozott, a vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedések, amelyek a többi ágazat intézkedéseivel is nagyobb fokú összhangot tennének lehetővé. Fontos ugyanakkor figyelemmel lenni a szerkezetátalakítási programokban már részt vevő vállalkozások megszerzett jogaira és jogos elvárásaira. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a jelenleg folyó négy, illetve nyolcéves programokat a befejezésükig folytatni lehessen. Az adott időszak végén azonban a programokat le kell zárni. A négyéves programokból származó forrásokat a 2014-től a vidékfejlesztési intézkedésekre rendelkezésre álló uniós forrásokba lehetne utalni. A nyolcéves programok végén rendelkezésre álló forrásokat 2018-ban a programozási időszakra tekintettel nem célszerű bevonni a vidékfejlesztési programokba, hanem hasznosabb azokat az e rendelet szerinti támogatási rendszerek céljára átcsoportosítani, ahogy arról már a 637/2008/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése is rendelkezett. A 637/2008/EK rendelet ezért a négy vagy nyolcéves programokkal rendelkező tagállamok esetében 2014. január 1-jétől, illetve 2018. január 1-jétől tárgytalanná válik. A 637/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni.

(38) A közvetlen támogatások kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos igazgatási költségek csökkentése érdekében kívánatos a mezőgazdasági kistermelők részére egyszerű, egyedi támogatási rendszert létrehozni. Ebből a célból az összes közvetlen kifizetést indokolt egy átalánykifizetéssel felváltani. Célszerű olyan szabályokat bevezetni, amelyek az alakiságok csökkentésére irányulnak, így többek között a mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó, például a támogatás kérelmezésével, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokkal, a kölcsönös megfeleltetéssel, valamint a(z) …/…/EU rendeletben [horizontális rendelet] meghatározott ellenőrzésekkel kapcsolatos kötelezettségek csökkentése által, de a reform átfogó célkitűzéseinek elérését nem veszélyeztetve és egyértelművé téve, hogy a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] II. mellékletében említett uniós jogszabályok a mezőgazdasági kistermelőkre is vonatkoznak. Célszerű, hogy a támogatási rendszer segítse a mezőgazdasági kisüzemek meglévő szerkezetének fenntartását, ugyanakkor az ne akadályozza a versenyképesebb üzemszerkezet felé való elmozdulást. Ezért kívánatos a rendszert a már meglévő mezőgazdasági üzemekre korlátozni.

(39) A mezőgazdasági termelők jogainak védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben való részvételre vonatkozó szabályok elfogadása céljából abban az esetben, ha a rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelő helyzete megváltozik.

(40) Az egyszerűsítés, illetve a legkülső régiók sajátos helyzetének a figyelembevétele érdekében a szóban forgó régiókban a közvetlen kifizetéseket a 247/2006/EK rendelettel létrehozott támogatási programokon belül célszerű kezelni. Ezért az e rendelet alaptámogatási rendszerrel és az azzal kapcsolatos kifizetésekkel, valamint a termeléstől függő támogatással kapcsolatos rendelkezéseit nem kell alkalmazni az említett régiókra.

(41) E rendelet alkalmazása, valamint a közvetlen kifizetések nyomon követése, vizsgálata és kezelése céljából szükség van arra, hogy a tagállamok tájékoztatást nyújtsanak. Az e rendeletben szereplő szabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok által küldendő értesítéseket illetően a szükséges intézkedések elfogadása vagy a közvetlen kifizetések vizsgálata, ellenőrzése, felügyelete, értékelése és auditálása, valamint a nemzetközi megállapodások végrehajtása céljából, beleértve az említett megállapodások esetében alkalmazandó értesítési követelményeket is, valamint a közlendő információk jellegét és típusát meghatározó szabályok, az értesítés módjára vonatkozó, valamint az információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférési jogosultságokkal és az információk közzétételének feltételeivel és eszközeivel kapcsolatos szabályok elfogadása céljából.

(42) Alkalmazni kell az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében történő védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó uniós jogszabályokat, különösen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[25], valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[26].

(43) A tagállamok számára vidékfejlesztési politikájuk megerősítése céljából kívánatos lehetővé tenni, hogy a közvetlen kifizetésekre vonatkozó felső határuknak megfelelő összegből forrásokat csoportosítsanak át a vidékfejlesztési támogatás javára. Ezzel egyidejűleg kívánatos azoknak a tagállamoknak az esetében, ahol a közvetlen támogatás szintje elmarad az uniós átlag 90 %-ától, lehetőséget biztosítani arra, hogy a vidékfejlesztési támogatáshoz rendelt forrásaikból átcsoportosítsanak a közvetlen kifizetésekre vonatkozó felső határuknak megfelelő összegbe. Indokolt, hogy ilyen döntést csak bizonyos korlátozások mellett, egyszer lehessen hozni, és az e rendelet alkalmazásának teljes időtartamára érvényes legyen.

(44) A 73/2009/EK rendelet rendelkezéseiről az e rendelet rendelkezéseire való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a mezőgazdasági termelők megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelméhez szükséges intézkedések elfogadása céljából,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

TARTALOMJEGYZÉK

INDOKOLÁS............................................................................................................................. 2

1........... A JAVASLAT HÁTTERE............................................................................................. 2

2........... AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLAT           5

3........... A JAVASLAT JOGI ELEMEI....................................................................................... 7

4........... KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK.............................................................................. 10

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról.................................................................................................................................................. 11

I. CÍM HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK....................................................... 26

II. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A KÖZVETLEN KIFIZETÉSEKRŐL................ 29

1. FEJEZET A közvetlen kifizetésekre vonatkozó közös szabályok.............................................. 29

2. FEJEZET A Bulgáriára és Romániára alkalmazandó rendelkezések.......................................... 34

III. CÍM AZ ALAPTÁMOGATÁSI RENDSZER ÉS A KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁSOK. 35

1. FEJEZET Alaptámogatási rendszer......................................................................................... 35

1. szakasz Az alaptámogatási rendszer létrehozása....................................................................... 35

2. szakasz Nemzeti tartalék......................................................................................................... 39

3. szakasz Az alaptámogatási rendszer alkalmazása...................................................................... 41

2. FEJEZET Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás           44

3. FEJEZET A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatás........................... 47

4. FEJEZET A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás............................................ 48

IV. CÍM TERMELÉSTŐL FÜGGŐ TÁMOGATÁS................................................................. 50

1. FEJEZET Termeléstől függő önkéntes támogatás..................................................................... 50

2. FEJEZET A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás................................................. 53

V. CÍM Mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer.............................................................. 56

VI. CÍM A gyapotágazatra vonatkozó nemzeti szerkezetátalakítási programok............................. 59

VII. CÍM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK....................................................................................... 59

1. FEJEZET Értesítések és szükséghelyzet................................................................................... 59

2. FEJEZET Felhatalmazás és végrehajtási rendelkezések............................................................ 61

3. FEJEZET Átmeneti és záró rendelkezések............................................................................... 62

I. MELLÉKLET A támogatási rendszerek jegyzéke.................................................................... 64

II. MELLÉKLET Az 6. cikkben említett nemzeti felső határok..................................................... 65

III. MELLÉKLET A 7. cikkben említett nettó felső határok......................................................... 66

IV. MELLÉKLET A 10. cikk (1) bekezdése értelmében alkalmazandó együtthatók..................... 67

V. MELLÉKLET A 16. és 17. cikkben említett, Bulgáriára és Romániára alkalmazandó pénzügyi rendelkezések            68

VI. MELLÉKLET A mezőgazdasági üzem 36. cikk (5) bekezdése alapján alkalmazandó átlagos mérete            69

VII. MELLÉKLET MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT...................................................................... 70

JOGALKOTÁSI PÉNZÜGYI KIMUTATÁS............................................................................ 78

I. CÍM HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet megállapítja a következőket:

a)           az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek keretében közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek nyújtott kifizetésekre (a továbbiakban: közvetlen kifizetések) vonatkozó közös szabályok;

b)           egyedi szabályok a következőkre vonatkozóan:

i.        a mezőgazdasági termelők részére nyújtott alaptámogatás (a továbbiakban: alaptámogatási rendszer),

ii.       az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatot folytató mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás,

iii.      a hátrányos természeti adottságú területeken gazdálkodó mezőgazdasági termelők részére nyújtott önkéntes támogatás,

iv.      a mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás,

v.       termeléstől függő önkéntes támogatási rendszer,

vi.      a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás,

vii.     egyszerűsített rendszer a mezőgazdasági kistermelők részére;

viii.    Bulgária és Románia számára a közvetlen kifizetések kiegészítését lehetővé tevő keretrendszer.

2. cikk

Az I. melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben meghatározott támogatási rendszerek jegyzékének módosítása céljából.

3. cikk

Alkalmazás a legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek esetében

A 11. cikk nem alkalmazandó az Uniónak a Szerződés 349. cikkében meghatározott régióira (a továbbiakban: legkülső régiók), valamint az 1405/2006/EK rendeletnek megfelelően a kisebb égei-tengeri szigeteknek nyújtott közvetlen kifizetésekre.

A III., IV. és V. cím nem alkalmazandó a legkülső régiókra.

4. cikk

Fogalommeghatározások

(1)          E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)           „mezőgazdasági termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjainak nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek a mezőgazdasági üzeme az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. és 355. cikkével összefüggésben értelmezett, az Európai Unióról szóló szerződés 52. cikkében meghatározottak szerint az Unió területén található, és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységet folytat;

b)           „mezőgazdasági üzem”: egy adott mezőgazdasági termelő által kezelt és egyazon tagállam területén található, mezőgazdasági tevékenységekre használt egységek összessége;

c)           „mezőgazdasági tevékenység”:

– mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy művelése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást,

– a mezőgazdasági terület olyan állapotban tartása, hogy az a hagyományos mezőgazdasági módszereken és gépeken túlmutató külön előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy növénytermesztésre, vagy

– a természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott mezőgazdasági területeken a tagállamok által meghatározandó minimumtevékenységek elvégzése;

d)           „mezőgazdasági termékek”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek a halászati termékek kivételével, valamint a gyapot;

e)           „mezőgazdasági terület”: a szántóterületek, az állandó gyepterület vagy az állandó kultúrák által elfoglalt terület;

f)            „szántóterület”: növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott földterület, beleértve az 1257/1999/EK rendelet 22., 23. és 24. cikkének, az 1698/2005/EK rendelet 39. cikkének és a(z) […] rendelet [vidékfejlesztésről szóló rendelet] 29. cikkének megfelelően pihentetés alatt álló területet, amely lehet üvegház, illetve más rögzített vagy mobil fedél alatti földterület is;

g)           „állandó kultúrák”: az állandó gyepterülettől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek öt évig, illetve ennél hosszabb ideig foglalják el a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat és a rövid rotációs idejű sarjerdőt is;

(h)          „állandó gyepterület”: gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt évig nem szereplő földterület; tartalmazhat egyéb, legeltetés céljára alkalmas fajokat, feltéve, hogy a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyban maradnak;

i)            „gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény”: a tagállamokban a természetes gyepekben hagyományosan található lágyszárú növények, illetve a gyepek vagy legelők magkeverékeiben rendes esetben megtalálható lágyszárú növények (akár használják állatok legeltetésére, akár nem);

j)            „faiskolák”: olyan területek, amelyeken fiatal fás szárú növényeket nevelnek szabadföldön, későbbi átültetésre:

– szőlőoltvány-iskolák,

– gyümölcsfaiskolák,

– díszfaiskolák,

– kereskedelmi erdészeti faiskolák (kivéve azokat, amelyek az erdőterületen belül találhatók és az üzem saját szükségleteit elégítik ki);

– kertekbe, parkokba, utak mellé és töltésekre szánt fák és cserjék (pl. sövénynövények, rózsák és más díszcserjék, tűlevelű dísznövények), beleértve minden esetben az alanyt és a magoncot.

k)           „rövid rotációs idejű sarjerdő”: a 06029041 KN-kód alá tartozó három, a tagállamok által meghatározandó fafajjal beültetett területek, amely fajokat olyan erdei évelő növények alkotják, amelyek gyökere, illetve töve a kivágást követően a talajban marad, a következő szezonban pedig új hajtásokat hoznak és amelyek maximális kivágási ciklusát a tagállamok határozzák meg.

(2)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következő célból:

a)      e rendelet keretében a támogatáshoz való hozzáférésre vonatkozó további fogalmak meghatározása;

b)      keret meghatározása, amelyen belül a tagállamok meghatározzák a természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztetésre alkalmas állapotban tartott területeken elvégzendő minimumtevékenységeket;

c)      a mezőgazdasági termelők által teljesítendő azon kritériumok megállapítása, amelyek alapján úgy tekinthető, hogy a termelő megfelelt az (1) bekezdés c) pontjában említett, a mezőgazdasági terület legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartására vonatkozó követelménynek;

d)      Az (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásában a gyep és egyéb egynyári takarmánynövény túlsúlyának meghatározásával kapcsolatos kritériumok megállapítása.

II. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A KÖZVETLEN KIFIZETÉSEKRŐL

1. FEJEZET A közvetlen kifizetésekre vonatkozó közös szabályok

5. cikk

A közvetlen kifizetések finanszírozása

Az e rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszereket a(z) […/…/EU] rendelet [horizontális rendelet] 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban kell finanszírozni.

6. cikk

Nemzeti felső határok

(1)          Az egyes tagállamokra és egyes évekre vonatkozó, az összes kiosztott támogatási jogosultság, a nemzeti tartalék és a 33., 35., 37. és 39. cikknek megfelelően rögzített felső határok teljes értékét magában foglaló nemzeti felső határt a II. melléklet tartalmazza.

(2)          Az odaítélhető közvetlen kifizetések teljes maximális összegeit érintő – többek között a tagállamok által a 14. cikknek megfelelően hozandó döntésekből fakadó – változások figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben meghatározott nemzeti felső határok felülvizsgálata céljából.

7. cikk

Nettó felső határok

(1)          A 8. cikk sérelme nélkül egy adott tagállamban a III., IV. és V. cím alapján, a 11. cikk alkalmazását követően egy naptári évre nyújtható közvetlen kifizetések teljes összege nem lehet magasabb az e rendelet III. mellékletében meghatározott felső határoknál.

Annak érdekében, hogy a közvetlen kifizetések teljes összege ne haladja meg a III. mellékletben meghatározott felső határokat, a tagállamok a 247/2006/EK és az 1405/2006/EK rendelet értelmében nyújtott közvetlen kifizetések kivételével valamennyi közvetlen kifizetés összegét lineáris kulcs alkalmazásával csökkentik.

(2)          Az egyes tagállamok és az egyes évek esetében a 11. cikkben említett maximalizálás eredményeképpen keletkező becsült összeg, amely a II. mellékletben meghatározott, a 44. cikk értelmében rendelkezésre álló összeggel megnövelt nemzeti felső határok, valamint a III. mellékletben meghatározott nettó felső határok különbségének felel meg, uniós támogatásként a(z) […/…/EU] rendelet [vidékfejlesztésről szóló rendelet] szerint az EMVA-ból finanszírozott vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedések számára áll rendelkezésre.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben meghatározott felső határok felülvizsgálata céljából.

8. cikk

Pénzügyi fegyelem

(1)          A(z) […/…/EU] rendelet [horizontális rendelet] 25. cikkének megfelelően meghatározott kiigazítási arány csak az adott naptári évben a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó olyan közvetlen kifizetésekre alkalmazandó, amelyek összege meghaladja az 5000 EUR-t.

(2)          A 16. cikk szerint a közvetlen támogatások fokozatos bevezetésének keretében e cikk (1) bekezdése Bulgária és Románia esetében 2016. január 1-jétől alkalmazandó.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) és (2) bekezdés alapján a tagállamok által a mezőgazdasági termelők esetében alkalmazandó csökkentések kiszámítási alapjára vonatkozó szabályok tekintetében.

9. cikk

Aktív mezőgazdasági termelő

(1)          Nem részesülhet közvetlen kifizetésben az a természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja, akinek, illetve amelynek az esetében a következők egyike fennáll:

a)      a legutolsó pénzügyi évben a közvetlen kifizetések éves összege nem éri el mezőgazdasági tevékenységekből származó éves teljes bevétele 5 %-át , vagy

b)      mezőgazdasági területe főként természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott terület, és a szóba forgó területen nem végezte el a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjának megfelelően a tagállamok által meghatározott minimumtevékenységeket.

(2)          Az (1) bekezdés nem alkalmazandó az olyan mezőgazdasági termelők esetében, akik az előző évben 5000 EUR-nál kisebb összegű közvetlen kifizetésben részesültek.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározása céljából:

a)      az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából érintett közvetlen kifizetések összegének meghatározására vonatkozó kritériumok, különös tekintettel a támogatási jogosultságok első kiosztási évére, amikor a támogatási jogosultságok meghatározása még nem végleges, valamint az új mezőgazdasági termelők esetében,

b)      azon szabály alóli kivételek, miszerint a legutolsó pénzügyi év során szerzett bevételt kell figyelembe venni abban az esetben, ha a szóban forgó adatok nem állnak rendelkezésre, valamint

c)      arra az esetre vonatkozóan megállapítandó kritériumok, amikor a mezőgazdasági termelő mezőgazdasági területe főként természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott területnek minősül.

10. cikk

A közvetlen kifizetések odaítélésének minimumkövetelményei

(1)          A tagállamok a következő esetekben nem ítélnek oda közvetlen támogatást a mezőgazdasági termelőnek:

a)      ha az adott naptári évben igényelt vagy odaítélendő közvetlen kifizetések teljes összege – figyelmen kívül hagyva a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 65. cikkében meghatározott támogatáscsökkentést és a támogatás köréből való kizárást – kevesebb, mint 100 EUR,

b)      ha a közvetlen kifizetés igénylésére vagy odaítélésére alapot teremtő mezőgazdasági üzem támogatható területe – figyelmen kívül hagyva a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 65. cikkében meghatározott támogatáscsökkentést és a támogatás köréből való kizárást – kevesebb, mint egy hektár.

A tagállamok mezőgazdaságuk szerkezetének figyelembevétele érdekében a IV. mellékletben megadott határokon belül kiigazíthatják az a) és b) pontban említett felső határokat.

(2)          Abban az esetben, ha a IV. címben említett, állatokra vonatkozó termeléstől függő támogatásban részesülő mezőgazdasági termelő az érintett tagállam által az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában kiválasztott küszöbértéknél kevesebb hektárszámmal rendelkezik, a szóban forgó tagállam az (1) bekezdés a) pontját alkalmazza.

(3)          Az érintett tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdést nem alkalmazzák a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre.

(4)          Bulgária és Románia esetében a 2014. és 2015. év tekintetében az (1) bekezdésben említett igényelt vagy odaítélendő összeg a V. melléklet A. pontjában a megfelelő év vonatkozásában meghatározott összeg alapján kerül kiszámításra.

11. cikk

A kifizetések fokozatos csökkentése és maximalizálása

(1)          Az e rendelet értelmében a mezőgazdasági termelőnek egy adott naptári évben nyújtandó közvetlen kifizetések összegét a következőképpen kell csökkenteni:

– 20 %-kal az 150 000 EUR feletti, de 200 000 EUR-t nem meghaladó sávban;

– 40 %-kal a 200 000 EUR feletti, de 250 000 EUR-t nem meghaladó sávban;

– 70 %-kal a 250 000 EUR feletti, de 300 000 EUR-t nem meghaladó sávban;

– 100 %-kal a 300 000 EUR feletti sávban.

(2)          Az (1) bekezdésben említett összeg úgy kerül kiszámításra, hogy a mezőgazdasági termelő által az előző évben valóban kifizetett és bejelentett munkabéreket – a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és társadalombiztosítási járulékokat is beleértve – le kell vonni a termelőnek eredetileg járó közvetlen kifizetések teljes összegéből, figyelmen kívül hagyva az e rendelet III. címének 2. fejezete alapján nyújtandó kifizetéseket.

(3)          A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne kapjanak kifizetést azok a mezőgazdasági termelők, akikről kiderül, hogy az e rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat közzétételi időpontjától mesterségesen olyan feltételeket teremtettek, amelyek lehetőséget adnak nekik e cikk hatásainak elkerülésére.

12. cikk

Többszörös kérelmek

E rendelet kifejezett, eltérő rendelkezése hiányában a támogatható hektárszámnak megfelelő olyan terület tekintetében, amelyre a III. cím 1. fejezete alapján a mezőgazdasági termelő alaptámogatás iránti kérelmet nyújtott be, bármely egyéb közvetlen kifizetés, illetve e rendelet hatályán kívüli bármely egyéb támogatás iránti kérelem is benyújtható.

13. cikk

Állami támogatás

A [közös piacszervezésről szóló rendelet] rendelet 146. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a Szerződés 107., 108. és 109. cikke nem alkalmazandó a tagállamok által e rendeletnek megfelelően és azzal összhangban végrehajtott kifizetésekre.

14. cikk

A pillérek közötti rugalmasság

(1)          2013. augusztus 1-jét megelőzően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e rendelet II. mellékletében a 2014–2019 közötti naptári évekre meghatározott éves nemzeti felső határok 10 %-áig terjedő összeget rendelkezésre bocsátanak a(z) […/…/EU] rendelet [vidékfejlesztésre vonatkozó rendelet] szerint az EMVA-ból finanszírozott vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedésekre nyújtott kiegészítő támogatásként. Az ennek megfelelő összeg így már nem használható fel közvetlen támogatás nyújtására.

Az első albekezdésben említett döntésről a Bizottságot az ugyanabban az albekezdésben említett időpontig értesíteni kell.

A második albekezdésnek megfelelően bejelentett százalékérték változatlan az első albekezdésben említett évek esetében.

(2)          2013. augusztus 1-jét megelőzően Bulgária, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság dönthet úgy, hogy a 2015–2020 közötti időszakban a(z) […/…/EU] rendelet [vidékfejlesztésre vonatkozó rendelet] szerint az EMVA-ból finanszírozott vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedésekre nyújtott támogatásra elkülönített összeg 5 %-áig terjedő részét az e rendelet alapján nyújtandó közvetlen kifizetésként rendelkezésre bocsátják. Az ennek megfelelő összeg így már nem használható fel a vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó támogatási intézkedésekre.

Az első albekezdésben említett döntésről a Bizottságot az ugyanabban az albekezdésben említett időpontig értesíteni kell.

A második albekezdésnek megfelelően bejelentett százalékérték megegyezik az (1) bekezdés első albekezdésében említett évekre vonatkozó értékkel.

15. cikk

Felülvizsgálat

Az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek működése nem érinti a gazdasági változások és a költségvetési helyzet figyelembevételével bármely időpontban elvégezhető felülvizsgálat lehetőségét.

2. FEJEZET A Bulgáriára és Romániára alkalmazandó rendelkezések

16. cikk

A közvetlen kifizetések fokozatos bevezetése

Bulgáriában és Romániában a 33., 35., 37., 39. és 51. cikkben említett kifizetésekre vonatkozó nemzeti felső határok meghatározása 2014-ben és 2015-ben az V. melléklet A. pontjában meghatározott összegek alapján történik.

17. cikk

Kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések és közvetlen kifizetések

(1)          Bulgária és Románia 2014-ben és 2015-ben nemzeti közvetlen kifizetéseket alkalmazhat a III. cím 1. fejezetében említett alaptámogatási rendszer keretében nyújtott kifizetések kiegészítése, valamint Bulgária esetében ezen kívül a IV. cím 2. fejezetében említett gyapotra vonatkozó termékspecifikus támogatás keretében nyújtott kifizetések kiegészítése érdekében.

(2)          Az alaptámogatási rendszerhez 2014-ben és 2015-ben nyújtható kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések teljes összege az egyes évek vonatkozásában nem haladhatja meg az V. melléklet B. pontjában meghatározott összegeket.

(3)          Bulgária esetében a gyapotra vonatkozó termékspecifikus támogatáshoz nyújtott kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések teljes összege az V. melléklet C. pontjában említett egyes évek vonatkozásában nem haladhatja meg a szóban forgó rendelkezésben meghatározott összegeket.

(4)          A kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések odaítélésére objektív ismérvek alapján és olyan módon kerül sor, amely biztosítja a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását.

III. CÍM AZ ALAPTÁMOGATÁSI RENDSZER ÉS A KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁSOK

1. FEJEZET Alaptámogatási rendszer

1. szakasz Az alaptámogatási rendszer létrehozása

18. cikk

Támogatási jogosultságok

(1)          Az alaptámogatási rendszer keretében nyújtott támogatás azoknak a mezőgazdasági termelőknek nyújtható, akik e rendelet alapján a 21. cikknek megfelelően először, a 23. cikk szerint nemzeti tartalékból vagy a 27. cikk szerint átcsoportosítás révén támogatási jogosultságot szereznek.

(2)          Az 1782/2003/EK és a 73/2009/EK rendeletnek megfelelően az egységes támogatási rendszer keretében szerzett támogatási jogosultságok 2013. december 31-én lejárnak.

19. cikk

Az alaptámogatási rendszerre vonatkozó felső határ

(1)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén megállapítja az alaptámogatási rendszerre vonatkozó éves nemzeti felső határt úgy, hogy a II. mellékletben meghatározott éves nemzeti felső határértékből levonja a 33., 35., 37. és 39. cikknek megfelelően meghatározandó éves összegeket. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)          Az egyes tagállamokra és az egyes évekre vonatkozó összes kiosztott támogatási jogosultság és a nemzeti tartalék összértéke megegyezik a Bizottság által az (1) bekezdés alapján elfogadott megfelelő nemzeti felső határértékkel.

(3)          A Bizottság által az (1) bekezdés alapján elfogadott felső határ előző évhez képest történő módosítása esetén a tagállam a (2) bekezdésnek való megfelelés érdekében lineárisan csökkenti, illetve növeli valamennyi támogatási jogosultság értékét.

20. cikk

A nemzeti felső határok regionális felosztása

(1)          A tagállamok 2013. augusztus 1-jét megelőzően úgy dönthetnek, hogy az egységes támogatási rendszert regionális szinten alkalmazzák. Ebben az esetben a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok, például agronómiai és gazdasági jellemzőik és regionális mezőgazdasági potenciáljuk vagy intézményi, illetve igazgatási struktúrájuk alapján meghatározzák a régiókat.

(2)          A tagállamok a régiók között objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján felosztják a 19. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti felső határokat.

(3)          A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a regionális felső határokat előre meghatározott évenkénti lépésben, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján – mint például a mezőgazdasági potenciál vagy környezetvédelmi kritériumok – évente fokozatosan módosítják.

(4)          A (2) és (3) bekezdésnek megfelelően meghatározott, alkalmazandó regionális felső határok betartásához szükséges mértékben a tagállamok minden egyes régiójukban lineárisan csökkentik, illetve növelik a támogatási jogosultságok értékét.(5)        A tagállamok 2013. augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett döntésükről, valamint a (2) és a (3) bekezdés alkalmazásában hozott intézkedésekről.

21. cikk

A támogatási jogosultságok első kiosztása

(1)          Tekintettel a (2) bekezdésre, a vis maior és a rendkívüli körülmények esetétől eltekintve a mezőgazdasági termelők akkor kaphatnak támogatási jogosultságot, ha 2014. május 15-ig kérelmet nyújtanak be az alaptámogatási rendszer keretében nyújtandó támogatási jogosultságok iránt.

(2)          Azok a mezőgazdasági termelők, akik 2011-ben az egységes támogatási rendszer keretében legalább egy támogatási jogosultságot aktiváltak vagy az egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatást igényeltek – mindkettőt a 73/2009/EK rendeletnek megfelelően –, az alaptámogatási rendszer alkalmazásának első évében támogatási jogosultságot kapnak, feltéve, hogy a 9. cikk alapján jogosultak arra, hogy közvetlen kifizetésben részesüljenek.

Az első albekezdéstől eltérve a mezőgazdasági termelők az alaptámogatási rendszer alkalmazásának első évében támogatási jogosultságot kapnak, feltéve, hogy a 9. cikk alapján jogosultak arra, hogy közvetlen kifizetésben részesüljenek, valamint 2011-ben:

a)       az egységes támogatási rendszer keretében nem aktiváltak jogosultságot, hanem kizárólag gyümölcsöt és zöldséget termesztettek és/vagy szőlőültetvényt műveltek meg,

b)       az egységes területalapú támogatási rendszer keretében nem igényeltek támogatást és csak olyan mezőgazdasági területtel rendelkeztek, amelyet 2003. június 30-án nem tartottak jó mezőgazdasági állapotban a 73/2009/EK rendelet 124. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

A vis maior és rendkívüli körülmények esetétől eltekintve az egyes mezőgazdasági termelők támogatási jogosultságainak száma megegyezik a 26. cikk (1) bekezdésével összhangban a 2004. év tekintetében általuk bejelentett, a 25. cikk (2) bekezdése értelmében vett támogatható hektárszámmal.

(3)          A mezőgazdasági üzem egészének vagy egy részének eladása esetén a (2) bekezdésnek megfelelő természetes vagy jogi személyek 2014. május 15-ig aláírt szerződés útján átruházhatják egy adott mezőgazdasági termelőre az (1) bekezdésben említett azon jogukat, hogy támogatási jogosultságban részesüljenek, feltéve, hogy a szóban forgó mezőgazdasági termelő megfelel a 9. cikkben meghatározott feltételeknek.

(4)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján szabályokat fogad el a támogatási jogosultságok kiosztásának évében benyújtott kérelmekre vonatkozóan abban az esetben, ha a szóban forgó támogatási jogosultságokat még nem állapították meg véglegesen, illetve amelyek kiosztását sajátos körülmények befolyásolják. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

22. cikk

A támogatási jogosultságok értéke és azok közelítése

(1)          Minden egyes érintett év vonatkozásában a támogatási jogosultságok egységértéke a 19., illetve 20. cikk alapján megállapított nemzeti vagy regionális felső határ 23. cikk (1) bekezdésében előírt lineáris csökkentés alkalmazását követő értékének és a 2014. évre a 21. cikk (2) bekezdésnek megfelelően nemzeti vagy regionális szinten kiosztott támogatási jogosultságok számának a hányadosaként kerül kiszámításra.

(2)          Az egységes támogatási rendszert a 73/2009/EK rendelet szerint alkalmazó tagállamok az (1) bekezdésben meghatározott támogatási jogosultságok egységértékének a kiszámítását a 19., illetve 20. cikk alapján megállapított nemzeti vagy regionális felső határ 23. cikk (1) bekezdésében előírt lineáris csökkentés alkalmazását követő értéke legalább 40 %-ának megfelelő összegre korlátozhatják.

(3)          A (2) bekezdésben meghatározott lehetőséggel élő tagállamok a felső határnak a szóban forgó bekezdés alkalmazását követően fennmaradó részét arra kell felhasználniuk, hogy a támogatási jogosultságok értékét növeljék azokban az esetekben, amikor az alaptámogatási rendszer keretében egy mezőgazdasági termelő birtokában lévő, a (2) bekezdésnek megfelelően kiszámított támogatási jogosultságok értéke nem éri el a 73/2009/EK rendelet szerinti egységes támogatási rendszer keretében 2013. december 31-én a termelő birtokában lévő támogatási jogosultságok – beleértve a különleges jogosultságokat is – összértékét. Ebből a célból az érintett mezőgazdasági termelő minden egyes támogatási jogosultságának nemzeti vagy regionális egységértékét meg kell növelni az egységes támogatási rendszer keretében a (2) bekezdésnek megfelelően kiszámolt támogatási jogosultságok értéke és a 73/2009/EK rendelet szerinti egységes támogatási rendszer keretében 2013. december 31-én a termelő birtokában lévő támogatási jogosultságok – beleértve a különleges jogosultságokat is – összértéke közötti különbségnek megfelelő résszel.

A növekmény kiszámításánál a tagállamok figyelembe vehetik a 73/2009/EK rendelet 52. cikke, 53. cikkének (1) bekezdése és 68. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a 2013. naptári évre nyújtott támogatást is, feltéve, hogy a tagállam úgy döntött, hogy az érintett ágazatokra az e rendelet IV. címe alapján nem alkalmazza a termeléstől függő önkéntes támogatást.

Az első albekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a mezőgazdasági termelő akkor rendelkezik 2013. december 31-én támogatási jogosultságokkal, ha azoknak a szóban forgó termelő részére történő kiosztására vagy végleges átcsoportosítására az említett időpontig sor került.

(4)          A (3) bekezdés alkalmazásában a tagállam objektív kritériumok alapján rendelkezhet úgy, hogy a mezőgazdasági területek bérbeadása egészének vagy részének a 73/2009/EK rendelet 35. cikke alapján rögzített időpontot követő és az e rendelet 26. cikke alapján rögzített időpont előtt történő eladása, átruházása vagy lejárata esetén az érintett mezőgazdasági termelő számára kiosztandó támogatási jogosultságok által realizált értéknövekedés egészét vagy egy részét vissza kell utalni a nemzeti tartalékba, amennyiben az értéknövekedés rendkívüli nyereséghez juttatná az érintett mezőgazdasági termelőt.

Az említett objektív kritériumok meghatározása a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a verseny torzulásának megakadályozását biztosító módon történik és e kritériumoknak tartalmazniuk kell legalább a következőket:

a)      a bérbeadás minimális időtartama,

b)      a kifizetett támogatás azon hányada, amelyet vissza kell utalni a nemzeti tartalékba.

(5)          A 2019. igénylési évtől egy tagállamon vagy a 20. cikk alkalmazása esetén régión belül a támogatási jogosultságok egységértékének meg kell egyeznie.

(6)          A (2) és a (3) bekezdés alkalmazása esetén a tagállamok – az uniós jog általános elveivel összhangban – a támogatási jogosultságok értékét nemzeti vagy regionális szinten közelítik egymáshoz. Ebből a célból a tagállamok 2013. augusztus 1-jéig meghatározzák a megteendő lépéseket. E lépések között kell szerepelnie a támogatási jogosultságok objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján történő fokozatos módosításának.

Az első albekezdésben említett lépésekről a Bizottságot az ugyanabban az albekezdésben említett időpontig értesíteni kell.

2. szakasz Nemzeti tartalék

23. cikk

A nemzeti tartalék létrehozása és felhasználása

(1)          Minden tagállam nemzeti tartalékot hoz létre. Ezért a nemzeti tartalék létrehozása céljából az alaptámogatási rendszer alkalmazásának első évében a tagállamok nemzeti szinten lineáris kulcs alkalmazásával csökkentik az alaptámogatási rendszer szerinti felső határértéket. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a 3 %-ot, kivéve a (4) bekezdésben a 2014-re vonatkozóan meghatározott jogosultságok kiosztásával kapcsolatos igények fedezéséhez szükséges esetben.

(2)          A tagállamok regionális szinten is igazgathatják a nemzeti tartalékot.

(3)          A tagállamok a nemzeti tartalékból származó támogatási jogosultságokat objektív kritériumoknak megfelelően és oly módon állapítják meg, hogy biztosítva legyen a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmód, valamint a piac és a versenyhelyzet ne torzuljon.

(4)          A tagállamok a nemzeti tartalékból először a mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő fiatal mezőgazdasági termelőknek biztosítanak támogatási jogosultságokat.

Az első albekezdés alkalmazásában a „mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő fiatal mezőgazdasági termelők” a 36. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételnek eleget tevő mezőgazdasági termelők, akik nem folytattak saját nevükben és saját kockázatukra mezőgazdasági tevékenységet, illetve nem álltak mezőgazdasági tevékenységet gyakorló jogi személy ellenőrzése alatt az új mezőgazdasági tevékenység megkezdése előtti 5 évben. Jogi személy esetében az a természetes személy, aki ellenőrzést gyakorol a jogi személy fölött, nem folytathatott mezőgazdasági tevékenységet a saját nevében és saját kockázatára, illetve nem állhatott mezőgazdasági tevékenységet folytató jogi személy ellenőrzése alatt a mezőgazdasági tevékenységnek az adott jogi személy általi megkezdését megelőző 5 évben.

(5)          A tagállamok a nemzeti tartalékot a következőkre használhatják fel:

a)      támogatási jogosultságok biztosítása az olyan területen működő mezőgazdasági termelők részére, amely az állami intervenció valamely formájához kapcsolódó szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési program hatálya alatt áll a termőterületek termelésből való kivonásának megakadályozása és/vagy az adott területen a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok ellentételezése érdekében,

b)      az alaptámogatási rendszer keretében nyújtandó támogatási jogosultságok értékének lineáris növelése nemzeti vagy regionális szinten, ha a nemzeti tartalék egy adott évben meghaladja a 3%-ot, feltéve, hogy a (4) bekezdés, e bekezdés a) pontja és a (7) bekezdés alapján történő kiosztás céljából továbbra is elegendő mennyiség áll rendelkezésre.

(6)          A (4) bekezdés és az (5) bekezdés a) pontja alkalmazása esetén a tagállamok megállapítják a mezőgazdasági termelők részére kiosztott támogatási jogosultságok értékét a kiosztás évére eső nemzeti vagy regionális átlagértékek alapján.

(7)          Amennyiben egy mezőgazdasági termelő végleges bírósági ítélet vagy egy tagállam illetékes hatóságának végleges igazgatási jogi aktusa értelmében jogosult támogatási jogosultságot kapni vagy a meglévők értékének növelésére, a mezőgazdasági termelő a tagállam által rögzített időpontban megkapja a szóban forgó ítéletben vagy aktusban megállapított számú és értékű támogatási jogosultságot. A 25. és a 26. cikk alkalmazásának figyelembe vételével az említett időpont azonban nem lehet az alaptámogatási rendszer keretében benyújtandó kérelmek benyújtására vonatkozó, az érintett bírósági ítéletnek vagy igazgatási aktusnak az időpontját követő legkésőbbi időpontnál később.

24. cikk

A nemzeti tartalék feltöltése

(1)          A nemzeti tartalék feltöltése a következőkből származó összegekkel történik:

a)      azok a támogatási jogosultságok, amelyek két egymást követő évben nem adnak alapot kifizetésre az alábbi rendelkezések alkalmazása következtében:

i.        9. cikk,

ii.       10. cikk (1) bekezdése;

b)      a 25. cikknek megfelelően két évig nem aktivált támogatási jogosultságok, kivéve a vis maior vagy rendkívüli körülmények esetét;

c)      a mezőgazdasági termelők által önként visszajuttatott támogatási jogosultságok;

d)      a 22. cikk (4) bekezdésének alkalmazása.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja a szükséges intézkedéseket a nem aktivált támogatási jogosultságoknak a nemzeti tartalékba való visszautalásáról. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

3. szakasz Az alaptámogatási rendszer alkalmazása

25. cikk

A támogatási jogosultságok aktiválása

(1)          A mezőgazdasági termelő az alaptámogatási rendszer keretében a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelő bejelentés útján, a támogatható hektárszámnak megfelelő támogatási jogosultság abban a tagállamban történő aktiválásával juthat támogatáshoz, ahol azt számára odaítélték. Az aktivált támogatási jogosultságok az így meghatározott összegek éves kifizetésére jogosítanak fel, a pénzügyi fegyelem, a támogatás fokozatos csökkentése és maximalizálása, a 7. cikk, a 37. cikk (2) bekezdése és az 51. cikk (1) bekezdése szerinti lineáris csökkentések, valamint a(z) …/…./EU rendelet [horizontális rendelet] alapján megállapított csökkentések és kizárások alkalmazásának sérelme nélkül.

(2)          E cím alkalmazásában „támogatható hektár”:

a)      a mezőgazdasági üzem bármely olyan mezőgazdasági területe, amelyet mezőgazdasági tevékenységre használnak, vagy ha a területet nem mezőgazdasági tevékenységre is használják, amely használatában a mezőgazdasági tevékenység túlsúlyban van, vagy

b)      bármely olyan földterület, amely 2008-ban a 73/2009/EK rendelet III. címe, illetve V. címének 2. fejezete szerinti egységes támogatási rendszer vagy egységes területalapú támogatási rendszer keretében kifizetési jogosultságot teremtett, és amely:

i.        már nem felel meg a „támogathatóság” meghatározásának a 92/43/EGK irányelv, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. iktóber 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[27] és a 2009/147/EK irányelv végrehajtása következtében; vagy

ii.       az egyéni mezőgazdasági termelő vonatkozó kötelezettségvállalásának időtartama alatt az 1257/1999/EK rendelet 31. cikke vagy az 1698/2005/EK rendelet 43. cikke szerint, vagy egy olyan nemzeti rendszer alapján erdősített terület, amelynek feltételei összhangban vannak az 1698/2005/EK rendelet 43. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésével, valamint a(z) …/…/EU rendelet [a vidékfejlesztésről szóló rendelet] 23. cikkével; vagy

iii.      az egyéni mezőgazdasági termelő vonatkozó kötelezettségvállalásának időtartama alatt az 1257/1999/EK rendelet 22., 23. és 24. cikke vagy az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke és a(z) …/…/EU rendelet [a vidékfejlesztésről szóló rendelet] 29. cikke szerint pihentetett terület.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában amennyiben egy mezőgazdasági üzem mezőgazdasági területét nem mezőgazdasági tevékenység céljára is használják, az adott terület elsősorban mezőgazdasági célra használt területnek minősül akkor, ha a mezőgazdasági célú használatot a nem mezőgazdasági tevékenység intenzitása, jellege, időtartama és ütemezése nem akadályozza jelentős mértékben. Az ezen albekezdésben foglaltaknak az egyes tagállamok területén történő alkalmazására vonatkozó kritériumokat a tagállamok állapítják meg.

Egy terület akkor támogatható, ha – a vis maior vagy rendkívüli körülmények esetének kivételével – a naptári év bármely időpontjában megfelel a támogatható hektárra vonatkozó fogalommeghatározásnak.

(3)          A kender termelésére használt területek csak abban az esetben felelnek meg a támogatható hektárra vonatkozó meghatározásnak, ha a felhasznált fajták tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg a 0,2 %-ot.

26. cikk

A támogatható hektárok bejelentése

(1)          A 25. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a mezőgazdasági termelő nyilatkozik a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó támogatható hektárszámnak megfelelő parcellákról. E parcelláknak – a vis maior vagy rendkívüli körülmények esetének kivételével – a tagállam által meghatározandó időpontban, de legkésőbb a(z) …/…./EU rendelet [horizontális rendelet] 73. cikkének (1) bekezdésében említett támogatási kérelem módosítására a tagállamban megállapított időpontban a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk.

(2)          A tagállamok kellően megalapozott esetben engedélyezhetik a mezőgazdasági termelő számára nyilatkozata módosítását, feltéve, hogy fenntartja legalább a támogatási jogosultságának megfelelő hektárszámot, valamint az érintett területre vonatkozóan betartja az alaptámogatás odaítélésének feltételeit.

27. cikk

A támogatási jogosultságok átruházása

(1)          Támogatási jogosultság a tényleges vagy várható öröklés címén történő átszállás esetének kivételével csak az ugyanazon tagállamban letelepedett mezőgazdasági termelők javára ruházható át.

Az adott támogatási jogosultság azonban a tényleges vagy várható öröklés esetén is csak abban a tagállamban használható fel, ahol az megállapításra került.

(2)          Támogatási jogosultság csak egy adott tagállam ugyanazon régióján, illetve régióin belül ruházható át abban az esetben, ha a 22. cikk (1) vagy (2) bekezdésének alkalmazásából eredő hektáronkénti támogatási jogosultságok értéke azonos.

(3)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja a nemzeti hatóságok támogatási jogosultságok átruházásáról szóló értesítésével, valamint a szóban forgó értesítésre vonatkozó határidővel kapcsolatos szükséges követelményeket. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

28. cikk

Átruházott hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)      a mezőgazdasági termelőknek az alaptámogatási rendszerben való részvételi jogosultságával és a rendszerhez való hozzáférésével kapcsolatos szabályok az öröklés vagy várható öröklés, a szerződéses bérletben történő jogutódlás, a jogállásában vagy elnevezésben bekövetkezett változás, valamint a mezőgazdasági üzem egyesülése vagy szétválása esetén;

b)      az e cím bármely rendelkezése alapján kiosztott támogatási jogosultságok értékének és számának kiszámítására vagy értékének növelésére, illetve csökkentésére vonatkozó szabályok, ezen belül a következőkre vonatkozó szabályok:

i.        a mezőgazdasági termelő kérelme alapján kiosztott támogatási jogosultságok tekintetében ideiglenes érték és szám, illetve ideiglenes növelés meghatározásának lehetősége,

ii.       a támogatási jogosultságok ideiglenes és végleges értékének és számának meghatározásához szükséges feltételek,

iii.      olyan esetek, amikor adásvételi vagy bérbeadási szerződés hatással lehet a jogosultságok kiosztására;

c)      a nemzeti tartalékból kiosztott támogatási jogosultságok értékének és számának megállapítására és kiszámítására vonatkozó szabályok;

d)      a támogatási jogosultságok törtrészeit illetően a támogatási jogosultságok egységértékének módosítására vonatkozó szabályok;

e)      a tagállamok által alkalmazandó kritériumok a támogatási jogosultságok azon mezőgazdasági termelőknek történő kiosztása során, akik 2011-ben nem aktiváltak jogosultságot vagy az egységes területalapú támogatási rendszer keretében 2011-ben nem igényeltek támogatást a 21. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint, valamint a támogatási jogosultságok kiosztása során a 21. cikk (3) bekezdésében említett szerződéses átruházási rendelkezés alkalmazásának esetén;

f)       a támogatási jogosultságok 23. cikk (4) és (5) bekezdése alapján történő kiosztására vonatkozó kritériumok;

g)      a támogatási jogosultságok bejelentésével és aktiválásával kapcsolatos szabályok;

h)      a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és a 25. cikk (3) bekezdésében említett tetrahidrokannabinol-tartalmának ellenőrzésére szolgáló eljárás meghatározására vonatkozó szabályok.

2. FEJEZET Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás

29. cikk

Általános szabályok

(1)          Az 1. fejezetben említett alaptámogatási rendszer keretében támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőnek a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott támogatható hektárterületén az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös alábbi mezőgazdasági gyakorlatokat kell folytatnia:

a)      három különböző növénykultúra termesztése a szántóterületen abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő szántóterülete meghaladja a 3 hektárt és azt az év jelentős részében nem teljes egészében (ültetett vagy természetes) fű termesztésére, parlagon hagyott területként vagy víz alatt fekvő növények termesztésére használja,

b)      mezőgazdasági üzemében a meglévő állandó gyepterület fenntartása, valamint

c)      mezőgazdasági területén ökológiai jelentőségű terület megléte.

(2)          A (3) és (4) bekezdés, valamint a pénzügyi fegyelem, a 7. cikknek megfelelő lineáris csökkentések és a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] alapján kiszabott csökkentések és szankciók alkalmazásának sérelme nélkül a tagállamok az e fejezetben említett támogatást nyújtanak azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik az (1) bekezdésben említett három gyakorlat közül a számukra relevánsakat folytatják, figyelembe véve azt is, hogy megfelelnek-e a 30., 31. és 32. cikknek.

(3)          Azok a mezőgazdasági termelők, akik mezőgazdasági üzeme részben vagy teljesen a 92/43/EGK vagy a 2009/147/EK irányelv hatálya alá tartozó területen található, jogosultak az e fejezetben említett támogatásra, feltéve, hogy az említett fejezetben említett gyakorlatot olyan mértékben követik, amennyire az az érintett mezőgazdasági üzem esetében összeegyeztethető a hivatkozott irányelvek céljaival.

(4)          Azok a mezőgazdasági termelők, akik az ökológiai termelés tekintetében megfelelnek a 834/2007/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek, automatikusan jogosultak az e fejezetben említett támogatásra.

Az első albekezdés csak a mezőgazdasági üzem azon egységeire alkalmazandó, amelyeket a 834/2007/EK rendelet 11. cikkének megfelelően ökológiai termelésre használnak.

(5)          Az (1) bekezdésben említett támogatás nyújtása a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentett támogatható hektáronkénti éves kifizetés formájában történik, amelynek összege évente, a 33. cikk (1) bekezdésének alkalmazásából eredő összeg és az érintett tagállamban a 26. cikknek megfelelően bejelentett támogatható összes hektárszám hányadosaként kerül kiszámításra.

30. cikk

A növénytermesztés diverzifikálása

(1)          Annak a mezőgazdasági termelőnek, akinek a szántóterülete meghaladja a 3 hektárt és azt az év jelentős részében nem teljes egészében (ültetett vagy természetes) fű termesztésére, parlagon hagyott területként vagy árasztásos növénytermesztésére használja, a szántóterületen legalább három különböző növénykultúrát kell termesztenie. Ezek közül egyik sem teheti ki a szántóterület kevesebb mint 5 %-át, valamint a fő szántóföldi növénykultúra kiterjedése nem haladhatja meg a szántóterület 70 %-át.

(2)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a „szántóföldi növénykultúra” fogalmának meghatározására, valamint az egyes szántóföldi növénykultúrák arányának pontos kiszámításával kapcsolatos alkalmazási szabályokra vonatkozóan.

31. cikk

Állandó gyepterület

(1)          A mezőgazdasági termelőknek állandó gyepterületként kell fenntartaniuk a mezőgazdasági üzemüknek a(z) …/…/EU rendelet (horizontális rendelet) 74. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelemben a 2014. igénylési év tekintetében ilyenként bejelentett területét (a továbbiakban: állandó gyepterületű referenciaterület).

Az állandó gyepterületű referenciaterületet növelni kell abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelőnek egyes területeket 2014-ben és/vagy 2015-ben állandó gyepterületté kell alakítania a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 93. cikkében említettek szerint.

(2)          A mezőgazdasági termelők állandó gyepterületű referenciaterületük legfeljebb 5 %-át átalakíthatják. Az említett határérték nem alkalmazandó vis maior vagy rendkívüli körülmények esetén.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el állandó gyepterületű referenciaterületüknek az (1) bekezdés második albekezdésében meghatározott növelésével, az állandó gyepterület megújításával, a (2) bekezdésben említett megengedett csökkentés túllépésének esetén a mezőgazdasági terület állandó gyepterületté való átalakításával, valamint földátruházás esetén az állandó gyepterületű referenciaterület módosításával kapcsolatos szabályok megállapítására vonatkozóan.

32. cikk

Ökológiai jelentőségű terület

(1)          A mezőgazdasági termelőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott támogatható hektárterületük – az állandó gyepterületű terület kivételével – legalább 7 %-a ökológiai jelentőségű terület, mint például parlagon hagyott terület, terasz, tájképi elem, védelmi sáv, illetve a 25. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett erdősített terület legyen.

(2)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdésben említett ökológiai jelentőségű terület típusainak pontosabb meghatározására, valamint az (1) bekezdésben említett százalékérték betartása céljából figyelembe vehető ökológiai jelentőségű területek egyéb típusainak megállapítására és meghatározására vonatkozóan.

33. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)          A tagállamok a II. mellékletben megállapított éves nemzeti felső határ 30 %-át az e fejezetben említett támogatás finanszírozására fordítják.

(2)          A tagállamok az e fejezetben említett támogatást nemzeti, vagy a 20. cikk alkalmazása esetén regionális szinten alkalmazzák. A regionális szintű alkalmazás esetén a tagállamok minden egyes régióban a (3) bekezdés szerinti felső határ egy részét alkalmazzák. Az említett rész minden egyes régió esetében a 20. cikk (2) bekezdésének megfelelően megállapított regionális felső határ és a 19. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott felső határ hányadosaként kerül kiszámításra.

(3)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján évente megállapítja az e fejezetben említett támogatásra vonatkozó megfelelő felső határokat. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

3. FEJEZET A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatás

34. cikk

Általános szabályok

(1)          A tagállamok támogatást nyújthatnak az 1. fejezetben említett alaptámogatási rendszer keretében nyújtott támogatásra jogosult azon mezőgazdasági termelőknek, akiknek a mezőgazdasági üzeme részben vagy teljesen hátrányos természeti adottságú területeken található, amelyeket a tagállamok a(z) …/…/EU rendelet [vidékfejlesztésről szóló rendelet] 33. cikkének (1) bekezdésével összhangban jelölnek ki.

(2)          A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett támogatást nyújtanak minden olyan terület esetében, amely az említett bekezdés alkalmazási körébe esik vagy – adott esetben – objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján úgy, hogy a támogatást a(z) …/…/EU rendelet [vidékfejlesztésről szóló rendelet] 33. cikke (1) bekezdésében említett egyes területekre korlátozzák.

(3)          A (2) bekezdés és a pénzügyi fegyelem, a támogatás fokozatos csökkentése és maximalizálása, a 7. cikkben említett lineáris csökkentés, valamint a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 65. cikke alapján kiszabott csökkentések és kizárások alkalmazásának sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett támogatás nyújtására évente kerül sor az azon területeken elhelyezkedő támogatható hektárok után, amelyek esetében a tagállamok e cikk (2) bekezdésének megfelelően támogatás nyújtásáról döntöttek, a támogatás kifizetésére pedig az érintett mezőgazdasági termelő birtokában lévő, a szóban forgó hektárokhoz tartozó támogatási jogosultságok aktiválását követően kerülhet sor.

(4)          Az (1) bekezdésben említett hektáronkénti támogatás a 35. cikk alkalmazásából eredő összeg és a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentett azon területeken elhelyezkedő támogatható hektárszám hányadosaként kerül kiszámításra, amelyek esetében a tagállamok e cikk (2) bekezdésének megfelelően támogatás nyújtásáról döntöttek.

(5)          A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az e fejezetben említett támogatást az e bekezdésben meghatározott feltételekkel regionális szinten alkalmazzák.

Ebben az esetben a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok – például a természeti korlátok jellemzői és az agronómiai körülmények – alapján meghatározzák a régiókat.

A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján osztják fel a régiók között a 35. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti felső határokat.

A regionális szintű támogatás a harmadik albekezdésnek megfelelően kiszámított regionális felső határ és a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentett azon területeken elhelyezkedő támogatható hektárszám hányadosaként kerül kiszámításra, amelyek esetében a tagállamok e cikk (2) bekezdésének megfelelően támogatás nyújtásáról döntöttek.

35. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)          A tagállamok 2013. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy a II. mellékletben megállapított éves nemzeti felső határ legfeljebb 5 %-át a 34. cikkben említett támogatás finanszírozására fordítják.

Az első albekezdésben említett döntésről a Bizottságot az ugyanabban az albekezdésben említett időpontig értesíteni kell.

A tagállamok döntésüket 2016. augusztus 1-jéig, 2017. január 1-jével kezdődő hatállyal felülvizsgálhatják.

(2)          Az (1) bekezdés alapján az egyes tagállamok által a nemzeti felső határ felhasználandó mértékének megfelelően a Bizottság végrehajtási aktusok útján évente meghatározza a szóban forgó támogatásnak megfelelő felső határt. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

4. FEJEZET A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás

36. cikk

Általános szabályok

(1)          A tagállamok éves támogatást nyújtanak az 1. fejezetben említett alaptámogatási rendszer szerinti támogatásra jogosult fiatal mezőgazdasági termelőknek.

(2)          E fejezet alkalmazásában „fiatal mezőgazdasági termelő”:

a)      olyan természetes személy, aki mezőgazdasági üzem vezetőjeként először kezd gazdálkodni, vagy aki az alaptámogatási rendszer keretében a(z) .../…/EU rendelet [horizontális rendelet] 73. cikkének (1) bekezdésében említett kérelem első benyújtását megelőző öt évben már gazdálkodott, és

b)      aki az a) pontban említett kérelem benyújtásának időpontjában nem töltötte be a 40. életévét.

(3)          A pénzügyi fegyelem, a támogatás fokozatos csökkentése és maximalizálása, a 7. cikkben említett lineáris csökkentés, valamint a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 65. cikke alapján kiszabott csökkentések és kizárások alkalmazásának sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett támogatás nyújtása évente, a támogatási jogosultságok mezőgazdasági termelő által történő aktiválásával történik.

(4)          Az (1) bekezdésben említett támogatás mezőgazdasági termelőként legfeljebb öt éves időtartamra nyújtható. Ebből az időtartamból le kell vonni a tevékenység megkezdése és a (2) bekezdés a) pontjában említett első kérelembenyújtás között eltelt évek számát.

(5)          A tagállamok minden évben kiszámítják az (1) bekezdésben említett támogatás összegét oly módon, hogy a mezőgazdasági termelő birtokában lévő támogatási jogosultságok átlagértéke 25 %-ának megfelelő számot megszorozzák a termelő által a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően aktivált jogosultságok számával.

Az első albekezdés alkalmazásában a tagállamok a figyelembe veendő aktivált támogatási jogosultságok számára vonatkozóan betartják a következő felső határokat:

a)      azokban a tagállamokban, ahol a mezőgazdasági üzemek VI. mellékletben meghatározott átlagos mérete legfeljebb 25 hektár, legfeljebb 25,

b)      azokban a tagállamokban, ahol a mezőgazdasági üzemek VI. mellékletben meghatározott átlagos mérete meghaladja a 25 hektárt, legalább 25, de az átlagos méretnél nem nagyobb.

(6)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon feltételekre – különösen a jogi személyben közreműködő egy vagy több természetes személyre a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott korhatár alkalmazására – vonatkozóan, amelyek teljesülése esetén egy jogi személy jogosultnak tekinthető arra, hogy az (1) bekezdésben említett támogatásban részesüljön.

37. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)          A tagállamok a II. mellékletben megállapított éves nemzeti felső határ egy bizonyos százalékát, amely nem haladhatja meg a 2 %-ot, a 36. cikkben említett támogatás finanszírozására fordítják. A tagállamok 2013. augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot a támogatás finanszírozásához szükséges becsült százalékértékről.

A tagállamok a becsült százalékértéket 2016. augusztus 1-jéig, 2017. január 1-jével kezdődő hatállyal felülvizsgálhatják. A tagállamok a felülvizsgált százalékértékről 2016. augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot.

(2)          Az (1) bekezdésben meghatározott maximum 2 % sérelme nélkül abban az esetben, ha egy tagállamban egy adott évben alkalmazott támogatás teljes összege meghaladja a (4) bekezdés alapján meghatározott felső határt és ha a szóban forgó felső határ nem éri el a II. mellékletben meghatározott éves nemzeti felső határ 2 %-át, a tagállamok lineárisan csökkentik az összes mezőgazdasági termelőnek a 25. cikknek megfelelően járó valamennyi kifizetést.

(3)          Ha egy tagállamban egy adott évben alkalmazott támogatás teljes összege meghaladja a (4) bekezdés alapján meghatározott felső határt és ha a szóban forgó felső határ a II. mellékletben meghatározott éves nemzeti felső határ 2 %-ának felel meg, a tagállamok az említett felső határ betartása érdekében lineárisan csökkentik a 36. cikknek megfelelően fizetendő összegeket.

(4)          A Bizottság az (1) bekezdésnek megfelelően a tagállamok által bejelentett becsült százalékérték alapján végrehajtási aktusok útján évente meghatározza a 36. cikkben említett támogatásra vonatkozó megfelelő felső határt. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. CÍM TERMELÉSTŐL FÜGGŐ TÁMOGATÁS

1. FEJEZET Termeléstől függő önkéntes támogatás

38. cikk

Általános szabályok

(1)          A tagállamok az e fejezetben megállapított feltételekkel termeléstől függő támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági termelők részére.

Termeléstől függő támogatás a következő ágazatoknak és termékek után nyújtható: gabonafélék, olajnövények, nagymagvú hüvelyesek, len, kender, rizs, héjas gyümölcsűek, burgonyakeményítő, tej és tejtermékek, magvak, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, olívaolaj, selyemhernyó, szárított takarmány, komló, cukorrépa, cukornád és cikória, gyümölcs és zöldség, valamint rövid rotációs idejű sarjerdő.

(2)          Termeléstől függő támogatás csak egy tagállam azon ágazatainak vagy régióinak nyújtható, ahol olyan meghatározott gazdálkodási típusok vagy mezőgazdasági ágazatok bizonyos nehézségekkel küzdenek, amelyek gazdasági és/vagy társadalmi és/vagy környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságúak.

(3)          A (2) bekezdéstől eltérve termeléstől függő támogatás nyújtható olyan mezőgazdasági termelőknek is, akik 2013. december 31-én az 1782/2003/EK rendelet III. címe 3. fejezete 2. szakaszának és 71m. cikkének, valamint a 73/2009/EK rendelet 60. cikkének és 65. cikke negyedik albekezdésének megfelelően biztosított támogatási jogosultsággal rendelkeznek; és akik az e rendelet III. címének 1. fejezetében említett alaptámogatási rendszer keretében a támogatási jogosultságok aktiválásához nem rendelkeznek támogatható hektárterülettel.

(4)          Termeléstől függő támogatás csak az érintett régiókban meglévő termelési szint fenntartásának ösztönzéséhez szükséges mértékben nyújtható.

(5)          A termeléstől függő támogatás nyújtása éves kifizetés formájában, meghatározott mennyiségi korlátok betartása mellett, rögzített területek és terméshozamok vagy rögzített állatlétszám alapján történik.

(6)          Az e cikk értelmében nyújtott termeléstől függő támogatásnak összhangban kell lennie a többi uniós intézkedésekkel és szakpolitikákkal.

(7)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)      az e fejezetben említett támogatás nyújtásának feltételei,

b)      az egyéb uniós intézkedésekkel való összhanggal és a támogatáshalmozással kapcsolatos szabályok.

39. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)          A tagállamok a termeléstől függő önkéntes támogatás alkalmazásának első évét megelőző év augusztus 1-jéig úgy dönthetnek, hogy a II. mellékletben meghatározott éves nemzeti felső határuk legfeljebb 5 %-át a termeléstől függő önkéntes támogatás finanszírozására fordítják.

(2)          Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a II. mellékletben meghatározott éves nemzeti felső határ legfeljebb 10 %-át használják fel, feltéve, hogy:

a)      2013. december 31-ig a 73/2009/EK rendelet V. címében meghatározott egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazták, vagy az említett rendelet 111. cikke szerinti intézkedéseket finanszíroztak, vagy az említett rendelet 69. cikkének (5) bekezdésében, illetve Málta esetében a 69. cikk (1) bekezdésében meghatározott eltérés vonatkozik rájuk; és/vagy

b)      a 2010–2013 közötti időszakban legalább egy évig a 73/2009/EK rendelet III., IV. és V. címében – a IV. cím 1. fejezete 6. szakaszának a kivételével – meghatározott közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló összeg több, mint 5 %-át a 73/2009/EK rendelet III. címe 2. fejezetének 2. szakaszában meghatározott intézkedések, az említett rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának i–iv. alpontjában, valamint b) és e) pontjában meghatározott támogatás, vagy az említett rendelet IV. címének 1. fejezete – a 6. szakasz kivételével – szerinti intézkedések finanszírozására használták fel.

(3)          A (2) bekezdéstől eltérve azok a tagállamok, amelyek a 2010–2013 közötti időszakban legalább egy évig a 73/2009/EK rendelet III., IV. és V. címében – a IV. cím 1. fejezete 6. szakaszának a kivételével – meghatározott közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló összeg több, mint 10 %-át a 73/2009/EK rendelet III. címe 2. fejezetének 2. szakaszában meghatározott intézkedések, az említett rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának i–iv. alpontjában, valamint b) és e) pontjában meghatározott támogatás, vagy az említett rendelet IV. címének 1. fejezete – a 6. szakasz kivételével – szerinti intézkedések finanszírozására használták fel, dönthetnek úgy, hogy a Bizottság 41. cikknek megfelelő jóváhagyásával a II. mellékletben meghatározott éves nemzeti felső határ több mint 10 %-át használják fel.

(4)          A tagállamok 2016. augusztus 1-jéig felülvizsgálhatják az (1), (2) és (3) bekezdés alapján hozott döntésüket és úgy dönthetnek, hogy 2017-től kezdődő hatállyal:

a)      megnövelik – adott esetben az ott meghatározott kereteken belül – az (1) és a (2) bekezdés alapján meghatározott százalékértéket, valamint – adott esetben – módosítják a támogatásnyújtási feltételeket;

b)      csökkentik a termeléshez kötött támogatás finanszírozásához felhasznált százalékértéket, valamint – adott esetben – módosítják a támogatásnyújtási feltételeket;

c)      nem nyújtanak többé e fejezet szerinti támogatást.

(5)          Az egyes tagállamok által a nemzeti felső határ felhasználandó arányát illetően az (1)–(4) bekezdésnek megfelelően hozott döntés alapján a Bizottság végrehajtási aktusok útján évente meghatározza a támogatásra vonatkozó megfelelő felső határt. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

40. cikk

Értesítés

(1)          A 39. cikkben említett döntésekről a Bizottságot az említett cikkben szereplő időpontig értesíteni kell; az értesítésben – a 39. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett döntés esetének kivételével – szerepelnie kell a megcélzott régiókra, a kiválasztott gazdálkodási típusokra vagy ágazatokra, valamint a nyújtandó támogatási szintre vonatkozó információknak.

(2)          A 39. cikk (2) és (3) bekezdésében vagy – adott esetben – a 39. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett döntéseknek továbbá tartalmazniuk kell a megcélzott régióra jellemző sajátos helyzet, valamint a gazdálkodási típusok, illetve meghatározott mezőgazdasági ágazatok sajátos jellemzőinek részletes leírását, amelyek alapján a 39. cikk (1) bekezdésében említett százalékérték elégtelen a 38. cikk (2) bekezdésében említett nehézségek kezeléséhez és amelyek indokolják a magasabb támogatási szintet.

41. cikk

A Bizottság jóváhagyása

(1)          A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján jóváhagyja a 39. cikk (3) bekezdésében vagy – adott esetben – a 39. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett döntést abban az esetben, ha az érintett régióban vagy ágazatban az alábbi igények egyike jelentkezik:

a)      meghatározott termék esetében egyéb alternatíva hiányában egy adott termelési szint fenntartásának, valamint a termelés beszüntetése miatti kockázatok és az abból adódó társadalmi és/vagy környezetvédelmi problémák csökkentésének szükségessége,

b)      a helyi feldolgozóipar kiegyensúlyozott ellátásának és az ezzel összefüggésben bekövetkező szerkezetátalakítással járó negatív társadalmi és gazdasági következmények kiküszöbölésének szükségessége,

c)      egy adott ágazat mezőgazdasági termelőit az érintett piacok elhúzódó zavarai miatt érő hátrányok kompenzálásának szükségessége;

d)      fellépés szükségessége abban az esetben, amikor az e rendelet, a(z) …/…/EU rendelet [vidékfejlesztésről szóló rendelet] vagy valamely más jóváhagyott állami támogatási program értelmében rendelkezésre álló egyéb támogatás nem bizonyul elégségesnek az a), b) és c) pontban említett igények teljesítésére.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján szabályokat fogad el az (1) bekezdésben említett döntések értékelésével és jóváhagyásával kapcsolatos eljárásra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

2. FEJEZET A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás

42. cikk

Hatály

Az 5201 00 KN-kód alá tartozó gyapotot termesztő mezőgazdasági termelők részére az e fejezetben ("A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás") megállapított feltételek mellett támogatás nyújtható.

43. cikk

Jogosultság

(1)          A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást a gyapottal bevetett támogatható terület hektárszáma után nyújtható. Egy terület akkor támogatható, ha a tagállam által gyapottermelés céljából engedélyezett mezőgazdasági földterületen helyezkedik el, az engedélyezett fajtákkal van bevetve, és a tényleges betakarításig rendes növekedési feltételek között tartják.

A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás csak ép, megbízható és piacképes minőségű termékek esetében fizethető ki.

(2)          A tagállamok az (1) bekezdésben említett földterületet és fajtákat a (3) bekezdés alapján elfogadandó szabályoknak és feltételeknek megfelelően engedélyezik.

(3)          A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás hatékony kezelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában a földterület és a fajták engedélyezésével kapcsolatos szabályok és feltételek vonatkozásában.

(4)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján szabályokat fogad el a jóváhagyási eljárást és a termelőknek a jóváhagyással kapcsolatban történő tájékoztatását illetően. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

44. cikk

Bázisterületek, rögzített terméshozamok és referenciaösszegek

(1)          A következő nemzeti bázisterületek kerülnek meghatározásra:

– Bulgária: 3 342 ha,

– Görögország: 250 000 ha,

– Spanyolország: 48 000 ha,

– Portugália: 360 ha.

(2)          A következő rögzített terméshozamok kerülnek megállapításra a bázisidőszakban:

– Bulgária: 1,2 tonna/ha,

– Görögország: 3,2 tonna/ha,

– Spanyolország: 3,5 tonna/ha,

– Portugália: 2,2 tonna/ha.

(3)          A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás esetében a támogatható terület hektárszáma után nyújtott támogatás összege a (2) bekezdésben foglalt terméshozamok és a következő referenciaösszegek szorzataként kerül megállapításra:

– Bulgária: 523,02 EUR 2014-ben, 588,06 EUR 2015-ben, valamint 661,79 EUR 2016-ban és azután

– Görögország: 238,86 EUR

– Spanyolország: 369,33 EUR

– Portugália: 232,57 EUR

(4)          Amennyiben egy adott tagállamban és egy adott évben a gyapottal bevetett támogatható terület meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott bázisterületet, a (3) bekezdésben e tagállamra vonatkozóan meghatározott összeget a bázisterület túllépésének arányában csökkenteni kell.

(5)          A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás nyújtásának feltételeivel, a jogosultsági követelményekkel és az agronómiai gyakorlattal kapcsolatos szabályok vonatkozásában.

(6)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján szabályokat fogadhat el a (4) bekezdésében említett csökkentés kiszámítására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

45. cikk

Elismert ágazati szervezetek

(1)          E fejezet alkalmazásában elismert ágazati szervezet: gyapottermelők és legalább egy gyapottisztító által létrehozott jogi személy, amely a következő tevékenységeket folytatja:

a)      a gyapot forgalomba hozatala koordinációjának javítása, különösen piackutatás és piaci felmérések által,

b)      az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása,

c)      a termelés orientálása olyan termékek irányába, amelyek jobban igazodnak a piaci igényekhez és a fogyasztói kereslethez, különösen a minőség és a fogyasztóvédelem tekintetében,

d)      a termelési módszerek és eszközök korszerűsítése a termékminőség javítása érdekében,

e)      minőségtanúsítási rendszerek révén értékesítési stratégiák kidolgozása a gyapot promóciója céljából.

(2)          A gyapottisztító letelepedése szerinti tagállam elismeri azokat az ágazati szervezeteket, amelyek megfelelnek a (3) bekezdésében említett kritériumoknak.

(3)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)      az ágazati szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumok,

b)      a termelőkre vonatkozó követelmények,

c)      azzal az esettel kapcsolatos szabályok, ha az elismert ágazati szervezet nem teljesíti a szóban forgó kritériumokat.

46. cikk

A támogatás nyújtása

(1)          A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást a termelők a 44. cikk alapján meghatározott támogatható hektáronként kapják.

(2)          Az elismert ágazati szervezetekben tagsággal rendelkező termelők a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást a 44. cikk (1) bekezdésében meghatározott bázisterületen található támogatható hektáronként kapják, 2 euróval megnövelt értékben.

V. CÍM Mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer

47. cikk

Általános szabályok

(1)          Azok a mezőgazdasági termelők, akik 2014-ben a 21. cikk alapján kiosztott támogatási jogosultsággal rendelkeznek és megfelelnek a 10. cikk (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményeknek, választhatják azt, hogy az ebben a címben meghatározott feltételekkel egyszerűsített rendszerben, a továbbiakban: mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben vesznek részt.

(2)          A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében nyújtott kifizetések felváltják a III. és IV. cím alapján nyújtandó kifizetéseket.

(3)          A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelők mentesülnek a III. cím 2. fejezetében meghatározott mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazása alól.(4)     A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne kapjanak kifizetést azok a mezőgazdasági termelők, akikről kiderül, hogy az e rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat közzétételi időpontjától kezdve kizárólag azzal a céllal megosztották a mezőgazdasági üzemüket, hogy részesüljenek a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerből. Ez azokra a mezőgazdasági termelőkre is alkalmazandó, akik mezőgazdasági üzeme a megosztás eredményeképpen jött létre.

48. cikk

Részvétel

Azok a mezőgazdasági termelőknek, akik részt kívánnak venni a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben, 2014. október 15-ig erre vonatkozó kérelmet kell benyújtaniuk.

Azok a mezőgazdasági termelők, akik 2014. október 15-ig nem kérelmezték részvételüket vagy az említett időpont után úgy döntenek, hogy már nem kívánnak részt venni a szóban forgó rendszerben, vagy kiválasztásra kerültek a …/…/EU rendelet [a vidékfejlesztésről szóló rendelet] 20. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében nyújtott támogatásra, többé nem jogosultak részt venni a rendszerben.

49. cikk

A támogatás összege

(1)          A tagállamok a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer tekintetében meghatározzák az éves kifizetés összegét, amely az alábbi szintek egyikének felel meg a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően:

a)      kedvezményezettenként az átlagos nemzeti kifizetés 15 %-át nem meghaladó összeg,

b)      a hektáronkénti átlagos nemzeti kifizetésnek megfelelő összeg és a hektárszámnak megfelelő szám – amely legfeljebb három lehet – szorzata.

Az első albekezdés a) pontjában említett nemzeti átlagot a tagállam állapítja meg a II. mellékletben a 2019. naptári évre meghatározott nemzeti felső határ és a 21. cikk (1) bekezdése értelmében támogatási jogosultságban részesült mezőgazdasági termelők száma alapján.

Az első albekezdés b) pontjában említett nemzeti átlagot a tagállam állapítja meg a II. mellékletben a 2019. naptári évre meghatározott nemzeti felső határ és a 2014-ben a 26. cikknek megfelelően bejelentett támogatható hektárszám alapján.

(2)          Az (1) bekezdésben említett összeg nem lehet 500 EUR-nál kevesebb, valamint 1000 EUR-nál több. Az 51. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül abban az esetben, ha az (1) bekezdés alkalmazása eredményeképpen kapott összeg 500 EUR-nál kisebb, illetve 1000 EUR-nál nagyobb, az összeget fel kell kerekíteni a minimális összegre, illetve le kell kerekíteni a maximális összegre.

(3)          A (2) bekezdéstől eltérve az (1) bekezdésben említett összeg Ciprus és Málta esetében 500 EUR-nál kevesebb is lehet, de legalább 200 EUR-nak kell lennie.

50. cikk

Különös feltételek

(1)          A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben való részvételük során a mezőgazdasági termelők:

a)      legalább a birtokukban lévő jogosultságok számának megfelelő hektárszámmal rendelkeznek,

b)      megfelelnek a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott minimumkövetelményeknek.

(2)          A 2014-ben a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelő által a 25. és 26. cikk alapján aktivált támogatási jogosultságok addig az időtartamig aktivált jogosultságoknak minősülnek, ameddig a mezőgazdasági termelő részt vesz a szóban forgó rendszerben.

A mezőgazdasági termelő említett rendszerben való részvétele alatt a termelő birtokában lévő támogatási jogosultságok nem tekinthetők a 24. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti, a nemzeti tartalékba utalandó fel nem használt támogatási jogosultságoknak.

(3)          A 27. cikktől eltérve a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelő birtokában lévő támogatási jogosultságok – az öröklés vagy várható öröklés esetének kivételével – nem ruházhatók át.

Az a mezőgazdasági termelő, aki öröklés vagy várható öröklés útján a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelőtől támogatási jogosultságokat kap, jogosulttá válik a rendszerben való részvételre, feltéve, hogy megfelel az alaptámogatási rendszer keretében a támogatásban való részesülésre vonatkozó követelményeknek, valamint hogy megörökli annak a mezőgazdasági termelőnek az összes támogatási jogosultságát, akitől a támogatási jogosultságokat kapja.

(4)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a rendszerben való részvétel feltételeire vonatkozóan abban az esetben, ha a rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelő helyzete megváltozik.

51. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)          Az e címben említett támogatás finanszírozása céljából a tagállamok annak az összegnek megfelelő összeget, amelyre a mezőgazdasági kistermelő a III. cím 1. fejezetében említett alaptámogatásként, a III. cím 2. fejezetében említett, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatásként, valamint – adott esetben – a III. cím 3. fejezetében említett, a hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatásként, a III. cím 4. fejezetében említett, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatásként és a IV. címben említett termeléstől függő támogatásként jogosult lenne, levonják az érintett támogatásokra rendelkezésre álló teljes összegből.

A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében járó valamennyi kifizetés összege és az első albekezdésnek megfelelően finanszírozott teljes összeg közötti különbség finanszírozása a 25. cikknek megfelelően nyújtandó összes kifizetésre alkalmazott lineáris csökkentés alkalmazásával történik.

Azok a szempontok, amelyek alapján az első albekezdésben említett összegek megállapításra kerülnek, a mezőgazdasági termelő a támogatási rendszerben való részvételének teljes időtartama alatt változatlanok maradnak.

(2)          Ha a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében járó kifizetések teljes összege meghaladja a II. mellékletben meghatározott éves nemzeti felső határ 10 %-át, a tagállamok a szóban forgó százalékérték betartása érdekében lineárisan csökkentik az e címnek megfelelően fizetendő összegeket.

VI. CÍM A gyapotágazatra vonatkozó nemzeti szerkezetátalakítási programok

52. cikk

A szerkezetátalakítási programokra rendelkezésre álló éves költségvetés felhasználása

(1)          A 637/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének első albekezdését alkalmazó tagállamok esetében az említett rendelet 5. cikkének (1) bekezdése alapján rendelkezésre álló megfelelő éves költségvetést 2014. január 1-jei hatállyal kiegészítő uniós forrásként át kell csoportosítani a(z) …/…/EU [vidékfejlesztésről szóló rendelet] alapján finanszírozott vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedésekre.

(2)          A 637/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdését alkalmazó tagállamok esetében az említett rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett éves költségvetésüket 2017. január 1-jei hatállyal bele kell számítani az e rendelet II. mellékletében meghatározott nemzeti felső határukba.

VII. CÍM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET Értesítések és szükséghelyzet

53. cikk

Az értesítésre vonatkozó követelmények

(1)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok által e rendelet alkalmazásában vagy a közvetlen kifizetések vizsgálata, ellenőrzése, felügyelete, értékelése és auditálása, valamint a nemzetközi megállapodások végrehajtása céljából teljesítendő értesítésekkel kapcsolatos szükséges intézkedésekre vonatkozóan, beleértve az említett megállapodások esetében alkalmazandó értesítési követelményeket is. A Bizottság ennek során figyelembe veszi, hogy milyen adatokra van szükség, és milyen szinergiák vannak a lehetséges adatforrások között.

Az összegyűjtött információk a személyes adatok és a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekének védelme mellett – adott esetben – továbbíthatóak nemzetközi szervezetek vagy harmadik országok illetékes hatóságai számára vagy azok rendelkezésére bocsáthatóak, valamint nyilvánosságra hozhatóak.

(2)          Figyelembe véve annak szükségességét, hogy az (1) bekezdésben említett értesítés gyors, hatékony, pontos és költséghatékony legyen, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározása céljából:

a)      azon információk jellege és típusa, amelyekről értesítést kell küldeni,

b)      az értesítés módszerei,

c)      a rendelkezésre bocsátott információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférés jogára vonatkozó szabályok,

d)      az információk közzétételének feltételei és eszközei.

(3)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja a következőket:

(a)     az e cikk alkalmazásához szükséges információk szolgáltatására vonatkozó szabályok,

(b)     a közlendő információk kezelésére vonatkozó rendelkezések, valamint az értesítések tartalmával, formájával, ütemezésével, gyakoriságával és határidőivel kapcsolatos szabályok,

(c)     a személyes adatok, valamint a mezőgazdasági termelők és a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekének védelme mellett az információk és dokumentumok tagállamok, nemzetközi szervezetek, harmadik országok illetékes hatóságai vagy a nagyközönség számára történő továbbításával vagy rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos szabályok.

Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

54. cikk

Egyedi problémák megoldására szolgáló intézkedések

(1)          A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja a szükséghelyzet esetén szükséges és indokolható, egyedi problémák megoldására szolgáló intézkedéseket. Az ilyen intézkedések eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges időtartamra. Ezeket a végrehajtási aktusokat az 56. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)          Az (1) bekezdésben említett intézkedésekkel kapcsolatos, kellően indokolt rendkívül sürgős esetben a Bizottság az 56. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

2. FEJEZET Felhatalmazás és végrehajtási rendelkezések

55. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)          E cikk meghatározza a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit.

(2)          A Bizottság az e rendelet hatályba lépésétől számított határozatlan időre szóló felhatalmazást kap az e rendeletben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3)          Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az e rendeletben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján vagy a határozatban megjelölt napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)          A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)          Az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

56. cikk

Bizottsági eljárás

(1)          A Bizottság munkáját a Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottsága segíti. Az említett bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)          Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)          Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, az 5. cikkével összefüggésben.

3. FEJEZET Átmeneti és záró rendelkezések

57. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)          A 637/2008/EK rendelet hatályát veszti.

Azon tagállamok tekintetében azonban, amelyek éltek az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott lehetőséggel, 2017. december 31-ig továbbra is alkalmazandó.

(2)          A 73/2009/EK rendelet hatályát veszti.

A (3) bekezdés sérelme nélkül a hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a VII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

(3)          Az e rendeletben a 73/2009/EK és az 1782/2003/EK rendeletre tett hivatkozásokat a hatályvesztés előtti rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

58. cikk

Átmeneti szabályok

A 73/2009/EK rendelet rendelkezéseiről az e rendelet rendelkezéseire való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mezőgazdasági termelők megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelméhez szükséges intézkedésekre vonatkozóan.

59. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [hetedik] napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 14. cikket, a 20. cikk (5) bekezdését, a 22. cikk (6) bekezdését, a 35. cikk (1) bekezdését, a 37. cikk (1) bekezdését és a 39. cikket azonban e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

I. MELLÉKLET A támogatási rendszerek jegyzéke

Ágazat || Jogalap || Megjegyzések

Alaptámogatás || E rendelet III. címének 1. fejezete || Termeléstől független támogatás

Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatot folytató mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás || E rendelet III. címének 2. fejezete || Termeléstől független támogatás

A hátrányos természeti adottságú területeken gazdálkodó mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás || E rendelet III. címének 3. fejezete || Termeléstől független támogatás

A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás || E rendelet III. címének 4. fejezete || Termeléstől független támogatás

Termeléstől függő önkéntes támogatás || E rendelet IV. címének 1. fejezete ||

Gyapot || E rendelet IV. címének 2. fejezete || Területalapú támogatás

A mezőgazdasági kistermelőknek nyújtott támogatás || E rendelet V. címe || Termeléstől független támogatás

POSEI || A 247/2006/EK rendelet III. címe || Közvetlen kifizetések a programok keretén belül meghatározott intézkedések címén

Égei-tengeri szigetek || Az 1405/2006/EK rendelet III. fejezete || Közvetlen kifizetések a programok keretén belül meghatározott intézkedések címén

II. MELLÉKLET Az 6. cikkben említett nemzeti felső határok

|| || || || || || (ezer EUR-ban)

Naptári év || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 és az azt követő év

Belgium || 553 521 || 544 065 || 534 632 || 525 205 || 525 205 || 525 205

Bulgária || 655 661 || 737 164 || 810 525 || 812 106 || 812 106 || 812 106

Cseh Köztársaság || 892 698 || 891 875 || 891 059 || 890 229 || 890 229 || 890 229

Dánia || 942 931 || 931 719 || 920 534 || 909 353 || 909 353 || 909 353

Németország || 5 275 876 || 5 236 176 || 5 196 585 || 5 156 970 || 5 156 970 || 5 156 970

Észtország || 108 781 || 117 453 || 126 110 || 134 749 || 134 749 || 134 749

Írország || 1 240 652 || 1 239 027 || 1 237 413 || 1 235 779 || 1 235 779 || 1 235 779

Görögország || 2 099 920 || 2 071 481 || 2 043 111 || 2 014 751 || 2 014 751 || 2 014 751

Spanyolország || 4 934 910 || 4 950 726 || 4 966 546 || 4 988 380 || 4 988 380 || 4 988 380

Franciaország || 7 732 611 || 7 694 854 || 7 657 219 || 7 619 511 || 7 619 511 || 7 619 511

Olaszország || 4 023 865 || 3 963 007 || 3 902 289 || 3 841 609 || 3 841 609 || 3 841 609

Ciprus || 52 273 || 51 611 || 50 950 || 50 290 || 50 290 || 50 290

Lettország || 163 261 || 181 594 || 199 895 || 218 159 || 218 159 || 218 159

Litvánia || 396 499 || 417 127 || 437 720 || 458 267 || 458 267 || 458 267

Luxemburg || 34 313 || 34 250 || 34 187 || 34 123 || 34 123 || 34 123

Magyarország || 1 298 104 || 1 296 907 || 1 295 721 || 1 294 513 || 1 294 513 || 1 294 513

Málta || 5 316 || 5 183 || 5 050 || 4 917 || 4 917 || 4 917

Hollandia || 806 975 || 792 131 || 777 320 || 762 521 || 762 521 || 762 521

Ausztria || 707 503 || 706 850 || 706 204 || 705 546 || 705 546 || 705 546

Lengyelország || 3 038 969 || 3 066 519 || 3 094 039 || 3 121 451 || 3 121 451 || 3 121 451

Portugália || 573 046 || 585 655 || 598 245 || 610 800 || 610 800 || 610 800

Románia || 1 472 005 || 1 692 450 || 1 895 075 || 1 939 357 || 1 939 357 || 1 939 357

Szlovénia || 141 585 || 140 420 || 139 258 || 138 096 || 138 096 || 138 096

Szlovákia || 386 744 || 391 862 || 396 973 || 402 067 || 402 067 || 402 067

Finnország || 533 932 || 534 315 || 534 700 || 535 075 || 535 075 || 535 075

Svédország || 710 853 || 711 798 || 712 747 || 713 681 || 713 681 || 713 681

Egyesült Királyság || 3 624 384 || 3 637 210 || 3 650 038 || 3 662 774 || 3 662 774 || 3 662 774

III. MELLÉKLET A 7. cikkben említett nettó felső határok

|| || || || || || (ezer EUR-ban)

Naptári év || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 és az azt követő év

Belgium || 553.5 || 544.1 || 534.6 || 525.2 || 525.2 || 525.2

Bulgária || 656.2 || 733.6 || 799.7 || 801.2 || 801.2 || 801.2

Cseh Köztársaság || 892.5 || 891.7 || 890.9 || 890.0 || 890.0 || 890.0

Dánia || 942.8 || 931.6 || 920.4 || 909.3 || 909.3 || 909.3

Németország || 5 275.3 || 5 235.6 || 5 196.1 || 5 156.5 || 5 156.5 || 5 156.5

Észtország || 108.8 || 117.5 || 126.1 || 134.7 || 134.7 || 134.7

Írország || 1 240.7 || 1 239.0 || 1 237.4 || 1 235.8 || 1 235.8 || 1 235.8

Görögország || 2 253.2 || 2 226.5 || 2 199.8 || 2 173.1 || 2 173.1 || 2 173.1

Spanyolország || 4 978.9 || 4 994.4 || 5 010.0 || 5 031.4 || 5 031.4 || 5 031.4

Franciaország || 7 732.6 || 7 694.9 || 7 657.2 || 7 619.5 || 7 619.5 || 7 619.5

Olaszország || 4 023.6 || 3 962.8 || 3 902.1 || 3 841.4 || 3 841.4 || 3 841.4

Ciprus || 52.3 || 51.6 || 51.0 || 50.3 || 50.3 || 50.3

Lettország || 163.3 || 181.6 || 199.9 || 218.2 || 218.2 || 218.2

Litvánia || 396.5 || 417.0 || 437.6 || 458.1 || 458.1 || 458.1

Luxemburg || 34.3 || 34.2 || 34.2 || 34.1 || 34.1 || 34.1

Magyarország || 1 289.2 || 1 288.0 || 1 286.8 || 1 285.7 || 1 285.7 || 1 285.7

Málta || 5.3 || 5.2 || 5.0 || 4.9 || 4.9 || 4.9

Hollandia || 807.0 || 792.1 || 777.3 || 762.5 || 762.5 || 762.5

Ausztria || 707.5 || 706.9 || 706.2 || 705.5 || 705.5 || 705.5

Lengyelország || 3 038.9 || 3 066.4 || 3 093.9 || 3 121.4 || 3 121.4 || 3 121.4

Portugália || 573.2 || 585.8 || 598.4 || 611.0 || 611.0 || 611.0

Románia || 1 468.0 || 1 684.0 || 1 880.9 || 1 924.0 || 1 924.0 || 1 924.0

Szlovénia || 141.6 || 140.4 || 139.3 || 138.1 || 138.1 || 138.1

Szlovákia || 384.4 || 389.5 || 394.5 || 399.4 || 399.4 || 399.4

Finnország || 533.9 || 534.3 || 534.7 || 535.1 || 535.1 || 535.1

Svédország || 710.9 || 711.8 || 712.7 || 713.7 || 713.7 || 713.7

Egyesült Királyság || 3 534.9 || 3 547.1 || 3 559.2 || 3 571.3 || 3 571.3 || 3 571.3

IV. MELLÉKLET A 10. cikk (1) bekezdése értelmében alkalmazandó együtthatók

Tagállam || Az EUR-ban meghatározott küszöbértékre vonatkozó határérték (10. cikk (1) bekezdésének a) pontja) || A hektárban meghatározott küszöbértékre vonatkozó határérték (10. cikk (1) bekezdésének b) pontja)

Belgium || 400 ||                                 2

Bulgária || 200 ||                                 0,5

Cseh Köztársaság || 200 ||                                 5

Dánia || 300 ||                                 5

Németország || 300 ||                                 4

Észtország || 100 ||                                 3

Írország || 200 ||                                 3

Görögország || 400 ||                                 0,4

Spanyolország || 300 ||                                 2

Franciaország || 300 ||                                 4

Olaszország || 400 ||                                 0,5

Ciprus || 300 ||                                 0,3

Lettország || 100 ||                                 1

Litvánia || 100 ||                                 1

Luxemburg || 300 ||                                 4

Magyarország || 200 ||                                 0,3

Málta || 500 ||                                 0,1

Hollandia || 500 ||                                 2

Ausztria || 200 ||                                 2

Lengyelország || 200 ||                                 0,5

Portugália || 200 ||                                 0,3

Románia || 200 ||                                 0,3

Szlovénia || 300 ||                                 0,3

Szlovákia || 200 ||                                 2

Finnország || 200 ||                                 3

Svédország || 200 ||                                 4

Egyesült Királyság || 200 ||                                 5

V. MELLÉKLET A 16. és 17. cikkben említett, Bulgáriára és Romániára alkalmazandó pénzügyi rendelkezések

A.        Összegek a 16. cikkben említett, kifizetésekre alkalmazandó nemzeti felső határok kiszámításához:

(ezer EUR-ban)

|| 2014 || 2015

Bulgária || 805 847 || 808 188

Románia || 1 802 977 || 1 849 068

B.         A 17. cikk (2) bekezdésében említett, az alaptámogatási rendszerhez nyújtható kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések teljes összege:

(ezer EUR-ban)

|| 2014 || 2015

Bulgária || 150 186 || 71 024

Románia || 330 971 || 156 618

C.        A 17. cikk (3) bekezdésében említett, a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatáshoz nyújtható kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések teljes összege:

(EUR-ban)

|| 2014 || 2015

Bulgária || 556 523 || 295 687

VI. MELLÉKLET A mezőgazdasági üzem 36. cikk (5) bekezdése alapján alkalmazandó átlagos mérete

Tagállam || A mezőgazdasági üzem átlagos mérete (hektárban)

Belgium || 29

Bulgária || 6

Cseh Köztársaság || 89

Dánia || 60

Németország || 46

Észtország || 39

Írország || 32

Görögország || 5

Spanyolország || 24

Franciaország || 52

Olaszország || 8

Ciprus || 4

Lettország || 16

Litvánia || 12

Luxemburg || 57

Magyarország || 7

Málta || 1

Hollandia || 25

Ausztria || 19

Lengyelország || 6

Portugália || 13

Románia || 3

Szlovénia || 6

Szlovákia || 28

Finnország || 34

Svédország || 43

Egyesült Királyság || 54

VII. MELLÉKLET MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

73/2009/EK rendelet || E rendelet || …/…/EU rendelet [horizontális rendelet]

1. cikk || 1. cikk || -

- || 2. cikk || -

2. cikk || 4. cikk || -

- || 5. cikk (2) bekezdés || -

3. cikk || 5. cikk || -

4. cikk (1) bekezdés || - || 91. cikk

4. cikk (2) bekezdés || - || 95. cikk

5. cikk || - || 93. cikk

6. cikk (1) bekezdés || - || 94. cikk

6. cikk (2) bekezdés || - || -

7. cikk || - || -

8. cikk (1) és (2) bekezdés || 7. cikk (1) és (3) bekezdés || -

- || 7. cikk (2) bekezdés || -

9. cikk || - || -

10. cikk || - || -

11. cikk (1) és (2) bekezdés || - || 25. cikk (1) és (2) bekezdés

- || 8. cikk || -

12. cikk (1) és (2) bekezdés || - || 12. cikk

12. cikk (3) bekezdés || - || 14. cikk

12. cikk (4) bekezdés || - || -

13. cikk || - || 13. cikk (2) bekezdés

14. cikk || - || 68. cikk

15. cikk || - || 69. cikk

16. cikk || - || 70. cikk

17. cikk || - || 71. cikk

18. cikk || - || 72. cikk

19. cikk || - || 73. cikk

20. cikk || - || 75. cikk

21. cikk || - || 75. cikk (4) bekezdés

22. cikk || - || 96. cikk

23. cikk || - || 97. cikk

24. cikk || - || 99. cikk

25. cikk || - || 100. cikk

26. cikk || - || 63. cikk

27. cikk (1) bekezdés || - || 102. cikk (3) bekezdés

27. cikk (2) bekezdés || - || 49. cikk

27. cikk (3) bekezdés || - || 69. cikk (3) bekezdés

- || 9. cikk || -

28. cikk (1) és (2) bekezdés || 10. cikk (1), (3) és (4) bekezdés || -

- || 10. cikk (2) bekezdés || -

28. cikk (3) bekezdés || 23. cikk (1) bekezdés a) pont ii. alpont || -

- || 23. cikk (1) bekezdés a) pont i. alpont, c) és d) pont || -

- || 11. cikk || -

29. cikk || - || 76. cikk

30. cikk || - || 62. cikk

31. cikk || - || 2. cikk (2) bekezdés

32. cikk || 15. cikk || -

33. cikk (1) bekezdés || 18. cikk (1) bekezdés || -

- || 18. cikk (2) bekezdés || -

34. cikk (1) és (2) bekezdés || 25. cikk (1) és (2) bekezdés || -

35. cikk || 26. cikk || -

36. cikk || - || -

37. cikk || 12. cikk || -

- || 14. cikk || -

38. cikk || - || -

39. cikk (1) bekezdés || 25. cikk (3) bekezdés || -

40. cikk (1) bekezdés || 6. cikk (1) bekezdés || -

40. cikk (2) bekezdés || 19. cikk (3) bekezdés || -

41. cikk (1) bekezdés || 23. cikk (1) bekezdés || -

41. cikk (2) bekezdés || 23. cikk (3) és (4) bekezdés || -

41. cikk (3) bekezdés || 23. cikk (5) bekezdés a) pont || -

41. cikk (5) bekezdés || 23. cikk (5) bekezdés b) pont || -

- || 23. cikk (2), (6) és (7) bekezdés || -

41. cikk (6) bekezdés || 22. cikk (4) bekezdés || -

42. cikk || 24. cikk (1) bekezdés b) pont || -

43. cikk (1) és (2) bekezdés || 25. cikk (1) és (2) bekezdés || -

43. cikk (3) bekezdés || - || -

44. cikk || - || -

45. cikk || - || -

- || - || -

- || 19. cikk (1) és (2) bekezdés || -

46. cikk (1)–(4) bekezdés || 20. cikk (1)–(4) bekezdés || -

46. cikk (5) bekezdés || - || -

- || 21. cikk ||

47. cikk (1) bekezdés || - || -

47. cikk (2) bekezdés || 22. cikk (1) bekezdés regionális alkalmazás || -

- || 22. cikk (1) bekezdés nemzeti alkalmazás || -

- || 22. cikk (2), (3), (5), (6) és (7) bekezdés || -

48. cikk || - || -

49. cikk || - || -

50. cikk || - || -

51. cikk || - || -

52. cikk || - || -

53. cikk || - || -

54. cikk || - || -

55. cikk || - || -

56. cikk || - || -

57. cikk || - || -

58. cikk || - || -

59. cikk || - || -

60. cikk || - || -

61. cikk || - || -

62. cikk || - || -

63. cikk || - || -

64. cikk || - || -

65. cikk || - || -

66. cikk || - || -

67. cikk || - || -

68. cikk || - || -

69. cikk || - || -

70. cikk || - || -

71. cikk || - || -

72. cikk || - || -

73. cikk || - || -

74. cikk || - || -

75. cikk || - || -

76. cikk || - || -

77. cikk || - || -

78. cikk || - || -

79. cikk || - || -

80. cikk || - || -

81. cikk || - || -

82. cikk || - || -

83. cikk || - || -

84. cikk || - || -

85. cikk || - || -

86. cikk || - || -

87. cikk || - || -

88. cikk || 42. cikk || -

89. cikk || 43. cikk || -

90. cikk || 44. cikk || -

91. cikk || 45. cikk || -

92. cikk || 46. cikk || -

93. cikk || - || -

94. cikk || - || -

95. cikk || - || -

96. cikk || - || -

97. cikk || - || -

98. cikk || - || -

99. cikk || - || -

100. cikk || - || -

101. cikk || - || -

102. cikk || - || -

103. cikk || - || -

104. cikk || - || -

105. cikk || - || -

106. cikk || - || -

107. cikk || - || -

108. cikk || - || -

109. cikk || - || -

110. cikk || - || -

111. cikk || - || -

112. cikk || - || -

113. cikk || - || -

114. cikk || - || -

115. cikk || - || -

116. cikk || - || -

117. cikk || - || -

118. cikk || - || -

119. cikk || - || -

120. cikk || - || -

121. cikk || 16. cikk || -

122. cikk || - || -

123. cikk || - || -

124. cikk || - || -

124. cikk (6) bekezdés || - || 98. cikk

125. cikk || - || -

126. cikk || - || -

127. cikk || - || -

128. cikk || - || -

129. cikk || - || -

130. cikk || - || -

131. cikk || - || -

132. cikk || 17. cikk || -

133. cikk || - || -

- || 28. cikk || -

- || 29. cikk || -

- || 20. cikk || -

- || 31. cikk || -

- || 32. cikk || -

- || 33. cikk || -

- || 34. cikk || -

- || 35. cikk || -

- || 36. cikk || -

- || 37. cikk || -

- || 47. cikk || -

- || 48. cikk || -

- || 49. cikk || -

- || 50. cikk || -

- || 51. cikk || -

134. cikk || - || -

135. cikk || - || -

136. cikk || - || -

- || 52. cikk || -

137. cikk || - || -

138. cikk || 3. cikk || -

139. cikk || 13. cikk || -

140. cikk || 53. cikk || -

141. cikk || 56. cikk || -

142. cikk || 55. cikk || -

142. cikk r) pont || 54. cikk || -

143. cikk || - || -

144. cikk || - || -

145. cikk || - || -

146. cikk || 55. cikk || -

146a. cikk || - || -

147. cikk || 56. cikk || -

148. cikk || - || -

149. cikk || 57. cikk || -

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet);

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések 2013. évi alkalmazása tekintetében történő módosításáról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása tekintetében történő módosításáról.

1.2. A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[28]

Szakpolitikai terület, 2. fejezet, 05. cím

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa (a 2013 utáni KAP jogszabályi kerete)

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[29]

x A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az uniós mezőgazdaság és vidékfejlesztés – az Európa 2020 stratégiával összhangban álló – intelligens, fenntartható és inkluzív növekedését célzó erőforrás-hatékonyság érdekében a KAP célkitűzései a következők:

– fenntartható élelmiszer-termelés;

– a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés;

– kiegyensúlyozott területi fejlődés.

1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A 05. címhez kapcsolódó konkrét célkitűzések:

1. sz. konkrét célkitűzés:

Környezeti közjavak előállítása

2. sz. konkrét célkitűzés:

Termelési nehézségek ellensúlyozása a hátrányos természeti adottságú területeken

3. sz. konkrét célkitűzés:

Az éghajlatváltozás mérséklését és az alkalmazkodást elősegítő intézkedések

4. sz. konkrét célkitűzés:

Az uniós költségvetés (KAP) kezelése a magas színvonalú pénzügyi irányításnak megfelelően

A 05 02. alcímhez kapcsolódó konkrét célkitűzés – A mezőgazdasági piacokon történő intervenciók:

5. sz. konkrét célkitűzés:

A mezőgazdasági ágazat versenyképességének fokozása és az élelmiszer-ellátási lánc értéktermeléséből való részesedésének növelése

A 05 03. alcímhez kapcsolódó konkrét célkitűzés – Közvetlen támogatások:

6. sz. konkrét célkitűzés:

Hozzájárulás a gazdaságok jövedelméhez és a jövedelemingadozás mérséklése

A 05 04. alcímhez kapcsolódó konkrét célkitűzések – Vidékfejlesztés:

7. sz. konkrét célkitűzés:

A környezetbarát növekedés serkentése innováció révén

8. sz. konkrét célkitűzés:

A vidéki foglalkoztatás támogatása és a vidéki területek társadalmi szerkezetének fenntartása

9. sz. konkrét célkitűzés:

A vidéki gazdaság helyzetének javítása és a diverzifikáció előmozdítása

10. sz. konkrét célkitűzés:

A gazdálkodási rendszerekben a szerkezeti diverzitás lehetővé tétele

1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A jelenlegi szakaszban nem lehet számszerű célokat meghatározni a hatásmutatókra vonatkozóan. Bár a szakpolitika képes egy adott irányba hatni, a mutatók által mért széleskörű gazdasági, környezeti és társadalmi eredményeket végső soron számos külső tényező is befolyásolja, amelyek – a jelenlegi tapasztalatok szerint – számottevővé és kiszámíthatatlanná váltak. Jelenleg további elemzés folyik, amely a 2013 utáni időszakra készül el.

A közvetlen kifizetések tekintetében a tagállamoknak korlátozott mértékben lehetőségük lesz dönteni a közvetlen kifizetések rendszerein belüli egyes elemek végrehajtásáról.

A vidékfejlesztés esetében a várható eredmények és hatás a tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó vidékfejlesztési programoktól függ. A tagállamokat felkérik arra, hogy programjaikban határozzanak meg célokat.

1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók

A javaslatok egységes monitoring- és értékelési keret kidolgozását írják elő a közös agrárpolitika teljesítményének mérése céljából. A keret magában foglalja a KAP-intézkedések – különösen a közvetlen kifizetések, a piaci intézkedések, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés alkalmazása – nyomon követéséhez és értékeléséhez kapcsolódó valamennyi eszközt.

E KAP-intézkedések hatását a következő célkitűzésekkel összefüggésben kell mérni:

a)       fenntartható élelmiszer-termelés, középpontban a mezőgazdasági termelők jövedelmével, a mezőgazdaság termelékenységével és az árstabilitással;

b)       a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozással összefüggő fellépések, középpontban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával, a biológiai sokféleséggel, a talaj- és vízgazdálkodással;

c)       kiegyensúlyozott területi fejlődés, középpontban a vidékfejlesztéssel, a növekedés előmozdításával és a szegénység visszaszorításával a vidéki területeken.

A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza az említett célkitűzésekhez és területekhez kapcsolódó konkrét mutatókat.

Emellett a vidékfejlesztés terén a javaslat megerősített közös monitoring- és értékelési rendszert tartalmaz. E rendszer céljai a következők: a) a vidékfejlesztési politika terén elért előrelépés és eredmények bemutatása és a vidékfejlesztési politikához kapcsolódó intézkedések hatásának, eredményességének és hatékonyságának, valamint jelentőségének értékelése, b) hozzájárulás a vidékfejlesztés célzottabb támogatásához és c) a nyomon követéshez és értékeléshez kapcsolódó közös tanulási folyamat támogatása. A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza a szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó közös mutatók listáját.

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A KAP-ra vonatkozó – az Európa 2020 stratégiában az európai vidéki területekre vonatkozóan meghatározott célok közvetlen átültetését jelentő – többéves stratégiai célkitűzések megvalósítása, valamint a Szerződés megfelelő előírásainak teljesítése érdekében a javaslatok célja, hogy jogszabályi keretet határozzanak meg a közös agrárpolitika 2013 utáni időszakára.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

A jövőbeli KAP nem csupán az uniós gazdaság egy kicsi, bár lényeges részével foglalkozó szakpolitika lesz, hanem stratégiai jelentőséggel bír az élelmezésbiztonság, a környezet és a területi egyensúly szempontjából is. Így a KAP – igazi közös szakpolitikára jellemző módon – a leghatékonyabban használja ki a korlátozott költségvetési erőforrásokat a fenntartható mezőgazdaságnak az Unió egész területén történő megőrzése céljából, valamint a több országra kiterjedő olyan fontos kérdések kezelése érdekében, mint például az éghajlatváltozás és a tagállamok közötti szolidaritás erősítése.

Ahogy az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közlemény[30] megállapítja, a KAP eredendően európai dimenziójú szakpolitika. A tagállamok ahelyett, hogy 27 különböző mezőgazdasági szakpolitikát és költségvetést vinnének, összevonják erőforrásaikat és egyetlen európai szakpolitikát hajtanak végre egyetlen európai költségvetésből. Ebből természetszerűleg adódik, hogy a KAP jelentős részét teszi ki az uniós költségvetésnek. Mindazonáltal hatékonyabb és gazdaságosabb, mint a koordinálatlan tagállami megközelítések összessége.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A jelenlegi szakpolitikai keret értékelése alapján került sor az érdekelt felekkel folytatott kiterjedt konzultációra, a jövőbeli kihívások és szükségletek elemzésére és átfogó hatásvizsgálat elvégzésére. A jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálatban és indokolásban további részletek találhatók.

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A jelen pénzügyi kimutatás tárgyát képező jogalkotási javaslatokat az egységes keretrendeletre vonatkozó javaslat szélesebb összefüggésében kell vizsgálni, amely a közös stratégiai finanszírozási keretet jelentő alapokra (EMVA, ERFA, ESZA, Kohéziós Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap) vonatkozó egységes szabályokat tartalmaz. A keretrendelet nagymértékben hozzájárul az adminisztratív teher csökkentéséhez, az uniós alapok hatékony módon történő felhasználásához és az egyszerűsítés gyakorlati megvalósításához. Ez alátámasztja az említett alapok és az ezeket az alapokat is érintő jövőbeli partnerségi szerződések közös stratégiai keretéhez kapcsolódó új koncepciókat.

A létrehozandó közös stratégiai keret az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit és prioritásait az EMVA-ra, az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó prioritásokká formálja, ami biztosítani fogja a közös célkitűzések megvalósítását célzó alapok integrált felhasználását.

A közös stratégiai keret a megfelelő uniós szakpolitikákkal és eszközökkel való koordinációt szolgáló mechanizmusokat is megállapít.

Emellett a KAP-ot illetően jelentős szinergia és egyszerűsítés érhető el a közös agrárpolitika első (EMGA) és második (EMVA) pillérére vonatkozó irányítási és ellenőrzési előírások harmonizálásával és egymáshoz igazításával. Fenn kell tartani az EMGA és az EMVA közötti szoros kapcsolódást és a tagállamokban már meglévő struktúrákat.

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

x A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik (a közvetlen kifizetések rendszerére, a vidékfejlesztésre és az átmeneti rendelkezésekre vonatkozó rendelettervezetek esetében)

– x   A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014.01.01. – 2020.12.31.

– x   A következő többéves pénzügyi keret időszakára vonatkozó pénzügyi hatás. A vidékfejlesztés esetében 2023-ig van hatása a kifizetésekre.

x A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelettervezet és a horizontális rendelet esetében).

– Végrehajtás 2014-től.

1.7. Tervezett irányítási módszer(ek)[31]

x Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[32]

– ¨  tagállami közigazgatási /közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

x Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzések

A jelenlegi helyzethez képest nincs lényeges változás, vagyis a KAP reformjához kapcsolódó jogalkotási javaslatok által érintett kiadások nagy részének kezelése a tagállamokkal folytatott megosztott irányítás mellett történik majd. Mindazonáltal egy rendkívül kis rész a Bizottság centralizált közvetlen irányítása alá fog tartozni.

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A KAP nyomon követése és értékelése tekintetében a Bizottság négyévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, az első jelentést legkésőbb 2017 végéig kell benyújtania.

Ezt a KAP valamennyi területére vonatkozó különös rendelkezések egészítik ki, különböző átfogó jelentéstételi és értesítési követelményekkel, amelyeket végrehajtási szabályokban kell meghatározni.

A vidékfejlesztést illetően előírások szabályozzák majd a programok szintjén végrehajtott nyomon követést is, amelyet összehangolnak a többi alappal, és amely előzetes, időközi és utólagos értékelésekkel kapcsolódik össze.

2.2. Igazgatási és kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok)

A KAP-nak több mint hétmillió kedvezményezettje van, akik számos különböző – részletes és időnként összetett jogosultsági kritériumokat tartalmazó – támogatási rendszer keretében jutnak támogatáshoz.

A közös agrárpolitika területén a hibaarány csökkenése ma már tendenciának tekinthető. Így a legutóbbi, 2 %-hoz közeli hibaarány megerősíti az elmúlt évek általánosan pozitív értékelését. A cél az, hogy további erőfeszítésekkel a hibaarány 2 %-alá csökkenjen.

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A jogalkotási csomag, különösen a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat az 1290/2005/EK rendelettel létrehozott jelenlegi rendszer fenntartását és megerősítését irányozza elő. Előírja a tagállami szintű – az akkreditált kifizető ügynökségek köré szerveződő – kötelező igazgatási struktúrát, az ügynökségek a 2.3. pontban meghatározott elvek szerint felelősek a végső kedvezményezetteknél végrehajtott ellenőrzésekért. Az egyes kifizető ügynökségek vezetőinek minden évben vezetői megbízhatósági nyilatkozatot kell tenniük, amely a számlák teljességére, pontosságára és valódiságára, a belső ellenőrzési rendszerek megfelelő működésére, valamint a mögöttes ügyletek jogszerűségére és szabályosságára vonatkozik. E három szempontra vonatkozóan független auditszervnek kell véleményt adnia.

A Bizottság folytatja a mezőgazdasági kiadások kockázatalapú módszer alkalmazásával történő auditját, annak biztosítása érdekében, hogy ellenőrzései a legnagyobb kockázatot jelentő területekre összpontosuljanak. Amennyiben ezek az auditok feltárják, hogy a felmerült kiadások sértik az uniós jogszabályokat, a Bizottság a megfelelőségi elszámolás keretében kizárja a szóban forgó összegeket az uniós finanszírozásból.

A jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálat 8. melléklete részletesen elemzi az ellenőrzések költségeit.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések

A jogalkotási csomag, különösen a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat a kifizető ügynökségek által az ellenőrzésekkel és szankciókkal összefüggésben alkalmazandó jelenlegi részletes rendszer fenntartását és megerősítését irányozza elő, amely egységes alapjellemzőket és az egyes támogatási rendszerek jellegzetességeire szabott konkrét szabályokat tartalmaz. Általánosságban a rendszerek a támogatási kérelmek 100 %-ának teljes adminisztratív ellenőrzését, adott esetben egyéb adatbázisokkal történő keresztellenőrzést, valamint az ügyletek minimális számára vonatkozóan kifizetés előtti helyszíni ellenőrzést írnak elő, a szóban forgó támogatási rendszerekhez kapcsolódó kockázattól függően. Ha ezek a helyszíni ellenőrzések nagyszámú szabálytalanságot tárnak fel, további ellenőrzéseket kell végrehajtani. Ebben az összefüggésben a legfontosabb rendszer az integrált irányítási és ellenőrzési rendszer (IIER), amely a 2010-es pénzügyi évben az EMGA és az EMVA keretében felmerült összes kiadás körülbelül 80 %-ára kiterjedt. Azon tagállamok esetében, amelyek megfelelően működő ellenőrzési rendszerekkel rendelkeznek és a hibaarány alacsony, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy lehetővé tegye a helyszíni ellenőrzések számának csökkentését.

Emellett a jogszabálycsomag előirányozza a tagállamok számára a szabálytalanságok és csalás megelőzését, feltárását és megszüntetését; hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kivetését az uniós jogszabályokkal vagy a nemzeti joggal összhangban, valamint a szabálytalan kifizetések kamatokkal együtt történő visszafizettetését A rendszer automatikus elszámolási mechanizmust tartalmaz a szabálytalanságok kezelésére, ami biztosítja, hogy amennyiben a visszafizetésre való felhívás időpontját követő négy éven belül, vagy bírósági eljárás esetén nyolc éven belül nem kerül sor a visszafizettetésre, a szóban forgó összegeket az érintett tagállam viselje. Ez a mechanizmus komoly ösztönzést jelent a tagállamoknak a szabálytalan kifizetések lehető leggyorsabb visszafizettetésére.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

A pénzügyi kimutatásban megjelölt összegek a jelenlegi árakon és kötelezettségvállalásoknak megfelelően kerültek kifejezésre.

A jogalkotási javaslatokból következő, az alábbi táblázatokban található változások mellett a jogalkotási javaslatok további, pénzügyi hatást nem jelentő változásokat vonnak maguk után.

A jelenlegi szakaszban a 2014–2020 közötti időszak egyik évére vonatkozóan sem lehet kizárni a pénzügyi fegyelem alkalmazását. Ez azonban nem maguktól a reformjavaslatoktól függ, hanem más tényezőktől, például a közvetlen támogatások végrehajtásától vagy a mezőgazdasági piacok jövőbeli alakulásától.

Ami a közvetlen támogatásokat illeti, az átmeneti rendelkezésekről szóló javaslatban meghatározott, a 2014. évre (2013. naptári év) vonatkozó, kiterjesztett nettó felső határok magasabbak, mint a kísérő táblázatokban található, a közvetlen támogatásokhoz tartozó összegek. Ennek a kiterjesztésnek az a célja, hogy biztosítsa a hatályos jogszabályok további érvényesülését olyan forgatókönyv esetén, amikor az összes egyéb elem változatlan marad, a költségvetési fegyelemre vonatkozó mechanizmus esetleges alkalmazása szükségességének sérelme nélkül.

A reformjavaslatok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítanak a tagállamoknak a vidékfejlesztéshez kapcsolódó közvetlen támogatások általuk történő elosztása terén. Amennyiben a tagállamok a rugalmasság alkalmazása mellett döntenek, ez az adott összegek szempontjából pénzügyi következményekkel jár, amelyeket azonban a jelenlegi szakaszban nem lehet számszerűsíteni.

A pénzügyi kimutatás nem veszi figyelembe a válságalapok esetleges igénybevételét. Hangsúlyozni kell, hogy a piaci intézkedésekkel összefüggő kiadások esetében figyelembe vett összegek azon alapulnak, hogy nem kerül sor állami intervenció keretében történő felvásárlásra, vagy egyéb, az egyes ágazatok válsághelyzetéhez kapcsolódó intézkedésekre.

3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

1. táblázat: A KAP összegei, beleértve a többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatokban és a KAP reformjára vonatkozó javaslatokban előirányzott kiegészítő összegeket

                millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

|| || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi kereten belül || || || || || || || || || ||

2. fejezet || || || || || || || || || ||

Közvetlen kifizetések és piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadások (2) (3) (4) || 44 939 || 45 304 || 44 830 || 45 054 || 45 299 || 45 519 || 45 508 || 45 497 || 45 485 || 317 193

Becsült címzett bevétel || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 4 704

P1 – Közvetlen kifizetések és piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadások (címzett bevételekkel együtt) || 45 611 || 45 976 || 45 502 || 45 726 || 45 971 || 46 191 || 46 180 || 46 169 || 46 157 || 321 897

P2 – Vidékfejlesztés (4) || 14 817 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 101 157

Összesen || 60 428 || 60 428 || 59 953 || 60 177 || 60 423 || 60 642 || 60 631 || 60 620 || 60 608 || 423 054

1. fejezet || || || || || || || || || ||

CSF (közös strat. keret) – Mezőgazdasági kutatás és innováció || N.A. || N.A. || 682 || 696 || 710 || 724 || 738 || 753 || 768 || 5 072

Leginkább rászoruló személyek || N.A. || N.A. || 379 || 387 || 394 || 402 || 410 || 418 || 427 || 2 818

Összesen || N.A. || N.A. || 1 061 || 1 082 || 1 104 || 1 126 || 1 149 || 1 172 || 1 195 || 7 889

3. fejezet || || || || || || || || || ||

Élelmiszer-biztonság || N.A. || N.A. || 350 || 350 || 350 || 350 || 350 || 350 || 350 || 2 450

|| || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi kereten kívül || || || || || || || || || ||

Mezőgazdasági válságok esetére képzett tartalék || N.A. || N.A. || 531 || 541 || 552 || 563 || 574 || 586 || 598 || 3 945

Európai Globalizációs Alap (EGF) || || || || || || || || || ||

ebből a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló maximális összeg (5) || N.A. || N.A. || 379 || 387 || 394 || 402 || 410 || 418 || 427 || 2 818

|| || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN – bizottsági javaslatok (MFF + MFF-en kívül) + címzett bevételek || 60 428 || 60 428 || 62 274 || 62 537 || 62 823 || 63 084 || 63 114 || 63 146 || 63 177 || 440 156

ÖSSZESEN – MFF-javaslatok (a tartalék és az EGF kivételével) + címzett bevételek || 60 428 || 60 428 || 61 364 || 61 609 || 61 877 || 62 119 || 62 130 || 62 141 || 62 153 || 433 393

Megjegyzések:

(1)           A már egyeztetett jogszabályi módosítások figyelembevételével, vagyis az Egyesült Királyság számára biztosított önkéntes moduláció és a 136. cikk („fel nem használt összegek”) alkalmazása 2013 végén megszűnik.

(2)           Az összegek az első pillérre vonatkozóan javasolt éves felső határokra vonatkoznak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a javaslat alapján a számlaelszámolásból eredő negatív kiadások (jelenleg a 05 07 01 06. költségvetési tételhez tartoznak) a címzett bevételekhez kerülnének (67 03. költségvetési tétel). A részletek a következő oldalon, a becsült bevételeket tartalmazó táblázatban találhatók.

(3)           A 2013. évre vonatkozó adatok tartalmazzák az állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket, valamint a halászati ágazat piaci intézkedéseit.

(4)           A fenti táblázatban található összegek megfelelnek az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben (COM(2011)500 végleges, 2011. június 29.) levő összegeknek. Azonban arról még dönteni kell, hogy a többéves pénzügyi keret tükrözi-e majd a gyapot-szerkezetátalakítási program egyik tagállamot érintő költségkeretének 2014-től megvalósuló áthelyezését a vidékfejlesztéshez, ami az EMGA közbenső felső határára és a második pillérre vonatkozó összeg kiigazítását jelenti (4 millió EUR/év). Az alábbi szakaszokban található táblázatokban az összegek áthelyezésre kerültek, függetlenül attól, hogy megjelennek-e a többéves pénzügyi keretben.

(5)           Az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleménnyel (COM(2011)500 végleges) összhangban, az Európai Globalizációs Alap keretében (2011-es árakon) összesen legfeljebb 2,5 milliárd EUR áll majd rendelkezésre a globalizáció hatásai által érintett mezőgazdasági termelőknek nyújtandó kiegészítő támogatáshoz. A fenti táblázatban a jelenlegi árakon történő évenkénti bontás csak tájékoztató jellegű adat. A költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrehozandó intézményközi megállapodás tervezete (COM (2011)403 végleges, 2011. június 29.) az EGF számára összességében (2011-es árakon) évi legfeljebb 429 millió EUR összeget határoz meg.

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

2. táblázat: Becsült bevételek, valamint a 2. fejezeten belül a 05. szakpolitikai területhez tartozó kiadások

                millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

BEVÉTELEK || || || || || || || || || ||

123 – Cukortermelési díj (saját források) || 123 || 123 || 123 || 123 || || || || || || 246

|| || || || || || || || || ||

67 03. – Címzett bevételek || 672 || 672 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 5 187

ebből: ex 05 07 01 06. – Számlaelszámolás || 0 || 0 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 795 || 795 || 864 || 864 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 5 433

KIADÁSOK || || || || || || || || || ||

05 02. – Piacok (1) || 3 311 || 3 311 || 2 622 || 2 641 || 2 670 || 2 699 || 2 722 || 2 710 || 2 699 || 18 764

05 03. –- Közvetlen támogatások (maximalizálás előtt) (2) || 42 170 || 42 535 || 42 876 || 43 081 || 43 297 || 43 488 || 43 454 || 43 454 || 43 454 || 303 105

05 03. –- Közvetlen támogatások (maximalizálás után) || 42 170 || 42 535 || 42 876 || 42 917 || 43 125 || 43 303 || 43 269 || 43 269 || 43 269 || 302 027

|| || || || || || || || || ||

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás előtt) || 14 817 || 14 451 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 101 185

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás után) || 14 817 || 14 451 || 14 455 || 14 619 || 14 627 || 14 640 || 14 641 || 14 641 || 14 641 || 102 263

|| || || || || || || || || ||

05 07 01 06. – Számlaelszámolás || -69 || -69 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Összesen || 60 229 || 60 229 || 59 953 || 60 177 || 60 423 || 60 642 || 60 631 || 60 620 || 60 608 || 423 054

NETTÓ KÖLTSÉGVETÉS a címzett bevételek levonása után || || || 59 212 || 59 436 || 59 682 || 59 901 || 59 890 || 59 879 || 59 867 || 417 867

Megjegyzések:

(1)           2013-ra vonatkozóan, a 2013-ra már egyeztetett jogi kiigazításokat (például a borra vonatkozó felső határ, a burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás eltörlése, szárított takarmány) valamint néhány tervezett fejleményt figyelembe vevő, 2012. évi költségvetési tervezeten alapuló előzetes becslés szerint. A becslések valamennyi évre vonatkozóan feltételezik, hogy nem merül fel további – piaci zavarok vagy válságok miatti támogatási intézkedésekhez szükséges – finanszírozási igény.

(2)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

3. táblázat: A KAP-reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása költségvetési fejezetenként, a bevételeket és a KAP-kiadásokat illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított || || ÖSSZESEN 2014-2020

|| || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 ||

BEVÉTELEK || || || || || || || || || ||

123 – Cukortermelési díj (saját források) || 123 || 123 || 0 || 0 || || 0 || 0 || 0 || 0 ||

|| || || || || || || || || ||

67 03. – Címzett bevételek || 672 || 672 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

ebből: ex 05 07 01 06. – Számlaelszámolás || 0 || 0 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 795 || 795 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

KIADÁSOK || || || || || || || || || ||

05 02. – Piacok (1) || 3 311 || 3 311 || -689 || -670 || -641 || -612 || -589 || -601 || -612 || -4 413

05 03. – Közvetlen támogatások (maximalizálás előtt) (2) || 42 170 || 42 535 || -460 || -492 || -534 || -577 || -617 || -617 || -617 || -3 913

05 03. – Közvetlen támogatások – a maximalizálás becsült eredménye, amely átkerül a vidékfejlesztésbe || || || 0 || -164 || -172 || -185 || -186 || -186 || -186 || -1 078

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás előtt) || 14 817 || 14 451 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 28

05 04. – Vidékfejlesztés – a maximalizálás becsült eredménye, amely átkerül a közvetlen támogatásokból || || || 0 || 164 || 172 || 185 || 186 || 186 || 186 || 1 078

05 07 01 06. – Számlaelszámolás || -69 || -69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 60 229 || 60 229 || -1 076 || -1 089 || -1 102 || -1 115 || -1 133 || -1 144 || -1 156 || -7 815

NETTÓ KÖLTSÉGVETÉS a címzett bevételek levonása után || || || -1 145 || -1 158 || -1 171 || -1 184 || -1 202 || -1 213 || -1 225 || -8 298

Megjegyzések:

(1)           2013-ra vonatkozóan, a 2013-ra már egyeztetett jogi kiigazításokat (például a borra vonatkozó felső határ, a burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás eltörlése, szárított takarmány), valamint néhány tervezett fejleményt figyelembe vevő, 2012. évi költségvetési tervezeten alapuló előzetes becslés szerint. A becslések valamennyi évre vonatkozóan feltételezik, hogy nem merül fel további – piaci zavarok vagy válságok miatti támogatási intézkedésekhez szükséges – finanszírozási igény.

(2)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

4. táblázat: A KAP-reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a KAP piaci intézkedéseihez kapcsolódó kiadásokat illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükséglet || Változások 2013-hoz képest ||

|| || || 2013 (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

Rendkívüli intézkedések: a jogalap egyszerűsített és kiterjesztett alkalmazási köre || || 154., 155., 156. cikk || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm

A durumbúza és a cirok intervenciós felvásárlásának megszüntetése || || korábban a 10. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

A leginkább rászoruló személyeknek szóló élelmiszerprogramok || (2) || Korábban az 1234/2007/EK rendelet 27. cikke || 500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -3 500.0

Magántárolás (lenrost) || || 16. cikk || N.A. || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || Pm

Gyapotra nyújtott támogatás – szerkezetátalakítás || (3) || Korábban a 637/2008/EK rendelet 5. cikke || 10.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -28.0

Zöldség-gyümölcs termelői csoportok tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás || || korábban a 117. cikk || 30.0 || 0.0 || 0.0 || 0.0 || -15.0 || -15.0 || -30.0 || -30.0 || -90.0

Iskolagyümölcs-program || || 21. cikk || 90.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 420.0

Termelői szervezetek megszüntetése a komlóágazatban || || korábban a 111. cikk || 2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -15.9

Sovány tejpor opcionális magántárolása || || 16. cikk || N.A. || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm

A sovány tej / sovány tejpor takarmányként vagy kazein előállításához való felhasználásához nyújtott támogatás megszüntetése || || korábban a 101. és 102. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

Vaj opcionális magántárolása || (4) || 16. cikk || 14.0 || [-1.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-85.0]

A tej promóciós illetékének eltörlése || || korábban a 309. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

05 02. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása (5) || || || || -446.3 || -446.3 || -446.3 || -461.3 || -461.3 || -476.3 || -476.3 || -3 213.9

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi szükséglet becslése a 2012.évi bizottsági költségvetési tervezeten alapul, kivéve a) a gyümölcs- és zöldségágazatot, ahol a szükségletek a vonatkozó reformok pénzügyi kimutatásain alapulnak és b) a már egyeztetett jogszabályi módosításokat.

(2)           A 2013. évi összeg megfelel a COM(2010)486 bizottsági javaslatnak. 2014-től az intézkedést az 1. fejezetből finanszírozzák.

(3)           A Görögországra vonatkozó gyapot-szerkezetátalakítási program költségkerete (4 millió EUR/év) 2014-től a vidékfejlesztéshez kerül. A Spanyolországra vonatkozó költségkeret (6,1 millió EUR/év) 2018-tól az egységes támogatási rendszerbe kerül (erről már döntés született).

(4)           Becsült hatás, ha az intézkedést nem alkalmazzák.

(5)           A 05 02. és 05 03. alcímen belüli kiadások mellett a 05 01., 05 07. és 05 08. alcímen belüli közvetlen kiadásokat várhatóan az EMGA-hoz rendelt bevételből finanszírozzák.

5. táblázat: A KAP reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a közvetlen támogatásokat illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükségletek || Változások 2013-hoz képest ||

|| || 2013 (1) || 2013 kiigazított (2) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

|| || || || || || || || || || || ||

Közvetlen támogatások || || || 42 169.9 || 42 535.4 || 341.0 || 381.1 || 589.6 || 768.0 || 733.2 || 733.2 || 733.2 || 4 279.3

– Már elfogadott módosítások: || || || || || || || || || || || ||

Fokozatos bevezetés az EU-12-ben || || || || || 875.0 || 1 133.9 || 1 392.8 || 1 651.6 || 1 651.6 || 1 651.6 || 1 651.6 || 10 008.1

Gyapot – szerkezetátalakítás || || || || || 0.0 || 0.0 || 0.0 || 0.0 || 6.1 || 6.1 || 6.1 || 18.4

Állapotfelmérés || || || || || -64.3 || -64.3 || -64.3 || -90.0 || -90.0 || -90.0 || -90.0 || -552.8

Korábbi reformok || || || || || -9.9 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -204.2

|| || || || || || || || || || || ||

– Az új KAP-reformjavaslatokhoz kapcsolódó módosítások || || || -459.8 || -656.1 || -706.5 || -761.3 || -802.2 || -802.2 || -802.2 || -4 990.3

ebből: maximalizálás || || || || || 0.0 || -164.1 || -172.1 || -184.7 || -185.6 || -185.6 || -185.6 || -1 077.7

|| || || || || || || || || || || ||

05 03. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása || || || || || -459.8 || -656.1 || -706.5 || -761.3 || -802.2 || -802.2 || -802.2 || -4 990.3

ÖSSZES KIADÁS || || || 42 169.9 || 42 535.4 || 42 876.4 || 42 916.5 || 43 125.0 || 43 303.4 || 43 268.7 || 43 268.7 || 43 268.7 || 302 027.3

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

(2)           A már egyeztetett jogszabályi módosítások figyelembevételével, vagyis az Egyesült Királyság számára biztosított önkéntes moduláció és a 136. cikk („fel nem használt összegek”) alkalmazása 2013 végén megszűnik.

6. táblázat: A közvetlen támogatások elemei

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || || || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

II. melléklet || || || || || 42 407.2 || 42 623.4 || 42 814.2 || 42 780.3 || 42 780.3 || 42 780.3 || 256 185.7

Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlathoz nyújtott támogatás (30 %) || || || || || 12 866.5 || 12 855.3 || 12 844.3 || 12 834.1 || 12 834.1 || 12 834.1 || 77 068.4

A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásra fordítható maximális összeg (2 %) || || || || || 857.8 || 857.0 || 856.3 || 855.6 || 855.6 || 855.6 || 5 137.9

Alaptámogatási rendszer, a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek számára nyújtott támogatás, termeléstől függő önkéntes támogatás || || || || || 28 682.9 || 28 911.1 || 29 113.6 || 29 090.6 || 29 090.6 || 29 090.6 || 173 979.4

A fenti tételekből a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerre fordítható maximális összeg (10 %) || || || || || 4 288.8 || 4 285.1 || 4 281.4 || 4 278.0 || 4 278.0 || 4 278.0 || 25 689.3

A II. mellékletben található borágazati támogatások áthelyezése[33] || || || || || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 959.1

Maximalizálás || || || || || -164.1 || -172.1 || -184.7 || -185.6 || -185.6 || -185.6 || -1 077.7

Gyapot || || || || || 256.0 || 256.3 || 256.5 || 256.6 || 256.6 || 256.6 || 1 538.6

POSEI/kis égei-tengeri szigetek || || || || || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 2 504.4

7. táblázat: A KAP reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a közvetlen támogatások nyújtására vonatkozó 2014. évi átmeneti intézkedéseket illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükségletek || Változások 2013-hoz képest

|| || || 2013 (1) || 2013 kiigazított || 2014 (2)

A 73/2009/EK tanácsi rendelet IV. melléklete || || || 40 165.0 || 40 530.5 || 541.9

Fokozatos bevezetés az EU-10-ben || || || || || 616.1

Állapotfelmérés || || || || || -64.3

Korábbi reformok || || || || || -9.9

05 03. ÖSSZESEN || || || || ||

ÖSSZES KIADÁS || || || 40 165.0 || 40 530.5 || 41 072.4

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

(2)           A kiterjesztett nettó felső határok tartalmazzák a borágazati támogatások egységes támogatási rendszerbe való – a tagállamok által 2013-ra vonatkozóan már elfogadott – áthelyezésének becslését.

8. táblázat: A KAP reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a vidékfejlesztést illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Vidékfejlesztésre nyújtott támogatás || Változások 2013-hoz képest ||

|| || || 2013 || 2013 kiigazított (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

Vidékfejlesztési programok || || || 14 788.9 || 14 423.4 || || || || || || || ||

Gyapotra nyújtott támogatás – szerkezetátalakítás || (2) || || || || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 28.0

A közvetlen támogatások maximalizálásának eredménye || || || || || || 164.1 || 172.1 || 184.7 || 185.6 || 185.6 || 185.6 || 1 077.7

Vidékfejlesztési költségkeret a technikai segítségnyújtás kivételével || (3) || || || || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -59.4

Technikai segítségnyújtás || (3) || || 27.6 || 27.6 || 8.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 29.4

Innovatív helyi együttműködésre odaítélt díj || (4) || || N.A. || N.A. || 0.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 30.0

05 04. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása || || || || || 4.0 || 168.1 || 176.1 || 188.7 || 189.6 || 189.6 || 189.6 || 1 105.7

ÖSSZES KIADÁS (maximalizálás előtt) || || || 14 816.6 || 14 451.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 101 185.5

ÖSSZES KIADÁS (maximalizálás után) || || || 14 816.6 || 14 451.1 || 14 455.1 || 14 619.2 || 14 627.2 || 14 639.8 || 14 640.7 || 14 640.7 || 14 640.7 || 102 263.2

Megjegyzések:

(1)           A hatályos jogszabályoknak megfelelő, csak a 2013. pénzügyi év végéig alkalmazandó kiigazítások.

(2)           Az 1. táblázatban található összegek (3.1. szakasz) megfelelnek az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben (COM(2011)500 végleges) levő összegeknek. Azonban arról még dönteni kell, hogy a többéves pénzügyi keret tükrözi-e majd a gyapot-szerkezetátalakítási program egyik tagállamot érintő költségkeretének 2014-től megvalósuló áthelyezését a vidékfejlesztéshez, ami az EMGA közbenső felső határára és a második pillérre vonatkozó összeg kiigazítását jelenti (4 millió EUR/év). A fenti 8. táblázatban az összegek áthelyezésre kerültek, függetlenül attól, hogy megjelennek-e a többéves pénzügyi keretben.

(3)           A technikai segítségnyújtásra vonatkozó 2013. évi összeget a kezdeti vidékfejlesztési költségkeret alapján állapították meg (az első pillérből történő áthelyezéseket nem tartalmazza).

A 2014–2020 közötti időszakra megállapított technikai segítségnyújtás a teljes vidékfejlesztési költségkeret 0,25 %-a.

(4)           A technikai segítségnyújtásra rendelkezésre álló összeg fedezi.

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

Megjegyzés:   A becslések szerint a jogalkotási javaslatok nem befolyásolják az igazgatási jellegű előirányzatokat, vagyis az a cél, hogy a jogszabályi keretet a humánerőforrások és igazgatási kiadások jelenlegi szintje mellett lehessen végrehajtani.

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság: ||

Ÿ Humánerőforrás || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 958.986

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 67.928

ÖSSZESEN – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság || Előirányzatok || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || N. év[34] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || || || || || || || ||

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR-ban (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

5. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A mezőgazdasági ágazat versenyképességének fokozása és az élelmiszer-ellátási lánc értéktermeléséből való részesedésének növelése || || || || || || || || || || || || || || || ||

Gyümölcs- és zöldségfélék: termelői szervezetek révén történő értékesítés[35] || A termelői szervezetek révén értékesített termékek értékének aránya a teljes termelés értékéből || || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 5 810.0

Borágazat: Nemzeti költségkeret – szerkezetátalakítás8 || Hektárszám || || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || || 3 326.0

Borágazat: Nemzeti költségkeret – beruházások35 || || || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || || 1 252.6

Borágazat: Nemzeti költségkeret – melléktermék-lepárlás35 || hektoliter || || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || || 686.4

Borágazat: Nemzeti költségkeret – élelmezési célú alkohol35 || hektárszám || || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || || 14.2

Borágazat: Nemzeti költségkeret – must-sűrítmények használata35 || hektoliter || || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || || 261.8

Borágazat: Nemzeti költségkeret – promóció35 || || || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 1 875.3

–Egyéb || || || || 720.2 || || 739.6 || || 768.7 || || 797.7 || || 820.3 || || 808.8 || || 797.1 || || 5 452.3

5. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || 2 621.8 || || 2 641.2 || || 2 670.3 || || 2 699.3 || || 2 721.9 || || 2 710.4 || || 2 698.7 || || 18 763.5

6. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS Hozzájárulás a mezőgazdasági üzemek jövedelméhez és a jövedelemingadozás mérséklése || || || || || || || || || || || || || || || ||

– Közvetlen jövedelemtámogatás[36] || A kifizetéssel érintett hektárok száma (millió) || || 161.014 || 42 876.4 || 161.014 || 43 080.6 || 161.014 || 43 297.1 || 161.014 || 43 488.1 || 161.014 || 43 454.3 || 161.014 || 43 454.3 || 161.014 || 43 454.3 || 161.014 || 303 105.0

6. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || 42 876.4 || || 43 080.6 || || 43 297.1 || || 43 488.1 || || 43 454.3 || || 43 454.3 || || 43 454.3 || || 303 105.0

ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || ||

Megjegyzés: Az 1–4. és a 7–10. konkrét célkitűzés esetében a teljesítést még meg kell határozni (lásd a fenti 1.4.2. szakaszt).

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás[37] || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 958.986

Egyéb igazgatási kiadások || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 67.928

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után humánerőforrások felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után:

Megjegyzés: A becslések szerint a jogalkotási javaslatok nem befolyásolják az igazgatási jellegű előirányzatokat, vagyis az a cél, hogy a jogszabályi keretet a humánerőforrások és igazgatási kiadások jelenlegi szintje mellett lehessen végrehajtani. A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó adatok a 2011. évi helyzeten alapulnak.

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

XX 01 01 01. (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034

XX 01 01 02. (küldöttségeknél) || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3

XX 01 05 01. (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01. (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[38] ||

XX 01 02 01. (AC, INT, END a teljes keretből) || 78 || 78 || 78 || 78 || 78 || 78 || 78

XX 01 02 02. (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 04 yy || - a központban || || || || || || ||

- küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02. (AC, END, INT – közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02. (AC, END, INT –közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

ÖSSZESEN[39] || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak ||

Külső személyzet ||

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– x   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó JAVASLATOKKAL.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– X  A vidékfejlesztésre (EMVA) vonatkozó javaslat az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN[40] || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó

3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– x   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– x   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– x   a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[41]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

|| || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Lásd a 3.2.1. szakaszban a 2. és 3. táblázatot.

[1]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európa 2020 stratégia költségvetése (COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29.).

[2]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése (COM(2010) 672 végleges, 2010.11.18.).

[3]               Lásd különösen az Európai Parlament 2011. június 23-i állásfoglalását (2011/2015(INI)), valamint a Tanács 2011. március 18-i elnökségi következtetéseit.

[4]               A jelenlegi jogszabályi keret a következőket foglalja magában: 73/2009/EK tanácsi rendelet (közvetlen kifizetések), 1234/2007/EK tanácsi rendelet (piaci eszközök), 1698/2005/EK tanácsi rendelet (vidékfejlesztés) és 1290/2005/EK tanácsi rendelet (finanszírozás).

[5]               A Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2011)615), 2011.10.6.

[6]               A beérkezett 517 hozzászólásról áttekintést nyújt a hatásvizsgálat 9. melléklete.

[7]               HL C […]., […]., […]. o.

[8]               HL C […]., […]., […]. o.

[9]               HL C […]., […]., […]. o.

[10]             HL C […]., […]., […]. o.

[11]             COM (2010) 672 végleges, 2010.11.18.

[12]             HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

[13]             HL L ...

[14]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[15]             HL L […]., […]., […]. o.

[16]             HL L 42., 2006.2.14., 1. o.

[17]             HL L 265., 2006.9.26., 1. o.

[18]             HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A rendeletet az 73/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezte és annak helyébe lépett.

[19]             HL L 206., 1992.7.22., 7. o.

[20]             HL L 20., 2010.1.26., 7. o.

[21]             HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

[22]             HL L 277., 2005.10.21., 1. o. A rendeletet a(z) …/…/EU rendelet [vidékfejlesztésről szóló rendelet] hatályon kívül helyezte és annak helyébe lépett.

[23]             HL L ...

[24]             HL L 178., 2008.7.5., 1. o.

[25]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[26]             HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[27]             HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

[28]             Tevékenységalapú irányítás: ABM: (Activity-Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[29]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) és b) pontja szerint.

[30]             COM (2011) 500 végleges, 2011. június 29.

[31]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[32]             A költségvetési rendelet 185. cikkében előírt szervek.

[33]             A 2014–2020 közötti időszakra megállapított közvetlen támogatások tartalmazzák a borágazati támogatások egységes támogatási rendszerbe való – a tagállamok által 2013-ra vonatkozóan már elfogadott – áthelyezésének becslését.

[34]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[35]             A korábbi végrehajtáson és a 2012. évi költségvetési tervezet becslésein alapul. A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei esetében az összegek összhangban vannak az ágazat reformjával és – ahogy azt a 2012. évi költségvetési tervezet tevékenységi beszámolói már jelzik – az eredmények csak 2011 végén válnak ismertté.

[36]             A 2009. évi potenciálisan támogatható területeken alapul.

[37]             A létszámtervben szereplő tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek esetében a 127 000 EUR összegű átlagos költségen alapul.

[38]             AC= szerződéses alkalmazott, INT=átmeneti alkalmazott, JED=küldöttségi pályakezdő szakértő, AL= helyi alkalmazott; END= nemzeti szakértő;

[39]             Ez nem tartalmazza a 05 01 04 04. költségvetési sorra vonatkozó közbenső felső határt.

[40]             Ezt a tagállamok által benyújtandó vidékfejlesztési programokban határozzák meg.

[41]             A hagyományos saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.