9.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/1

(1)

Az 510/2011/EU rendelet 11. cikke értelmében a járműveket kis mennyiségben előállító gyártók (a továbbiakban: kérelmezők) kérhetik olyan alternatív kibocsátáscsökkentési célértékek megállapítását, amelyek igazodnak csökkentési potenciáljukhoz – a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének gazdasági és technológiai szempontból vett lehetőségeit egyaránt ideértve –, továbbá figyelembe veszik az új könnyű haszongépjárművek érintett típusának piacán tapasztalható körülményeket.

(2)

A kérelmező csökkentési potenciáljának meghatározásakor figyelembe kell venni a kérelmező gazdasági és technológiai lehetőségeit. E célból a kérelmezőt kötelezni kell arra, hogy részletes tájékoztatást adjon gazdasági tevékenységéről, valamint az új könnyű haszongépjárműveiben alkalmazott szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő technológiákról. A tájékoztatási kötelezettségnek általában véve a kérelmező számára könnyen rendelkezésre álló és adminisztrációs többletterhet nem igénylő adatokra kell kiterjednie.

(3)

A kérelmezőknek a fajlagos kibocsátási célértékek meghatározásához felhasználandó referenciaértékekkel kapcsolatos egyértelmű tájékoztatása érdekében az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásokra vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb, 2010. évi adatokat indokolt felhasználni. Ha ilyen adat nem áll rendelkezésre, a célértéket a 2010-et követő első olyan naptári év átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátási adataihoz helyénvaló viszonyítani, amelyre van ilyen adat.

(4)

Az alkalmazás megkönnyítése érdekében össze kell állítani egy olyan listát, amely tartalmazza, hogy az egyes gyártók járműveinek 2010-ben mekkora volt az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátása az Unió területén belül. E lista összeállítása a közúti járművek szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatos politika fejlesztésével és végrehajtásával foglalkozó szakértői csoportban a tagállamokkal és a főbb érdekeltekkel 2012. július 9-én lefolytatott formális konzultációt követően történt.

(5)

Annak figyelembevétele érdekében, hogy egyes kérelmezők szűk termékkört kínálnak, és ennélfogva korlátozottak a lehetőségeik az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítéseiknek a teljes járműállományukon történő szétosztására, a kérelmezők számára lehetővé kell tenni, hogy válasszanak az egyetlen egységes, az eltérés teljes időtartamára vonatkozó fajlagos kibocsátási célérték lehetősége és a 2010. évi referenciaértékhez képest egy meghatározott mértékű csökkentést az eltérés tárgyidőszakának végéig átlagosan biztosító különböző éves célértékek lehetősége között.

(6)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 4. cikkének (2) bekezdésében a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó jog alól biztosított kivételnek megfelelően indokolt kivenni a nyilvánosság számára hozzáférhető adatok köréből egyes olyan, az eltérés iránti kérelemben foglalt adatokat, amelyek közzététele kereskedelmi érdeket sértene, ideértve különösen a kérelmező által bevezetni tervezett termékekre, a kérelmező várt költségeire és a vállalat nyereségességére kifejtett hatásra vonatkozó adatokat. Az eltérésről szóló határozatait a Bizottság az interneten közzé fogja tenni,

1.

„kérelmező”: az 510/2011/EU rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében vett gyártó;

2.

„járműjellemzők”: a jármű tulajdonságai, például tömege, fajlagos szén-dioxid-kibocsátása, ülőhelyeinek száma, motorjának üzemi jellemzői, teljesítmény-tömeg aránya és végsebessége;

3.

„piacjellemzők”: a kért eltérés hatálya alá tartozó járművekkel közvetlen versenyben álló könnyű haszongépjárművek járműjellemzőire, elnevezésére és ártartományára vonatkozó adatok;

4.

„saját termelőlétesítmény”: kizárólag a kérelmező által használt olyan gyártó- vagy összeszerelő üzem, amelyben kizárólag a kérelmező részére gyártanak vagy szerelnek össze új könnyű haszongépjárműveket, ideértve az esetleg exportra szánt könnyű haszongépjárműveket is;

5.

„saját tervezési központ”: olyan, a kérelmező ellenőrzése alatt álló és kizárólagos használatában lévő létesítmény, amelyben a jármű egészének tervezése és fejlesztése történik.

a)

adatokat szolgáltat a gyártó vagy a kapcsolt gyártók csoportjának tulajdonosi szerkezetéről, a II. melléklet szerinti megfelelő nyilatkozat kíséretében;

b)

átadja a kérelem benyújtásának időpontját megelőző három naptári évben az Unióban hivatalosan nyilvántartásba vett, a kérelmező felelősségi körébe tartozó új könnyű haszongépjárművek számát, vagy, ha ilyen adat nem áll rendelkezésre, a következő adatok valamelyikét:

a)

a kérelem benyújtásának időpontját megelőző naptári évre vonatkozóan az általa foglalkoztatottak számát, valamint a termelőlétesítmény alapterületét négyzetméterben;

b)

a termelőlétesítmény üzemszervezési modelljét annak feltüntetésével, hogy a kérelmező mely tervezési és gyártási tevékenységeket végzi házon belül, és melyeket szervezi ki;

c)

kapcsolt vállalkozás esetében azt, hogy a gyártók folytatnak-e technológiamegosztást, a kiszervezett tevékenységek megjelölésével;

d)

a kérelem benyújtásának időpontját megelőző öt naptári év vonatkozásában az értékesítési volument, az éves árbevételt, a nettó eredményt, a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiákra fordított kutatási-fejlesztési célú kiadásokat, valamint kapcsolt vállalkozás esetében az anyavállalat felé teljesített nettó transzfereket;

e)

piaca vonatkozásában a piacjellemzőket;

f)

az eltérés iránti kérelem tárgyát képező új könnyű haszongépjárművek összes kivitelére kiterjedő, a kérelem benyújtásának időpontját megelőző naptári évre érvényes árjegyzéket, valamint azon, az eltérés hatálya alá tartozó új könnyű haszongépjárművek várható árainak jegyzékét, amelyeknek piaci bevezetését tervezi.

a)

a 2010-ben – vagy, ha ilyen adat nem áll rendelkezésre, a 2010-et követő első olyan évben, amelyre rendelkezésre állnak a vonatkozó adatok – forgalomba hozott, illetve a piaci megjelenést tervező gyártók esetében az eltérés tárgyidőszakának első évében forgalomba hozni tervezett új könnyű haszongépjárművekben alkalmazott szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő technológiák jegyzékét;

b)

a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló program keretében a könnyű haszongépjárműveiben alkalmazott szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő technológiák jegyzékét, valamint a kérelem hatálya alá tartozó összes járműkivitelre vonatkozóan az e technológiák alkalmazása folytán jelentkező többletköltséget.

a)

egy olyan fajlagos kibocsátási célértékre, amely biztosítja, hogy az eltérés tárgyidőszakának végén az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás értéke kisebb legyen az (1) bekezdés szerinti átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásnál;

b)

olyan, az eltérés tárgyidőszakának minden egyes évére meghatározott évenkénti fajlagos kibocsátási célértékekre, amelyeket úgy határozott meg, hogy az eltérés tárgyidőszakának teljes egészére számított átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kisebb legyen az (1) bekezdés szerinti átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásnál.

a)

azt az ütemtervet, amely szerint a kérelmező a járműállományában a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő technológiákat be kívánja vezetni;

b)

az Unióban az eltérés tárgyidőszakának minden egyes évében nyilvántartásba vételre kerülő új könnyű haszongépjárművek becsült számát, valamint a várt átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátások és az átlagos tömeg értékét;

c)

évenkénti fajlagos kibocsátási célértékek esetén a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő technológiával felszerelt járműkivitelek fajlagos szén-dioxid-kibocsátásában évente elérni tervezett javulás mértékét.

a)

az 5. cikkben említett, a fajlagos szén-dioxid-kibocsátások csökkentésére irányuló program részletes adatai, ezen belül különösen a kérelmező termékkörének fejlesztésével kapcsolatos adatok;

b)

a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő technológiáknak a gyártási költségekre, a járművek vételárára és a vállalat nyereségességére gyakorolt várt hatásai.

9.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/11

(1)

Az Unióban élelmiszer-termelő állatoknak szánt állatgyógyászati készítményekben vagy az állattenyésztésben használt biocid termékekben történő felhasználásra szánt hatóanyagok maximális maradékanyag-határértékét (a továbbiakban: MRL) a 470/2009/EK rendelet alapján kell megállapítani.

(2)

A farmakológiai hatóanyagokat és az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó MRL szerinti osztályozásukat a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról szóló, 2009. december 22-i 37/2010/EU bizottsági rendelet (2) melléklete tartalmazza.

(3)

A diklazuril jelenleg a valamennyi kérődzőre és sertésfajra engedélyezett anyagként szerepel a 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában, kizárólag orális alkalmazásra.

(4)

Az Európai Gyógyszerügynökséghez arra irányuló kérelem érkezett, hogy a diklazurilra vonatkozó meglévő bejegyzést terjesszék ki a baromfikra is.

(5)

A 470/2009/EK rendelet 5. cikke szerint az Európai Gyógyszerügynökségnek meg kell fontolnia, hogy az egy adott élelmiszerben található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e ugyanabból a fajból előállított más élelmiszer tekintetében, vagy hogy az egy vagy több fajban található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e más fajok tekintetében. Az állatgyógyászati készítmények bizottsága a diklazurilra a csirkére és fácánra vonatkozóan MRL megállapítását javasolta, amely az izomra és zsírra, májra és vesére alkalmazandó, kivéve azokat az állatokat, amelyek tojásait emberi fogyasztásra szánják, valamint a bizottság a diklazurilra a csirkére és fácánra vonatkozóan megállapított MRL-ek baromfikra való extrapolálását javasolta, amely MRL-ek az izomra és zsírra, májra és vesére alkalmazandók, kivéve azokat az állatokat, amelyek tojásait emberi fogyasztásra szánják.

(6)

A 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában a diklazurilra vonatkozó bejegyzést ezért módosítani kell oly módon, hogy a baromfikra is vonatkozzon.

(7)

Az érdekelt felek számára ésszerű időkeretet kell biztosítani az újonnan megállapított MRL-hez való alkalmazkodáshoz szükséges intézkedések meghozatalára.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével,

9.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/14

(1)

Az Unióban élelmiszer-termelő állatoknak szánt állatgyógyászati készítményekben vagy az állattenyésztésben használt biocid termékekben történő felhasználásra szánt hatóanyagok maximális maradékanyag-határértékét (a továbbiakban: MRL) a 470/2009/EK rendelet alapján kell megállapítani.

(2)

A farmakológiai hatóanyagokat és az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó MRL szerinti osztályozásukat a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról szóló, 2009. december 22-i 37/2010/EU bizottsági rendelet (2) melléklete tartalmazza.

(3)

Az eprinomektin a szarvasmarhafélék izom-, zsír-, máj- és veseszövetei, valamint teje vonatkozásában engedélyezett anyagként már szerepel a 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában.

(4)

Az Európai Gyógyszerügynökséghez arra irányuló kérelem érkezett, hogy az eprinomektinre vonatkozó meglévő bejegyzést a juhfélékre is terjesszék ki.

(5)

A 470/2009/EK rendelet 5. cikke szerint az Európai Gyógyszerügynökségnek meg kell fontolnia, hogy az egy adott élelmiszerben található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e ugyanabból a fajból előállított más élelmiszer tekintetében, vagy hogy az egy vagy több fajban található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e más fajok tekintetében. Az állatgyógyászati készítmények bizottsága ideiglenes MRL megállapítását javasolta a juhfélék izom-, zsír-, máj- és veseszöveteiben, valamint tejében előforduló eprinomektinre, valamint javasolta a juhfélék és a szarvasmarhafélék izom-, bőr-, zsír-, máj- és veseszöveteiben, valamint tejében előforduló eprinomektinre vonatkozó MRL-ek kecskefélékre való extrapolálását azzal a céllal, hogy az izom-, zsír-, máj- és veseszövetek, valamint a tej esetében alkalmazandó ideiglenes MRL-t állapítson meg.

(6)

Az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottsága juh- és kecskefélék esetében ideiglenes MRL megállapítását javasolta, mivel hiányosak a juh- és kecskefélékben található maradékanyagok nyomon követésére javasolt analitikai módszerhez szükséges tudományos adatok.

(7)

A 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában az eprinomektinre vonatkozó bejegyzést ezért módosítani kell oly módon, hogy tartalmazza a juh- és kecskefélék izom-, zsír-, máj- és veseszövetei, valamint teje tekintetében alkalmazandó ideiglenes MRL-eket. A táblázatban feltüntetett, a juh- és kecskefélékre vonatkozó ideiglenes MRL-ek 2014. július 1-jén hatályukat vesztik.

(8)

Az érdekelt felek számára ésszerű időkeretet kell biztosítani az újonnan megállapított MRL-hez való alkalmazkodáshoz szükséges intézkedések meghozatalára.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével,

9.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/17

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

9.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 38/19

(1)

Az egyrészről az Európai Közösség és azok tagállamai, és másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás (3) 1. jegyzőkönyve (4) 3. cikkének (1) és (2) bekezdése – éves szinten meghatározott korlátok keretei között – nulla vámtételű vámkontingenst nyit meg a teljes egészében Tunéziában előállított és Tunéziából közvetlenül az Európai Unióba szállított, az 1509 10 10 és az 1509 10 90 KN-kód alá tartozó kezeletlen olívaolaj behozatalára.

(2)

A Tunéziából származó olívaolaj vámkontingenseinek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2006. december 20-i 1918/2006/EK bizottsági rendelet (5) 2. cikkének (2) bekezdése – havonkénti bontásban – meghatározza azokat a mennyiségeket, amelyekre behozatali engedélyek bocsáthatók ki.

(3)

Az 1918/2006/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján importengedély kibocsátására vonatkozóan az illetékes hatóságokhoz benyújtott kérelmekben igényelt összmennyiség meghaladja az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében február hónapra megállapított mennyiséget.

(4)

Ebben a helyzetben a Bizottságnak rögzítenie kell azt az elosztási együtthatót, amely a rendelkezésre álló összmennyiség arányában lehetővé teszi az importengedélyek kibocsátását.

(5)

Tekintettel arra, hogy a kérelmekben igényelt összmennyiség elérte a folyó év február havára megállapított mennyiséget, erre a hónapra vonatkozóan további importengedélyek kibocsátására nincs lehetőség,