29.8.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 227/1

29.8.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 227/3

(1)

A kéknyelv-betegségre fogékony fajokhoz tartozó egyes állatok szállításának ellenőrzése, megfigyelése, felügyelete és korlátozása tekintetében a 2000/75/EK tanácsi irányelv végrehajtási szabályairól szóló, 2007. október 26-i 1266/2007/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza az említett állatok korlátozás alá vont körzetekbe és körzetekből történő szállítására a kéknyelv-betegséggel kapcsolatban alkalmazandó szabályokat. A rendelet emellett meghatározza az említett állatok, valamint azok spermája, petesejtje és embriója szállítására vonatkozó, a 2000/75/EK irányelv által előírt körzetelhagyási tilalom alóli mentesség feltételeit. E feltételek egyike az említett állatok kórokozó-átvivők támadásával szembeni védelme is.

(2)

A kéknyelv-betegségre a tagállamokban alkalmazott ellenőrzési és megfigyelési programok rugalmasabbá tétele érdekében, különösen pedig az „alacsony kockázatú területek” elhatárolására alternatív stratégiákat kell kidolgozni a kontrollállatokkal történő megfigyelésére, amelyek egyben ugyanolyan biztonsággal képesek annak kimutatására is, hogy a vírus nem terjed. A szerológiai/virológiai felmérések a más célra gyűjtött minták vizsgálatára is kiterjedhetnek, így például a vágóhidakról vagy ömlesztett tejből származó mintákéra.

(3)

A tapasztalat azt mutatja, hogy nehezen alkalmazhatók az 1266/2007/EK rendeletnek a kórokozó-átvivőknek való kitettség megelőzésére hozott követelményei. Bizonyos feltételek mellett ugyanakkor egyes létesítményekben, mint pl. mesterséges megtermékenyítő központokban vagy karanténállomásokon lehetőség van arra, hogy megelőzzék az állatok kórokozó-átvivőknek való kitettségét. A kórokozó-átvivők támadásával szembeni védelem nem csupán rovarirtó szerek és/vagy riasztószerek használatának függvénye kellene hogy legyen, hanem követelményként kellene állítani azt is, hogy az állatokat olyan létesítményben tartsák, amely kórokozó-átvivőtől mentes, és ahol kiegészítő intézkedésekkel, elsősorban a megfelelő fizikai elkülönítés és a vegyi kezelés (rovarirtó szerekkel és/vagy riasztószerekkel) kombinációjával akadályoznák meg, hogy az állatok a kórokozó-átvivőkkel érintkezzenek. A kórokozó-átvivők jelenlétének hiányát az említett létesítményeken belül felállított kórokozó-átvivő csapdákkal lehetne biztosítani.

(4)

Az EFSA állat-egészségügyi és állatjóléti testületének „A kéknyelv-betegségnek az állatszállítmányokban történő terjedéséről” szóló, 2008. szeptember 11-én elfogadott tudományos véleménye (3) szerint az állatok kis terjedési kockázatú szezonális időszakban történő szállításának – még külön ellenőrzés elvégzése nélkül is – jelentősen alacsonyabb a kockázata a többi időszakhoz képest, még ha ez utóbbinál szerológiai vagy PCR-vizsgálatot végeznek is. Továbbá, ha a szállítás ideje, amíg az állatok ki vannak téve a kórokozó-átvivők támadásának, nem haladja meg az egy napot, kockázatcsökkentő intézkedésként az állatoknak megfelelő hatékonyságú védelmet biztosít ezen támadásokkal szemben a rovarirtó szerek és/vagy riasztószerek használata.

(5)

A vakcinázást alkalmazó, és a kéknyelvbetegség-vírus speciális szerotípusa vagy szerotípusai terjedésétől mentes, „alacsony kockázatú területeken” történő átszállítás nem jelent fertőzési kockázatot az állatokra.

(6)

Ezért bizonyos eltéréseket kell megállapítani az 1266/2007/EK rendeletben meghatározott azon általános követelményekre, miszerint az állatokat és a kórokozó-átvivőket valamennyi szállításkor rovarirtó szerekkel és/vagy riasztószerekkel kell kezelni.

(7)

Az 1266/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

A 7. cikk (2a) bekezdésében a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„(2a)   Az I. melléklet 1.1.2.1. vagy 1.1.2.2. pontjával összhangban elvégzett ellenőrzések végrehajtását követően rendelkezésre álló elégséges járványügyi adatokat figyelembe vevő kockázatelemzési eredmények alapján a tagállamok »oltást alkalmazó és a kéknyelvbetegség-vírus szerotípusának vagy szerotípusainak terjedése nélküli korlátozás alá vont körzetnek« (»alacsony kockázatú terület«) jelölhetik ki a védőkörzet egy részét az alábbi feltételekkel:”

2.

A 9. cikk (1) bekezdésének c) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(2)   E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó, ha az átszállítás:

(3)   Amennyiben az állat megfelel a III. melléklet A. részének 5., 6. vagy 7. pontjában meghatározott feltételek legalább egyikének, az állatok kezelésére az (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő, valamint az állatok védelmére az (1) bekezdés c) pontjában szereplő rendelkezések nem alkalmazandók.

(4)   Az e cikk (1) bekezdésében említett állatok esetében a következő szöveggel kell kiegészíteni a 64/432/EGK, 91/68/EGK és 92/65/EGK irányelvben meghatározott, illetve a 93/444/EGK határozatban említett megfelelő egészségügyi bizonyítványokat:

3.

A 9a. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Az e cikk (1) bekezdésében említett állatok esetében a következő szöveggel kell kiegészíteni a 64/432/EGK, 91/68/EGK és 92/65/EGK irányelvben meghatározott, illetve a 93/444/EGK határozatban említett megfelelő egészségügyi bizonyítványokat:

4.

Az I. és a III. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

29.8.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 227/7

(1)

A tagállamok által az élő lófélék, továbbá a lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak behozatalára feljogosított harmadik országok és azok részei jegyzékének megállapításáról szóló, 2004. január 6-i 2004/211/EK bizottsági határozat (3) felállítja azon harmadik országok, illetve ezen országok részeinek jegyzékét, amelyekből a tagállamok engedélyezik a törzskönyvezett lovak ideiglenes behozatalát, a törzskönyvezett lovak ideiglenes kivitel utáni újrabehozatalát, a vágásra szánt lófélék, a törzskönyvezett, valamint a tenyésztési és termelési célú lófélék behozatalát, illetve a lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak behozatalát.

(2)

A 90/426/EGK irányelv 13. cikke (1) bekezdésének c) pontja és a 92/65/EGK irányelv D. melléklete II. fejezete A. részének 2. pontja értelmében a lófélék spermája, petesejtjei és embriói olyan harmadik országokból, illetve azok olyan területeiről származhatnak, amelyek legalább 6 hónapja mentesek a takonykórtól.

(3)

2008. szeptember 5-én Brazília értesítette az Állat-egészségügyi Világszervezetet (OIE) annak megerősítéséről, hogy São Paulo államban, São Paulo külvárosában egy lóban takonykórt találtak. Annak érdekében, hogy a lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak behozatala folytatódhasson a betegségtől mentes területekről, a Bizottság elfogadta a 2008/804/EK határozatot (4), amely törölte São Paulo államot a 2004/211/EK határozat I. mellékletéből, a Brazília területeinek listájáról.

(4)

A Brazília által szolgáltatott információk és garanciák fényében, valamint tekintettel arra, hogy több mint 6 hónap telt el a takonykór megjelenése és a fertőzött állat megsemmisítése óta, São Paulo államot vissza kell venni a 2004/211/EK határozat I. mellékletébe, Brazília területeinek listájára annak érdekében, hogy a lóféléknek, illetve azok spermájának, petesejtjeinek és embrióinak behozatala folytatódhasson Brazíliának e területéről. A 2004/211/EK határozat I. mellékletében a Brazíliát érintő bejegyzést ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

A Mauritiuson végzett állat-egészségügyi vizsgálat olyan hiányosságokra derített fényt, amelyek miatt az ezen országból származó lóféléknek a Közösségbe történő behozatalát azon törzskönyvezett lovakra kell korlátozni, amelyek megfelelnek a törzskönyvezett, valamint a tenyésztési és termelési célú lófélék behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételekről és a szükséges állatorvosi bizonyítványról szóló, 1993. február 5-i 93/197/EGK bizottsági határozat (5) II. mellékletének E. részében lefektetett állat-egészségügyi követelményeknek. E követelmények többek között három hónapos tartózkodási időszakot, és a kivitelt megelőző – jóváhagyott, kórokozó-átvivő rovaroktól mentes elkülönítő központban történő – elkülönítést írnak elő annak érdekében, hogy a betegség ne kerülhessen be a Közösségbe. A 2004/211/EK határozat I. mellékletében a Mauritiust érintő bejegyzést ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

A Brazíliára vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

2.

A Mauritiusra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

29.8.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 227/9

(1)

A Bizottság 2007. december 20-án közleményt fogadott el „A digitális környezethez igazodó médiaműveltség európai megközelítése” (2) címmel, amely a kereskedelmi kommunikációhoz, így például a reklámozáshoz szükséges médiaműveltségre, az audiovizuális művek értelmezéséhez és alkotásához szükséges médiaműveltségre, így többek között az európai filmek iránti érdeklődés növelésére és a médiakreativitással kapcsolatos képességek ösztönzésére, valamint az online tartalmakkal kapcsolatos médiaműveltségre, például az internetes keresőmotorok eredményesebb használatának ismeretére összpontosít.

(2)

A médiaműveltségről a digitális világban című jelentésében (3) az Európai Parlament sürgette a Bizottságot, hogy az európai intézményekkel és a helyi és regionális hatóságokkal együttműködésben terjessze ki szakpolitikai stratégiáját a médiaműveltség ügyének előmozdítására.

(3)

Az Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács 2008. május 21–22-i ülésén elfogadott, a médiaműveltségre vonatkozó tanácsi következtetések (4) osztják az Európai Bizottság által javasolt azon stratégiai megközelítést, amely szerint a médiaműveltség napjaink információs társadalmában az aktív polgári szerepvállalás fontos tényezője.

(4)

A Régiók Bizottsága 2008 októberében átfogó véleményt (5) fogadott el az online kreatív tartalom és a médiaismeret tárgyában.

(5)

A lisszaboni Európai Tanács (6) a következtetéseiben megállapította, hogy a „tartalomipar az európai kulturális sokféleség kihasználásával és hálózatba szervezésével hozzáadott értéket teremt”. A 2007-ben indított európai kulturális program stratégiai szakpolitikai keretet teremt a kulturális területen jelentkező főbb kihívások kezelésére, a kultúráról mint a kreativitás és az innováció katalizátoráról szóló, 2009. májusi tanácsi következtetések pedig, amelyek a kultúra sajátos szerepét hangsúlyozzák a kreativitás és az innováció terén, átfogóbb koncepcióra szólítanak fel az innovációt illetően, a 2010 utáni időszakra szóló lisszaboni stratégia részeként. Ez különösen az Európai Bizottság i2010 kezdeményezésének keretében fontos, amely az IKT ágazat versenyképességét kívánja megnövelni, emellett pedig egységes európai információs teret hozna létre.

(6)

A médiaműveltség növelése jelentős mértékben hozzájárulhat a lisszaboni Európai Tanács által az Európai Unió számára kitűzött és az i2010 kezdeményezésben szereplő célkitűzések eléréséhez, különösen a versenyképesebb tudásgazdaság, s egyúttal egy befogadóbb információs társadalom megteremtése terén.

(7)

A 2006 végén tartott nyilvános konzultáció Európában jelentős különbségeket tárt fel a médiaműveltséggel kapcsolatos gyakorlatok és a médiaműveltségi szint tekintetében. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a médiaműveltség szintjének felmérésére nem állnak rendelkezésre egyeztetett kritériumok vagy normák, ezek megállapításához égetően szükség lenne egy kiterjedt, hosszabb távú kutatásra.

(8)

Amint azt „A médiaműveltség tendenciái és megközelítési módjai Európában” című, a Bizottság megbízásából 2007 második felében készített tanulmány is elismeri, a médiaműveltség európai szintű fejlődését számos akadály nehezíti, köztük elsősorban a közös jövőkép hiánya, a nemzeti, regionális és helyi kezdeményezések európai szintű láthatóságának hiánya, valamint az európai hálózatoknak és az érdekeltek közötti koordinációnak a hiánya.

(9)

Elengedhetetlenül szükséges lenne, hogy elemezzük, a felszínre hozzuk és egymással megosszuk a bevált gyakorlatot ezen a téren, az érdekeltek között pedig európai hálózatokat építsünk ki és támogassunk.

(10)

Ha az európai polgárok médiafogyasztóként tájékozottságon alapuló és diverzifikált döntéseket tudnak hozni, az az európai audiovizuális és tartalomipar versenyképességét is növeli.

(11)

A médiaműveltségen a médiához való hozzáférésre, a média és a médiatartalmak különböző aspektusainak megértésére és kritikus szemmel való vizsgálatára, valamint a különféle kontextusokban megvalósuló kommunikációra való képességet értjük.

(12)

A digitális kreatív tartalmak terjedése és az online és mobil terjesztési platformok megsokszorozódása új kihívásokat teremt a médiaműveltség terén. A mai világban olyan elemző készségekre van szükség, amelyek segítségével a digitális médiát intellektuálisan és érzelmileg jobban tudjuk értelmezni.

(13)

A médiaműveltség a média valamennyi válfajára kiterjedő fogalom. Médiaműveltség birtokában az ember tudatosabban szemléli mindazokat a médiaüzeneteket, amelyek nap mint nap számtalan forrásból érkeznek. Médiaüzenetnek számítanak például a műsorok, filmek, képek, szövegek, hangok és weboldalak, amelyek különböző kommunikációs adathordozókon jelennek meg.

(14)

A médiaműveltség fontos szerepet játszik az európai audiovizuális örökség és kulturális identitás tudatosításában, illetőleg az európai filmművészeti és audiovizuális örökség megismertetésében és népszerűsítésében.

(15)

A médiaműveltség napjaink információs társadalmában befogadás és polgári részvétel kérdése is. Nem csak a fiatalabb generációra korlátozódik, hiszen a felnőttek, idősek, szülők, tanárok és médiaszakemberek számára egyaránt nélkülözhetetlen. Az internetnek és a digitális technológiának köszönhetően ma már egyre több európai polgár tudja, hogyan hozhat létre vagy oszthat meg képeket, információkat és tartalmat. A médiaműveltség mára az aktív és teljes körű polgári részvétel egyik elengedhetetlen előfeltételévé vált, amellyel kivédhető vagy mérsékelhető a közösségi életből való kirekesztődés.

(16)

A „médiaművelt” társadalom egyszerre lehet ösztönzője és előfeltétele a média pluralizmusának és függetlenségének. A társadalmon belüli vagy társadalmak közötti különféle csoportok különböző nyelveken közölt különféle nézeteinek és eszméinek kifejezése kedvezően hat a sokféleség, a tolerancia, az átláthatóság, a méltányosság és a párbeszéd által képviselt értékekre. A médiaműveltség növelését a társadalom valamennyi szegmensében elő kell mozdítani, alakulását szorosan figyelemmel kell kísérni.

(17)

A demokrácia a polgárok közösségi életben való aktív részvételének függvénye, a médiaműveltség pedig biztosíthatja azokat a készségeket, amelyek az új kommunikációs technológiákon keresztül nap mint nap érkező megannyi információ értelmezéséhez szükségesek.

(18)

A médiaműveltség a különféle szinteken eltérő kezelésmódot igényel. Azt, hogy a médiaműveltség milyen módon jelenjen meg az egyes szinteken az iskolai tantervekben, elsődlegesen a tagállamok feladata eldönteni. A helyi önkormányzatok szerepe is rendkívül fontos, hiszen közelebb állnak az állampolgárokhoz, és támogathatják a formális oktatás keretein kívüli kezdeményezéseket. A civil társadalom aktívan, alulról építkezve hozzájárulhat a médiaműveltség ügyének előmozdításához.

(19)

Az olyan bizottsági kezdeményezések, mint amilyen a MEDIA 2007 (az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról szóló, 2006. november 15-i 1718/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (7)) és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2007. december 11-i 2007/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8)), és amelyek célja az európai audiovizuális és tartalomipar versenyképességének fokozása, szintén szerepet játszhatnak a médiaműveltség megteremtésében.

(20)

A Bizottság figyelemmel kívánja kísérni az audiovizuális médiaműveltség és a kereskedelmi kommunikációval kapcsolatos médiaműveltség irányában az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (37) preambulumbekezdésének megfelelően, különösen pedig az audiovizuális médiaszolgáltatásokkal foglalkozó kapcsolattartó bizottság munkájának keretében és az irányelv 26. cikkében foglalt jelentéstételi kötelezettséggel összefüggésben tett erőfeszítéseket.

(21)

A Bizottság ösztönzi a médiaműveltséggel kapcsolatos, a meglévő programok keretében zajló kutatási projekteket. Különösen azt kívánja felmérni, hogy milyen mértékű a személyes adatok online megosztásával kapcsolatos kockázatok ismerete, illetve azt kívánja megvizsgálni, hogyan fejleszthető a keresőmotorok használata.

(22)

A médiaműveltséggel kapcsolatos kezdeményezéseknek ki kell terjedniük a szerzői jogok szerepével kapcsolatos ismeretterjesztésre is.

(23)

A médiaműveltséget érintő kezdeményezéseknek emellett foglalkozniuk kell azokkal az információs és kommunikációs hálózatokkal, amelyek a személyes adatokat elsősorban személyre szabott fogyasztói ajánlatok nyújtása céljából dolgozzák fel, illetve azokkal a kihívásokkal, amelyek ezáltal a személyes adatok védelme és a magánélet tiszteletben tartása terén jelentkeznek. Igaz, hogy az információs és kommunikációs hálózatok új lehetőségeket adnak a felhasználóknak, ám ezzel addig ismeretlen kockázatoknak, például személyazonossági adatokkal való visszaélésnek, diszkriminatív profilok létrehozásának vagy az állandó megfigyelés veszélyének is utat nyitnak. A Bizottság ezekkel az aggályokkal és a lehetséges megoldásokkal az adatvédelemnek a magánélet védelmét erősítő technológiák által történő ösztönzéséről szóló közleményében (9) foglalkozott.

(24)

A digitális médiaműveltségre vonatkozó kezdeményezéseknek biztosítaniuk kell a hagyományos kiadók szerves bevonását, figyelembe véve, hogy az offline világgal kapcsolatos médiaműveltséget illetően a kiadói ágazat rendkívül értékes tapasztalatokkal bír, és azt, hogy ez az ágazat is egyre inkább digitális tartalom-előállításra és -terjesztésre áll át.

(25)

A Bizottság szándéka az, hogy további konszenzust teremtsen a médiaműveltség alapvető szempontjait (fogalmakat, célkitűzéseket) illetően, és hogy támogassa a digitális környezetben a médiaműveltséggel – ezen belül az európai médiaágazat gazdaságosságával – kapcsolatos bevált gyakorlat elemzését és megosztását, különösen AVMS kapcsolattartó bizottsági ülések (10) szervezésével, a MEDIA 2007 (11) rendezvények népszerűsítésével és támogatásával, valamint más európai intézményekkel és nemzetközi szervezetekkel (pl. az Európa Tanács, az UNESCO és az ENSZ Civilizációk Szövetsége) folytatott együttműködés révén, továbbá a médiaműveltség terén a köz- és a magánszféra közötti partnerség előmozdításával,

I.

Hogy a tagállamok, adott esetben az audiovizuális és az elektronikus hírközlési szabályozási hatóságokkal, továbbá az adatvédelmi felügyeleti hatóságokkal együttműködve:

II.

Hogy a médiaipar vállaljon nagyobb fokú elkötelezettséget arra, hogy biztosítja a szükséges eszközöket a médiaműveltségi szint alábbiak révén történő növeléséhez:

III.

Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei.