16.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/1

(1)

Az Elefántcsontpartnak nyújtott, katonai tevékenységekkel kapcsolatos segítségre vonatkozó korlátozások bevezetéséről szóló, 2005. január 31-i 174/2005/EK tanácsi rendelet (2) tiltja a belső elnyomás céljára felhasználható felszerelések kivitelét, valamint bizonyos technikai segítségnyújtást, finanszírozást és pénzügyi támogatást. Ezeket a korlátozásokat az Elefántcsontparttal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2004. december 13-i 2004/852/KKBP tanácsi közös állásponttal (3) összhangban fogadták el.

(2)

Figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 2010. október 15-i 1946. (2010) sz. határozatát és a 2010/656/KKBP határozatot, szükséges a 174/2005/EK rendelet módosítása a célból, hogy lehetővé váljon az olyan, halált nem okozó felszerelések valamint a belső elnyomásra alkalmas, halált nem okozó felszerelések kivitele, amelyek kizárólag azt a célt szolgálják, hogy az elefántcsontparti biztonsági erők a közrend fenntartásához csak megfelelő és arányos erőt alkalmazhassanak, valamint a kapcsolódó technikai segítségnyújtás, finanszírozás és pénzügyi támogatás.

(3)

A belső elnyomás céljára felhasználható felszerelések listája a szakértői ajánlások alapján naprakésszé tehető, figyelemmel az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendeletre (4).

(4)

Helyénvaló naprakésszé tenni az Unió joghatóságáról szóló cikket a legutóbbi szövegezési gyakorlatnak megfelelően.

(5)

A 174/2005/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 4. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:

„(1)   A 2. cikktől eltérve az abban foglalt tilalmak nem alkalmazandók:

2.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„4a. cikk

(1)   A 3. cikktől eltérve, annak a tagállamnak a II. mellékletben felsorolt illetékes hatósága, amelyben az exportőr vagy a szolgáltatást nyújtó letelepedett, általa megfelelőnek vélt feltételek mellett engedélyezheti az I. mellékletben felsorolt, halált nem okozó felszerelések értékesítését, szállítását, továbbadását vagy kivitelét, vagy az ilyen, halált nem okozó felszerelésekhez kapcsolódó technikai segítségnyújtást, finanszírozást vagy pénzügyi támogatást, miután megállapítást nyert, hogy a szóban forgó, halált nem okozó felszerelések kizárólag azt a célt szolgálják, hogy az elefántcsontparti biztonsági erők a közrend fenntartásához csak megfelelő és arányos erőt alkalmazhassanak.

(2)   Az érintett tagállam az (1) bekezdés alapján kiadott valamennyi engedélyről tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

(3)   Nem adható engedély olyan tevékenységekhez, amelyeket már elvégeztek.”

3.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

E rendeletet alkalmazni kell:

4.

Az I. melléklet helyébe az e rendelet mellékletének szövege lép.

5.

A II. melléklet címének a helyébe a következő szöveg lép:

16.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/5

(1)

A juh- és kecskefélék azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatosan végrehajtandó ellenőrzések minimális szintje tekintetében a 21/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2006. október 11-i 1505/2006/EK bizottsági rendelet (2) előírja, hogy a tagállamoknak ellenőrzéseket kell végezniük, hogy megvizsgálják, megfelelnek-e az állattartók a 21/2004/EK rendelet követelményeinek.

(2)

Ezenkívül az 1505/2006/EK rendelet előírja, hogy a tagállamoknak – a rendelet mellékletében szereplő mintának megfelelően – minden évben jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz, amelyben ismertetik az előző évi ellenőrzési időszak során elvégzett ellenőrzések eredményeit.

(3)

A jelentési folyamat során végzett adatgyűjtésnek megfelelőnek és a kitűzött célokkal arányosnak kell lennie. A célirányosabb és a célnak jobban megfelelő jelentéstétel érdekében az 1505/2006/EK rendelet bizonyos követelményeit, valamint a rendelet mellékletében szereplő jelentésmintát egyszerűsíteni kell, hogy az ellenőrzések végrehajtására vonatkozó információszolgáltatás jobb legyen, és ne keletkezzenek felesleges közigazgatási terhek.

(4)

Az 1505/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

A 7. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

2.

A melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

16.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/7

(1)

Az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének keretében végrehajtandó minimális szintű ellenőrzések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2003. június 23-i 1082/2003/EK bizottsági rendelet (2) minimumkövetelményeket állapít meg az ilyen ellenőrzésekre.

(2)

Az 1082/2003/EK bizottsági rendeletben meghatározott helyszíni vizsgálatok végrehajtásából leszűrt, az éves jelentésekben rögzített tapasztalatok, valamint az 1505/2006/EK bizottsági rendeletben (3) a juh- és kecskefélékre vonatkozóan megállapított helyszíni vizsgálatok végrehajtásából eredő tapasztalatok az évente ellenőrzendő gazdaságok és állatok százalékos arányának csökkentése mellett szólnak. Az ellenőrzéseknek alapszabályként a gazdaságban található valamennyi állatra ki kell terjedniük. A húsznál több állattal rendelkező gazdaságok esetében azonban az illetékes hatóság számára megengedett, hogy az ellenőrzéseket az állatok egy megfelelő reprezentatív mintájára korlátozza.

(3)

Ezenkívül az 1082/2003/EK rendelet előírja, hogy a tagállamoknak a rendelet I. mellékletében szereplő mintának megfelelő éves jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz, amelyben ismertetik az ellenőrzések végrehajtására vonatkozó adatokat.

(4)

Az éves jelentés számára történő adatgyűjtésnek megfelelőnek és a kitűzött célokkal arányosnak kell lennie. A célirányosabb és arányosabb jelentéstétel érdekében az 1082/2003/EK rendelet bizonyos követelményeit és a rendelet I. mellékletében szereplő mintát egyszerűsíteni kell, hogy az ellenőrzések végrehajtására vonatkozó információk pontosabbak legyenek.

(5)

Emiatt az 1082/2003/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani szükséges.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági alapok bizottságának véleményével,

1.

A 2. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„1.   Az illetékes hatóság évente ellenőrzéseket végez, melyek a gazdaságok legalább 3 %-ára terjednek ki.

2.   Amennyiben az (1) bekezdésben előírt ellenőrzésekből kitűnik az 1760/2000/EK rendeletnek való megfelelés jelentős mértékű hiánya, a következő éves vizsgálati időszakban növelni kell az ellenőrzések minimális arányát.”

2.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Az illetékes hatóság ellenőrzi a gazdaságban tartózkodó összes állat azonosítását.

A húsznál több állattal rendelkező gazdaságok esetében azonban az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az állatok egy reprezentatív mintájának azonosítási módját ellenőrzi nemzetközileg elismert standardok alapján, feltéve, hogy az ellenőrzött állatok száma elegendő ahhoz, hogy 95 %-os biztonsággal ki lehessen mutatni az 1760/2000/EK rendeletnek az állattartók részéről való nem-megfelelés eseteinek az 5 %-át.”

3.

Az 5. cikk (1) bekezdése b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

4.

Az I. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

16.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/10

(1)

2010. január 4-én a Bizottsághoz panasz érkezett a Kínai Népköztársaságból származó melamin behozatalára vonatkozóan, amelyet a melamin uniós termelésének jelentős részét – ebben az esetben több mint 50 %-át – képviselő Borealis Agrolinz Melamine GmbH, DSM Melamine B.V. és Zakłady Azotowe Puławy (a továbbiakban: a panaszosok) nyújtottak be az alaprendelet 5. cikke alapján.

(2)

A panasz a dömping és az abból eredő súlyos károk vonatkozásában prima facie bizonyítékokat tartalmazott, amelyeket a Bizottság elegendőnek ítélt az eljárás megindításához.

(3)

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában2010. február 17-én közzétett értesítésében (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) dömpingellenes eljárás megindítását jelentette be a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK vagy érintett ország) származó, az Unióba behozott melamin vonatkozásában.

(4)

A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan értesítette a panaszosokat, a KNK-beli exportáló gyártókat, az importőröket, a kereskedőket, a felhasználókat, a szállítókat, a közismerten érintett szövetségeket, valamint a KNK képviselőit. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítottak, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, illetve meghallgatást kérjenek.

(5)

Tekintettel a KNK-beli exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítés a dömping és a kár megállapításához mintavételt irányzott elő, az alaprendelet 17. cikkének megfelelően. Ahhoz, hogy a Bizottság el tudja dönteni, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, akkor össze tudja állítani a mintát, valamennyi KNK-beli exportáló gyártót felkérte arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározottak szerint adjon alapvető információkat a vizsgált időszakban (2009. január 1. és 2009. december 31. között) az érintett termékkel kapcsolatban folytatott tevékenységeiről.

(6)

A mintavételhez hét válasz érkezett KNK-beli exportáló gyártóktól vagy exportálógyártó-csoportoktól. Két vállalat azonban egy korai szakaszban visszalépett a vizsgálatban való további együttműködéstől. Ezért a továbbiakban nem volt szükség a mintavételre, és valamennyi felet tájékoztatták arról, hogy nem választanak mintát.

(7)

Annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a KNK-beli exportáló gyártóknak piacgazdasági elbánás vagy egyéni elbánás iránti kérelem benyújtását – amennyiben ezt igénylik –, a Bizottság formanyomtatványokat küldött az ismerten érintett kínai exportáló gyártóknak, a kínai hatóságoknak, valamint a többi, az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőig jelentkezett kínai exportáló gyártónak. Három kínai exportáló gyártó csoport és egy önálló vállalat az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének értelmében piacgazdasági elbánást, illetve egyéni elbánást kért arra az esetre, ha a vizsgálat azt állapítaná meg, hogy nem felelnek meg a piacgazdasági elbánás feltételeinek. Egy további csoport csak egyéni elbánást kért.

(8)

Kérdőíveket küldtek ki minden ismerten érintett félnek, valamint minden egyéb, az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőig jelentkezett vállalatnak. Öt KNK-beli exportáló gyártótól és kapcsolódó vállalattól, egy amerikai egyesült államokbeli gyártótól (az eljárás megindításáról szóló értesítésben említésre került, hogy az Amerikai Egyesült Államokat javasolták analóg országnak), valamint egy gyártótól érkezett válasz egy másik lehetséges analóg országból, azaz Indonéziából. Három uniós gyártótól is kaptak választ a kérdőívre, valamint hét felhasználó működött együtt a kérdőívre adott válaszok benyújtásával. Egyetlen importőr sem szolgáltatott információkat a Bizottság számára, vagy jelentkezett a vizsgálat során.

(9)

A Bizottság megvizsgálta és ellenőrizte az uniós érdek tekintetében kárt okozó dömping ideiglenes megállapításához szükséges valamennyi információt, valamint a következő vállalatok telephelyén tett ellenőrző látogatásokat:

(10)

Mivel a rendes értéket a csak egyedi elbánást kérelmező exportáló gyártó, valamint azon exportáló gyártók vonatkozásában kell megállapítani, amelyeknek nem ítélhető meg a piacgazdasági elbánás, a rendes érték megállapítása céljából ellenőrzés történt a következő vállalat telephelyén az Indonéziából, mint analóg országból származó adatok alapján:

(11)

A dömping és a kár vizsgálata a 2009. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a vizsgált időszak) irányult. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2006. január 1-jétől a vizsgált időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(12)

Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 2933 61 00 KN-kód alá tartozó melamin.

(13)

A melamin a karbamidból nyert fehér kristályos por. A melamint főként rétegelt műanyagok, présporok, fa alapanyagú lemezek és bevonó gyanták gyártására használják.

(14)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós iparág által az Unióban gyártott és értékesített, a KNK-ban gyártott és annak belső piacán értékesített, illetve a KNK-ból az Unióba behozott, valamint az analóg ország szerepét betöltő Indonéziában gyártott és értékesített melamin az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságai, valamint az alapvető végfelhasználása alapján lényegében azonos.

(15)

Ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ideiglenesen hasonló termékeknek tekintették.

(16)

Az alaprendelet 2. cikk (7) bekezdésének b) pontja értelmében a KNK-ból származó behozatalokra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdésével összhangban állapítják meg azon gyártók tekintetében, amelyekről megállapítást nyer, hogy teljesítik az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumokat. Ezeket a kritériumokat röviden, a tájékozódás megkönnyítése érdekében, az alábbiakban foglaljuk össze:

(17)

A KNK-ból három exportáló gyártó csoport és egy exportáló gyártó kérelmezte a piacgazdasági elbánást, illetve válaszolt a megadott határidőig a piacgazdasági elbánás igénylésére szolgáló formanyomtatványon.

(18)

A Bizottság ezen együttműködő KNK-beli vállalatok mindegyikét illetően kikért minden szükségesnek tartott információt, és a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló formanyomtatványon megadott információkat a kérdéses vállalatok telephelyein ellenőrizte.

(19)

A KNK-beli együttműködő exportáló gyártók, illetve azok csoportjai közül egyetlen egyről sem volt megállapítható, hogy a piacgazdasági elbánás megítéléséhez szükséges feltételeknek megfelelne. A KNK-ban található, a melamin gyártásával vagy piaci értékesítésével foglalkozó valamennyi vállalatot ösztönözték a piacgazdasági elbánás igénylésére. Amennyiben egy csoporton belül egy vállalat piacgazdasági elbánás iránti kérelmét elutasítják, a teljes csoport elutasításra kerül.

(20)

Azon vállalatok esetében, amelyek földgázból állítanak elő karbamidot a melamingyártáshoz, ez az elutasítás azon alapult, hogy a legfontosabb nyersanyaguk, azaz a földgáz költségei az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában előírtakkal ellentétben lényegében nem tükrözték a piaci értéket. A piacgazdasági elbánásra vonatkozó vizsgálat megállapította, hogy ennek oka az állami beavatkozás a KNK földgázpiacán.

(21)

A KNK földgázpiacot három állami tulajdonban lévő vállalat uralja. A karbamidot gyártó vállalatok, a később melamin gyártására felhasznált karbamid gyártásakor élvezik a földgáz kormány által rögzített, alacsony árának előnyeit. A kínai mezőgazdaság és élelmiszeripar számára műtrágyaként fontos karbamidot gyártó vállalatok jelentősen alacsonyabb árat fizetnek a földgázért, mint azok a vállalatok, amelyeknek más ipari felhasználás céljából van szükségük a földgázra. Ezen a kettős árképzési rendszeren túl, az ipari felhasználású földgáz árát is torzítja az állami beavatkozás és az jelentősen alacsonyabb, mint a földgáz világpiaci ára.

(22)

Ez az alacsony földgázár teszi lehetővé az ilyen melamingyártók számára, hogy a földgáz torz, alacsony árát kihasználva, természetellenesen csökkentett áron gyártsák a melamint. Mivel a földgáz a karbamidgyártás költségének jelentős részét (körülbelül 80 %-át) teszi ki, és a karbamid a melamingyártás költségének 50–60 %-át jelenti, azon KNK-beli vállalatok esetében, amelyek földgázból állítanak elő karbamidot, az 1. feltétel nem tekinthető teljesítettnek.

(23)

Egyes vállalatok nem maguk állítják elő a karbamidot, hanem tőlük független beszállítóktól vásárolják. Azonban magát a karbamidpiacot is torzítja az állami beavatkozás három fő fajtája. Először, a karbamidra vonatkozó szigorú behozatali kontingensek és a vizsgált időszakban a szezonális 110 %-os, illetve a 10 %-os szezonon kívüli exportadó megléte. Másodszor, a kínai kormány 2005. július 1-jétől a karbamid belföldi értékesítését mentesítette a héa megfizetése alól. Harmadszor, a kínai kormányzat a 2004. óta működő Állami műtrágya rendszeren keresztül közvetlenül beavatkozik a piacon, azáltal, hogy az állam egy stratégiai tartalék képzése céljából a gyártóktól közvetlenül vásárol karbamidot, illetve fel is szabadíthat karbamidot a belföldi piacon. A karbamid-gyártók kedvezményes villamosenergia-árak, kedvezményes vasúti áruszállítási árak, valamint a fent említett kedvezményes földgázár előnyeit is élvezik.

(24)

A belföldi értékesítés esetében érvényesíthető előnyökkel kombinálva az exportkorlátozások hatása az, hogy a kivitt karbamid mennyisége csökken, ezáltal az ellátást a belföldi piac felé terelik, és leszorító hatást gyakorolnak a belföldi árra. Ez az alacsony belföldi ár az állami beavatkozás közvetlen következménye a KNK karbamidpiacán. Ennek megfelelően az 1. feltétel nem tekinthető teljesítettnek azon vállalatok esetében, amelyek nem gyártják, hanem harmadik felektől veszik a karbamidot.

(25)

A fent ismertetett általános helyzeten kívül egy vállalatcsoport azért sem teljesítette az 1. feltétel egyéb követelményeit, mert a holdingtársaság teljes egészében állami tulajdonban, míg a csoportban az egyes vállalatok többségi állami tulajdonban vannak. Ennek megfelelően ez a csoport a fontos üzleti döntéseit illetően jelentős állami beavatkozás alatt állhat.

(26)

Két vállalat nem felelt meg sem a 2., sem a 3. feltételnek. Az egyikük nem tudott hiánytalan számviteli nyilvántartást bemutatni, és ingyen jutott hivatali helyiségekhez egy állami szervtől. A másik vállalat a számviteli nyilvántartásait nem a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően vezette, és nem tudta bizonyítani, hogy egy állami tulajdonban lévő vállalatot valós értéken vásárolt fel.

(27)

Egy vállalat nem tudta bizonyítani, hogy a 3. feltételnek megfelel, mivel nem fizetett kamatot a privatizációs folyamatból származó részvényeinek az eladásából keletkezett adóssága után. Egészen pontosan, a privatizációs folyamat elején egy részvényesnek visszakölcsönözték a tőkét, amit befektetett. A részvények ezt követő átruházásai során, az adósság kötelezettségét fizetségként használták. A kölcsönt csak 10 évvel később fizette vissza a részvények addigra magánkézben lévő tulajdonosa, anélkül, hogy valaha is felszámítottak volna, vagy fizettek volna kamatot az összeg után.

(28)

Egy vállalat piacgazdasági elbánás iránti kérelmét azért utasították vissza, mert a vele kapcsolatban lévő, az érintett termékkel is foglalkozó értékesítési vállalat nem töltötte ki a piacgazdasági elbánás igénylésére szolgáló formanyomtatványt.

(29)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta a KNK-beli érintett vállalatokat, a KNK hatóságát, valamint a panaszosokat a piacgazdasági elbánásra vonatkozó vizsgálatok eredményéről. Ugyancsak lehetőséget kaptak az álláspontjuk írásbeli ismertetésére, valamint meghallgatás kérelmezésére, amennyiben volt konkrét okuk erre.

(30)

Több írásbeli beadványt nyújtottak be, és néhány exportáló gyártó egy meghallgatáson részt is vett. Az exportáló gyártók azzal érveltek, hogy a KNK-ban a karbamid körülbelül 70 %-át főleg szén, mint fő nyersanyag, felhasználásával állítják elő, és a karbamidnak csak körülbelül 30 %-át gyártják földgázból. Mivel azonban az állam a karbamidpiacon is beavatkozik, amint azt a (23) és (24) preambulumbekezdésben leírtuk, ez nem változtatja meg azt a következtetést, miszerint a melamingyártás költségei jelentősen torzulnak. Az érvelést ezért visszautasították.

(31)

Az írásbeli beadványokban, valamint a tájékoztatást követő meghallgatáson felhozott egyéb érvek sem voltak olyanok, amelyek megváltoztatták volna a javaslatot, a piacgazdasági elbánásnak valamennyi, az azt igénylő vállalat tekintetében történő visszautasítására.

(32)

A fentiek alapján, a piacgazdasági elbánást kérelmező, KNK-beli együttműködő vállalatok közül egy sem tudta bizonyítani, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel. Ezért úgy vélték, hogy a piacgazdasági elbánást valamennyi vállalat esetében el kell utasítani. Miután a tanácsadó bizottsággal konzultáltak, az nem kifogásolta ezt a következtetést.

(33)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének hatálya alá tartozó országok vonatkozásában adott esetben országos vámot állapítanak meg, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok bizonyítani tudják, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelnek.

(34)

Minden olyan vállalat és csoport, amely piacgazdasági elbánást kérelmezett, az egyéni elbánást is kérelmezte arra az esetre, ha nem ítélik meg neki a piacgazdasági elbánást. Ezenkívül egy csoport csak az egyéni elbánást kérelmezte. A rendelkezésre álló információk alapján ideiglenesen megállapításra került, hogy az öt KNK-beli exportáló gyártó, illetve csoport közül három teljesítette az egyéni elbánás valamennyi követelményét. A KNK-beli vállalatcsoportok közül egy egyéni elbánás iránti kérelmét azon az alapon utasították vissza, hogy a holding teljes egészében állami tulajdonban, a csoporton belül az egyes vállalatok pedig többségi állami tulajdonban vannak. Egy másik vállalat egyéni elbánás iránti kérelmét pedig azért utasították el, mert a vele kapcsolatban lévő értékesítési vállalat nem töltötte ki a piacgazdasági elbánás/egyéni elbánás igénylésére szolgáló formanyomtatványt. Ezért nem volt lehetséges az egyéni elbánás feltételeinek értékelése.

(35)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint a piacgazdasági elbánást nem elnyerő exportáló gyártók esetében a rendes értéket egy analóg ország belföldi árai vagy számtanilag képzett rendes értéke alapján kell megállapítani.

(36)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy a rendes érték megállapítása céljából az Amerikai Egyesült Államokat szándékozik a megfelelő analóg országként használni, illetve felkérte az érdekelt feleket, hogy erről tegyék meg észrevételeiket.

(37)

A Bizottság megvizsgálta, hogy ésszerűen más országok is betölthetik-e az analóg ország szerepét, így indiai, iráni, indonéz, és egyesült államokbeli melamingyártóknak küldött ki kérdőívet. A kérdőívre csak az egyesült államokbeli és az indonéz melamingyártók válaszoltak.

(38)

A válaszok vizsgálatát követően Indonézia került kiválasztásra, mint analóg ország, mert úgy tűnik, hogy a piaca nyitott és a behozatali vám alacsony, valamint jelentős a behozatal több harmadik országból. Továbbá megállapították, hogy egy indonéz gyártó költségszerkezete inkább összevethető egy kínai gyártó költségszerkezetével, mint egy amerikai gyártóé, és ezért reálisabb rendes értéket eredményezne. A vizsgálat nem mutatott ki olyan okot, ami miatt Indonézia nem tekinthető a rendes érték megállapítása céljából megfelelő analóg országnak.

(39)

Végül is egyetlen érdekelt fél, köztük a panaszosok sem érveltek amellett, hogy az Amerikai Egyesült Államokat használják a jelen vizsgálat megfelelő analóg országaként.

(40)

Az együttműködő indonéz gyártó válaszában megadott adatokat a helyszínen ellenőrizték és úgy találták, hogy azok megbízható információk, amelyekre a rendes értéket alapozni lehet.

(41)

Ideiglenesen ezért azt a következtetést vonták le, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének értelmében Indonézia megfelelő és ésszerű analóg ország.

(42)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a rendes érték megállapítása az analóg ország gyártójától kapott, ellenőrzött információk alapján történt.

(43)

Az érintett terméket az indonéz belföldi piacon reprezentatív mennyiségben árulták.

(44)

Mivel a belföldi piacon a vizsgált időszak során a független vevőknek történt értékesítések nem voltak nyereségesek, a rendes értéket az indonéz gyártó gyártási költségei, plusz az eladási, általános és adminisztratív költségekből, valamint a hazai piacon realizálható nyereségből összeadódó ésszerű összeg alapján számították ki.

(45)

Az eladási, általános és adminisztratív költségeket és a nyereséget a 2. cikk (6) bekezdésének c) pontja értelmében egy másik ésszerű módszer alapján állapították meg, úgy, hogy az eladási, általános és adminisztratív költségeket és a nyereséget az uniós gazdasági ágazatéval vetették össze. Az eladási, általános és adminisztratív költségek felhasznált összegét azért tekintették ésszerűnek, mert az uniós gazdasági ágazat eladási, általános és adminisztratív költségeivel összhangban volt. A nyereség összege közel állt ahhoz, amit az uniós gazdasági ágazat nyereséges években elért. Nem utalt semmi sem arra, hogy ez a nyereség a más exportőrök vagy gyártók által, a származási ország belföldi piacán az ugyanazon általános kategóriában értékesített termékek után rendes esetben realizált nyereséget meghaladná.

(46)

Mivel valamennyi egyéni elbánásban részesülő, együttműködő exportáló gyártó az Unióba uniós független vevőknek exportra közvetlenül értékesített az érintett termékből, az exportárak azok ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árain alapultak, az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(47)

A rendes értéket és az exportárakat gyártelepi alapon hasonlították össze. A rendes érték és az exportár méltányos összehasonlításának biztosítása érdekében, az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló eltéréseket az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették. Kiigazítást alkalmaztak adott esetben a szállításra, biztosításra, kezelési és járulékos költségekre, csomagolásra, hitelre, illetve bankköltségekre tekintettel minden olyan esetben, amikor azokat ésszerűnek, pontosnak és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottnak ítélték meg.

(48)

Meg kell jegyezni, hogy a rendes érték és az exportár össezhasonlítására azonos közvetett adózási szinten, vagyis a héa beszámításával került sor.

(49)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően az egyéni elbánásban részesülő, együttműködő exportáló gyártók esetében a dömpingkülönbözet meghatározása az analóg ország vonatkozásában megállapított rendes érték súlyozott átlagának és a fent megállapított, az egyes vállalatok által az Unióban értékesített érintett termékre vonatkozó exportár súlyozott átlagának összehasonlítása alapján történt.

(50)

Ezen az alapon az ideiglenes dömpingkülönbözetek CIF uniós határparitásos ár százalékában kifejezve, vámfizetés nélkül, a következők:

(51)

A többi KNK-beli exportáló gyártó esetében alkalmazandó országos dömpingkülönbözet kiszámítása érdekében először az együttműködés szintjét állapították meg úgy, hogy az együttműködő exportáló gyártók által bejelentett, az Unióba történő kivitel mennyiségét összehasonlították az Eurostat megfelelő statisztikáival.

(52)

Mivel a KNK-ban az együttműködés alacsony, azaz 30 %-os volt, a többi KNK-beli exportőrre vonatkozó országos dömpingkülönbözetet az Indonézia esetében megállapított rendes érték és a sem piacgazdasági elbánásban, sem egyéni elbánásban nem részesülő, együttműködő exportáló gyártók exportáradatainak összehasonlításával állapították meg.

(53)

Ezen az alapon a dömpingkülönbözet országos szintjét ideiglenesen a vámfizetés nélküli, CIF uniós határparitásos ár 65,6 %-ában állapították meg.

(54)

A panaszt a három fő uniós melamingyártó nyújtotta be, akik Ausztriában, Németországban és Olaszországban (Borealis), Hollandiában (DSM), valamint Lengyelországban (Pulawy) rendelkeznek gyártólétesítményekkel, és akik együttesen a vizsgált időszak során az uniós össztermelés több mint 90 %-át állították elő. Két másik, kisebb termelésű gyártó nem kifogásolta a vizsgálat megindítását.

(55)

Az uniós gyártókkal kapcsolatos minden rendelkezésre álló információt, beleértve a panaszban szolgáltatott, illetve a vizsgálat megindítása előtt és után az uniós gyártóktól gyűjtött információkat is, felhasználtak az uniós össztermelés megállapítására.

(56)

Ezen az alapon a vizsgált időszak során előállított uniós össztermelést körülbelül 340 000 tonnára becsülték. Ez a mennyiség magában foglalja valamennyi jelentkező uniós gyártó termelését, valamint az eljárásban nyilatkozatukkal részt nem vevő gyártók (a továbbiakban: nem nyilatkozó gyártók) becsült termelését. Más információk hiányában a nem nyilatkozó gyártókra vonatkozóan a teljes uniós termelés és felhasználás meghatározásakor a panaszban jelzett adatokat használták fel.

(57)

A felhasználást az Eurostat adatai szerinti teljes behozatal és az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített teljes mennyiség alapján, beleértve a nyilatkozatukkal részt nem vevő gyártók által értékesített mennyiség becslését is, határozták meg. A becslés a panaszban megadott adatokon alapult.

1.   táblázat

(58)

2006-ról 2007-re a felhasználás 5 %-kal nőtt, majd 2007-ről 2008-ra 17 %-kal, illetve a vizsgált időszak alatt 16 %-kal csökkent. Összességében a figyelembe vett időszak alatt a felhasználás 28 %-kal csökkent.

(59)

A melaminfelhasználásban bekövetkezett csökkenés a konjunkturális feltételeknek és különösen a melamin elsődleges alkalmazásainak fő piacait jelentő lakásfelszerelési és építési piacok ideiglenes gyengülésének tulajdonítható. Ebben az ágazatban a melamin fontos alapanyag, amely aligha helyettesíthető más anyagokkal. Ezért a melamin iránti kereslet várhatóan az általános gazdasági fellendüléssel együtt helyreáll.

(60)

A vizsgálat kimutatta, hogy a KNK-ból érkező melaminbehozatal a következőképpen alakult:

2.   táblázat

(61)

2006 és 2008 között a kínai behozatal jelenléte nőtt az uniós piacon. Miközben ugyanazon időszak alatt az uniós piacon az összfelhasználás 12 %-kal csökkent, a kínai exportőrök az Unió piacán történő értékesítéseik mennyiségét 30 %-kal növelték. Amint az alábbi táblázat mutatja, abban az időszakban piaci részesedésük is nőtt.

(62)

A vizsgált időszak alatt a helyzet megfordult: miközben a felhasználás 18 %-kal csökkent, a kínai gyártók által exportált mennyiség ennél is jobban csökkent. A kivitel mennyiségéhez hasonlóan a vizsgált időszak alatt a kínai behozatal piaci részesedése is csökkent.

3.   táblázat

Az Eurostat adatai alapján úgy tűnik, hogy a kínai importár a figyelembe vett időszak alatt összességében 10 %-kal nőtt.

4.   táblázat

(63)

A kínai exportőrök azonban nagy mértékben nem működtek együtt, és a vizsgálat során kimutatásra került, hogy az összes kínai behozatal körülbelül 30 %-át képviselő, együttműködő kínai exportőrök átlagos importára sokkal alacsonyabb volt, mint az Eurostat ár, illetve alacsonyabb, mint az uniós gazdasági ágazat ára, a vizsgált időszakban átlag 806 EUR/tonna volt.

(64)

Következésképpen a vizsgálat e szakaszában úgy vélik, hogy a kár és okozati összefüggés elemzéséhez az együttműködő kínai exportáló gyártók telephelyein ellenőrzött árat kell figyelembe venni.

(65)

A vizsgálat során egyes felek azt állították, hogy a Kínából behozott melamin gyengébb minőségű, mint az uniós gazdasági ágazat által gyártott melamin, és egyes alkalmazásokhoz, mint például felületbevonásokhoz, nem használható. Mivel ezt az állítást nem tudták alátámasztani, a vizsgálat e szakaszában nem lett figyelembe véve.

(66)

Az alákínálás elemzése céljából az uniós gazdasági ágazat által az Unió piacán független vevőknek kínált súlyozott átlagos eladási árakat gyártelepi szintre kiigazították, nevezetesen a szállítási és kezelési költségek tekintetében, majd összehasonlították az együttműködő KNK-beli exportőrök által az Unió piacán az első független vevőnek történő eladás CIF alapon megállapított, megfelelő súlyozott átlagos áraival.

(67)

Az összehasonlítás kimutatta, hogy a vizsgált időszak alatt a KNK-ból származó és az Unióban értékesített, érintett dömpingelt termékkel az uniós gazdasági ágazat árait 10,3 %-kal alákínálták.

(68)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében, a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás vizsgálata magában foglalta – az uniós gazdasági ágazat helyzetének 2006-tól a vizsgált időszak végéig történő felmérése céljából – valamennyi gazdasági mutató értékelését.

(69)

Amint a fenti táblázat is mutatja, az uniós gazdasági ágazat termelése azon időszak alatt 20 %-kal csökkent. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitása 10 %-kal csökkent.

(70)

Az uniós gazdasági ágazat a gyártási kapacitását 2008-ban körülbelül 396 200 tonnára csökkentette. A stagnáló eladások és a csökkenő termelt mennyiségek miatt azonban a rendelkezésre álló kapacitás kihasználtsága a 2006. évi 86 %-ról a vizsgált időszak végére 77 %-ra csökkent. A csökkenés zöme 2008-tól a vizsgált időszak végéig történt.

(71)

Az alábbi táblázat értékesítési adatai az uniós piacon az első független vevőnek eladott mennyiségre vonatkoznak.

6.   táblázat

(72)

Miközben az uniós felhasználás 2006-tól a vizsgált időszak végéig 28 %-kal esett vissza, az uniós gazdasági ágazat által a hasonló termékből az uniós piacon független vevőknek eladott mennyiség 15 %-kal csökkent. Ezért az uniós gazdasági ágazat a 2006. évi 74 %-ról a vizsgált időszak alatti 86 %-ra tudta a piaci részesedését növelni.

(73)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat független uniós piaci vevőknek történő átlagos gyártelepi eladási árai 5 %-kal csökkentek. 2008-tól a vizsgált időszak végéig az eladási ár jelentősen, 26 %-kal csökkent.

7.a.   táblázat

(74)

Megállapításra került, hogy az uniós gazdasági ágazat átlagos gyártási költsége 2006-tól a vizsgált időszak végéig 2 %-kal csökkent. Ugyanazon időszak alatt azonban az uniós gazdasági ágazat az eladási árait alacsonyan tartani kényszerült, hogy versenyezni tudjon az alacsony árú dömpingelt behozatallal. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat eladási árai a vizsgált időszak során jelentősen a gyártási költségeinél alacsonyabbak voltak.

(75)

A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat gyártási költségei a következőképpen alakultak:

7.b.   táblázat

(76)

A vizsgált időszak alatt a készletek a legyártott mennyiség körülbelül 5 %-át tették ki. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak, pontosabban 2008-tól a vizsgált időszak végéig, 68 %-kal csökkentette a készletei szintjét. A készletek e csökkenését azonban az uniós gazdasági ágazatban történt leépítéseket követő alacsonyabb szintű tevékenység szempontjából kell megítélni.

8.   táblázat

(77)

Az uniós gazdasági ágazat tevékenységeinek csökkenése miatt az alkalmazottak száma 2008-ban 13 %-kal, majd a vizsgálati időszak során további 1 %-kal esett vissza. A termelékenység csökkenését a tevékenységek leépítésére általánosan jellemző természetük fényében kell megítélni, mivel az alkalmazottak számának csökkenése csak bizonyos idő elteltével követi a termelés visszaesését. Ami a munkaerő-piaci költségeket illeti, azok kis mértékben, 6 %-kal nőttek a figyelembe vett időszak alatt.

(78)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségességét a hasonló termék értékesítéséből származó, adózás előtti nettó haszon említett értékesítések forgalmi százalékában állapították meg. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat nyereségessége a 2006. évi 9,9 %-os veszteségről a vizsgált időszak alatti 18 %-os veszteségre drámaian visszaesett. Ez a helyzet annak ellenére alakult ki, hogy az uniós gazdasági ágazat gyártási költségei 2008-tól a vizsgálat időszak végéig a fenti 7.b. táblázat szerint is 14 %-kal csökkentek.

(79)

A készpénzforgalomban – ami a gazdasági ágazatnak azon képessége, hogy saját maga finanszírozza a tevékenységeit – tapasztalható tendencia nagymértékben tükrözi a nyereségesség alakulását. Következésképpen a figyelembe vett időszak alatt a készpénzforgalomban lényeges visszaesés tapasztalható. Ugyanez elmondható a beruházások megtérülésére, ami a figyelembe vett időszak alatt, az uniós gazdasági ágazat által elért negatív eredménnyel összhangban, hasonlóan alakult.

(80)

A fentiek következményeként az uniós gazdasági ágazat beruházásra való képessége korlátozódott, mivel a készpénzforgalma a figyelembe vett időszak alatt jelentősen romlott. Ebből az következik, hogy a beruházások 26,2 %-kal visszaestek a figyelembe vett időszak alatt.

(81)

Miközben az uniós felhasználás 2006-tól a vizsgált időszak végéig 28 %-kal esett vissza, az uniós gazdasági ágazat az Unióban értékesített mennyiségét 15 %-kal csökkentette. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiség alakulását vizsgálva a 15 %-os visszaesés kevésbé volt jelentős, mint a 28 %-os csökkenés az uniós felhasználásban. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése ugyanazon időszak alatt 12 százalékponttal nőtt.

(82)

A KNK-ból érkező behozatalnak a fentiekben, a dömpingről szóló szakaszban részletezett dömpingkülönbözete meghaladja a de minimis határértékét. Figyelembe véve a dömpingelt behozatal mennyiségét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(83)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére vonatkozó több mutató jelentősen romlott a figyelembe vett időszak alatt.

(84)

Az értékesített mennyiség 15 %-kal, a termelés mennyisége 20 %-kal csökkent, a gyártólétesítmények kihasználtsága 86 %-ról 77 %-ra esett vissza, valamint a foglalkoztatást 14 %-kal kellett csökkenteni. Ugyanazon időszak alatt az árak 5 %-kal mérséklődtek. 2008-tól a vizsgált időszak végéig az eladási árak 26 %-kal csökkentek, ezért a nyereségesség drámaian alacsony volt, ami negatív következményekkel járt a beruházásokra és az olyan pénzügyi mutatókra, mint a készpénzforgalom, illetve a beruházások megtérülése.

(85)

Még ha a csökkenő felhasználással összefüggésben az uniós gazdasági ágazat képes is volt az Unió piacán a piaci részesedését 12 százalékponttal növelni, az uniós piacon különösen a vizsgált időszak alatt uralkodó alacsony árszínvonal különösen az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének a vizsgált időszak alatti jelentős romlásához vezetett. Az árak nem tették lehetővé a gyártási költségek fedezetét, és az elszenvedett veszteségek elérték a forgalom –18 %-át.

(86)

Ezen az alapon úgy vélik, hogy az uniós gazdasági ágazat a vizsgált időszakban jelentős kárt szenvedett.

(87)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozta-e. Továbbá, a dömpingelt behozatal mellett azokat az egyéb ismert tényezőket is megvizsgálták, amelyek kárt okozhattak az uniós gazdasági ágazatnak, annak érdekében, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott esetleges kárt ne a dömpingelt behozatal hatásának tulajdonítsák.

(88)

Emlékeztetni kell arra, hogy e vizsgálat során a kínai exportáló gyártók nagyon kis mértékben működtek együtt. Az együttműködő exportáló gyártók körülbelül 29 %-át képviselik a vizsgált időszak alatt behozott összes melaminnak.

(89)

Az Eurostat behozatali statisztikái kimutatták, hogy összességében a Kínából érkező behozatal mennyisége jelentősen, 34 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Vagyis azon időszak alatt, ez a behozatal aránylag nagyobb ütemben csökkent, mint a felhasználás (– 28 %).

(90)

Az árakat illetően az Eurostat azt jelezte, hogy a figyelembe vett időszak alatt a kínai melamin importára 10 %-kal nőtt. A 2008-tól a vizsgált időszak végéig tartó időszakban jelentősen, 31 %-kal csökkent. Az együttműködő kínai exportőrök ellenőrzött adatai alapján azonban, amelyek a Kínából érkező összes behozatal körülbelül 30 %-át képviselik, az mutatható ki, hogy az átlagos kínai importár sokkal alacsonyabb volt, mint az Eurostat adatai. Megállapították, hogy a vizsgált időszak alatt az együttműködő gyártók átlagosan 10,3 %-kal kínálták alá az uniós gazdasági ágazat árát.

(91)

Figyelembe véve, milyen szinten nem működött együtt a KNK, úgy vélték, hogy az együttműködő gyártók telephelyein ellenőrzött árnak kell elsőbbséget élveznie az Eurostat árakra vonatkozó adataival szemben.

(92)

A behozott melamin mennyiségének havi bontásban történő elemzése kimutatta, hogy amikor az ágazati válság a mélypontján volt, a vizsgált időszak első felében, a kínai behozatal tömegesen jelen volt az Unió piacán, és a vizsgált időszak első felében az uniós piacnak akár 15 %-os piaci részesedését is magáénak tudhatta. Figyelembe véve az uniós gazdasági ágazat szerkezetét és gyártási folyamatait, a piaci részesedésének megőrzése érdekében nem volt más választása, mint hogy csökkenti eladási árát. Bár a kínai exportőrök a vizsgált időszak második felében jelentősen csökkentették exportjukat az Unióba, a vizsgált időszak elején tapasztalható tömeges jelenlétük és az eladási áraik alacsony szintjének negatív hatása a vizsgált időszak hátralévő részében továbbra is hatással volt az Unió piacára és az uniós gazdasági ágazatra.

(93)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt a termelés komoly visszaesésétől, a kapacitáskihasználtsági arány mérséklődésétől, az értékesített mennyiség és a foglalkoztatás csökkenésétől szenvedett. Az uniós gazdasági ágazat szerkezete és a fenti kárt okozó tényezők alakulása arra utalnak, hogy a gazdasági helyzetének romlása bizonyos mértékben a válsághelyzet és a piacon tapasztalható alacsony kereslet következménye volt, amint azt az alábbi (97)–(100) preambulumbekezdésekben kifejtjük. De következménye volt az árak alacsony szintjének és különösen 2008-tól a vizsgált időszak végéig a kínai export által gyakorolt nyomásnak is, ami nem tette lehetővé a költségek fedezetét. Következésképpen a vizsgált időszakban felhalmozódott veszteség elérte a forgalom – 18 %-át.

(94)

Figyelembe véve a KNK-ban lefolytatott piacgazdasági elbánásra vonatkozó vizsgálat során tapasztalt torzulásokat, a dömpingkülönbözet kimutatott magas szintjét és tekintettel különösen a fenti (92) preambulumbekezdés megállapításaira, úgy vélik, hogy az alacsony árú dömpingelt behozatal jelenléte, amellyel az uniós gazdasági ágazat árát több mint 10 %-kal alákínálták az uniós piacon – még a csökkenő piaci részesedés mellett is – szerepet játszott az uniós piacon a teljes vizsgált időszak során az eladási árakban tapasztalható negatív tendencia további romlásában.

(95)

Ezen az alapon a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között az okozati összefüggés megállapítható.

(96)

Az okozati összefüggés kapcsán megvizsgált egyéb tényezők a kereslet alakulása az uniós piacon, a gazdasági válság, az uniós gazdasági ágazat gyártási költségei, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, valamint a más harmadik országokból származó melaminbehozatal voltak.

(97)

Emlékeztetni kell arra, hogy a melamint főleg a lakásfelszerelési és építési piacokon alkalmazzák. A gazdasági válságot követően a lakásfelszerelési és az építési piacok összeszűkültek, ami a felhasználás zsugorodásával járt nem csupán az uniós piacon, hanem világszerte. Figyelembe véve, hogy világszerte messze az EU a melamin legnagyobb piaca, a válság negatív hatással volt erre a piacra. Ezt szemléltette a felhasználás 28 %-os csökkenése, az uniós gazdasági ágazat általi gyártás leállítások, valamint az eladási árak visszaesése.

(98)

A fenti tények és megfontolások így arra utalnak, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár egy része a gazdasági válságnak tudható be.

(99)

Azt azonban szem előtt kell tartani, hogy ahogy az a fenti (88)–(95) preambulumbekezdésekben ismertetésre került, a kínai melaminpiacon egyértelmű torzulások voltak. Továbbá, a KNK-ból származó dömpingelt behozatallal a vizsgált időszak alatt az uniós gazdasági ágazat árát átlagosan 10 %-kal kínálták alá, ezáltal tovább fokozva az árszínvonalat érő negatív hatásokat, különösen a vizsgált időszak alatt.

(100)

Figyelembe véve a fenti (92) preambulumbekezdésben leírtak szerint a kínai exportőrök által gyakorolt alákínálást, valamint a vizsgált időszak alatt a jelenlétük szelektív növelését, még ha vélhetőleg az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett súlyos kár egy része a gazdasági válságnak tudható is be, attól még a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett súlyos kár közötti okozati összefüggés nem szűnik meg.

(101)

A vizsgálat kimutatta, hogy a melamin előállítása tőkeintenzív és az állandó költségek aránya magas. Az uniós gazdasági ágazat melamingyártási költségei a figyelembe vett időszak alatt stabilak maradtak, de 2008-tól a vizsgált időszak végéig 14 %-kal csökkentek, amint azt a fenti 7.b. táblázat szemlélteti. Ennek az uniós gazdasági ágazat nyereségességében bizonyos fokú visszalendülést kellett volna lehetővé tennie, de az uniós piacon uralkodó alacsony árszint és az alacsony árú, KNK-ból származó dömpingelt behozatallal gyakorolt alákínálás nem tette lehetővé ennek a helyzetnek a megvalósulását.

(102)

Ennek megfelelően azt a következtetést vonták le, hogy a gyártási költségek nem voltak az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár okozói.

(103)

Bár a kár és az okozati összefüggés elemzése az uniós gazdasági ágazat uniós piacon tapasztalható helyzetére összpontosított, az exportteljesítményét is megvizsgálták, mint másik lehetséges tényezőt, amely a megállapított kárt megmagyarázhatja.

11.   táblázat

(104)

Az elemzés kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat által független feleknek értékesített export a figyelembe vett időszak során stabil maradt 85 000 tonna, vagy a gyártás 28 %-a körül. A panaszosok exportteljesítménye így még a válság alatt is nagyon jó volt. Ezért az uniós gazdasági ágazat kár sújtotta helyzete nem magyarázható vagy tudható be a kivitelnek.

(105)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal mennyisége és árai 2006-tól a vizsgált időszak végéig a következőképpen alakultak:

12.   táblázat

(106)

Iránt és Szaúd-Arábiát leszámítva, a vizsgált időszak alatt az egyedi harmadik országokból származó behozatal a de minimis küszöbérték, azaz az uniós piac 1 %-os piaci részesedése alatt volt. A vizsgálat kimutatta, hogy a harmadik országokból származó behozatal mennyisége a figyelembe vett időszak alatt csökkent. Ami Iránt és Szaúd-Arábiát illeti, amely országok a vizsgált időszak során az uniós felhasználás 4,4 %-át, illetve 1,4 %-át képviselték, azt állapították meg, hogy az árazásuk magasabb volt, mint az együttműködő kínai exportőröké. Ezért úgy vélik, hogy ezek a mennyiségek és árak csak korlátozott hatással lehettek az EU piacára, ha egyáltalán volt hatásuk.

(107)

A fentiek alapján ideiglenesen azt a következtetést vonták le, hogy az e harmadik országokból származó behozatal nem járult jelentősen hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett súlyos kárhoz.

(108)

A fenti elemzés kimutatta, hogy a KNK-ból származó alacsony árú dömpingelt behozatal mennyiségében és piaci részesedésében lényeges csökkenés történt a figyelembe vett időszak alatt. Mindazonáltal ezt a behozatalt jelentősen dömpingelt áron értékesítették, a vizsgált időszakban 10 %-kal alákínálva az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon felszámított árakat. Ez az uniós piacon uralkodó eladási árra gyakorolt negatív hatás a teljes vizsgált időszak alatt tartott. Mindezekre a tényekre és megfontolásokra alapozva úgy vélték, hogy a vizsgált időszak alatt a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között az okozati összefüggés fennállt.

(109)

Azon egyéb ismert tényezők vizsgálata, amelyek kárt okozhattak az uniós gazdasági ágazatnak kimutatta, hogy ezek a tényezők nem tűnnek a KNK-ból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett súlyos kár közötti okozati összefüggés megállapítását visszavonó jellegűnek.

(110)

A fenti elemzés alapján, amely megfelelően megkülönböztette és elkülönítette az uniós gazdasági ágazat helyzetére a valamennyi ismert tényező által gyakorolt hatásokat a dömpingelt behozatal kárt okozó hatásától, ideiglenesen az a következtetés került levonásra, hogy a KNK-ból származó dömpingelt behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében súlyos kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(111)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgálták, hogy a káros dömpingre vonatkozó ideiglenes következtetés ellenére, fennállnak-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednének következtetni, hogy ebben a konkrét esetben dömpingellenes intézkedések elfogadása nem áll az Unió érdekében. Az uniós érdek elemzése valamennyi érintett érdek megítélésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és az érintett termék felhasználóinak érdekeit is.

(112)

Az uniós gazdasági ágazat három gyártóból áll, amelyek üzemei az Unió különböző tagállamaiban találhatóak, és a hasonló termékkel kapcsolatban közvetlenül több mint 600 embert foglalkoztatnak.

(113)

Az uniós gazdasági ágazat a KNK-ból származó dömpingelt behozatal következtében súlyos kárt szenvedett el. Emlékeztetésképpen a vonatkozó kármutatók többsége a figyelembe vett időszak alatt negatív tendenciát mutatott. Különösen az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítményével kapcsolatos kármutatókat, mint például a nyereségességet, készpénzforgalmat és a beruházások megtérülését érintette súlyosan a behozatal. Úgy vélték, hogy intézkedések nélkül a melaminágazat fellendülése nem lesz elégséges ahhoz, hogy lehetővé tegye az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének helyreállítását.

(114)

Az ideiglenes dömpingellenes vám kivetése várhatóan helyreállítja a hatékony kereskedelmi feltételeket az uniós piacon, ami lehetővé teszi, hogy a melamin árai tükrözzék a különböző összetevők költségeit és a piaci körülményeket. Az ideiglenes intézkedések kivetése és az ágazat fellendülése várhatóan lehetővé teszi az uniós gazdasági ágazat számára, hogy méretgazdaságos legyen, és ezáltal megtartsa piaci részesedését, ami pozitív hatással lesz a gazdasági helyzetére és nyereségességére.

(115)

Ezért azt a következtetést vonták le, hogy a KNK-ból származó melamin behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kivetése az uniós gazdasági ágazat érdeket szolgálná.

(116)

Ebben az ügyben a felhasználók együttműködése aránylag alacsony szintű volt. Az Unió piacán ismert 44 felhasználónak küldtek ki kérdőívet, de mindössze hét választ találtak kellőképpen értelmezhetőnek ahhoz, hogy a gazdasági helyzetüket, valamint a dömpingellenes intézkedéseknek a tevékenységükre való esetleges hatását értékeljék. Az együttműködő felhasználók az uniós felhasználásnak körülbelül 10 %-át képviselik.

(117)

Az uniós gazdasági ágazat szerint a felhasználó iparág gyártási költségeiben a melamin aránya legfeljebb 3 %, illetve átlagosan 2 %. Amennyiben a vizsgálat hátralévő részében, a felhasználók telephelyein történő további ellenőrző látogatások során ez megerősítésre kerül, a javasolt dömpingellenes intézkedések a felhasználó iparágra korlátozott hatással lesznek.

(118)

A felhasználóktól kapott kevés értelmezhető válasz alapján úgy tűnik, hogy a felhasználók gyártási költségeiben a melamin aránya körülbelül 10 % lehet. Az intézkedések esetleges hatása így negatív lehet – a nyereségességük szintjétől függően, amelyről a felhasználók nem adtak egyértelmű tájékoztatást. Amint az fentebb említésre került, ellenőrző látogatások lesznek a fő felhasználók telephelyein a vizsgálat hátralévő részében. A Bizottság törekedni fog a felhasználó ipar részéről történő fokozottabb együttműködésre is.

(119)

Egyes felek utaltak arra, hogy mivel az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése nagyon magas, ebben az esetben a dömpingellenes intézkedések bevezetésének a fő hatása az lehet, hogy az ágazat a melamin árát megemeli, amint bevezetik az intézkedéseket.

(120)

Mindazonáltal úgy vélik, hogy a dömpingelt kínai behozatalra vonatkozó intézkedések bevezetésének elmaradása azzal járhat, hogy egyes uniós gyártók tovább csökkentik a termelésüket, majd esetleg olyan problémák jelentkezhetnek, hogy az uniós piacon, a melamin világviszonylatban legnagyobb piacán, hiány alakul ki az ellátásban.

(121)

A fenti tények és megfontolások alapján úgy vélik, hogy ebben a szakaszban nem fordultak elő olyan megalapozott bizonyítékok, amelyek alátámasztanák azt, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetésének hatása a felhasználó iparág tevékenységére tekintettel aránytalan lenne. Következésképpen úgy vélik, hogy nincsenek kényszerítő okok az ideiglenes intézkedések bevezetése ellen.

(122)

Tekintettel a fentiekre, ideiglenesen azt a következtetést vonták le, hogy összességében, az uniós érdekkel kapcsolatban rendelkezésre álló információk alapján, nincs kényszerítő ok, amely a KNK-ból származó melamin behozatala vonatkozásában az ideiglenes intézkedések bevezetése ellen szólna.

(123)

A dömpingkülönbözettel, a kárral, az okozati összefüggéssel valamint az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetések fényében az ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket annak megelőzésére kell bevezetni, hogy a dömpingelt behozatal ne okozhasson további kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(124)

Ezen intézkedések szintjének meghatározása céljából figyelembe vették a megállapított dömpingkülönbözeteket, valamint az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár megszüntetéséhez szükséges vámot.

(125)

A kárt okozó dömping hatásának megszüntetéséhez szükséges vám kiszámításakor figyelembe veszik, hogy az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a gyártási költségeiket fedezni tudják, és, hogy olyan adózás előtti nyereségre tegyenek szert, amelyet egy ilyen fajta iparág ebben az ágazatban rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül, a hasonló terméknek az Unióban történő értékesítéséből ésszerűen elérhetne. Úgy vélik, hogy a dömpingelt behozatal nélkül elérhető nyereséget a 2003-as évre kell alapozni, ami az egyetlen olyan év volt, amikor az uniós gazdasági ágazat nyereséget realizált, illetve a kínai behozatal kevésbé volt jelen az Unió piacán. Így figyelembe veszik, hogy a forgalom 5 %-os haszonkulcsa tekinthető annak a megfelelő minimumnak, amely realizálását az uniós gazdasági ágazat a kárt okozó dömping hiányában elvárhatta volna.

(126)

Az uniós gazdasági ágazat számára ezen az alapon számították ki a hasonló termék kárt nem okozó árát. A kárt nem okozó árat úgy kapták meg, hogy a fent említett 5 %-os haszonkulcsot hozzáadták a gyártási költségekhez.

(127)

Ezt követően a szükséges áremelést az alapján határozták meg, hogy összehasonlították az együttműködő KNK-beli exportáló gyártóknak a behozatal költségeivel és vámokkal megfelelően kiigazított, súlyozott átlagos importárát az uniós gazdasági ágazatnak a vizsgált időszak alatt az uniós piacra vetített kárt nem okozó árával. Az összehasonlításból következő különbözetet ezt követően az összehasonlított ártípusok átlagos CIF-importértékének százalékában fejezték ki.

(128)

Az előzőekre tekintettel és az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján, az alacsonyabb vám elvével összhangban a dömpingkülönbözetek és a kár megszüntetéséhez szükséges szint közül az alacsonyabbal azonos mértékű átmeneti dömpingellenes vámot kell kivetni a KNK-ból származó érintett termék behozatalára.

(129)

A vállalatok egyéni, az e rendeletben meghatározott, dömpingellenes vámtételeit e vizsgálat ténymegállapításai alapján állapították meg. Ezért a vámtételek a vállalatok vonatkozásában a vizsgálat alatt tapasztalt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámtételekkel) így kizárólag a Kínai Népköztársaságból származó termékek behozatalára és a vállalatok – vagyis az említett konkrét jogi személyek – által előállított termékekre alkalmazandóak. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalat – ideértve a konkrétan említett vállalatokhoz kapcsolódó szervezeteket – által gyártott behozott termék nem részesülhet e vámtételek előnyeiből; azokra az „összes többi vállalatra” alkalmazandó vámot kell kivetni.

(130)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (például a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) haladéktalanul a Bizottsághoz (3) kell intézni, mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz, illetve belföldi és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például a névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységekben bekövetkezett változással függnek össze. Szükség esetén a rendeletet az egyedi vámtételek alkalmazására jogosult vállalatok listájának frissítésével ennek megfelelően módosítják.

(131)

A dömpingellenes vám megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a maradványvám szintje nemcsak a nem együttműködő exportáló gyártókra vonatkozik, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgált időszak során egyáltalán nem exportáltak az Unióba.

(132)

A megállapított dömping- és kárkülönbözetek a következők:

(133)

A fenti ideiglenes ténymegállapításokról valamennyi érdekelt felet tájékoztatják, akiket felkérnek az álláspontjuk írásbeli ismertetésére, illetve meghallgatás kérésére. Az észrevételeiket elemzik és igazolt esetben bármilyen végleges megállapítás meghozatala előtt figyelembe veszik. Továbbá le kell szögezni, hogy az e rendeletben kivetett dömpingellenes vámokkal kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a végleges ténymegállapítások céljából esetleg felül kell azokat vizsgálni,

16.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/27

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) 2010. február 17-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (2) (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette, hogy dömpingellenes eljárást indít a Bosznia-Hercegovinából származó zeolit-A-por Európai Unióba történő behozatalára vonatkozóan.

(2)

Az eljárás megindítására az Industrias Quimicas del Ebro SA, a MAL Magyar Alumínium Zrt., a PQ Silicas BV, a Silkem d.o.o. és a Zeolite Mira Srl Unipersonale (a továbbiakban: panaszosok) által 2010. január 4-én benyújtott panasz alapján került sor; e vállalatok termelése a zeolit-A-por teljes uniós termelésének jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki. A panasz prima facie bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből eredő jelentős kárra, és ez elegendőnek bizonyult a vizsgálat megindításához.

(3)

A Bizottság hivatalosan értesítette a panaszosokat, egyéb ismert uniós gyártókat, a bosznia-hercegovinai exportáló gyártói csoportot, az importőröket, a felhasználókat és az egyéb ismert érintett feleket, valamint Bosznia-Hercegovina képviselőit az eljárás megindításáról. A Bizottság az érdekelt feleknek lehetőséget biztosított arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül.

(4)

A panaszosok, az uniós gyártók, a bosznia-hercegovinai exportáló gyártói csoport, az importőrök és a felhasználók ismertették álláspontjukat. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki ezt kérelmezte és ismertette azokat a konkrét okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(5)

Tekintettel arra, hogy sok uniós gyártó és importőr van, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételre kerül sor. Ahhoz, hogy a Bizottság el tudja dönteni, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, akkor össze tudja állítani a mintát, minden ismert uniós gyártót és importőrt felkért arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározottak szerint adjon alapinformációkat az (alábbi 2.1. szakaszban meghatározott) érintett termékkel kapcsolatban a 2009. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakban folytatott tevékenységeiről.

(6)

Az alábbi (16) preambulumbekezdésből kiderül, hogy nyolc uniós gyártó adta meg a kért tájékoztatást és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. A Bizottság az együttműködő uniós gyártóktól beérkezett információk alapján azt a négy uniós gyártót vette fel a mintába, amely a legnagyobb termelési/értékesítési volumennel rendelkezik az Unióban.

(7)

Az alábbi (20) preambulumbekezdésből kiderül, hogy mindössze három, a vállalatokkal kapcsolatban nem álló importőr adta meg a kért tájékoztatást és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. Az egyik importőr azonban nem importált/vásárolt az érintett termékből. Az importőrök kis számát tekintve a Bizottság végül nem tartotta szükségesnek a mintavételt.

(8)

A Bizottság kérdőívet küldött valamennyi ismert érintett félnek és minden olyan vállalatnak, amely az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül jelentkezett a Bizottságnál, azaz a bosznia-hercegovinai exportáló gyártói csoportnak, a mintába felvett négy uniós gyártónak és a három, a vállalatokkal kapcsolatban nem álló importőrnek/felhasználónak.

(9)

A bosznia-hercegovinai exportáló gyártói csoporttól, beleértve a velük kapcsolatban álló vállalatokat is, valamint a mintába felvett négy uniós gyártótól és a három, a vállalatokkal kapcsolatban nem álló importőrtől/felhasználótól érkeztek válaszok.

(10)

A Bizottság beszerzett és ellenőrzött minden, a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes meghatározásához szükségesnek ítélt információt. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásokra:

(11)

A dömping és a kár vizsgálata a 2009. január 1-jétől2009. december 31-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI) vonatkozott. A kárfelmérés szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2005 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(12)

Az érintett termék a zeolit-A-por, amely zeolit-NaA-porként vagy zeolit-4A-porként is ismeretes (a továbbiakban: érintett termék), és amelyet jelenleg ex 2842 10 00 KN-kóddal jelölnek.

(13)

Az érintett terméket vázanyagként mosó- és tisztítószerek, illetve vízlágyítók gyártásánál használják.

(14)

Az érintett termék és a Bosznia-Hercegovina belföldi piacán értékesített termék, valamint az Unióban az uniós gyártók által előállított és értékesített termék esetében megállapítható, hogy fizikai és műszaki tulajdonságaik, valamint felhasználási formájuk alapvetően megegyezik, ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekintették.

(15)

A boszniai exportáló gyártói csoport beadványt nyújtott be arra vonatkozóan, hogy mind a Fabrika Glinice Birac AD, mind a vele kapcsolatban álló Alumina d.o.o. (a továbbiakban: Birac-csoport) által exportált érintett termék előállítási költsége, gyártási folyamata és minősége eltér az egyes uniós gyártók által előállított hasonló termékekétől. A beadványban azzal is érveltek, hogy a Birac-csoport gyártási folyamata az alumínium előállításából származó aluminátlúgon, és nem az alumínium-trihidráton alapul, ellentétben a jellemzően hidrátkristályokon alapuló uniós gyártási eljárással, amely során a kristályok hevítés és marószóda hozzáadásának hatására ismét folyékony állapotba kerülnek a zeolitkeverék előállításához. A fenti érvekkel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a Birac-csoport által benyújtott információk nem vitatják azokat a megállapított tényeket, hogy a termékek gyártási folyamatának, előállítási költségeinek és minőségének állítólagos különbözőségétől függetlenül az érintett termék fizikai és műszaki tulajdonságai, valamint felhasználási formája alapvetően megegyezik a hasonló termékével.

(16)

Az uniós gyártók piaci értékesítési volumenének hozzávetőleg 50 %-a, azaz nyolc uniós gyártó válaszolt az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglalt mintavételre irányuló felkérésre. Eleinte az öt legnagyobb uniós gyártó került be a mintába. Egy vállalat azonban úgy döntött, hogy mégsem kíván együttműködni. Így a fennmaradó négy uniós gyártó alkotja a mintát ebben a vizsgálatban.

(17)

A vizsgálati időszakban ez a négy gyártó képviselte az uniós piacon az uniós gyártók teljes értékesítési volumenének mintegy 37 %-át, és a mintavételhez adatot szolgáltató nyolc vállalat értékesítési volumenének több mint 75 %-át. A mintába felvett négy gyártót az uniós gyártók reprezentatív képviselőinek tekintették.

(18)

A boszniai exportáló gyártói csoport azzal érvelt, hogy három uniós gyártót (MAL Magyar Alumínium Zrt., Silkem d.o.o. és Industrias Quimicas del Ebro SA) a vizsgálattal nem együttműködő vállalatoknak kellene tekinteni. Indoklásul arra hivatkoztak, hogy ezek a vállalatok a hiánypótlásra felszólító levelekre napokkal a megállapított határidő után nem bizalmas jellegű válaszokat adtak. A fentiekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az említett felek kellő időben szolgáltatták az információkat, és semmilyen módon nem hátráltatták a vizsgálat menetét, illetve nem akadályozták a felek védelemhez való jogát.

(19)

A boszniai csoport azzal is érvelt, hogy az egyik uniós gyártó (a MAL Magyar Alumínium Zrt.) a mintavételre adott válaszában nem említette, hogy kapcsolatban áll egy másik uniós gyártóval (a Silkem d.o.o.-val). Ez utóbbi vállalatot nem választották ki a mintavétel során, és a MAL Magyar Alumínium Zrt. nem említette a kitöltött kérdőívében, hogy kapcsolatban áll a vállalattal. A fentiek miatt úgy kellene tekinteni, hogy ez a két uniós gyártó nem működik együtt a jelenlegi vizsgálattal. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy e két vállalat közötti kapcsolat a bizottsági szolgálatok számára a panasz benyújtásának idején már ismert volt, és a két fél egyike a mintavételre adott válaszában említést is tett a közöttük lévő kapcsolatról. A MAL Magyar Alumínium Zrt. ezenkívül feltüntette a kérdőívben szereplő válaszában a vállalatok közötti kapcsolatot. Végezetül egyértelműen le kell szögezni, hogy mind a Silkem d.o.o., mind a MAL Magyar Alumínium Zrt. teljes mértékben együttműködő volt a vizsgálat során. A Silkem d.o.o. vállalattal kapcsolatban szolgáltattak adatokat a mintavételi szakaszban, de mivel a vállalatot nem választották ki mintaadásra, ezért a Bizottság nem kérte fel a kérdőív kitöltésére. A MAL Magyar Alumínium Zrt.-nek nem kellett a Silkem d.o.o.-t is magában foglaló egységes választ adnia, mivel a Silkem d.o.o. különálló jogi személy.

(20)

Mindössze három, a vállalatokkal kapcsolatban nem álló importőr válaszolt az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő, mintavétel érdekében történő információkérésre. Később kiderült, hogy az egyik vállalat nem importált, illetve nem vásárolt az érintett termékből. Ezután az a döntés született, hogy a vállalatokkal kapcsolatban nem álló importőrök körében nincs szükség mintavételre.

(21)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban először azt vizsgálta, hogy a Birac-csoport két exportáló gyártója által a belföldi piacon független vevőknek eladott hasonló termékének értékesítése reprezentatív volt-e, azaz a teljes értékesítési volumen elérte-e, illetve meghaladta-e az Unióba irányuló megfelelő exportértékesítés teljes volumenének az 5 %-át. A vizsgálat során megállapították, hogy a belföldi értékesítés nem volt reprezentatív.

(22)

A Bizottság ezután azt vizsgálta, hogy az egyes exportáló gyártók belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében a szokásos kereskedelmi forgalom keretén belül volt-e. Ezt a független vevőknek történt nyereséges belföldi értékesítések arányának meghatározásával állapították meg.

(23)

A belföldi értékesítést akkor tekintették nyereségesnek, ha az egységár elérte, vagy meghaladta az előállítási költséget. Ennek érdekében a vizsgálati időszakra vonatkozóan meghatározták a belföldi piacon felmerülő előállítási költséget.

(24)

A fent említett elemzésből az derült ki, hogy mindkét exportáló gyártó esetében valamennyi belföldi értékesítés nyereséges volt, mivel a nettó értékesítés egységára meghaladta az egységnyi előállítási költséget.

(25)

A rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően kellett megállapítani, mivel a belföldi értékesítés mennyisége nem volt reprezentatív.

(26)

A rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésével összhangban történő kiszámításához a felmerült értékesítési, általános és adminisztratív (a továbbiakban: SG&A) költségeket és az egyes együttműködő exportáló gyártók által a hasonló terméknek a vizsgálati időszakban rendes kereskedelmi forgalomban bonyolított belföldi értékesítéséből realizált nyeresége súlyozott átlagát hozzáadták az adott exportáló gyártók vizsgálati időszakban felmerült saját átlagos termelési költségeihez. Szükség esetén az előállítási, valamint az SG&A-költségeket kiigazították, mielőtt azokat a rendes kereskedelmi forgalom szempontjából vizsgálták, és a rendes értékeket kiszámították.

(27)

Mivel az Unióba irányuló valamennyi exportértékesítés kapcsolatban álló importőrön keresztül valósult meg, az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban a független vevők által fizetett viszonteladói ár alapján állapították meg. Azt a viszonteladói árat, amelyen a terméket először értékesítették uniós független vevő részére, az import és az újraértékesítés között felszámolt vámokkal, adókkal, valamint ésszerű SG&A-költségekkel és haszonkulccsal igazították ki. Az SG&A-költségek esetében a kapcsolatban álló importőr saját SG&A-költségeit vették figyelembe. A vizsgálat során a kapcsolatban nem álló importőrök együttműködésének hiányában 5 %-os haszonkulcsot alkalmaztak az érintett terméket a vizsgálati időszakban szintén importáló felhasználóktól kapott információk alapján.

(28)

A Birac-csoport azt állította, hogy a velük kapcsolatban álló importőr tevékenysége inkább egy exportrészlegéhez hasonló, mintsem egy importőréhez, ezért az exportárat nem az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének, hanem a 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, a ténylegesen megfizetett vagy fizetendő exportárak alapján kellene megállapítani. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az exportár minden olyan esetben annak az árnak az alapján képezhető, amelyen eladták az importált terméket a független vevőnek akkor, amikor az érintett terméket az exportőr országában az exportőrrel kapcsolatban álló vállalatok független vevőknek értékesítik. A vizsgálat során kiderült, hogy a kapcsolatban álló vállalat székhelye az Unión belül található. A vállalat többek között a Birac-csoport által gyártott érintett termékekre irányuló vevői megrendelésekkel és a számlázásokkal foglalkozik. Megállapították, hogy a Birac-csoport európai uniós független vevőknek történő továbbértékesítés végett eladja az érintett terméket a kapcsolatban álló vállalatnak. Ezért a Birac-csoport igényét el kellett utasítani. Fontos, hogy az, hogy a kapcsolatban álló vállalat az importot megelőzően ellát bizonyos tevékenységeket, még nem jelenti azt, hogy az exportárat ne lehetne a 2. cikk (9) bekezdése értelmében az első független vevőnek viszonteladói áron történő értékesítés és a szükséges kiigazítások alapján megállapítani.

(29)

A rendes érték és az exportár közötti összehasonlítást EXW-alapon végezték el. Annak érdekében, hogy megfelelően összehasonlíthassák a rendes értéket az exportárral, kiigazítások formájában biztosították az árakat érintő különbségek és az ár összehasonlíthatóságának a figyelembevételét az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban. A fuvardíjak, szállítási és biztosítási költségek, bankköltségek, csomagolási és hitelköltségek vonatkozásában megfelelő kiigazításokat hajtottak végre minden olyan esetben, amikor úgy ítélték meg, hogy azok ésszerűek, pontosak és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottak.

(30)

A dömpingkülönbözet megállapítására az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően mindkét exportáló gyártó esetében úgy került sor, hogy a súlyozott átlagos rendes értéket összehasonlították a súlyozott átlagos exportárral.

(31)

Az egyedi dömpingkülönbözetet mindkét exportáló gyártó esetében a vállalatok Unióba irányuló exportmennyiségének súlyozott átlaga alapján határozták meg, ami a Birac-csoport esetében a CIF uniós határparitáson – vámfizetés nélkül – számított ár százalékában kifejezve 28,1 %-os dömpingkülönbözetet eredményezett.

(32)

A panaszban szereplő, illetve az együttműködő bosznia-hercegovinai exportáló gyártói csoporttól kapott információk alapján megállapítható, hogy az érintett terméknek Bosznia-Hercegovinában nincs más ismert gyártója. Ezért a Bosznia-Hercegovina esetében megállapítandó országos dömpingkülönbözetnek meg kell egyeznie az egyetlen együttműködő bosznia-hercegovinai exportáló gyártó esetében megállapított dömpingkülönbözettel.

(33)

Fontos, hogy mindössze egyetlen boszniai exportáló gyártó van (a Birac-csoport). Ezért az üzleti titok védelme érdekében nem lehet pontos adatokkal szolgálni az import volumenével, az importárakkal, a piaci részesedéssel, az uniós termeléssel, illetve az értékesítés volumenével kapcsolatban. Ilyen esetben a mutatókat indexált formában vagy értéktartományban adják meg.

(34)

A fenti 3.1 szakasszal összhangban a mintába felvett négy uniós gyártó alkotja az alaprendelet 4.cikkének (1) bekezdése, illetve 5. cikkének (4) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot (a továbbiakban ezzel a kifejezéssel utalunk a négy gyártóra).

(35)

A vizsgálat ideiglenes szakaszában az uniós fogyasztást a panaszban szereplő adatok alapján határozták meg, majd azokat a vizsgálatban szereplő gyártóktól, illetve importőröktől/felhasználóktól kapott ellenőrzött adatokkal egészítették ki. Ezeket azt adatokat véleményezés végett minden érdekelt fél számára elküldték. Nem érkezett olyan észrevétel, amely vitatta volna az uniós fogyasztás adatait.

(36)

Az uniós fogyasztást így az uniós gazdasági ágazat által előállított hasonló termék Unióban realizált értékesítésének volumene, az egyéb ismert uniós gyártók által előállított hasonló termék Unióban realizált értékesítésének volumene és az érintett termék harmadik országokból származó importjának volumene alapján határozták meg.

(37)

Ezek alapján az uniós fogyasztás a következőképpen alakult:

(38)

A figyelembe vett időszakban az érintett termék, illetve a hasonló termék fogyasztása 7 %-kal csökkent az Unióban. Ez azt tükrözi, hogy a felhasználók fokozatosan csökkentették az érintett termék főbb termékekben, mint például, mosószerekben történő alkalmazását. Azt is mutatja, hogy a terméket felhasználó gazdasági ágazat egyre több terméke zeolitmentes.

(39)

A figyelembe vett időszakban az érintett termék behozatalának volumene 359 %-kal nőtt.

(40)

Az átlagos importár 2005–2008 között stabil maradt, a vizsgálati időszakban pedig hozzávetőleg 10 %-kal emelkedett. Ez leginkább az Európai Unió piacán bekövetkezett kedvező változásnak volt köszönhető, ami lehetővé tette, hogy az érintett termék valamennyi gyártója árat emeljen.

(41)

A figyelembe vett időszakban az érintett országból származó behozatal piaci részesedése csaknem megnégyszereződött és a vizsgálati időszakban 10–15 % közötti piaci részesedést képviselt.

(42)

Az áralákínálás elemzése érdekében a vizsgálati időszakban a boszniai exportáló gyártó importárait átlag az átlaghoz alapon hasonlították össze az uniós gazdasági ágazat áraival. Az uniós gazdasági ágazat árait nettó EXW-szintre igazították és összevetették a CIF-importárakkal. Behozatali vámot nem vettek figyelembe, mivel a boszniai exportáló gyártó a vizsgálati időszakban 0 %-os kedvezményes tarifára volt jogosult.

(43)

Megállapították, hogy a súlyozott átlagos áralákínálás mértéke az uniós gazdasági ágazat árainak százalékában kifejezve 20–25 % között volt.

(44)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és indexet, amely érinthette az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(45)

A makrogazdasági elemekre, mint például a gyártásra, kapacitásra, értékesítési volumenre, piaci részesedésre stb. vonatkozó mutatók a bizottsági szolgálatok által meghatározott adatokon alapulnak, és azokat – amint az a fenti, (35) preambulumbekezdésből is kiderül – véleményezés végett elküldték az érdekelt feleknek. Az ezen mutatókra vonatkozó adatok az összes uniós gyártót képviselik. Az alábbi táblázat forrásként makroadatokat említ, valahányszor az uniós gyártók összességére vonatkozó adatokat használják. Az egyéb mutatók a mintába felvett gyártóktól származó ellenőrzött adatokon alapulnak. Ezekre a mutatókra mikroadatként hivatkoznak. A boszniai exportáló gyártó a makroadatok vonatkozásában azzal érvelt, hogy a termék megfelelő KN-kód alá történő besorolásával kapcsolatos ellentmondások miatt ezek az adatok valószínűleg nem megbízhatóak. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a KN-kódokhoz fűződő állítólagos ellentmondások semmiképpen sem befolyásolják a kármutatókat. Emlékeztetni kell arra, hogy az érintett termék meghatározása szerepelt az eljárás megindításáról szóló közzétett értesítésben. Ez a meghatározás egyértelmű és semmiféle félreértelmezésre nem ad módot. Az érdekelt feleket arra kérték fel, hogy a KN-kódokat figyelmen kívül hagyva – a termékmeghatározás alapján – szolgáltassanak információkat, mivel az eljárás megindításáról szóló értesítésben az szerepelt, hogy ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek. Ezenkívül fontos az is, hogy a boszniai exportáló gyártó nem vitatta az uniós fogyasztásra vonatkozó információkat. Az importtal kapcsolatos információk nagy része közvetlenül a boszniai exportáló gyártótól kapott adatokból származott, míg a fennmaradó adatok más országokból behozott kis mennyiségű importra vonatkoztak. A fentieket, illetve azt a tényt figyelembe véve, hogy az adatok megbízhatatlanságával kapcsolatos állítás megerősítése végett semmilyen konkrét bizonyíték nem került benyújtásra, ezt az érvelést el kellett utasítani.

(46)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 14 %-kal esett vissza. A 2008–2009. évi időszakban az egyik uniós gyártó (a Sasol Italy S.p.A) teljes egészében megszüntette a termelését. Ezenkívül a Henkel AG beszüntette a zeolitkeverék előállítását (ez nem az érintett termék, hanem helyettesítő termékként használt folyékony változat). Ezek a fejlemények bizonyos mértékben kedvezően befolyásolták a többi gyártó helyzetét.

(47)

A fent említett fejlemények ellenére a kapacitás – a gazdasági ágazat által rendszerint alkalmazott számítási módszer alapján – a figyelembe vett időszakban viszonylag stabil maradt. A mintába felvett gyártók ellenőrzése mégis azt mutatta, hogy az erre a gazdasági ágazatra vonatkozó kapacitásszámítás az érintett termék relatív piaci viszonyainak változásától, illetve az ugyanezen berendezések segítségével előállított egyéb termékek piacától függően ingadozhat.

(48)

A fenti kapacitáskihasználási adatok 14 %-os visszaesést mutatnak. Ez az arány soha nem érte el a 80 %-ot, ami bizonyos többletkapacitást mutat. Ezt a kérdést az okozati összefüggések vizsgálatakor részletesebben is áttekintik.

Készletek

(49)

Az uniós gazdasági ágazat készletének szintje a figyelembe vett időszakban végig alacsony volt és stabil maradt. A hasonló termék gyártása megrendelések alapján történt, és a készleteket mindig a lehető legalacsonyabb szinten tartották. Ezért ez nem játszott fontos szerepet ebben a vizsgálatban.

Az értékesítések volumene és a piaci részesedés

(50)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a figyelembe vett időszakban 18 %-kal esett vissza.

(51)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 11 %-kal esett vissza.

Eladási árak

(52)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos eladási ára a kapcsolatban nem álló uniós ügyfeleknek történő értékesítéskor a figyelembe vett időszakban 21 %-kal emelkedett. Ez általánosságban magasabb nyersanyag- és energiaárakat tükrözött, önmagában tehát nem tekinthető érdemi mutatónak.

Nyereségesség

(53)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségessége a figyelembe vett időszakban végig alacsony volt. Ez egyrészt abból adódott, hogy az „Okozati összefüggések” szakaszban kifejtett okok miatt nem lehetett árat emelni, de különösen abból, hogy a dömpingelt behozatal egyre növekvő mennyiségben volt jelen a piacon. Közrejátszott emellett a (47) preambulumbekezdésben említett alacsony kapacitáskihasználás is.

(54)

2005–2008 között az uniós gazdasági ágazat nyereségessége jelentős mértékben csökkent, 2008-ra pedig veszteségessé vált. A vizsgálati időszakban fellendült és elérte a vizsgált időszakban mért legmagasabb szintet, de még mindig alatta maradt az 5,9 %-os profitrátának, amelyet a gazdasági ágazat a dömpingelt behozatal nélkül elérhetett volna – lásd még a lenti (67) preambulumbekezdést.

(55)

Az exportáló gyártó azt állította, hogy 2009-ben az uniós gyártók nyereségessége megfelelő volt. Ezt az állítását semmilyen egyértelmű bizonyítékkal nem támasztotta alá, mindössze pontosabban meg nem határozott „nyilvánosan hozzáférhető információkra” hivatkozott. A mintába felvett gyártók azzal érveltek, hogy a 2009-ben elért nyereségességi ráta egyedi eset volt, és a hatalmas mennyiségű áruval és alacsony dömpingáraival piacra lépő erőteljes boszniai exportáló gyártó mellett a nyereségességet nem lehetett fenntartani. A mintába felvett gyártók szerint 2010-ben a nyereségesség valószínűleg a 2008. évi szintre fog visszaesni.

(56)

A bizottsági szolgálatok megvizsgálták a fenti állításokat. A vizsgálat különösen a nyersanyag- és értékesítési költségek, valamint az alkalmazandó szerződésekben szereplő árak alakulására terjedt ki. Megállapították, hogy az uniós gazdasági ágazat 2009-ben olyan átmeneti tényezők előnyeit élvezte, amelyek a jelentős mennyiségű dömpingelt behozatal ellenére is növelték a nyereségességét.

(57)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a haszonkulcs alakulása még mindig károkozásra utal, mivel a dömpingelt behozatal nélkül jóval magasabb hasznot lehetett volna elérni.

Beruházások, beruházások megtérülése, pénzáramlás és tőkebevonási képesség

(58)

A boszniai exportáló gyártó szerint a figyelembe vett időszakban azért volt kevés a beruházás, mert az uniós gazdasági ágazat szerint a beruházások alacsony megtérülése nem indokolta, hogy az érintett termékre vonatkozóan jelentős beruházásokat hajtsanak végre.

(59)

Az uniós gazdasági ágazat nettó nyereségében kifejezett beruházások megtérülése, valamint a beruházások nettó könyv szerinti értéke a fenti nyereségességi tendenciát követi. Fontos, hogy az említett nettó eszközállományra vonatkozóan már nagyrészt elszámolták az értékcsökkenést.

(60)

Az uniós gazdasági ágazatban a pénzáramlással kapcsolatban is a fenti nyereségességi tendencia figyelhető meg. 2008-ban pénzáramlási nehézségek adódtak, mivel az értékesítési volumen visszaesése mellett a gyártóknak továbbra is teljesíteniük kellett a nyersanyag-vásárlási szerződéseikben foglalt kötelezettségeiket.

(61)

A tőkebevonási képesség fel sem merült az uniós gazdasági ágazatban.

Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(62)

A figyelembe vett időszakban a hasonló termék előállításában részt vevő munkavállalók száma valamennyi uniós gyártó esetében a termelési és értékesítési volumen visszaesésével csökkent. Az egy munkavállalóra jutó átlagos munkaerőköltség emelkedett, ami az infláció növekedését tükrözi.

(63)

A munkavállalónkénti kibocsátásban kifejezett termelékenység a figyelembe vett időszakban 14 %-kal csökkent, mivel az értékesítés volumene a foglalkoztatottság visszaesésénél nagyobb arányban csökkent. Ez a kedvezőtlen fejlemény a jövőben valószínűleg további elbocsátásokat eredményez majd.

(64)

Figyelembe véve az érintett országból származó dömpingelt behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözet uniós piacra gyakorolt hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(65)

Az uniós gyártókat a figyelembe vett időszakban – a mennyiséget tekintetve – jelentős kár érte, ami a termelés, a kapacitáskihasználás, az értékesítési volumen, a piaci részesedés, a foglalkoztatás és a termelékenységi tendenciák fenti elemzéséből egyértelműen kiderül.

(66)

Az árak és a nyereségesség is hasonló képet mutatnak. Ezt az elemzést azonban az is nehezítette, hogy a nyersanyag- és energiaárakban bekövetkezett emelkedés is hatással volt az érintett termék árára. A 2005–2008 közötti időszakban a nyereségesség, a pénzáramlás és a beruházások megtérülése egyaránt kedvezőtlenül alakult. 2008 különösen nehéz évnek bizonyult a gazdasági ágazat számára, jórészt azért, mert a vállalatokat kötötték a nyersanyag-vásárlási szerződések, ugyanakkor az értékesítéseik volumene több mint 20 %-kal csökkent.

(67)

2009-ben a piaci helyzet javult, és az áremelések hatására a nyereségesség kedvezően alakult, de amint az az (56) preambulumbekezdésből is kiderül, ez csak átmeneti enyhülést jelentett, és a 2009. évi piaci viszonyok valószínűleg nem fognak megismétlődni. Fontos azonban, hogy a nyereségességi ráta még 2009-ben sem érte el az erre a gazdasági ágazatra átlagosnak tekintett 5,9 %-os szintet.

(68)

A kárt az egész uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan megállapították (makrogazdasági mutatók), noha egyes mutatókkal csak a mintába felvett gyártókat értékelték (mikrogazdasági mutatók). A mikro- és makromutatók között nem állapítottak meg lényeges eltéréseket.

(69)

A fentiek alapján ideiglenesen megállapítható, hogy az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazat jelentős részét kár érte.

(70)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban azt vizsgálta, hogy az érintett országból származó dömpingelt behozatal jelentős mértékben sújtotta-e az uniós gazdasági ágazatot. A dömpingelt behozatal mellett azokat az ismert tényezőket is vizsgálta, amelyek ugyanabban az időben okozhattak kárt az uniós gazdasági ágazatnak azért, hogy elkerülje, hogy az egyéb tényezők által okozott esetleges kárt a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák.

(71)

A figyelembe vett időszakban az érintett országból származó behozatal mintegy 400 %-kal nőtt és jelentős piacra , azaz 5 %-ról 10–15 % közötti piaci részesedésre tett szert. Ezzel egy időben az uniós gazdasági ágazat – amely az egyetlen versenytársat jelentette az Európai Unió piacán, mivel az egyéb forrásokból származó import elhanyagolható volt – gazdasági helyzete közvetlenül és összehasonlíthatóan romlott.

(72)

A dömpingelt behozatal piaci részesedésének emelkedése annak ellenére bekövetkezett, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós fogyasztás 7 %-kal visszaesett.

(73)

A vizsgálati időszakban a növekvő volumenű dömpingelt behozatalt az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest 20–25 %-os áralákínálással értékesítették. Ebből tehát az következik, hogy 2008-ban és 2009-ben ez a növekvő import tehető felelőssé a beszerzési piacon az uniós árak lenyomásáért. A dömpingelt behozatalnak ezt a hatását az is fokozta, hogy az értékesítések nagy része éves szerződések alapján valósult meg. A dömpingelt boszniai behozatalt így arra is fel lehetett használni, hogy a nyersanyagárak emelkedése ellenére nagy tételek vásárlásakor lenyomják az árakat. 2009-ben némi könnyebbség volt tapasztalható ezen a téren, de ez nem volt elegendő ahhoz, hogy a gazdasági ágazat egészében véve elérje az 5,9 %-os átlagos profit szintjét.

(74)

Mivel az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest áralákínálással értékesített dömpingelt behozatal fellendülése egybeesett az uniós gazdasági ágazat értékesítési és termelési volumenének és piaci részesedésének csökkenésével, valamint árainak lenyomásával, ezért ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy a dömpingelt behozatal jelentős szerepet játszott abban, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érte.

(75)

A figyelembe vett időszak alatt valamennyi uniós gyártó exportvolumene nőtt, de ez átlagban csak a termelés mintegy 10 %-át tette ki. A mintába felvett gyártók exportja növekedett, és ez némileg kompenzálta az uniós értékesítési volumen csökkenését.

(76)

Az uniós gyártók exportteljesítménye így segítette az üzleti tevékenység szinten tartását, és nem fokozta a kár mértékét.

(77)

A figyelembe vett időszakban a harmadik országokból származó behozatal elhanyagolható mértékű volt, így nem járulhatott hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz. A boszniai exportáló gyártó azzal érvelt, hogy az uniós gyártók piaci részesedésének csökkenése a Kínából és Koreából származó behozatalnak volt köszönhető, ezt az állítását azonban a tények nem támasztják alá, mivel az ezekből az országokból származó import nem volt jelentős.

(78)

A figyelembe vett időszakban a fogyasztás 24 000 tonnával (7 %-kal) csökkent, ami azt tükrözi, hogy a mosószerek előállításánál az érintett termék helyett egyre inkább más termékeket kezdtek el használni. Az exportáló gyártó szerint ez „felhalmozódott raktárkészleteket, lemondott megrendeléseket és alacsonyabb nyereséget” eredményezett.

(79)

Fontos, hogy az uniós piacon a figyelembe vett időszak vége felé két gyártó is beszüntette a termelését, ezért a fogyasztás csökkenésének ellensúlyozására kapacitásmódosítást hajtottak végre. A (49) preambulumbekezdés szerint a raktárkészletek alacsonyak és stabilak maradtak, ami azt jelentette, hogy a termelés alkalmazkodott az kisebb mértékű fogyasztáshoz.

(80)

Ezért noha nem lehet kizárni, hogy a fogyasztás csökkenése hozzájárult az uniós gyártókat ért kárhoz, mégis úgy tűnik, hogy ennek a hatása nem jelentős.

(81)

Az exportáló gyártó szerint a REACH-jogszabályok betartása okozta a kárt. Az (58) preambulumbekezdés szerint – tekintetbe véve a figyelembe vett időszakban az érintett termékkel kapcsolatban végrehajtott beruházásokat – ez nem járulhatott hozzá jelentősen a kárhoz. Emellett a REACH-jogszabályok betartásával kapcsolatos költségek nem voltak jelentősek.

(82)

Egyes felek szerint a nyersanyag- és energiaköltségek emelkedése hozzájárult a kárhoz. Az említett költségek emelkedése valóban jelentős volt, és ez főleg 2008-ban volt megfigyelhető. Ez kétségtelenül hatással volt a nyereségességre abban az évben, mivel ez éppen az értékesítési volumenek csökkenésekor következett be. Noha az energiaköltségek emelkedését az (52) preambulumbekezdés szerint bizonyos mértékig érvényesíteni lehetett az eladási árakban, a dömpingelt behozatal árakat lenyomó hatása miatt ezt nem lehetett megfelelően végrehajtani.

(83)

Ezért úgy kell tekinteni, hogy a nyersanyag- és energiaköltségek emelkedése nem járult hozzá az elszenvedett kárhoz.

(84)

A többletkapacitással és az alacsony kapacitáskihasználással kapcsolatos kérdésekről a (46) preambulumbekezdésben már részletesen szó esett. A kapacitással összefüggő kérdések nyereségességre gyakorolt hatását a gazdasági ágazat szerkezeti jellemzőinek, illetve a dömpingelt behozatal meglétének alapján kell vizsgálni. Ezek azért lehetnek hatással a nyereségességre, mivel a jelentős mértékű fix költségek nagyobb kihasználtsággal megtérülnének.

(85)

A többletkapacitással és az alacsony kapacitáskihasználással kapcsolatos kérdések többé-kevésbé magyarázatot adnak ugyan az uniós gyártók által tapasztalt negatív kármutatók némelyikére, a termelési és értékesítés volumen, valamint a piaci részesedés 2009. évi jelentős visszaesését azonban nem indokolják. Így nyilvánvalóan nem is befolyásolják a dömpingárú behozatal nagyarányú növekedése, valamint az uniós gyártók által elszenvedett kár közötti okozati összefüggést.

(86)

Egyes érdekelt felek szerint a globális hitelválság és az általános gazdasági válság hozzájárult a kárhoz. A válság idején, 2008/2009-ben az érintett termék fogyasztása valóban csökkent.

(87)

Ezek azonban nem adnak magyarázatot arra, hogy az uniós gyártók piaci részesedése 2009-ben miért csökkent olyan jelentősen, míg a boszniai behozatal piaci részesedése emelkedett, és az Európai Unió áraihoz képest több mint 20 %-os áralákínálásra került sor. Ezért míg a fogyasztásban 2008/2009-ben bekövetkezett visszaesés önmagában is hatással lett volna az uniós gazdasági ágazatra, a Bosznia-Hercegovinából származó behozatal jelentős növekedése még nagyobb hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenére és – az áralákínálás miatt – az árakra is. A válság ezért nem befolyásolja a dömpingárú behozatal nagyarányú növekedése, valamint az uniós gyártókat ért kár közötti okozati összefüggést.

(88)

Bár a vizsgálati időszakban több mint tíz vállalat gyártotta az érintett terméket, a fő felhasználói gazdasági ágazatot (a mosószerek és vízlágyítók gyártói) alapvetően négy nagy csoport alkotta (Reckitt Benckiser, Henkel, Procter & Gamble és Unilever). Valójában a két fő együttműködő felhasználó az érintett termék európai uniós értékesítésének csaknem 40 %-át képviselte. Ez a négy csoport a központosított beszerzések révén valóban alacsonyan tudja tartani az érintett termék árát.

(89)

Ez a jelenség azonban nem új keletű, hanem már évek óta megfigyelhető. Így ez sem ad magyarázatot a termelési és értékesítési volumen, valamint a piaci részesedés 2009. évi jelentős visszaesésére. Ezért nyilvánvalóan nincs hatással a dömpingárú behozatal nagyarányú növekedése, valamint az uniós gyártókat ért kár közötti okozati összefüggésre.

(90)

A fentiek alapján ideiglenesen arra a következtetésre lehet jutni, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt az érintett termék dömpingelt behozatala okozta.

(91)

A dömpingelt behozatal mellett számos tényezőt vizsgáltak, de ezek egyike sem adott magyarázatot a piaci részesedésben, valamint a termelési és értékesítési volumenben 2008–2009-ban bekövetkezett súlyos veszteségekre, ami egybeesik a dömpingelt behozatal volumenének növekedésével.

(92)

A fenti elemzés alapján – amely egyértelműen elkülönítette az összes ismert tényező uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól –, ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy a Bosznia-Hercegovinából származó behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(93)

A Bizottság vizsgálta, hogy a kárt okozó dömping meglétére vonatkozó ideiglenes következtetések ellenére fennállnak-e olyan kényszerítő okok, amelyek alapján az lenne megállapítható, hogy ebben a konkrét esetben nem áll az Unió érdekében intézkedések elfogadása. E célból a Bizottság az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdése szerint az előterjesztett összes bizonyíték alapján az eljárásban érintett valamennyi fél esetében megvizsgálta a lehetséges intézkedések, illetve az intézkedések elmaradásának várható hatását.

(94)

A kárelemzés egyértelműen kimutatta, hogy a dömpingelt behozatal okozta az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt. A dömpingelt behozatal elmúlt években megfigyelhető növekvő jelenléte visszaszorította az uniós piacon az értékesítési volument, és ennek hatására az uniós gazdasági ágazat veszített piaci részesedéséből. Emiatt az uniós gazdasági ágazat nem tudott olyan nyereségességi szintet elérni, mint amelyet más termékek esetében sikerült.

(95)

A vizsgálat rávilágított arra, hogy az érintett országból származó dömpingelt behozatal közvetlenül az uniós gazdasági ágazat rovására növelte piaci részesedését. A helyzet még az uniós gyártókkal kapcsolatban bekövetkezett szerkezetátalakítás (két vállalat beszüntette a termelést) hatására sem javult. Lényeges, hogy a zeolit-A-por a mintába felvett vállalatok forgalma szempontjából fontos termék, mivel az értékesítési forgalmuk 30 %-át teszi ki. Az intézkedések elmaradása egyértelműen az uniós gazdasági ágazat helyzetének további romlását eredményezné. Az intézkedések megtétele a behozatali árat ismét a kárt nem okozó szintre állítja majd vissza, így az uniós gazdasági ágazat tisztességes feltételekkel versenyezhet.

(96)

Ezért ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy az intézkedések bevezetése egyértelműen az uniós gazdasági ágazat érdekeit szolgálná.

(97)

Az intézkedéseknek az importőröket érintő lehetséges hatását az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján vizsgálták. Ezzel kapcsolatban fontos, hogy a Bizottságnál jelentkező kapcsolatban nem álló importőrök egyben felhasználók is voltak. Így a rájuk vonatkozó elemzések a felhasználók érdekeit tartalmazó szakaszokban olvashatók.

(98)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően a fogyasztói érdekképviseletek nem nyújtottak be észrevételeket. Ennélfogva az elemzés az intézkedések felhasználókra gyakorolt hatásának vizsgálatára korlátozódott.

(99)

Nyolc ismert felhasználó számára küldtek ki kérdőíveket. Érdemi észrevételek azonban mindössze két vállalattól érkeztek. Az uniós érdekek elemzése így két nagyobb felhasználó válaszain alapul, akik együttesen az uniós fogyasztás csaknem 40 %-át képviselik.

(100)

A két együttműködő uniós felhasználó az uniós mosószer- és vízlágyítógyártás meghatározó szereplője. Mindketten ellenezték az intézkedések bevezetését.

(101)

A vizsgálat megállapította, hogy az együttműködő uniós felhasználók fogyasztásának kevesebb mint egyharmada származik a boszniai exportáló gyártótól. A vállalatok a fennmaradó részt uniós gyártóktól szerzik be, akik az együttműködő felhasználók fő beszerzési forrásai maradnak. Figyelembe véve az uniós gyártók fenti, (47) és (48) preambulumbekezdésben ismertetett alacsony kapacitáskihasználását, egyértelmű, hogy bármilyen intézkedés bevezetése várhatóan nem eredményez majd készlethiányt, illetve abból következően áremelkedést.

(102)

Ezenfelül úgy tűnik, hogy az uniós felhasználói gazdasági ágazat már megkezdte a kínai import lehetőségének feltérképezését. Az, hogy létezik ilyen választási lehetőség és az megbízhatónak tekinthető, azt mutatja, hogy az intézkedések bevezetése semmiképpen sem eredményezi majd az érintett termék hiányát.

(103)

Vizsgálták az érintett terméket tartalmazó végtermék forgalmát is. Ezzel kapcsolatban fontos, hogy a kérdéses termékek mindkét esetben a forgalom kevesebb mint 10 %-át képviselik.

(104)

Az érintett termék végtermékekben való felhasználásának arányát is vizsgálták. Ez a vizsgálat azt állapította meg, hogy ezek az arányok általában véve rendkívül alacsonyak (átlagosan a teljes költség kevesebb mint 5 %-át teszik ki), ezért az érintett termék nem képvisel jelentősebb költségelemet a végtermékre vonatkozóan.

(105)

A Bizottság azt is vizsgálta, hogy az intézkedések bevezetésének lenne-e kedvezőtlen pénzügyi hatása a két említett felhasználó helyzetére. A Bizottság két forgatókönyvet mérlegelt: a legkedvezőtlenebb esetet és egy annál valószínűbb eshetőséget.

(106)

A legkedvezőtlenebb esetben azt feltételezik, hogy mind a behozatali, mind az uniós árak a vám mértékével emelkednek meg. Ez a felhasználók költségeit átlagosan 2 %-kal növelné.

(107)

A fenti helyzetet össze kell hasonlítani az együttműködő uniós felhasználók nyereségességi rátájával. A felhasználók nyereségessége az érintett terméket tartalmazó termékeken hozzávetőleg 11 %, míg az összes termékükre vonatkozóan több mint 20 %. Ilyen nyereségességi rátát figyelembe véve még az sem lenne aránytalan hatással a felek pénzügyi helyzetére, ha az intézkedéseket mind a behozatali, mind az uniós árakra alkalmaznák.

(108)

Valójában sokkal valószínűbb, hogy az intézkedések bevezetése azt eredményezné, hogy csak a Bosznia-Hercegovinából származó import árai emelkednek, és az uniós gazdasági ágazat a megnövekedett méretgazdaságosság előnyeit élvezheti majd. A fentiekből is kiderül, hogy az érintett termék kínálati helyzete teljesen kielégítő az Európai Unióban, mivel a legtöbb uniós gyártó egyáltalán nem használja ki a teljes kapacitását.

(109)

Az is fontos, hogy a vizsgálat megállapításai szerint az érintett terméknek léteznek helyettesítő termékei. Nyilvánvaló tehát, hogy mind az együttműködő, mind az együtt nem működő felhasználók az érintett termék nélkül is állítanak elő mosószereket. Az együttműködő felhasználók költségei ebben a valószínűbbnek látszó forgatókönyvben mindössze az egy százalék töredékével emelkednének. Más szóval a nyereségesség számainak tükrében az intézkedések bevezetése elhanyagolható következményekkel járna a felhasználóknak.

(110)

A fentieket figyelembe véve magától értetődő, hogy az intézkedések bevezetése a nem lenne jelentős hatással a felhasználókra, így egyáltalán nem valószínű, hogy a fogyasztók áremelkedést tapasztalnának.

(111)

Általában véve elmondható, hogy az uniós gazdasági ágazat számára várhatóan előnyös lesz az intézkedések bevezetése. Az ágazat a termelési és értékesítési volumen növekedésének hatására bekövetkező jobb kapacitáskihasználás miatt elsősorban leginkább a méretgazdaságosság előnyeit élvezheti majd.

(112)

A fentieket figyelembe véve ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy a Bosznia-Hercegovinából származó dömpingelt behozatalra vonatkozó intézkedések bevezetése az uniós felhasználókat nem érinti majd, és az intézkedések az uniós érdekeket fogják szolgálni.

(113)

Tekintettel a dömpinggel, az abból adódó kárral és az uniós érdekkel kapcsolatban levont eddigi következtetésekre, a Bosznia-Hercegovinából származó érintett termék behozatalára vonatkozóan ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell elrendelni annak megelőzése érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további károkat okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(114)

Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések szintjének a megállapított dömpingkülönbözet túllépése nélkül megfelelőnek kell lennie a dömpingelt behozatal miatt az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár megszüntetéséhez.

(115)

A kárt okozó dömping hatásainak felszámolásához szükséges vám összegének kiszámításakor figyelembe vették, hogy bármely intézkedésnek lehetővé kell tennie az uniós gazdasági ágazat számára, hogy gyártási költségeit fedezni tudja, és olyan adózás előtti nyereségre tegyen szert, amelyet rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül elérhetne. A kiszámításhoz használt adózás előtti haszonkulcs a forgalom 5,9 %-a volt. Ez az uniós gazdasági ágazat által, a vizsgálati időszakban valamennyi termékkel (beleértve az érintett terméket is) kapcsolatban elért profitszint. Szem előtt tartva azt, hogy az érintett termékkel kapcsolatos nyereségességet a dömpingelt behozatal befolyásolta, nyilvánvaló, hogy ez a profitszint kismértékű. Fontolóra vették azt is, hogy az uniós gazdasági ágazat által a 2005–2007. évi időszakban elért profitrátákat vegyék-e figyelembe, ezek a profitráták azonban a hasonló termékek vonatkozásában a vállalatok által elért nyereségességhez viszonyítva túl alacsonynak bizonyultak, és egy életképes gazdasági ágazatra nézve nem voltak reprezentatívak. Ennek az az oka, hogy a boszniai behozatal abban a három évben az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest 10–20 %-os áralákínálással került a piacra, és ez a különbözet jelentős szerepet játszhatott volna az éves szerződések megkötésénél. Így ezek a haszonkulcsok egy rendesen működő uniós piacot tekintve nem voltak reprezentatívnak minősíthetők. A fentiek alapján az uniós gazdasági ágazat és a hasonló termék vonatkozásában kárt nem okozó árat számítottak ki. A kárt nem okozó ár kiszámítása a fent említett haszonkulcs és az előállítási költségek összeadásával történt.

(116)

A szükséges áremelést – az alákínálásra vonatkozó számítások során megállapított – súlyozott import átlagárnak az uniós gazdasági ágazat által az Európai Unió piacán értékesített termékek kárt nem okozó árának átlagával való összehasonlítása alapján határozták meg. Az összehasonlításból származó különbséget ezt követően az átlagos CIF uniós határparitásos importérték százalékában fejezték ki. Az alákínálási különbözet 31,5 % volt.

(117)

A fentiek alapján és az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bosznia-Hercegovinából származó behozatalokra a megállapított dömpingkülönbözet szintjének megfelelő, ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni.

(118)

A fentiek alapján a Bosznia-Hercegovinára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám mértéke 28,1 %.

(119)

A felelősségteljes ügyvitel érdekében meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkező érdekelt felek írásban ismertethetik álláspontjukat, és meghallgatást kérhetnek. Emellett fontos kijelenteni, hogy az e rendelet céljait szolgáló vámkivetést érintő megállapítások ideiglenesek, amelyeket végleges vám meghatározása esetén valószínűleg újra mérlegelni kell,

16.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/44

16.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/46

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002, az ex 1005 (a hibrid vetőmag kivételével), valamint – a vetésre szánt hibridek kivételével – ex 1007 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vámnak meg kell egyeznie az e termékek behozatalára érvényes, 55 %-kal megnövelt, majd a szállítmányra alkalmazandó CIF-importárral csökkentett intervenciós árral. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az (1) bekezdésben említett behozatali vám kiszámítása céljából az abban a bekezdésben említett termékekre rendszeres időközönként reprezentatív CIF-importárat kell megállapítani.

(3)

Az 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002 00, az 1005 10 90, az 1005 90 00 és az 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó importvám kiszámításához az ugyanezen rendelet 5. cikkében leírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló rögzíteni a behozatali vámokat 2010. november 16-tól az új behozatali vám hatálybalépése napjáig tartó időszakra,

16.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/49

(1)

A 867/2010/EU bizottsági rendelet (3) a 2010/11-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb az 1029/2010/EU bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

16.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 298/51

(1)

A 2008. március 27-én kelt levélben a lengyel hatóságok bejelentették a PZL Hydral S.A. (a továbbiakban: PZL Hydral) szerkezetátalakítására vonatkozó tervet. 2008. május 6-án kelt levelében a Bizottság további információkat kért. A lengyel hatóságok 2008. június 4-i levelükben kérték a válaszadási határidő 2008. június 27-éig történő meghosszabbítását; a Bizottság 2008. június 10-én kelt levelében hozzájárult ehhez. A lengyel hatóságok 2008. július 7-i levelükben közöltek további információkat a szerkezetátalakítási tervet illetően.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (2) bekezdése szerinti eljárást (a hivatalos vizsgálati eljárást) 2008. szeptember 10-én indították meg. Ezt követően egy 2008. november 12-én elfogadott határozattal meghosszabbították a hivatalos vizsgálati eljárást.

(3)

Lengyelország 2008. október 14-én és 2008. december 22-én tette meg észrevételeit, további információkat pedig 2009. április 7-én közölt. A Bizottság harmadik felektől nem kapott észrevételeket.

(4)

A lengyel hatóságokkal való találkozókra 2009. április 27-én, 2009. október 14-én és 2010. február 12-én került sor. A Bizottság 2009. december 18-án további információkat kért. Több e-mail váltásra került sor a Bizottság és a lengyel hatóságok között, a lengyel hatóságok a következő napokon szolgáltak e-mailben további információkkal: 2009. október 20., 2009. november 23., 2009. december 15., 2010. január 13., 2010. január 16., 2010. február 9., 2010. február 10., 2010. február 26., 2010. március 1., 2010. március 3., 2010. március 4., 2010. március 19., 2010. május 5., 2010. május 12., 2010. május 20., 2010. május 28., 2010. június 3., 2010. június 4., 2010. június 7., 2010. június 8., 2010. június 9., 2010. június 17., 2010. június 23., 2010. június 24., 2010. június 28., 2010. július 7., 2010. július 8., 2010. július 9., 2010. július 12. és 2010. július 13.

(5)

A PLZ Hydralt 1946-ban állami vállalatként alapították. Jelenleg nagyvállalat, amely 2008-ig polgári és katonai ipari hidraulika gyártására, valamint mindenféle típusú repülőgépmotor elektronikus hidromechanikus üzemanyag-szabályozó rendszerének, légi járművek hidraulikus irányítórendszereinek és helikopterek erőátviteli hidraulikájának tervezésére, gyártására és szervizelésére szakosodott. 2008 óta a PZL Hydral egy vállalatcsoport anyavállalataként működik, saját ipari tevékenységet már nem folytat.

(6)

2003-ban az állami tulajdonban álló Iparfejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: IÜ) megszerezte az Államkincstártól a PZL Hydral részvényeinek 80,94 %-át (1 284 686 részvényt). További részvényeket ruházott át az Államkincstár az IÜ-re 2005-ben (499 103 részvény), ami az IÜ részesedését 87,39 %-ra növelte, 2007-ben (64 374 részvény), ami a részesedést 90,54 %-ra növelte, és 2010. január 12-én (38 399 részvény), amivel a részesedés 92,42 %-ra nőtt. Minden ilyen tranzakcióra 1 PLN jelképes áron került sor. 2010. január 12. óta 18 886 562 részvény van az IÜ tulajdonában, 18 865 620 PLN névértékben. A fennmaradó (7,58 %) részvények, amelyek névértéke 1 547 210, jelenleg az alkalmazottak tulajdonában vannak.

(7)

2007-ben a PZL Hydral a következő leányvállalatokat irányította: Zakład Odlewniczy „Hydral” Sp. z o.o., amelynek fő tevékenysége acél alkatrészek öntése, megmunkálása és kezelése; Zakład Cieplowniczy Term „Hydral” Sp. z o.o., amely hőenergia előállításával és értékesítésével foglalkozik; Przedsiębiorstwo Usługowo Handlowe Zakład Produkcji Hydrauliki „Hydral” Sp. z o.o., amely szelepeket és hidraulikus elosztókat gyárt, fémberendezéseket munkál meg és hidraulikus gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó javítási szolgáltatásokat nyújt, és a PZL Wrocław Sp. z o.o. (a továbbiakban: PZL Wrocław). Ezenkívül a PZL Hydral két másik, jelenleg felszámolási eljárás alatt álló vállalatot is irányított. 2006 végén a vállalatcsoportnak összesen 795 alkalmazottja volt.

(8)

A PZL Wrocławot a PZL Hydral kizárólagos tulajdonában lévő leányvállalatként alapították 2004-ben, abból a célból, hogy egy olyan működő vállalkozást hozzanak létre, amely átvenné a PZL Hydral operatív ágát, így lehetővé téve ez utóbbi számára, hogy holdingtársaságként működjön és irányítsa a PZL Hydral csoport szerkezetátalakítási folyamatát.

(9)

A PZL Wrocław eszközeinek egy része 2004 óta vagy a PZL Wrocław tőkéjéhez való természetbeni hozzájárulásként, vagy a PZL Hydral könyvei szerinti értéken történő értékesítés útján került a PZL Hydraltól a PZL Wrocław tulajdonába, amint az 1. táblázatban szerepel.

1.   táblázat

Eszközök átruházása természetbeni hozzájárulásként vagy értékesítés útján (PLN-ben)

(10)

Azokat a tárgyi befektetett eszközöket, amelyek a PZL Hydraltól kerültek a PZL Wrocław tulajdonába, vagy a PZL Wrocław tőkéjéhez való természetbeni hozzájárulásként, vagy értékesítés útján ruházták át, a 2. táblázat szerint. Az ügylet értéke mindkét esetben független szakértő értékelésén alapult. Az átruházásukkor ezeket a befektetett eszközöket már ingatlanra vonatkozó jelzálog terhelte a következő állami hitelezők javára: Társadalombiztosítási Hivatal, Alsó-sziléziai Regionális Adóhivatal és Wrocław Város Tanácsa, 142,558 millió PLN értékben.

2.   táblázat

Ingatlanátruházás (PLN-ben)

(11)

2007. december 31-én a PZL Hydral a PZL Wrocław tőkéjéhez történő természetbeni hozzájárulásként 918 900 PLN névértékű pénzeszközöket ruházott át a PZL Wrocławra.