30.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/1

(1)

Az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló, 2000. szeptember 18-i 2007/2000/EK tanácsi rendelet (2) rendkívüli kereskedelmi intézkedéseket vezetett be, ami korlátlan vámmentes hozzáférést biztosított az uniós piachoz a stabilizációs és társulási folyamat kedvezményezett országaiból és vámterületeiről származó szinte valamennyi termék számára. Mivel a 2007/2000/EK rendeletet lényegesen és többször is módosították, az az egyértelműség és ésszerűség érdekében az 1215/2009/EK tanácsi rendelettel (3) kodifikálásra kerűlt.

(2)

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia és Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodást 2008. június 16-án írták alá Luxembourgban. A hatálybalépéshez szükséges eljárások lezárultáig aláírtak és megkötöttek (4) egy, egyrészről az Európai Közösség, másrészről Bosznia és Hercegovina közötti, a kereskedelemre és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó ideiglenes megállapodást (5), amely 2008. július 1-jén lépett hatályba.

(3)

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodást 2008. április 29-én írták alá Luxembourgban. A hatálybalépéshez szükséges eljárások lezárultáig aláírtak és megkötöttek (6) egy, egyrészről az Európai Közösség, másrészről a Szerb Köztársaság közötti, a kereskedelemre és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó ideiglenes megállapodást (7), amely 2010. február 1-jén lépett hatályba.

(4)

A stabilizációs és társulási megállapodások és az ideiglenes megállapodások szerződéses kereskedelmi rendszert hoznak létre az Európai Unió, illetve Bosznia és Hercegovina, valamint az Európai Unió és Szerbia között. Az 1215/2009/EK rendeletet ezért módosítani szükséges azáltal, hogy törlik Bosznia és Hercegovinát, valamint Szerbiát az azonos termékek vonatkozásában a már vámengedményekben részesített kedvezményezettek listájáról, és ki kell igazítani a globális vámkontingensek mértékét a szerződéses rendszer alá tartozó meghatározott termékekre vonatkozóan. Bosznia és Hercegovina, valamint Szerbia azonban mindaddig az 1215/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett marad, amíg a rendelet a kétoldalú szerződések keretében fennálló engedményeknél kedvezőbb engedményeket állapít meg.

(5)

Az 1215/2009/EK rendelet marad továbbra is a Koszovóval folytatott kereskedelmi kapcsolatokat szabályozó legfontosabb eszköz (8). Koszovó és az egész régió gazdasági fellendüléséhez kiemelten fontos az Unió piacához való folyamatos hozzáférés. Ugyanakkor ez a hozzáférés az Unióra nézve nem lesz hátrányos következményekkel.

(6)

Az említett okok miatt és tekintettel arra a tényre, hogy az 1215/2009/EK rendelet 2010. december 31-én hatályát vesztette, helyénvaló az 1215/2009/EK rendelet hatályának 2015. december 31-ig való meghosszabbítása.

(7)

Az Unió nemzetközi kötelezettségei tiszteletben tartásának biztosítása érdekében az ebben a rendeletben szereplő preferenciákat attól kell függővé tenni, hogy az Európai Uniónak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által előírt kötelezettségek alóli mentessége folytatódik, illetve megújul-e.

(8)

A gazdasági szereplők gazdasági érdekeinek védelme érdekében átmeneti intézkedéseket kell hozni azon termékek tekintetében, melyek e rendelet alkalmazásának napján árutovábbítás vagy vámraktárakban ideiglenes megőrzés alatt állnak, vagy vámszabadterületen vannak.

(9)

Az e rendelet alkalmazásához szükséges rendelkezések elfogadása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az I. és II. mellékletnek a Kombinált Nómenklatúra kódjai és a TARIC-albontások módosításait követően szükségessé váló módosításaira és technikai kiigazításaira, valamint az Unió és az e rendeletben említett országok és területek közti egyéb megállapodások értelmében nyújtott kereskedelmi kedvezményeket követően szükségessé váló kiigazításokra tekintettel. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(10)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a preferenciális szabályokból származó előnyökre való jogosultság meg nem felelés esetén való felfüggesztésére vonatkozóan, az azt tanúsító eredetiségigazolások kiadására vonatkozóan, hogy az áru az adott országból vagy területről származik, és megfelel az e rendeletben foglalt meghatározásnak, továbbá az e rendeletben előírt rendelkezések összességének vagy egy részének felfüggesztésére vonatkozóan. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló,2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni.

(11)

A kereskedelem megzavarásának elkerülése érdekében e rendeletet 2011. január 1-jétől visszamenőlegesen kell alkalmazni,

1.

A 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Preferenciális szabályok

(1)   A 3. cikkben meghatározott külön rendelkezésekre figyelemmel, a Koszovó vámterületéről származó termékek – a Kombinált Nómenklatúra 0102, 0201, 0202, 0301, 0302, 0303, 0304, 0305, 1604, 1701, 1702 és 2204 vámtarifaszáma alatti árucsoport kivételével – mennyiségi korlátozások vagy az azokkal azonos hatású korlátozások nélkül, illetőleg vámok és azokkal azonos hatású díjak alól mentesen behozhatók az Unióba.

(2)   Az Albániából, Bosznia és Hercegovinából, Horvátországból, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból, Montenegróból vagy Szerbiából származó termékek, ha úgy határozták meg, továbbra is élvezik e rendelet rendelkezéseinek előnyeit. Ezek a termékek részesülnek továbbá az e rendeletben meghatározott bármely olyan engedményből, amely az Unió és ezen országok közötti kétoldalú megállapodások keretein belül meghatározott engedménynél előnyösebb.”

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

4.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A »baby-beef«-re vonatkozó vámkontingensek végrehajtása

A Bizottság a »baby-beef« termékekre vonatkozó vámkontingensek alkalmazásának részletes szabályait végrehajtási aktusok révén állapítja meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 8. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

5.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Hatáskörök átruházása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

6.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„7.a cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság 7. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása e rendelet hatályvesztésének napjáig tart. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal ezen időpont vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 7. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek vagy a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

7.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A 2. és 10. cikk alkalmazásában a Bizottságot a Nyugat-Balkánnal foglalkozó végrehajtási bizottság segíti. Ez a bizottság a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) értelmében vett bizottság.

(2)   A 3. cikk (4) bekezdése alkalmazásában a Bizottságot a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. február 26-i 260/2009/EK tanácsi rendelet (11) 4. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(3)   A 3. cikk (2) bekezdése és a 4. cikk alkalmazásában a Bizottságot a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (12) 195. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

8.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

9.

A 12. cikkben a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a rendeletet 2015. december 31-ig kell alkalmazni.

Az e rendeletben meghatározott kedvezmények alkalmazása teljes egészében vagy részben megszűnik abban az esetben, ha azokat nem engedélyezné a Kereskedelmi Világszervezet által biztosított felmentés. E megszűnés a felmentés megszűnésének napján lép hatályba. Jóval ezen időpont előtt a gazdasági szereplők és az illetékes hatóságok tájékoztatása céljából a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az értesítés pontosítja, hogy az e rendeletben meghatározott kedvezmények közül melyek nincsenek már hatályban és mely időponttól kezdődően.”

10.

Az I. melléklet helyébe az e rendelet mellékletében szereplő szöveg lép.

30.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/7

(1)

A szőlőterületek statisztikai felméréseiről szóló, 1979. február 5-i 357/79/EGK tanácsi rendelet (2) és az egyes gyümölcsfafajok ültetvényei termelési potenciáljának meghatározása céljából a tagállamok által végzendő statisztikai felmérésekről szóló, 2001. december 19-i 2001/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) több ízben módosult. Mivel további módosításokra és egyszerűsítésekre van szükség, az említett jogi aktusokat – az egyértelműség kedvéért és az uniós jogszabályok egyszerűsítésére és a jobb szabályozásra irányuló megközelítéssel összhangban – célszerű egyetlen jogi aktussal felváltani.

(2)

Ahhoz, hogy teljesíteni tudja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és a közös mezőgazdasági piacok szervezésére vonatkozó uniós jogszabályok által ráruházott feladatokat, a Bizottságnak pontos tájékoztatást kell kapnia az Unióban egyes ültetvényeken termesztett fajok ültetvényeinek termelési potenciáljáról. A közös agrárpolitika megfelelő igazgatásának biztosításához a Bizottságnak ötévente rendszeresen előállított adatokra van szüksége az ültetvényekről.

(3)

Az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) referenciakeretet biztosít az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikákhoz. Az említett rendelet konkrétan megköveteli, hogy teljesülnie kell a szakmai függetlenség, a pártatlanság, a tárgyilagosság, a megbízhatóság, a statisztikai adatok bizalmas kezelése és a költséghatékonyság elveinek.

(4)

Az európai statisztikák elkészítéséhez és közzétételéhez hozzájáruló hatóságok közötti együttműködést meg kell erősíteni.

(5)

Az európai statisztikák elő- és elkészítése során figyelembe kell venni a nemzetközi ajánlásokat és a bevált gyakorlatokat.

(6)

A termelési potenciál és a piaci helyzet figyelemmel kíséréséhez az ültetvényekre vonatkozó szerkezeti statisztikának is rendelkezésre kell állnia. Az egységes közös piacszervezés összefüggésében rendelkezésre bocsátott adatokon túlmenően a statisztikák regionális bontása is alapvető fontosságú. A tagállamoknak ezért célszerű előírni, hogy gyűjtsék ezeket az adatokat, és bizonyos rögzített időpontokban küldjék el a Bizottságnak.

(7)

Uniós szinten a piacok irányításához elengedhetetlen az ültetvényekre vonatkozó szerkezeti statisztika. Szintén alapvető fontosságú, hogy – a más, statisztikára vonatkozó uniós jogszabályokkal szabályozott éves területi és termelési statisztikán túlmenően – az ültetvényekre is vonatkozzék szerkezeti statisztika.

(8)

A gazdaságokra és közigazgatásokra nehezedő szükségtelen terhet elkerülendő célszerű olyan küszöbértékeket megállapítani, amelyek kizárják a nem releváns egységeket azon alapegységek közül, amelyek tekintetében ültetvényekre vonatkozó statisztikai adatokat gyűjtenek.

(9)

Az adatok harmonizációjának biztosítása végett világosan meg kell állapítani az ültetvényekre vonatkozó statisztikák előállítása során alkalmazott legfontosabb definíciókat, a tárgyidőszakot és a pontossági követelményeket.

(10)

Annak szavatolására, hogy e statisztikák a szükséges időtartamon belül a felhasználók rendelkezésére álljanak, az adatoknak a Bizottsághoz való továbbítására célszerű ütemtervet megállapítani.

(11)

A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően a Bizottságnak továbbított valamennyi – területi egységekre bontott – tagállami statisztikának a NUTS-osztályozást kell használnia. Következésképpen az ültetvényekre vonatkozó regionális statisztikák összehasonlíthatósága végett a területi egységeket a NUTS-osztályozás szerint célszerű meghatározni. Ugyanakkor mivel a szőlő- és borágazat eredményes irányításához más területi bontásokra is szükség van, ezen ágazat esetében más területi egységet is meg lehet határozni.

(12)

Az adatok minőségének felméréséhez és az eredmények elemzéséhez fontosak a módszertani és minőségről szóló jelentések, amelyeket ezért célszerű rendszeresen elkészíteni.

(13)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikák szisztematikus előállítására irányuló közös keret létrehozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(14)

A 2001/109/EK irányelv szerint alkalmazandó rendszerről való zökkenőmentes áttérés érdekében e rendeletnek eltérést kell biztosítania azon tagállamok számára, amelyek esetében a rendeletnek a nemzeti statisztikai rendszereikre való alkalmazása jelentős módosításokat igényelne, és valószínűleg jelentős gyakorlati problémákat okozna.

(15)

A gazdasági és műszaki haladás figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben szereplő fajok csoportok, állománysűrűség-kategóriák és életkor-kategóriák szerinti bontásának módosítására, továbbá a II. mellékletben található változók/mutatók, méretosztályok, specializálódási fokok és szőlőfajták módosítására vonatkozóan, a kért információk opcionális jellegének módosítása kivételével. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(16)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni.

(17)

A 357/79/EGK rendeletet és a 2001/109/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(18)

Az ültetvényekre vonatkozó európai statisztikák keretében végzett tevékenységek folytonosságának biztosítása érdekében e rendeletnek a kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie, és azt 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

(19)

Konzultációk folytak az Agrárstatisztikai Állandó Bizottsággal,

a)

étkezési alma;

b)

ipari feldolgozásra szánt alma;

c)

étkezési körte;

d)

ipari feldolgozásra szánt körte;

e)

sárgabarack;

f)

étkezési őszibarack;

g)

ipari feldolgozásra szánt őszibarack;

h)

narancs;

i)

kis gyümölcsű citrus;

j)

citrom;

k)

olajfa;

l)

csemegeszőlőnek szánt szőlőültetvény;

m)

más célra szánt szőlőültetvény.

—

az I. mellékletben szereplő fajok csoportok, állománysűrűség-kategóriák és életkor-kategóriák szerinti bontása, és

—

a II. mellékletben szereplő változók/mutatók, méretosztályok, specializálódási fokok és szőlőfajták,

a)

az e rendelet hatálya alá tartozó felmérések megszervezése és az alkalmazott módszertan;

b)

az ebben a rendeletben említett mintavételes felméréseknél elért pontosság szintje és a lefedettség; valamint

c)

a felmérésektől eltérő felhasznált források minősége,

az (1) bekezdésben említett minőségkritériumok alkalmazásával.

30.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/21

(1)

A Közösség 2007 óta összhangba hozta a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében az Ázsiában, Közép-Ázsiában és Latin-Amerikában lévő fejlődő országokkal, valamint az Irakkal, Iránnal, Jemennel és Dél-Afrikával folytatott földrajzi együttműködést.

(2)

Az 1905/2006/EK rendelet elsődleges és átfogó célkitűzése, hogy a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása révén felszámolja a szegénységet. Ezenkívül az említett rendelet által meghatározott, a fejlődő országokat, területeket és régiókat érintő földrajzi programok kapcsán folytatott együttműködés lényegében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága („OECD/DAC”) által meghatározott hivatalos fejlesztési támogatás kritériumainak („ODA-kritériumok”) teljesítésére irányuló intézkedések finanszírozására korlátozódik.

(3)

Az Unió érdeke, hogy tovább mélyítse az azon érintett fejlődő országokkal fenntartott kapcsolatait, amelyek a többoldalú fórumokon és a globális kormányzásban fontos kétoldalú partnerek és szereplők, és amelyekkel az Uniónak közös stratégiai érdeke, hogy szerteágazó kapcsolatokat mozdítson elő, különösen a gazdasági, kereskedelmi, felsőoktatási, üzleti és tudományos élet terén zajló cserék területén. Az Uniónak ezért olyan pénzügyi eszközre van szüksége, amely lehetővé teszi az ilyen, az ODA-kritériumok alapján hivatalos fejlesztési támogatásnak elvben nem minősülő intézkedések finanszírozását, amelyek azonban döntő fontosságúak a kapcsolatok megerősítése szempontjából, valamint jelentősen hozzájárulnak az érintett fejlődő országok előrelépéséhez.

(4)

E célból a 2007. és 2008. évi költségvetési eljárás során négy előkészítő intézkedést határoztak meg e megerősített együttműködés megkezdése érdekében az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (3) 49. cikke (6) bekezdése b) pontjának megfelelően. E négy előkészítő intézkedés a következő: kölcsönös csereprogramok Indiával az üzleti és a tudományos élet területén; kölcsönös csereprogramok Kínával az üzleti és a tudományos élet területén; együttműködés a közepes jövedelmű ázsiai országokkal, valamint együttműködés a közepes jövedelmű latin-amerikai országokkal. A rendelet említett cikke értelmében az előkészítő intézkedésekkel kapcsolatos jogalkotási eljárást a harmadik pénzügyi év vége előtt le kell zárni.

(5)

Az 1934/2006/EK tanácsi rendelet (4) célkitűzései és rendelkezései megfelelőek ezen, az 1905/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó országokkal való megerősített együttműködés folytatásához. E célból az 1934/2006/EK rendelet területi hatályát ki kell terjeszteni és pénzügyi keretösszeget kell biztosítani az e fejlődő országokkal folytatott együttműködésre.

(6)

Az 1934/2006/EK rendelet területi hatályának kiterjesztése az érintett fejlődő országokat két különböző, külső fellépésekre vonatkozó pénzügyi eszköz hatálya alá vonja. Biztosítani kell, hogy az említett két pénzügyi eszköz egymástól szigorúan elkülönüljön. Az ODA-kritériumoknak megfelelő intézkedéseket az 1905/2006/EK rendelet keretében finanszírozzák, míg az 1934/2006/EK rendelet csak azon intézkedésekre lesz alkalmazandó, amelyek elvben nem felelnek meg e kritériumoknak. Továbbá biztosítani kell, hogy az eddig az 1934/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó országok, vagyis az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országok és területek a területi hatály kiterjesztésével ne kerüljenek – különösen pénzügyi szempontból – hátrányos helyzetbe.

(7)

Mivel a gazdasági válság rendkívüli nyomás alá helyezte a költségvetéseket az egész Unióban, és a javasolt kiterjesztés olyan országokat érint, amelyek egyes esetekben az Unióéhoz hasonló versenyképességgel bírnak, és olyan átlagos életszínvonalat értek el, amely megközelíti egyes tagállamokét, az uniós együttműködésnek figyelembe kell vennie azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kedvezményezett országok a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet nemzetközi egyezményeinek betartása, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó általános célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében tesznek.

(8)

A külső fellépésekre vonatkozó pénzügyi eszközök végrehajtásának felülvizsgálata során következetlenségeket találtak azon rendelkezésekben, amelyek az adókhoz, illetékekhez vagy más díjakhoz kapcsolódó költségeket nem támogathatóként kizárják. A következetesség érdekében javasolt, hogy ezeket a rendelkezéseket hozzák összhangba a többi eszközzel.

(9)

Az 1934/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

a rendelet címének helyébe a következő cím lép:

2.

az 1–4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Célkitűzés

(1)   E rendelet alkalmazásában az „iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országok és területek” az e rendelet I. mellékletében felsorolt országokat és területeket, a „fejlődő országok” pedig a fejlesztési együttműködés számára finanszírozási eszközt létrehozó, 2006. december 18-i 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) hatálya alá tartozó és az e rendelet II. mellékletében felsorolt országokat foglalják magukban. Megnevezésük a továbbiakban: »partnerországok«.

Az e rendelet szerinti uniós finanszírozás célja a partnerországokkal folytatott gazdasági, pénzügyi, műszaki, kulturális és felsőoktatási együttműködés támogatása a 4. cikkben meghatározott, az Unió hatáskörébe tartozó területeken. E rendelet olyan intézkedések finanszírozására szolgál, amelyek elvben nem teljesítik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága (»OECD/DAC«) által meghatározott hivatalos fejlesztési támogatás kritériumait (»ODA-kritériumok«).

(2)   A partnerországokkal folytatott együttműködés elsődleges célja az, hogy konkrét választ adjon a kapcsolatok megerősítésének szükségességére, valamint hogy – az Unió külső fellépéseire irányadó, a Szerződésekben megállapított alapelveknek megfelelően – kétoldalú, regionális és többoldalú alapon egyaránt tovább erősítse a velük folytatott együttműködést annak érdekében, hogy az Unió és a partnerországok közötti kapcsolatok fejlődéséhez kedvezőbb és átláthatóbb környezet jöjjön létre. Ez többek között a demokrácia előmozdítására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartására, a jogállamiságra, valamint a tisztességes munkára, a jó kormányzásra és a környezet megóvására vonatkozik a partnerországokban az előrehaladáshoz és a fenntartható fejlődés folyamataihoz való hozzájárulás érdekében.

2. cikk

Hatály

(1)   Az együttműködés célja az, hogy kapcsolat jöjjön létre a partnerországokkal a párbeszéd és a közeledés erősítése, valamint a hasonló politikai, gazdasági és intézményi szerkezet és értékek egymással való megosztása és előmozdítása céljából. Az Unió célja az is, hogy fokozza az együttműködést és bővítse a cserekapcsolatokat a már meglévő vagy egyre fontosabbá váló kétoldalú partnerekkel, továbbá a többoldalú fórumok és a globális kormányzás szereplőivel. Az együttműködés olyan partnerekre is kiterjed, amelyek tekintetében a kapcsolatok és a Szerződésekben foglalt értékek előmozdítása az Unió stratégiai érdeke.

(2)   Kellően indokolt körülmények esetén, valamint az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása és a regionális együttműködés támogatása érdekében a Bizottság a 6. cikkben említett éves cselekvési programok elfogadásakor dönthet úgy, hogy az e rendelet szerinti intézkedésekre a mellékletekben felsoroltaktól eltérő országok is jogosultak, amennyiben a végrehajtandó projekt vagy program regionális vagy határokon átnyúló jellegű. Erre vonatkozóan az 5. cikkben említett többéves együttműködési programok keretében rendelkezéseket kell alkotni.

(3)   A Bizottság az OECD/DAC fejlődő országokat tartalmazó jegyzékének rendszeres felülvizsgálataival összhangban módosítja az I. és II. mellékletben szereplő jegyzéket, és erről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(4)   Az e rendelet alapján történő uniós finanszírozás tekintetében különös figyelmet kell fordítani adott esetben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető munkaügyi előírásainak a partnerországok általi betartására, valamint a partnerországok által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére tett erőfeszítésekre.

(5)   Az e rendelet II. mellékletében felsorolt országok tekintetében szigorúan be kell tartani az 1905/2006/EK rendelet és a fejlődő országok gyorsan emelkedő élelmiszeráraihoz kapcsolódó gyorsreagálási eszköz létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1337/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) értelmében finanszírozott intézkedésekkel való politikai koherenciát.

3. cikk

Általános elvek

(1)   Az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság elvein alapul, és – párbeszéd és együttműködés révén – a partnerországok ezen elvek melletti elkötelezettségének előmozdítására, fejlesztésére és megerősítésére törekszik.

(2)   E rendelet végrehajtásakor a partnerországokkal való együttműködés kialakítása során adott esetben differenciált megközelítést kell alkalmazni gazdasági, társadalmi és politikai helyzetüknek, valamint az Unió sajátos érdekeinek, stratégiáinak és prioritásainak a figyelembevétele érdekében.

(3)   Az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések a különösen az Unió és a partnerországok között létrejött eszközök, megállapodások, nyilatkozatok és cselekvési tervek által meghatározott együttműködési területekre terjednek ki, továbbá olyan területekre, amelyekhez az Uniónak sajátos érdekei és prioritásai fűződnek, illetve összhangban vannak ezen területekkel.

(4)   Az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések tekintetében az Unió célja az, hogy biztosítsa az összhangot külső tevékenységeinek más területeivel, valamint az egyéb releváns uniós politikákkal, különösen a fejlesztési együttműködéssel. Ez az összhang a politikák kidolgozása, a stratégiai tervezés, valamint az intézkedések programozása és végrehajtása révén valósul meg.

(5)   Az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések kiegészítik a tagállamok és az egyéb uniós közjogi szervek által a kereskedelmi kapcsolatok, valamint a kulturális, felsőoktatási és tudományos cserék terén tett erőfeszítéseket, és többletértékkel ruházzák fel azokat.

(6)   A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és rendszeresen véleménycserét folytat vele.

4. cikk

Együttműködési területek

Az uniós finanszírozás az 1. cikk szerinti együttműködési intézkedéseket támogatja, és összhangban áll e rendelet általános céljával, hatályával, célkitűzéseivel és általános elveivel. Az uniós finanszírozás olyan intézkedésekre terjed ki, amelyek elvileg nem teljesítik az ODA-kritériumokat, és amelyek regionális dimenziót is magukban foglalhatnak, mégpedig az alábbi együttműködési területeken:

3.

az 5. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A többéves együttműködési programok legfeljebb e rendelet hatályának időtartamára szólhatnak. A programok meghatározzák az Unió konkrét érdekeit és prioritásait, az általános célkitűzéseket és a várt eredményeket. A programok keretében – különösen tekintettel az Erasmus Mundusra – a lehető legkiegyensúlyozottabb földrajzi eloszlásra kell törekedni. A programok ugyancsak megállapítják az uniós finanszírozásra kiválasztott területeket, és az érintett időszakra körvonalazzák a pénzeszközök indikatív elosztását összességében, prioritási területek szerint, valamint partnerországonként vagy a partnerországok csoportja szerint. Ezek adott esetben összegsáv formájában is megadhatók. A többéves együttműködési programokat félidős értékelésnek vagy, szükség esetén, ad hoc felülvizsgálatnak kell alávetni.”;

4.

a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„5a. cikk

Az Unió stratégiai érdekei, általános célkitűzései, a finanszírozás szempontjából prioritást élvező területek és a várt eredmények a II. mellékletben felsorolt partnerországokkal való együttműködés tekintetében

A II. mellékletben felsorolt partnerországokkal megvalósuló, az 5. cikkben említett többéves együttműködési programok alapját a következő általános prioritások, célkitűzések és várt eredmények képezik:

Ezen tevékenységeknek elő kell segíteniük, hogy az oktatás, a kultúra és a civil társadalom terén megvalósuló együttműködés kölcsönös előnyökkel járjon. Ennek a nyújtott oktatás minőségébe történő beruházás, valamint a fejlődő tudásalapú társadalmak előtt álló közös kihívások összevetése lesz az eszköze. Az elvégzett tevékenységeknek hozzáadott értéket kell biztosítaniuk az ötletek, a tudás, a kutatás és a műszaki eredmények egymást kölcsönösen gyarapító, a felsőoktatási és szakmai cserék révén kifejtett hatásához, különösen azon partnerországok vonatkozásában, amelyek az Unióéval összehasonlítható felsőoktatási rendszerekkel rendelkeznek.”;

5.

a 6. cikk (1) bekezdésének a következő szöveg lép a helyébe:

„(1)   A Bizottság az 5. cikkben említett többéves együttműködési programok alapján éves cselekvési programokat fogad el, és azokat egyidejűleg megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”;

6.

a 7. cikk a következőképpen módosul:

7.

a 8. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az uniós finanszírozás főszabály szerint nem használható fel a partnerországokban adók, illetékek vagy díjak megfizetésére.”;

8.

a 9. cikk a következőképpen módosul:

9.

a 12. cikk a következőképpen módosul:

10.

a 13. és a 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Értékelés

(1)   A Bizottság rendszeresen – adott esetben, illetve az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére, független külső értékelési jelentések útján – értékeli az e rendelet keretében finanszírozott fellépéseket és programokat annak megállapítása érdekében, hogy a célkitűzések megvalósultak-e, továbbá hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a jövőbeli műveletek jobbá tétele céljából. Az eredményeket figyelembe veszik a programtervezés és forráselosztás folyamán.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett értékelő jelentéseit tájékoztatás céljából megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3)   A Bizottság az érintett érdekelt feleket – beleértve a nem állami szereplőket is – bevonja az e rendelet szerinti uniós együttműködés értékelő szakaszába.

14. cikk

Éves jelentés

A Bizottság megvizsgálja az e rendelet alapján hozott intézkedések végrehajtásában elért haladást, és a rendelet végrehajtásáról részletes éves jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára. A jelentés tartalmazza a költségvetés végrehajtásának eredményeit, bemutatja valamennyi finanszírozott tevékenységet és programot, valamint – lehetőség szerint – az együttműködési fellépések és programok főbb eredményeit és hatásait.”;

11.

a 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

Pénzügyi rendelkezések

Az e rendelet végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra az I. mellékletben felsorolt országok vonatkozásában 172 millió EUR, a II. mellékletben felsorolt országok vonatkozásában 176 millió EUR. Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi keret határain belül.”;

12.

a mellékletben a cím helyébe a következő lép:

Az e rendelet által érintett iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országok és területek jegyzéke”;

13.

a szöveg új, II. és III. mellékletekkel egészül ki, amelyek szövegét e rendelet melléklete tartalmazza.

30.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/30

(1)

A közösségi külső támogatás hatékonyságának és átláthatóságának javítása céljából 2006-ban új keretet hoztak létre a támogatási intézkedések tervezésére és nyújtására vonatkozóan. Ebbe tartozik az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet (2), az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló, 2006. október 24-i 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 21-i 1934/2006/EK tanácsi rendelet (4), a Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló, 2006. november 15-i 1717/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5), a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz létrehozásáról szóló, 2007. február 19-i 300/2007/Euratom tanácsi rendelet (6), a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének (a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze) létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1889/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7), valamint az 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8).

(2)

Az 1905/2006/EK rendelet végrehajtása során következetlenségek mutatkoztak az adókkal, vámokkal és egyéb díjakkal kapcsolatos költségek uniós finanszírozással való támogathatóságának tilalmára vonatkozó elv alóli kivételek tekintetében. Ezért javasolt az említett rendelet vonatkozó rendelkezéseinek módosítása a többi eszközzel való összehangolása érdekében.

(3)

E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.

(4)

Az 1905/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

30.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/32

(1)

A közösségi külső támogatás hatékonyságának és átláthatóságának javítása céljából 2006-ban létrehozták a támogatási intézkedések tervezésére és nyújtására vonatkozó keretet. Ebbe tartozik az egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet (2), az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló, 2006. október 24-i 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 21-i 1934/2006/EK tanácsi rendelet (4), a Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló, 2006. november 15-i 1717/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5), a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz létrehozásáról szóló, 2007. február 19-i 300/2007/Euratom tanácsi rendelet (6), az 1889/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7), valamint a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8).

(2)

Az említett rendeletek végrehajtása során következetlenségek mutatkoztak az adókkal, vámokkal, díjakkal és az uniós finanszírozás egyéb adóterheivel kapcsolatos költségek támogathatóságának tilalmára vonatkozó elv alóli kivétel tekintetében. Ezért javaslat született az 1889/2006/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseinek módosítására, hogy összehangolják azokat a többi eszközzel.

(3)

E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl az adott célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(4)

Az 1889/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

30.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/34

(1)

Az Unió fejlesztési politikájának célja a szegénység visszaszorítása, hosszabb távon pedig teljes felszámolása.

(2)

Az Unió a Kereskedelmi Világszervezet („WTO”) tagjaként kötelezettséget vállalt a kereskedelemnek a fejlesztési stratégiákba való beépítésére és a nemzetközi kereskedelem elősegítésére annak érdekében, hogy világszerte előmozdítsa a fejlődést és csökkentse, illetve hosszú távon felszámolja a szegénységet.

(3)

Az Unió támogatja az afrikai, karibi és csendes-óceáni („AKCS”) államokat a szegénység csökkentésére, valamint a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésre való törekvésükben, és elismeri az alapanyag-ágazataik fontosságát.

(4)

Az Unió elkötelezte magát amellett, hogy a fenntartható fejlődés érdekében támogatja a fejlődő országok világgazdaságba való zökkenőmentes és fokozatos integrációját. A fő AKCS banánexportáló országok kihívásokkal nézhetnek majd szembe a kereskedelmi rendszer változása, különösen a legnagyobb kedvezményes tarifa elvének a WTO keretében történő liberalizációja, valamint az Unió és a latin-amerikai országok között létrejött vagy hamarosan létrejövő kétoldalú és regionális megállapodások következtében. Az 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2) ezért ki kell egészíteni az AKCS banánágazati kísérő intézkedésekre vonatkozó programmal (a továbbiakban: „a program”).

(5)

A program keretében elfogadandó pénzügyi segítségnyújtási intézkedéseknek a banántermelő övezetekben élő, magát a banán termelési láncából fenntartó lakosság, különösen a kistermelők és kisméretű gazdaságokban dolgozók életszínvonalának és életkörülményeinek javítására, valamint a munkaügyi, munkahelyi, egészségügyi és biztonsági normák, többek között a peszticideknek való kitettséggel kapcsolatos előírások betartásának biztosítására kell irányulniuk. Ezen intézkedéseknek következésképp támogatniuk kell az Európai Unióba irányuló banánkiviteltől függő területek alkalmazkodását, és adott esetben magukban kell foglalniuk az ágazatspecifikus költségvetési támogatás vagy projektspecifikus intervenciók révén történő átalakításukat. Az intézkedéseknek figyelembe kell venniük a banánágazat várható fejlődését, és arra kell irányulniuk, hogy szociális rugalmassági politikákat, gazdasági diverzifikációt vagy – ahol ez megvalósítható – a versenyképesség javítását célzó beruházást biztosítsanak, figyelembe véve a hagyományos AKCS-banánszállítók számára a 2686/94/EK tanácsi rendeletnek (3) megfelelően létrehozott különleges segítségnyújtási rendszer, a hagyományos AKCS-banánszállítók számára a 856/1999/EK tanácsi rendeletnek (4) megfelelően létrehozott különleges segítségnyújtási keret, valamint az 1609/1999/EK bizottsági rendelet (5) eredményeit és az ezekből nyert tapasztalatokat. Az Unió elismeri, hogy fontos biztosítani a banántermelésből származó jövedelmek méltányos elosztását.

(6)

A programnak az azon AKCS-országokban zajló alkalmazkodási folyamatot kell kísérnie, amelyek az elmúlt években jelentős mennyiségű banánt exportáltak az Unióba, és amelyekre hatást gyakorolhat a genfi banánkereskedelmi megállapodás (6) keretében történő liberalizáció, illetve az Unió és a latin-amerikai és közép-amerikai országok között létrejött vagy hamarosan létrejövő kétoldalú és regionális megállapodások. A program a hagyományos AKCS-banánszállítók számára nyújtott különleges segítségnyújtási kereten alapul. A program megfelel az Unió WTO keretén belüli nemzetközi kötelezettségeinek, emellett szerkezetátalakításra és a versenyképesség fokozására irányul, ennélfogva átmeneti jellegű, és hároméves időszakra szól (2011–2013).

(7)

„A hagyományos AKCS-banánszállítók számára nyújtott különleges segítségnyújtási keretről szóló kétéves jelentés” című 2010. március 17-i bizottsági közlemény következtetései szerint a lezárult segítségnyújtási programok jelentős mértékben hozzájárultak a sikeres gazdasági diverzifikáció megvalósítására való alkalmasság fokozásához, jóllehet még nem számszerűsíthető pontosan a kiváltott teljes hatás, valamint továbbra is kérdéses az AKCS-országok banánkivitelének fenntarthatósága.

(8)

A Bizottság elvégezte a különleges segítségnyújtási keret értékelését, ám nem készített hatástanulmányt a banánágazati kísérő intézkedéseket illetően.

(9)

A Bizottságnak biztosítania kell e programnak a kedvezményezett országok regionális és nemzeti indikatív programjaival való megfelelő összehangolását, különösen a gazdasági, mezőgazdasági, szociális és környezeti célok teljesítése vonatkozásában.

(10)

A világ banánkereskedelmének csaknem 2 %-a kapja meg a tisztességes kereskedelemben részt vevő termelők szervezeteinek tanúsítását. A tisztességes kereskedelem minimális árait a „fenntartható termelés költségei” alapján számítják ki – amely költségeket pedig az érintett felekkel folytatott konzultációt követően állapítanak meg – azzal a céllal, hogy internalizálják az elfogadható szociális és környezetvédelmi normáknak való megfelelés költségeit, valamint olyan ésszerű nyereséget képezzenek, amelyből a termelők hosszú távon biztosíthatják megélhetésüket.

(11)

A helyi munkavállalók kizsákmányolásának megakadályozása végett a banánágazat termelőinek megállapodásra kell jutniuk az ágazatban megtermelt haszon tisztességes elosztásáról.

(12)

Az 1905/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Az uniós támogatás végrehajtása

E rendelet átfogó szándékával és hatályával, továbbá céljaival és általános alapelveivel összhangban az uniós támogatást az 5–16. cikkben meghatározott földrajzi és tematikus programokon, valamint a 17. cikkben és a 17a. cikkben meghatározott programok révén kell végrehajtani.”;

2.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„17a. cikk

Fő AKCS banánszállító országok

(1)   A IIIa. mellékletben felsorolt AKCS banánszállító országok a banánszállítókra vonatkozó kísérő intézkedések programjának (a továbbiakban: »a program«) kedvezményezettjei.

(2)   A IV. mellékletben említett összegen belül a Bizottság – az alábbi objektív kritériumok alapján – megállapítja az egyes jogosult AKCS banánszállító országok számára rendelkezésre álló, az e cikk (1) bekezdésében említett maximális indikatív összeget:

Az elosztási kritériumok mérésekor egy legfeljebb ötéves, 2011-et megelőző időszak reprezentatív adatait kell alapul venni. A fenti három kritériumot minden egyes kedvezményezett, támogatásra jogosult ország esetében azonos súllyal fogják figyelembe venni az egyes országok számára elkülönített indikatív összegek meghatározásakor.

A Bizottság az e cikk (3) bekezdésében említett többéves támogatási stratégiák elfogadását megelőzően tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy hogyan kívánja felosztani – a fenti kritériumok alkalmazása alapján – a IV. mellékletben említett indikatív keretösszegeket. Tájékoztatásában meg fogja határozni az egyes jogosult AKCS banánszállító országokra vonatkozó indikatív összegeket.

(3)   A Bizottság többéves támogatási stratégiákat fogad el a 19. cikkhez hasonlóan és a 21. cikkel összhangban. Biztosítja, hogy e stratégiák kiegészítik az érintett ország földrajzi stratégiai dokumentumait és a banánágazati kísérő intézkedések átmeneti jellegét.

A banánágazati kísérő intézkedésekkel kapcsolatos többéves támogatási stratégiáknak tartalmazniuk kell a következőket:

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (7) által létrehozott 2007–2013-as többéves pénzügyi kerethez igazodva elvégzik az érintett országok banánágazati kísérő intézkedéseket célzó programjának és haladásának értékelését, valamint ajánlásokat tesznek az esetlegesen szükséges intézkedésekre és azok jellegére vonatkozóan.

3.

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

A stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok elfogadása

Az 19. és 20. cikkben említett stratégiai dokumentumokat és többéves indikatív programokat, valamint azoknak a 19. cikk (2) bekezdésében és a 20. cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálatait, valamint a 17. cikkben és a 17a. cikkben említett kísérő intézkedéseket a Bizottság a 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás keretében fogadja el.”;

4.

A 29. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A költségvetési kötelezettségvállalásokat a Bizottság által a 17a. cikk (3) bekezdésének, a 22. cikk (1) bekezdésének, a 23. cikk (1) bekezdésének és a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott határozatok alapján kell megtenni.”;

5.

A 31. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 11–16. cikkben meghatározott tematikus program és a 17. cikkben és a 17a. cikkben meghatározott programok szerint finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélésére irányuló eljárásban való részvétel lehetősége – a tematikus program, illetve a 17. cikkben és a 17a. cikkben meghatározott programok alapján támogatásra jogosult természetes vagy jogi személyek mellett – valamennyi, az OECD/DAC által és a II. mellékletben meghatározott fejlődő országban állampolgársággal rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy számára nyitva áll. A Bizottság az OECD/DAC-nak a támogatások kedvezményezettjeit tartalmazó jegyzékének rendszeres felülvizsgálataival összhangban közzéteszi és naprakésszé teszi a II. mellékletet, és erről tájékoztatja a Tanácsot.”;

6.

A 38. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   E rendelet 2007–2013-as időszakban történő végrehajtásának pénzügyi referenciaösszege 17 087 millió EUR.

(2)   Az 5–10., 11–16. és 17– 17a. cikkben említett valamennyi program számára elkülönített indikatív összegeket a IV. melléklet tartalmazza. Ezeket az összegeket a 2007–2013-as időszakra állapították meg.”;

7.

Az e rendelet I. mellékletében foglalt IIIa. melléklet kerül beillesztésre;

8.

A IV. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének tartalma lép.

30.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/41

(1)

A kishatárforgalom terén 2007 óta hatályban levő, a tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) létrehozott uniós szabályok biztosítják, hogy ne álljanak akadályok a szomszédos országokkal folytatott kereskedelem, a szociális és kulturális kapcsolatok vagy regionális együttműködés előtt, megőrizve ugyanakkor a schengeni térség egészének biztonságát.

(2)

Kalinyingrádoblasztyot különleges földrajzi helyzet jellemzi: két európai uniós tagállam által teljesen körbevett, viszonylag kis területről van szó, amely az Európai Unió egyetlen enklávéját alkotja; a terület alakja és népességének eloszlása következtében a határ menti terület meghatározására vonatkozó általános szabályok alkalmazása az enkláve mesterséges megosztásához vezetne, amelynek alapján csak a lakosság egy része élvezné a kishatárforgalmi könnyítéseket, a többség, beleértve Kalinyingrád lakóit is, azonban nem. Kalinyingrádoblaszty homogén jellegére tekintettel, valamint a kereskedelem, a szociális és kulturális kapcsolatok és a regionális együttműködés ösztönzése céljából az 1931/2006/EK rendeletet indokolt kiegészíteni egy különleges kivétellel, amely lehetővé teszi, hogy Kalinyingrádoblaszty egésze határ menti területnek minősüljön.

(3)

A lengyel oldalon egy meghatározott területet szintén határ menti területté kell minősíteni annak érdekében, hogy az 1931/2006/EK rendelet alkalmazása a régióban valódi hatást fejtsen ki Kalinyingrádoblaszty és az észak-lengyelországi főbb központok közötti kereskedelem, a gazdasági és kulturális kapcsolatok, továbbá a regionális együttműködés lehetőségeinek bővülésén keresztül.

(4)

Ez a rendelet nem érinti a határ menti terület általános meghatározását, valamint az 1931/2006/EK rendeletben foglalt szabályok és feltételek teljes körű tiszteletben tartását, ideértve többek között a tagállamok által a kishatárforgalmi rendszerrel visszaélő határ menti lakosokra kirovandó szankciókat.

(5)

Ez a rendelet hozzájárul az Európai Unió és az Orosz Föderáció közötti stratégiai partnerség további erősítéséhez a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös térségre vonatkozó menetrendben rögzített prioritásokkal összhangban, és figyelembe veszi az Európai Unió és az Orosz Föderáció közötti kapcsolat egészét.

(6)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen Kalinyingrádoblaszty, valamint egyes lengyel közigazgatási egységeknek határ menti területté minősítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(7)

Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (3) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat (4) 1. cikkének A. pontja által említett területhez tartoznak.

(8)

Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat (6) 3. cikkével.

(9)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2011/350/EU tanácsi határozat (8) 3. cikkével.

(10)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(11)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal (9) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(12)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal (10) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

1.

a 3. cikk 2. pontja a végén a következő mondattal egészül ki:

„Az e rendelet mellékletében felsorolt területek határ menti területhez tartozónak minősülnek.”

2.

A rendelet e rendelet mellékletének szövegével, mint melléklettel egészül ki.

30.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/44

(1)

Az Európai Közösség csatlakozott a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság létrehozásáról szóló megállapodáshoz (a továbbiakban: a GFCM-megállapodás) az Európai Közösségnek a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottsághoz (GFCM) történő csatlakozásáról szóló, 1998. június 16-i 98/416/EK tanácsi határozatnak (3) megfelelően.

(2)

A GFCM-megállapodás megfelelő keretet nyújt a Földközi-tenger és a Fekete-tenger élő tengeri erőforrásai állományainak fenntartható és az összeomlás alacsony kockázatával járó fejlesztését, védelmét, ésszerű kezelését és lehető legjobb felhasználását előmozdító többoldalú együttműködéshez.

(3)

Az Európai Unió, valamint Bulgária, Ciprus, Franciaország, Görögország, Málta, Olaszország, Románia, Spanyolország és Szlovénia szerződő felei a GFCM-megállapodásnak.

(4)

A GFCM által elfogadott ajánlások kötelezőek szerződő feleire nézve. Mivel az Unió ilyen szerződő fél, ezen ajánlások kötelezőek az Unióra nézve, és ezért azokat végre kell hajtani az uniós jogban, kivéve, ha utóbbi már szabályozza a bennük foglaltakat.

(5)

A GFCM 2005., 2006., 2007. és 2008. évi ülésszakán több ajánlást és határozatot fogadott el a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatban, amelyeket a halászati lehetőségekre vonatkozó éves rendeletek, illetve a GFCM 2005/1 és 2005/2 ajánlása esetében az 1967/2006/EK tanácsi rendelet (4) 4. cikkének (3) bekezdése és 24. cikke ideiglenesen végrehajtottak az uniós jogban.

(6)

Az egyértelműség, az egyszerűség és a jogbiztonság érdekében, és mivel az ajánlások uniós jogban való végrehajtásához azok állandó jellege miatt szintén állandó jogi eszközre van szükség, helyénvaló, hogy ezeket az ajánlásokat egyetlen jogalkotási aktussal, a további ajánlásokat pedig az említett aktus módosításai révén hajtsák végre.

(7)

A GFCM ajánlásait a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó teljes területre – nevezetesen a GFCM-megállapodás preambulumában meghatározottak szerint a Földközi-tengerre, Fekete-tengerre és a kapcsolódó vizekre – alkalmazni kell, és ezért az egyértelműség és jogbiztonság érdekében a szóban forgó ajánlásokat egyetlen külön rendeletben kell végrehajtani, ahelyett hogy a kizárólag a Földközi-tengerre alkalmazandó 1967/2006/EK rendeletet módosítanák.

(8)

Az 1967/2006/EK rendelet bizonyos rendelkezéseit indokolt nem csupán a Földközi-tengerre, hanem a GFCM-megállapodás teljes területére is alkalmazni. Ezeket a rendelkezéseket ezért az 1967/2006/EK rendeletből el kell hagyni és ebbe a rendeletbe kell belefoglalni. Emellett bizonyos, az 1967/2006/EK rendeletben meghatározott legkisebb szembőségre vonatkozó rendelkezések további pontosítására van szükség.

(9)

A GFCM ajánlásaiban a területalapú gazdálkodási intézkedések tekintetében megállapított „halászati korlátozás alá vont terület” azonos a „védett halászati terület” 1967/2006/EK rendelet szerinti meghatározásával.

(10)

A GFCM 2009. március 23–27-i éves ülésszakán – a tudományos tanácsadó bizottságnak (SAC) a tizenegyedik ülésszakáról szóló jelentésben (a FAO 890. sz. jelentése) szereplő szakvéleménye alapján – ajánlást fogadott el egy halászati korlátozás alá vont terület kijelöléséről az Oroszlán-öbölben. Helyénvaló ezt az intézkedést egy halászati erőkifejtés igazgatására szolgáló rendszer révén végrehajtani.

(11)

A Földközi-tengeren folytatott vegyes halászatban néhány halászeszköz szelektivitása nem léphet túl egy bizonyos szintet. A halászati erőkifejtés teljes ellenőrzésén és korlátozásán túlmenően az olyan területeken, ahol fontos halállományok kifejlett egyedei csoportosulnak, létfontosságú a halászati erőkifejtést korlátozni annak érdekében, hogy a szaporodási képesség károsodásának kockázata alacsony legyen, és így lehetővé váljon az állományok fenntartható kiaknázása. Ezért a SAC által vizsgált területen a halászati erőkifejtést ajánlatos először a korábbi szintekre korlátozni, majd megakadályozni ezen szint bárminemű növekedését.

(12)

Az igazgatási intézkedések alapjául szolgáló szakvéleménynek a halászflotta kapacitására és tevékenységére, a kiaknázott erőforrások biológiai állapotára és a halászatok társadalmi és gazdasági helyzetére vonatkozó adatok tudományos felhasználásán kell alapulnia. Az említett adatokat időben kell összegyűjteni és benyújtani annak érdekében, hogy a GFCM alárendelt szervei elkészíthessék szakvéleményüket.

(13)

A GFCM 2008. évi ülésszakán a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat (a továbbiakban: az IUU-halászat) felszámolása céljából ajánlást fogadott el a kikötő szerint illetékes államok által végrehajtott intézkedések regionális rendszeréről. Jóllehet a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat (IUU-halászat) megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendelet (5) általában magában foglalja az említett ajánlás tartalmát, és azt 2010. január 1-je óta alkalmazzák, az ajánlás meghatározott – úgymint a kikötői ellenőrzések gyakoriságára, terjedelmére és az azokra alkalmazandó eljárásra vonatkozó – szakaszait ebben a rendeletben is említeni kell e szakaszoknak a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület sajátosságaihoz való igazítása érdekében.

(14)

A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a következők formátumára és továbbítására vonatkozóan: a halászati korlátozás alá vont területeken folytatott halászati tevékenységekről szóló jelentés; az aranymakréla-halászat tekintetében megállapított halászati tilalmi időszakban a rossz időjárás miatt elvesztett napok átvitelére vonatkozó kérelmek, valamint az ilyen átvitelről szóló jelentés; az aranymakréla-halászatra vonatkozó adatgyűjtés keretében teendő jelentés; a Fekete-tengeren a tengerfenéken élő állományok kiaknázása céljából folytatott fenékvonós halászati tevékenység során használt hálók legkisebb szembőségének alkalmazásával kapcsolatos információk és a statisztikai mátrixokra vonatkozó adatok; továbbá a GFCM ügyvezető titkárával való együttműködés és információcsere. Az említett hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni.

(15)

Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió továbbra is teljesítse a GFCM-megállapodás szerinti kötelezettségeit, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az uniós jogban már végrehajtott, meglévő GFCM-intézkedéseknek az Unióra nézve kötelezővé vált módosításai uniós jogban való végrehajtásával kapcsolatban a GFCM ügyvezető titkárának a Fekete-tengeren alkalmazott legkisebb szembőségre vonatkozó adatokról való tájékoztatására, a halászati engedéllyel rendelkező hajók jegyzékének a GFCM-lajstromba való felvétel céljából a GFCM ügyvezető titkára részére való átadására, a kikötő szerint illetékes állam által hozott intézkedésekre, az együttműködésre, tájékoztatásra és jelentéstételre, a GFCM földrajzi alterületek táblázatára, térképére és földrajzi koordinátáira, a kikötő szerint illetékes állam hatósága által a hajók tekintetében végzett ellenőrzési eljárásokra és a GFCM statisztikai mátrixaira vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról,

—

é. sz. 42o40′, k. h. 4o20′

—

é. sz. 42o40′, k. h. 5o00′

—

é. sz. 43o00′, k. h. 4o20′

—

é. sz. 43o00′, k. h. 5o00′.

a)

egy hajó által naponta halászati tevékenységgel tölthető órák maximális száma;

b)

egy hajó által hetente a tengeren és a kikötőn kívül tölthető napok maximális száma; és

c)

a halászhajók tekintetében a lajstromozás szerinti kikötőjük elhagyásának és az oda való visszatérésnek a kötelező jelleggel megállapított időpontja.

a)

a „Lophelia korallzátony Capo Santa Maria di Leuca térségében” elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás alá vont terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

b)

a „Nílus-delta területén található hideg szénhidrogén-források” elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás alá vont terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

c)

az „Eratoszthenész-fenékhegy” elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás alá vont terület, amelyet a következő koordinátákat összekötő vonalak határolnak:

a)

a vonatkozó meteorológiai információkat is tartalmazó jelentés a szóban forgó halászati tevékenység beszüntetésének körülményeiről;

b)

a hajó neve és uniós halászflotta-nyilvántartási száma.

a)

a hajó uniós halászflotta-nyilvántartási száma és külső jelzései a 26/2004/EK rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint;

b)

az engedélyezett halászati és/vagy átrakási időszak;

c)

az alkalmazott halászeszköz.

a)

kizárólag csak a lobogójuk alatt közlekedő, az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő és az általuk kiadott halászati engedélyt a fedélzeten tartó hajók folytathatnak halászati tevékenységet – a halászati engedélyben meghatározott feltételeknek megfelelően – a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen;

b)

nem adható ki halászati engedély azon hajók számára, amelyek a GFCM- megállapodás hatálya alá tartozó területen vagy máshol jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot (a továbbiakban: az IUU-halászat) folytattak, kivéve, ha az új tulajdonos megfelelő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy hajói tekintetében az előző tulajdonosok és üzemeltetők már semmiféle jogi, haszonélvezeti vagy pénzügyi érdekkel nem rendelkeznek, és azok semmilyen ellenőrzést nem gyakorolnak e hajók felett, illetve hogy e hajók nem vesznek részt IUU-halászatban és nem is hozhatók azzal összefüggésbe;

c)

amennyire lehetséges, nemzeti jogszabályaik tiltják az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő, a lobogójuk alatt közlekedő hajók tulajdonosai és üzemeltetői számára, hogy részt vegyenek a GFCM-lajstromban nem szereplő hajók által a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységben, illetve hogy összefüggésbe hozhatók legyenek azzal;

d)

amennyire lehetséges, nemzeti jogszabályaik előírják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő hajók tulajdonosai a lobogó szerinti tagállam állampolgárai vagy jogi személyei legyenek;

e)

hajóik megfelelnek a GFCM valamennyi vonatkozó védelmi és gazdálkodási intézkedésének.

a)

nem felel meg e rendelet követelményeinek;

b)

szerepel valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet azon hajókról nyilvántartott jegyzékében, amelyek IUU-halászatot folytattak, vagy támogatták azt; vagy

c)

nem rendelkezik a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó területen halászati vagy halászattal kapcsolatos tevékenység folytatására feljogosító érvényes engedéllyel.

a)

információk lekérése a fontos adatbázisokból, és információk szolgáltatása az ilyen adatbázisok részére;

b)

együttműködésre való felkérés és együttműködés biztosítása e rendelet hatékony végrehajtásának előmozdítása érdekében.

a)

a GFCM ügyvezető titkára részére a 15. cikk (4) bekezdése szerint történő információtovábbítás;

b)

a halászati engedéllyel rendelkező hajók jegyzékének a 17. cikk szerinti átadása a GFCM ügyvezető titkára részére;

c)

a kikötő szerint illetékes állam által hozott, a 18–22. cikkben meghatározott intézkedések;

d)

a 23. és 24. cikkben meghatározott együttműködés, tájékoztatás és jelentéstétel;

e)

a GFCM földrajzi alterületek I. mellékletben meghatározott táblázata, térképe és földrajzi koordinátái;

f)

a kikötő szerint illetékes állam hatósága által a hajók tekintetében végzett, a II. mellékletben meghatározott ellenőrzési eljárások; valamint

g)

a GFCM III. mellékletben szereplő statisztikai mátrixai.

1.

a 4. cikk (3) bekezdését el kell hagyni;

2.

a 9. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A (4) bekezdésben említettektől eltérő vontatott hálók esetében a legkisebb szembőség legalább:

A halászhajók a két hálófajta közül csak az egyiknek a használatára és fedélzeten való tartására kapnak engedélyt.

A Bizottság e bekezdés végrehajtásáról 2012. június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelynek alapján – és a tagállamoktól 2011. december 31-ig beérkezett információkra is tekintettel – szükség esetén megfelelő módosításokat javasol.”;

3.

a 24. cikket el kell hagyni;

4.

a 27. cikk (1) és (4) bekezdését el kell hagyni.